Magyar Hirnök, 1964. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-25 / 26. szám
6. OLDAL MAGYAR HIRNM? Thursday, June 25, 1964 U Thant, a U. N. fötitkáar és Miss Barbara Hepworth Angliából, a "Single Form” szobor előtt állnak New Yorkban, a U. N. épülete előtt. A szobrot most leplezték le. Hasz év előtt Magyarországban megkezdődtek a deportálások A német megszállás napjának, 1944 március 19-ónek délelőttjén a budai Várban tartott koronatanácsi ülésen Keresztes-Fischer Ferenc, a Kállay kormány belü gyminisztere bej elültette, hogy egy percig sem marad tovább hivatalában. Elhatározását azzal indokolta meg, hogy “a németek átvették ma reggel a rendőrséget; a Gestapo megkezdte működését. Ma reggeli mát a lakásán kereste gróf Bethlen Istvánt, számos képviselőt és felsőházi tagot ma 'letartóztatott a Gestapo, igy nyai Lipótot, Rassay Károlyt. Nem engednek egy zsidót sem a várost elhagyni.” A koronatanácsot megelőzően a kormány a minisztertanácsban tárgyalta meg a helyzetet. Keresztes- Fischer ott elmondotta: egy Ge s tapo-e z r ed es parancsokat adott a magyar rendőrségnek azzal, hogy visszautasítás esetén a Gestapo maga hajtja végre elhatározásait. Tehát: a magyar rendészeti szerveknek a megszállás ílső órájától kezdve a német Megszállók utasításait kellett végrehajtaniuk. A német megszálló csapatok március 19-én és 20-án, azonnal akcióba léptek a “zsidókérdés” radikális megoldására. Szállás céljára lefoglalták a zsidó hitközségek tulajdonában levő alkalmas házakat, kiürítették a kórházakat, anélkül, hogy ehhez bármely illetékes magyar : szervnek hozzájárulását, beleegyezését kérték volna. Az első 72 órában — a Sztójay kormány megalakulásáig — a bevonuló német katonai és rendőri egységeik nem is keresték hivatalosan az érintkezést a magyar hatóságokkal. Miután a magyar fegyveres erők — Szombathelyi vezérkari főnök 1944. március 19-i parancsa értelmében — a megszállókkal nem szálltak szembe fegyverrel, hanem “barátságos” fogad* tatásban részesítették őket, az SS és a Gestapo különit' menyei akadálytalanul végreh a j thattak terrorakcióik a t. A zsidó középületek lefoglalása után a Gestapo tisztjei közvetlen érintkezésbe léptek a hitközségek vezetőivel. így Budapesten ' március 20-án a hitközség Sáp-utcai _ székhazában megjelent két Gestapo tiszt, és az összegyűlt zsidó vezetőkkel először szóban közölték parancsaikat, majd ugyanezeket minden egyes résztvevőnek — német nyelven— Írásban is átadták. Eek az első zsidóellenlesi . intézkedések nem ötletszerűen születtek meg 1944 március 19-e és 24-e között. A német rendőri egységek —a Sonderkommaindo irányifcásávail — már a többi megszállt országban is bevált módszereket alkalmazták. 1. A zsidó hitközségek vezetőivel közölték: a megszállás napjától minden “zridóügy” az ő hatáskörükbe tartozik. Budapesten egy' uj központi és vidéken több körzeti zsidó önkormányzati szervet (..judenrat — | zsidótanács, Adltestenrat — , “vének tanácsa”) hoztak letre azzal, hogy az általuk; kiadott rendelkezéseket j hajtsák végre. A Ju der rat; és az Ältestenrat tekir.i'Jélyónek megteremté'Siéh ez elsőrangú érdékeik fűződtek, tízért elrendelték, hoigy a zsidók a németekkel csakis e szerveik közvetítésiével , érintkezhetnek és ezeknek utasítását kötelesek változtatás nélkül Végrehajtani. Aki —úgymond — szembehelyezkedik a Judenrattal,— annak a németekkel gyűlik meg a baja! 2. Mindenütt elrendeltek, — ez volt az első súlyos korlátozó rendelkezés — hogy a zsidónak minősülő magyar állampolgárok nem hagyhatják el lakóhelyüket, nem utazhatnák sehova. Terrorinitézkediésieiket és a letartóztatásokat azon .ban csupán kényszerű 'és ideiglenes jellegű intézkedésnek mondották és bőven élitek Ígéretekkel arra az esetre, ha a zsidók igyekeznek jól1 végrehajtani a német utasításokat. A megszállók igy résziben terrorral, részben megtévesztő Ígéretekkel elérték,— hogy a J udenratok engedelmes, jól működő apparátusokként segítsék őket népirtó terveik megvalósításában. Az 1944. március 29-i minisztertanács számos zsidóellenes kormányrendeletet fogadott el, de ezek már megjelenésűik pillanatában túlhaladottak voltak, hiszen e napokban a magyar belügyminisztérium — német kezdeményezésre — már sokkal súlyosabb rendelkezéseket készített elő. Veeisenmayer, az akkori budapesti német követ elmondotta nürnbergi vallomásában: — Kaltenbrunner SS rendőrtábornok, Himmler helyettese, 1944 márciusának végén, Budapesten a magyar belügyminisztérium vezetőivel tárgyalt. Nem lehet véletlen, hogy néhány nappal később, 1944. április 4-én,— még a sárga csillag viseléséről szóló rendelet életbelépése előtt, Jaroiss belügyminiszter minden polgármestert, és községi elöljárót bizalmas rendeletben felszólított: — utasítsák “a zisidó közösségi szervezeteket, hogy az öszszes •■zsidónak tekintendő személy ekrcll lakóhelyük j feltüntetésével névj egyzíéket állítsanak össze négy példányban, és azokat a pol| gármesternek, illetve a köz* át.” Ez a rendelkezés a todelkezések, rendszabályok előfutára volt. 1944 április 7-ón a belügyminisztériumban bizalj más édtekezifetet tarftCYJ fk a deportálás alapelveinek kidolgozására. Ezen két német SS-tiszt is részt vett. A j tanácskozásról készítet fölkezdődik: “Baky államtitkár közli, hogy a kassai csendőrkerület területéről a zsidók a közeljövőben ki lesznek telepítve. Ennek kej resztül vitelére Munkácson lesz egy német törzs, Ferenczy csendőrailezredes és Medgyesi királyi ügyész részvételével.” A d!eportá)lási rejideleiÜ fontosabb pontjai: a) a zsidókat nemre és korra való tekintet nélkül a ; kijelölt gyüjtőtáboirokba kell szálliatni; b) a zsidók “összeszedését’ a területileg illetékes rend-I őrség és a m.lkir. Csiemdőrség végzi; c) a német biztonsági rendőrség tanácsadó szervként a helyszínre ki főig szállni, akikkel (igy!) a zavartalan fog y ü ttm ü!k< 4 Tűre— különös súlyt kell helyezni”; d) “az elszállítás fogolyként vonaton, szükség esetén városi, illetve községi elöljáróságok által kirendelt, A teherautó vezetője meghalt és 35 kansasi iskoláslány és hat felnőtt kísérőjük megsebesült, amikor egy homokkal telt teherautó oldalról belefutott a lányokat kirándulára szállító autóbuszba. előfogatükon történjék. Az elszállítandó zsidók csak a rajtuk lévő ruházatot, leg-| feljebb kétváltás fehérneműt | és fejenként legalább 14 mai élelmet, tovább legföljebb | 50 kg-os poggyászt, amelyben az ágynemüek, takarók, és matracok súlya is bennfeg-1 liaűbaítmak, vihetnek magukkal. Pénzt, ékszereket, arany- és más értéktárgya-1 kát nem. A zsidók összesziedésé't az alábbi sorrendben kell foganatosítani: kassai, marosvásáli'he'lyi, kolozsvári', miskolci, debreceni, szegedi, pécsi, szombathelyi, székesfehérvári és budapesti csendőrkerületek illetve ezek területén fekvői ! rendőrhatóságok felüigye- I Jeti területe, legvégül Budapest székesfőváros.” Baky államtitkár a rendelet végéit leszögezte: “Jelen rendeletiem szigorúan bizalmasan kezelendő, és a hatóságok, illetőleg parancsnokságok vezetői felelősök azért, hogy erről senki at tisztogatási akció megkezdése előtt tudomást ne szerezzen.” A magyarországi deportálásokat a megszállók a német munkaerő-probléma megoldásához való hozzájárulásként tüntették fel, Ó3, a deportálások végrehajtásában a budapesti német követség mindvégig vezetőszerepet játszott. Ezt bizonyítja az a távirat is, amelyet Veesenmayer 1944. április 14-én küldött Ribbentropp k ülügy miniszternek: “Sztójay miniszterelnökhöz intézett — és általa elfogadott kérésemre, hogy e hó végéig 50,000 zsidót bocsásson Németország rendelkezésére, ma azt az értesítést kaptam a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy 5000 zsidót rendelkezésünkre bocsátanak, és-azután folyamatosan három-négy naponként további 5-5 ezret, míg az 50,000-es számot el nem ■érik. Winkelmann Obergruppenführerrel fogok tárgyalni a deportálás részleteiről, és további jelentéseket küldőik erről. De már most a legsürgősebben utasításokat kérek arra vonatkozóan, hogy a száliliitmányok a Birodalom mely területére i rányittassanak. ’ ’ A munkaerő hiánya azonban csak egyik dia volt a magyarországi zsidók deportálásának. A másik okról, amely szorosan összefügg a német fasizmus antiszemita jellegével, egy 1944. augusztus 23-án kelt, belső használatra készült német tájékoztató feljegyzés a következő figyelemre méltó beismerést teszi: “Természetes volt, hogy március 19 után a magyar országi német hatóságok mindent elkövettek, hogy a zsidó elemet, amilyen gyorsan és tökéletesen csák lehet, kikapcsolják. Tekintettel az orosz front közeledésére, az északkeleti vidék, Észak-Erdély és a Kárpátvidék tisztogatásával kezdték él, ahol számszerűleg a legerősebb zsidó elem lakott, azután a többi magyar megyében gyűjtötték össze a zsidókat, és Németországba, illetve német hatalmi körzetibe szállították őket. . . A tervezett határidőre, julius 9-re a magyar vidék zsidómentes lett. Itt a legrövidebb idő alatt bámulatra méltó következetességgel és eréílyet dolgoztak. . . Julius 9-ig — 430,000 zsidót adtak át a magyar vidékről a német hatóságoknak. Az átvétel a magyar országhatáron történik, addig a zsidóellenes intézkedések Végrehajtása és azzal együtt a felelősség a magyarokon nyugszik. . . ” A feljegyzés, miután vázolta a budapesti zsidók elszállítása körül mutatkozó nehéiségeket, végül megállapitota: A zsidókérdés megoldó,a Magyarországon ma az európai biztonság kérdése.” Tehát: a magyarországi német hatóságok “az európai biztonság kérdéseként” kezelték a zsidókérdést, és ezért sürgették a zsidóknak: német hatalmi körzetbe való deportálását. A kezdeményezés tőlük, a németektől indult ki, de kellő számú saját rendőri erő hiányában a Magyarországon végrehajtott más terrorakciókhoz hasonlóan' — a deportálásoknál is a magyar rendészeti közegek aktiv közreműködéséire építettek, ugyanakkor mind az előkészítés, mind a Végrehajtás legfőbb, lényegbevágó fázisaiban a német rendészeti közegek is jelen voltak és kétségkívül irányító szerepet töltöttek be. Persze, a magyar politikai vezetek felelőssége is nyilvánvaló: Sztójaymak — berlini követi minőségében — már 1942-ben tudomása volt arról, hogy a lengyel zsidókat munkavégzés ürügyén koncentráld óis táborokba zárják és kivégzik. Tudott a magyar zsidókra váró sorsról Horthy is. Amikor 1943. április 17-én és 18-án Hitlerrel és Ribbentroppal tárgyalt a “Vezéri Főhadiszálláson”, a náci vezetők nyíltan megmondották neki, mi a tervük az uralmuk alá került vagy kerülő zsidóikkal. Sztójay tehát, aki 1944. március 22-én lett miniszterelnök, mindezek tudatában szorgalmazta — a német | minta és utasítás alapján. | —a “zsidórendelet:k” meg-, hozatalát: a sárga csillag' viselésének elrendelését, gettóba zárását, az országból INNEN-0NNAN CAGLIARI, Szardínia. — ’ A rendőrség ’letartóztatta) Antonio Sarai gazdát, aki tiz éve istállójában egy befalazott kamrában őrizte feleségét. A szlerencsiétlen aszszonyt, akinek kis nyitáson át naponta vizet és kenyeret adott be, csontig soványodva szállították kórházba. A 29 éves Britt Sullivan átakarja úszni az óceánt, Coney Islandból Angliába, a medencében gyakorlatozik. Közben fenn: cigarettázik (bal) és úszik, lenn pedig eszik, miközben edzője Art Steiner magyaráz. Az úszás 150 napot vesz igénybe. való elszállítását, stb. Horthy felelőssége még súlyosabb. Sztójay minisztereinek az 1944. március 29-i mkliiszter(tanáosi üléden bejelentette: “A Kormányzó ur Őfőméltósága az öisszes zsidó rendeletekre vonatkozóan szabad kezet adott az ö vezetése alatt álló kormánynak és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolni.” vettek részt s a tokiói olimpiára való benevezésre a finn 'és a magyar csapat nyert minősítést. A finnek legyőzték a bolgárokat, a magyar csapat 73:66 arányban győzött a francia csapat felett. ség emberei a nyomukban voltak és a temető bejáratánál letartóztatták őket. COLUMBUS, O.— Házassági engedélyért a városba-' zára ment Ronald Staey 26 éves fiatalember, de az. anyakönyvvezető irodája-1 nak csak az előszobájáig jutott el, ott az FBI embere letartóztatta. Mert két fiatalabb fivérével együtt lopott autóval az államhatáron keresztül hajtott, Dayton, O.-ból Way crass, Ga.-fca. HOSSZÚ LAB — HOSSZÚ ÉSZ BEIRUT. —(Libanon hivatalos lapjában hirdetés jelent meg, mely szeriéit rendőröket és csendőröket keresnek azonnali belépésre. A legfontosabb feltétel, hogy a jelölt legalább 170 cm. magas legyen. Ha a csendőr, vagy rendőr jelölt nem analfabéta, úgy elegendő 168 centiméter magasság és ha középiskolai végzettsége is van, akkor nem baj, ha csak 165 cm. magas. NEVESSÜNK — Tudod drágám, azután felhívott a lakására. Nagyon ,aranyos volt. Kaptam tőle égy szép bundát. — Ne mondd! És mit kellett csinálni ? — Semmit. Az ujját egy kicsit fel kellett hajtani. NEW YORK.— Az amerikai fceztyügyárosok szövetségének megállapitása szerint az amerikai férfiak keze az utolsó években kisebb, a nőké nagyobb lett, Ezt a gyárosok könnyen megállapithatták abból a tényből, hogy 25 év óta a | férfiak átlag 10 számú kéz-1 tyü helyett 9 számút vásároltak, a nők keztyü száma pedig 6-ról 7-re emelkedett. GENF — Az Olimpia előtti basketball próbaversenyen 14 nemzet sportolói MI VOLT A KOPORSÓBAN? RÓMA.— Egy temető éjjeliőrét i d e gös szer oppa n ássa 1 a kórházba száilitottak, miután éjszaka álarcos bűnözők gépfegyverrel tartották sakkban, miközben elgy oporsót esi ak llito tt-tezkiaá koporsót elszállítottak a temetőből. Mint később kitűnt, nem, hullarablás történt, hanem a temetőben elrejtett csempészett cigarettát akarták elszállítani. A bűnözök póruljártak, miért a rendör— Nekem van a legnehezebb szakmáim — panaszkodik a kávéháziban uj ismerőseinek a szivarozó ur. — Miiért? — Mert én olyan dolgot gyártok, amit csak az vesz meg, akinek nem kell,' de akinek kell, az nem veszi meg. — Mit gyárt? — kérdik tőle kíváncsian. — Koporsót — hangzik a válasz. Az orvoshoz beállít egy rezesorru férfi. — Doktor ur, ajánljon valamit, hogy elveszítsem orrom pirosságát. — Egy évig ne igyon semmiféle szeszesitalt, csak tejet. — Ezt már megtettem, de nem használt. — Mikor? — Csecsemő koromban. Egy ember megjelenik a társaságban és többen kínosan állapítják meg, hogy nadrágjáról több gomb hiányzik. Két asszony összesúg mögötte: — Te, ennek az embernek meg kell nősülnie, vagy ha van felesége, akkor váljon el tőle sürgősen. Úgy néz ki, mint egy autó, pedig motorcsónak. Ez az egyedüli eszköz most, mellyel közlekedni lehet Great Falls, Mont.-ban, ahol a Sun River elöntötte a vidéket.
