Magyar Hirnök, 1963. július-december (54. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-17 / 42. szám

S.OLÍMC ' . MAGYAR HÍRNÖK OCT. 17, 1963 DARVAS MIKLÓS, a világhirü magyar táncművész, hosszabb párisi tartózkodás után, visszatért állandó lakhe­lyére, New Ybrkba. Első útja a Second avenuei Eriké Ven­déglőbe vezetett, ahol az amerikai művészvilág több ismert személyiségének társaságában, a hajnali óráikig évezte GALLAY ELSIE zongora és énekszámait. Darvas elmondotta magyar barátainak ,hogy a “How I made two millions in the stock market?” című, nagysikerű könyvéből zenés vígjáték készül. A bemutató jövő tavasszal lesz a Broadwayn és a főszerepet maga Darvas Miklós fog­ja játszani. * * * SZABÓ SÁNDOR, a kiváló magyar színész, aki két év óta egyfolytában játsza az “Oh Dad, Poor Dad!” cimü nagy­sikerül amerikai vígjáték egyik főszerepét, a közeljövőben, Londoniban is fellép, ugyanennek a darabnak ugyanebben a szerepében. :’fi * * FEJÉR GYÖRGY, a népszerű magyar zongoraművész akiről országszerte megemlékezett az amerikai sajtó abból az alkalomból, hogy Mrs. John F. Kennedy, az elnök fele­sége húgának debütáns partyjjn játszott, nyári vakációja után, újra fellép a new yorki Cafe Carlyleben. Megnyitó estéjén az amerikai és a magyar társadalom szine-java meg­jelent. * * * I A new yorki Budapest vendéglő egyre népszerűbb lesz az amerikai művész és iróvilágban. Nemrégiben JULES STYNE, a világhirü zeneszerző tért be, nagyobb társaság­gal. Styne, a “Gypsy” cimü operett és más nagysikerű Broad­way darabok szerzője, két halászlevet evett és lelkesen di­csérte a népszerű magyar vendéglő kitűnő konyháját. * * * DORÁTI ANTALT a londoni BBC vezető karnagyává szerződtette. H: H-* Hí Egy PETER LORRE elég Peter Lorre! — ez az elve a hires hollywoodi magyar jellemszinésznek. És ezt az elvét bírói parancsba foglalta Wolfson los angelesi bíró. Egy Eugene Weingand nevű fiatalember bírói engedélyt kért, hogy nevét Peter Lorre-ra változtathassa. A biró — az egy és egyedüli Peter Lorre közbelépésére — a névváltoztatási kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy a kérelem mögött önző érdek húzódik meg: Weingand gyümölcsöztetni szeretné Peter Lorre hírnevét. Hí Hs Hí Ha magyar vagy legalábbis magyarszármazásu RON PATAKY színházi kritikus, magyar-olasz házassági szenzá­ciója lesz a Broadway és Hollywood színházi életének. Azt rebesgetik Anna Maria Alberghetti olász énekesnő házatá­­ján, hogy Anna Maria Patakyval nincsen ugyan eljegyezve, de — nem puszta pletyka az, amit a szinészvilágban suttog­nak. H: Hí H: MÁTRAI LÁSZLÓ, a jeles magyar filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében résztvett a 13-ik nenv zetközi filozófus-kongresszuson Mexico Cityben.’ ***.._ |; r. : /. Az idei salzburgi zenei fesztiválon Mozart Varázsfuvola operáját magyar karmester, KERTÉSZ ISTVÁN veszányelte. H: Hí Hs New Yorkban az American Council of Learned Societies tudományos világszótár készitésének tervét dolgozza ki most. A munkában résztvesz a társaság meghívására New Yorkba jött DR. ORSZÁGH LÁSZLÓ, a debreceni Kossuth Lajos egyetem germanisztikai tanszékének professzora. Hí Hí Hí A német és a svájci sajtó részletes beszámolókat közölt KEMÉNY ZOLTÁN magyar plasztikai művész hannoveri kiállitásáról. Kemény Zoltán 56 éves, Zürichben él. 1930-ben ment Párisba, ahol mint festő és világítótestek konstruktőre mű­ködött. 1949-ben lépett a nyilvánosság eé sajátos félrelief - j elven, amelyek európaszerte nagy visszhangot keltettek. * * H* GÁBOR ZSAZSA a clevelandi KYW televízión több napon,át szerepelt Mike Douglas programján. A programo­kat felvették tap-re és a szalagokat már megvásárolták TV állomások Buffalo, Cincinnati és Milwaukee városokban. És utánuk biztosan még több TV állomás következik ... “Kissé ideges voltam ezeken a programokon — vallot­ta be Zsazsa —, mert ezek délutáni programok ... ott nem lehet olyan szabadon beszélgetni, mint a késő esti Jack Paar programokon, amelyeket csak felnőttek néznek és hallgatnak . . .” Hí Hí Hí Kodály Zoltán Izráelben járt, résztvett két zenei kon­gresszuson Jeruzsaálemben. Sajtókonferencián érdekesen nyilatkozott a rádióról és a televízióról. A rádió nagy elterjedtsége nagyban elősegí­tette a zenei kultúra elterjedését, mondotta, de mindjárt hozzátette, hogy a rádió amolyan kétélű fegyver: behozza az otthonokba a jó muzsikát, de behozza a rossz muzsikát is. A népzenétől egyenes ut vezet a klasszikus zenéhez, de a túnczene zsákutcába vezet ... A rádiónak talán legnagyobb veszélye az, hogy nyomban ki lehet kapcsolni, amikor ko­moly zenét közvetítenek. Ami pedig a televíziót illeti, ez alapvető fokon a zenei oktatás szolgálatába állítható. Eszerint Kodály Zoltán, ba­rátja a televíziónak? Az egyik újságíró megkérdezte, van-e lakásában televízió? Erre a kérdésre a mester klasszikus tö­mörséggel dupla feleletet adott: “Nincs és nem is lesz soha.” Hí Hí Hí Budapesten meleg ünneplésben részesítették 75-ik szü­letésnapja alkalmából Füst Milánt, a kiváló irót és költőt, a Nyugat folyóirat törzsgárdájának tagját, sok világszerte ismert, több nyelvre lefordított könyv szerzőjét. Füst Milán sok év óta az irodalomtörténet professzora a budapesti egye­temen. '' .1 : i-i-ö Hí * * GALAMB ATTILA, az alig tiz éves szakszofon- és klari-Az angliai Oxford egyetemen sok amerikai diák is tanul és vesz részt csónakversenyeken. A győzhetetlen Armada legyőzetése Amerika jövőjét biztosította Három és háromnegyed év­százada, hogy a sapnyol flot­ta Anglia ellen indított vállalkozása katasztrofá­lis vereséggel végződött. A kortársakat megdöbbentet­te és a történetírókat azóta is élénken foglalkoztatja a nagy esemény, hiszen nem kisebb dologról volt szó, mint az akkori világ legnagyobb katonai hatalmának, leg­erősebb hajóhadának ku­darcáról egy olyan országgal szemben, mely addig az euró­pai politika küzdőterén má­sodrendű szerepet játszott. VILÁGBIRODALMI ÁBRÁND II. Fülöp spanyol király hatalmas birodalmában a nap sohasem nyugodott le. övé volt Spanyolországon kí­vül Itália nagy része, Né­metalföld, az amerikai gyarmatbirodalom, s miu­tán 1580-ban Portugália trón­ját is megszerezte, a portu­gál kereskedelem afrikai, indiai és indonéziai támasz­pontjával is ő rendelkezett. De nemcsak e hatalmas biro­dalom, hanem egy győzelme­sen előretörő világnézeti moz­galom, az ellenreformáció is az ő vezetése alatt állott. A reformáció forradalmi irányzataitól megrettent uralkodóosztály nagy ré­sze Európa-szerte a pápaság körül tömörült, amelynek a legfőbb támogatója a sapnyol király és a spanyol eredetű jezsuita rend volt. II. Fülöp egy spanyol uralom alá ren­delt katolikus Európáról s az Európán kívüli világ spa­nyol gyarmattá változtatá­sáról álmodott. Fanatikusan hitte, hogy Istentől rendelt hivatása e tervet megvalósí­tani s minden ellenállást, elsősorban azt, amely a re­formáció eszmevilágába öl­tözött, eltiporni. Még trón­örökös korában mint Mária angol királynő férje részt vett az angliai protestantiz­mus véres üldözésében, tar­tós gyűlöletet ébresztve az angol népben Spanyolország ellen. Mária halálával — 1558 -ban — ennek a protestáns féltestvére, Erzsébet ke­rült Anglia trónjára. II. Fü­löp akkor már spanyol ki­rály, őt is feleségül kérte, hogy országával együtt “megmentse az eretnekség­től”. Az ifjú királynő azon­ban kitért a kétes megtisz­teltetés elől, mert a spanyol házasságnak már a gondo­lata is felháborodást keltett az erőszakos ellenreformá­ciót megelégelt angol köz­véleményben. Spanyolor­szág és Anglia utjai elváltak, hogy nemsokára ellensége­sen keresztezzék egymást. A spanyol világuralmi tö rekvósekkel szemben az el­lenállás a németalföldi sza­badságharchoz kapcsolód­va bontakozott ki. A hollan­diak hősi harcát Franciaor­szág és Anglia titokban tá­mogatta. II.Fülöp ennek úgy akart véget vetni, hogy be­folyása alatt álló kormányza­tot próbált hatalomra juttat­ni a két országban. A pro­testánsok (a “hugenották”) és a katolikusok között egyen­­sulyozgató III. Henrik francia királyt a hugenották kiirtá­sára akarta bírni, s ezért “szent szövetséget” kötött a katolikus Guise-hercegek­­kel, hogy általuk gyakorol­jon nyomást a francia belpo­litikára. Angliában pedig a katolikus politika engedel mes eszközének kínálkozó Stuart Mária skót királynői akarta Erzsébet helyett a trónra juttatni. Stuart MárÍ3 férjgyilkosság gyanúja alatt Erzsébet fogságában volt s II. Fülöp és a pápa buzdi tására jezsuita ügynökök, az egyik összeesküvést a másil után szervezték kiszabadi tására és Erzsébet meg­gyilkolására. A spanyol-angol viszony egyre feszültebbé vált, s £ kortársak szemében oly fon tos vallási okok mögött foko zatosan kibontakozó gazda­sági versengés miatt a vég­sőkig kiéleződött. Amióta £ pápa 1494-ben kettéosztotta a gyarmatosítandó világot a spanyolok és a portugálok között, Amerikára — Brazí­lia kivételével — a sapnyo1 király tartott kizárólagosan igényt, — egyedül spanyol hajók kereskedhettek az “uj világ” kincseivel, s ha más ország hajósai behatol­tak az amerikai vizekre, el­lenségnek, kalóznak tekin­tették őket. Kisebb kalóz expedíciók után már nyílt kihívásnak számított az angol Francis Drake megjelenése az ame­rikai vizeken. 1577 és 1580 közt körülhajózta a földet, vakmerő bátorsággal játszva ki spanyol és portugál ül­dözőit. Erzsébet királynő lo­vaggá ütötte és vice-admirá­lissá nevezte ki a merész Iktalandort, akinek példá­ját számosán követték. A nyolcvanas évek elején Drake mellett mások hajói is járták az amerikai vizeket, meg­rohanva és kifosztva a spa­nyol hajókat, s 1584-ben sor került az első amerikai angol gyarmat, Virginia megala­pítására is.. Ekkor már nyílt hadi­állapot következett be Spa­nyolország és Anglia közt, s nemsokára angol csapatok jelentek meg Németalföldön a felkelők megsegítésére. A küzdelem vallási jelsza­vak alatt folyt, az angol ka­­'ózok az igaz hit bajnokaiként ütöttek rajta az amerkiai azüstbányák kincseit szál­lító hajókon, s a pápai udvar hivatalosan kijelentette, — hogy “aki elteszi láb alól Erzsébet királynőt azzal a kegyes szándékkal, hogy ez­zel Istennek szolgál, nem kö­vet el bűnt, sőt érdemeket szerez.” 1584-ben II. Fülöp ugyanilyen “kegyes szán­dékkal” gyilkoltatta meg a hollandi szabadságharc ve­zérét Orániai Vilmost, s Er­zsébet nem várta meg, amíg őr ákerül a sor, 1587-ben az életére törő katolikus össze­esküvőket és trónjdőltjüket, Stuart Máriát kivégeztette. A pápa kiátkozta az “eret­nek és gyilkos” királynőt, 3 II. Fülöp keresztesháborut indított megbüntetésére és Anglia meghódítására. Az egyesített spanyol-por­tugál hajóhad, a “győzhetet­len aramda”, mely 1588 junius 8-án . Medina Sidonia herceg vezetése alatt 30,000 ember­rel a fedélzetén Lisszabon­ból kihajózott, a kortársak szemében valóban győzhetet­lennek látszott. 130 nagymé­retű hadihajóból és 30 szálli­­tóhajóból állott, rendkívül erős tüzérséggel. Nagy tenge­ri ütközeteket ez ideig csak a Földközi-tengeren és a Per­zsa-öbölben vívtak, ahol a spanyol, illetve portugál gyar­matosítók a mohamedán flot­tákkal mérkőztek, ezeken a tengereken pedig a leglakal­­masabb hadihaj ótipüs a hosszú, viszonylag lapos, eve­zők hajtotta gálya volt, az ókor öröksége.. Az ókori ha­gyományok folytatódtak a harcmodorban is, amely nem volt más, mint a szárazföldi hadviselés átvitele a hajók fedélzetére. Nem a hajók harcoltak, hanem az embe­rek; a hajó tulajdonképpen csak szállította a hadserget, s a cél az ellenséges hajó megcsáklyázása és elözönlése volt; a csatát a fedélzetén vívott kézitusa döntötte el. Mivel oldalt az evezősorok miatt ágyukat elhelyezni nem tudtak, s a hajó, hosszúsá­ga miatt nagy célpontot nyújtva, oldalról különösen sebezhető volt, a gálya had­­mozdulatai arra irányultak, hogy mindvégig szembefor­dulva, a hajóorrban elhe­lyezett ágyukból tüzelve kö­zelítse meg az ellenfelet, s hosszában simuljon hozzá a lehet őszéles fronton való el­­özönlés érdekében. így zaj­lott le még 1571-ben is a spa­nyolok győztes tengeri csatá­ja Lepantonál a törökök el­len. A RÉGI AZ UJ ELLEN A gálya azonban alkalmat­lan volt az óceánjárásra; ott a rövid, kerek formájú, vitor­lás hajó biztonságosabban és gyorsabban haladt. Ezen a hajótipuson oldalt helyez­ték el az ágyukat, de csak könnyű tüzérséget bírt meg. Hadihajónak ezért nem is építettek kerekhajót, hanem az a gályának és a kerekha­jónak egy kombinációját, a galleont tervezték meg, mely egyaránt használt vitorlát és evezőt, s elől hátul és oldalt ágyukkal volt felszerelve. Ilyen hajókból állt a “győzhetetlen armada”. Vele szemben áz angolok körülbelül ugyanannyi, de jóval kisebb méretű kerek­hajót tudtak kiállítani, me­lyeknek egyetlen előnye für­geségükben rejlett. Erre a tu­lajdonságukra épült az angol kalózok által kialakított harc­modor, mely szakított a meg­­rohanás és a fedélzeti kö­zelharc hagyományaival, s a hajót nem katonaszállitás­­ra, hanem mozgó ütegként használta, a döntő csapást az oldalt elhelyezett ágyuk sor­­tüzével mérve az ellenségre. A siker feltétele a könnyű, rövid ágyuk tüzerejének fokozása volt, s ez a 6-ik szá­zad második felében hatéko­nyabb puskaporkeverékek feltalálásával meg is valósult. Persze, az újfajta tengeri hadviselet eddig csak apró össze csapásokban, meg­lepetésszer ü rajtaütések­ben próbálták ki, s nem le­hetett tudni,, hogy komoly, nagy ütközetekben beválik-e. Drake esküdött rá, hogy igen, s Erzsébet megbízott benne. Drake a legjobb védeke­zésnek a támadást tartotta, s kérte, hogy saját kikötő­jükben lephesse meg a spa­nyolokat. Erzsébet azonban reménykedett abban, hogy II. Fülöp elfogadja békeaján­latát, s nem akart provoká­ciót. Mikor azutéán értesült a spanyol flotta elindulásáról, már későn adott engedélyt Drake vállalkozására, mert egy hatalmas vihar Plymouth kikötőjébe szorította az angol hajóhadat. Már feltűntek a spanyol vitorlák Anglia leg­délibb sarkán, a Lizard-fok­­nál, amikor az utolsó pillanat­ban hihetetlen bravúrral' si­került az angoloknak kihajóz­niuk. Az armada most már a németalföldi partok felé igye­kezett, hogy az ott szállitó­­hajókon várakozó spanyol csapatokkal egyesülve erő­szakolják ki az angliai part­raszállást. TŰZ A VIZEN! A Calais előtt horgonyzó és a most arrafelé tartó spa­nyol hajók közé azonban az angolok 1588 augusztus 7-én éjszaka gyuj tóhaj ókat eresz­tettek. A spanyolok a nagy riadalomban elvagdalták a horgonyköteleket, s a dühön­gő vihar Gravelingen felé so­dorta őket, ahol augusztus 8-ára virradólag az amgolok rájuk csaptak. Az erős hul­lámzásban ingadozó, magas építésű spanyol galleonok ágyúgolyói elsüvitettek a kis angol hajók felett, azok viszont annál eredményeseb­ben tüzeltek, s mesteri vitor­lakezeléssel manőverezték a viharban. A “győzhetetlen armada” siralmas roncsok­ká nőtt maradványai a szél­től hajtva észak felé mene­kültek, és Skóciát, Írországot megkerülve vergődtek haza. A hajóknak és a legénység­nek alig fele maradt meg. II. Fülöp nagy önuralom­mal fogadta a csapást, s ma­ga vigasztalta kétségbesett admirálisait, hogy nem Viz és szél ellen küldte őt harcolni, bele kell hát nyugodni “Isten akaratába”. Anglia népe is égi csodának fogta fel az ese­ményt. “Deus afflavit et dis­­sipati sunt” (Isten rájuk fújt és szétszórattak) — hirdet­te a győzelem emlékére vert érem. S valóban, olyan törté­nelmi erők működtek itt, melyeket a kortársak nem láthattak tisztán, és ezért természetfeletti beavat­­kozásna khitték. A “győzhetetlen armadá1” pusztulása a spanyol hataorn hanyatlásának és Anglia ten­geri uralmának kezdetét je­lentette. Ezt a világtörténel­mi fordulatot azonban nem a forgandó hadiszerencse sze­szélye hozta létre, hanem a könyörtelen törvényszerű* séggel ható gazdasági-társa­dalmi fejlődés. Spanyolország az elhaló régit, a feudaliz­must képviselte, s az uj győ­zedelmeskedett a régi felett. nétmüvész, aki nemrégiben fejezte be öthónapos koncert körútját, levizsgázott a hetedik és nyolcadik osztály tan­anyagából. Attila október 24-én kezdi meg fellépését a New York Rádió Cityben, ahová négyhetes szerződés köti. Cushing bostoni (baloldalt) és Me^er chicagói érsek a Vatikáni Zsinaton. Saugus, Mass.-ben leégett az iskola, 800 diák külön vakációt kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents