Magyar Hirnök, 1963. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-10 / 2. szám

4 MAGYAR HÍRNÖK 1963. JANUÁR 10 A “magyar ügy” a világfórum előtt AZ ÖTÖS BIZOTTSÁGTÓL U THANTIG 1962 december 21-én haj­nalban az ENSZ 17-ik üléssza­kát Muhammed Zafrulla Khan elnök berekesztette. Az utolsó napok vitájának jelentős részét a magyar ügy foglalta le. Há­rom helyen zajlott a harc: a Politikai és a Mandátum Vizs­gáló Bizottságban, majd a Köz­gyűlésen. A küzdelem kemény volt és kimenetele bizonytalan. A magyarországi rendszer egy éve, folyamatos, szívós, hatal­mas költségeket felemésztő munkát fejtett ki a kormányok­nál — elsősorban Ázsiában és Afrikában — hogy a magyar ügyet ne tárgyalják, vagy ha igen, a határozati javaslat ne kapja meg a kétharmados többséget és igy “csúfosan” megbukjék, továbbá — és ne­kik ez volt a legfontosabb — hogy mandátumukat elfogad­ják és végre mint a magyar nép “törvényes” képviselői üljenek az ENSZ-ben, ne pedig, mint jelenleg, a Szovjet bábjai. Az 1956-ik évi magyar for­radalom történelmi.erejét mu­tatja, hogy hat év után — ami elég idő a felejtésre, különö­sen ha kis nemzet ügyéről van szó és nagyhatalmi érdek lát­szólag nem fűződik hozzá, to­vábbá ha az események oly gyorsan peregnek, mint napja­inkban és egyre több nehéz nemzetközi kérdés merül fel — mégis a magyar kérdés napi­rendre került. Tibet ügyét — sajnálatosan — már nem tár­gyalták, holott általános Kina ellenes hangulat van. Amikor a magyar ügyet az Egyesült Államok javaslatára szeptember 24-én napirendre tűzték, a szavazás eredménye elszomorító volt: 43-an szavaz­tak mellette és 34-en ellene. Szerencsére a napirendre tű­zés egyszerű kérdés, tehát csak szótöbbség és nem kétharma­dos többség szükséges, mert az utóbbi esetben a magyar ügy már a kezedtén és az ENSZ- ben végleg elbukottt volna. Leforrázott magyar vörösek A magyar kommunisták győ­zelmi tort ültek és a végső si­kerben biztosak voltak, arra gondolva (nem is alaptala­nul!), hogy ez az arány a ha­tározati javaslat végső szava­zásánál is fennmarad, tehát nem lesz kétharmados többség, igy a határozat megbukik és a magyar ügy az ENSZ süllyesz­tőjébe kerül. A magyar rend­szer, hogy maga mellett a ked­vező hangulatot fokozza, am­nesztia hirt repített világgá, sőt azt is, hogy Mindszenty kardinális már szabad. Ilyen előzmények után pesz­­szimizmusunk jogos volt. A Politikai Bizottság decem­ber 18-án tárgyalta az Egyesült Államoknak előző nap benyúj­tott javaslatát, mely három részből állt. Az első — nagyon helyen — megerősítette az alaphatározatokat, különösen az 1133 Xl-et, miszerint a szovjetnek ki kell vonni csapa­tait Magyarországról és a ma­gyar népnek lehetőséget kell adni, hogy gyakorolja önren­­denkezési jogát, tehát: hogy szabad és független legyen. A második rész a magyar ügy to­vábbi vitelét a főtitkárra bízta, — mig a harmadik — az előb­biből kifolyóan — Sir Leslie M unrot megbízása alól fel­mentette. Elsőnek az USA delegátusa szólalt fel és indokolta kormá­nya javaslatát, majd a magyar delegátus következett. Nevét nem irom le, mert olyan pri­mitiv és ostoba volt, hogy in­kább nekünk segített otromba, szellemtelen, tárgyhoz nem tartozó beszédével. A javaslat ellen szólaltak fel még a Szov­­pet Unió, Cambodia, természe­tesen Ghana, Syria, Yugosla­via, Sierra Leone, Iraq delegá­tusai, mig a javaslat mellett Franciaország, Dánia, Auszt­rália, Colombia, Nemzeti Kina, Olaszország és Peru delegátu­sai. A francia, dán és colombi­­ai delegátusok rövid, de nívós és meggyőző beszédet mond­tak. Colombia delegátusa vég­re kimondta, hogy a magyar ügy egyszerűen a kolonializ­­mus kérdése. Nagy szó ez az ENSZ-ben! A javaslatot végül is 43 sza­vazattal 14 ellen megszavaz­ták (32-en távoltartották ma­gukat a szavazástól) s áttették az ügyet a Közgyűléshez. A Közgyűlés előtt December 20-a volt a nagy nap, amikor a Közgyűlés tár­gyalta a magyar ügyet, ahol az izgalom jelei mutatkoztak, mert a közgyűlési terem a szo­kottnál jobban telt volt. (Kivé­ve az emigrációs magyar poli­tikai képviseletet, akik közül senki sem volt jelen. Nyilván azt sem tudták, hogy a magyar ügyet tárgyalják.) A kommu­nisták mindent megtettek, hogy még hat szavazatot sze­rezzenek, hogy a határozat ne kapja meg a kétharmados többséget (ugyanis akik távol tartják magukat a szavazástól, az nem számit szavazásnak, tehát az arányt nem befolyá­solja) . Dánia, a magyar kommunis­ta és Indonézia delegátusának felszólalása után került sor a szavazásra, amely meglepő eredménnyel végződött: 50-en szavaztak a javaslat mellett, 13-an ellene, 43-an távol tar­tották magukat, tehát a hatá­rozatot több, mint 80%-os többséggel szavazták meg. A magyar delegáció valósággal támolyogva hagyta el az ülés­termet. Nem törvényesen képviselik népünket! Még izgalmasabb volt a harc a Mandátum-vizsgáló Bi­zottságban, amelynek kilenc tagja van és szenvedélyes vita után a magyar delegáció man­dátuma ellen öten (Egyesült Államok, Kanada, El Salvador, Mexico és Görög ország), mig mellette négyen (Szovjet Unió, Indonézia, Guinea, Nigeria) szavaztak. A magyaroszági rendszer és a Szovjetunió biztosak voltak a győzelmükben, mert Görög­ország a napirendre tűzés kér­désében semleges volt és remél­ték, hogy álláspontját megtart­ja és igy nem lesz meg a több­ség. Zorin nem tudott uralkod­ni magán és ki is kelt a görög delegátus ellen. A Mandátum­vizsgáló Bizottság javaslatát a Közgyűlés megszavazta, igy a magyar delegáció ismét az egyetlen a 110 tag között, mely törvényesen nem képviseli né­pét és csak megtűrt helyzet­ben gyakorolja jogait. Ez a forradalom legértékesebb do­kumentuma. India átállt Ha keressük az okokat, hogy miként lett a szeptember 24-i 43 szavazatból 50 és a Szovjet Unió körül csoportsult 34 hogy csökkent le 13-ra, akkor több okot találunk. A fő ok kétség­telenül, hogy a semlegeseknek nehéz volt olyan határozati ja­­vslat. ellen szavazni, ahol Sir Leslie Munrot menesztik és ha­táskörét a burmai U Thantra bízták. Az előbbi volt a nagy mézes madzag, ami a szovjet tábort — Zorin legnagyobb bá­natára — kettéosztotta. A má­sik ok kétségtelenül India át­állása volt, amely hosszú évek után ismét a magyar ügy mel­lé állt és magával hozott egy pár szavazatot. Milyen szomo­rú megtanulni, hogy a politi­kában legtöbbször nem az er­kölcsi elvek, hanem az önérdek az irányadó. A magyar hely­zetben — az elmúlt évek alatt — nem sok változott, de India helyzetében — Kínától keserű leckét kapva — jelentős válto­zás történt. Mit várhatunk U Thanttól? A politikai kérdések elinté­zésében régi, de jól bevált sza­bály, ha egy testület egy ügyet nem akar, nem tud elintézni, de eltemetni sem akarja, akkor az ügy kivizsgálásával egy al­bizottságot, vagy személyt biz meg. így a bizottság vagy sze­mély, amig megbízása érvény­ben van, időről időre jelentést tesz, életben tartja az ügyet, amig annak megoldását a ké­sőbbi megváltozott helyzet elő­segíti. így történt a magyar ügyben is. A forradalom után ott állt az ENSZ egy kristálytiszta üggyel, tehetetlenül, nem tud­ta megoldani, eltemetni sem lehetett. Erre 1957 január 10- én megbízták az ötös Bizottsá­got, mely történelmünk leg­szebb dokumentumát terjesz­tette be a Közgyűlésnek. Ami­kor az ötös Bizottság kimúlt, 1957 szeptember 14-én jött Wan Waithayakon herceg, aki egy érdemleges aktus nélkül nyomtalanul eltűnt. Utána jött 1958 december 12-én Sir Leslie Munro. ő is, mint elődje, ko­rábban a Közgyűlés elnöke volt. Sir Munro négy év alatt összesen négy jelentést tett, amely kétségtelenül a magyar ügy napirendre-tüzésének az alapja volt. Ennek ellenére, sajnos, feladatát — majd ké­sőbb talán megírja miért nem — korántsem úgy teljesítette, hogy azt a magyar ügy termé­szete igényelte, mert csak az ENSZ szürke tisztviselője volt, havi 1,000 dollár fizetésért. Ha H.A.A.C (Hungarian American Athletic Club) 198 Somerset Street New Brunswick, N. J. Tel. CHarter 9-9669 Elnök: Shárközy József (15 So. Woodland Ave. East Brunswick. Tel. Kilmer 5-2236). — Ügyvezető alel­nöki Dienes László (216 Somerset St. Tel. CH. 9-3791 — lakása: Li­berty 8-1369). — Gazdasági alelnöki Varga Lajos (49 Duke St. Tel. CH. 9-0061). — Trustees: Shárközy Jó­zsef, Varga Lajos és Murvay Károly (53 Kossuth St. Tel. CH. 7-7147). — Vigalmi Biz. elnöke: Németh Lajos (141 Barnard St. Highland Pk. Tel. CH. 7-4540). — Pénzügyi és levele­ző titkár: Horváth Sándor (125 Louis St. Tel. KI. 5-4130). ---- An­golnyelvü jegyző: Doktorics Károly (42 Juliet Ave. Somerset. Tel. CH. 7-0088). — Magyar-nyelvű jegyző: Beszterczei György (134 Magnolia St. Highland Pk. Tel. CH. 9-5860).---- Pénztárnok: Gödry Mihály (20 High St. Tel. CH. 7-0523). — Ház­nagyok: Ster Zoltán (8 Radio Court. Tel. KI 5-7482). — Pozsonyi Imre (234 Hamilton St. Tel. CH. 9-2008), Hatt János (20 Dix St. Tel. CH. 7-3835), Sohonyay József (190 Al­bany St. Tel. CH. 9-8595) és Tóth Lajos (636 Livingston Ave. Tel. CH 7-8075). — Számvizsgálók: Lő­­rincz József (School House Lane, East Brunswick. Tel. CH. 7-7888), Köpenczey József (195 Hamilton St. Tel. CH. 7-2563), Puskás Béla (10 Scott St. Tel. CH. 7-2046), Ré­­vész Béla (23 Cogswell PI. Tel. CH. 7-2300), Belső Gyula (216 Somerset St. Tel. CH. 7-1498) és Mezey Mik­lós (14 Sycamore Ave., Plainfield, Tel. PL 5-7939). —Fegyelmi Biz. el­nöke Zimonyi Vendel ((33 High St., Tel. CH 7-5553). — Jogtanácsos: Takács J. József (71 Paterson St., Tel. CH 9-0880). A Klub rendes taggyűléseit min­den hónap 3-ik keddjén este 7:30 ó­­rai kezdettel tartja. A nagyterem bérlete (társasvacsora, lakodalom, stb.) ügyében Varga Lajos gazdasá­gi alelnök, vagy Gödry Mihály kere­sendők, a klubban, vagy fent jelzett saját címükön. már ő nem tudott a magyar forradalom Zolája lenni, leg­alább olyan szellemi erőket, közéleti tekintélyeket mozgó­sított volna a magyar nép sza­badsága érdekében, akik mun­káját elősegítették volna és akik különösen most lennének hasznosak, amikor ő ügyünkből kilép. Ahogy december 18-án búcsúzott a magyar ügytől — fájdalmas volt hallgatni — a magyar ügyről pár szót szólt, majd alázatosan ismét fel­ajánlotta szolgálatát az ENSZ- nek, amely menesztette. Te­hát, mint személyt, nem sajná­lom, hogy letűnt, mint egy Közgyűlési szervet igen, mert az újonnan megbízott U Thanttól aligha lehet elvárni, hogy olyan jelentést tesz a ma­gyar ügyben, amely igényli a napirendre tűzést. Szeretnék csalódni benne! Amerika nem felejti el a magyar ügyet! A jelentős győzelem ellenére a magyar ügyben nagy válto­zás történt. A forradalom ter­mészetes szele a magyar ügyet sajnos már nem tűzi a Közgyű­lés napirendjére. Ezt csak a Nagyhatalmaktól, elsősorban az Egyesült Államoktól (mely­nek delegátusa — Mr. Rowan — december 20-án a Közgyű­lésen kijelentette, hogy “az Egyesült Államok kormánya nem felejti el a magyar ügyet”) vagy a nemzetközi helyzet kedvező változásától, vagy pedig az “emigráció” ér­tékes munkájától várható. Az utóbbinak meg kell találnia azokat a külföldi szellemi nagyságokat, p o 1 i t i kusokat, akiknek szavuk és tekintélyük még elősegítheti a magyar ügy életben tartását. Ez pedig ma­gyar népünk jövője szempont­jából életfontosságú. A Kádár-kormány addig fog puhulni, amig az ENSZ-ben a helyzete bizonytalan. Ennek a tételnek az igazságát hamaro­san látni fogjuk. A főtitkár most már valószínűleg elláto­gat Budapestre, hiszen a most kapott megbízatása értelmében ez kötelessége is. Ez furcsa helyzetet teremt. A magyaror­szági rendszer ugyanis eddig többizben “ünnepélyesen” ki­jelentette, hogy olyan személyt nem engednek az országba, ki a magyar ügyben hozott köz­gyűlési határozat alapján akar bemenni, ők a Közgyűlést a magyar ügy tárgyalására ille­téktelennek tartották. Most aztán beleestek a saját kelep­céjükbe. A főtitkár eddig nem ment el Budapestre, ha ezután fog elmenni, uj megbízása alapján, tehát a közgyűlési ha­tározat alapján látogat el, igy a magyarországi kommunisták akaratlanul kénytelenek tudo­másul venni a Közgyűlés hatá­rozatait és hatáskörét. Hogy Kádárék U Thant kielégítsék, biztos, hogy majd jelentős amnesztiát és további könnyíté­seket adnak a magyar népnek, hogy bizonyítsák a liberalizáló­dást. A jelenlegi közgyűlési győ­zelemnek tehát a magyar nép szempontjából jelentős követ­kezménye lesz és ennek örül­nünk kell. Ha U Thant-ot átfű­ti egy nép szabadságvágya (ő egy olyan országból jött, amely nemrég, 1948-ban lett szabad), akkor megbízatásával nem­csak az ENSZ-nek, hanem a szabad világnak és elsősorban a magyar népnek nagy szolgá­latot tehet, mert a magyar nép szabadsága, országa függet­lensége és jelenlegi sorsa nagy­ban attól függ, hogy a magyar ügy jövőre napirendre kerül-e JULIUS BORBÉLY ÜZLET 240 Somerset St. közel a Louis Streethez Tisztaság, figyelmes, pontos kiszolgálás. Női, férfi, gyer­mek hajvágás, keretválás. Fej és arcbőrmaszálás, baj­­festés, shampoo. Urbán Gyula Hazai elismert borbély és fodrász mester és Kádárék mandátumát elfo­gadják-e. Ha ügyünket napi­rendre tűzik és a Kádárék man­dátumát nem fogadják el, ők továbbra is kénytelenek né­pünknek engedményeket ten­ni, amelynek minden aktusa a szabadság egy-egy láncszeme. Bármit kérünk tehát ezentúl a magyar ügyben, a főcimzett: H. E. U Thant, Secretary Gen­eral, United Nations Plaza, New York City, N. Y. DR. VARGA LÁSZLÓ A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) leti, politikai és társadalmi ve­zérembereivel az élen tovább munkálkodik a jövő építésében, az egymást megbecsülés, egy­más iránti testvéri szerétet je­gyében. A magyar március közeledtével, amikor még alig bujt ki a tavaszi kankalin és kikerics a hó alól, helyenként már együtt ülnek a magyar ve­zetők a márciusi ünnepély megrendezésén tanácskozva, így szoktuk kezdeni az uj évet s ennek jegyében szoktuk be­fejezni, már több mint félév­százada, október táján . . . Az évek, az idő sok mindent le­morzsolt, lekoptatott az öreg magyarok lelkesedéséről, ma­gyar érzésben összefogásáról, de szive mélyéről ki nem töröl­te a szülőhaza és magyar fajta iránti szeretet érzetét. Az újab­ban jöttek, a második nagy vi­lágégés óta idevándorolt ma­gyarok pedig hoztak egy olyan adag friss “magyar érzést,” amit ha megfelelő módon és formában igyekeznek átplán­tálni a régiekbe, használnak, jót tesznek vele, de amit ha erőszakosan, “mi jobb magya­rok vagyunk, mint ti” hangoz­tatással próbálnak idegyökere­zett, gyermekei és unokái által amerikaiakká lett magyarokra valósággal rákénys zeriteni, helyrehozhatatlanul árt anak vele úgy önmaguknak, mint az egyetemes “magyar ügynek.” Meg kell találni végre azt a módot, ahogyan egymást iga­zán megismerhetjük, megsze­rethetjük, régiek és újak . . . Meg kell találnunk végre az egymás felé vezető utat, a he­lyes utat, amelyen egymáshoz közeledhetünk! Előbb-utóbb el­engedhetetlen szükség van er­re: a válaszfalaknak le kell végre omlaniuk, hogy az ame­rikai magyarság végre kebelé­re ölelhesse igaz szivü, becsü­letes érzésű valamennyi újon­nan jött magyar testvérét, az­zal az érzéssel, amivel az 1940-es évek végefelé elkezdte útját egyengetni az óceánon át s azóta is egyengeti, hívja, várja . . . Hogy eddig nem ölel­hette kebelére úgy, ahogy sze­rette volna, nem rajta múlott . . . nem ő a hibás ezért . . . Az első közeledő lépést azonban ő tette annakidején . . . ezt na­gyon jól tudja mindenki, aki 1945 óta ide érkezett! Vajha 1963 meghozná az egymásra-találás, egymást testvérként megbecsülés és sze­­retés, a megbékélés és együttes közös magyar munka mind­nyájunkra nézve oly drága, nagy ajándékát! Kondor Mariska kérelme Kondor Mariska, akit évti­zedeken át úgy hívtunk, hogy “az amerikai magyarság éne­kes csalogánya,” Szilveszter este Garfield-en énekelt, az ottani Demokrata Klubnak. Ottlétekor elvesztette tárcáját, amiben alig 8 dollár volt ugyan, de Social Security kár­tyája, férje kártyája és más iratok is benne voltak. Arra kéri a becsületes megtalálót, tegye bele egy borítékba a S. S. kártyákat, semmi mást, csak ezeket a dolgokat, s küldje el neki. Cime: Maria Kondor, 1610 Second Ave., New York 35, N. Y. Dr. Szilassy Béla halálos balesete Dr. Szilassy Béla, a Magyar Felszabadító Bizottság elnöke karácsonyfa ünnepségről ha­zatérőben, Pekin, Illinois köze­lében, az országúton baleset áldozata lett. Egy teherautó el­gázolta. Eszméletlen állapot­ban vitték a kórházba és ott, anélkül, hogy eszméletét visz­­szanyerte volna, meghalt. Szilassy a felvidéki ma­gyarság egyik szószólója volt a csehszlovákiai közéletben. Prágában a szenátus tagja volt, az emigrációban is a magyar érdekek szolgálatában állt. GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük, hogy az Ung­­megyei Nagygeőcz községi születésű és Ameri­kába mintegy 40 évvel ezelőtt kivándorolt Homoki Károly életének 74-ik évében, 1962 december 24-én, hosszas betegeskedés után a metucheni Roose­velt Kórházban, a halotti szentségek magához­­vételével visszaadta lelkét Teremtőjének. Drága halottunkat a Go wen Temetkezési Intézet halottasházában ravataloztattuk fel s on­nan kisértük őt utolsó útjára december 28-án reg­gel, a Szent László r. k. templomban megtartott engesztelő szentmise áldozat után a Van Liew temetőbe, ahol örök nyugalomra helyeztük. Az Örök Világosság fényeskedjék neki! New Brunswick, N. J. 1963 január 10. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: szerető testvére Oláh Ber­talanná és cs. (199 French St.> New Brunswick), valamint unokatestvérei és más rokonsága itt és az óhazában, úgy­szintén barátai, jószomszédai és isme­rősei. Köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét mondunk mind­azoknak, akik részvétnyilatkozatukkal felkeres­tek, a rokonoknak, jószomszédoknak, akik bármi módon segítségünkre siettek s kifejezésre jut­tatták az elhunyt és irántunk érzett szeretetüket. Hálás köszönetét mondunk a temetési szer­tartást végző Főt. Végváry Vazul, O.F.M., segéd­lelkész urnak> valamint a Gowen temetkezési vállalatnak a minden tekintetben előzékeny, pon­tos szolgálataiért. Hálás köszönetét mondunk továbbá mind­azoknak, akik virrasztottak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek a ravatalra, akik szentmisét mondattak az el­hunyt lelkiüdvéért, akik autójukkal kisegítettek és a koporsóvivőknek (a rokonság köréből). A jó Isten fizesse meg jóságukat, sokat szen­vedett halottunknak pedig adjon örök nyugodal­mat a sírban, lelkének örök üdvösséget! A GYÁSZOLÓ CSALÁD Magyar-Angol, vagy Angol-Magyar HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és román nyelvű okiratok, bizonyítványok angolra forditását, vagy bármilyen hivatalos okmányok gyors, pontos, szakszerű elkészítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. Tel. CHarter 9-3791 László I. Dienes, Notary Public of New Jersey A RUTGERS CHEVROLET "O. K." HASZNÁLT AUTOMOBILJAI A LEGMEGBÍZHATÓBBAK! i. QK RUTGERS OK wll CHEVROLET Mil Használt kocsi telepe — Könnyű GMAC részletek! 70 WOODBRIDGE AYE. HIGHLAND PARK, N. J. Telefon CHarter 7-1124 — Nyitva reg. 9-től este 9-ig, Szomb. 5-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents