Magyar Hirnök, 1963. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-07 / 10. szám
1883 MÁRCIUS 7 MAGTAR HÍRNÖK 5. OLDAL Woodrow Wilson és a Népszövetség A nemzet reformokat követelt, amikor Woodrow Wilsont 1911-ben elnökké választották. Az uj elnök előzőleg a Princeton egyetem elnöke és New Jersey állam kormányzója volt, ahol igen üdvös változtatásokat léptetett életbe. Elnökségének első évében Wilsonnak sikerült radikális újításokat bevezetnie. A behozatali vámokat leszállította, hogy a megélhetést olcsóbbá tegye, a Federal Reserve Systemet bevezette, hogy a pénzügyi világban rendet teremtsen. Uj fokozatos jövedelmi adót valósított meg, a méltányos teherviselés érdekében. Az élelmiszerek forgalombahozatalát higiénikus feltételekhez kötötte. A “sors iróniájának” nevezte, hogy idejének nagy részét a külpolitikának kellett szentelnie. De amikor 1914-ben az első világháború kitört, Amerikának is be kellett avatkoznia. Wilson tragédiája akkor kezdődött meg, amikor az ágyuk már elhallgattak és a győztes hatalmak Versaillesben gyűltek össze, a békeparancsok megfogalmazására. Wilson olyan békére törekedett, amely az ő 14 pontja alapján a világ békéjét biztositja. Olyan békét akart, amelyben nincsenek győztesek, sem legyőzőitek. A győzelemittas hatalmak azonban nem hederitettek Wilson intő szavára. A versaillesi béke nem volt igazságos és a Népszövetség sem az lett, amit Wilson javasolt. Otthon azonban még nagyobb kiábrándulás várt reá. A kongresszus elvetette a Népszövetség ideáját, amelyet az amerikai függetlenséggel összeférhetetlennek tartottak. Az ellenzék egyik vezére: Henry Cabot Lodge massachusettsi szenátor igy szónokolt: “Amerikainak születtem és az voltam egész életemben. Csak egyféle hűséget ismerek, amelyet megosztani ezután sem vagyok hajlandó.” Woodrow Wilson nem nyugodott bele a vereségségbe. 1919 julius 10-én benyújtotta a szenátushoz a békejavaslatot és jóváhagyást kért a Népszövetséghez való csatlakozásra. Azután, városról-városra járva, személyesen utazta be az országot, a nép támogatását kérve önzetlen és józan elveinek keresztülviteléhez. A nehéz küzdelembe belefáradt és letört. A hároméves tulerőltetés megbosszulta magát. Összeesett és súlyos betegen szállították vissza Washingtonba. Még három hónapig feküdt félholtan, miközben a szenátus úgy a békeszerződést, mint a Népszövetség eszméjét elvetette. 1924 február 3-án halt meg Wilson, anélkül, hogy a világot megjavította volna. De eszménye, a népek világszövetségének szervezete, a második világhábiru után megvalósult. Ma már több mint 100 nemzet tartozik a kebelébe és az Egyesült Nemzetek Szervezete sok súlyos válságot sikerrel oldott meg. Hogy a világ, egy nemzedékkel később sem tudott jobb intézményt találni a béke biztosítására, mint amit Wilson javasolt, mutatja Woodrow Wilson igazi nagyságát. American Council Fellőtték a háromlépcsős Delta-rakétát, amelyről levált a Syncom kisméretű mübolygó (balra). A 150 font súlyú Syncomnak az a rendeltetése, hogy rádió és telefonösszeköttetést létesítsen, Amerika és Délafrika között. AZ INDIAI KÖTÉLTRÜKK MIBŐL ALL A FELHŐ? A kutatások alapján erre már nagyon pontos választ adhatunk. Először is tudott dolog, hogy a felhőben is van levegő. Ha nem lenne, a repülőgép nem tudna benne repülni, és a repülőgép utasai nem kaphatnák meg a lélegzésükhöz szükséges levegőt. Amikor a turista gyalogosan mászik be a felhőbe, ő sem kezd fuldokolni, tehát a felhőben is megtalálja a kellő levegőmenynyiséget. De a felhő levegőjében valami egyébnek is kell még lennnie. Olyasvalaminek, ami máshol nincsen meg a levegőben. Mert a levegő máshol mindenütt átlátszó, a felhőben ellenben ködös. A sűrűbb felhőkben még fél méter távolságig sem látunk, például a kinyújtott kezünket már nem látjuk. Mi okozza a felhőnek ezt az átlátszatlanságát? Amig csak puszta szemmel nézzük a felhőt, addig nem látjuk meg, hogy mitől olyan átlátszatlan. De ha erős nagyitóüveget használunk, akkor rögtön megtaláljuk a választ: a felhő és a köd levegője abban különbözik a többi levegőtől, hogy sok-sok kis vizcseppecske lebeg benne. Szabad szemmel nem lehet őket egyenként meglátni, mert ^hez túlságosan kicsinyek. A milliméter századrésze közelébe esnek a méreteik. Ilyen kis tárgyakat a szemünk nem lát meg külön-külön. De ha nagyon sok van belőlük a levegőben közel egymáshoz, akkor mégis homályossá, átlátszatlanná teszik a levegőt. A felhőnek már egészen kis részében is rengeteg vizcseppecske található.Egyetlen gyüszünyi nagyságú térfogatban több száz kis cseppecskét lehet nagyitó alatt megszámlálni. Egy köbméternyi felhőrészben több százmillió vizcseppecske van. Bármilyen jelentéktelenek is egyenként ezek a kis vizcseppecskék, nagy számuk miatt mégis hatalmas vízmennyiséget képviselnek együttvéve. így például egy kisebb zivatarfelhőben »amelynek térfogata tizmilliárd köbméter, kereken ötvenezer tonna viz van jelen ilyen apró cseppecskékben szétosztva. Valahol Indiában egy szabad térségen, ahol sok ember nézelődik, vándor mutatványos, azaz fakir jelenik ,meg. Gyermek kiséri, kezében összecsavart hosszú kötelet tart. Amikor elegendő néző seregük köréje, köte lét, nagy lendülettel a leve gőbe dobja. A kötél egyre magasabbra emelkedik, s egyszerre csak — csodák csodája — függőleges helyzetben megáll a levegőben. Felső vége az égbolt felé mered, mintha valami láthatatlan, a Föld vonzerejét meghazudtoló erő felfüggesztve tartaná. Az álmélkodó nézők a szemüket meresztik, hiszen a fakir csodát tett: függőlegesre merevítette a kötelet a levegőben! Ez azonban még nem minden. A fakir kíséretében lévő fiú felmászik a kötélen. A fakir nemsokára lehívja, a fiú azonban nem mozdul. A fakir dühében a kötelet rángatja, majd kést ragad a fogai közé, és a fiú után mászik. Amint eléri, hatalmas suhintással mélyen a torkába vág. A fiú a kötél tövébe zuhan, a nézők elképedve felmorajlanak. A fakir azonban nem zavartatja magát, kényelmesen leereszkedik a kötélen, megtörli a kését, s a fiú véres tetemét kendővel fedi le. A tömeg egyre jobban morajlik. ■ Ekkor a fakir a lepel fölé hajol, bűvölő mozdulatokat tesz, s im, csodák, Csodája, az élettelenül fekvő, borzalmasan megsebbzett gyér mek vér és seb nélkül talpra ugrik, ledobja magáról a leplet, s körben jár az álmélkodó nézők között, jogy a mutatványéért járó adományokat összeszedje. így irta le a hires kötéltrükköt számtalan riport, újság és könyv. őszibarack-lopás Ibn Batuta, a neves arab utazó, aki a 14. században bejárta Kínát és India nagyobb kikötővárosaiba is megfordult, Kínáról szóló terjedelmes útirajzában említést tesz róla. A kötéltrükk sajátos keleti mese, a rifely temérdek változatban ismeretes Kina, Tibet, India lakói körében. Egyik váltpzatát egy magyar nyelven nemrég nap világot látott kínai’ história gyűjteményben is megtaláljuk, “Őszibarack-lopás” címmel. A történet egy jelentős kínai iónak, a 17-ik században élt Pu Szung-lingnek tollából származik. Ez a változat azért is tanulságos, mert rávilágít a legendák, a misztikus történetek, a csodahivő gondolatok keletkezésének a - nyagi, társadalmi ' alapjaira:“ a szegények a számúra elérhetetlen javakat a tidvilágon, a Királyi Anya kertjében keresik, s hogy e sóvárgott1 javakat elérjék, képzeletükben hosszú kötelet dobnak hágcsóul az égbe. Pu Szung-üng története igy szól: Gyermekkoromban egyszer, a tavaszi ünnepek idejép, a kerület fővárosába men, tem. Ä csarnokban vörös ..ruhájukba öltözve, k.elet-nyugat irányban .sorban elhelyez - kedve ültek a hivatalnokok. Egyszerre megpillantottam egy férfit, aki egy kisfiút vezetett, és valami terhet ci - pelt a vállán. Hamarosan hozzája lépett egy ember, és kikiáltotta a hivatalnokok parancsát, hogy mutassa be művészetét. — Fel tudom forgatni a természet rendjét —- mondotta a. kisfiúval érkező férfii. A hivatalnokok megparancsolták, hogy teremtsen elő egy őszibarackot. A bűvész kedvfelen arcot vágott, és igy szólt: r; — A hivatalnok urak * talán nem-gondolták meg jól a dolgot. Még a jég sem olvadt el, honnan vegyek én most őszibarckot? Bizonyos, hogy az emberi világban ahol még csak most kezdődik a tavasz, és mindent hó takar, hiába keresnénk őszibarackot. Egyedül a Királyi Ap.va kertjében találnék, ahol egyik év-Orosz katonák állják körül egyik bajtársukat, aki a kerrjény télben fürdőruhára vetkőzött és megfürdött az egyik tó jégért ‘Vágott kis “medencében”. szakban sincs hervadés és elvirágzás. Be kell lopakodnunk az égbe, akkor megszerezzük. — ó — mondta a fiú —, hát van valami lépcső, hogy az égbe felmászhassunk ? — Van egy varázslat — felelte az apa. Azzal előhúzott a ládi kőből sok-sok ökölnyi kötelet, s az egyik végét a levegőbe dobta. A kötél olyan szilárdan függött a levegőben, mintha valamihez oda eősitették volna. Ekkor igy szólt a fiához: — Gyere fiam. Én ügyetlen és nehéz vagyok, nem tudnék feljutni, de te fölmászhatsz. A fiú megmarkota a kötelet, és mászni kezdett fölfelé. Csakhamar eltűnt a felhőkben, és nem láttk többé.- Egy kis idő múlva. hatalmas őszibarack esett alá a. felhőkből, akkora, mint egy tányér. A hivatalnokok kézről kézre adták. Ám'egyszerre csak a földre zuhant a, kötél. — Ó, jaj! ’— kiáltott fel rémülten a bűvész. •— Oda - fenn valaki elvágta a köte - lemet. Mi lesz most a fiammal ? Kisvártatva még valami leesett a magasból. Megnéz - fék: hát a fin feje volt. Az apa két kezébe fogta a fejet, és ezt mondta sírva: — Biztosan elcsípték az, őrök, amikor lopott! Vége van a fiamnak! Nemsokára egy láb esett alái aztán a fiú testének különféle részei egymásután. A bűvész mélyen elkeseredve sorrá fölemelte és a ládikóba tette valamennyit, majd becsukta a ládát és azt mondta: — Az az őszibarack a fiam életébe került! Ha most megszántok és segítetek tisztességesen eltemetni, halálom után is hálás leszek érte. A megrettent és csodálkozó nézők bőségesen megajándékozták arannyal. A bűvész elvette és az övébe kötözte az arannyal telt erszényt, majd megkopogtatta a ládikót, és igy kiáltott: — Fiacskám! Miért nemi jössz már, hogy megköszönd az adományokat ? Ekkor zaj hallatszott a szekrényből, majd kikukkantott belőle és előlépett a fin, meghajtva magát a bámészkodók előtt. “Titkos tanok" A múlt század ötvenes éveiben Ibn Batuta négykötetes, útirajzait francia nyelven kiadták, s a régi keleti varázsmesét a nagy érdeklődéssel fogadott arab útleírás; egycsapásra ismertté tette. A kötéltrükk csodája nemsokára hivő, rajongó terjesztőjére akadt egy orosz cári tiszt, leánya, Blavatsky asszony sze mélyében, aki a teozófia nevű misztikus keleti vallásfilozófiának a megteremtője. Ez a feltűnési vágytól fűtött, idegbeteg asszony több mint egy,évtizedig utazgatott keleten, s hires könyvében~ a “Titkos tanok”-ban számtalan egyéb mutatvány mellett úgy irta le a kötéltrükköt, mint a fakirok csodatevő képességeinek bizonyítékát. Tömeghipnózis? 19-ik század második felében, csaknem egyidőben két érdekes irásmü is terjesz, tette a kötélmutatvány legendáját. E leírások azért keltettek olyan nagy visszhangot, mert utazószerzőik azt állították, hogy a mutatványt a . helyszínen látták. Mindamellett a misztikus érdekességek legodaadóbb rajongóinak is szögét ütött a fejébe az a tény, hogy teljességgel hihetetlen történettel van dolguk, amely még a tudományokban járatlan ember előtt is mesebeszédnek tűnik fel. A fakircsodák, a misztikumok védelmezői ekkor olyan magyarázattal áll tak elő, amely állítja is tagadja is a hires mutatványt, mondván, hogy a kötéltrükk nem egyéb, mint a hipnózis keleti beavatottjainak az emberek agyára gyakorolt szuggesztiv hatása, vagyis tömeghipnózis. A kötéltrükk hipnotikus magyarázata azonban éppoly képtelenség, mint az állítani, hogy valóság! Miért? Azért, mert több száz utcai bámészt mesterségesen elaltatni, azaz hipnózisba hozni, lehetetlenség! A hipnotikus állapot előidézéséhez nyugalom, a figyelem elterelődését megakadályozó zárt terem szükséges, mert csak akkor alakúk ki az agyban a kiterjedt gátlás állapota,— amely a hipnózis lényege. A kötéltrükk és a bűvészek A kötéltrükk valójában egy régi keleti mese, amelyet Kelet szenzációéhes rajongói a hipnózis segítségül hívásával akarták valószínűbbé fenni. Sokat törték a fejüket bűvészek is, hogy a kötélmutatványt valami módon meg valósítva, elkápráztassák az embereket. 1934-ben robbant a szenzáció bambája: hire ment, hogy a francia Gaumont filmvállalat filmre vette e kötél mutatványt Karachi mágus előadásában (a hatásvadász fedőnév A. C. Darby angol bűvészt takarja). A mutatvány azonban nem tartalmazza a kötélremászó fiú megölését és feltámasztását, csupán annyit láthatunk, hogy egynéhány ölnyi vastag hajókötél, amelyet a bűvész karjára fűzve hoz a színre, egy kis lengetés során fokozatosan megmerevedik, s ide-oda hajladozva ugyan, de megtartja a rája felmászó gyermeket. Ha Karachi megcsinálta, akkor mégis véghezvihető — gondolták a hivatásos népszórakoztatók, s nemsokára turbános, selyemkaftános álfakirak, bűvészek járták Európa városait, hogy csőszerű, háncsburkolattal takart, a megfelelő mozgatáskor egymásba kapcsolódó csodarabokból vagy bambusz faragványokból készült mükötelekkel bizonygassák a népszórakoztató színpadon: A kötéltrükk mégis létezik. Egy német filmgyár ügyes technikával uj filmet készített a mutatványról, ezúttal olyat amely ben a kötél nagyon magasra, az alacsonyan szálldosó felhők közelébe kúszik fel. Valójában a nagy magasságban egy toronyból kiálló gerendához erősítették a kötelet, felülről lengették, és alulról filmezték. A kígyózó kötél filmrevitele a nézőben olyan benyomást keltett, mintha kígyózó mozgásokkal egyre inagasabbra kúszna a puszta levegőben. Egy Madison, Wis.-i cirkuszban Mary Lou artistanő lezuhant a trapézról. A jelentések szerint állapota válságos. Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Melyik a világ legkisebb, illetve legnagyobb könyve? ! FELELET: A világ legkisebb könyvét 1896-ban nyomtatták az olaszországi Pácluában. Magassága ; 10, szélessége 6 milliméter. Olvasásához különleges mikroszkóp szükséges. Magyarországban van egy értékes miniatűr könyv, a Galilei leveleit tartalmazó 208 lapos munka, mely egy gyüszübe is belefér. A világ legnagyobb könyve egy 1S23-1830 között kiadott anatómiai atlasz: 190 centiméter magas és 90 centi széles. A külön könyvszekrényt igénylő hatalmas könyvet a bécsi állami ipari szakiskolában őrzik., A legnagyobb könyvek között tartják nyilván azta 177 centiméter magas és 98 centiméter széles, nyolc. birka bőrébe kötött atlaszt, amely II. Károly angol, király tulajdona volt. A világ legterjedelmesebb könyveként egy ősi' kínai lexikont tartanak számon, amely nem kevesebb: mint 24,580 kötetből áll. A szinte elképzelhetetlenül. hatalmas munka magában foglalja mindazokat az; ismereteket, amelyeket a világnak akkoriban legfej-! lettebb és legműveltebb népe összegyűjtött. Terje-j delem szempontjából a második hely ugyancsak egyj kínai munkáé, azé a 17-ik században nyomtatott nagy kínai szótáré, amelynek 5020, egyenként 170 lapos kötete van. A világ legrégibb könyvét a párisi Nemzeti Könyvtárban őrzik. A papiruszra írott mü K.e. 3350 évvel készült, és a Téba közelében végzett ásatások alkalmával került napvilágra.
