Magyar Hirnök, 1962. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-01 / 9. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MEROED WITH* BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. Lili. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1962. MÁRCIUS 1 Az amerikai magyarok “országgyűlése” ezekben a napokban talán arra serkenti minden jóérzésü hon­fitársunkat, hogy nézzen bele a saját leikébe és próbáljon fe­leletet adni kérdésekre, mint például erre: megtett-e min­dent összefogásunk érdeké­ben? Talán ne kezdjük ott, hogy miért van szükség az amerikai magyarokat összefogó szerve­zetre, nevezetesen az Ameri­kai Magyar Szövetségre. Az utóbbi időkben a széthúzó erők szorgalmasak voltak; rontot­tak, bontottak, ahol csak lehe­tett. Még azt sem memők mon­dani, hogy ezek a széthúzok — arról lehet rájuk ismerrji, hogy rendkívül hangosak — nem volnának derék magyar embe­rek. De valami nagy, alapvető hiba van bennük: kicsinyes ösztöneiknek nem hajlandók határt szabni, saját, rendsze­rint hibás véleményüket tökéle­tes igazságoknak próbálják feltüntetni és ha ellenszegü­lésre találnak, törnek-zuznak maguk körül. És törni-zuzni próbálják — többek közt — nemes intézményünket, az Amerikai Magyar Szövetséget. Teleki Pál mondta egyszer, hogy mi, magyarok ezer esz­tendővel ezelőtt is tanácskoz­tunk — lóháton. Azokban az időkben is, amikor még a ma­gyar népnek nem volt hazája, hanem a végtelen keleti sztep­péken vándorolt, harcolt, min­den akadályon keresztül törve nyugat felé. Nyilván már akkor is voltak kérdések, amelyek a magyart a magyartól elválasz­tották. Viszont fontosabbak voltak azok, amelyek össze­kapcsolták; igy lett ebből a vándornépből nemzet, igy lett országa és igy lett neki irigyel­ten szép történelme sok évszá­zadon keresztül. Közben any­­nyi szenvedésen ment és megy keresztül a nemzet, hogy bár­hová vetődött fiainak pompás politikai érettségről kellene tanúságot tenniök. A gyűlölködés hangja néha, úgy látszik, mintha elbo­rítana mindent. Eszelősek ro­hanásznak szanaszét, Írnak, ki­abálnak, vagdalkoznak. Saj­nos, sohasem az ellenséget próbálják ütni, hanem patinás intézményeinket s köztük a Magyar Szövetséget igyekez­nek feldúlni. A Magyar Szövetség nem olyan erős vár, amelynek a fa­lait lehetetlen lerombolni, — főleg, ha belülről végzik ezt a hitvány munkát olyanok, akik pedig éppen a megvédé­sére volnának hivatva. Pedig tudniok kellene, hogy a Szö­vetség rombolásával saját kar­magyara hírnök Könyvesboltja és központi irodánk kétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. CHarter 9-3791 jainkat, lábainkat vágják le, a Kárpátok közt nyomorgó nem­zet érdekében felemelt szavun­kat némitják el. Sokféle az Amerikába szakadt magyar — ez kétségtelen, nemcsak évjá­ratban, hanem főleg belpoliti­kai színezetben. Dehát a ma­gyar “belpolitikának” (ami nincs), mi köze a mi összefogá­sunkhoz? A Szövetséget vala­milyen belpolitikai színezetre festeni őrültség volna, abban a pillanatban elvesztené egyete­mességét és vele együtt a sú­lyát, amit pedig még mindig képvisel az amerikai kormány­nál, sőt néhány jelentős nem­zetközi intézménynél is. Nem tetszik valakinek a Szövetség vezetősége? Tessék, tegyen ellene, de a demokrati­kus játékszabályok tökéletes betartásával. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül az beszél több ember nevében, aki a leg­hangosabban ordítozik. Ezek­nek az esztelen orditozóknak felhívjuk a figyelmét arra, hogy az amerikai magyarság túlnyomó többsége józan és bölcs, nem fogózik a handa­­bandázók szekerébe. De ezeknek a józan töme­geknek is üzenetet küld a phi­ladelphiai konvenció: a Szö­vetség anyagi helyzete siral­mas ég éppen ezért ténykedé­se szűk korlátok közé szorul. Az az amerikai magyarság, amelyik annyi nagy intéz­ményt, egyházat és mást ho­zott létre, áldozzon a Szövet­ségre is, különben egyetlen fi­zetéses alkalmazottjának a rendes jövedelmet sem tudja biztosítani, más költségekről nem is beszélve. Aki többet várna a Szövet-Orosz Jenő a Rutgers Egyetemen előadó Orosz Jenő (Eugene Oross) diplomás város-tervezési szak­ember, — aki BS fokozatát és Master diplomáját a Rutgers Egyetemen szerezte, város­­tervezési második Master dip­lomáját pedig a University of Pennsylvania-n nyerte — most abban a kitüntetésben része­sült, hogy a Rutgers Egyetem New Brunswickon előadójául hívta meg. A város-tervezési szaktárgy hallgatóinak két kurzuson, négyszer hetenként tart előadást Orosz Jenő, aki privát prakszisában, mint vá­ros-tervezési szakember, töb­bek között Ocean megyének tervezési tanácsadója, vala­mint Point Pleasant Beach­­nak,, Franklin Township-nek (Somerset megyében), East Brunswicknak, Lacey Town­ship-nek, Little Egg Harbor­­nak, Bay Headnek, Long Beach-nek, stb. Irodája Oross Associates néven New Bruns­­wickon, a Livingston Ave. 90 sz. alatt van. Orosz Jenő New Brunswick-i magyar szülők gyermeke, aki Trentonból, Szamosszegi Jenő­­né és néhai Szamosszegi Jenő ottani szerkesztőnk bájos le­ányát, Marikát vette feleségül. Kedves kötelességet teljesí­tünk, amikor Jenőnek erről a kitüntető megbízatásáról adunk hirt, aki mint a város­­építészet kiváló szakembere már az állam egyetemén ta­nítja a diákokat. Gratulálunk és sok sikert kívánunk neki to­vábbi életutján is! ségtől, adjon többet. Különben ez a szép intézmény csak ár­nyék lesz — és csúnya árnyat vet reánk, amerikai magya­rokra. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG NAGYJELENTŐSÉGŰ KONVENCIÓJA Philadelphiában, a “testvéri szeretet városában” e hét végén tartja háromévenkénti konvencióját az amerikai magyar egyhá­zak, egyesületek és a mellettük megingathatatlanul, hűséggel ki­tartó magyar sajtó által támogatott és fenntartott, több mint fél­évszázados múltú Amerikai Magyar Szövetség. Jelképes amerikai városunk, Philadelphia, — az Egyesült Államok “születésének” színhelye — valóban jól választott szín­helye lesz ezúttal Szövetségünk nagygyűlésének, mert soha a tör­ténelem során talán nagyobb szükség magyarok között testvén szeretetve, a testvéri szeretet és összetartás kifejezésére nem volt, mint napjainkban! S reméljjük, hisszük, hogy a testvéri szeretet városában az amerikai magyarság egyházi és világi reprezentán­sai ezen a gyűlésen egy közösen kiadott deklarációban tudtára fogjájk adni a vilálg minden magyarjának, hogy az amerikai ma­gyarság — minden ármánykodás és mesterségesen szított kívül­ről jövő gyűlölködés-hadjárat ellenére is — egy táborban van, összetart s figyelő, őriző, éber szemét közösen fenntartott szerve­zeti intézménye; az Amerikai Magyar Szövetség által rajta tart­ja mindenen, a legkisebb személyi ügytől a legnagyobb horderejű nemzetközi fejleményekig, ami a vasfüggönyön belől rabságban szenvedő, vagy azon kívül a világ bármely részében hazát talált magyarságra nézve jelentőséggel bir! * * ❖ Erős, határozott “megállj” kiáltás kell legyen az Amerikai Magyar Szövetség 1962 évi konvenciója mindazok felé, akik osto­ba, rosszindulatú, vagy átlátszóan nyilvánvaló ártani akaró szán­dékkal Szövetségünk ellen, — annak összetétele, működése és vá­lasztott vezetősége ellen — akár egy rossz szót is szólnak. Ke­ményen odaütő, férfias állásfoglaláis kell legyen ez a konvenció mindazokkal szemben, akik ahelyett, hogy az “őrségváltásra” be­csületes szándékuk és elgondolásaik tisztességes módon történő kinyilatkoztatásé'al, igaz magyar szívvel készülnének fel — mert eljön az idő, amikor mindent, amit az amerikai magyarság ebben a hazában az elmúlt közel száz esztendő alatt alkotott, felépített, . . . templomainkat, magyar végvárainkat, egyleteinket, sajtónkat, mindent az újabban érkezetteknek, az utánunk jövőknek fogunk átadni! — ahelyett hogy erre az őrségváltásra annak tisztességes rendje s módja szerint készülődnének, a lehető legostobább, leg­gyalázatosabb utakat-módokat próbálják felhasználni arra, hogy vezetőszerephez jussanak s kezükbe kaparintsák sorra intézmé­nyeinket! Vannak ilyen maguknak “nagy nevet csinált” óriások közöttük, ezek azonban csak azoknak a szemében nagyok, vezetés­re hivatottak, “tiszták,” akiket sikerült elbolonditaniok, beteg gondolkodásúvá maszlagolniok . . . Ezek az emberek ahogy jöttek, úgy fognak eltűnni “Magyar-Amerikából,” a legelső alkalommal, ahogy követőik rájönnek turpisságukra, vagy ahogy valahol más­hol valami jobb alkalom, zsírosabb falat kínálkozik számukra! Ma­iit holnap-ott emberkék ezek, akiknek nagyhangú ujságcikkezé­­seikre, vagy suttogó “smear-kampányukra” komoly gondolkozásu amerikai magyar nem szabad semmit adjon . . . akiknek kezébe semmit sem szabad engednünk jutni, semmit abból, ami a miénk, ami “Magyar-Amerika”! A testvéri szeretet, a tisztességes ma­gyar érzés gázlói, rombolói ezek, — akik egyik, vagy másik sok­évtizedes hűséges magyar munkában eltöltött múltú vezetőembe­rünket szemelik ki aljas rágalomhadjáratuk, személy- és név­mocskoló szándékú kerge cikkezésük célpontjául, azt remélve s azzal az elgondolással, hogy céljukat vagy igy, vagy úgy végül is elérik, mert az, akit támadnak, majd csak kedvét veszti s félreáll, visszavonul, vagy pádig az elbolonditott tömeg előtt hitelét veszti. A testvéri szeretet, a romlatlan, tiszta, jó magyart egymás­ban meglátás és megbecsülés csodákat művelni tudó nagy alkalma lehet ez a philadelphiai “országgyűlés” most, amikor az amerikai magyarság együttes, egyöntetű szaváthallatása lehet az a meg­nyilatkozás, amely az érzelem- és gondolat-áradatok útvesztőjében irányt mutathat, irányt szabhat az amerikai magyarság egész jö­vendőjének! Mert erre most nagy-nagy szükség van! Most van szükség, amikor talán még nem késő, amikor talán még van mód arra, hogy magunkhoz öleljük azokat a tőlünk idegenkedő magyar testvéreket, akiknek lelki sebei még nem gyógyultak be, a legki­sebb “érintésre” érzékenyek s tétován állnak, várnak, . . . egy lé­pést se mernek tenni . . . Akik, sokan, ma még inkább hajlamosak hinni a velük együtt, vagy egy időben érkezett egynémely gonosz­nak, mint a tisztességesnek, akivel már itt találkoztak . . . ! Rá­juk is gondolnunk kell. De másra is: Odaáti, szenvedő magyar testvéreink néma tekintete rajtunk van, amerikai magyarok! ők hisznek bennünk, bíznak bennünk! Eddig sem volt okuk csalatkozni bennünk, — két világháború ide­jén és után mindig helyén volt az amerikai magyarság esze s szi­ve! — ezután se legyen alkalmuk s okuk csalódni bennünk! Az Amerikai Magyar Szövetség, intézményes átfogó nagy szerveze­tünk hivatása magaslatán áll, ha a mögéje felsorakozó egyházak, egyletek és sajtó legteljesebb támogatásával működhet tovább. A magunk részéről ezt a támogatást, mint a múltban mindig, a jövőben is felajánljuk és biztosítjuk Szövetségünknek s van okunk hinni, hogy mások is, sokan-sokan igy gondolkoznak . . . * * * Meggyőződésünk, hogy a Szövetség irodáját minden áron, to­vábbra is fenn kell tartanunk Washingtonban, az iroda vezetésé­vel megbízott Bácskai Béla központi titkárt pedig nem leváltani kell, hanem segíteni azzal, hogy az irodista-munkára megfelelő erőt biztosítunk számára. Bácskai főtitkár nagyon is megfelel, tö­kéletesen beleillik abba a feladatkörbe, amelybe őt hosszú évekkel ezelőtt választottunk; személye mindenképen alkalmas a hivatalos fórumok előtti magyarság-képviseletre, — a központi irodában azonban egy segédtitkár-félére is szükség van! He Hí * Philadelphiában e hét végén egész Amerika magyarsága kép­viselve lesz. Aki számit valamit és akire számíthat a magyarság, az ott lesz ezen a konvención, becsületes szándékkal, odaadó ér­zésekkel . . . jóakarattal ... s ez a legfontosabb! Jövőt tervezni, jövőt építeni, magyar jövendőt munkálni csak igy lehet, . . . csak igy szabad! Igaz összefogással! «I // • 99 Levego-smen szaladó vonat... AZ ATLÉTA KLUB múlt szombat esti tisztikarbeiktató vacsoráján lapunk szerkesztő­je töltötte be az áldomásmes­teri tisztet ,aki ugyanekkor ün­nepelte feleségével boldog há­zasságuk 22-ik évfordulóját, kellemesen elszórakozva a va­csorát követő sikerült táncmu­latság alatt is. — A vacsorát Ft. Pius ferences atya asztali áldása nyitotta meg, Puskás Béla, a Klub elnöke sorra be­mutatta a Klub 1962 évi tiszti­karának tagjait, a különböző szakosztályok és bizottságok elnökei pedig' azok tisztikarát és tagjait. A Klub Varga La­jos volt elnöknek és ma is ve­zetőségi tagnak szép karórát adott emlékül és szép munkája elismeréséül. A vacsorát Nt. Rásky József imája zárta be, majd megkezdődött a táncmu­latság, a Kára-Németh zenekar nagyszerű muzsikájára és a záróóráig vigadott együtt a vendégsereg. KÁRA PÉTERNÉ kedves le-MEGBIZHATÓ nőt keresünk házi­munkára, heti egy napra, vagy két fél-napra. Telefonáljon déli 12-ig, vagy este 6 után: CH 9-1481. velet kapott Orlando, Floridá­ból, Rév. Novák Lajostól, amelyben a Kára Péterné veze­tésével március 22-én floridai autóbusz-kirándulásra ind uló csoportot egy ebédre hívták meg. Mivel ütjük amúgy is ar­rafelé visz, a meghívást elfo­gadják s megállnak a magyar kirándulók egy szóra a kedves, vendégszerető magyar portán. (Aki részt óhajt venni a ki­ránduláson, még van hely, je­lentkezzen Mrs. Káránál. Tel. CH 9-3951.) A JOHNSON és Johnson gyárnál kitüntetett 23 régi munkás között a következő ma­gyarokat találjuk: Kish Mary, 15 Delafield St., aki 25 éve dol­gozik hüséegsen a gyárnál, Je­len Julia, 62 Irvington Ave., Fr. Township, Sabo Imre, 8 Condict St., Kady Ella, 126 Magnolia Ave., H. Park, akik 20 éve hűséges munkásai a J x J gyárnak és Bartha Em­ma, 35 Dorothy Ave., Metu-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Épitkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefont CHarter 7-8484. chen, aki 15 évi becsületes munkájáért kapott kitüntetést. FABYAN ISTVÁN, 157 Prospect St., South River-i la­kos február 26-án a Szt. Péter kórházban meghalt. Gyászol­ja özvegye, sz. Kristóf Malvin, 3 leánya: Mrs. Rose Ország, Mrs. Ilona Grygo és Mrs. Ca­therine Szialowski, valamint fia, János, összesen 8 unokája, két fivére, két nővére és más rokonsága. Temetése március 1-én ment végbe a South Ri­ver-i Szt. István r. k. templom­ban megtartott gyászmisével a Parlin-i New Calvary temető­ben. KÁLMÁN GYULA és neje, Hamilton St.-i lakosok boldog házasságuk 17-ik évfordulóját ünnepelték az Atléta Klubban múlt szombaton este.—Ugyan­ekkor magyar muzsikával kö­szöntötte a Kára-Németh zene­kar Kopácsi Józsefet is szüle­tésnapja alkalmából, valamint Paku Istvánnét (Fords), aki szintén születésnapját ünnepel­te. BÍRÓ PÉTER, a Middlesex Megyei Választási Tanács tag­ja felhívja mindazon amerikai polgárok figyelmét, akik mos­tanában lettek polgárok, vagy az április 17-i előválasztás előtt betöltik 21-ik életévüket, vagy aki férjhez ment, vagy költözködött, vagy aki 60 nap­ja költözött ide máshonnan, vagy aki 3 éve már nem szava­zott, jelentkezzen regisztrá­lásra, hogy az április 17-ki elő­választáson szavazásra jogos legyen. A választói névjegyzék­be való felvételre jelentkezni lehet a megyei Board of Elec­tions irodában (46 Bayard St.), vagy a Városházán, vagy pedig Biró Péternél, 98 French St. Fontos, hogy március 8 előtt mindenki regisztrálva legyen! A BRUNSWICKI magyar márciusi ünnepély műsora csaknem teljesen készen áll. A bizottság számos gyűlést tar­tott ennek kidolgozása érdeké­ben. Az ünnepély március 18- án lesz az Atléta Klub diszter-ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. épitését, konyhai szekrények és hasonló fa­­munkák beépitését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. mében. A magyar főszónok Ft. Borsy Gy. Engelbert, a Szt. László Egyház plébánosa, an­­golnyelvü föszónok pedig Nt. Dr. Kosa András ref. lelkész lesz. A Szt. László egyházköz­ségnél megalakult Vegyeskar először fog bemutatkozni ezen az ünnepélyen a brunswicki és környéki magyarságnak. (Az ünnepélyről még bővebben fo­gunk írni.) FOCZMÁN P. JÓZSEFNÉ, sz. Háklár Anna, 247 Hamil­ton St.-i lakos 68 éves korá­ban, hosszas betegeskedés után február 27-én, kedden reggel meghalt. Gyászolja: két leá­nya, Mrs. Anna Tömöri és El­za, fia József (Edison), három unokája, 5 dédunokája és más (Folyt, a 3-ík oldalon) Az angol vasutak vezérigazga­tója közölte terveit a nyilvános­sággal. Azt reméli, hogy néhány éven belül a brit vasutak kere­kek nélküli szerelvényekkel fog­nak rendelkezni, melyek légsző­nyegen fognak haladni órisái sebességgel — a sínek felett, a­­nélkül, hogy érintenék azokat. Vörös-Kuba ellen Rusk U.S. külügyminiszter két magasrangu külügyi tisztvi­selőt küldött Párizsba, hogy az ott állandóan ülésező 15-nemze­­tes NATO-tanács előtt a szövet­séges kormányokat megnyerjék annak, hogy azok a maguk ré­széről is csatlakozzanak a kom­munista Kuba elleni külkereske­delmi blokádhoz, amelyet a Pun-. ta Del Este-i konferencián hatá­rozott el Washington és a dél­amerikai államok szervezete. ANGOLUL JÓL TUDÓ hirdetés-szerzőt keresünk lapunkhoz, aki becsületes munkával állandó, szép mellékjövedelmet biztosít­hat magának üzletek, cégek rendszeres látogatásával. Érdeklődők telefonáljanak a szerkesztőnek: Liberty 8-1369 szám hívásával. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents