Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-14 / 50. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERGED WITH - BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. LII ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY « NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1961. DECEMBER 14 Amerika és Európa teljes összefogására példátlan erők mozdultak meg. Tegyük hozzá rögtön, hogy kezdemé­nyezés dolgában Amerika sem­mivel sem marad Nyugateuró­­pa mögött. Idáig “csak” a gazdasági összefogásról esett szó és éz már túl is jutott a kezdeményező lépésen. Ameri­ka legszervezettebb társadalmi rétege, a munkástársadalom állt szivvel-lélekkel a kormány mögé és igy a nagy küzdelem politikai síkon máris eldőlt -— még mielőtt megkezdődött volna. Ha majd a kongresszus ösz­­szeül, az elnök beterjeszti a törvényjavaslatot, k ü 1 önleges felhatalmazást kérve magának a vámilletékek csökkentése, il­letve eltörlése ügyében. Ez igy elég szürkén hangzik, de a leg­fontosabb lépés Amerika és Nyugateurópa gazdasági össze­fogására. A kongresszusban aligha fog simán menni a do­log, hiszen vannak olyan ipar­ágak, amelyek tisztára a védő­vámoknak köszönhetik létezé­süket és ezek tulajdonosai mindent elkövetnek a kerekek megkötésére. De az idő átlép rajtuk. Tisz­tára csak a gazdasági összefo­gás ma már nem látszik ele­gendőnek. Tovább kell menni az együttműködés utján. Szo­rosabb kapcsolatnak kell len­nie, például, katonai síkon is. Erre Washingtonban elkészül­tek a tervek és hivatalosan is nyilvánosságra hozzák. Az atomfegyver használata ügyében lesz nagy változás. Mint ismeretes, most Amerika hozzájárulása nélkül nem le­hetne használni a Nyugateuró­­pában tárolt atomfegyvereket, amit az Atlanti Szövetségben levő országok nem tekintenek rendes dolognak. Azt tartják, hogy a szovjet támadás első­sorban az európai országokat érné, nevetséges tehát az ame­rikai álláspont, amely szerint az atomlövedéket hordó raké­tákat csak amerikai kéz süthe­ti el. Az ellentét bizonyos fokú feszültségre vezetett és ezt most az amerikai kormány ki akarja kapcsolni oly módon, hogy az atomfegyverek hasz­nálatáról az illetékes országok közösen döntsenek. Ez is a kongresszus hozzájá­rulásán múlik. A jelenleg ha­tályban levő törvény megtiltja azt, hogy az amerikai atom­fegyverekhez mások, akár szö­vetségesek is hozzáférkőzze­_ *7 legjobb beszerzési forrás: M®«S5S0K 21S Somerset Street New Brunswick, N. J. nek. A felfogás helyes volt, amikor a törvényt hozták, de ma már idejét múlta. Elvégre már Angliának és Franciaor­szágnak is van atombombája és a többi nyugateurópai orszá­goknak is lehetne, ha éppen na­gyon akarnák. Ez és sok minden egyéb azt mutatja, hogy Nyugateurópa nagyhatalom lett és Amerika egyenlő félnek tekinti. A törté­nelem egyik legérdekesebb lapját írja most az idő. Nagy­szerű, hogy az amerikai kor­mány felismeri ennek a kornak sürgető parancsát és csupa fél­tékenységből nem próbál gátat vetni a fejlődésnek. Szakadék a vörös világban Valamikor egy öreg erdélyi tanár, ha azt akarta érzékeltet­ni, hogy jelentéktelennek lát­szó dolgok hogyan lehetnek nagy események elindítói, el mondta az Alpok tetején röp­ködő madár históriáját. A ma­dár megrugja a havat és ez, ahogy gurul alá egyre nő, mig aztán lavina válik belőle, min­dent elseperve útjában. így jutott eszünkbe öreg ta­nárunk, ahogy a kis Albánia je­lentéktelen kommunista vezé­rének, Enver Hodzsának a tet­teire gondolunk. Hodzsa rálé­pett Kruscsev tyúkszemére és ebből nagy ügy kerekedett: ha­talmas szakadék keletkezett a kommunista világban és ennek a létezését már nem is próbál­ják tagadni, jóllehet évekig ta­kargatták. A szakadék egyre szélese­dik — ki tudja még mivé fej­lődik ! BÉKY PÜSPÖK TILTAKOZOTT Megírtuk, hogy a magyar reformátusság képviseletében az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyház püspöke, Ft. Dr. Béky Zoltán, a trentoni ref. egyház lelkipásztora Indiába utazott, hogy az Egyházak Vi­lágtanácsának ö t- é v e n k inti nagygyűlésén résztvegyen New Delhiben. Ez az első alkalom, hogy a szabad világban élő protestáns és orthodox egyházak püspö­keivel, vezetőivel, a magyar re­formátus püspök, mint egyen­jogú fél együtt tárgyalhatott. A több mint 200 millió egy­háztagot képviselő világ-kong­resszus nemcsak egyházai, ha­nem az egész emberiség sorsát veszéllyel fenyegető világkér­désekben is fontos határozato­kat hozott. Béky püspök a kongresszu­son nemcsak mint szavazó tag vett részt, de hallatta szavát olyan kérdésben is, amelyre lel­kiismerete, püspöki méltósága és magyarsága kötelezte. A tárgysorozaton többek között az a kérdés állt: “Felvegyék-e az orosz orthodox egyházat a világszervezetbe, vagy ne?” Béky püspök kiállt a fó­rumra és tiltakozását jelentette be, mert szerinte az oroszok: “A világszervezetet pódiumul használhatják fel politikai cé­lokra.” A kongresszus végül is a fel­vétel mellett szavazott. De hogy mennyire helyén való volt Béky püspök tiltakozása, azt bizonyítja Billy Graham evan­gélista nyilatkozata, mely a vi­láglapokban jelent meg erről a kérdésről. Graham szerint az orosz or­thodox egyház felvétele “sú­lyos problémákat fog okozni.” Az evangélista, aki megjelent a gyűlésen, megjósolta, hogy “az orosz delegáció sohasem fog habozni, jiogy az orosz ál­láspontot a szervezetbe bevi­gye.” A MINDSZENTY-ÜGY MARGÓJÁRA Statisztika a magyar szabad­ságharcról A Bécsben megjelenő “Ma­gyar Híradó” közli az alábbi statisztikai adatokat az 56-os forradalomról “A szovjet részről uralomra juttatott rendszer — jogilag is bebizonyithatóan — 152 sze­mélyt végeztetett ki “ellenfor­radalmi tevékenység” miatt. Hivatalos adatok szerint a szabadságharcnak 2,700 áldo­zata, több mint 25,000 sebe­sültje volt. A forradalom leverése után 180,000 magyar menekült kül­földre. Száraz statisztikai ada­tok, de mélységes emberi szen­vedésről vallanak. Éppígy az a tény, hogy a magyar nemzet­­gazdaságot a harcok és a sztrájkok során mintegy “két­milliárd dolláros veszteség ér­te.” Mrs. Kennedy Indiába látogat Kennedy elnök felesége ja­nuárban kéthetes látogatást tesz Indiában. A látogatás rész­leteit Nehru indiai miniszterel­nök washingtoni tartózkodása során tárgyalták meg. Mrs. Kennedy előreláthatólag részt fog venni a január 26-án New Delhiban megünneplésre kerü­lő Republic napon is. (FEC) Avval a világsajtót bejárt hírrel kapcsolatban, hogy a budapesti “magyar kor­mány” újra próbálkozik Mind­­szenty esetleges szabadonbo­­csájtásával zsarolni az Egye­sült Államok kormányát, fel kell idéznünk Mindszenty bíbo­ros hercegprímás utolsó szabad üzenetét, melyet egy boriték hátlapjára irt, papjai számára, közvetlen elfogatása előtt, 1948 december 26-án: “Nem vettem részt semmifé­le összeesküvésben. Nem mon­dok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit sem irok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyenge­ségének következménye s azt eleve semmisnek nyilvánítom.” Ugyancsak érdekes és keve­sen ismerik annak a táviratnak a szövegét, melyet XII. Pius pápa intézett a bíboros her­cegprímáshoz kiszabadítása al­kalmával a magyar forradalom idején, 1956 november 1-én. A latinnyelvü távirat magyar szö­vege igy hangzik: “Amint nyolc év előtt mélyen lesújtotta atyai szivünket érse­ki székedről történt jogtalan eltávolításod, amely ellen több alkalommal, különösen s nyil­vános konzisztóriumban erélye­sen tiltakoztunk, úgy most ben­sőséges vigasstalás érzésével tölt e 1 kiszabadulásod hire, amelynek ebhím a pillanatban az egész hazáddal együttérző katolikus világ örvend. Hálatelt szívvel mondunk köszönetét Istennek, hogy meg­hallgatta hívei szüntelen kö­nyörgését és kegyelmével érté­kessé és ragyogóvá tette a te hitedet s erényedet, annyi Krisztusért elviselt szenvedés közt. Legyen ez biztató égi jel a szeretett magyar nemzet s az általad és püspöktársaid által kifejtett és a híveitek által készségesen fogadott buzgó apostoli munka számára. Bárcsak felvirágoznék ha­zádban az annyi veszélyes té­vedés és vérontás közt megújult katolikus élet s felragyogna az egyházhoz és apostoli szent­székhez való hüségtek, amelyet őseitektől örököltetek. Amikor most az örök nyuga­lom békességét kérjük az el­múlt gyászos események áldo­zatai számára, neked, szeretett fiunk, aki szüntelen jelen vol­tál gondolatainkban és imádsá­gainkban, az isteni segítség zá­logaként, szivünk kiáradó sze­­retetével küldjük apostoli ál­dásunkat, kiterjesztvén azt a A német koncentrá­ciós tábornok pap­áldozatai “A Szív” cimü, amerikai ka­tolikus magyar folyóirat “Visz­­szakisért a múlt” cimü cikke arról ad számot, hogy a hírhedt dachaui és guseni német kon­centrációs táboroknak 2,700 lelkész-lakója volt, akik közül kb. 900 pap halt bele az ember­telen bánásmódba. A 2700 lel­kész közül 1748 lengyel volt, akiket Lengyelország különbö­ző részeiből hurcoltak a tábo­rokba. KARÁCSONY ÜNNEPI LAPSZÁMUNK Amerikai áru a ke­let-németeknek Kenneth Keating republiká­nus szenátor szerint az Egye­sült Államok 4 millió dollár ér­tékű árucikkeket szállított Ke­­let-Németországnak. A szená­tor azt állítja, hogy az áruk között nagyon sok olyan volt, mely katonai szempontból fon­tos és felhasználható hadászati célokra. többi püspökre, papra és az összes hívőre, különösen azok­ra, akikét a jelen súlyos meg­próbáltatásai értek.” a jövő héten a rendes időben készül el s mint minden hé­ten, most is csütörtökön este fogjuk postára adni. Hirde­téseket, karácsonyi és újévi üdvözleteket, stb., New Bruns­­wick-i lapunkba szerdán délutánig, Perth Amboy-i, Pas­­saic-i és Trenton-i lapunkba pedig kedden délutánig ve­szünk fel ebbe a számba, mig híreket és más közleménye­ket egy nappal előbb. Fenti bejelentésünkkel kapcsolatban néhány időszerű “karácsony-előtti” gondolatunkat is hadd mondjuk el, mert valahogy ennek most évvége táján van az ideje . . . Lapjaink fenntartói hosszú évtizedek óta a mi hirde­tőink. Egyszer már kifejeztük világosan azt, hogy Ameri­kában előfizetésből lapot fenntartani nem lehet és aki igy akar lapot kiadni és fenntartani, az csal, az hamis utón jár, az nyilvánvalóan a mások pénzével üzérkedik tisztes­ségtelen módon! A lap előállítási költsége nem áll arány­ban az érte beszedett előfizetéssel, aminek nagyrésze ad­minisztrációra, postaköltségre, stb., megy el. A lap fenn­tartói kétségtelenül azok a hirdetők, akik az itteni magyar­ság iránti nagyrabecsülésből és üzletfeleikkel szembeni elő­zékenységből a helyi magyar újságban, magyarul mondják el mindenkori “üzenetüket.” . . . Adassák tehát tisztélet és elismerés hirdetőinknek épugy, mint előfizetőinknek! Azok, akik a mi itteni lapjainkban hirdetnek, vagy akik az itteni magyarság régi, sok-évtizedes helyi lapjai utján küldik ünnepi jókívánságaikat és üdvözletüket az itt élő magyarságnak, nem pedig más államokból nevetsége­sen kevés példányszámban idejövő mindenféle “ma itt, holnap ott” sajtótermék utján, azok tanujelét és bizonyságát adják ezzel is annak, hogy életüket, sorsukat egybekötöttelek érzik a New Jer­­sey-i magyarsággal, azonosítják magukat az itt élő magyarsággal és minden időben — jóban, rosszban, a múltban úgy, mint a jelenben és a jövőben — együtt éreznek mindazokkal a magyarokkal, akik itt magyar egyházainkat, egyleteinket és minden más intézmé­nyünket, a helyi magyar sajtót is, alapították, évti­zedeken át fenntartották és becsületes magyar szán­dékuk azokat továbbra is megtartani! Ne tévesszenek meg senkit az ideig-óráig való jel­szavak, innen meg onnan átplántált hangos kijelentések, szalmaláng-tervezgetések, futó homokra épített légvá­rak! Amink van a múltból, — kipróbált, erős örökségeink — az meg lesz mind a jövőben is, ha összetartunk és együtt maradunk, magyarok! De ha a széthúzás, egymás ellen acsarkodás magva kikéi és az abból burjánzó hitvány gaz ellep minket . . . sokat, nagyon sokat veszíthetünk! összetartásunk legjobb mérlege és kifejezője pedig: megbecsülése annak, ami a miénk! A bölcsességnek, a józan ész szavának és az igaz testvéri szeretetnek kell vezérelnie valamennyiünket, hogy az eljövendő, válságosnak ígérkező nehéz esztendőket át­vészelhessük s magyar örökségeinket — elsősorban ma­gyar nyelvünket! — a jövendőbe átmenthessük! Aki csak egy kicsit is magyarnak érzi magát, az összetartás és össze­fogás jegyében álljon közénk, tartson velünk s ne engedje, hogy káros indulatok, ostoba személyeskedések messzire sodorják a magyarság zömétől és a magyarság érdekei­től! Akik ma vezetőembereinket szapulják, gyalázzák, már nagyon-nagyon messzire sodródtak mindettől! Testvérek! Ahogy a költő mondotta: “Fogjuk meg erősen Isten s egymás kezét!” MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? ZILAHY SÁNDOR amikor legutóbb Kanadában járt, ot­tani magyarokkal beszélgetett nehéz helyeztünkről s ebből a beszélgetésből született meg az a gondolat, hogy a testvér­­segítés jegyében olyan kará­­csoníákat hoztak városunkba, amelyeket a Trianon után Ka­nadába menekült magyarok termeltek és az 56-os szabad­ságharc menekültjei jutottak munkához azáltal, hogy a fe­nyőfákat levágták és szállítás­ra előkészítették. Magyar test­­vérsegitést gyakorolunk tehát, ha ezekből a kanadai magyar fenyőfákból vásárolunk s ma­gyar karácsonyfa alatt ünne­peljük az idén a szent ünnepet . .. A Plum St. 6 szám alatt á­rusitják ezeket a fákat, mérsé­kelt áron. Zilahy maga, vala­mint Markovics József és Gal­len István vállalták magukra a testvéri kézfogásnak ezt a mód­ját és magyar szeretettel szol­gálják ki a vásárló közönséget. KÖRMÖNDY JÓZSEF, 193 Albany St.-i lakos, a William Penn Egylet igazgatósági tag­ja súlyos operáción és egyhó­napi kórházbanlét után ismét otthon van, szerető családja körében s reméljük, hogy rövi­desen teljesen felépül. Sok-sok virágot, üdvözletét és látogatót kapott kórházbanléte alatt, nemcsak Brunswickról, de más városokból is, amiért nagyon hálás a mi Jóska barátunk. A Wm. Penn egylet igazgatói va­­lamenyien jókívánságot tartal­mazó levelekkel keresték fel. A napokban meglátogattuk otthonában s mi is kifejeztük jókívánságainkat. Elmondotta, hogy milyen jól esett neki a ma­gyarság általános veleérzése és a szeretetnek, ragaszkodásnak megannyi megnyilatkozása. AZ ATLÉTA KLUB szilvesz­teri mulatságára máris oly sok előjegyzés, helyfoglalás van, hogy aki ott akarja az uj esz­tendőt üdvözölni, jól teszi, ha azonnal lefoglalja helyét. Te­lefonáljon Kára Péternének (CH 9-3951), vagy Köpen­­czey Józsefnek (CH 7-2563), vagy pedig Mikula Istvánnak a klubba (CH 9-9669), akiknél rezervációk csinálhatok. Az Atlétáknál a Kára-Németh ze­nekar muzsikál s minden eddi­ginél nagyobb, sikeresebb szil­veszteri muri készül. BAKOS ANDRÁS és neje, 271 Sandford St. brunswicki lakosok fia, Cadet Capt. An­drew E. Bakos a Rutgers Egye­tem air science professzora ál­tal kitüntetésben részesült, mint ROTC Air Force kadét. A MAGYAR Női Demokrata Kör szokásos évi karácsonyi partyja szerdán, december 20- án a szokott helyen, ahol havi gyűléseiké is tartják. Kára Pé­­terné elnök és tisztikara kéri a tagságot, legyenek ott mind­nyájan s mulassanak együtt a gazdagon terített asztaloknál. A Mikulás-bácsi is eljön min­denkinek; az 81-os zsákba­macskát hozza mindenki ma­gával ! KARA JÓZSEF és neje, 104 N .2nd Ave., H. Park-i lakosok fia, Kar a József Robert elje­gyezte Dianna DeCosta, Mia­mi, Fla-i lakost. A lakodalmat Miamiban tartják meg február 11-én. A PLUM STREETEN lakók nagy örömére a város lámpát szereltetett fel az utcába. Var­ga Józsefné, 15 Plum St.-i la­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Újabb harcok a Kongóban Tovább folynak a harcok a központi kongói kormány és a katangai különkormány hadse­rege között. A központi kor­mány most újra az Egyesült Nemzetekhez fordult segít­ségért, tekintettel arra, hogy Katanga hadserege az utóbbi napokban több súlyos csapást mért a benyomult központi csa­patokra. ÜZLETHELYISÉG kiadó a French St.-en. Érdeklődni telefonon: CHarter 7-3898. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József« Telefon: CHarter 7-8484 ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040.

Next

/
Thumbnails
Contents