Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-20 / 29. szám
SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH-BEOLVADT LAP ^maguöi'BŰMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. LII ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY „20 NEW BRUNSWICK, N. J.. THURSDAY, - 1961. JULIUS 20 Amerika keménykedik, uj magatartást ölt magára, ahogy a berlini válság távoli moraját felfogja a fül és az értelem. Az emberek már nem azt latolgatják, hogy ki az erősebb, Amerika-e, vagy a Szovjetunió? Kinek vannak nagyobb horderejű rakétái és több hadosztályai? Egyre kevesebben lesznek, akik azt latolgatják, hogy vájjon a hidrogénbomba örödögét ki szabad-e engedni zárt palackjából s vájjon megéri-e mindezt Berlin? Igen, el kellett érkeznie annak a pillanatnak, amikor Amerika a határozatlanság, a tétovázás politikáját elveti és megkeménykedik, mint az acél. Moszkvában azt hitték, hogy Amerika közömbös lett a világ ügyeivel szemben, ernyedtségéből nem rázta fel az 1956-os magyar forradalom, de még Kuba, vagy Laos sem vert nagyobb hullámokat a közvéleményben. A Moszkvában rothadtnak és széthullónak elkönyvelt nyugati közvéleményt még egy teherpróbának vetették alá Hruscsovék. De Berlin kérdése hirtelen felvillanyozó erővel hatott s ma már az amerikai ember nemcsak nem bánja, hanem egyenesen követeli kormányától a gerinces magatartást, függetlenül attól, hogy mi lesz a következménye. A pohár betelt. Tiz amerikaiból hét kereken elveti a meghátrálás gondolatát, ahogy a közvélemény kutatás adatai mutatják. Ez pedig óriási dolog egy olyan országban, ahol a nép többségének a véleménye irányadó. Hozzá kell tennünk azt, hogy még Kennedy elnök és a korjnánygépezet nem is kapcsolt rá az ilyenkor szokásos forgási sebességre, Washington nem fuj harciriadót, nem történik semmi, ami a háborús szenvedélyek mesterséges felkorbácsolását jelentené. A közlemény önmagától ért meg, az amerikai ember kezdi elveszteni a türelmét. így aztán Hruscsov útja aligha lesz sima séta Berlinnél. Nem hiszünk különben abban,hogy Berlinnél csakugyan kirobban a nagy háború, Hruscsov a húzd megereszd meg játék mestere esetleg elodázza az ügyet, uj határidőt tűzve ki. De minden számítás ellenére is kirobbanhat a háború, ha a Berlin körüli német nép fellázad és a forradalom tüze esetleg tovább harapzódik azon a ponton, amikor még el lehetne fojtani. Zörgessük a vasfüggönyt ez a lényege annak a vezércikknek, amelyik a nagy példányszámú Life-ban jelent meg s amelyiknek hatása a kormányra és a közvéleményre nem kicsinyelhető le. A világhírű lap szerkesztősége azt hirdeti, hogy most már nincs mit óvatoskodni, Amerikának Berlinnél amugyis vállalnia kell a háború veszélyét, tehát támadjuk Hruscsovot ott, ahol legjobban fáj. A vasfüggönynél, követelve a rab népek szabadságát. Ezeken a hasábokon régóta hirdetjük, hogy a Szovjetunió rákfenéje, szakadatlanul vérző sebe a vasfüggöny és leghívebb szövetségesek maguk a rab népek, amelyek közül éppen a magyar világraszólóan tett tanúságot. Úgy érezzük ezekben a napokban, hogy a hivatalos amerikai politika is külön érdeklődéssel fordul a vasfüggöny felé és ez az érdeklődés fokozódik a berlini válság közeledtével. Ennek következtében a saját nagyságától megszédült Hruscsov valószínűleg eszeveszett toporzékolásba kezd. Idáig még mindig ez történt, valahányszor Amerika megpiszkálta a vasfüggönyt és a rab népek iránt érdeklődést mutatott. A vasfüggöny az a pont, ahol a régóta védekezésre szorult Amerika ellentámadásba mehet át, mégpedig előrelátható sikerrel. Készül a Biblia filmje Dino de Laurentis, az ismert olasz filmproducer a sajtó számára adott nyilatkozatában bejelentette, hogy megfilmesíti a Bibliát. A film előállítási költsége kb. 25 millió dollár lesz s igy ez lesz minden idők legnagyobb filmalkotása. Két részből fog állni: Ó- és Újszövetségből. A hatalmas film létrehozásában katolikus, protestáns, zsidó és ortodox szakértők fognak közreműködni. LEHET-E MAS, MINT ATOMHÁBORÚ? A háború réme ismét előtérbe került; a berlini krízis valósággal “napirendre tette” a kérdést: lesz-e háború? Az újságok nagybetűs fejeiméire ma már azok is felfigyelnek, akik máskor olvasatlanul hagyják az első oldalt s a lap hátsó felét böngészik; a cartoonokat, rejtvényeket, sportrovatokat bújják. Amióta az első, hadviselésnél használt atom-bomba gombája rémitő magasságba emelkedett Hirosima felett, jelezve, hogy alatta közel 100,000 emberélet egy szempillantás alatt pusztult el, egy újabb világháború lehetőségét mérlegelve szinte nem is gondolhatunk másra, mint egy minden képzeletet felülmúló, minden eddiginél borzalmasabb atomháborúra, amelyben a rakétalövegek nukleáris töltésüek, nagyrészük kivédhetetlen mindkét oldalon s akár “célba talál” egy-egy ilyen löveg, akár nem, szörnyű pusztítást végez emberéletben, javakban egyaránt. Joggal merül fel tehát a kérdés, még a legmagasabb szakkörökben és kormányhivatali szobákban is: lehet-e más a következő nagy háború, mint atom-háború? Sokáig az volt a katonai szakértők többségének nézete, hogy nem. Az utóbbi időben azonban mind több olyan kijelentést hallottunk a szakértőktől, hogy igenis: a “hagyományos iegy verekkel vívott háború” még mindig lehetséges, sőt, azok a feltételezések, amelyek az ilyen háborút lehetetlennek vélik, nemcsak túlzottak, hanem egyenesen tévesek!;Amerikai részről legutóbb a NATO tanácsülésén Kissinger professzor ilyenértelmü kijelentését vették fontolóra, .aki még azt is veszélyesnek tartotta, hogy taktikai atom- fegyverekkel lássák el a hagyományos felfegyverzésü haderőket, ami — szerinte — eleve lehetetlenné teszi, hogy egr újabb nagy háborút atom-fegyverek nélkül vívjanak meg a hadviselő “felek.” Kissinger véleménye győzedelmeskedett Kennedy elnök és Adenauer német kancellár közelmulti megállapodásában, amennyiben úgy határoztak, hogy a nyugatnémet haderők több atomfegyvert nem kapnak. Katonai szakírók rámutatnak arra, hogy egy olyan háborúban, amelyben nukleáris fegyvereket nem használnak, Europa védelme biztosítva van: 30 hadosztály elegendő arra, hogy feltartsa az oroszokat azon a 440 mérföldes, Európát átszelő “fronton,” amelyből lényegében csak mintegy 250 mérföld hosszúsági frontvonal lenne háború esetén erőösszpontositást igénylő frontszakasz. Maxwell D. Taylor CFolyt. a 2-ik oldalon) Szabad utazás U. S. diplomatáknak Washingtonból jelentik, hogy a magyarországi kormány szabad utat nyitott az amerikai diplomaták részére. Az 1959-es korlátozási rendeletet a magyar kormány hatályon kívül helyezte. A U. S. kormány viszonzásul ugyanezt cselekedte. A magyar kormány értesítette a budapesti U. S. delegációt, hogy julius 1-től nincs “special permit” és Budapesttől 25 kilométeres körzetben teljesen szabad a látogató útja. A magyar külügyminisztérium azonban még mindig megköveteli, hogy minden ilyen kirándulást előre be kell jelenteni. Tízmillió aláírás követeli a magyar nép szabadságát Uj tengeralattjáró Az Egyesült Államok vizrebocsájtotta nyolcadik atomhajtásu tengeralattjáróját, az Edisont. Az Edison 410 láb hoszszu, 6,900 tonna vizkiszoritásu és építése 110 millió dollárba került. A tengeralattjáró 16 irányítható löveget képes magával vinni és viz alul kilőni. Kennedy-Nehru találkozó New Delhi, indiai hir szerint megindultak a tárgyalások egy Kennery-Nehru tanácskozás létrehozására. A találkozásra előreláthatólag a tél folyamán kerül sor. Nyugtával dicsérd a napol. Előfizetési nyugtával — a lapotl A Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk julius és augusztusban szombat kivételével minden hétköznap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. Szombaton zárva! 216 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. Tel. CHarter 9-3791 (Ha nem kap választ, hivja: Liberty 8-1369) A FAJTÁM SORSA... Mert gyáva volt és szolga volt És most a múltja bünteti S életét élni soh’se merte, Fekete korbáccsal, keményen, A Sors, a sorsa, A Sors, a sorsa Hajh, be megverte, be megverte. Hogy éljen? vagy hogy már ne éljen? Most itt várhatja a Pokolt Rossz, drága fajta, ki felé Szórva, megtépetten, ritkulva Kerekedtek mindig a latrok, S a Sors, a sorsa, A Sors, a sorsa A sorsa busább, mint a múltja. Bűnben, vészben és bennem harsog. Jaj, vájjon mit akar vele Ezredek bűne, súlya, átka, A Sors, a sorsa:: A sorsom nagy tragédiája? ADY ENDRE A szabad világban élő magyarság köreiben széleskörű mozgalom indult meg, hogy az 1956. évi szabadságharc ötödik évfordulójára tízmillió aláírást gyűjtsenek a szabad országok állampolgárai között, a tízmillió elnémított magyar helyett, a magyar nép szabadsága érdekében. A tervek szerint minden országban, minden magyar szervezet és egyén egy rövid, világos nyilatkozat alá a lehető legnagyobb számú aláírást szerez be a befogadó országbeli ismerősei körében. A célszerűség érdekében ez a nyilatkozat csak a legfontosabb kérdésekre terjed ki és az Egyesült Nemzetek Szövetsége felé irányul. Éppen ezért a befejezett iveket közvetlenül Sir Leslie Munrohoz (United Nations, New York City, N. Y., U. S. A.) az ENSZ illetékes szervéhez kell beküldeni. Felkérünk tehát mindenkit, hogy ennek a mozgalomnak az óhazában szenvedő honfitársaink érdekében biztosítson széles nyilvánosságot. Hangsúlyozva, hogy a mozgalom egyetlen emigrációs szervezetnek sem kizárólagos sajátja, hanem általános magyar ügy. Alább közöljük a mozgalom elindítói által rendelkezésre bocsátott nyilatkozat szövegét abban a reményben, hogy azt nemcsak minden jó amerikai magyar, de minden jó amerikai is — egy szabad világ érdekében — készséggel fogja aláírni. (Az alanti szöveget egy ivre legépelve bárki körözheti és arra aláírásokat gyűjthet és mihelyt elkészült vele, küldheti a megadott címre.) “We, the undersigned men and women, pleading for the ten million Hungarians condemned to silence, submit the following demands to the United Nations Organization: 1. We demand, that the principle of self-determination of peoples be applied to Hungary too. 2. We demand the immediate and complete withdrawal of all foreign troops from Hungarian territory. 3. We demand free general elections without delay in Hungary under the supervision of the Nnited Nations.” Meghalt Himler Márton, régi amerikai magyar újságíró Az amerikai magyar lapkiadók és újságírók száma ismét eggyel kevesebb lett: julius 8- án Los Angeles, Californiában 73 éves korában meghalt Himler Márton, a Magyar Bányászlap alapitója és évtizedeken át volt szerkesztője, az egykori Himler-lapvállalat feje, a régiamerikás magyar ujságiró-gárda bátor, ragyogó-tollú publicistája, aki élete utolsó éveiben is nagyszerű cikkek egész seregét irta úgy a Bányászlapban, mint a Szabadság és Népszava napilapokban. Himler Márton a nógrádmegyei Mátraverebély községből 1907-ben vándorolt ki Amerikába. Nehéz munkával kezdte itt életét: bányászkodott, uta-MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? OLÁH LAJOS, 36 Foxwood Drive-i lakos, akinek a Hamilton St. 182 szám alatt volt két évtizeden át borbélymühelye és re al estate irodája, szerdán, julius 12-én 50 éves korában meghalt. Özvegye, sz. Kosztyu Jennie, két leánya: Mrs. Magda Mikulka és Mrs. Louis Erickson, fia Ifj. Oláh Lajos, három unokája, édesapja Oláh István (Florida), nővére és más rokonsága gyászolja. Szombaton, julius 15-én temették nagy részvéttel a presbyteriánus templomból a Franklin Memorial temetőben. FENYŐ JÓZSEF közismert építkezési vállalkozó az elmúlt vasárnap ünnepelte születés-ALEX J. BENKO, építész vállalja uj Házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló famunkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLifford 4-8040. napját. Ugyanekkor tartották számon kisleányuk, Ilona 8-ik születésnapját is. Fenyőéket a barátok nagy serege kereste fel vasárnap születésnapi köszöntéssel. SZEKERES KÁLMÁNNÉ sírkövének felavatása most vasárnap, julius 23-án délután 1:30- kor lesz a Franklin Memorial temetőben. Szekeres Kálmán ezúton is kéri a rokonságot és jóbarátokat, hogy legyenek ott vasárnap e kegyeletes szép aktusnál kint a temetőben, megboldogult felesége sírjánál. CSÖBÖR JÁNOS és neje, 181 Franklin St., Franklin townshipi lakosok fia, József julius 15-én a N. Brunswick-i KERESÜNK idősebb magyar aszszonyt napi 3-4 órai takarítási munkára teljes ellátás és lakásért. Hivja: HO 6-0793 számot, este 5 óra után. református templomban örök hűséget esküdött Marie Alice Clarkkal. IFJ. RADÓ ISTVÁN és neje visszaérkeztek Toronto, Canadából, ahol mézesheteiket töltötték. Freeholdon, a 30 Hudson St.-en laknak. Julius 8-án keltek egybe a Szt. László r. k. templomban tartott esküvővel. BORS LAJOS és neje, 85 Louis St.-i lakosok képeslapot küldtek szerke sztőségünkbe Miami, Fla.-ból és üdvözlik barátaikt és a magyarságot. KOVÁCS BÉLA (William), 27 Columbus Ave., edisoni lakos pénteken, julius 14-én, 47 éves korában a Szt. Peter kórházban meghalt. Gyászolja fe-EGY BÚTOROZOTT szoba férfinek, vagy nőnek kiadó. Cim: 41 Plum St. New Brunswick. lesége (sz. Ruth Clausen), fia János, két fivére János és István, nővére férjezett Mrs. Irene Bean, három unokája és más rokonsága. Temetése hétfőn volt az Elmwood temetőben. A WILLIAM PENN egyesület New Brunswick-i 19-ik osztálya augusztus 6-án egésznapos családi pikniket rendez a Johnson Parkban. Minden magyart szívesen látnak ezen a hangulatosnak Ígérkező pikniken. IFJ. SZABÓ MIHÁLY, 85 Louis St.-i lakos pénteken, julius 14-én hirtelen meghalt. Gyászolja felesége sz. Szoták Gizella, édesanyja Mrs. Mary VILLANYSZERELÉSI munkák szakszerű elvégzését vállalom. Minden munkát inspektoltatok. Borbás László villanyszerelő, 355 Somerset St. Tel. KI 5-8913. Szabó, nővére férjezett Mrs. Mary Bors és Kovács Jean. Temetése julius 18-án reggel ment végbe a Gowen temetkezési intézetből, a Szt. László r. k. templomban megtartott gyászmisével a St. Peter temetőben. MAGYARI GYULÁNÉ, 135 Easton Ave.-i lakos pénteken, julius 14-én a St. Peter kórházban meghalt. Gyászolja leánya-, akivel lakott, Goldie Magyar! és másik leánya Molnár Gézáné és más rokonsága. Temetése julius 18-án ment végbe a Szt. László r. k. templomban (Folyt, a 3-ik oldalon) IDŐSEBB nő keres különbejáratu, szoba-konyhás lakást azonnalra. Telefonszáma: CHarter 7-2511. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épitését és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. zóügynökösködött, járta az amerikai magyar telepeket s a magyar napszámosok, munkások, bányászok sorsát, életkörülményeit, problémáit talán senki úgy nem ismerte, mint Ő. 1913-ban megalapította a Magyar Bányászlapot, amely Magyarországon kívül ma is az egyetlen ilyen lap a világon. Lapjával a magyar bányászok védelmezője, érdekeinek harcosa lett s azok az előnyök, amiket a bányászok hosszú évtizedek alatt kiharcoltak maguknak munkaadóiktól, sok tekintetben köszönhetők Himler Márton lapszeresztői munkájának. A háború alatt, 1943-ban amerikai katonai szolgálatba lépett s mint az OSS embere, az északafrikai, majd európai hadszíntérre került. A háború utáni időkben az amerikai kormány megbízásából végzett missziója magyar körökben sok vitát váltott ki; a magyar “háborús bűnösök” Magyarországra szállításának és népbiróság elé állításának rendkívül “kényes” munkáját ő irányította s ezért sok éles kritika érte s természetesen barátot és el(Folyt. a 3-ik oldalon) ÉRTESÍTÉS A William Penn Fráternál Egyesület New Brunswick 19 sz. fiókosztályának tagsi gát értesítjük, hogy havi rei des gyűlésünket a hónap 3-i péntekjén, vagyis julius 21-e este 7:30 órai kezdettel tar juk a Hamilton St. 172 szál alatti William Penn Irodába] Havidijakat ugyanazen irodi ban a hét bármelyik napján hivatalos órák alatt lehet bei zetni, reggel 9-től d. u. 5-ij szombaton 9-től 12-ig. Kérjü a tagságot, hogy a gyűlésre jő jenek el. A VEZETŐSÉG
