Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-07 / 49. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Clase postage paid at New Brunswick, N. J. MERGED WITH • BEOLVADT LAP 6Wlag^a}L‘Bm£ap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK A2 EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON ~"VÓL. CiTWfolyam — NO. 49. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY « NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1961. DECEMBER 7 Mindszentyről tárgyalna a budapesti kormány, ha erre volna hajlandóság Ameriká­ban. Erről egy nyilatkozat hangzott el Budapesten “illeté­kesek szájából.” A nyilatkozat nem volt pökhendi, inkább csendes felkinálkozást lehetne kiérezni belőle. A cél ez és nem kevesebb: a viszony megjavítása Ameri­kával. A jelenlegi állapot se­­hogysem kielégítő Budapest­nek. Amerika nem sokba veszi a budapesti kormányt s ha Wa­shingtonban mégis megemlítik néhanapján, “bitorlónak” ne­vezik. Kádárék nehezen tudják el­viselni az igazságot, főleg azért, mert ebben az eléggé egyoldalú vitában fegyverte­lennek érzik magukat. Ha Wa­shingtonban bitorlónak nevezik a Kádár-kormányt, azt egy­szerre átveszik a szabad világ lapjai, rádiói. Kádár “megtor­ló nyilatkozatát” viszont csak a Népszabadság és a többi ha­sonszőrű sajtótermék közli. Ez még hagyján. Amerika gazdasági erejét minden nap érzi a budapesti kormány és ez most már elviselhetetlen kezd lenni. Az első akadály — Ká­dárék szerint — Mindszenty hercegprímás személye, őt kell az útból elhárítani. A herceg­prímás, mint ismeretes, 1956 óta az amerikai követség épü­letében tartózkodik. Az amerikai kormányt aligha hozza lázba a budapesti ajánlat, illetve felkinálkozás. Maga a hercegprímás nem haj­landó alkudni, például lemon­dani, vagy külföldre távozni. Továbbra is a magyarországi katholikus egyház fejének te­kinti magát és nem megy bele jogának semmiféle megcsorbí­tásába. Lehetséges, hogy a bu­dapesti kormány megengedné neki az esztergomi érseki szék elfoglalását, de az ismert esz­közökkel megkötné a kezét — ezt a főpap nem vállalja. El­végre, Kádáréknak mi sem vol­na könnyebb, mint koholt vá­dak alapján a főpapot újra el­hurcolni. A külföldre távozást már rég elvetette Mindszenty bíboros. Megtehette volna az 1956-os forradalom után s ta­lán később is. Kádáréknak már oly kellemetlen Mindszenty je­lenléte, hogy az ávósok szemet hunytak volna, ha az amerikai követség magányos lakója megpróbálkozott volna a szö­késsel. Még az is lehetséges, hogy a Kádár-kormány tovább is haj­landó menni, a lengyel példát tartva szem előtt. Mint ismere­tes, Visinszky lengyel bíboros — aki szintén évekig volt bör­tönben — rettenetes nehézsé­gek között ugyan, de mégis maga kormányozza egyházát s jóllehet nem hajlandó kiszol­gálni a rendszert, valamilyen modus vivendi-t talált a Gomul­­ka-kormánnyal. NŐI KALAPOS-MESTER, 350 Sea­­man St. alatt (French St. mellett 3. házban) elvállal minden munkát. Szép divatos modellek állandóan kaphatók. Hozott anyagból is ké­szítek, alakitást, gyászkalapokat és turbánokat szőrméből. Ethel Gárdonyi. Tel. CH. 9-4872. Tárgyalásról szó aligha lehet, amig abba maga Mindszenty hercegprímás bele nem egyezik. Az amerikai kor­mány Mindszenty bíboros há­zigazdája és nem kényszerít­heti vendégét ilyen, vagy amo­lyan feltételek elfogadására. Maga a bíboros pedig nem az az ember, akinek feltételeket lehetne szabni. Neki mindig az volt a véleménye, hogy a tör­vényt maradéktalanul be kell tölteni. “Törvény” alatt pedig nem azokat érti, amelyeket Ká­dárék szabtak. A budapesti kormány is tu­datában van, hogy “nehéz di­óról van szó,” de abban re­ménykedik, hogy Mindszentyt megtörte a szobafogság és ma már hajlandó bizonyos enged­ményekre. Az elhangzott nyilatkozatot úgy kell venni, mint egy kísér­leti léggömböt. Feleresztették és most várnak, hogy mi követ­kezik. Lehet, hogy semmi. Le­het, hogy valami. Mindenesetre rövidesen el­válik. HIRES SPORT-TÖRTÉ­NÉSZ HALÁLA Mező Ferenc világhírű sport­történész, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság tagja, az amszter­dami szellemi olimpiász győzte­se Budapesten elhunyt. Temeté­sén az összes sporthatóságok képviselve voltak, valamint a magyar sportélet vezetői, spor­tolók és barátok. A Kerpesi-uti temetőben temették el, a Fővá­ros által adományozott díszsír­helyre. Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban EMLÉKEZTESSEN PEARL HARBOR! 1941 december Ma van pontosan 20 éve an­nak, hogy Japán orvul megtá­madta hazánkat, az Egyesült Államokat a Hawaii szigeteken levő Pearl Harborban, csendes­óceáni legfőbb tengeri bázisun­kon. Azon a vasárnap reggelen, pontosan 7 óra 55 perckor, mi­kor az első japán bombát leej­tették a rajtaütésszerűen tá­madó repülőgépek, az egész emberiség jövőjére kiható vi­lágtörténelmi esemény színhe­lye lett ez a Honolulu közelé­ben fekvő hadikikötőnk; a tör­ténelem irányát megváltoztató, az atom-korszakot eredménye­ző s egy másik, soha vissza nem térő korszakot lezáró tettet kö­vetett el Japán, amikor 1941 december 7-én néhány borzal­mas óra leforgása alatt 18 csa­tahajónkat pusztította el vagy rongálta meg, 347 harci repülő­gépünket semmisítette meg, vagy tette használhatatlanná és 2,403 emberéletet oltott ki hadüzenetnélküli orvtámadás­sal. Mert pontosan Pearl Harbor jelenti az emberiség történeté­ben annak az óriási változásnak elkezdődését, ami az atomtitok megfejtéséhez, a háborút befe­jező Japánra ledobott atom­bombához, az atomenergia gyeplőre fogásához vezetett, — vagy úgy is mondhatjuk, kényszeritett! — s ezzel belát­hatatlan lehetőségek kapuja nyílt ki, amit többé becsukni nem lehet . . . S hogy azután ezen a kapun “mi jön be,” mi zudul az emberiségre, azt ma még pontosan megmondani nem lehet s még találgatni is félelmetes.-K Amerika népe megrendülés­sel fogadta ma 20 éve a Pearl Harbor-i támadás hírét. De nem megijedve. A nemzet egy emberként ugrott talpra s talán sehol a világon nincs még egy nemzet, amely annyira egysé­gesen, annyira egy akarattal összefogva állt volna valaha is hadba, mint a megtámadott Egyesült Államok népe! A “tengelyhatalmak,” illetve Ja­pán részéről ez volt a legosto­bább lépés: orvtámadás az Egyesült Államok ellen. Mert ennek reakciórí ebben a hazá­ban irtózatos erejű volt, fizikai és lelki, szellemi értelemben egyaránt. Ez az ország fennál­lása óta még nem vesztett há­borút és nem is fog! Az orvtá­madó Japán azóta ezt már tud­ja, megtanulta saját kárán ala­posan ... a hitleri Németor­szág és a tengelyhatalmak töb­bi országa is keservesen meg­tanulta . . . hacsak a kommu­nista Oroszország nem látszik, hogy tanult volna belőle. * Mi magyarok, amerikai ma­gyarok, akik ebben az ország­ban találtunk magunknak uj hazát, tökéletesen együttérez­­tünk azon a kísérteties árnyé­kokat előre vető végzetes na­pon amerikai testvéreinkkel: Pearl Harbor éppen úgy fájt nekünk s éppen olyan érzése­ket, igaz amerikai hazafiui odaadást, elszántságot és elha­tározásokat keltett bennünk, mint minden amerikaiban s a ránkkövetkezett közel négy évig tartó háborúhoz az ame­rikai-magyar édesanyák éppen úgy adták fiaikat, leányaikat, mint akármelyik másik ameri­kai, aki ezért a hazáért eskü­je értelmében, vagy anélkül kész minden áldozatra, a leg­nagyobb áldozathozatalra is. Nekünk, amerikai magyarok­nak kétszeresen fájdalmas volt tudni azt, hogy a nagy küzde­lemben szerencsétlen szülőha­zánk a “túlsó oldalra” sodró­dott. Nekünk két Pearl Harbo­­runk volt: az első december 7- én, a második pedig öt nappal később, december 12-én, ami­kor az akkori magyar kormány miniszterelnöke, Bárdossy, a kormányzó tudta és megkérde­zése nélkül szülőhazánk nevé­ben HADAT ÜZENT az Egye­sült Államoknak! (Ha Amerika nem is fogadta el hivatalosan a magyar hadüzenetet, mond­ván, hogy Hitler rángatta há­tulról a madzagot, amelyen a bábkormány embere volt, Ma­gyarország sorsát mégis ez a “Pearl Harbor” pecsételte meg.) * Húsz év múltával emlékez­tessen Pearl Harbor mindenkit arra, hogy akár készületlenül, akár felkészülve érje az Egye­sült Államokat egy külső táma­dás, vagy akármilyen módon kényszerítsenek is bele minket a körülmények egy újabb hábo-AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG EZIDEI KARÁCSONYI BÉLYEGEI ZÁGONYI KÁROLY, AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBO­RÚ MAGYAR HUSZÁRŐRNAGYA SZÁZ ÉV ELŐTTI HIRES SPRINGFIELDI HALÁL-ROHAMÁT MUTATJA A GYÖNYÖRŰ SZÍNES LEVÉLZÁRÓ BÉLYEG KÉPE Az Amerikai Magyar Szövet­ség — mint minden évben, az idén is kiküldte az amerikai­magyarság egyházainak, egy­leteinek és magánszemélyek­nek a karácsonyi bélyegeket egy levél kíséretében. A bélyegek Zágonyi Károly huszárőrnagyot örökítik meg. Zágonyi Károly — az amerikai magyarság történél mének egyik legfényesebb hőse — 1861-ben huszárrohammal be­vette a Missouri államban levő Springfield városát és ezzel az Unió hadseregének első fényes győzelmét aratta. A szépen kiállított bélyege­ruba: ez az ország, ez a nem­zet egységes és megoszthatat­­lan, amit csak akkor tud fel­mérni és igazán megérteni vala­ki, ha harcolni látja ezt a né­pet! Az a néhány hitlerista és németbarát vagy fasiszta, vagy japán, aki itt volt, valósággal semmivé törpült, levegővé vált a háború alatt, mint ahogy semmivé lesz az a néhány szá­nalmas kommunista és társutas is, ha háborúba kerülnénk a Szovjettel, aki ma még itt a száját jártatja s legkülönbö­zőbb módon visszaél az Alkot­­mánybiztositotta szabadságjo­gokkal! (Pontosan azokkal a jogokkal, azzal az Alkotmány­nyal szemben, amelynek pedig védelmére honpolgári esküje s mindenféle más esküje kötele­zi.) * Pearl Harbor emléke és je­lentősége ma, 20 év távolából is kimagaslik, óriási! A történe­lem “legújabb kornak” ismert korszaka lezárult vele s az “atomkorszak” kezdetét jelen­ti. De hogy ez mit jelent, azt még valójában senki sem tud­ja. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? DR. VARGA KÁROLY, Equator Ave., South Bound Brook-i lakos vasárnap, decem­ber 3-án a St. Peter kórházban 44 éves korában meghalt. A szive ölte meg. Gyászolja bána­tos özvegye sz. Steiner Gab­riella, valamint két fia Zoltán és Dénes, szülei Varga Vendel és neje és István fivére Ma­gyarországon. Temetése de­cember 4-én ment végbe a Go­­wen temetkezési intézetből a Szt. László r. k. templomban megtartott gyászmisével a St. Peter temetőben. A JOHNSON & Johnson gyár munkásai között, akiket hűséges munkájukért kitüntet­tek, a következő magyarokat találjuk: Tóth József, 310 N. 3rd Ave. H. Park (aki 30 éve szorgalmas munkása a gyár­nak), Dancses Elza, 3 Briar Wood Dr. és Szép Károly, 15 KÖNNYŰ házimunkára keresünk megbízható nőt, hetenként 3 fél­napra, Highland Parkba. Tel. CH. 7-4797 ( vagy CH. 6-3465. Plum St., akik 15 éve alkal­mazottai a gyárnak. DR. GÖRÖG MIKLSNÉ, Dr. Görög Miklós közismert new brunswicki magyar orvosunk DR. GÖRÖG MIKLÓSNÉ felesége csütörtökön, november 30-án a St. Peter kórházban hirtelen meghalt. Nemrég még távolkeleti utón volt ez az 3-SZOBÁS lakás kiadó, házaspárnak. Cim: 20 Prospect St. aránylag még fiatal, életerős és az életet szerető, kedvesmodo­­ru bájos asszonyka, akinek vá­ratlanul bekövetkezett halála mélyen sújtotta szerető férjét, Dr. Görög Miklóst, egyetlen le­ányukat Mrs. Gerald Litwack­­ot (Philadelphia), édesanyját Mrs. Szathmáry Vilmát és a közeli távolabbi rokonságot és a család sok-sok barátját, isme­rősét. SÜTŐ FERENC, 131 Louis St.-i lakos közismert honfitár­sunk csütörtökön, november 30- án, 64 éves korában a St. Peter kórházban meghalt. Több mint negyedszázadon át volt a Ma­gyar Savings & Loan Assn, igazgatósági tagja és a Fords Snow White Laundry mosoda­üzem beltagja, aki itteni ma­gyar életünkben is mindig te-ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. vékeny részt vett. Kedvesmo­­doru, jó ember volt, akinek el­múlásával sokat vesztett ennek SÜTŐ FERENC a városnak és környékének magyarsága! Özvegye, vala­mint fia Ifj. Sütő Ferenc (Mil-VILLANYSZERELÉSI munkák szak­szerű elvégzését vállalom. Tele­­fonhivásra házhoz megyek. Bordás László villanyszerelő, 355 Somer­set St. Tel. KI 5-8913. ford, Conn.), 3 unokája, fivére Sütő Géza (Sayreville) és más családtagjai és sok-sok jóba­rátja, ismerőse gyászolja. Te­metése szombaton, december 2-án ment végbe nagy részvét­tel a Szt. László r. k. templom­ban megtartott gyászmisével a St. Peter temetőben. SOMODY KATALIN EME­SE — Somody Pál és neje, 141 Somerset St.-i lakosok leánya és Németh L. László szomba­ton, december 2-én délután a Szt. László r. k. templomban örök hűséget esküdtek egymás­nak. Úgy az ifjú menyasszony, mint a vőlegény az 1956. évi magyar szabadságharc mene­kültje. A POLGÁROSODÁSI tanfo­lyam az Atléta Klubban janu­árban fejeződik be. Január 28- (Folyt, a 3-ik oldalon) ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. két a karácsonyi levelek és üd­vözlőkártyák borítékjainak le­­ragasztásához lehet használni. A bélyegek használatával egy­részt büszkén adjuk amerikai ismerőseink tudtára, hogy ez­zel a hős katonával mi ajándé­koztuk meg Amerika történe­tét, másrészt pedig a bélyegek megváltásával segítjük az Amerikai Magyar Szövetség valóban fontos és páratlan munkáját hazánk fővárosában! Az Amerikai Magyar Szö­vetség az amerikai magyarság legjelentősebb szervezete. A Szövetség képviseli Washing­tonban a magyarság egyete­mes érdekeit. Fenntartására semmiféle hivatalos pénzfor­rás, vagy támogatás nem áll rendelkezésre. Kizárólag az amerikai magyarság adomá­nyából tartja fenn magát és folytatja működését. Ezért arra kérjük olvasóin­kat, hogy a hozzájuk küldött bélyegekért küldjenek be a csatolt borítékban adományt a Szövetség cimére. Minden ado­mány — a legcsekélyebb is — számit és méltánylást nyer. Aki az Amerikai Magyar Szövetséget segíti, az egyete­mes magyarság ügyén kívül ön­maga érdekeit is szolgálja! Aki pedig a Szövetséggel szemben közönyös, vagy aki gáncsolja azt munkájában, vagy bármilyen módon bizal­matlanságot igyekszik kelteni Szövetségünk és annak vezető­sége iránt, az épen olyan meg­vetendő, utolsónál is utolsóbb gyászmagyar, mint az, aki hi­telt ad a gáncsoskodóknak és zavartkeltőknek anélkül, hogy előbb meggyőződnék az igaz­ságról ! Soha félévszázados fennállása óta talán olyan nagy szükség nem volt nagy felada­tok teljesítésére hivatott Ame­rikai Magyar Szövetségünkre, mint most és ha most nem se­gítjük a Szövetséget anyagiak­kal és erkölcsileg is, helyrehoz­­hatalan, m e g b o csáthatatlan mulasztást követünk el, ma­gyarok ! Ez a karácsonyi bélyeg, ez a Zágonyi emlék-bélyeg legyen emlékeztető mindenki számá­ra: van egy amerikai magyar csucsszefvezetünk, ami ha nem volna, azonnal meg kellene alakítani, de ami van és amit minden becsületes érzésű ma­gyarnak segítenie, támogatnia kell! VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! _ 4 legjobb beszerzési forrás: M«S»K 216 Somerset Street New Brunswick, N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents