Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-26 / 43. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Clase postage paid at New Brunswick, N. J. BP " '—'I ....... -................... ■■ ■ ....................... ■■■ .I ,. .. .....V.' MERCED WITH • BEOLVADT LAP Iflagyak-BŰhíap VoTTtiI ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON *« NEW BRUNSWICK. N. J.. THURSDA N 1961. OKTÓBER 26 Szép vezércikkeket vághattunk ki az amerikai la­pokból, a magyar forradalom kitörésének évfordulóján. Illes­se elismerés a szerkesztőket, jól­lehet hálánk kifejezésével nincs miért törnünk magunkat. A magyar forradalom valóban az emberiség történelmének egyik legnagyobb — ha nem a legna­gyobb! — tette és emellett szó nélkül elmenni nem lehet, még öt év múlva sem. Ötven múlva is ugyanolyan nagy tett marad. Amolyan prózai ódák voltak ezek a vezércikkek, szavak tűzi­játéka a hősök előtt és néhol ki­csendült egy kis lelkiismeret­­furdalás féle is. De mi nem buk­kantunk egyetlen olyan vezér­cikkre most az amerikai lapok­ban, amelyik kereken kimondta volna: kár volt valamilyen for­mában nem segíteni a magyar forradalmat. Öt évvel ezelőtt mondták. Öt évvel ezelőtt még azt írták, hogy “ez a világ vége,” — az t.i., hogy az emberiség történelmé­nek legnagyobb vitézeit nem se­gíti meg a nyugati világ, holott a szabadság felkent bajnokának tekinti magát. öt év sok idő. Sok viz szaladt le a Hudsonon, a Themzén, a Szajnán, a Rajnán. A Dunán is. A magyar forardalmat nem fe­ledheti a Nyugat, de ma már nem tart lelkiismeretvizsgála­­tot. Még a hasznossági szem­pontok felett is elsiklik. Már nem izgatja a nyugati újságírót, hogy 1956 október 23-ika lett volna az utolsó alkalom a szov­jet diktatúra tartóoszlopainak megingatására. Uj események kötik le a fi­gyelmet, a nagy birkózás friss szakaszokba lép minden nap. Uj ígéretek születnek és idejében visszavonják őket. Helytállásról és teljes meghátrálásról vitat­koznak. Napjaink történelme valóban ékes bizonyíték arra, hogy az emberiséggel minden, de min­den megeshetik. És annak az el­lenkezője is. A nyugatnémetek idegesek, de nem a szovjet fenyegetőzé­sek miatt. Bonnban ezeket már nem is veszik figyelembe. A szovjet fenyegetés, valamilyen formában mindig hozzátartozik a napi étlaphoz. A nyugatnémetek a szövetsé­gesek miatt idegesek. Ma sincs pontosan tisztázva, hogy Ame­rika és Anglia meddig hajlandó elmenni a Szovjetuniónak teen­dő engedmények terén . . .? Legutóbb levélváltás is volt Kennedy elnök és Adenauer kancellár közt, de a nyugatné­met közvélemény nem csillapo­dott le. Az elmúlt tiz év során az ame­rikai-nyugatnémet viszony so­hasem volt ilyen feszült. És a MAGYAR^ hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhivásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. CHarter 9-3791 napok múltával egyre romlik. Adenauer már nem örvend ak­kora tekintélynek országaiban, hogy szemének egyetlen villaná­sával megnyugtathassa a néme­teket. Különben őmaga személy szerint is a kiábrándult ember benyomását kelti. Bizonyára meg is van reá az oka. De Gaulle állja a sarat, pedig aztán neki van gondja elég a saját házatáján. Tovább­ra is azt vallja, hogy nem sza­bad Hruscsev elé tálcán venni az engedményeket, mert ettől a gesztustól megvadul és többet követel. De Gaulle véleménye az, hogy Kruscsevnek kell először kézzel­fogható bizonyítékkal szolgálnia jóhiszeműségéről és “jóakara­táról.” A francia elnök nincs a tárgyalások ellen. De szerinte semmit sem szabad elhamarkod­ni, olyan lépésekbe fogni, amit Kruscsev a Nyugat gyengesé­gének magyarázhatna. Különben is, mondja De Gaulle, éppen a mostani moszk­vai kongresszus mutatja, meny­nyi baja van saját elvtársaival a szovjet diktátornak. Ez igaz is. Valóban Kruscsev­nek sok a baja otthon. A kom­munista országok szövetsége sem olyan erős, mint azt Moszk­vában feltüntetni szeretnék. Nyugati részről sietségre aligha van különösebb ok. Cigány-álom; (( • / Ml 99 cigányallam ... A világ cigányainak “kirá­lya”, Voievod III. fővajda kihir­dette Párisban, hogy az Egye­sült Nemzetek engedélyével és védelme alatt 8-millió hive szá­mára egy “cigány-államot” fog alapítani, amely a “Romanes­­tan” nevet fogja viselni. A fő­vajda az uj állam helyéül az At­lanti, vagy a Pacific óceán vala­mely szigetcsoportját gondolja és “Israel állam formáját” fog­ja követni annak létrehozásá­ban. Modern, demokratikus, független kisállam megalapítá­sáról álmodik a világ cigányai számára Voievod III. fővajda... SÜRGŐS FELHÍVÁS SOCIAL SECURITY NYUGDÍJ ÜGYÉBEN! OKTÓBER VÉGÉVEL LEJÁR A HATÁRIDŐ ! A Social Security hivatal köz­li, hogy október végén lejár egy határidő, amelyen túl nyugdija­kat és más illetményeket nem fi­zetnek ki azoknak, akik a határ­idő előtt nem jelentkeznek azokért. A Social Security törvény ta­valyi módosítása folytán igény­­jogosultak lettek férfiak és nők, akik az azelőtti törvény értel­mében illetményekre nem tart­hattak igényt. Ezek a követke­zők : 1. Azok, akiknek a korábbi törvény szerint nem volt elegen­dő befizetett negyedévük, de az 1960 évi törvény alapján már van. Ugyanis addig az volt a sza­bály, hogy az 1951 január 1 óta eltelt minden három kalendá­­riumi negyedév után egy befi­zetett negyedév számított nyug­díj-alapként. Az v j törvény sze­rint csak annyi negyedév kell, ahány év eltelt 1951 január 1- óta. Aki tehát most ki tud mu­tatni ennyi negyédrészt — ti­zenegy negyedévet —, az októ­ber utolsó napjáig jelentse be nyugdíjigényét a lakhelyéhez legközelebb eső Social Security irodában. 2. Az 1938 március 31 és 1940 január 1 közt meghalt biztosí­tott munkás túlélői az uj tör­vény alapjájn igényt tarthatnak Social Security illetményekre. Haladéktalanul jelentkezzenek az ilyenek is a Social Security hivatalban. 3. özvegyemberek, akikről feleségük gondoskodott, nyug­dijat kapnak, ha a dolgozó fele­ség 1950 szeptember előtt halt meg. Nekünk is vannak csoda-bombáink Miközben a cipőjével és raké­táival hadonászó Kruscsev száz­milliós atombombát igér hivő népének és a hitetlenkedő nagy­világnak, az amerikai hadveze­tőség csendben gazdagítja a vé­delem fegyvertárát. Alig észrevehető kis híradást találtunk az egyik komoly, jól­értesült magazinban. Az ameri­kai haditengerészet műhelyei­ben készül egy A-3 jelzésű hár­mas Polaris rakéta. Ez a Polaris tengeralattjáróból 2500 mér­földre kilőhető rakéta három a­­tombombát visz acélorrában és úgy lehet a tengeralatjáróból irányítani, hogy a három bom­bát külön-külön célpontokra, más és más városokra dobja le. Mindegyik elég nagyerejü ah­hoz, hogy egy várost elpusztít­son. Hinni lehet, hogy ez az apró híradás nem kerülte el Kruscsev olvasó tanácsadóinak figyelmét. MÁRTÍROK ünnepe ... ) (A költő, aki jelenleg New Yorkban él, pontosan 5 évvel ezelőtt irta ezt a versét Budapesten, azokban az örömteli napokban, amikor az ország szabadsága már kivivottnak látszott . . .) Bár könnyünk hull, nem temetünk. Örömünnep e nap nekünk. Nincs helye ott a gyásznak, magyarok, hol élvc-halva egy nép igy jsszefog, S hol vérüket adják mártírok oda, mert ez a holnap biztos záloga. ó nagyvilág most nézz ide: e népnek adni, van szive. Temettünk csendben, hallgatag, sok éve, tovatűnő szabadságkeresésbe. Munkában egyre több-nagyobb hajszával, Temettünk üres Ígéret szavával. És Alföld bus akácai, Dunántúl szelíd dombjai, Illatos Mátra, büszke Bükk velünk együtt lehajjtották fejük. De ma, ma véget ér e gyász. Mert lenne-e, ki megaláz ily hősöket, kik szent halálhörgéssel versenyre kelnek földdel és az éggel, hogy elsikoltsák: Nép ... és szabadság! ó nagyvilág, most nézz ide: e népnek adni, van mire! Budapest, 1956 október 26. Mi nem temetünk. Ünnep e nap nekünk. S ki vétene ellenünk mától kezdve, c mártírok sírjai hívják tetemre. Uj, magyar életet vivő haláluk elkötelez s igazunk megtaláljuk, csóktalan, daltalan eltelt évek | ha valaha még megkisértnek. Ó nagyvilág, most nézz ide: e népnek ugy-e van hite? ügy vélitek ez temetés? ó nem: örök szövetkezés. Megtört a jég, nem álom ez, varázsütésre rügy netez, s hervadó ősz s levelek nyomába nyílik a szabadság várvavárt virága. Igen, igen, van már nekünk, reményt keltő októberünk, ragyog mint egykor március, s hajiunk Kossuth hivó szavára . . . Halálotok, ó mártírok, hazát megváltó nagy titok. * * Alföld poros akácai, Dunántúl szelíd dombjai, Illatos Mátra, Büszke Bükk, hirdessétek az ö nevük! IVÁNI ZOLTÁN ÓRIÁSI ÉRDEKLŐDÉS MUTATKOZIK A MAGYAR INTÉZET GÁLA­BANKETTJE IRÁNT New Brunswick magyarsága közös nagy megmozdulást kez­deményezett a Rutgers Egyete­men felállított magyar tan-STEVAN DOHANOS szék, illetve az Amerikai Ma­gyar Intézet támogatása érde­kében : október 29-én, vasárnap este nagy bankettet rendez az Atléta Klub dísztermében s ez­zel mintegy közvetve módot ad mindenkinek arra, hogy az In­tézet segítségére legyen. Dr. Mason Gross, a Rutgers Egyetem elnöke lesz az alka­lom egyik főszónoka. Itt lesz velünk ezen az estén Dohános István hires festőművész is, a Magyar Intézet alelnöke, aki­nek nevét és művészetét Ame­­rikaszerte jól ismerik, hiszen éveken át az ő rajzai díszítet­ték a Saturday Evening Post első fedőlapját s több Ízben a közismert “karácsonyi bélyeg,” valamint több amerikai bélyeg rajzát is ő készítette. Az Amerikai Magyar Inté­zet tartja fenn a Rutgers Egye­temen a magyar tanszéket, ahol a magyar nyelv tanítása immár harmadik éve folyik. A Magyar Intézet pedig anyagi erőit tisztán adományokból gyűjti össze; országos testvéri biztosító intézményeink járnak legelői a bőkezű adakozásban, de magánszemélyek százai te­szik ki azt a szép listát, amely az évről-évre igaz magyar szív­vel és megértő, helyeslő gondo­lattal adakozók névsorát tar­talmazza. A bankett diszelnökségére New Brunswick magyar egyhá­zainak lelkészeit kérte fel a Bizottság, amit valamennyien el is fogadtak. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? KELLER BÉLÁNÉT csütörtö­kön, október 12-én Princetonból jövet súlyos autóbaleset érte: egy fiatalember belerohant ko­csijával Mrs. Keller autójába, amelyben három gyermeke is vele volt. Valamennyien megsé­rültek, Mrs. Keller és legna­gyobb leánykája, Beverly súlyo­san, a két kisebb gyermek csak könnyebben. Kellerné a Middle­sex kórházban fekszik, állapota eléggé súlyos és jó időbe kerül, mig kigyógyul sérüléséből. Te­kintve a baleset természetét, ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépítését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. szerencsének mondható, hogy ennél nagyobb baj nem történt s gondos orvosi kezeléssel, remél­jük, Mrs. Keller is mielőbb el­hagyhatja a kórházat. AZ ATLÉTA KLUB novem­ber 4-én, szombaton este tartja szokásos évi Anniversary Din­ner bankettjét és táncmulatsá­gát az uj HAAC székház meg­nyitásának 3-ik évfordulója alkalmából. A vezetőség kéri a helyi és környékbeli magyarsá­got, pártfogolják a klubot az­zal, hogy erre az évi nagy ta­lálkozó-estre eljönnek. VILLANYSZERELÉSI munkák szak­szerű elvégzését vállalom. Tele­fonhívásra házhoz megyek. Borbás László villanyszerelő, 355 Somer­set St. Tel. KI 5-8913. ROTTENBUCHER VINCE, a Broadway Cafe tulajdonosa múlt csütörtökön, október 19-én délben autójával egy látrás tüz­­oltókocsival ütközött össze a Somerset St. és Louis St. sar­kán. Rottenbuchernek nem tör­tént semmi baja, a tüzoltókocsin hátul ülő egyik tűzoltónak a­­zonban egyik keze eltörött. Egy magyar asszony, aki a baleset­nek szemtanúja volt, ott a hely­színen elájult. Még két másik autó is belekerült ebbe a karam­bolba. Szerenczére a biztosítás fedezi a károkat. HALUSKA J. FERENC, 305 Suydam St.-lakos kedden, októ­ber 17-én 40 éves korában a St. Peter kórházban meghalt. Gyá­szolja édesanyja, Mrs. Madeline Haluska (akivel lakott), két gyermeke: Beverly és Richard, nővére férj. Mrs. Madeline Ber­­kuta és más rokonsága. Október 21-én, múlt szombaton ment vég­be temetése nagy részvéttel. NEW BRUNSWICK népe, il­letve szavazópolgárai november 7-én, az általános választáson többek között egy referendum­­kérdésre is szavaznak: építtes­sen a város az úgynevezett Plan C. szerint egy uj hatalmas High School-t, amelybe a környező községek iskolásgyermekei is ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét é* régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. járhatnak (regional high school) vagy pedig a meglevő High School-t bővítsék ki és moderni­zálják, illetve annak helyére é­­pitsenek uj épületeket és a Ju­nior High School-t is külön ve­gyék átépítés alá? (Jövőheti számunkban még kitérünk erre a kérdésre s pontosabban ismer­tetni fogjuk a kérdést.—Szerk.) TÓTH ALICE MÁRIÁT, Mrs. Barney Butler leányát (90 Har­vey St.) illetve Talián Gáborné unokáját október 21-én, szom­baton délután a Szt. László r.k. (Folyt, a 3-ik oldalon) A Magyar Intézet vezetősége ezen a banketten nyújtja át az 1,000 dolláros, vagy ennél több adományt adóknak azt a disz­­okmányt, amelyre büszke lehet akárki, legyen az magán sze­mély, vagy szervezet. (Két országos egyletünk, a Református Egyesület és a Wil­liam Penn képviselői fogják át­venni ezen az estén a diszok­­mányt.) Magyar orvos Nobel-dijat nyert! Nagyot dobbant a szivünk a múlt héten, amikor a rádión és televízión meghallottuk a hír­szolgálati irodák első kézből ka­pott jelentését, hogy az 1961- évi orvosi Nobel-dijat egy ma­gyar ember kapta . . . “Dr. George von Bekessy” . . . igy mondották a rádióban . . . nem más, mint Dr. Békéssy György magyar orvosprofesszor, a bos­toni Harvard Egyetem tanára, aki a II. világháború után jött Amerikába és 1949-óta kutató­­professzora az ország egyik leg­híresebb egyetemének. Dr. Békéssy György 1899-ben született Magyarországon. Is­mert nevű fizikus-orvos, aki fel­sőbb tanulmányait külföldön és Budapesten végezte. Svájcban, a Berni Egyetemen kapta első doktorátusát, 1923-ban pedig a budapesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen avatták orvos­sá. Az 1961-évi orvosi Nobel-di­jat az emberi fül betegségeivel kapcsolatos kutatómunkjáért és arról szóló tanulmányaiért Ítél­ték oda neki. A Svéd Tudományos Akadé­mia, illetve a Nobel-dij Bizott­ság nem első ízben ítéli oda az orvosi dijat magyar orvosoknak. Az 1930 évi ilyen dijat, mint is­meretes, a Szegedi Egyetem ak­kori professzorának, Dr. Szent­­györgyi Albertnek Ítélték oda, aki jelenleg szintén az Egyesült Államokban él. ELADÓ kétcsaládos ház, szép kert­­tel és garázzsal az 5-ik kerületben. A címet e lap kiadóhivatala adja meg: CH. 9-3791. Kennedy-Nehru találkozó John F. Kennedy elnökünk nyilatkozatot adott ki, melyben bejelentette, hogy. a közeljövő­ben, valószínűleg november hó­napban, előreláthatólag Cape Cod-i saját otthonában találkoz­ni fog India elnökével, Nehru­­val. (Éppen ideje, hogy elnö­künk a ravasz és bölcs indiai ti­tokzatos kobakja mögé nézzen!) VISSZA AZ ÓRAMUTATÓT! A nyári időszámításnak ezen a héten vége lesz s visz­­szatérünk a rendes Standard időre. Szombatról vasárnapra virradó éjszakánk egy órával hosszabb lesz, mert a tavasz­­szal magunktól megvont egy órai időt, amikor az óramuta­tót előretoltuk, most vissza­kapjuk. Az óramutatót tehát egy órával vigye vissza min­denki, mert vasárnap már a standard idő lesz ismét ér­vényben.

Next

/
Thumbnails
Contents