Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-31 / 35. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PI.AINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH * BEOLVADTLAP ^nmgum-MMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON TÖCTLII évfolyam — NO. 35. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1961. AUGUSZTUS 31 A nagy diplomáciai csata az ENSz-ben lesz, mégpedig rögtön, ahogy a közgyűlés ösz­­szeül. Itt dől el Berlintől egé­szen Algériáig sok minden. Eb­ben a “sok mindenben” a ma­gyar ügy is szerept játszik és hogy milyen mértéküt, az je­lentékeny mértékben rajtunk is múlik. Ma még nem lehet pontosan tudni, hogy a diplomáciai mér­kőzésre milyen hadakat vonul­tatnak fel, nyugati és keleti ol­dalról. A külügyminiszterek egész biztosan megjelennek, de hogy Kruscsev is jön-e—ci­pőjével együtt — egyelőre ti­tok. Lehetséges, hogy a szov­jet diktátor újra felpattan a Baltikára, maga mellé veszi csatlósait, Kádárt és társait és megjelenik New Yorkban. Kruscsev rendkívüli módon szereti a nagy mutatványszá­mokat és akkora alkalma se­­holsem lehet, mint éppen “a világ fővárosában.” A magyar ügy elővételét minden erőnkkel szorgalmaznunk kell, ami kü­lönben egybevág Amerika po­litikájával is. Ezt követeljük az aláírások gyűjtésével is. Ebben és más lapokban megjelent az a szöveg, amelyet esetleg némi módosítással mindenki fel­használhat aláírások gyűjtésé­re. Sir Leslie Monroe, a magyar ügy előadója, aki mindmosta­náig nem mehetett be Magyar­­országra, felhasználhatja eze­ket az aláírásokat, követelve a napirendre tűzést. Az Amerikai Magyar Szö­vetség, a washingtoni központ utján minden követ megmoz­gat a magyar ügy tárgyalása érdekében. Az amerikai kor­mány minden valószínűség sze­rint szorgalmazza majd és az úgynevezett semlegesektől el­tekintve a szabad világ orszá­gai szintén mellette foglalnak állást. Szeptember 18-án nyílik meg az ENSz közgyűlése és addig jó volna valamelyes rendet teremteni a magunk há­­zatáján, tehát az amerikai ma­gyarság nemcsak szétszórt, ha­nem szét is dúlt soraiban. Te­remtsünk addigra, ha többet nem tudnánk, Treuga Dei-t. Határozzuk el, hogy az ENSz ülésezése idején nem rágjuk egymást. Ebben az időszakban nem lesz a magyar a legna­gyobb ellensége a magyarnak. Kössük meg ezt a dacszövet­séget és próbáljunk vállvetve verekedni a tengernyi ellenség ellen, a Kárpát-medencében némán sínylődő árva népért. A lapok tehetnek a legtöb­bet a türelmi idő sikere érdeké-A Magyar Hirnök Könyvesboltja és központi irodánk julius és augusztusban szombat kivételével minden hétköznap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pe­dig 8-ig. Szombaton zárva! 216 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. Tel. CHarter 9-3791 (Ha nem kap választ, hivja: Liberty 8-1369) ben. Ha minden lapszerkesztő, kiadó a helyzet magaslatára tud emelkedni és nem ir ezek­ben a hónapokban acsarkodó cikkeket magyar csoportok, vagy neki nem tetsző magyar politikus ellen! Jó példával akarunk elől járni. A javasla­tot ezennel nemcsak megtesz­­szük, hanem vállaljuk is. Jövő számunktól kezdve, az ENSz ülésszak bezárásáig nem vitat­kozunk magyar “belpolitiká­ról.” Ez azt jelenti, hogy nem támadunk amerikai magyar csoportokat, vagy egyeseket és lapjainkban nem jelentetjük meg mások esetleges támadó jellegű írásait sem. önként vál­laljuk ezt a kötelezettséget még akkor is, ha közben min­ket támadnak. Úgy érezzük, hogy ezt az áldozatot az ame­rikai magyarság egységéért még akkor is meg kell hoz­­(Folyt, a U-ik oldalon) Julius 16-án múlt 30 eszten­deje, annak, hogy Budapest közelében, Bicske mellett le­szállt a “Justice for Hungary” amerikai-magyar gépmadár. Magyar-Amerika indította el tengerentúli útjára a magyar óceán-repülőket, hogy a “Jus­tice for Hungary” mérföldek ezrein keresztül, mintegy bele­kiáltsa a világ lelkiismeretébe, hogy szegény szülőhazánk, Magyarország, amellyel Tria­nonban szörnyű igazságtalan­ságot követtek el, igazságszol­gáltatást kér! A békés-szándékú magyar revíziós mozgalom, amelynek élén éppen egy nemesszivü an­gol lord állott, úgyszólván ek­kor, 1931-ben érte el tetőfo­kát. Már-már eredménnyel biz­tatott ... De ugyanakkor egy másik, egy harcias békereviziós mozgalom is kezdte mind erő­teljesebben felütni a fejét Eu­rópában. A náci németeké. S mig emez, a miénk, ma­gyaroké csak azt akarta, “ami a miénk volt,” “Igazságot Ma­gyarországnak," amaz, a ne­meteké már eleve többről álmo­dozott, többet akart, mint a versaillesi békediktátum meg­változtatását; ü germán világ­uralmi törekvések a hitleri for­rongásnak már a csirájában benne voltak. Az igazság-kérést, békés ma­gyar revíziós igényeket fülük mellett eresztették el a nyuga­ti hatalmak. A németek köve­teléseitől, fényé getőzéseitől azonban megijedtek. Fegyver­kezni kezdtek s közben elfe­lejtették, hogy a Duna-meden­­cében egy ezeréves, jogaitól megfosztott ország remény­kedve vár arra, hogy ott ren­det teremtsenek s Kossuth ál­ma váljon végre valóra Közép- és Délkelet-Európában. Ha akkor teljesültek volna a magyar kérések, a pán-germán gőzhengert egy erős közép-eu­rópai egység tartóztathatta volna fel s a nyugati hatalmak .— mint évszázadokon át — most is Magyarországban lát­hatták volna a civilizáció és a kereszténység védőbástyáját! A Magyar Dal A dal volt mindig a 'mi lelkünk, Ez tett minket világ-magyarrá, Nótázni akkor is szerettünk, Ha felzugott a harci “hajrá!” Ha sirt a megcsalt szív zokogva, Könnyét, fájdalmát dalba szőtte, Ha örömről zengett a kobza: Szivárvány énekelt fölötte. A Volga mentén dallal vitte Az ellopott lányt vagy menyecskét, Sátra húsén bövölte hitre, Szive dobolt tündéri leckét. Hunok földjére dallal szállott, Lantok mellett temette holtját, Szerelmében hőssé ha váltott, Dallal színezte sátra gondját. Honfoglaló Hadúrt ha nyögte, Győzelmi torban sírva enyhült, Fel-fel patakzott szive gyöngye: A dal, mindig izzó táncra perdült. Ha kuruc fent labancra kardot, Világra^ szóló dalba sírta, Bukásában égig magaslott, Mint gyászdalát zengő pacsirta. Legény s leány szive ha gyászolt, Termett a népdal, mint a harmat, Mert uj dalok kertjébe gázolt, Ki csapodár szivekre hallgat. Kalász-gyöngyét igy szórja széjjel, Ez a nótás vitézi fajta, Hü társa: csillag, holdas éjjel, Szépasszony s lány mézédes ajka. Hadd hulljon hát vérednek cseppje, Sírjon szived galambja, őze, Könny, bu, panasz nem fül a csendbe, Édes vigasz: dal lesz belőle. Árad már, mint világi bőség, Zeng már művészi csarnokokban. Véderőnk e dalos dicsőség, Mely egy világ szivére dobban. így akarta ezt a Teremtő, Mikor szivünket helyre tette, Nem volt Szent-Leikén semmi felhő, Dalolt, dalolt magyart teremtve. Dalolj magyar, mert dalod élet, Messzi tájon, vagy honi földön, Mert mig dalolni tud a lélek: Nagy lesz, szép lesz és él örökkön! SZABÓ LÁSZLÓ Szomorodott szívvel vettük a hirt, hogy az amerikai ma­gyarság koszorús költője, Nt. Szabó László életének 81-ik évében, 1961 augusztus 16-án a floridai Ormond Beach-i ottho­nában befejezte földi pálya­futását s visszaadta lelkét Te­remtőjének, akit egy életen át szolgált. Temetése, kívánsága szerint, Perth Amboyban ment végbe s itt helyezték örök nyu­galomra a Florida Grove Road-i magyar református te­metőben, Nt. Dr. Nánássy La­jos, Nt. Nagy Emil és Nt. Dr. Vincze Károly hamvai mellé. A hires pap-költő, aki egy­szerű földmives szülők gyerme­ke volt, két országban szer­zett költészetével halhatatlan nevet magának . Versei, me­lyek egyikét mai lapszámunk­ban a kegyelet és tisztelet vi­rágszálaként közöljük most, gyakran jelentek meg a mi lapjainkban is, mert szerettük férfias, izig-vérig magyar írá­sát, szókimondását. Nt. Szabó László a sárospa­taki hires református főiskolán szerezte meg lelkészi okleve­lét, ahol az évzáró vizsgán, 1905-ben négy akadémiai pá­­lyadijat nyert. Ennek alapján hívta meg néhai Kuthy Zoltán new yorki esperes Amerikába, a New Brunswick-i lelkészi állás betöltésére 1907-ben. Há­rom évig lelkészkedett itt, majd 8 évig a konvent megbí­zásából a reformátusok utazó­szervező lelkésze volt. Később Franklin, N. J.-ben, majd Do­nora, Pa.-ban s végül Windber, Pa.-ban lelkészkedett s onnan vonult nyugalomba vagy öt év­vel ezelőtt, fenköltlelkü Írónő életpárjával, Lévay Margittal. Ez év tavaszán, megunva a szigetállamban való élést, Flo­ridában telepedtek le, de ekkor már erősen gyengélkedett a mi kedves jó Laci Bátyánk. Az “örök nyár hazájából” ment el most az örök Hazába. Legyen áldott emléke! Nt. Szabó László 1955-ben ünnepelte pappáavatásának és költészetének a r a n y j ubileu­­mát, mely alkalomból az Ame­rikai Magyar Református Egyesület, iránta érzett tiszte-LABOR DAY—1961 -BEN Hetvenkilenc évvel ezelőtt, 1882-ben, New Yorkban ünne­pelték meg először a Munkás­ság Napját. Húszezer daloló munkás vonult fel e papon a Broadwayn, tüntetésével a munka mindenek feletti fon­tosságát hangsúlyozva. Két évvel később a szervezett ame­rikai munkásság már “termé­szetes követelménynek” nyil­vánította ki a nyolc-órai mun­kanapot. A polgárság konzervatív ré­sze hevesen ellenezte, hogy a 10-12 órás napi munkát leszál­lítsák; azzal rémitgették a kö­zönséget, hogy “a dologtalan­­ság” kicsapongásokra és bűnre fog vezetni. Amikor azonban a 8 órai munka törvénnyé vált, az ipari és kereskedelmi vállalatok nem mentek tönkre, mint ahogy ők az megjósolták. El­lenkezőleg, a vállalatok veze­letből kiadta élete nagy mü­vét, a “Pocahontas” cimü ver­ses indián-regét: “A halhatatlan szerelemnek Pocahontas a mintaképe, Hü élete azért csapott át örökkön élő bus regébe . . . ” Később ugyancsak a Refor­mátus Egyesület adta ki az “Omár korsója mellett” c. köl­teményét is. Ezt megelőzően azonban számos költői müve jelent meg kötetekben: “Csil­lárok a sülyedő hajón,” “Ten­germoraj,” “Irredenták,” “A hunkirály,” “Csaba királyfi,” “Vándorsirályok” és “A te gyöngyeid.” A kiváló amerikai-magyar papköltő 1931-ben járt utoljá­ra Magyarországon, amikor is a sárospataki kollégium 400 éves jubileumi óda-pályázatot hirdetett, amit ő nyert meg és amit saját maga szavalt el ott a helyszínen. Onnan a nagykő­rösi Arany János Társaság hív­ta meg székfoglaló tagságának elfoglalására s ez a társaság adta ki “Csaba királyfi” cimü hun époszát. Az elmúlt évben a társaság azzal tüntette ki, hogy a nagykőrösi múzeumba helyezte el márványba foglalt emlékét. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? AZ ATLÉTA KLUB által kezdeményezett polgárosító es­ti tanfolyamra több mint 50-en iratkoztak fel eddig, az elmúlt hétfőn este megtartott beirat­kozási alkalommal. A Polgáro­sító Tanfolyam rendező bizott­sága ismételten felhívja min­den nem-polgár brunswicki és környéki magyarnak a figyel­mét arra, hogy: a tanfolyamon bárki résztvehet, akár tagja az Atléta Klubnak, akár nem. A tanfolyam teljesen díjtalan. Az oktatás hétfőn, szeptember 11-én este 7 órakor fog meg­kezdődni, minden hétfőn éste vendég-szónok fog előadást FRANKLIN TOWNSHIP-ben eladó, azonnal elfogadható 7-szobás’ ház, 2-kocsis garázzsal. Faltól-falig sző­­nyegezve, a konyhában refrigera­tor, önműködő mosógép és sok más felszerelés. Gyalogjáró távolságra iskoláktól. A ház két-családosra is átalakítható. Ára $21,000, kevés előleggel. Telefonáljon: CHarter 7-8820, vagy CH 9-0513. tartani és minden hétfőn elfo­gadnak újabb beiratkozókat. Tanácsos azonban minél előbb feliratkozni erre a mindenké­pen hasznos és tanulságos tan­folyamra, hogy egyetlen okta­tási alkalmat se mulasszon el senki, mert hiszen olyan dol­gokat fog megtanulni itt a hall­gatóság, amire nemcsak a pol­­gárosodái vizsgán, de egész amerikai élete folyamán szük­sége lesz. Nem is szólva arról, hogy angol nyelvtudását és ál­talános ismereteit is nagy mér­tékben bővítheti az aki eljár ezekre a hétfő esti órákra. Akár régi-amerikás valaki, akár uj, szívesen látott tagja lehet a feliratkozó csoport­nak. Kellemes környezetben, ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. épitését, konyhai szekrények és hasonló fa­munkák beépitését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. valósággal szórakozva fognak tanulni az órák látogatói és elő­adókul is olyanokat kért fel a rendezőség, akik úgy magya­rul, mint angolul jól tudnak és jártasak polgárosodási tanfo­lyamok vezetésében. Mindenki szívesen látott vendége az At­léta Klubnak hétfő estéken, ezeken a tanfolyam-órákon! MAKAY IMRE volt magyar kir. ezredes, a második világ­háború menekültje kedden, augusztus 29-én éjjel meghalt.! A Division St. 56 szám alatti lakásán a kora hajnali órákban holtan találta lakótársa, Far­­czádi Zoltán. A megyei orvos KÖNNYŰ házimunkára keresünk megbizható nőt, hetenként 4-5 fél­napra, Highland Parkba. Telefo­náljon: CHarter 7-4707’. PÉKÜZLETBE keresünk pékszakmá­ban jártas férfit. Állandó munka, jó fizetés. Wyckoff Bakery, 637 Wyckoff Ave., Wyckoff, N. J. Tel. TW 1-1742. megállapította, hogy Makay bátyánk már 4-5 órája halott volt, amikor Farczádi rátalált s halála oka szivszélhüdés volt. Temetése valószínűleg szomba­ton reggel lesz a Szt. László r. k. templomban tartandó gyászmisével. VADÁSZ ZOLTÁN 21 éves magyar fiú (124 Louis St.) au­gusztus 3-án á Livingston Ave. és Seaman St. keresztezésénél autójával beleszaladt egy vá­rosi tüzoltókocsiba. A városi bíró elé került az ügy és Va­­itéle tét hozott, amikor Vadász lenti helyettes biró felmentő HAT-SZOBÁS HÁZ, kerttel, szép he­­íyen Franklin Township-ban, közel iskolához, olcsó áron eladó. Ugyan­ott mindenféle bútorok, televizió, stb. olcsón megvásárolhatók. Tele­fonáljon: CHarter 7-8066. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Femyő József. Telefons CHarter 7-8484. azt vallotta, hogy a tűzoltó ko­csi oly hirtelen került eléje, hogy azt nem vette észre s már nem volt ideje fékezni. CSŐRE FLÓRIÁNNÉ (304 Towsend St.) két kellemes he­tet töltött leányával Old Beach­­en. Mrs. Csőre a közeljövőben ismét egy hosszú utazást fog tenni. A DUNÁNTÚLI NAP, az Atléta Klub piknikje igazán szépen sikerült a múlt vasár­nap. A Klub vezetősége dicsé­rettel és elismeréssel adózik a Női Osztály tagjainak, akik (Folyt, a 3-ik oldalon) VILLANYSZERELÉSI munkák szak­­szerű elvégzését vállalom. Tele­fonhívásra házhoz megyek. Borbás László villanyszerelő, 355 Somer­set St. Tel. KI 5-8913. MAGYAR SZAKÁCSNŐT, jó ma­gyarosan főzni tudót keres a Vienna Cafe konyhája. Cim: 12 Easton Ave., New Brunswick. tői hamarosan rájöttek arra, hogy heti 40 órai munkával többet tudnak produkálni, mint azelőtt 48 óra alatt. Az acél­munkások szervezete ma már a 30 órai munkahét mellett tör lándzsát, hogy a gépesítés ká­ros társadalmi következmé­nyeit ellensúlyozza. A munkásság ma már összes jogos követeléseit kivívta, töb­bek között olyan újításokat is megvalósítva, amelyekre pár évtizeddel ezelőtt gondolni se mertek volna. Az ország jöve­delme és vagyona ennek kö­vetkeztében egyre arányosab­ban oszlik meg polgárai kö­zött. A haladás nem ment végbe zökkenések és áldozatok nél­kül. A lassú vagy hirtelen emelkedéseket, üzleti pangá­sok és időleges visszaesések váltották fel. Bátran állítható azonban, hogy az amerikai munkás vásárló ereje az 1880- as évek óta a négyszeresére emelkedett. A “taposómalom” szerű munkahelyeket kiirtották, tisz­tább és egészségesebb műhe­lyeket állítottak fel, orvosi fel­fedezések és gondozás az élet­tartamot m e g h osszabbitotta, technológiai vívmányok a munkát kellemesebbé tették. A Social Security rendszer egyre javuló feltételei az öre­gebb és megrokkant munkás­ról gondoskodnak. A munkás­ságnak a vállalatok vezetőivel való jobb megértése, az osz­tályharcot feleslegessé tették. A faji «megkülönböztetés állan­dóan csökken. Mindezek érthe­tővé teszik, miért igyekszik sok ország munkása Amerika felé. Még mindig vannak hibák demokratikus társadalmunk­ban, de semmi olyan, ami több demokráciával meg nem gyó­gyítható. A munkásság még mindig bírál és sérelmekről be­szél — igen helyesen — de el­ismeri, hogy a haladás eredmé­nyei előtt meg kell hajtania zászlaját az idei Labor Day al­kalmával szeptember 4-én. American Council Johnson alelnök Berlinben járt Félmillió nyugatberlini könnyes szemekkel éljenezte Johnson U. S. alelnököt és Lu­cius Clay tábornokot, a körül­zárt város “felszabadítóit.” Johnson Kennedy elnök képvi­seletében repült Berlinbe, hogy a sorsdöntő órákban a polgár­ságnak tudtul adja elnökünk üzenetét, amely szerint: “Miként az amerikai füg­getlenségi nyilatkozatban a ko­­lonisták életüket, javaikat és becsületüket helyezték a haza oltárára, ugyanilyenképen az amerikai nép ma kész a nyu­gatberliniek szabadságáért és Németország egyesítéséért har­colni.” A BÓDY PATIKA (120 French St., 1 New Bruns'wick) most vasárnap, í szeptember 3-án es hétfőn, szép­­tember 4-én (Labor Daykor) zárva lesz. Kedden, szeptember 5,-én reg- I gel a rendes időben nyitunk. , FŐZNI tudó házvezetőnőt, aki gya­korlattal rendelkezik, beszél ango­lul, benntalvással keresnek. Na­gyon jó munkahely. Telefon: LI 9-2777. 5-SZOBÁS lakás kiadó felnőtteknek. Bére $90.00 havonta, fűtéssel. Te­lefon: CHarter 7-9211. Harminc esztendeje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents