Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-17 / 33. szám

MAGYAR HÍRNÖK 1961. AUGUSZTUS 17 A grófi kastély titka REGÉNY (Folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — Minek sírtál? Hiszen jól tudhattad, hogy visszatérek hozzád! — Dehogyis tudtam! Az ilyen uriféle sokfelé megfor­dul, aztán mindenütt akad va­lakije. Pénzért mindent kap. Talán nálamnál is szebbet! — Igaz, de olyant mégsem, mint amilyen te vagy! — hi­­zelgett Székácsy és végigsimit­­gatta a lány haját. — Mit ér az, Dénes urfi? Úgyis tudom, hogy egyszer majd elibe kerül másik, oszt engem elhagy . . . — Soha, Cilkám, téged szeretlek mind közt a legjob­ban — alakoskodott Székácsy. — Azért mégse venne fele­ségül ! — Vagy ki tudja? Ha szót fogadnál, úgy idővel arra is sor kerülne! ‘—Hogyne fogadnék szót, csak kívánjon valamit tőlem, meglássa, megteszem! — Megtennéd, ha valamire kérnélek? — Meg! Mindent a világon! — Hát akarnál-e grófi ura­ságnál lakni? Most Cilka meglepődten né­zett Dénesre: — Oszt minek kellenék én oda? — Majd megmondom . . . Nos, akarsz? — Hát akarni akarnék ép­pen, de csak anyámmal! — Idővel ő is odajöhet, de most egyelőre csak te kellesz! — Mért éppen csak én? — Azt is megtudod, talán még ma. Olyan jó dolgod len­ne, mint akár csak a grófkis­asszonynak! Koszorúk, csokrok, vágott és cserepes virágok minden alkalomra FRANKLIN FLOWER SHOP magyar virágüzlet 93 FRANKLIN AVENUE New Brunswick, N. J. Tel. Kilmer 5-4234 A. Simko & Sons . — Igazán, urfi? — Ha én mondom . .. — Oszt mikor? — Még a nap folyamán meg fogom tudni. — No jó! Nem bánom — ad­ta beleegyezését Cilka. Dénes ezután egyenesen Ele­onórához sietett. — Végre, hogy eljött! Előbbre ígérkezett — duzzo­gott a grófnő. — Csak most jöhettem. Ele­onórám, bizhatik! Találtam megoldást! — ó, be örülök! sÉ mi lenne az? — Idevesz magához a kert­házba egy lányt s vele együtt lakik addig. Az és a Borcsánk majd gondozza a kicsiké Mintha az övé volna! — Remek ötlet! Kitűnő! — örvendezett Eleonóra, majd utána gondolattól kapottan, csüggedőn lehajtotta fejét. — Mi az, drágám, mire gon­dol? — Ó, jaj, hát az esküvőnk? — Megtartjuk h a m a rosan — biztatta újból Székácsy a grófnőt — de minden eshető­ségre biztosítanunk kell ma­gunkat — tette hozzá ravasz számítással. — Dehát mért késik az úgy? — Ahogyan mondtam, Eleo­nórám. —Ó, mennyire kétségbeejt a bizonytalanság. — Nincs oka reá! Csak le­gyen nyugodt és türelmes. De volna egy kérésem! — Ha teljesíthetem, szíve­sen! — Ugyanis arró 1 van szó, hogy kívánatos volna, ha szü­lei, mig a kicsike meglesz és elhelyezhetem, addig elutaz­nának. — Ó, annál mi sem lesz könnyebb, Dénes! — Gondolja? — Hogyne! Anyám segítsé­günkre lesz. — Hogyan? — kérdezte meglepetten Székácsy. — Hát tudja, tegnap, mi­kor tőlünk eltávozott, anyu­kám észrevette kisirt szeme­met és elkezdett faggani, val­latni és én, miután anyus Ígé­retét vettem, hogy nem ér sem­mi ántódás, titkunkat fölfed­tem neki. Anyuka, szegény, az első pillanatban szörnyű meg­döbbenéssel vette a hirt, de az­után megbékélt a gondolattal, sőt vigasztalni kezdett engem. (Folyt, köv.) A New York-i Független Magyar Ref. Egyház hírei Lelkészek: ' 1 Csordás Gábor Ladányi Zsigmond Templom: 229 E. 82. utca Hírek Rabmagyar­országból ROMLOTT AZ OSZTRÁK­MAGYAR VISZONY Magyar-Angol, vagy Angol-Magyar HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és román nyelvű okiratok, bizonyitványok angolra forditását, vagy bármilyen hivatalos okmányok gyors, pontos, szakszerű elkészítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. Tel. CHarter 9-3791 László I. Dienes, Notary Public of New Jersey KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontosan házhoz szállit a Varga Oil Co. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos Jelinek Ferenc ÓHAZAI HENTES ÉS MÉSZÁROS FRISSVÁGÁSU HÚSOK, SAJÁT KÉSZITMÉNYÜ FELVÁGOTTAK RAKTÁRA 169 French Street New Brunswick, N. J. Telefon: Kilmer 5-5156 Ui CÍM: 74 CARROL PLACE A MAGYAROK BÚTORÜZLETE A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE CU. 74 CARROL PLACE New Brunswick, N. J. Tel. KI 5-6385 (FEC) Az osztrák határon át menekülésre vállalkozó magya­rok véres tragédiáit az osztrák sajtó minden esetben kimerí­tően ismerteti. A magyar kom­munista kormányt ez a széles­körű publicitás, valamint a Vas­függöny állandó emlegetése rendkívül bosszantja, mert a nyugati világnak állandóan em­lékezetébe idézi, hogy egész Ma­gyarország egy nagy börtön. Ez­ért időnként dühös sajtótáma­dásokat indít Ausztria kormá­nya ellen a semlegesség megsér­tésével vádolva őket. Több jegy­zékváltásra is sor került a két kormány között, melyben — kommunista módszer szerint — Ausztriát vádolták határsértés­sel. A “Népszabadság” 5 egymás­utáni cikkben “leleplezte” Dr. Höttl ausztriai Bad Aussee-ben fentartott “magániskoláját” hol “amerikai megbízásból” a ma­­gyarorsz'ági és romániai “náci kémszervezetet” építi 1953 óta, az osztrák kormány tudtával és beleegyezésével. Még nagyobb lett a magyar kormány felháborodása, mikor az osztrák kormány julius ele­jén nyilvánosságra hozta, hogy hosszabb idő óta korszerű erő­­ditményrendszert épített ki a magyar határ mentén. A “Ma­gyar Nemzet” julius 11-i száma szerint, mivel a Magyarország­ra látogató osztrák turisták lát­hatják a “szocialista építés sike­reit,” ez rendkívül aggasztja az osztrák “burzsoa” köröket, kik “a szocializmus szellemét akar­ják távoltartani az erődítmé­nyekkel” . . . “Az osztrák hatá­ron létesített betonfüggöny nem az osztrák semlegesség, hanem a nyugatnémet revansista, mili­tarista politika védővonala.” Ezzel szemben az igazság az, hogy az osztrák kormány füg­getlensége érdekében mindent elkövet, hogy a határt is semle­gesítse és semmi ürügyet se ad­jon a kommunistáknak támadá­sokra. Legutóbb is ezért került sor tárgyalásokra Bécsben, hol Sebes István, bécsi magyar kö­vet vezetésével egy magyar kormányküldöttség s Paul Hei­­ninger osztrák rendkívüli követ, az osztrák külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának ve­zetőjével az élén, osztrák kor­mányküldöttség julius elje óta határügyi tárgyalásokat folyta­tott az osztrák fővárosban. A tárgyalásokról, melyek jul. 27- én értek véget, közös közleményt adtak ki a “közös államhatár lát­hatóvá tételére és az ezzel ösz­­szefüggő kérdések szabályozásá­ra vonatkozó technikai jellegű szerződésről,” melyet a két kor­mány elé terjesztenek jóváha­gyásra. Az egyezményről a két küldöttség ez év őszén további megbeszéléseket fog folytatni. A New Yorki Független Re­formátus Egyház augusztus 13- ánhérelt autóbuszon és magán­autókon 50 személyes küldött­séget küldött Poughkeepsiebe az ottani testvér-egyház kitü­nően sikerült évi piknikjére. A cliffsidei független református egyház Panykó Ferenc zeneka­rának szereplésével augusztus 27-én pikniket és magyar ta­lálkozót tart a 76 Palisade Avenue mögötti templomkert­ben. Útirány: az 8th Ave. és a 40-ik utca autobuszállomásról az 54, 55-ös számú kék vagy pi­­ros autóbusszal Hudson Heights, Palisade Avenuig. Onnan felfelé 3 block a 76 Pál Ave. mögötti templomkert. A new yorki független egyház szeptember 3-án Astoriában a Bohemian Parkban tart zenés kertiünnepélyt és pikniket. Ré­­vay István kedvelt nagy zene­kara szórakoztat. A magyar református pres­biter szövetség szeptember 3- án és 4-én Ligonierban orszá­gos konferenciát tart. A New York-i független egyház az országos nagygyűlésre küldött­séget küld. A 229 Eeast 82-ik utcai templomépület karban tartására, egyházfi állásra pá­lyázatot hirdet a new yorki független egyház. Feltételek megtudhatók a lelkészektől. Telefon: RE 4-8144, MU 6- 4889. Szabó-Taylor Jánoséktól nagyobb adományt kapott az egyház. Piknik Rahway-ben A Rahway-i Polgári Kör most vasárnap, augusztus 20- án tartja szokásos nyári nagy piknikjét saját helyiségében, Old Raritan Rd., Clark Town­ship, N. J. Hegedűs Miklós nagyszerű zenekara muzsikál, finom enni és innivalók, jó han­gulat, jó társaság várja a ven­dégeket. Mindenkit szeretettel hiv és vár a Kör vezetősége. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapoü A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) Most pedig a New Deal” nagymesterének, néhai Frank­lin D. Roosevelt volt elnöknek az emlékére egy óriási amphi theater építésére és a volt elnök szobrának elkészítésére tett lépéseket a kisközség népe. Ezzel a kis hírrel kapcso­latban eszünkbe jut az, hogy az amerikai vendégszeretetet és menedékjogot élvezők kö­zött vannak jónéhányan, külö­nösen magyarok között, akik néhai Roosevelt elnökünk em­lékét valósággal gyalázzák, nem gondolva arra, hogy ame­rikaiak ezreinek, százezrei­nek, millióinak jóérzését sértik ezzel. Mert Roosevelt kétbal­kezes külpolitikája, különösen élete utolsó éveiben, lehetett ártalmas népmilliókra nézve és köztük a mi szerencsétlen ma­gyar népünkre nézve is . . . Roosevelt átkos yaltai egyez­ménye járhatott súlyos követ­kezményekkel a lengyelekre, magyarokra nézve s valószínű­leg majd még reánk, amerikai­akra nézve is . .. de él vitatha­tatlan tény, hogy belpolitikai téren, az ország gazdasági talpraállitása, stb., terén a Roosevelt adminisztráció 13 éve alatt óriási előrehaladás történt az Egyesült Államok­ban. Roosevelt sokat tett a köz­nép érdekében s ezt a nép nem felejti el! Amerikai szempont­ból Franklin Delano Roosevelt jó elnök volt és feltétlenül jó amerikai volt s Amerikában az ország 31-ik elnökét, jó elnökét szidni, ócsárolni, emlékét gya­­lázni egyszerűen — arcátlan­ság! Egy Marsaiké nevű, egy­kori Amerikát-szidó volt nyilas újságíró — akha háború után Amerikába akart besurranni, de akit idejekorán elkaptak, Ellis Islandra küldtek s aztán kitessékeltek innen — dühében Üijhat most mindenféle komisz i^merika-ellenes cikket vala­hol Dél-Amerikában, vagy Né­­nietországban (néni tudjuk, •hjol van és nem is na kel) ... ez az o dolga. De az az Amerikában nyomtatott lap, amelyik leközli ezeket az Amerika-ellenes, R o o s, e v élt emlékét gyalázó cikkeket, ép­pen olyan mértékben elítélen­dő, mint az ilyen cikkek Író­ja. Az a 10-centes ezüstpénz, amit annak a lapnak megvá­sárlója ad érte, Roosevelt arc­képét viseli, Roosevelt emlékét őrzi. . . Egy 1, 2, vagy 3-centes Roosevelt emlékbélyeg viszi ta­lán a postán a lapot valami­lyen amerikai címre, talán ép­pen egy Roosevelt Ave.-i, vagy Roosévelt St.-i címre, talán ép­pen egy Roosevelt nevű köz­ségbe, amely a második Roose­velt elnök emlékét őrzi nevével ... S'jaz újságban, abban a ma­gyar jnyelven megirt újságban Roosévelt becsmérlő, Roosevelt emlékét gyalázó cikkek vannak . . . Marsalkó, vagy Klaszek, vagy hasonló vad-magyar alá­írással ! Förtelem! Ha egy amerikai, politikai okokból kritizálja, esetleg szidja Rooseveltet és a Roose­velt : adminisztráció külpoliti­kai ballépéseit, ez még hagy­­ján, Joga van hozzá. De Ame­rikába menekültek, az ameri­kai vendégszeretetet, amerikai kenyeret, amerikai dollárokat élvezők ne beszéljenek így ennek az országnak egyik volt elnökéről, halott elnökéről . . . Mert az nemcsak illetlenség, de kimondottan ellenséges ma­gatartás! Csak ennyit ezzel kapcsolat­­' ban . . . ezt is csak azok felé emlitjük, akikben van még jó­érzés, tisztességtudás, magyar becsület. Mert azok tudni fog­ják, mi a kötelességük. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL KÁDÁR ELSZÁNTAN HRUSCSOV OLDALÁN ÁLL • •• (FECI Mii^pn jfVmyW- tat, hogy a kOm-nhúnKínjus bel­ső hatalma tiarcá Keleturópá­­ban is kiéleződik. Az albániai pert és ítéletét a keleteurópai sajtó agyonhallgatta, kivéve természetesen a jugoszláviait s ellenkező célzattal a bulgári­ait. A szófiai rádió az albán szöveg szerint ismertette az ítéletet. Bulgáriában a mere­vebb kinai politika a kommu­nista vezetők körében népsze­rű. A mezőgazdaságban hajla­nak a kinai kommuna-szerű megoldás felé, ipari termelés­ben ők is a “nagy ugrás” hívei és az 5 éves tervüket 3 év alatt akarták teljesitéhi A háború után Jugoszláviához; csatolt Macedónia is fáj „a bulgárok­­nak. Ugyanakkor a bulgár kommunjstai pártijáéi» vannak hívei Titőhalc ■|fe*-á*'fölkán Szö­vetség gondolatának. A lengyel, cseh és magyar kommunisták Hruscsov leg­megbízhatóbb hivei. Zsikov, a bulgár kommunista párt főtit­kára és Jugov miniszterelnök junius 23 és 30 között hivatalos látogatáson voltak Magyaror­szágon. Minden eddigi szokás­tól eltérően csak utólag adtak ki egy egyhasábos jelentést a látogatásról. Ebben leszögez­ték, hogy “a két ország és párt vezetői megbeszéléseket foly­tattak az időszerű nemzetközi kérdésekről és a két testvér­párt kapcsolatairól” és hogy a “két fél nézetei valamennyi megtárgyalt kérdésben azono­sak.” De miért nem volt díszes fo­gadás, ünneplés, nagy cikkek, beszédek s mind ami ilyenkor kijár? Novotny tavalyi látoga­tását előre zengték, a sajtó na­pokig tele volt vele az első ol­dalon. Határozottan látszik, hogy Hruscsov Kádárékat is beállította Zsivkov meggyőzé­sének munkájába, hogy ne ka­cérkodjanak a kínaiakkal, ha­nem maradjanak határozottan! a hruscsovi szovjet állásponté mellett. Y Zsivkov ji|ána (^Moszkvába rpept éá'riszt vett a nagy repü- • ^felvonuláson. Odautaz ott Marosán György is, ki azonban' sehol sem szerepelt a szovjet lapokTényképein, sem pedig a, Tass iroda által külföldre ki­­bocsájtott felvételeken. Még szembetűnőbb a kinai; és mongol párt alapítási évfor­dulóin való részvétel eltérő volta. Kínába nem ment külön delegáció, mig Ulan Bátorba két jelentős vezető is: Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja és Czottner Sándor ne­hézipari miniszter. Ezzel szemben a pekingi-ün­nepségekről egy félhasábos is­mertetés keretében emlékez­tek meg. Igaz hogy a csepeli Sportcsarnokban volt egy nagygyűlés, hol Kállai beszélt, de miért nem az Operaházban, hol ilyen esetekben szokás, az összes párt és kormányvezetők és a diplomáciai testület rész­vételével? Miért csak egy munkásgyülésen ? Kádárék némileg igyekeztek ezt a hidegséget ellensúlyozni azzal, hogy a Budapesten át­utazó kinai külügyminisztert ünnepélyesen üdvözölték s tőié egy interview-t is közöltek. A jugoszláviai külügymi­niszter moszkvai fogadtatása szokatlanul meleg és szívélyes volt. Kádárék okosak voltak, ebben az évben még nem tá­madták a jugoszlávokat, holott minden délkelet-európai állam részéről volt má r valamilyen sajtó csete-paté. Határozottan Hruscsov mellett állanak an­nak Kínával való hatalmi har­cában. De tehetnének-e mást? Kádáréktól balra Magyaror­szágon csak a félreszoritott, bosszúra éhes sztálinisták álla­nak. Kádár sem vágyhat na­gyon arra, hogy újra kiverjék fogait s mondjuk: Farkas Mi­hály és fia Vladimir lelje ben­ne a kedvét. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkbanl JULIUS BORBÉLY ÜZLET 240 Somerset St. közel, a Lóul» Streethez Tisztaság, figyelmes, pontos kiszolgálás. Női, férfi, gyer­mek hajvágás, keretválás. Fej és arcbőrmaszálás, baj­­festés, shampoo. Urbán Gyula Hazai elismert borbély és fodrász mester MAGYAROKNAK - MAGYAR SZÍVVEL SZÍVESEN ajánljuk AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET KITŰNŐ Élet—Baleset—Kórházi—Betegsegély Családi és Tanulmány segély BIZTOSÍTÁSAIT Ligonieri Bethlen Otthonunk gyermek- és öreggondozásával együtt In the True Spirit of Fraternalism SERVICE WITH SECURITY IS ASSURED Through the Best Life—Sick Benefit Hospitalization—Educational and Family Security Insurances WITH A HOME FOR THE AGED AND DEPENDENT CHILDREN . ..'■■■■ • Kt tfi£6n uobtri SI m Ligonier, ra. The Hungarian Reformed Federation of America mijqenrsje Komiasj fCYDYK ErSSVMJLVW wejn uiwtsrq ; • Hsrr no so Kossuth House — 18Ö1 É Street, N. W. Washington 6, D. C. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents