Magyar Hirnök, 1961. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-28 / 52. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Clase postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH • BEOLVADT LAD THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VÓL. LII ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY 10 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1961. DECEMBER 28 Magyarország és Algéria földrajzilag nagyon távol esik egymástól és az afrikaiak /felfogása szerint akár két kü­lön bolygón is lehetnének. Az afrikai ENSz delegátusok túl­nyomó többségének az a véle­ménye, hogy Algéria népe rab­ságban él, Magyarországé nem. Éppen ezért az afrikai és ázsiai delegátusok javarésze tartózkodott a szavazástól, amikor amúgy kutyafuttában, közvetlenül az elnapolás előtt a világszervezetben sorra ke­rült a magyar kérdés. Minden jóakaratu ember azt gondol­hatta volna, hogy a magyar kérdés tárgyalása után az ENSz közgyűlése hatalmas többséggel Ítéli el a szovjet kormányt és budapesti csatló­sát. Nem igy történt. A szava­zatok összeszámolásakor az el­nök kétszer is azt hitte, hogy a határozathoz szükséges két­harmad többség nincs is meg. A “titok nyitját” Afrika és Ázsia delegátusai jelentik, mint már előbb is említettük. Szerintük Magyarország nincs gyarmati sorban. Mint ők mondják, gyarmatról csak ak­kor lehet szó, ha valamely né­pen egy más fajú (értsd; más szinü) nép uralkodik és ha ez az uralkodó nép kulturálisan messze az elnyomott fölött van. Mint, mondják, a portugálok és az afrikai Angola népe köz­ti viszony. A gyarmati sor alapelemei tehát hiányoznak Magyaror­szág esetében — igy tartják az afrikai és ázsiai delegátusok, legalább is nagy részben. Kész­séggel elismerik, hogy a meg­szállás nem jó, de azért elvisel­hető — szerintük, — mig az igazi gyarmati sor embertelen és ebben sínylődnek, vagy síny­lődtek az afrikai és ázsiai or­szágok. Mert még a múltat sem fe­lejthetik. Országuk régóta füg­getlen lehet, az anyaországtól segélyt is élvezhetnek, de azért ezek a színes emberek tele vannak sértődéssel. Nem is sér­tődés ez, hanem vak gyűlölet, amelyik nem hajlandó mérle­gelni. Az afrikai országok képvise­lőinek javarésze nem lát kü­lönbséget az amerikai s a szov­jet ténykedések közt. Szerin­tük, ha a magyar forradalom eltiprása elitélendő, akkor a Kuba ellen irányult amerikai akció sem menthető. így helye­zik egy kalap alá Magyaror­szágot és Kubát s ha valaki mégis rá akarna mutatni a két eset közti különbségre, csak le­gyintenek. A kommunista felfogás egyre inkább érvényesül Afri­magyara hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután S-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick. N. J. CHarter 9-3791 kában és Ázsia bizonyos ré­szén? Ezt nem lehetne monda­ni. De kétségtelen, hogy az af­rikai és ázsiai diplomaták hálá­sak a Szovjetuniónak, mert — szerintük — Moszkva támoga­tása nélkül nem ment volna ilyen gyorsan a gyarmatok fel­számolása. Hitük és meggyőző­désük különben is, hogy a Szovjetuniótól nincs mit tarta­­niok, Moszkvának nincs módja gyarmatosító törekvésekbe fog­ni Afrika és Ázsia területein. A kommunizmustól, mint gaz­dasági felfogástól pedig nem irtóznak — szerintük az elma­radt népekről ez is éppen úgy lepereg,é mint minden más tan. A legfőbb érdek, vallják Ázsi­ában is, Afrikában is; megma­radni függetlennek és közben gazdaságilag emelkedni és tel­jesen mellékes, hogy ehhez Amerika, vagy a Szovjetunió adja-e a segítséget. Vázlatos, természetesen ez a kiértékelés, nincs helyünk bő­vebb eszmefuttatásra, de a kép megfelel a valóságnak. Az ENSz-ben az afrikai és ázsiai delegátusok jórésze egy húron pendül és ebben a világszerve­zetben rövidesen többségre tesznek szert. így érthető, hogy miért nem kapott túlnyomó többséget a Magyarországra vonatkozó ha­tározat. S lesz ez még rosszab­bul is. Ha a színes diplomaták felfogásában jelentékeny vál­tozás nem áll be, eljön az idő, amikor a magyar ügyet nem is lehet előterjeszteni, mert nem kap kellő szavazatarányt. Ki gondolta volna, hogy Ku­ba, Angola, vagy Algéria kiha­tással lesz a magyar ügyre? Januárban minden külföldi polgárnak jelentkezni kell! Az amerikai törvény megkö­veteli, hogy minden külföldi polgár, aki január 1-én az Egyesült államokban tartózko­dik, itteni lakcímét január hó folyamán hivatalosan bejelent­se. A törvény nemcsak az ál­landóan ittlakó idegenekre, hanem külföldi diákokra, láto­gatókra, átutazókra, matrózok­ra is vonatkozik. Az idegenek, akik január hó folyamán külföldön vannak, visszatértük után 10 nappal kötelesek jelentkezni. A kitöl­tendő űrlapot (Form 1-53) bár­mely postahivatalnál, vagy a Bevándorlási Hivatalnál kap­hatjuk kézhez és aláírás után személysen kell azt a postán leadni; nem szabad a levél­­szekrénybe dobni. A törvény gyermekekre is vonatkozik, de a 14 éven aluli­ak nevében szüleik vagy gyám-Hazahívták (?) Jólértesült források szerint Michael Mensikov washingtoni szovjet követet rövidesen le­váltják, illetve hazahívják Moszkvába. Legutóbbi sajtó­­konferenciáját, illetve azon el­hangzott beszédét Mensikov hattyúdalának tekintik. A le­váltás oka egyesek szerint az, hogy rosszul informálta Krus­­csovot, akinek azt jelentette, hogy Amerika nem fog har­colni Berlinért. (Mert, amint kiderült: Amerika készen ál­lott minden eshetőségre, ha a vörösek a berlini kérdést to­vább erőltették volna!) juk tölti ki az űrlapot. Aki be­teg, ahelyett más veheti át és adhatja le a kártyát. Csak a diplomáciai testület, vagy az Egyesült Nemzetek szolgálatában állók vétetnek ki a jelentkezési íötelesség alól és az ideiglenesei beenge dett földművelő munkások. Vörösek egymás közt A moszkvai pártkongresszus óta egyre élesebbé válik az el­lentét a kruscsovi és a sztálini kommunista vonal államai kö­zött. Vörös Kina, az ázsiai kommunisták és Albánig, meg­maradt a sztálini vonal mellett, Kruscsov minden fenyegetése ellenére. A helyzet már annyi­ra kiéleződött, hogy a Szovjet­unió kiutasította Albánia kö­vetét Moszkvából, melyre vála­szul az albán kommunisták a Szovjetunió eyész diplomáciai testületét kiutasították Albáni­ából. A ‘széles fronton” továb­bi összecsapásokra lehet számí­tani. Készül a “halál­p ?? sugar ALEX J. BENKO, építész vállalja uj házak, garázsok, stb. építését, konyhai szekrények és hasonló fa­­munkák beépitését és általános javításokat. Telefonszáma: CLif­­ford 4-8040. Dr. Carl L. Kober amerikai tudós bejelentette a sajtó em­berei előtt, hogy a legújabb amerikai “fegyver,” a halálsu­gár rövidesen készen lesz és a légierő rendelkezésére áll majd. A halálsugár részben atomrobbantással működő, 100,000 fok hót előállító szer­kezet, mely az űrben 50-200 mérföld között is halálosan hat mindenre, ami útjába kerül. Nem kell a kubai cukor John F. Kennedy, az Egye­sült Államok 1962 első felére meghosszabbította a kubai cu­kor-vételre vonatkozó tilalmat. Már 1961 második felében se vett Amerika cukrot Castro vö­rös Kubájától, amelynek pedig a legfőbb bevételi forrása a cu­korból ered. Castro, Kuba véreskezü dik­tátora a közelmúltban nyíltan beismerte, hogy kommunista. Egy s a j t ó n y i 1 atkozatában büszkén állította, hogy halálá­ig marxista-leninista meggyő­ződésű marad. A világ már ré­gen tudta, hogy Castro “de­mokratikus” forradalma mö­gött a Szovjet állt s ezt most végre maga a vörös diktátor is beismerte. Az amúgy is válsággal küz­dő kubai mezőgazdaságra erősen kihatással bir az ame­rikai cukorbehozatali tilalom, mint ahogy súlyos csapást mért annakidején Kuba gazdasági életére az amerikai turistafor­galom megszűnése is. Kuba most a kommunisták uralma alatt levő országokkal próbál gazdasági kapcsolatokat te­remteni — valószínűleg Krus­­csev parancsára — de hogy azok mit fognak cserébe szál­lítani a kis szigetországnak, vagy mivel fognak fizetni, kér­dés .. . Emelkedő fizetések A legújabb amerikai statisz­tika szerint az átlag amerikai gyári munkás 1961 november folyamán $95.98-at keresett hetenként. Ez az összeg a leg­nagyobb eddig az Egyesült Ál­lamok történetében. Egy évvel ezelőtt kb. hat dollárral keres­tek kevesebbet átlagban a gyá­rimunkások. MI TÖRTÉNNE A NEMZETTEL EGY ATOMHÁBORÚ UTÁN? A “U. S. News & World Re­port” részletes ismertetést adott az Egyesült Államokon belüli előadódó helyzetről köz­vetlen egy atomháború után. Az esetleges atomháború nö­vekvő veszélye napról-napra kérdést vet fel az emberek előtt. Sokan aggódnak “vájjon mi is lesz az életem során meg­takarított anyagiakkal és a be­fektetett tőkémmel, amennyi­ben túlélem a világégést?” A hivatalos személyek becs­lése szerint egy teljes nukleá­ris háború hazai viszonylat­ban legalább 60 millió ember­áldozatot követelne, mely az Egyesült Államok összlakossá­gának egyharmad része. A nemzeti vagyonban esett kár pedig körülbelül 400 billió dol­lárt érne el. Ezen pusztitási méretek fi­gyelembevételével logikus a kérdés: “Hogyan tudom meg­védeni tulajdonomat és befek­tetéseimet? Cseréljem be a részvényemet? Biztonságosabb az állami kötvény (govern­ment bond) ? Van valami ér­telme az életbiztosításnak? Mi lesz a bankbetétemmel, miután a bank porráégett? Mindezekkel a kérdésekkel sokan foglalkoztak a Kennedy államgépezet hivatalos szemé­lyeitől — a nemzetvédelmi tervcsoporttól (civil defense planners) — a legkiválóbb pénzügyi és gazdasági szak­emberekig. A kidolgozó tt program, mely egy atomhábo­rú után azonnal életbelépne, talán megrázóan hangzik. A kormány egy nemzeti “veszteség megosztást” tervez a háborút követően. Ennek ke­retében akik megmenekültek az anyagi károktól, kötelesek lesznek megosztani javaikat AZ ATLÉTA KLUBBAN fo­lyó polgárosodási tanfolyam, illetve a tanfolyam-sorozat első csoportjának előkészítése ja­nuár 22-én befejeződik. Január 28-án, vasárnap este a klub dísztermében “Gr ad uation Banquet” lesz s ekkor fogják a tanfolyam hallgatói kézhez kapni bizonyítványukat arról, hogy a polgárosodáshoz szük­séges tudnivalókat megtanul­ták. A tanfolyamon résztvevők ugyanekkor elismerésük és há­lájuk jeléül emléklapot adnak át a tanfolyam mind a hét ve­zetőjének. A bankettre a szá­mozott jegyek már elkészültek, mindenki előre lefoglalhatja a maga és társasága asztalát. Bankettjegy ára csekély $3 és kapható a Magyar Hírnök iro­dájában és a tanfolyam hall­gatóinál. A MAGYAR Férfi Demokra­ta Klub december 21-én tartot­ta évi tisztújító gyűlését, kará­csonyi party-val egybekötve. A gyűlésen megjelent a Magyar Női Demokrata Kör vezetősége ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­­»ét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. részéről Kára Péterné elnök és Bodnár Istvánná titkár s Kára Péterné átadta a Női Kör aján­dékát a Férfi Körnek. Az est szónoka Kosa Imre, a magyar­ság régi politikai vezérembere volt, aki ismertette az előttünk álló esztendő várható politikai fejleményeit. A Kör tisztikarát 1962-re a következőkép vá­lasztották meg: elnök Soho­­nyai József, alelnök Gobás Jó­zsef, pénztáros Barlán István, titkár Marich Ernő, jegyző Horváth István. Smith Jánost, a kör elmúlt évi elnökét jogta­nácsosnak választották meg. A gyűlés után hangulatos kará­csonyi party volt, amelyen több mint százan vettek részt. “NÉMETH LÁSZLÓ, Bruns­wick” névre és címre levél van szerkesztőségünkben, Hideg­­ség, Sopron megyéből. A levé­len közelebbi cim nincs s igy a posta lapunkhoz juttatta azt. A címzett a levelet átveheti szerkesztőségünkben. BODÓ MENYHÉRT és neje Kossuth St.-i lakosok kedves látogatókat, igazi szép “aján­dékot” kaptak karácsonyra: Mrs. Bodó nővére Czerula Lászlóné és férje, valamint Ifj. Czerula László megérkeztek Rio de Janeiro, Délamerikából, mint rendes bevándorlók. Be­vándorlásuk és utazásuk ügyét a Biró Iroda intézte sikeresen. KOVÁCS ISTVÁN és neje, 215 N. 9th Ave., manvillei la­kosok leányát, Barbara Alice-t eljegyezte John Ronald Gud­­own, aki a U. S. Navy-ben, Flo­ridában van szolgálatban. TÓTH J. GERGELY elje­gyezte Eleanor Alice Sapna­­gis-t, Edisonból. HORVÁTH GERGELY, Highway 130-i lakos december 24-én a princetoni kórházban meghalt. Gyászolja özvegye sz. Mák Anna, nővére Mrs. Theresa Velkey (Stanford, Conn.) és más rokonsága. Szer­dán, dec. 27-én temették a cranburyi St. James r. k. temp­lomban megtartott gyászmi­­sével KÁLMÁN ERNŐ és neje, 224 New York A,ve.- lakosok leá­nyát, Borbálát eljegyezte Em­ery R. Hye. “HA JÓL AKAR mulatni, a Viennába kell menni!” — ez a jelszava ennek az ismert ma­gyar mulatónak, ahol nagyban készülődnek már a Szilveszter­esti mulatságra . . . Nagy tánc­­mulatság lesz, jó zenekarral és mindenféle finom traktamen­­tummal . . . Személyenként $5 a részvételi dij és ebben egy tetszés szerinti jó vacsora és 5 dollárig menő italszámla ára van. Kády Géza és Ifj. Fülöp Sándor szeretettel hívják és várják a magyarságot erre az újév-váró, hangulatosnak Ígér­kező szilveszteri murira. DR. RICH OTTÓ magyar fogorvosunk és családja de­cember 21-én érkeztek haza San Francisco, Californiából, ahol kellemes kétheti vakációt töltöttek. IFJ. LÁBAS IMRE és neje december 16-án ünnepelték há­zasságuk 10-ik évfordulóját. NÉMETH LAJOS, a Kára- Németh zenekar kontrása sike­rült operáció után nemsokára HASZNÁLT, jó állapotban levő zon­gorát keresek megvételre, Cim a kiadóban. elhagyhatja a kórházat. Ope­­ráló-orvosa Dr. Hardy volt, aki valamikor a Kára-Németh ze­nekarban zongorista volt. Ma már nehéz lenne eldönteni, hogy Dr. Hardy jobb orvos-e, mint zongorista, annyi azon­ban bizonyos, hogy gyönyörű­en zongorázik! A NEW BRUNSWICKI High School “Plan C” néven ismeretes tervét az őszi válasz­táson a többség megszavazta (alig 68 szavazattal győzött a terv). Amint a Fact Forum Committee elnöke, Edward J. McGlynn most jelenti, a 3-mil­­lió dolláors iskola-terv kérdését ismét szavazás alá akarják bo­csátani. Vagyis: valami nem egészen stimmel! STANCSIK LÁSZLÓ és csa­ládja (felesége és két leá­nyuk), akik az 1956-os ma­gyar szabadságharc után me­nekültek Amerikába, New Yorkból városunkba költöztek s itt telepednek le. A Somerset (Folyt, a 3-ik oldalon) GYEREKEK felügyeletét órákra, vagy teljes időre lakásomon válla­lom. Etelka Néni (volt budapesti magánovónő). Cim: 119 Somerset St. New Brunswick. azokkal, akik minden elveszí­tettek. Nagyméretű adók kerülné­nek kivetésre az újjáépítés elő­segítésére. Jelenleg uj adó­rendszert tanul mányoznak, amely ma még alkotmány­­ellenesnek minősithető. A kormány joga lesz kisajá­títani az elpusztult és örökös nélkül maradt tulajdonokat. Ezek értékét ma 10 billió dol­lárra becsülik. A kormány különböző kép­zett szakemberei szerint a nemzet újra életre tud kelni egy atomháború után, ha előre kidolgozott tervekkel áll ké­szen az újjáépítésre. Ez az állítás több okból he­lyes. Először is: az Egyesült Álla­mok területének legalább 80 százaléka sértetlenül maradna az atomtámadásoktól. Néhány ipartelep is elég jó állapotban lenne. Sok lakóház és modern farmgazdaság az ipari góc­pontoktól távoleső részeken teljes mértékben megmenekül­ne. Minden mérték figyelembe­­vetelevel az eletoeriixA^i-ado 120 millió amerikai lakosság újra talpra tudná állítani a nem­zetet. A háborút követő körülmé­nyek természetesen kedvezőt­lenek a maiakhoz viszonyítva. A nemzet sokkal szegényebb lenne és az életszinvongl visz­­szaesne az elmúlt századfor­duló szintjére. A2 újjáépítési és gazdasági problémák mellett több más is felmerülne. Valakinek el kel­lene látni a nemzetvédelmi szolgálatot, a romeltakarítási munkálatokat, a betegek ápo­lását és a halottak eltemetését. Az atomháborút követő problémák további analizálása folyamatban van. Minden es­hetőségre fel kell készülni az anarchia elkerülése érdeké­ben. Lehet, hogy a kijelölt szervek a háború következté­ben elpusztulnának, ezért az irányítás decentralizálása lé­nyeges. A kormány részletes utasításokkal látja el a legki­sebb szerveket is, hogy az adott esetben önállóan tudja­nak cselekedni. Az egyén anyagi problémája a nemzeté is. Éppen égért a veszteségmegosztási tervezetre szükség van. A Kennedy-kormány éles előrelátással mindent megtesz, hogy a legkisebb részletekig kielemezze egy esetleges atom­háború és következményeinek orvoslását. Felesleges az aggo­dalom bárki részéről, hogy mi lesz a bankbetétemmel, az in­gatlanommal, stb., mert akik életben maradnak, egyformán fogják viselni a terheket. MOST érkezett, angolul nem tudó magyar férfi bármilyen munkát el­vállal. Veres István, 119 Somerset St. New Brunswick. ELADÓ egy négy éve épített, öt szo­bás, egyemeletes ház csukott ter­­rasszal; garázs, szép kert és udvar. Highland Park-on, fél blocknyira az autóbusz megállótól. Telefon: CH 7-0730. KIADNÉK három első szobát egy megértő nyugdíjas nőnek. Egymást kisegítenénk a házimunkában. Én özvegy idős ember vagyok, ez a szép, jó hely a sajátom. Akit érde­kel, írjon vagy nézzen meg, tudom, nem bánja meg! Cim: C. Csak, Rt. No. 1, 208, East Brunswick, N. J. Tel. CL 7-7640. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
Thumbnails
Contents