Magyar Hirnök, 1960. július-december (51. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-01 / 48. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH * BEOLVADT LAP t7fla g^‘M M a p THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 48. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY «»20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY. - 19C0. DECEMBER l Pali, a hazugsághegyek királya... Az elszakított területek magyarságáról, az erdélyiekről, a felvidékiekről és a délvidé­kiekről folyt a vita az elmúlt es­ték egyikén New Yorkban. Ez önmagában nem uj. Szerte A- merikában másutt is esik szó “a kettős járom” alatt élő magya­rokról, beadványok is készülnek és hirlapi cikkek is jelennek meg. S mégis, a new yorki vitát nagyjelentőségűnek tartjuk, mi­nőségben a többiek fölé emeljük. A vitát elsősorban a szakérte­lem jellemezte. Amerikában és általában külföldön sok szó hangzik el és sok irás lát napvi­lágot, de ezek túlnyomó részét a naiv lelkesedés jellemzi, vagy a melldöngetés. Arról akarnak meggyőzni ezek a szónokok és toliforgatók, hogy csakis Nagy­­magyarország a megoldás, tehát vissza az elszakított területeket! Ez teljesen rendben is van. Nincs az a magyar, aki ne ör­vendene Nagymagyarország gondolatának. A baj csak az, hogy az emlí­tett szónokok és toliforgatók minket akarnak erről meggyőz­ni. Néni a nagyhatalmakat és nem a szlovákokat, románokat, szerbeket. Aki nem ordit velük együtt, azt árulónak nevezik. A lehetőségek megvizs­gálása ezeknek a különben derék ma­gyaroknak ném erős oldala, már pedig a naiv lelkesedés nem so­kat ér. Huszáros rohammal be­venni Erdélyt, a Felvidéket, a Délvidéket nem lehet. Ezek a te­rületek — kétségtelenül igaz­ságtalan — békeszerződés jogán nem Magyarországhoz tartoz­nak. A new yorki értekezlet — a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat rendezte, az erdélyi Szent-Iványi Sándor vezetésével — józanul, okosan megvizsgálta ezt a kérdést, mégpedig nem egy szűk, egy nézetet valló cso­port eszével. Először ültek le egy teremben különféle politikai felfogású emberek, hogy az el­szakított területekről beszélges­senek, a közös nevezőt keresve. Ebben van az értekezlet je­lentősége. Brogyáni Kálmán ta­nár moszkvai, marxista szem­üvegen keresztül taglalta a kér­dést, szinte izekre szedve azo­kat a mozzanatokat, amelyek a Szovjetuniót vezették és vezetik ma is a kisebbségi magyarság kezelésében. Jegyezzük le ide a hozzászólók nevét is. A háború előtti Magyarország politikusai részéről Kállay Miklós és Eck­hardt Tibor, az 1945 utániak közül pedig Kovács Imre és Kiss Sándor szóltak hozzá.-Az önrendelkezés joga,— ez az a fogantyú, amibe kapasz­kodhatunk, ez az, amit az érte­kezlet megállapított, mégpedig egyhangúan. Az önrendelkezés ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­­*ct és regi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarler 7-8484. MAGYAR-NYELVŰ szép karácsonyi kártyák, úgyszintén születésnapi, stb. kártyák kaphatók lapunk könyvosztályán, 216 Somerset St. 1961 MÁRCIUS 1-én Magyarországra utazó, Európán át autóval menő magyar1 ember 4 utastársat keres1. Cim e lap központi irodájában, 216 Somerset St. New Brunswick, N.J. «* megtudható. ma divatos kifejezés, minden vi­lágfórumon szakadatlanul fel­bukkan s ha a Kongóban, vagy másutt érvényesítik, ez elől vé­gül is a Magyarországgal szom­szédos nép sem zárkózhatnak el, erre a nagyahatalmak is felfi­gyelnek. Ha az önrendelkezési jogot érvényesíteni tudjuk, ezen az a­­lapon becsületesen keresve a kapcsolatot a szlovákokkal, ro­mánokkal, horvátokkal, szerbek­kel, kereshetjük egy szélesebb gazdasági együttműködés lehe­tőségét is. Az önrendelkezés alapján, termésetesen, nem térnének vissza az összes elszakított terü­letek. De visszatérnének azok, ahol többségben élnek a magya­rok. Jó kisebbségi jogok bizto­sításával a többi magyarok kul­turális élete is zavartalan lehet*­­ne. Hagyjuk a nagy szavakat s annak latolgatását, hogy ki a jobb magyar. Ehelyett józanul, okosan keressük meg együtte­sen; mit lehet tenni? Kruscsev és Kennedy Kültigyminisztériumi véle­mény szerint, Kruscsev tüntető szimpátiája Kennedy megvá­lasztott elnök iránt abban leli magyarázatát, hogy Kruscsev rájött arra szükebb hazájában, hogy személyes kirohanásaival annyira elmérgesitette a politi­kai helyzetet a washingtoni kor­mánnyal, hogy az már kremlini ellenzékének a malmára hajtja a vizet. Ennek a helyzetnek ra­vasz felismerésében kezdett hoz­zá Kruscsev a foltozáshoz. Királyhegyi Pál, a második világháború után Magyaror­szágra visszatért újságíró vö­rös-imádata már a negyvenes évek végefelé “kibontakozott.” Hogy otthoni pozícióját meg­erősítse, elkezdett hazudozni a magyarországi lapokban össze­vissza mindent Amerikáról és Amerika ellen. Ez az ember, aki hosszú évekig ette az ame­rikai kenyeret, gyalázatos mó­don visszaélt ennek az ország­nak jószívűségével, mert ami­kor hazament, nem az igazat irta, hanem óriási hazugságo­kat. Csakhogy minél jobban bemocskolja, gyalázza Ameri­ka jóhirnevét . . . s hízelegjen a vörösöknek. Egyik legotrombább hazug­sága az volt, amikor azt irta, hogy Amerikában egyszer, Chi­cagóban egy húsfeldolgozó gyárban dolgozott, egy hatal­mas, sokemeletes magasságú főző és keverőgép mellett, melyben Totyogott a sokezer font mennyiségű, konzervnek szánt hús. Neki az volt a fel­adata, hogy a hatalmas főző­katlant körülvevő tornácon egy hosszú rúddal járkálva dö­­fögesse, piszkálja a nagyobb husdarabokat, hogy jól elfőj­­jenek. Egyszer — Írja Királyhegyi — egy néger munkástársa, aki szintén a tornácon járkált ilyen hosszú rúddal, egy óvatlan pil­lanatban belezuhant a katlan­ba. ő beszaladt a művezetőhöz s azonnal jelentette a szeren­csétlenséget. A művezető azon­ban a legnagyobb hidegvérrel azt mondotta Királyhegyinek, hogy: “Fogja, itt van $100 s egy szót se szóljon senkinek a dologról. Az a temérdek sok hús nem mehet kárba egy ügyetlen néger íniatt.” És úgy ahogy volt, ruhástól, szőrőstől­­bőíöstől, csontostól elkeverték és befőzték a négert a konzerv­­hus közé. Aki ezt a Királyhegyi-ha­zugságot elhitte, vagy elhiszi, az . . . nos, azt tényleg el kelle­ne főzni egy ilyen katlanban! Királyhegyivel együtt! Miért Írunk most ismét Ki­rályhegyiről? Azért, mert jön a hir, hogy ezt a szánalmas fi­gurát nyugat-ellenes hazugsá­gaiért kiméli a mai kommunis­ta magyar kormányzat és egy­re többet enged meg magának. Egész Budapest, emlegeti egyik hires bemondását. Amikor egy ízben Bécsből hazatért és refe­rált feletteseinek küldetéséről, beszámolóját igy fejezte be: “Képzeljétek, ezek az impe­­iralisták mire akartak rávenni! Hogy én maradjak kinn és ők majd jól eltarta iák. Mit is kép­zelnek? Hogy é i pénzért eláru­lom a népidem »kráciát? Nyu­gaton? Azt nert! Itthon és in­gyen, azt igen!’ A házugságl egyek királya, ez a szerencsétl iti pali egy na­pon megkapja még a magáét! Mikor tárgyalják a magyar ügyet? (FEC) Ma jáég bizonytalan, hogy az. Egyesült Nemzetek idei," tizenötöüii uiészakán mi­kor kerül sor a magyar ügy tár­gyalására. Voltak jelek, melyek­ből arra lehetett következtetni, hogy talán a kolóniálizmus vitá­ja előtt fogják tárgyalni. Ez a remény nem vált be, mert a ko­­lónializmus vitáját már meg­kezdték. Az uj nemzeteknek ez az első erőpróbája. Itt fog el­dőlni, hogy vajon csendesen bó­­longatnak-e a szovjet ügyesen kigondolt javaslatához, vagy lesz-e bátorságuk a szovjet-ti­­pusu kolóniálizmusra is rámu­tatni, mely alatt a magyar nép is szenved. Nekik sem tetszik, hogy cipőjével fenyegetőzött... A szovjetorosz sajtó és rádió nem közölte az orosz néppel azt, hogy Kruscsev a cipőjét lehúzta ,s ezzel fenyegetőzött a UN-ben. Most szivárog csak ki a Krem­­linből ez a dolog. Vezető állá­sokban levő állami kommunista functionáriusok elitélik Krus­­,csev magatartását 99 nemzet képviselője előtt. “Egy szovjet­­yezér igy nem viselkedhet- a nyilvánosság előtt, az orosz ,népnek ez nem tetszik,” mon­dották a Dartmouth College­ban most bezárult “Nép a nép­hez” jelszóval egybehívott vita­­gyülésen az orosz kiküldöttek. NEW BRUNSWICKON, a 24 Harvey St. alatt szép tiszta méz kapható. A magyar szabad­ságharc hatása... A Neue Züricher Zetiung ve­zércikkben emlékezett meg a magyar szabadságharc negye­dik évfordulójáról. A magyar belső helyzet ellenzése után a ve­zércikk megállapítja, hogy a kommunisták fő célja a magyar szabadságharc tényét a világgal elfeledtetni. Ha ma valaki Ma­gyarországot felhozza, azt rög­tön háborús uszitónak bélyegzik. De minden hazug vörös" propa­ganda ellenire senki sem tagad­hatja le azt a tényt, hogy a ma­gyar munkások is a kommuniz­mus ellen keltek fel négy évvel ezelőtt. A magyar szabadság­­harcnak az egész világra kiható eredménye abban áll, hogy a kommunistákat a “világ prole­tárjai egyesüljetek” kifelé hasz­nált jelszó feladására kénysze­­ritette. Ma a kommunisták a ko­­loniálizmus elleni harc és az a­l tomháboru elleni propaganda jelszavaival próbálnak hatni, nem pedig a lejárt kommunista jelszavakkal. A WILSON TANULMÁNYI DIJAT MAGYAR DIÁK NYERTE Az Egyesült Államok két vi­lágháborúban győzött és mégis mindkettő után olyan érdektele­nül szerepelt a béketárgyaláso­kon, hogy a legmagasztosabb szabadság-ideálokat kiforgat­hatták a hadizsákmányon osz­­tozkodók. Ezért nem jöhetett létre igazi béke, ezért osztották fel Magyarországot 1918-ban — éppen annak az amerikai elgon­dolásnak az alapján, amely jól­lehet az több, nem pedig keve­sebb szabadságot kívánt nyúj­tani a földkerekség megannyi népének . . . Sőt, azért tarthat ma is több mint 100 millió kelet-európait rabláncra fűzve az orosz, mert tapasztalatból tudja, hogy a nyugati hatalmak túl kényelme­sek érvényt szerezni fennen hangoztatott alapelveiknek mindaddig, mig a saját bőrük nincs közvetlen veszélyben! Éppen ezért könyvelhetjük el kimagasló kultur-eredménynek azt, hogy 40 évvel Trianon után a Woodrow Wilson amerikai el­nök emlékére alapított ösztöndí­jat magyar egyetemi hallgató, a szabadságharc egyik mene­kültje érdemelte ki. Wilson volt ugyanis az, aki a nemzetek ön­rendelkezési jogát elvben elis­mertette. Az első Világháborúba való beavatkozását is részben ezzel indokolta az Egyesült Ál­lamok, tehát igy mintegy erköl­csi kötelezettségbe keveredett Európa ujjárendezése kérdésé­ben is. A “self-determination” önrendelkezési jog ürügyével el­szakított és ellenséges uralom alá kényszeritett hárommillió magyar jajkiáltását azonban már senki sem akadt, aki meg­hallgassa . . . Negyven évnek kellett eltel­nie, hogy az 1956-os budapesti vérfürdő alatt is tétlenül hall­gató, “civilizált” világnak meg-MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? A MAGYAR Női Demokrata Kör jótékonycélu bálja nagy­szerűen sikerüti a múlt szom­baton este, úgy erkölcsileg, mint anyagilag. Mintegy $500 maradt meg tisztán. A bálban a következők ünnepelték szüle­tésnapjukat: Fenyő Józsefné, Vasvári Béla, Marich Bruce, Tarr Gabi, Olison Bobby, vala­mint Kukor Vilmos, a Magyar Savings & Loan bank helyet­tes igazgatója. Házassági év­fordulójukat ünnepelték a bál­ban: Szarka Antal és neje (Milltown), Fenyő József épí­tési vállalkozó és felesége (Franklin Township), Kukor Vilmos és felesége (Rutgers Village).. — Gratulálunk a magyar demokrata nőknek a szép rendezéshez és sikerhez! BÍRÓ PÉTER közismert és közmegbecsülésnek ö r v e n dő new brunswicki magyar veze­tőemberünk megvásárolta leá­nya és ve je számára a város egyik legnépszerűbb szalonját, a Dan Daly’s Tavern-t, amely a Codwise Ave. 51 szám alatt MARODA GÁBOR “Gabe's Sport Shop1’ sportfelszerelési szaküzlete a 136 French Street-ról a French St. 116 szám alá költözött át uj üzlet­helyiségbe. Telefon: CH. 7-5767. van. A jó ir-nevü szalonüzlet egy hónapon belül magyar ve­zetés alá kerül: Simon Gilbert és felesége sz. Biró Viola fog­ják azt tovább vezetni. Jelen­leg még Lawrenceville-i lako­sok, de Gilbert feladja eddigi munkáját és átveszi a jónevü Dály’s Tavern vezetését. — Gratulálunk és sok szerencsét kívánunk az uj üzlethez! THANKSGIVING napj án délután az 516-os országúton két fiatalember autóval egy fá­nak rohant s mindkettő ször­nyethalt. John McCarthy 23 éves volt, Walter Kalieta pe­dig 21. A Kalieta fiú borzalmas halála magyar szivet sújtott: édesanyja Ruter leány, magyar szlők gyermeke. Kedden, nov. 29-én temették el a tragédia halottait a St. Peter templom­ban megtartott gyászmisével. MRS. ORTON HUMPHREY, született Török Margit, özv. Tö­rök Gáborné leánya, november 20-án, 47 éves korában meg­halt. Nagy részvéttel ment vég­be temetése november 23-án a' Szt. László r. k. templomban megtartott gyászmisével a St. Peter temetőben. Édesanyja, egyetlen fia Orton és felesége, testvérei: Török Gábor és csa­ládja, Török Lajos és cs:, Kel­ler Béláné és cs., nagybátyján: Török István és cs., Tömöri Gyula gs cs. és Tömöri Pál és cs. és más rokonsága és a csa­ládok sok-sok jóbarátja gyá­szolja. ZILAHYÉK előadását: a “Marica Grófnő” december 4- iki bemutatóját el ne mulassza megnézni senki! Kellemes va­sárnap-estét szerez magának az, aki ott lesz a Szt. László Teremben. Jegyek elővételben //legszebb AJ/ Jl' A / karácsonyi' a ajándék ä 6) A legjobb beszerzési forrás: M®esbÓltIÍ°K 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. lapunk szerkesztőségében is kaphatók. Az előadás jövedel­mének egy része jótékonycélra megy! SÁGI SÁNDOR, a Somerset St. 212 szám alatt levő Sagi’s Tavern tulajdonosának régi álma vált valóra: két unokája, Sági Sándor és Sági József fiai, ugyancsak Sándor és József bevonultak a Navy-be s az Egyesült Államok haditenge­részetének tagjai lettek. Gratu­lálunk! ID. SZABÓ MENYHÉRT és neje közismert brunswicki honfitársaink Hot Springs, Ar­kansasban vakációznak és kú­rálják magukat a rheuma el­len. Szép képeslapon értesítet­ték szerkesztőségünket, hogy remek időt kaptak s kellemes a fürdőzés ott. (Évekkel ez­előtt, mikor szerkesztőnket is kínozta a rheuma, Mrs. Szabó a Saratoga gejzerviz fogyasztá­sát ajánlotta neki, ha már a költséges Hot Springs-beli kú­rára nem telik. Végül is egy floridai vakáció és — valószí­nűleg — a Saratoga-viz hasz­nált . . . s a szerkesztő máig is ezt a vizet issza folytonosan. Aki nem hiszi, hogy használ, próbálja meg!) DROTÁR JÓZSEF, 18 Beth­any St.-i lakos november 26-án meghalt. Gyászolja nővére, ki­nél lakott: Stefán Györgyné, valamint fivére, János az óha­zában és más rokonsága. Szer­dán, november 30-án temették GowentőL a Szt. László r. k. templomban megtartott gyász­misével a St. Peter temetőben. TÓTH JÁNOS és neje, 115 "Washington Ave., nixoni lako­sok leányát, Joan-t a múlt szombaton, november 26-án a nixoni St. Matthew’s r. k. templomban oltárhoz vezette Terrence F. Pohl. KOVÁCS VENDEL 75 éves, 118 Hamilton St.-i lakos no­vember 25-én a St. Peter kór­házban meghalt. Bánatos özve­gye sz. Dómján Erzsébet, két leánya: Anna férjezett Mrs. (Folyt, a 3-ik oldalon) ELADÓ egy szép 6-szobás ház, min­dennel felszerelve, közel a város­hoz, Franklin Townshipben. 50x100 nagyságú telken, 1-kocsis garázzsal, stb. Érdeklődni: Steve Kovács bró­kernél, 16 James St. New Bruns­wick. Tel. CH. 9-0614. mozduljon a lelkiismerete. Nem kis mértékben ennek köszönhe­tő, hogy az áskálódások dacára szóhoz juthatnak szabadsághar­cos tehetségeink. A World University Ser­vice diáksegélyző iroda most megjelent, 1960 őszi jelentése szerint összesen 800 szabadság­­harcos magyar egyetemi hallga­tó nyert a különböző amerikai főiskolákon elhelyezést. A múlt nyáron végzettek közül számo­sán kaptak kitüntetést, Csávás Zoltán viszont a ' President Wooddow Wilson Memorial Fel­lowship tanulmányi dijat érde­melte ki. Az Illinois állambeli Monmouth College elvégzése u­­tán Csávás Zoltán ennek értel­mében az általa választott kivá­ló Northwestern University-n, Chicago-Evanstonban szerezhe­ti meg bölcsészdoktori diplomá­ját. A közelmúlt négy év során ösztöndíjban részesített 800 ma­gyar egyetemi hallgató közül az elmúlt tanulmányi évben nem kevesebb, mint 200 graduált. Sokan végezték ezek közül di­cséretes eredménnyel tanulmá­nyaikat, némelyikük pedig szin­te példátlan népszerűségnek is örvendett diáktársai körében. így például a Dakota Wes­leyan University-n tanuló Pál József három év alatt tette le a négy esztendei tanulmányi idő­szak minden vizsgáját. Osztá­lyának alelnökévé is választot­ták, sőt az egész egyetemi ifjú­ságnak ő lett a “Campus Home­coming King”-je. Mindennek te­tejébe olyan csodálatosan szép kiejtéssel és választékos mon­dat-szerkezettel beszél angolul, hogy mindössze négy évi ittar­­tózkodása dacára Pál József nyerte meg a South Dakota ál­lam valamennyi főiskolása ré­szére rendezett “oratorical con­test” szónoklási versenyt! Egy másik, szintén kimagasló magyar egyetemi ‘polgár”: Tö­rök József, aki 260 más szabad­­ságsarcossal együt 1961 júniu­sában kapja kézhez diplomáját. Török New Jersey talán legsű­rűbben magyarlakta New Brunswick városában tanul, a magyar nyelvi tagozattal is ren­delkező Rutgers University-n. A villamos-mérnöki szakot oly fényes eredménnyel hallgatja, hogy igen szép jövőt jósolnak neki tanárai. Nem csoda tehát, ha megbe­csülésben tartják országszerte a szorgalmasan tanuló magyar diákokat. Elárvult népünknek legfontosabb követei ők, akik úgy a kényszerűségből elhagyott Szülőhazájukra, mint befogadó Ujhazájukra becsületet sugá­roznak. (Persze itt-ott vajinak e téren is kivételek!) Sajátma­­guk részére pedig udvariassá­gukkal, alkalmazkodási készsé­gükkel és szakszerű rátermett­ségükkel érdemelhetik ki ér­vényesülésüket és a társadalom rokonszenvét. Ki kételkedhetik a magyar jö­vendőben, amíg ilyenek a fiatal értelmiségeink?! Pompás "pro­fessional” diplomás emberek lesznek belőlük és remélhetőleg olyan is akad majd, nem is egy, aki Washingtonban egy-két év­tized múltán mint szenátor, vagy kongresszman szolgálja népét, a civilizációt és az egész emberiséget. 'V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents