Magyar Hirnök, 1960. július-december (51. évfolyam, 27-51. szám)

1960-11-17 / 46. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH- BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 46. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - i960. NOVEMBER 17 Az eljövendő elnöknek őszinte szívvel kiáltunk élj ent, mint minden más amerikai pol­gár, akár reá adtuk a szavaza­tunkat, akár nem. Igen, éljen az eljövendő elnök, John Ken­nedy, aki január 20-án beleül a világ legnagyobb hatalmát jelentő székbe, a Fehér Háznak abban a szobájában, amelynek falairól régi elnökök képe te­kint le komoran. Eisenhower elnökről azt mondták 1952-ben, hogy baljós időkben vette át a szabad vi­lág vezetését. Mennyivel in­kább áll ez Kennedyre! Azóta a bajok megsokasodtak, veszé­lyesebb lett a világ. Alapjában Kennedy feladata is az, ami az Eisenhoweré volt: gátat vetni a kommunizmusriak anélkül, hogy a világot atomháborúba sodorná. A különbség az, hogy most nagyobb arányú Nyugat és Ke­let birkózása, mint volt nyolc évvel ezelőtt. Nagyobbak let­tek a katonai erők, gazdasági­lag nyolc év fejlődése óriási­nak mondható, miközben föld­rajzilag még kisebbre zsugoro­dott a világ. A verseny áll minden nap azt hiszi az ember, hogy ez a végső menet, valahol a célszalagnak el kell szakad­nia. De nem, a verseny csak uj szakaszokba lép. S ennek a versenynek egyik része a kato­nai fegyverkezés. Az 1952-ben “végső fegyvernek“ tekintett hidrogén-bomba ma már kissé elavultnak mondható. Korunk “végső fegyvere” most a neut­ron bomba, amely kisebb lesz, mint a hidrogénbomba s nem pusztítja el az épületeket, csak az embert. Csak az embert! Hatósuga­rában minden élőlényt kiirt, de a paloták és kunyhók megma­radnak. üresen, lélektelenül. A másik verseny a világűr­ben folyik. Ennek különböző mozzanatait nyomon követhet­jük, amint újból és újból kilö­vik a rakétákat, mindig érde­kesebb és bonyolultabb műsze­rekkel a kupakban. i Lent a földön Nyugat és Kelet vetélkedése a kongói dzsungelekben épp oly heves és kíméletlen, mint Al­géria sivatagjában, vagy Kuba cukornád-ültetvényein. A hidegből könnyen meleggé fajulhat a küzdelem. Bármikor lángragyulhat minden Berlin körül, vagy a Formózai szoros­ban. Vagy másutt. Ki tudná azt előre megjósolni? Ki tudta vol­na megjósolni, hogy Szarajevó­ban eldördül egy revolver, és ki­tör az első világháború? A régi és mai világ közt a különbség annyi, hogy most nem revolver dördül, hanem ra­kéta sistereg a magasba és r*e­­pül át földrészeken. A rubelt felértékelik, s az arany még mindig “szö­kik” Amerikából — ime két mozzanata a hagy birkózásnak. Ma ez van, holnap más lesz'. Megnyugtató, hogy Nyugat­­európa megerősödött s külön nagyhatalmi szerepet akar vál­lalni, Amerika oldalán. Már nem, mint másodrendű hata­lom, hanem egyenlő Ameriká­val. Európa, hol csendesen kéri, hol erőszakosan követeli, hogy az atomfegyverek igénybevé­telét ne Washingtonban hatá­rozzák el, hanem Párizsban, vagy Bonnban. Esetleg Lon­donban. Bizonyos mértékben baj ez, látszólag az egységes vezetés rovására megy. De csak látszó­lag. El kellett következnie az időnek, amikor Európa megiz­mosodva szót kér a világ ügye­iből és elsősorban a saját sorsa intézésében. De egyben Európa, a szövet­séges ma sokkal többet ér, mint ért bármikor. Reménykedjünk abban, hogy az uj, fiatal elnök megválasztá­sa felvillanyozza a világ úgy­nevezett semleges országait. Azokat a népeket, melyek — sokszor alaptalanul — azt hit­ték, hogy Amerika nem tud, vagy nem akar erélyesen szem­befordulni a kommunizmussal. Uj pezsgést várunk Wash­ingtonból. S vár a világ is. Moszkvai színjáték Diplomáciai körökben tudni vélik, hogy Kruscsev titokban ki akarta ütni Malinovszky had­ügyminisztert a nyeregből és helyébe Mitrofan Nedelin mar­sall “rakétafőnököt” ültetni. Közben a marsallt halálos repü­lőbaleset érte, a Tass moszkvai hírügynökség jedentése szerint. Az ahir is terjeng, hogy Nede­lin nem baleset, hanem a Mali­novszky val szemben kifejtett politikai versengés áldozata lett. Vagyis: eltették láb alól Tuljó tanítványok a kínaiak Szovjetunióban tett tanul­mányújukról visszatért ameri­kai tudósok elmesélték, hogy a moszkvai egyetem természettu­dományi kari tanárai és intéze­ti mérnökei úgy nyilatkoztak e­­löttük, hogy hallagatóik húsz százaléka kommunista kínai, a­­kik a legjobb tanulmányi ered­ményekkel végző egyéb hallga­tók ugyancsak húszszázalékos csoportjába tartoznak. “Akár­mennyi problémát adunk fel ne­kik — mondják a moszkvai e­­gyetem professzorai — a kínai hallgatók négyszerannyi szor­galmi feladat megoldással tér­nek vissza.” E tanulmányi elő­retörés is mutatja, mily erős a versengés Peking és Moszkva között a tudósképzés terén. A televízió Magyarországon (FEC) M a g y a r o rszágon 1956-ban kezdték meg a kísér­leti adásokat. A rendszeres mű­sorszolgáltatást pedig 1958 má­jus 1-től vezették be. Az előfi­zetők száma ma meghaladja a 78,000-et. ' Magyarországon ma egy te­levízióadó működik Budapes­ten. Pécsett, Miskolcon, Sop­ronban, a Kékesen és Szentesen egy-egy közvetítő állomás van. Az adő- és közvetítő állomások az ország kb. 40 százalékában teszik lehetővé a televízió mű­sorának vételét. Az észak-du­­nántuli megyékben azonban a budapesti műsor mellett a po­zsonyi, gráci és a bécsi televí­ziós adók műsora is jól vehető, ezért ebben az országrészben magasabb azelőfizetők száma, mint az alföldi, különösen a ti­szántúli megyékben. A televí­ziókészülék ára 4,600 forinttól 6,900 forintig terjed. Á tervek SAJTÓÉRTEKEZLET A LEENDŐ ELNÖKKEL JOHN F. KENNEDY, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 35-IK ELNÖKE Közvetlenül az augusztusban lefolyt elnökjelölö konvenció után New Yorkban, az Overseas Press Clubban alkalmunk volt elbeszélget­ni John F. Kennedy szenátorral, aki a nemzetiségi sajtó szerkesztőinek tiszteletére reggelit adott, beszédet intézett a szerkesztőkhöz s utána számos feladott kérdésre válaszolt. Asztalbontás után a szerkesztők külön-külön kezet fogtak Sen. Kennedyvel s ki-ki az ő nemzetiségi cso­portját érintő és érdeklő kérdésekről beszélgetett vele. Lapunk szer­kesztője és tulajdoonsa, Diénes László (aki már akkor sejtette, hogy az Egyesült Államok következő elnökét hallgatja észrevehetően nagy figyelemmel . . .) több a magyarságot érintő kérdésben nagyon is kielégítő választ kapott az elnökjelölttől, melyekre lapunkban még visszatérünk és amelyekből máris idéztünk mondatokat előbbi cikkeink­ben. A fenti — most már történelmi neveztességü — képet szerkesz­tőnk fia, Ifj. Diénes László készítette a helyszínen, mint “fotoriporter.” Mozgolódnak a vörösek Vietnam­ban is Az Egyesuu Államok által fenntartott Dél-Vietnamban ál­lomásozó amerikai funkcioná­riusokat fenyegető levelekkel árasztják el. Halállal és elrab­lással fenyegetik őket ismeret­len kommunisták. Elbridge Dur­­brow amerikai nagykövet fele­ségét ismeretlen ember telefo­non felhívta és közölte vele, hogy férjét, aki a szomszédos Thailandba utazott, útközben tőrbe ejtik. A megfélemlitési kampány egyre terjed. szerint rövidesen megkezdik az olcsó néptelevizió készülé­kek gyártását. Nem lőtték le a U-2-t az oroszok Diplomáciai körökből nyert értesülés szerint egy szovjet­diplomata azt mondta bizalmas körben, hogy az ezév május el­sején Sverdlovszk felett “lelőtt” \j-2 amerikai repülőgépet a va­lóságban nem lőtték le. Ellen­ben az történt, hogy a szovjet rakétakilövők az amerikai re­pülőgépet négy lökhajtásos szovjet vadászgépek egyikét ta­lálták el. Francis Gary Powers-t viszont pánik fogta el, ejtőer­nyővel kiugrott gépéből és szov­jetfogságba került, a lelőtt szovjet gép pedig pilótájával e­­gyütt lezuhant és elpusztult. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! ÉLETRAJZI ADATAI John F. Kennedy, az idei amerikai elnökválasztás győz­tese a januári ünnepélyes beik­tatás után az Egyesült Államok 34-ik elnöke lesz. (Vannak, akik máskép számolják és 35- iknek mondják, mert Cleve­land elnököt két Ízben, két nem egymásután következő termi­nusra választották annakidején elnöknek s ezt kettőnek szá­mítják, de ez helytelen, mert személyekről van szó és nem pusztán sorszámokról. Ken­nedy lesz tehát a 34-ik sze­gély, aki a washingtoni Fehér Ház lakója lesz.) Kennedy 43 éves; 1917 má­jus 29-én született Brooklyn, Mass.-ben. A legfiatalabb sze­mély, akit az Egyesült Államok népe elnökké választott. (The­odore Roosevelt 42 éves kocá­ban lett elnök, de nem válasz­tás után, hanem mint alelnök került az elnöki székbe.) Szü­lei: Joseph P. és Rose Fitzger­ald Kennedy, ir származású családok tagjai. Több nyilvá­nos és magán-iskolába járt, majd a Harward, Notre Dame és más egyetemeken folytatta tanulmányait. 1941-től 1945-ig mint önkéntes tiszt szolgált a U. S. Navyben, számos ütközet­ben vett részt s egyik csataha­jó, amelyen szolgált, elsülyedt és ő csak a szerencsének kö­szönheti életét. 1953 szeptem­ber 12-én nősült, feleségül véve Miss Jacqueline Lee Bouvier-t, akiből most “Firt Lady” lesz. Egy 3 éves kislányuk van, Ca­roline, egy újabb bébijük pe­dig útban van. 1947-től 1953-ig U. S. képviselő volt, 1953-óta pedig Massachusetts állam egyik szenátora Washington­ban. (Erről a tisztségről a kö­zeljövőben le fog köszönni.) Édesapja bankár, gazdag VÁROSUNK m a g y a rsága végre felismerte fontosságát és jelentőségét annak, hogy van itt egy a magunk erejéből létre­hozott és felépített gyönyörű sport-székházunk, a m e 1 yben társadalmi, kulturális és nem utolsó sorban: sportéletünk akadály nélkül haladhat előre. A vasárnapi sikeresnek ígér­kező bankett újabb határkövet jelent itteni életünkben: min­den jóérzésü brunswick^ és kör­nyéki magyarnak egymásra ta­­lálási nagy ünnepe ez! KÁRA PÉTER és Kára Gyu­la, a new brunswicki városi tűzoltóság két kapitánya ked­den, november 15-én töltötték be 24-ik szolgálati évüket a tűzoltóság szolgálatában. A legnehezebb depressziós évek után 1936-ban kapták mind a ketten kinevezésüket a tűzoltó­sághoz, ahol becsülettel meg­­állták a helyüket, őszintén re-KABAI IGNÁC leányát Kisgeőczröl (Ung megye), aki New Jerseyben, vagy New York kornyékén él, ke­resi Nagy Margit. A keresett, vagy aki hollétéről tud, értesítse a Ma­gyar Hírnök irodáját. méljük, hogy eljön a nap nem­sokára, amikor Kára Pétert, mint New Brunswick város tűz­oltóságának parancsnokát kö­szönhetjük erről a helyről! (Erre a pozícióra való kineve­zését városunk magyar demok­rata körei és más szervezetei, úgyszintén lapunk is már régen indorzálta, kérve a város veze­tőségét arra, hogy a számotte­vő brunswicki magyarságnak adja meg Kára Péter tűzoltó­parancsnokká kinevezésével is az elismerést annál is inkább, mert a mi Péterünk igazán megérdemli ezt!—Szerk.) szonyka utazását Biró Péter és Fiai Irodája intézte a legtel­jesebb megelégedésre. — Gra­tulálunk és igaz baráti szere­tettel kívánunk sok-sok bol­dogságot, szerencsét az életben az ifjú párnak! KÓSA IMRE, a Magyar Savings bank ügyvezető igaz­gatója és felesége jól megérde-FABULA JÁNOS fogtechni­kus (7 Kempton Ave.) és Heidi Dreckmann (Hamburg, Né­metország) október 26-án Hamburgban örök hűséget es­küdtek egymásnak. A kis “hamburgi menyasszony” és férje, a mi kedves Jánoskánk november 6-án érkeztek haza New Brunswickra, a Kempton avenuei Fabula rezidenciára. Fabula János jet-repiilővel tör­tént oda-vissza utazását és — természetesén — a bájos asz-FOREIGN BOOK SHOP 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. Kérje magyar könyv- és hanglemez árjegyzékünket melt vakációjukat Floridában töltik, ahonnan szép képesla­pokat küldtek s üdvözlik la­punk utján a brunswicki ma­gyarságot. Mint Imre barátunk írja, naponként találkoznak sok-ismerőssel Miamiban. Gyö­nyörű nyári időt kaptak s kel­lemesen sütkéreznek a forró floridai napon. ZILAHY SÁNDOR Magyar Vígszínháza 61(-ik országos körútját, kezdte meg. Kálmán Imre világhírű operettjével, a “Marica Grófnő”-vel aratja újabb sikereit a Zilahy Társu­lat (vasárnap, nov. 20-án Bridegporton játszanak) s nemsokára New Jersey váro­saiban : New Brunswickon, Woodbridgen, Cartereten, Pas­­saicon is tart előadásokat. (Az időpontot közölni fogjuk.) A “Marica Grófnő” után a “Túl a Nagykrivánon” operettet fogja Zilahy színre hozni. KÖPENCZEY J. IMRE, 116 Guilden St.-i lakos, brunswicki tűzoltó nyugalomba vonult. Kö­­penczy az 1959 október 15-én történt Broadway Hotel tűznél füstmérgezést kapott, amiből máig sem lábalt ki. Nyugdíja­zási kérvényét, amelyben a füstmérgezés mint ok van fel­említve, Dr. Fehér László vá­rosi orvos véleményezése után Cantore városi tanácsos elfo­gadta. TAMÁSI GYULÁNÉ, 60 Huntington St.-i lakos novem­ber 9-én a St. Peter kórház­ban meghalt. Gyászolják: fia, Gyula és leánya, Irén, vala­mint egy unokája és más ro­konsága. November 12-én te­mették Gowentől, a Bayard St.-i presbyteriánús templom­ban megtartott gyászisten­tisztelettel a Van Liew temető­ben. KANZLER ISTVÁNNÉ. 43 French St.-i lakos 72 éves ko­rában november 13-án meg­halt. Férje, fia Gyula és család­ja (Uniondale), 3 unokája, 1 dédunokája, két nővére: Mrs. Mary Tóth brunswicki és Mrs. Anna Hajnal, St. Catherine, (Folyt, a 3-ik oldalon) ember, az Egyesült Államok nagykövete volt Angliában. Iskolai évei alatt a football volt kedvenc sportja, de úszás­ban is több bajnokságot szer­zett. Tanulmányi előmenetele ragyogó volt; már egészen fia­talkorában rendkívüli elmei képességeinek sokirányú meg­nyilatkozása j e 1 e n t k e zett, amik későbbi karrierjéhez és most a Fehér Házhoz vezet­ték. Kennedy többször járt álla­munkban ; néhány évvel ezelőtt az egyik nagy politikai rally főszónoka volt New Brunswick­­on, a Rutgers Gymnasiumban s kiemelkedő, lelkesítő beszéde sokban hozzájárult a demokra­ták győzelméhez. (A borzos­­frizuráju, rendkívül megnyerő mosolyu fiatalemberről akkor még nem, gondoltuk volna, hogy egykor az elnökünk lesz.) KENNEDY NYILATKOZATA A MAGYAR KÉRDÉSBEN “1956 október 23 olyan nap­ja az emberiség történelmé­nek, amely örökké élni és mé­lyen hatni fog a szabad embe­rek és a szabad nemzetek év­könyveiben. Ez a nap a bátor­ság, a lelkiismeret és a győze­lem napja volt. Nincs ehhez fogható még egy nap az embe­riség történelmében, amióta ab­ban feljegyezték az ember örök és olthatatlan vágyódását, hogy szabad legyen — bármi­lyen nagyok is legyenek a sza­badság akadályai és bármilyen nagy áldozatokat is követeljen a szabadság. Amerika soha­sem fogja elismerni a Magyar­­ország feletti szovjet uralmat! Nem fogja elismerni sem csúcs­konferencián, sem szerződéses nyilatkozatban; nemhogy sza­vakban nem ismerjük el, de még csak gondolatban sem! Magyarország követelése, hogy független és szabad legyen, nem érzelmi megalapozású, de nem is politika a magyar sza­badság alapja. Magyarország függetlensége és szabadsága mélyen gyökerezik a történe­lemben, a kultúrában és a jog­ban. Nem számit, bármilyen fajtájú bábkormányt is tartsa­nak fenn Magyarországon, mi nem szándékozunk Magyar­­országnak ezt a követelését el­hagyni. Amerika minden tisztességes és ésszerű módon siettetni akarja annak a napnak az el­­érkezését, amikor Magyaror­szág férfiai és assszonyai ismét a szabadság és igazság fényé­ben állnak. Ezen évfordulón Ábrahám Lincolnnal kell szól­nunk: “Ünnepélyesen mondjuk ki, hogy ezek a halottak nem hal­tak meg hiába. És hogy ez igy legyen, ez a mi kötelességünk, az élőké. Szenteljük magunkat ennek a befejezetlen munká­nak, amelyet ők oly nemes ál­dozattal vittek előbbre!” ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­sét és régi építmények javítását és átalakitását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. CIPŐJAVITÓ műhelybe keresek ál­landó munkára alkalmazottat. Cim: John Shoe Rebuilders, 66 Wither­spoon St. Princeton, N. J. WA. 4-5596. A Magyar Amerikai Atléta Klub most vasárnapi jubiláns nagy bankettjére néhány jegy a Magyar Hírnök Irodájában még beszezehtő! - Ára $3 MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents