Magyar Hirnök, 1960. július-december (51. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-22 / 51. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Class postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH - BEOLVADT LAP inagum-Bűkap THE .ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 51. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY ao NEW BRUNSWICK, N. J.,'THURSDAY. - 19607DECEMBER 22 Magyar Karácsony 1960-ban Irta: Dr. Béky Zoltán, ref. püspök Mindnyájunk gondolata ka­rácsony táján haza kívánkozik, oda, ahol először hallottuk a drága üzenetet: megszületett ama Gyermek, minden boldog­ság, békesség és öröm forrása. Kétségtelen, hogy minden nép­nek a világ minden részén egy­forma érvénnyel szól kará­csonynak boldog evangéliuma. De mintahogy ennek a világot mekváltoztató ténynek pillana­­tábán az Ige a gyermek Jézus Krisztusban testté lett és lako­zott mi közöttünk (János: 1), ez azt is jelentette, hogy Dávid nemzetségébe és az Ígéretnek szövetségi népén keresztül a szolgai formát, mint a rómaiak által leigázott és megvetett zsi­dó nép tagja vette magára. A legcsodálatosabb kijelen­tésnek útját az Ur akarta igy. Az élet és a világmindenség forrása, lelke, kiindulópontja s érkezése egy szegény sőt szol­gai sorsban született kicsiny gyermek, valahol messze a kor fontos tényezőinek: római ál­lamrendszerének és hellén mű­veltségének központjaitól. A mi életünk első találkozá­sa a bethlehemi Gyermekkel is ilyen meghatározott pillanat, amely döntően befolyásolja egész életünket. Nemcsak a Ti­sza partján karácsony estén bandukoló kis mendikáns kí­vánkozik haza a szülői ház ka­rácsonyi melegségébe, nemcsak a mi hosszú bujdosásunkban mindvégig velünk hordozott első karácsonyi emlék az, mely a mi karácsonyunkat tipikusan magyarrá, az angolokét angol­lá, az oroszokét orosszá teszi, hanem maga az Istennek az önönmaga kijelentése ilyen va­lóságos, időhöz és helyhez kö­tött utat választ, hogy megfog­ja szivünket. Ki nem gondolna hacsak egy pillanatra is, amikor hallja a megtelt templomokban: — “Krisztus Urunknak áldott szü­letésen” az ő gyermekkorának első nagy találkozására a Gyer­mek Megváltóval. Milyen igaz, az amit a nagy magyar költő gyermekkorának első Krisztus élményéről irt: "Falusi, nádas iskolában Már ilyeunek láttam, Ki rossz helyett jó és uj szivet Adhat mindenkinek.” (Ady: “Az Uraknak Ura”) Nem bűn emlékezni arra az időre és arra a drága vidékre, ahol a mi szivünket először hó­dította meg magának az a cso­dálatos Gyermek. És hány mil­lió és millió emberi életet tett tönkre, taszított lelki pusztu­lásba az, amikor a meghitt ka­rácsonyoknak meleg közössé­gét nem találták meg az ide­genben és nemcsak az emberi és múlandó emlékeket feledték el, hanem az Életnek Fejedel­mét is kizárták szivükből. “Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből — Úgy mint régen — Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözölni.” így érzett 1898 karácsonyán az akkor még fiatal Ady Endre és mi akik még távolabbra sza­kadtunk el az első karácso­nyoknak szentségesen meleg emlékeitől, hiszen a még élő nemzedék tagjai már csak kor­hadó fejfákat találnának meg abban a drága emlékeket árasztó kis faluban, amelyre oly nagyon ráillik az imént idé­zett nagy magyar költő verse: “Retteg most a magyar falu, Csönd legyen, mert most min­denütt kémek Leskelődnek a téli mezőn. Nagy csönd van a faluban most: félnek.” És talán éppen ezért még in­kább közeláll a magyár szív­hez a karácsonyi Gyermek. A mindég valóságosan emberi formában megjelenő Isten Fiú, aki szolgálni jött és “magát megüresité vala” a leigázott, rettegésben tartott magyar falu dermesztő csendjében és az ipartelepek irtózatos terrorral letiport tömegei között ma, 1960 karácsonyán az egyetlen vigasztalás és egyetlen remény­ség. Azoknak a gyermekeknek, akiket állami fenyőfa ünnepre rendelnek hazug jelszavak meghallgatására és bálvány­imádó énekeknek parancs szó­ra történő eléneklésére, ebben a minden lelket meggyilkoló és minden szeretetet pusztítani akaró mai világban a jászolban született Isten Fiú megjelenése érthetővé lett és igaz történet. Mert látják, hogy az igazak sorsa szenvedés és kereszthor­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Miért fekszel jászolban, ég királya? visszasirs az éhes barikéra. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt ridogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájénak langy fuvalma jobb tán, mint csillag-ür szele volna? Jobb tálcm a puha. széna-alom, mint a magas égi birodalom? Istálló párája, jobb az neked, mint gazdag nárdusok és kenetek? Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt: kezed csak bus anyád melléért nyúlt . . . Becsesnek láttad te a földi test koldusruháját, hogy fölvetted ezt? s nem vélted rossznak a zord életet? te, kiről zengjük, hogy “megszületett!” Szeress hát koldusokat1 Lelkűnkben gyújts pici gyertyát, sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? TÓTH AURÉLNÉ, sz. Novák Ibolya, lapvállalatunk nyolc éven át volt brunswicki iroda­vezetője kedden, december 20- án a St. Peter kórházban egy egészséges szép fiúgyermek­nek adott életet. Az újszülött és édesanyja a körülmények­hez képest nagyszerűen érzik magukat. A Livingston Ave. 152 szám alatt lakó Tóth Au­­réléknak leghőbb szive vágya teljesült: a jó Isten fiúgyer­mekkel ajándékozta meg őket. Sok szerencsét, boldogságot kí­vánunk a kedves szülőknek és a kis Tóth-fiucskának! KÓSA IMRE, a Magyar Sav­ings & Loan szabadságon levő ügyvezető igazgatója és fele­sége Floridából Frezno, Cali­­forniába mentek látogatóba. BÍRÓ PÉTER és felesége, Csípő Lajos amboyi utazási iroda-tulajdonos és felesége társaságában kedden Délame­­rikába utaztak többhetes hajó­­kirándulásra. M a g y arországi (Folyt, a 3-ik oldalon) KARÁCSONY ELŐTT A televízió és rádió hulláma­in át, az újságok hasábjairól, a temlomok szószékeiről száll szerte a világba a felebaráti szeretetnek aggodalmas üze­nete : ADJATOK! Ti, akiknek lakását elönti a fény, emlékezzetek azokra, akik sötét falak között élik szomorú napjaikat! Ti, akik meleg öltönyökben jártok, emlékezzetek azokra, akik vékony rongyokban dide­regnek ! Ti, akiknek asztala roska­dozik a bőséges lakomától, em­lékezzetek azokra, akiknek csak száraz kenyér jut s az is könnytől ázik! Karácsony a legszebb ün­nep, mert a Szeretet legszebb s legédesebb örömvirága illato­zik alatta. Mindenki iparkodik ezt karácsonykor az otthoná­ban és a szivében elültetni. De annak nincs más módja, mint aminőt a felebaráti szeretet gyakorlása nyújt. ADJATOK! A karácsony hozta le a föld­re az igazi békét, az igaz örö­möket a Szeretet szárnyain. A háború vérrózsákkal és emberi nyomorral szórta tele a világot. Most a bolsevizmus lo­hol az anarchia után és a teljes felfordulás okozója. A kommunizmus kínokat, elvisel­hetetlen fájdalmakat zudit a világra, egész nemzedékeket tüntet el a föld színéről és nincs a kommunista világban emberi ajak, amelyen felzendülne az igazi megbékélt szivbeli öröm, karácsony kérelme: Isten ne­vében ADJATOK! Prohászka Írja: “Isten elér­hetetlen ... őt nem szorítha­tom a szivemre, de szivemre szorítom azt a didergő sze­gényt, mert ezt az én Uram­nak, a megszületett Megváltó­nak teszem.” A felebaráti szeretet bűbá­jos hatalmával, annak igéző varázsával szivünkbe száll a mi kérelmünk is Karácsony előtt: ADJATOK, ADJATOK, AMIT ISTEN ADOTT! Nyugtával dicsérd a napot, előfizetési nyugtéval — a Lapot! EMBER, FOGD MEG AZ ISTEN FELÉD NYÚJTOTT KEZÉT...! Irta: Bors.y Gy. Engelbert, O.F.M., r. k. plébános Van valami könyörtelen vég­­zetszerüség abban, hogy a kará­csonyi Béke és Szeretet még most sem valóság. Immáron 1960 éve hangzik minden esztendőben a karácso­nyi béke himnusza, melyet az ég hirdetett meg a nyugtalan és torzsalkodó embernek és még sincs ennek foganatja. Az hogy az emberek ígérnek Istennek, embernek és csak nagyon keve­set tartanak meg belőle, már nem is újság nekünk. Azonban az, hogy Isten megújítja Ígére­tét mindig és változatlanul és úgyszólván senki sem hallgat rá, ez már végzetes lehet, e­­gyénre, családra, nemzetre és az egész emberiségre! Egyet meg kell érteni: béke sohasem lesz az emberek között, Isten dicsőítése nélkül! Először az Isten és csak azután jöhet az ember mindenben. Ez a kará­csonyi szózat titka. Éppen ezért semmi álfilozófia, bőbeszédű ki­­értélelés és minősítés, okoskodó meggyőzni akarás nem ment sem téged, sem engem, sem csa­ládodat, sem nemzetedet a sú­lyos felelősség alól. Mi úgy szeretnénk, iiogy a karácsony valóban a szeretet és a béke ünnepe: az ajándékozás és örömszerzés tisztalelkü Szentestéje legyen. Az Ur igy gondolta el: “Eljövök hozzátok, hogy ne­kem adjátok és ajándékozzátok szivetek gyermeki szeretetét és hűségét, mert közétek jövök mint kisbaba, hogy senkise fél­jen tőlem, de mindenki szeres­sen. Eljövök hozzátok, hogy az én példám szeretni tanítson meg benneteket. Eljövök hozzátok eltörölni és a sárba taposni a bűnt, mely az embert embertelenné, kegyet­lenné és állativá teszi. Eljövök hozzátok, hogy raj­tam keresztül lássátok meg az igazságot és az igazságot ne csak egyesekre használjátok ... az igazság az, hogy maga az Isten jön közétek, hogy nektek is le­gyen az igazságtalan életben IGAZSÁGTOK!” És mi a valóság? Rideg, vé­res bosszútól liheg az ember, embervérben gázol az ember, idegenben ép úgy mint saját ha­zájában, rabszolga-hajcsárok követik egymást és hajtják egy­mást milliók szenvedésein ke­resztül. Vaj jón mikor lesz már egyszer valóban karácsonyi iga­zi béke? Nem lesz addig, amig az Is­tent el nem fogadom a béke ki­rályának ! Az Isten mindig kínálja a bé­két, csak az ember nem akarja elfogadni! Ez puszta valóság! # * * 1960-ban a karácson-éji him­nusz minden szava vád és szem­rehányás ! Dicsőség a magasság­ban az Istennek! —amig azt meg nem adjuk, féljünk és remegjünk az Isten­től, mert ha dicsőség helyett gyalázatot kap, lesújt! És békesség legyen a földön a jóakarata embernek! —nem a gyilkos vérszagu embernek! —nem az árulóknak és hitta­gadóknak ! —nem a materialistáknak és lelketleneknek! —nem az Istennel és Egyhá­zával viaskodó egyéneknek és fejedelmeknek! —nem a pénzimádó kufár és judás lelkeknek! —nem a Krisztust áruló és meggyalázó nagy embereknek! * * * Tudjuk, kicsi Jézus, hogy mindez nagyon fáj neked, amit ' hllottál, de mi azt is tudjuk, ’ bgj még jobban fájna, La most is csak ámítanánk magun­kat és kényeszritenénk Téged igazságodra . . . De mégsem vagy egyedül! Vannak még igaz lelkek, akik-* nek Te az vagy és az maradtál, aki voltál, a kicsi Jézuska, aki békét és szertetet hoz nekem is. Ne sírj, kis Jézuska, hogy annyian még most sem akarnak befogadni . . . Ne sírj, mert mi mindig Veled leszünk és maradunk ... Mi is, szegény magyarok . . . otthon és idegenben . . . nekünk csak Te kellesz és mi mindig a Tied maradunk . . .! Nyugodj Kisded, csendesség­ben ... mi melletted állunk és várunk. Legyen dicsőség Teneked, ki­csi Jézuska és legyen békéd nö­velünk, akik szeretünk Téged, velünk, jóakaratu magyarok­kal. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-&484. MAGYAR-NYELVŰ szép karácsonyi kártyák, úgyszintén születésnapi, stb. kártyák kaphatók lapunk könyvosztályán, 216 Somerset St. MARODA GABOR “Gabe’s Sport Shop” mindenféle sport-felszerelé­si szaküzletében nagyszerű kará­csonyi és újévi ajándékokat vásá­rolhat! 116 French St. New Bruns­­s. wick, Tel. CH. 7-5767. 1961 MÁRCIUS 1-én Magyarországra utazó, Európán át autóval menő magyar ember 4 utastársat keres'. Cim e lap központi irodájában, 216 Somerset St. New Brunswick, N.J. megtudható. Lapunk minden olvasójának, hirdetőjének és pártfogójának áldásteljes Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! BABITS MIHÁLY: KARÁCSONYI ÉNEK

Next

/
Thumbnails
Contents