Magyar Hirnök, 1960. július-december (51. évfolyam, 27-51. szám)

1960-07-07 / 27. szám

MERCED WITH* BEOLVADT LAP Imgyck-MMap VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 27. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON 2° NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1960. JULIUS 7 A derék osztrákok Szt. István koronája nyomában... Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS újból bemutatták a magas is­koláját annak, hogy kell bánni egy Hruscsov féle vörös betyár­ral. Az osztrák szereti a szín­házat, a jó mulatságot, de amerre Hruscsov eljárt, mint az ország hivatalos vendége, alig akadt szájtátó. Az osztrákok újból tüntet­tek. Érzékeltették, hogy un­ják Hruscsovot minden het­­venkedésével. Unták a kom­munista világifjusági találko­zót is annak idején és ez a nagynak szánt megmozdulás, éppen az osztrákok viselkedé­se miatt a legteljesebb közöny jegyében zajlott le. Voltak idők, ismerjük be férfiasán, amikor mi nem sok­ra becsültük az osztrákokat. Opportunistáknak nevez tűk őket. Olyanoknak, akik szeret­nek jól élni és ennek érdekében feláldoznak mindent. Az elvei­ket, a legjobb barátaikat is. Sok keserűség is volt ben­nünk, amikor az osztrákokat csepültük. Történelmi keserű­ség. Ma már tudjuk, hogy nincs, nem volt igazunk. Az osztrákok először 1956-ban, a forradalom idején és után mu­tatták meg a világnak, hogy igenis van bennük hűség. És vannak elveik. Kétszázezer magyar tanú van arra, hogy az osztrákok néha tulmentek a köteles vendéglátáson és meg­mutatták a szivüket. Azóta azt is megtanultuk, hogy rendkívüli politikai ér­zékkel rendelkező nép, amely pontosan tudja, hogy mit kell, vagy mit nem kell tennie. Arányérzéke van. Tudja, hogy a világpolitikai mérkő­zésben szerepet nem játszha­­tik. Nem is próbálkozik meg vele. De annyit tehet, hogy hi­degen, megvetően fogadja Hruscsovot, a minden vörösek cárját. S ezt meg is teszi. Meg meri tenni, a vasfüggöny árnyéká­ban. A Kitűnő osztrákok! Hruscsov vádaskodása nem ismer határt. Nem kiméi semmit és senkit ezen az olda­lon. Néhány hónapig most ez Moszkva politikája s aztán va­lószínűleg újból mézédesre válik Hruscsov és társai hangja. Ez a néhány hónap — amig más elnök kerül a Fehér Házba — árra szolgál, hogy uj eszközök igény­­bevételével megpróbálják a nyu­gati szövetség eresztékeit lazíta­ni. Majd az őszön a szovjet pro­paganda saját színházának te­kinti a new yorki ENSz palotát s onnét próbálja a szabad világ népeit megosztani. Idáig a szovjet taktika nem sok eredménnyel járt. A nyugati szövetség bírja a teherpróbát. De októberben újra bedobja Hruscsov a berlini ügyet s meg­próbálja újból használni a meg­félemlítés fegyverét, amelyet különben akkor ránt elő, amikor a legtöbb eredményt reméli tőle. Elkészülhetünk más sakkhu-MAGYAR tanár-házaspár otthonra vágyó magyar házvezetőnőt keres, bentlakással, Tarrytownban, New York mellett. Két gyermek van, az egyik iskolás, a másik jövőre megy iskolába. Jelentkezők Írjanak az alábbi címre: Dr. Horváth, II Park Ave., Tarrytown, N. Y. zásokra is. Várható, hogy Castro légi és tengeri támaszpontot ajánl fel a Szovjetuniónak. El­képzelhető, hogy az újdonsült af­rikai országok egyrésze bekerül a szovjet bűvkörébe. “A kommunizmus meghódítja a világot s ehhez nem kell hábo­rú” — hirdeti most Hruscsov, miközben a hidegháború egész fegyvertárát szorgosan fényesí­tik és élesítik Moszkvában A moszkvai betyárok megpró­­(Folyt. a 2-ik oldalon) Nem ismerik el tör­vényesnek őket Az uralmat bitorló magyaror­szági kojnmunisták jelentős erő­feszítéseket tesznek, hogy a rendszert nemzetközi vonalon el­ismerjék. Ennek érdekében meg­bízottaik beutazzák szinte az egész világot, kereskedelmi és kulturális szerződéseket kötnek, s ezeket az alkalmakat kihasz­nálják, hogy nemzetközi vonalon az illető országoktól támogatást kapjanak. Mindezek ellenére erőfeszíté­seik két jelentős vonalon, leg­alább is eddig, csődöt mutatnak. Az egyik az Egyesült Nemzetek, ahol eddig négy esetben nem fo­gadták el a rendszer megbizot­­tainak mandátumát, a másik a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Az utóbbi most lezajlott ülésén a magyar kommunisták rendkívüli erőfeszítéseket tettek mandátu­muk elismertetéséért. Ennek el­lenére a Genf ben, júniusban le­zajlott ülésen a rendszer megbí­zottai mandátumát nem fogad­ták el, ami azt jelenti, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ezzel a döntésével ismét hitet tett a forradalom mellett, ahol a magyar népnek törvényes kor­mánya volt és azóta ez nincs. A Fülöp Szigetek delegátusa kije­lentette, hogy itt az ideje, hogy a magyarországi vezetők bizto­sítsák a magyar népnek az alap­vető emberi jogokat, különösen az egyesülés és gyülekezés sza­badságát. BÍRÓ PÉTER ÉS FIAI uta­zási irodája jelenti, hogy a na­pokban a következő újabb uta­sok indultak el Európába, akik­nek ügyét a Biró Iroda intéz­te: Várady Dániel, aki Cseh­szlovákiában élő édesanyját ment meglátogatni, Marii és Anna Belánsky, Cseszlovákiá­­ba, Zárrá Kahn, európai kör­útra ment, Miss Judith Kahn szintén európai körútra, Kör­­mondy Eszter, aki Ricsén fog találkozni múlt vasárnap in­dult rokonaival, Dr. és Mrs. Joseph Kiér, akik Franciaor­szágba és Angliába mentek és Elinor Morelia, aki európai körútra indult. — Itt jegyez­zük meg még azt, hogy a múlt héten közölt listából a Biró Iroda utasai közül kimaradt Pózsik Borbála és Pózsik Erzsé­bet neve, akik Magyarországra utaztak. . Az osztrák sajtót nemrég újból foglalkoztatta Szent Ist­ván koronájának a sorsa. Állí­tólag a Duna valamelyik hídja alatt sülyesztették a Duna vi­zébe. Más verzió szerint a Du­na partján ásták el menekülő magyarok. Kincskutatókat iz­gatja a kérdés és mindig akad valaki, aki nekilát ásni, vagy búvárkodni, abban a remény­ben, hogy több szerencséje lesz, mint elődeinek. Horthy Miklós emlékiratá­ban a következőket Írja a ko­ronával kapcsolatban: “A hozzám beosztott, ma­gyarul is beszélő amerikai hadnagy összehozott Pajtás ezredessel, a korónaőrség pa­rancsnokával, aki a magyar koronázási jelvényeket tartal­mazó vas ládát kimentette az országból. Pajtás ezredes je­lentése szerint a lezárt vaslá­dát az amerikaiak vették őri­zetbe. A korona azonban nem volt benne. Mint már többször előfordult a magyar történelem során, ezúttal is elásták és pe­dig Ausztriában. Később hal­lottam, hogy végül is sértetle­nül az amerikaiak őrizetébe került.” Ismeretes, hogy a vasládá­ban volt az ország kardja, jo­gara és almája. A láda három kulcsának egyikét a miniszter­­elnök, a másik kettőt koronaő­rök kapták kézhez. Amikor Horthyt magukkal hurcolták a németek, Szálasi a “nemzetve­zető” úgy akarta törvényes lát­szatát adni uralmának, hogy elővétette a koronát és arra tet­te le esküjét. Közben az oroszok mr a ma­gyar fővárost ostromolták. Nagy nehézségek árán az utol­só percekben sikerült csak át­menteni a koronát és jelvénye­ket Ausztriába. Német kato­nák egyizben vízbe akarták dobni a ládát, mert kellett ne­kik a szekér, amely a ládát vit­te. Állítólag a nyilas miniszte­rek szét akarták osztani maguk között a korona drágaköveit, de a koronaőrség még idejében eldugta a koronát egy széna­pajtában. Közben üzenetet küldtek a közeledő amerikai TAKÁCS J. JÓZSEF városi ügyész ismét három évre kine­vezést kapott ezen állásába, még pedig a mi magyar városi tanácsosunktól, Horváth Lu­kácstól. 1957-ben, Hoffman le­mondása után nyerte el Takács József a városi ügyészi állást, miután hosszú éveken át a vá­rosi bírói tisztet (magistrate) töltötte be tiszteletet és megbe­csülést kiváltó hozzáértéssel. MOST VASÁRNAP, julius 10-én tartjk a brunswicki ma­gyar demokraták egésznapos kirándulásukat a Johnson Parkban. A férfi és női demok­rata körök minden évben ilyen­kor egy egésznapos, kellemes, családias összejövetelt tarta­nak kint a szabadban, ahol már kora reggel megkezdődik a szórakozás. A két kör tiszti­kara, Kára Péternével és Smith 7-ik hadseregnek, segítségüket kérve. A segítség nem maradt el és a koronát Augsburga vit­ték. Eisenhower tábornoknak jelentették a történteket. A korona-ládát tanuk jelenlété­ben felnyitották és elképedve tapasztalták, hogy a korona nincs benne. Nyomban hivat­ták Pajtás ezredest, aki meg­magyarázta, hogy a nyilasok­tól és a náciktól tartva elásatta a koronát Ausztriában. Autón vitték az ezredest a helyszín­re. Mattseeben, a tó partján egy hordóban rejtőzött a ma­gyar nép ereklyéje. Végre va­lóban amerikai kézre került a kincs, amelynek mai értéke több mint 600 millió dollár. Hová vitték a koronát in­nen? Egyesek szerint Rómába, ahol a pápa j őrizetére bízták. Más verzió szerint Washing­tonban pihen, várva az alkal­mat, hogy visszakerüljön a magyar fővárosba. Mit szólna ehhez Amerikában egy telektulajdonos? Ha valaki az amerikai viszo­nyokat, közbiztonságot, magán­tulajdon-védelmet, stb. össze a­­karná hasonlítani mondjuk a mai magyarországi, kommunista rendszerben fennálló viszonyok­kal, a legalkalmasabbnak a bu­dapesti rádió junius 29-iki adá­sából vett alábbi jellemző “eset” lenne. (Mit szólna egy amerikai ház és telektulajdonos például ahhoz, hogy ha az ő telkén, min­den előzetes bejelentés nélkül el­kezdenének egy iskolát, vagy más középületet építeni? Sok minden furcsaság történt és tör­ténik ebben a mi nagy orszá­gunkban, de ilyesmi még csak el sem képzelhető itt!—Szerk.): “Tüsző Ferenc holládi hallga­tónk panaszt tett, hogy udvará­ra egyik reggel öt teherautó állí­tott be, téglákkal megrakodva. A meglepett gazda megtudta, hogy a kertjében iskolát fognak építeni. Miért nem szóltak előbb neki? S miért nem veszik meg tőle a telket, vagy sajátítják ki?” Jánossal az élen minden elkö­vetnek, hogy a vendégek (a tagok és családtagjaik és bará­taik) jól érezzék magukat. Indulás a Polgár Hall elől reg­gel 8 órakor. BERKES ANDRÁS, 341 Townsend St.-i lakos hétfőn, julius 4-én a New York-i Me­morial Kórházban meghalt. Régi ismert virágkereskedő volt New Brunswickon, ahová 50 évvel ezelőtt jött. Évek óta nyugalomba vonultán élt. A Szt. László egyházközségnek régi hűséges tagja volt, úgy­szintén a Szt. Imre Herceg Egyletnek, a William Penn Egyletnek és a Holy Name Társulatnak. Temetése szom-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefoni CHarter 7-8484. Julius 10 -én: Magyar Református Nap Az idei Magyar Református Nap 8 egyházközség közös ren­dezésében julius 10-én, vasár­nap lesz a Farcher’s Grove­­ban, Springfield Road, Union, N. J.-ben (a 22-es utón a “Flagship”-től nyugatra mint­egy fél mérföldnyire van a Springfield Road, ahol már kis magyar és amerikai zászlók fogják jelezni az útirányt). Reggel 10 órakor angol-ma­gyar nyelvű kulturális prog­ram lesz, 11 órakor szabadtéri magyar-angol i s t e ntisztelet, déli 12-től 2-ig ebédidő, dél­után 2-től kezdve műkedvelő előadás, ének, zene és sport­­jrogram, délután 3 órától kezd­ve pedig zene, tánc, kellemes további szórakozás. Hidi Ká­roly jónevü zenekara muzsi­kál. Finom magyar ételekről és italokról gondoskodik a rende­zőség, nyolc magyar reformá­tus egyházközség legjobbjai­­ből alakult nagybizottság. Az idei Magyar Református Napot a következő egyházak rendezik közösen: Elizabeth-i, Franklin-i, Manville-i, Ne­­wark-i, New Brunswick Somer­set Utca-i, Trenton-i, Wood­­bridge-i és Yonkers-i. A rende­zésben résztvevő egyházak elöljáróinál és lelkészi irodái­ban kaphatók a csekély 1 dol­láros belépőjegyek. (Minden résztvevő egyház az általa el­adott és felhasznált jegyek árát saját pénztárában tartja meg, te hát érdeke az egyhá­zaknak minél több jegyet elad­ni előre!) Mint minden évben, az idén is nagy várakozással tekint a magyarság ez elé a Magyar Református Nap elé, amely közeli és távolabbi vidékek ma­gyarjainak kedves találkozó alkalma szokott lenni kint a jó Isten szabad ege alatt, szép helyen, kellemes környezet­ben. Julius 10-én már kora reg­geltől kezdve, Istennek tetsző szórakozási alkalma nyílik mindenkinek a Union, N. J.­­ben levő Farcher’s Grove-ban, ezen a gyönyörű piknikhelyen, ahvá nem nehéz eltalálni. Köz­baton, julius 9-én reggel 10:30- kor lesz a Harding temetkezési intézetből és 11 órakor a Szt. László templomból. Özvegye, leánya férj. Mrs. Robert Cole, nővérei Mrs. May Kupor (New Mexico ) és Mrs. Rose Neper­­tik (Detroit), fivére Sándor (Fla.) és más rokonsága gyá­szolja. NEW BRUNSWICK minden magyarszármazásu s z a v azó­­polgárához írjuk e sorokat és felhívjuk figyelmüket arra, hogy az elmúlt évi városi vá­lasztáson az “Honest Govern­ment” elnevezésű listán pályá­zó és csúnyán kibukott jelöltek most újabb furkáló-csatározást kezdtek az újraválasztott vá­rosházi vezetőség ellen. Miután tavalyi nagy hangoskodásuk — amelynek során még a mi Magyar Hírnökünk ellen is ösz-A JAPÁN BUMERANG Miután Hiroshima és Naga­saki-városokat az amerikai lé­gierő atombombái percek alatt üszkös romokká változtatták, a könnyen békülő amerikai úgy érezte, hogy elégtételt kapott Pearl Harborért. Truman el­nök kormánya háborúért nem a japán népet, hanem az ott uralkodó félfeudális rendszert vonta felelősségre. Ez az elgon­dolás késztette Amerikát arra, hogy megtorlás helyett az ot­tani rendszer demokratizálásá­ban keresse a megoldást. 1945 óta hat billió dollárt költöttünk Japánban. A japáni termelés már régen túlhaladta a háború előtti színvonalat. Az 1959 esztendő 11 százalék emelkedést mutat. Ma Japán a világ negyedik ipari hatalma. MacArthur tábornok megszál­ló csapatai nem elnyomókként, hanem segítőtársként közeled­tek a japán néphez. A háború befejezésekor a japán föld­művelők 48 százaléka bérelt földet müveit. Amerikai nyo­másra a japán kormány 4,500,- 000 aker földet osztott ki a nincstelen farmerek között. Ma csak a földművesek 9 százalé­ka bérli a földjét. Amerikai mintájú alkot­mány szervezkedési és sztrájk­jogot biztosított a munkások­nak. A parlamentbe titkos szavazattal küldték képviselő­iket a japánok. Köztük az ed­dig elnyomott japán nők, akik ponti fekvése révén alkalmas ez a hely úgy a keleti irányból oda igyekvőknek, mint a nyu­gati irányból jövőknek. New­­a,rkról a Somerset Bus Co. au­tóbuszai óránként, minden óra előtt 5 perccel indulnak a Broad St.-ről, a Washington Parktól. A Flagship-en túl egy fél mérföldnyire kell leszállni az autóbuszról a Springfield Road-nál, Unionban. Keleti irányból jövők is könnyen meg­találják a helyet. Készüljünk s legyünk ott a Magyar Református Napon va­sárnap, julius 10-én! szeirkáltak a helyi angol lap­ban minden hülyeséget — nem járt semmi eredménnyel és az általuk kapott szavazatok szá­ma megmutatta, hogy a nép nem dűl be füt-fát összeigérő kampánybeszédeiknek, most újabb cselhez folyamodtak. Petíciót köröznek s aláírásokat gyűjtögetnek városszerte ah­hoz, hogy a jelenlegi városve­zetési kormányforma változ­tassák meg polgármester és councilmen kormányformára, ami ugyan azt jelenti, hogy a város minden kerületének lesz eéy coűncilman-je. Ez a kor­mányforma azonban nem fe­lelne meg New Brunswickon, különösen nem a mi számunk­ra, magyarok számára, mert igy könnyen ki lehetne velünk “firkálni.” Nem vált be ez a kormányforma a szomszédos (Folyt, a 3-ik oldalon) egyenjogúságukat szintén Amerikának köszönhetik. VÉKONY DEMOKRATA MÁZ Normális időkben Amerika terve sikerülhetett volna. A japán nagyszerű imitátor. A szupermarket és az amerikai pirosító, . no meg az amerikai rázós muzsika, amellyel a mai Japánban lépten-nyomon talál­kozunk, csak a felszínen mo­zognak. Idő kellett volna ah­hoz, hogy a megszálló hatalom által diktált demokratikus re­formok a japáni élet mélyébe szívódhassanak. Vörös Kina és a Szovjet Unió azonban nem engedhetik meg, hogy Ázsia kellős köze­pén egy demokratikus, pros­peráló Japán épülhessen. Mi, akaratlanul bár, a kulisszák mögött leselkedő vörösök szá­mára hajtottuk a vizet. íme eg néhány kirívó példa: A közoktatás átszervezésé­nek idején azt követeltük, hogy a régi rendszerhez hü pedagó­gusok ne jussanak szerephez, így történt, ‘hogy a Nikkyoso (tanítók szakszervezete) 600,- 000 tagja felett “uj elemek” ragadták meg a vezetést. Nem puszta véletlen az, hogy ezek az uj elemek a régi, elcsépelt marxista nótát fújják és a ja­pán iskolákban marxista taní­tók mérgezik a gyermekek agyát. A munkásvédelmi törvények szövegezése idején azt köve­teltük, hogy a szakszervezeti tagdijat, amerikai mintára vonják le a munkás béréből. Gombamódra nőttek a szak­­szervezetek Japánban — de nem volt vezetőségük. A ku­lisszák mögött bujkáló vörösök azonnal befurakodtak az álta­lunk teremtett légüres térbe. Akira Iwai, egy 32 esztendős kommunista párttag lett a 3,-500.000 tagot számláló Sohyo szakszervezeti központ főtit­kára. DIVAT DIÁKNAK LENNI 1848 március 15. RÉGEN VOLT! Abban az időben a vi­lág fiatalságához lassan ért el a hir. Régen elfelejtette min­­deneki, hogy a Duna-medencé­­ben egy maroknyi diák direkt­­akciója robbantott ki egy sza­badságharcot. 1956 októberre azonban, a rádió és a gyors repülőgép kor­szakában robbant bele a re­ményvesztett ifjú generáció tudatába. Magyarországon el­bukott az ifjüság által ger­jesztett forradalom. De Kore­ában és Törökországban puszta demonstratív akció kormányo­kat buktatott meg. A japán diákság nem Ame­­rika-ellepes. Hiszen minden szabadságát Amerikának kö­szönheti. A Zengakuren diák­­szervezet lavina módjára nőtt. 677.000 tagot számlál. Mint a ‘többi uj tömegszervezetek ese­tében, a diákságnál sem voltak vezetésre alkalmas uj elemek, így lett Nobuo Aruga 22 éves joghallgató a,szervezet veze­tője. Mig az édesapja császár­­hii ezredes volt a mandzsuriai fronton, a fiatal Aruga tagja lett a kommunista pártnak és a háttérből operálok becsusz­(Folyt. a 4-ik oldalon) MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
Thumbnails
Contents