Magyar Hirnök, 1960. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-28 / 4. szám
SOIÍTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PI.AINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STEL.TON — MANVILLE MERCED WITH* BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 4. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY «^>20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - i960. JANUÁR 28 Nyugat vesztesége a most lejátszódó francia tragédia. Akkor csapott be a mennykő, amikor a Szaharába becsapni készül a francia atombomba, mely a Gloire nemzetének újabb emelkedését jelentette volna. S természetesen egész Nyugateurópáét is. Nagy ez a katasztrófa, ami most Algériában történik, bár a végső kimenetel, amikor ezeket a sorokat Írjuk, nem látható. Vannak, akik a markukba kacagnak. Elsősorban a moszkvai vörösek, akiknek aligha jöhetett volna valami jobban, mint ez. Sőt még az angolok is. Londonban úgy találják, hogy De Gaulle szarvai már is túl nagyra nőttek s ha újabban tükörbe nézett, a nyugati világ vezérét látta benne. Lehet, hogy De Gaullenak vannak hibái, de mégis rokonszenves, hiszen — bizonyos vonatkozásban — Európát képviseli. Valahogy benne testesült meg a feltörekvő Európa. S ha most elbukik, külön európai tragédia lesz. Amilyen már amúgy is oly sok volt. Erdély és Algéria párhuzamát vonta meg valaki a fülünk hallattára. Lényegében azt mondta az illető, hogy meg kell érteni az elkeseredett algériai francia telepeseket, hiszen ők hazájuknak tekintik azt az afrikai országot. S aztán felénk fordulva hozzátette : — Ugy-e maga is hazájának tekintette Erdélyt? Pontosan igy vannak az algériaiak is. Elvégre ők ott születtek s talán még az apjuk is. Tiszteletreméltó, hogy az algériai francia telepesek annyira ragaszkodnak a földhöz, ahol születtek. De van valami lényeges különbség az algériai telepes és köztem, a székely ember közt. Nekem nemcsak az apám, vagy a nagyapám született ott. Akkor kerültek oda az elődeim ... — noshát ezt nem tudnám megmondani. Valamikor a történelem hajnalán. És hosszú évszázadokon keresztül mi építettük Erdélyt. És főleg mi védtük, a népvándorlás különféle hullámai, aztán török, tatár és Isten a megmondhatója, még hányféle náció ellen. Szűz földjébe először a mi ekéink hasítottak bele és mi építettük patinás iskoláit is. Mindent mi tettünk, amit ott értéknek lehet nevezni, erdélyi székelyek, magyarok, és mellettünk a szászok. S aztán nem is az volt Erdély kapcsolata Magyarországhoz, ami Algéria viszonya Franc iaországhoz. Erdély valóban Magyarország része volt, ha a sors külön életre is kényszeritette bizonyos ideig. S aztán Algériában van egy millió francia, nyolc millió őslakó arabbal szemben. Erdélyben csak mérsékelt többségben vannak a románok. A primitiv népek mindig szaporák. Nagy vonalakban ez a helyzet s mégis akadt egy francia, Clemenceaunak hívták, aki oly dühösen és tekintet nélkül trancsirozta fel Magyarországot, vágta le róla Erdélyt, mint valami mészáros, aki vérbeforgó szemekkel csap-üt a baltájával. Ezeket felejteni nem lehet. S nem furcsa, hanem egészen természetes, hogy mindezt elmondjuk, ha valaki a fülünk hallattára von párhuzamot Erdély és Algéria közt. Gates hadügyminisztert a szenátus valószínűleg nem erősiti meg tisztségében, hacsak a józanság nem vesz erőt a nemes testületen. Gates azt merte mondani, hogy a Szovjetunió előnye a rakétagyártás terén nem is olyan nagy, mint azt eddig amerikai körökben feltételezték. Sőt, valami áfáiét is mondott, hogy háborús erő tekintetében Amerika még mindig fölényben van a Szovjetunióval szemben. Nosza, egyéb sem kellett. A szenátus felbőszült. Hogy mer egy éppen csak kinevezett, de meg nem erősített hadügyminiszter igy beszélni? Elvégre ez nem illik bele a választási Tervekbe. Mintha már nem is az volna a fontos, hogy mekkora Amerika katonai ereje. Orvtámadás esetén felveheti-e a küzdelmet a Szovjetunióval? Hanem csak az a fontos, hogy az országos választás egyik nagy jelszava veszélybe került. Legalább is ez látszik legfontosabbnak. A “MÁGNÁS MISKA” c. 3 felvbnásos zenés-táncos operettet január 31-én, vasárnap este 8 órai kezdettel adja elő New Brunswickon a Szent László Teremben a New Yorki Magyar Operett-színház. (Ugyanezt a színdarabot ugyanaznap délután 3 órai kezdettel Woodbridgen, a római katolikus egyház termében is bemutatja a jónevü new yorki szinésztársaság.) Jegyek a brunswicki előadásra elővételben kaphatók a magyar étteremben (Somerset St.) és a többi szokott helyeken. Moszkva mellett zsinagógát gyújtottak fel az oroszok Az “Izrael Hangja” nevű izraeli rádióállomás nemrég bejelentette, hogy Sostikov, a Szovjet Vallásügyi Bizottság tagja megerősítette azt a hirt, mely szerint 1959 őszén zsidó Újév napján az oroszok felgyújtották a Moszkva melletti malachovkai zsinagógát. A zsinagóga gondnokának 80 éves felesége szörnyethalt az ijedtségtől és több zsidó megszrült A zsinagóga körül antiszemita röplapokat találtak. A szovjet rendőrség szerint a gyújtogatást “felelőtten elemek” követték el. Lemmer nyugatnémet miniszter szerint röviden sor kerül a kölni zsinagóga megszentségtelenitői elleni per tárgyalására és a tárgyalás be fogja bizonyítani, hogj) az akció mögött a Kelet-Német kommunisták állottak. ' Kincsei ölték meg... Athénben a svájci repülőgépről eszméletlen állapotban vitték kórházba Joseph Bastur libanoni kereskedőt. De mielőtt segíthettek volna rajta, megfulladt. A- gyonszoritotta a keskeny haskötője. A haskötő azért volt olyan nagyon szűk, mert televolt svájci karóra-szerkezetekkel, kb. 1500 darabbal. Megfojtották a kincsei . . . Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG Igazgatósága az érvénybe lépett, uj Alapszabály értelmében nyilvános pályázatot hirdet a KÖZPONTI TITKÁR állásának betöltésére. A pályázatok 1960 február 15-ig “PÁLYÁZAT” felírással, a kellő igazoló okmányok fotómásolatával, nyomtatásban megjelent müvekkel stb. felszerelve, külön lezárt borítékban küldendők be a Szövetség országos elnöke címére: 1426 West Front Street, Plainfield, N. J. — A pályázatok felett az Igazgatóság legközelebb tartandó gyűlésén dönt. A megbízatás rendes körülmények között három évre szól. Pályázhat minden amerikai születésű vagy itt állampolgárságot nyert magyar, aki az angol és magyar nyelvet szó-, ban és Írásban egyaránt tökéletesen bírja; megfelelő gyakorlatot tud felmutatni mindkét nyelvű fogalmazásban, gépírásban, előadásban, irodavezetésben. Továbbá elegendő összeköttetéssel rendelkezik amerikai hivatalos és társadalmi körökben, behatóan ismeri az amerikai magyar életet és általában olyan egyéniség, aki alkalmas a magyarság széles rétegeivel való kapcsolatok ápolására. Szükséges olyan cikk-irási készség is, amely a diplomáciai, kulturális, politikai, jogsegélynyujtási, szervezési: általában a magyarság érdekeit szolgáló különböző tereken eddig elért eredményeknek folytatásával és lapjainkban ismertetésével a köz bizalmát megszerzi és megtartja; ugyancsak a Szövetség fenntartásához szükséges tetemes összegeket önkéntes megajánlások formájában elő tudja teremteni, mert a Szövetség évi költségvetésének mintegy kétharmadát egyéni adományok teszik ki, mig a működési alapul szolgáló egyharmadot három országos jellegű testvérsegitő intézményünk adja. A pályázónak számolnia kell azzal is, hogy kötelezettsége nem csupán a hivatali órákra szorítkozik, de minden időben (hétvégeken, ünnepnapokon is) készen kell lennie teendőinek végzésére. Javadalmazás megállapodás szerint. Az Igazgatóság megbízásából HAYDU K. GYÖRGY s.k. — RÉVÉSZ KÁLMÁN s.k. BORSHY K. GYÖRGY s.k. (<r * > ff fcgy szál virág... A “New Brunswick Public Evening School” magyar tanulói $32.50-t adtak össze s juttattak el szerkesztőségünkbe azzal, hogy azt adjuk át a tragikus körülmények között meghalt Szűcs István barátjának, aki a temetési költséget magára vállalta. “Egy szál virág Szűcs István boldogtalan magyar testvérünk sírjára” — ez volt a felírás a gyüjtőiven, amivel a pénzt maguk között öszszeszedték és amelyen 30 magyar név áll. A hozzánk küldött kísérőlevélben pedig azt Írják az esti iskola magyar tanulói: “Köszönetünket fejezzük ki Szerkesztő Urnák, amiért lapjában megemlékezett a tragikus körülmények között meghalt Szűcs István boldogtalan magyar testvérünkről és a körülményekhez képest igyekezett becsületét menteni a szigorú amerikai felfogással szemben. Mi őszintén sajnáljuk a két fiatal életet, különösen azért, hogy nem éreztek magukban elég erőt harcolni boldogságukért és megfutamodtak az élet elől, amikor komoly probléma elé állította őket.” 1. osztályú ingyenjegy Moszkvába! A “világ szeme” mindent lát Amerikában kísérletek folynak olyan mesterséges bolygókkal, melyek a világűrből mindent “látnak” és szemmel tartják az egész Földet. Különleges készülékeik segítségével pedig fényképfelvételeket csinálnak az ellenség készülődéseiről és titkos arzenáljairól. Ez a készülék arra szolgál, hogy esetleges orvtámadásokat idejében a katonai hatóságok tudomására hozzon. Amerika az élen! A légihaderő vezérkari főnöke, Thomas D. White tábornok szerint, minden ellenkező híreszteléssel szemben, Amerika a rakéta-versengésben az élre került és általános katonai helyzetünk is biztonságosabb, VALÓDIBB, szilárdabb, mint a Szovjeté. U- gyanakkor erősen helytelenítette, hogy a B. 70 óriásbombázók gyártását abbahagyták. Ezzel csak a Szovjetnek tettek szívességet — mondja a generális. Kinek ? Ki ad és kinek ad elsőosztályú ingyen jegyet Moszkvába, méhozzá tetszés szerint repülőgépre, vagy hajóra? Kik ezek a kivételesen kiválasztott kedvezményesek ? Megmondj uk. A kivételesen kiválasztott kedvezményesek mindazok az elvtársak, tovarisok, akik nincsenek megelégedve a kiszipolyozó kapitalista-imperialista rendszerrel és. inkább a moszkvai munkásparadicsomba vágynak. És ki az, aki a jegyeket adja? íme a cim, tessék jól feljegyezni: ANTI-COMMUNIST LEAGUE OF HARTFORD, Conn. Post Office Box 1867. Rajtja Elvtársak! Itt az alkalom. Ilyen alkalom nem mindenkor kínálkozik. A történelemnek vannak néha humorosan komoly fordulatai is. Tizenkét évvel ezelőtt történt, hogy az American Anti-Communist League of Hartford, Moszkvába szóló ingyenes utazást ajánlott fel azoknak a vöröseknek, akik: HAJLANDÓK LEMONDANI AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁRSÁGUKRÓL ÉS KÖTELEZIK MAGUKAT, HOGY SOHASEM FOGNAK VISSZAJÖNNI AMERIKÁBA. Most ezt az ígéretet megújította. Ezeknek a kommunistáknak az Antikommunista Liga hajlandó elsőosztályu hajó-, vagy repülőjegyet adni és azonkívül is hajlandó minden egyéb segítséget megadni arra, hogy minél előbb kerüljenek álmaik netovábbjába: Kruscsevék paradicsomába. Noshát elvtársak, most már csak a kezeteket kell kinyújtani arra, hogy kékmadaras vágyálmaitok netovábbjába: a Szovjet munkásparadicsomba juthassatok ! Rajta, rajta elvtársak, to varisok, kamrádok, ne szalasszátok el a talán spha többé vissza nem térő alkalmat. “Fel-fel ti rabjai a földnek! Fel-fel te fáradt proletár.” Hagy játok itt gyorsan ezt a cudar kapitalista világot és siessetek a Szovjet tej jel-mézzel folyó országába. “A szabadság napjai MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? TÓBIÁS FERENC, 140 Hamilton St.-i lakos 57 éves korában, január 24-én meghalt. Gyászolják: özvegye, sz. Maxim Anna, két fivére István és családja és Sándor (az óhazában), egy férjezett nővére, Mrs. Maria Németh és más rokonsága. Kedden, január 26-án temettek a St. Peter temetőben. ' VARGA JÁNOS és neje, Remsen Ave.-i lakosok házasságuk 21-ik évfordulóját ünnepelték a napokban. ELADÓ New Brunswickon, 6-ik Ward-ban 9-szobás ház, olajfütéssel, 30x50 garázzsal, 2-szobás üzlethelyiséggel, 75x100 lotton. Jól jövedelmező birtok. Telefonáljon: Kilmer 5-4078, vagy Kilmer 5-3371. A MAGYAR Férfi és Női Demokrata Körök szokásos közösen rendezett farsangi kabaréestje január 30-án, szombaton lesz a Szent László Hallban. A zenét most is a Kára- Németh zenekar fogja szolgáltatni s a két kör vezetősége és tagsága minden előkészületet megtesz, hogy a multiakhoz hasonló nagysikerű mulatságlégyén ez is. Városunkból és a környékről sokan készülődnek erre a táncmulatságra, ahol mindenki jól érzi magát, jó társaság szokott összejönni és igazán jó magyaros hangulat van. Ételekről, italokról is gondoskodik a rendezőség. HÁZIMUNKÁRA, heti 1-2 napra aszszonyt keresek. — Telefonáljon: CH. 9-3407. KNOBLOCK M. Antal és neje, 28 Gardwood St., South River-i lakosok leányát, Cathleent eljegyezte John Robert Schaffer. Az esküvőt a nyárra tervezik. A JOHNSON & JOHNSON gyár januári kimutatása szerint 17 munkását tüntette ki újabban s ezek között magyárokat is találtunk: Monek Mary, 73 French St.-i lakos, aki 25 éve hűséges munkása a gyárnak és Szabó Gizella, 97 Henry St., aki öt éve dolgozik becsülettel a gyárnál. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javítását és átalakitását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József Telefon: CHarter 7-8484. GAJDOS ISTVÁN és neje Dix St.-i lakosok január-21-én ünnepelték boldog házasságuk 49-ik évfordulóját. HAYDU ANTAL és neje, Central Ave.-i lakosok 34-ik házassági évfordulójukat ünnepelték január 25-én. NAGY LAJOS és neje Edison-)' lakosok a napokban ünnepelték házassági évfordulójukat és ugyanakkor leányuk, Darlene hatodik születésnapját. KERESÜNK egy kiadó 3-szobás, fürdőszobás lakást, lehetőleg nem messze a brunswicki állomástól. Akinek van ilyen kiadó lakása, vagy tud ilyenről, telefonáljon a Hírnök szerkesztésébe? CHarter 9-3791. A lakás fiatal házasoknak kell. CSEKE SÁNDOR és neje, 851 Hamilton St.-i lakosok leányát, Erzsébetet eljegyezte Joseph J Morone. Az esküvőt őszre tervezik. “ELVESZTETTE A FEJÉT” . . . Robert Lukens 238 Somerset St.-i lakos jelentést tett a rendőrségen, hogy elvesztette a fejét. No persze, nem a saját fejét, hanem egy kitömött hatágú szarvas-fejet, melyet valaki a kocsijából egy óvatlan pillanatban kiemelt. VILLANY-SZERELÉSI munkákat szakértelemmel, lelkiismeretesen végzik. Telefonhívásra házhoz jövök: CHarter 9-6082. — Charles Kish EGY GÁZKÁLYHA eladó. Mrs. Taljánnál, 90 Harvey St. Tel. Kllmer 5-3762. már jönnek...’ Ti átlépitek a népnyuzó kapitalista határt és “rabságtoknak vége már...” Vágyatok eddig nem repülhetett a megvalósulás szárnyain, mert talán nem tudtátok a költségeket megkeresni ebben a népivérszipolyozó háborúra uszító országban. Most itt az alkalom, csak menjetek. Urak lesztek, úgy utaztok, mint egy vörös rabszolgahajcsár, mint egy komisszár, mint egy Mikoján, vagy Kozlov: elsőosztályu hajókabinban, vagy repülőgépen. És ha megérkeztek, bizonyára boldogok lesztek abban az országban, ahol egyedül a “nép uralkodik,” ahol majd hamarosan megkóstolhatjátok, mi a sajtószabadság, mi a szólásszabadság, mi a szovjet-gyülekezési jog, a szovjet szavazati jog, a szovjet sztrájk-jog, mi a 10 órás szovjetjövedelem és mi az EGYSZOBÁS vagy EGYÁGYAS szovjetlakás? De különösen ti pakoljatok össze gyorsan, ti akik Moszkva fizetett sajtócselédei, vagy politikai ügynökei vagytok és akiknek száján mindig pergetett mézként csordul ki a biztatás hogy csak az a jó, csak az a tökéletes, csak az az igazi tovaris boldogság, ami a moszkvai munkásparadicsomban van... Remélem jó példával fogtok elölj árni, sietve lemondtok csalárd utón megszerzett állampolgárságotokról, sietve folyamodtok útlevélért és elsőosztályu ingyenjegyetekkel sietve a Moszkvába induló hajóra, vagy repülőgépre ültök...? Hiszen képzeljétek csak: abban az országban fogtok élni, ahol az egész földkerekség Napja: Sztálin uralkodott és helyébe most testvérnapja: Kruscsev elvtárs lépett. ... Látjátok, elvtársak, ott nem lesz sztrájk, (mert ha lesz, leütik érte a fejeteket). Ott nem lesz kiszopolyozás... (mert mindeneteket elveszik). Ott nem lesz elégedetlenség... (mertha kimeritek nyitni a szátokat, kiverik érte minden fogatokat.) Ott nem fogjátok kritizálni a munkaadót, hanem békésén, csendesen, lehajtott fejjel, látástól vakulásig fogtok robotolni Kruscsev Tatának, a világ nagy békeapostoláinak és vodkachampionjának. Hát csak rajta: tegyétek meg örökös eltávozástokra az előkészületet még ma! Siesetek. Mert ki tudhatja, hogy amikor majd becsukódik mögöttetek a kapitalista rabság nagy börtönkapuja: felnyilik-e ugyanakkor számotokra a népiszabadság és népi megváltás nagy Vörös Kapuja? És eszetekbe se jusson az a két kelekótya “elvtárs,” akiket az amerikai bíróság néhány évvel ezelőtt összeesküvésért hat évi börtönre, vagy:—Moszkvába való szabad visszatérésre Ítélt és ez a két kelekótya kamrád inkább az itteni hat évi börtönt választota, mint a Moszkvába való szabad visszatérést! De ti erre ne gondoljatok, kamrádok! Ti csak ragadjátok meg a nagyszerű alkalmat, az elsőosztályu szabadj egyet és tűnjetek el mielőbb álmaitok vöröslő távolába: MOSZKVÁBA! Sz. L.
