Magyar Hirnök, 1959. július-december (50. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-16 / 29. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP °WagyWi • cfGMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NÉW BRUNSWICKON ll I—— ..... I mm ~ VOL. 50. ÉVFOLYAM NO. 29. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY “€!1^20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1959. JULIUS 16 _________________________________________________________________________________ —-------------------------------------------------------------------------------------------‘------------------—' — —------------------------------------------------------------------------------------------------: ---------------------------------------- — ■' ■ ~ * ----------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------------------- ----------Három születésnap KAPAVÁGÁS A BETHLEN OTTHONBAN AMERIKA A RAB-NÉPEKÉRT Eisenhower elnök aláírásával szentesítette azt a hatá­rozatot, amelyet a Kongresszus mindkét háza szavazott meg" és amely julius S-ik hetét a Captive Nations, vagyis a szov­jet rabságában élő nemzeteknek dedikálja, mintegy biztatás­ként arra, hogy el fog jönni a szabadulás napja s ezt az Egye­sült Államok hivatalos, sőt törvénybe iktatott formában ga­rantálja szájúikra . . . Sokan talán “nesze semmi fogd meg jól” gesztusnak mondják ezt, valójában azonban nagyjelen­tőségű az elnök által aláirt törvény, különösen most, a kül­ügyminiszterek folytatott genfi tárgyalásai idején, mert ele­ve leszögezi, hogy az alkudozásokban meddig mehetünk, mit Ígérhetünk meg és mit nem! Ezzel kapcsolatban vasárnap, julius 19-én délelőtt 10 órakor New Yorkban, ft St. Patrick.Katedrálisban Spellman bíboros szentmisét mond az elnyomott népekért. Hétfőn, ju­lius 20-án délelőtt 10 ómkor pedig nagyarányú tüntetés lesz az Egyesült Nemzetek palotája előtt (First «Yve. és 43-45 ut­cáknál). Llgy a szentmisén, mint a hétfői tüntetésen részt­­vesznek az eltiport rabnépek reprezentánsai, a különböző nemzetiségű csoportok és azok vezetőemberei. Tekintettel az idő rövidségére, a tüntetésre a magyar csoportok felvonulását a New York környéki városokbaií nem lehet külön megszervezni, de e sorok utján is felhívunk minden jóérzésü^riagyart: aki teheti, legyen ott, mert na­gyon fontos, hogy a Szovjet által 1956-ban másodszor is le­tiport magyar nemzetet nagy tömegben képviseljük ezen a tüntetésen! MAGYAR NYELVEN MERNEK ITT ÍGY ÍRNI? Nem engedünk Berlinben? Dehogyis nem! Mindkét mar­kunk tele van engedményekkel, de a szovjet vezetők még nem tartják elégnek s igy nem fogad­ják el. Az átlag újságolvasó, vagy rádióhallgató meg van győződ­ve, hogy a Nyugat Berlinben egy tapodtat sem enged és az al­ku, vagy egyezmény csak kétol­dali engedmények alapján köt­hető meg. így is kellene, hogy le­gyen. De nem igy van. S hogy nem igy van, annak az oka nem is egy, hanem száz. Köztük az első az, hogy az ango­lok szakadatlanul szorítják az a­­merikai kormányt az engedéke­nyebb politikára. Szerintük A- merika még mindig túl merev. Az angol politikusok azt ma­gyarázzák az amerikaiaknak, hogy nem Berlinben van az igazi veszély, hanem az Európai Kö­zös Piacban, tehát a nyugateu­rópai gazdasági összefogásban. Hat nyugateurópai ország össze­fogott, hogy fokozatosan lebont­va a vámhatárokat, még virág­zóbb állapotokat teremtsenek. S ez jobban fáj az angoloknak, mint Berlin, a szovjet terjesz­kedés, mint bármi a világon. A német, olasz, francia ipar ör­vendetes megerősödése minden jóindulatú ember tetszésével ta­lálkozik, csak az angol a kivétel, ő nem tud már kedve szerint ke­reskedni Európában és szerete a világon, mert Nyugateurópa túl­tesz rajta. Versenyképesebb. A beavatottakon kivül senki sem tudja, hogy a Nyugat voltaképpen mit ajánlott fel a Szovjetuniónak a berlini ügy­ben. Csak annyit tudunk, hogy többet, mint kellett volna. Maga Herter külügyminiszter egy Íz­ben azt mondta: ‘Ha ilyen ala­pon az egyezség létrejön, engem aligha fogadnak lelkesen a ber­liniek . . .’ Ez a kijelentés sokat sejtet, érdemes gondolkodni rajta. Persze, Amerikában is sok minden történik, aminek nem volna szabad megtörténnie. Az egyik országos nevű magánem­ber hangoztatja, hogy minél gyorsabban el kell ismerni a Ke­letnémetország néven ismert moszkvai állam-tákolmányt, még kell hívni Amerikába Hruscso­­vot. Az egyik naiv szenátor arról álmodozik, hogy hidat kellene é­­piteni, vagy alagutat Alaszka és Szibéria közt. Mindenki politizál, mindenki javasol valamit, ahelyett, hogy a kormányra bízná. Elvégre, e­­gyedül és kizárólag a kormány ismeri az összes tényezőket. A fogadatlan prókátorok már iga­zán abbahagyhatnák a fecsegést. Politikai amnesztia? Az egyik tekintélyes amerikai hetilap szerint a budapesti kor-ÉPITŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­set és régi építmények javítását éa átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József Telefon: CHarter 7-8484. 1915-ÓTA el van ismerve, hogy: Goldstein cipő jó cipő!—63 French St. New Brunswick, N. J. INTELLIGENS, egyedülálló, közép­korú, egészséges nő, magyarul, né­metül és keveset angolul beszél, ir, olvas, kitünően főz. Elvállalná idő­sebb nő, vagy férfi kisebb háztar­tásának vezetését, reconvalescens beteg gondozását, vagy magyar vállalatnál gépirónőí állást. Önálló levelező és irodai munkaerő. Cím e lap Szerkesztőségében. mány rövidesen széleskörű poli­tikai amnesztiát hirdet. Tehát a rendszer elég erősnek érzi ma­gát, hogy a forradalomban részt­­vett ‘megtévedteket’ kiengedje a börtönökből és az internáló tá­borokból. Ha igaznak bizonyul a felte­vés, ezzel Kádárék elsősorban a Nyugat szemébe szeretnének port hinteni, mondván, hogy ‘a régi sebek, ime, begyógyultak, az ország magához tért a bódu­latból és boldog, nagyon boldog az istenadta nép, mert hisz a ve­zetőiben és a szociálizmus jövő­jében.’ Lesznek is nyugati újságírók, akik ezt a tényt nagy dobra ve­rik. Elképzelhető, hogy egyes nagy amerikai lapok Magyaror­szágon és Erdélyben utazgató tudósítói milyen jelentéseket ad­nak szerkesztőségeinknek! Nem­régiben az egyik nagy amerikai lap Erdélyben utazgató munka­társa arról irt, hogy a középkori várakban kaszabörtönök voltak s azokban sok-sok ember pusztult el. Semmit sem lát a mostani pusztulásból. Az embernek szin­te az az érzése, hogy a tudósitó két oldalról is kap fizetést. Félnek a magyar menekültektől... Az utóbbi időben több bu­dapesti rádió-adás foglalko­zott. az amerikai hadseregbe bevonult magyar menekült fi­ukkal. Leplezetlen idegesség­gel majdnem kétségbeesetten próbálta a magyar adás a fia­talokat az amerikai kiképzés borzalmaival rémitgetni. Egy­ben elárulta a rendszer hihe­tetlen gyengeségét, amikor be­vallotta, hogy párezer jól kép­zett fiatal magyar katona adott esetben komolyan ve­szélyeztethetné a rendszer fenállását Magyarországon. SZÉP tiszta szoba dolgozó férfinek kiadó. Cim: 129 French St. AZ ATLÉTA KLUB Somerset Streßten épülő gyünyörü uj szék­háza már tető alatt van. Az épít­kezés szépen halad előre olyany­­nyira, hogy a klub tagjai meg­kezdték a nagy megnyitási nap előkészületeit. A megnyitási ün­nepséget, nagy banketet és tánc­­mulatságot szeptember 27-re tűzték ki az uj hatalmas terem­ben ,amely mintegy 1,000 sze­mély befogadására lesz alkalmas és egyik legnagyobb és legszebb ilyen terme lesz New Brunswick-FELHIVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswicki Szent Imre Herceg Egylet-Főosztálya havi rendes gyűlését julius 17- én, péntenen este 8 órai kez­dettel tartja a Szent László is­kola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives megjelené­sét. Tagtársi tisztelettel: GÖDRI MIHÁLY, titkár | Közelről-távolról jött érdek­lődők, vendégek s a Bethlen Ott­hon lakói részvételével julius el­ső vasárnapján, az Egyesült Ál­lamok 183-ik, az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület 63- ik és a Bethlen Otthon 38-ik születésnapján ünnepélyes kere­tek között megtörtént az uj öre­gek Háza építésének kezdetét jelző kapavágás. A három születésnap egybe­esése — amint Borshy Kerekes Gyógy elnök frappáns beszédé­ben kiemelte, — nem a véletlen játéka. Magyarország fennállá­sa ezredik esztendejében, a ma­gyar fajtát annyira jellemző olt­­hatatlan szabadságszeretet tuda­tosan tűzte ki az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület megalakulása napjaként julius 4-ét. Magyarország hatvanhá­rom évvel ezelőtt sem volt sza­bad olyan értelemben, ahogy azt a kossuthi eszméktől annyira át­itatott amerikai magyarság sze­rette volna látni; igy hát néma demonstrációként lelkületében legmagyarabb intézményének, az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesületnek elindulása nap­jául az Egyesült Államok szüle­tésnapját választotta ki. A harmadik “születés-nap” már tradícióvá vált. Mikor ame­rikai magyar reformátusságunk szélesbiteni akarta a keresztyén szüretet szolgálatának mezejét, amikor apátlan-anyátlan ember­­palánták s hajlott korú, támasz nélkül maradt véreink gondját akarta felvenni, a számukra szó szoros értelmében otthont nyúj­tó intézményünket itt Ligonier­­ben, Amerika egyik legfestőibb vidékén, szintén julius 4-én nyi­totta meg, közel 40 évvel ezelőtt. Most, amikor a Bethlen Ott­hon eddigi életében legnagyobb arányú építkezésünket Isten ke­gyelméből s jótét-lelkek segítsé­gével elindítjuk, a kapavágás dátumául önként adódott a ha­gyományos függetlenségi nap. A gyönyörű nyári napon festő ecsetéire kívánkozó völgyünkben tartott kapavágási ünnepélyíin­nak. A Magyar Amerikai Atléta Klub nagy szerepet játszott a múltban is mindig a New Bruns­­wick-i magyarság életében, de ezentúl még nagyobb, még foko­zottabb mértékben kapcsolódik majd össze az itteni magyar élet az Atléta Klubbal (és megfordít­va . . .) Az itteni magyarság kö­zös érdeke az Atléta Klub ügyé­nek felkarolása s amennyire fel­sorakozunk mellette, benne és mögötte (értjük ez alatt magát a klubot s annak belső életét; magyar munkáját, társadalmi, sportéletbeli és más aktivitá­sait!) annyira fogjuk hasznát látni és annyira fogunk majd böszkékkedhetni fezzel az alkotá­sunkkal! Álljunk hát oda mind­nyájan s pártoljuk, segítsük az Atléta Klubot! Legyen a New Brunswick-i magyarság köz­pontja a HAAC uj székházépü­lete! ASZTALOSMUNKÁKAT: épitkezé.i munkákat, házak, garázsok, kony haszekrények építését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros, Tel. CHarter 9-7758 4» MliltowB 8-1394 X két Daróczy Sándor igazgató fo­hásza vezette be,Lamit ufcán fei­­zendült a jellegzetesen magyar református zsoiá»': “Tebenned bíztunk eleitől fogva . . .’’Zen­gett, szárnyalt tz öuek, még a he­gyek is belészerettek, könyv nél­kül megtanulták s olyan megha­tóan ismételték utánunk: “Szolgáidon láttassad dolgaidat, Dicsőségedet azoknak fiain! Add értenünk felséges hatal­madat, Mi kegyes Uruní, óh irgalmas Isten: Minden dolgunkat bírjad, for­gassad, x Kezeink munkáját igazgassad!” ' Az ige üzenetét. Ézsaiás prófér ta könyve 65. résijéből Szőke Ist­ván duquesnei (Pa.) lelkipász­tor, felügyelőbizfettsági tag ol­vasta fel, imádságban pedig Da­róczy Sándor igazgató vitte "a lelkeket Isten elé} Borshy Kerekdä György elnök beszéde a fajtájit, hitének cse­lédeit, a szabadság eme klasszi­kus földjét forrón'szerető, a jövő feladatát tisztán látó. azt körvo­­lazni tudó, küldetéses lélek meg­nyilatkozása volt dsini után a ka­pavágási aktus!. ..iC.kkcl a sza­vakkal vezette be: “Most pedig a Szentháromság egy Isten nagy neve segítségül hívásával ejtsük meg kapavágásunkat,, jelképez­vén vele amaz építkezésünk kez­detét, amivel hajlott korú test­véreink számára óhajtunk a se­gítő- szeretet nevében otthonul szolgáló hajlékot emelni.” “An­nak bizonyságául pedig” — foly­tatta tovább — “hogy az Ameri­kai Magyar Református Egye­sület éli az igét: “egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” — emez ásónyi földet kiemelem.” Az ak­tusban a Bethlen' Otthon nevé­ben Daróczy Sándor igzagató követte. Ezután a II. Rákóczi Ferenc hires emlékérmén megörökített jelenet elevenedett meg. A há­rom legnagyobb amerikai ma­gyar református csoport képvi­­(Folyt. a 3-ik oldalon) JULIUS 26-ÁN, vasárnap lesz a szokásos William Penn Nay a Szent József görögkatolikus egy­ház piknikhelyiségében. A brunswicki és környéki Wm. Penn egyleti tagok és' barátaik nyári szabadtéri mulatsága ez­­idén is hangulatosnak, sikeres­nek ígérkezik, csak az'.időjárás legyen jó. A Kára-Németh zene­kar gondoskodik a hangulatcsi­­nálásról, enni-innivalókról pedig majd a rendezőség. VARGA ANDÁRSNÉ Frank­lin Township-i lakos julius 13- án ünnepelte születésnapját. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁ­TUS EGYESÜLET New Jersey-i KERÜLETI IRODÁJA 216 Somerset St. New Brunswick, N. J. Tel. CHarter 7-2077 NYITVA VAN: Keddtől szombatig naponta dLe 10-tól d.u, 5-?g„ Csütörtök esténként S óráig Temetésre mentek haza...--------?— Btfó Péter és Fiai közismert utazási irodája közli lapunk­kal, hogy Mrs. Melcsák Anna, 33 Mine St., New Brunswick-i lakos; aki néhány héttel ez­előtt utazott az óhazába, 90 éves édesapja meglátogatásá­ra, voltaképen temetésre ment haza, mert a viszontlátott édesapa, Id. Filep Gábor a lá­togatás ideje alatt a szatmár­­megyei Szamosszeg községben meghalt. A tragikus hirt csak tetőzi egy másik hasonló hir, mely szerint az ugyancsak néhány hete hazautazott Bodnár Gyu­­láné, 29 Brookside Ave., new brunswicki lakos hasonlóké­pen járt: 47 éve nem látott testvére a- viszontlátás örömét nem bírta el, alig hogy meg­ölelték egymást, rosszul lett s mire orvoshoz vitték, útköz­ben meghalt. így Mrs. Bodnár is temetésre ment haza az aba­­uj-megyei Aszaló községbe. Mindketten annak a temetésén vettek részt, akinek viszont­látására, m e g 1 á t o g atására mentek haza. Jávor Pál nem halt meg Amerikában is elterjedt a Jávor Pál haláláról szóló hir. A magyarországi rendszer lapjai és rádiói sokáig teljesen hall­gattak Jávorról. Junius 30-án Besztercei Pál, egy fiatal szí­nész megintervjuolta Jávort a Városmajor-uti szív -kórház­ban s ezt a magyar rádió is közvetítette. Az intervjuból ki­derült, hogy Jávor súlyos be­tegségéből, melynek mibenlé­tét el nem árulták, felépült. Jávor közölte Beszterceivel, hogy meghívták, hogy ősztől’ kezdve' játszón a Nemzeti Színházban. Bizonyára valami kemény kommunista szerepet fog kapni. 6-SZOBÁS HÁZ, mindennel felszerel­­ve, közel a Livingston Ave.-hoz, ju­tányos áron eladó. Érdeklődni: Steve Kovács, T6 James St. New Brunswick. Tel. CH. 9-0614. A MAGYAR Női és Férfi Demokrata Körök szokásos évi nagy egésznapos kirándulása vásárnap, julius 19-én lesz, szokás szerint most is a John­son Parkban. A piknikezés a kora reggeli órákban szalom­­nasütéssei kezdődik, délre fi­nom gulyás lesz, délután pedig pesenye, kolbász, hamburger s “hot dog” várja a vendégeket. Persze “locsolgatás” is lesz bőségesen, még pedig befelé és nem vízzel . . . SZENDREY LAJOSNÉ ju­lius 16-án ünnepelte születés­napját. KISH PÁL, 5 Langley Pl.-i Iákos 40 éves korában kedden VILLANY-SZERELÉSI munkákat szakértelemmel, lelkiismeretesen végzik. Telefonhívásra házhoz jö­vök: CHarter 9-6082. — Charles Kish. EGY GYÖNYÖRŰ menyasszonyi ru­ha, amely soha sem volt használva esküvői ruhának, tömör gyöngy­­kei onával együtt nagyon _ olcsón megvásárolható. Telefonáljon Mrs, Kárához, CH 9-3951. Az amerikai, magyarul beszé­lő vörösek julius 4-5-én Los An­geles, Californiában “lapkonfe­renciát” tartottak, ahol a New Yorkban megjelenő kommunista újság, az “Amerikai Magyar Szó,” valamint a “Nők Világa” és a “Tény” cimü hasonló kom­munista .kiadványok ügyét tár­gyalták meg. “Megbeszélték a bevándoroltak védelmének kér­dését” is — írja a vörs újság, a­­mi azonban annyit jelent ma­gyarra lefordítva, hogy Los An­gelesben arról konferenciáztak: miként keljenek védelmére azok­nak, akik ellen a hivatalos Ame­rika eljárást indít kommunista mesterkedésük miatt azon az a­­lapon, hogy amikor ebbe az or­szágba bejöttek, vagy itt polgá­rosodtak, hamis adatokat mon­dottak be, vagy elhallgatták kommunista voltukat, párt-tag­ságukat, stb. A vörös lap-konferencia “de­éjszaka hirtelen meghalt. A második világháborút végig­harcolt amerikai veterán-kato­nát felesége, édesanyja, Mrs. Kish Lujza, két mostohagyer­meke, négy testvére és más ro­konsága gyászolja. Temetése pénteken lesz a Gowen temet­kezési intézetből a Van Liew temetőben. MUNTYÁN JÁNOSNÉ, 485 Hamilton St.-i lakos a St. Pe­ter kórházban meghalt. Ma, csütörtökön temették a Szt. László r. k. templomban meg­tartott gyászmisével. Férje, öt mostohagyermeke és más csa­ládtagjai gyászolják. FARKAS LAJOSNÉ, 18 McAuliffe Dr.-i lakos julius 7- én meghalt a Middlesex Kórház­ban. Két férjezett leánya, 4 fia, (Folyt, a 3-ik oldalon) ÉTTEREM konyhájába kisegitő~nöt keresnek, 45 éves korig. Két szabad délután, ellátás, biztosítás, stb. Fi­zetés megegyezés szerint. Érdeklő­­dők e lap szerkesztőségéhez fordul­janak. legátusai” bizalmat szavaztak az ügyvezető Bizottságnak, a szer­kesztőségnek, stb. stb. — írja s bölcselkedik vele a “Magyar Szó” . . . Persze, ezjtz egész csak megtévesztő játék, képmutatás, fedőmunka. Mert az “Amerikai Magyar Szó”-nak csúfolt kom­munista kiadványt és a másik két vörösmaszlagos sajtótermé­ket— amelyeknek semmi közük és kapcsolatuk nincs se Ameri­­val, se az itteni magyarság óriá­si zömével — valójában ma­gyarországi kommunista pénz­ből adják ki. Ennek a “lapkiadó társaságnak” Washingtonban, a külügyminsiztériumban kellene bejegyezve lennie a Foreign Agents Registration Act törvény értelmében, mint egy idegen or­szág ügynöksége, hiszen lapjaik­ban elejétől, végéig mindent di­csérnek, magasztalnak, ami kommunista “vívmány” és min­dent kritizálnak, leócsárolnak, kigunyolnak, ami amerikai és aki, vagy ami kommunista-elle­nes . . . Mintha csak Budapesten készülnének ezek a lapok, a mai kommunista Budapesten, ahol viszont úgy beszélnek, ahogy Moszkva diktálja! A vörös újság, például, leg­utóbbi számában az Egyesült Államok születésnapját, julius 4-ét összekombinálva a New York-i szovjet kiállítással és Kozlov amerikai utjavai, igy “vezércikkezik”: (idézetek a New Yorkban irt, de Budapest­ről diktált cikkből) . . a Coliseumban . . . egy nagy nemzet, a szovjet nemzet, egy másik nagy nemzetnek, az amerikai nemzetnek bemutatta azokat az eszközöket, amelyeket önön erejéből teremtett meg Élete, Szabadsaga és Boldogulá­sa biztosítására. A másik nagy nemzet fiai és leányai ezrével özönlöttek megbámulni a törek­vő fiatal óriás eredményeit. Szi­vük mélyén érezték, hogy amit ott láttak, az nemcsak a szovjet nép boldogulását segíti elő, ha­nem befolyásolja á világ minden népének — a miénket is beleért­ve — haladását a boldogabb élet felé”. — Így, ilyen szavakkal és (Folyt, a 2-ik oldalon) 4};;-SZOBÁS HÁZ, garázzsal, teljes felszereléssel eladó. Érdeklődni: 69 Home St. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents