Magyar Hirnök, 1959. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-12 / 11. szám

eV SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP ^Magmk-BŰMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 50. évfolyam NO. ll. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY »^^20 NEW BRUNSWICK, N. J.: THURSDAY, - 1959. MÁRCIUS 12 s A beflini válság —úgy látszik—alapvető felfo­gásának megváltoztatására készteti Amerikát. Nem a kato­nai, főleg stratégiai változá­sokra gondolunk ,mert e tekin­tetben is változások lesznek. Eddig Amerikában állandó­an érvényesült az az alapvető elv, hogy az első'1 csapást az el­lenség méri az országra, vagy érdekeltségeire s akkor jö­vünk mi a megtorlással. Egyik legutóbbi nyilatkozatában az elnök arra célzott, hogy “bizo­nyos körülmények között” Amerika nem várja meg az esetleg végzetes első ütést, ha­nem kezdeményező lesz. ' Eféléről idáig csak elvetve esett szó. Akadtak cikkírók és más gondolkodó emberek, akik az első ellenséges ütés kivárá­sára vonatkozó elvet kissé ide­jétmúltnak tekintették s ennek megváltoztatását sürgették. Hivatalos részről azonban egész mostanáig ragaszkodtak a régi elv örökbecsű voltához. Mi is úgy gondoljuk, hogy “bizonyos körülmények kö­zött” valóban nem szabad ki­várni azt a bizonyos első ütést, mert az esetleg tulnagy lehet. Elviselhetetlen. A kommunista világnak nincsenek skrupulu­­sai, gátlásai. Moszkvát és kap­csolt részeit sem a régifajta diplomácia Íratlan szabályai, sem az írott szerződések nem kötik. Semmi sem szent számá­ra, a leggonoszabb eszköz is jó, ha ez a végső célra, a kom­munista világuralomra vezet. A nyugati demokráciákban még túlsók a kegyes hagyo­mány, mind-mind gátló körül­mény, amikor a józan észnek döntenie kell. Ilyen kegyes ha­gyomány az az elv is, hogy el­sőnek hadd üssön az ellenség. Jó, hogy sutba dobják, ha­csak “bizonyos körülmények között” is. A forró háborút még most sem látják valószínű­nek a nyugati fővárosokban, kivéve a kávéházi Konrádokat. Ellenben valószínűnek tart­ják, hogy a válság kitolódik a nyár közepéig. Addig majd tárgyalnak, a csúcs alatt és esetleg a csúcson. Amerika — legalább is jelen pillanatban — nem óhajt Euró­pa nyugati részébe, az Atlanti Óceán partvidékére visszavo­nulni, tehát a lekapcsolódás, a “disengagement” híveinek ke­zére játszani. Erre ma még határozott nem a felelet Wa­shingtonban. Persze, nem le­het tudni, hogy mennyire lesz merev ez az amerikai maga­tartás, ha szovjet részről meg­felelő “viszont hajlandóság” mutatkozna. A szovjet fenyegetőzésnek még nincs vége. A szovjet po­litika örök játéka, a “húzd meg .ereszd meg” megfelelő­en érvényesül majd az elkö­vetkező hónapokban. De — úgy látszik — ezt i$ meg lehet ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József Telefon: CHarter 7-848.4-MEGBÍZHATÓ, intelligens háztartási alkalmazottat keresünk, aki jól főz és szépen takarít. Állandó állás, kellemes környezet, jó fizetés. Te­lefonáljon: KI 5-8080. szokni. Sem Hruscsov toporzé­­koló követelőzése, sem engedé­keny mosolya nem hozza ki a sodrából a nyugati államférfia­kat.. Még a szovjet zsákbanmacs­­ka eladása miatt fáradozó MacMillan angol miniszter­­elnököt sem kiséri az ügyhöz méltó izgalom. Magyar vonalon nem sok történik, pedig az el­következendő hónapok esetleg Magyarország további sorsára is kihatnak. A vasfüggönyön in­nen legnagyobb erőt jelentő amerikai magyarság a március 15-ike megrendezésének joga körüli vitában éli ki magát. Március idusa szép ünnepünk, de a magyar kérdést egy jot­tányival sem viszi élőm De hátra igen. Megmondjuk azt is, hogy miért? A márciusi ünnepélyre rendszerint jelentős amerikai politikusok is eljönnének, be­szédet is mondanának, de nem tehetik, mert mihelyt a neve is­mertté válik, megindul a fúrás. A szóbanforgó amerikai politi­kus elkedvetlenítésére a fúró emberek rendszerint két jelzőt találnak: azt, hogy a március 15-ét rendező magyar egyesü­let vagy társaság fasiszta vagy kommunista. Enyhébb megje­lölés nincs. Hogy várhatnék el, hogy ilygn körülmények közt valamelyik neves" amerikai megtiszteljen bennünket? (A new yorki ünnepély körüli csendes csatározásra gondol­tunk a fentiek papírra vetésé­nél.—Szerk.) A Márciusi Ifjak Szolgaságunk idejében Minden ember csak beszélt, Mi valónk a legelsők, kik Tenni-mertünk a honért! Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját, Mit riasztók föl zajunkkal Nagy álmából a hazát! A földet, mely koporsó volt S benn egy nemzet a halott, Megillettük és tizennégy MiUjom szív földobogott. ' Egy szóvá s egy érzelemmé Olvadt össze a haza, Az érzelem “lelkesülés,” A szó “szabadság” váltt. Oh, ez ritkaszép látvány volt, S majd ha vénül a világ, Elmondják az unokáknak Ezt a kort a nagyapák. És mi becsben, hírben álltunk, Mig tartott a küzdelem, De becsünknek, de hírünknek Vége lett nagy hirtelen. Pest, 18A8 junius. Kik nem voltak a csatán, a Diadalhoz jöttének S elszedék a koszorúkat, Mert o, szóhoz értenek. E sereg, mely, mig a harc folyt, El volt bújva, vagy aludt, így zúgott a diadalnál: Mi viseltünk háborút. Legyen tehát a tiétek A dicsőség és a bér, Isten neki! . . . nem küzdénk mi Sem dicsőség-, sem dijér’. És ha újra tenni kell majd, Akkor újra ott leszünk És magunknak bajt s tinektek Koszorúkat szerezünk. Viseljétek a lopott hirt, S a lopott babérokat, Nem fogjuk mi fejetekről Leszaggatni azokat. Abban lelünk mi jutalmat, Megnyugszunk mi azon: Bárkié is a dicsőség, A hazáé a haszon! PETŐFI SÁNDOR Utazás Magyarországra Az utóbbi hetekben mind több és több ügynökség hirdeti a Ma­gyarországra való utazás lehető­ségét, anélkül, hogy feltételeit is közölné a nyilvánossággal. So­kan tehát azt hihetik, hogy ér­vényes amerikai útlevél és ^ma­gyar viza birtokában egyszerűen megvásárolhatják hajó vagy re­pülő jegyeiket s akkor, úgy és o­­da utazhatnak az ó-hazában, a­­mikor, ahogyan és ahová akar­nak. Nos, a dolog nem ilyen egy­szerű. A valuta-éhes, “business minded” vörös kormány ugyan­is átlátszóan ravasz feltételeket ir elő az utazni kívánók számá­ra a következő módon: a) az utazás csak csoportban és légi utón lehetséges; b) havonta egy csoport indul­hat egyenesen Budapestre és csak visszafelé van joga útját megszakítani valamelyik euró­pai államban; c) az ut ára személyenként $957.83, amely magában foglal­(Folyt, az 5-ik oldalon) EGY UJ MÁRCIUS 15... Lapunk számára irta: Ft. Borsy Gy. Engelbert Vészes, fekete felhők vonultak át a magyar égen .. . Dermesztő csendbe némult a beszédes ma­gyar nép . . . Marcona katonák vizsla szemei pásztázták a békés nép minden mozdulatát . . . Ide­gen-nyelvű vezényszavak csat­tantak itt is, ott is . . . Útvona­lakat zártak le és jött a merev igazoltatás . . . 1848.—Valaminek már tör­ténnie kell!—beszélgettek a ma­gyarok egymással. Már elég volt a zsarnokoskodásból! Nekünk is jogunk van szabad népnek lenni! Március 15-én elhangzott a lánglelkü költő ajkáról a “TALPRA MAGYAR!” A ma­gyar nép apraja-nagyja hadra kelt. Fegyvert ragadott. Mindent félre tett, ami visszatarthatta volna attól, hogy áldott hazáját felszabadítsa . . . Egy évig tartó küzdelem után a túlerő földre sújtotta. Bitófák jelezték egy nép vér sárba súj­tott élniakarásának útját! * * * 111 év telt el azóta. Ez az év­század már patinássá tette a sza­badság gondolatát is. Nagy té­vedés lenne egyforma mértékkel mérni a mai magyarság szabad­ságharcát az 1848-as magyarsá­géval. Önmegtévesztés lenne csak emlegetni azt ,amit 111 év­vel ezelőtt őseink tettek és csak ezzel megelégedni ma, amikor a szabadság-jog már más értéke­lésben jelenik meg — de azért még mindig szabadság marad. Mi egy uj világ gyermekei va­gyunk. A mi életünkben 10 év alatt több történt', mint máskor egy évszázad alatt. A mai világ­nak a “tulfejlődött” emberiség már más szabályokat ir elő. Ma generációk erőfeszítései torkollanak egymásba, egyidő­­ben, azonnali követelményekkel, tekintet nélkül arra, hogy a sze­mélyek érettek-e arra, vagy sem. A mai kor lánglelkü hazafiakat termel ki, kellő évtizedes tapasz­talat nélkül, de rettenetes végre­hajtó erővel. Ma, mondhatni, az “erőszakos végrehajtások korát” éljük. És reánk is ez a “kor pa­lást” borul és terel eggyé és in­dít és mozgat és parancsol és kö­vetel és szólaltat minket. A mai kor március 15-ikéje egy uj valami a magyar történe­lemben. A 111 év alatt kiérett magyar szabadság és szabadság­­harc gondolata uj törvényeket ir elő és uj kivitelezéseket és meg­valósításokat követel és paran­csol. A mai magyar legyen a tettek embere. Legyen magyar ne csak szájjal, hanem öntudatos lélek­kel és becsületes élettel, melynek izzást, világosságot és parancso­ló erőt a 111-éves, mindenre ké­pes és kész magyar lélek adjon. Bárhol legyen egyetlen ma­gyar is, tökéletesen beszélje és tartsa meg anyanyelvét, mely a nagy hősök és ősök vérrel ázta­tott földjébe ver gyökeret. Mert “nyelvében él a nemzet!” A magyar ma szívós legyen! Ne adja fel élniakarását az átme­neti sikertelenségek miatt. Szí­vós legyen becsületességében, j ellem ében, önfegyelmezettségé­ben. Mert ma nem elég csak “ma­gyarnak hiresztelni” magunkat, hanem valóban tettekben és va­lóságban ezt be is kell bizonyi-MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? tani és igazán magyarnak kell lennünk. Ha mi ezeket a kor-parancsol­ta akarat-szabályokat megtart­juk, akkor hűek maradunk szülő­hazánkhoz. így lelkisimeretfur­­dalás nélkül büszkén nevezhet­jük magunkat magyaroknak! A külföld ma magyar jelleme­ket akar látni, nem pedig csak hazafiaskodó őrjöngőket! Ma, a hazugságok világában ő­­szinteszavu magyar emberekre van szükség, akik becsületesen tudnak hibát beismerni és az i­­gazságért szenvedni s ha kell meghalni is! 1959-ben, igenis, még mindig vannak becsületes és jellemes magyarok! Még vannak, akik nem álomvilágban élnek; vannak akik hisznek és bíznak az ezer­éves magyar történelem és tra­díció s az évszázadokat áthasitó élni-akarás erejében! Vannak, akik nem inognak. meg, hanem minden divatos és erőszakkal megszoktatott rend­szerek és felfogások ellen bátran kiállnak és azok olcsó áldozatai sohasem lesznek! Mi, igenis, hiszünk és rendü­letlenül bízunk az ősi magyar, az Isten-áldotta magyar életben! Hisszük, hogy ismét szabad lesz és boldog szülőhazánk, Magyar­­ország ! Addig is, amig reánk nem de­rül a feltámadás és a szabadság napja, várunk, türünk és ha kell, még tovább szenvedünk is . . . Várunk, mert megyőződéssel valljuk, hogy Magyarországot az Istenen kívül senki se pusztíthat­ja el! Hogy egy ezeréves keresztény magyar nép völt és van, az az Isten akarata és hogy lesz is, ez is Isten akarata! “. . . HISZEK MAGYAROR­SZÁG FELTÁMADÁSÁBAN!” NEW BRUNSWICK ma­gyarsága az idén nem rendez közös márciusi magyar ünne­pélyt, habár az előző évek szé­pen sikerült' ilyen ünnepélyei, valamint a tavaly októberi em­lékünnepély és a közelmúltban szép egyetértésben közösen megrendezett és gyönyörűen sikerült Tollas-Est után e város és környék magyarsága joggal várhatta, hogy egyházaink és egyleteink vezetőinek együtt­működése, uj-amerikásaink, szabadságharcosaink közre­működése egy nagyvonalú már­ciusi magyar ünnepélyben fog ismét kicsúcsosodni. Sajnos, mire az illetékesek munkába állhatták volna, illetve hatá­rozhattak volna egy ilyen kö­zösen rendezendő ünnepély tárgyában, a Szent László Hall nagyterme a hétvégi estékre már ki volt adva. így a szoká­sos márciusi együttes magyar ünnepélyünk az idén elmarad. — A Rutgers Egyetem magyar diákjai március 19-én,*’ jövő csütörtökön este 7:30 órai kez­dettel a Kirkpatrick Chapel­­ben (az u. n. Old Queens Cam­­puson, ugyanott, ahol a Tollas Est-et tartottuk) rendeznek egy szabadság-ünnepélyt, még pedig angolul. Céljuk ezzel az, hogy az amerikaiakkal megis­mertessék az 1848-as és 1956- os magyar szabadságharcok mibenlétét, valamint a magyar zeneirodalom, költészet és kul­túra gyöngyszemeit. Az 56-évi felkelésről eredeti filmfelvéte­leket is fognak bemutatni. A müsorszámok között egy ma­gyar szavalat és magyar nép­dalok, valamint Bartók, Ko­dály és Liszt- szerzeményei, angol szavalat és alkalmi be­szédek szerepelnek. Mindenkit szívesen látnak. Beléptidij nem leslz. BETHLEHEM, Pa.-ból, az ottani magyar önképzőkör és Dalegyesület elnöke, Lovag Rudolf és felesége, valamint kulturbizottsági elnöke, Far­kas Lajos és könyvtárosa, Pö­­cze János látogatták meg a múlt hét végén szerkesztősé­günket, illetve könyvesboltun­kat, ahol az intézményeknek adott szokásos kedvezménnyel magyar könyveket szereztek be könyvtáruk számára. Kelle­mesen elbeszélgettünk bethle­­hemi dolgokról (ahol e lap magyara hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-töl délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. szerkesztője 20 évvel ezelőtt a Híradót szerkesztette.) Beszél­getés közben érkezett meg Nt. Ormay János ottani evangéli­kus lelkész is, aki temetési szertartást végzett a jelenleg lelkész nélkül álló brunswicki egyháznál s nem mulasztotta el benézni hozzánk is egy rö­vid baráti találkozóra. Köszön­jük a bethlehemiek látogatá­sát s reméljük, rövidesen visz­­szaadhatjuk a vizitet. ZILAHY SÁNDOR tanítja be azt a magyar szabadsághar­cos if jakból álló tánccsoportot, amely március 15mn délután Perth Amboyban, a Kirkland Place-i nagyteremben tartandó márciusi ünnepélyen lép fel. ilahy úgy nyilatkozik a nagy­szerű tánccsoportról, hogy er­ről még sokat fog hallani Ma­gyar-Amerika! Gratulálunk és sok sikert kívánunk a nagy­szerű munkához! VASÁRNAP délután a Szent László Hallban lesz a “City Club” szokásos városi válasz­tás-előtti, St. Patrick napi ‘corned beef and cabbage” estebédje, amikor bejelentik a “Good Government” ticket je­löltjeinek listáját. Tekintve, hogy az idei városi választáson vagy 17 jelölt fog “szaladni” a városatyai tisztség után, ala­pos felkészülés és erős válasz­tási kampány .várható minden részről. DR. TEMESSY ISTVÁN, aki évekkel ezelőtt egy ideig new brunswicki lakos Volt és aki az amerikai magyar sajtó 100-ik évfordulóján általunk rende­zett emlék-esten és több más alkalommal is sikerült színes, vetitett-képes bemutatót ren­dezett, legutóbb Washington­ban, a National Academy of Sciences védnöksége alatt tar­tott szép áözönség előtt sike­rült előadást, gyönyörű saját­­felvételű színes képeivel és mozgóképekkel i 1 1 usztrálva előadásának témáját, amellyel a nemzetek, illetve nemzetisé­gek közötti jobb megértés ügyét kivánta előrevinni. Gra­tulálunk Dr. Temessy bará-FELHIVÁS A WILLIAM PENN EGYE­SÜLET 19-R FIÓK TAGJAIHOZ Fipkosztályunk havi rendes gyűlését március 19-én, csütör­tökön este 7:30 órai kezdettel tartja a 38 Easton Ave., bruns­wicki kerületi irodában. Tag­díj-befizetések és minden ne­mű egyleti ügyek tárgyalása a gyűlésen intézhető el. Tagtársi tisztelettel: Siró István, elnök Körmöndy József, titkár tunknak s ha egy napon erre­felé, mondjuk a Rutgers Egye­temen kívánna hasonló elő­adást rendezni, szívesen le­szünk magunk is segítségére annak keresztülvitelében. A MÚLT szombat esti kaba­ré-bálban, melyet a Magyar Református Férfi Kör rende­zett és amely rendkívül jól si­került, a következő vendége-, két köszöntötték a Józsefek és Sándorok névnapja alkalmá­ból: Fenyő József építkezési vállalkozó mestert, az Atléta Klub nagyszerű elnökét, Bog­dán József plumbert, Bankó Sándor festő- és papirozót és Farkas Józsefet. Születésnap­juk alkalmából köszöntötték: Bodnár Istvánnét, Demeczky Maryt, SohonyayS ándort, Smith Tamást. Loncsák Lajos és neje 13-ik házassági évfor­dulójuk alkalmából kaptak kö­szöntőt, Tömöri János és neje pedig házasságuk 17-ik évfor­dulója alkalmából részesültek hasonló ünneplésben. MAGYAR-NYELVŰ húsvéti üdvözlőkártyák kaphatók la± punk könyvesboltjában. KÁRA GYULA és neje két­hetes vakációjukat Elza leá­nyuknál, férjezett Dr. Forman ban, ,ahoI Dr. Williams a Har- Williamséknál töltik Boston­­(Folyt. a 3-ik oldalon) Hawaii az 50-ik állam A szenátus megszavazta s a képviselőház hasonló döntése most már csak órák kérdése, hogy Hawaii az Egyesült Álla­mok 50-ik állama legyen. A csendes-óceáni szigetcsoport, amely 40 éve az Egyesült Álla­mok tartománya volt anélkül, hogy szerves “állam” státust kapott volna, végre az Unió tagállama lesz s Alaska után az 50-ik csillagot kapja még ebben az évben a csillagsávos amerikai lobogón. FELHÍVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswicki Szent Imre Herceg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését márc. 13- án, pénteken este 8 órai kez­dettel tartja a Szent László is­kola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives megjelené­sét. Tagtársi tisztelettel: GÖDRI MIHÁLY, titkár ASZTALOSMUNKÁKAT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­­faszekrények építését, javítását " szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. CHarter 9-7758 <>• MlIItown GYORS-, és gépirónöt, angol-magyar tudással keresek. Starnberger Géza ügyvéd, 46 Bayard St. Tel. Kllmex* 5-0466. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents