Magyar Hirnök, 1958. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-16 / 42. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP Imguaii- WMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 49. ÉVFOLYAM NO. 42. SZÁM the OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY 20 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1958. OKTÓBER 16 XII. Pius Pápa temetése ősi pompával, milliók részvételével ment végbe. A Vatikánban, a Szent Péter templom oltára alatti sirkam­­rában, Szent Péter hamvainak közelében helyezték örök nyu­galomra a nagy Béke Pápáját. Cardinal Camerlengo — ezt a tisztet tölti be most Ma­­sella bíboros, a világ katholi­­kusainak ideiglenes feje. Bíbo­ros kamarás — talán igy lehet magyarra fordítani. Az uj pá­pa megválasztásáig ő intézke­dik mindenben. És ezernyi, milliónyi intéz­kedni valója van. Róma, a ke­reszténység ősi központja örök. Öt világrészből áradnak az örök emberi problémák Ró­ma felé. Néhány nap múlva pedig összeül a bíborosok kollégiu­ma, hogy megválassza a nagy pápa, XII. Pius utódát. Mind­­szenty bíboros, Magyarország hercegprímásának a helye üre­sen marad a Sixtusi Kápolná­ban. Nála nélkül is megejtik a választást s a karcsú kémény­ből ujjongó ezrek szemeláttára fehér füst száll az egek felé: Habemus Pápám! Verne Gyulából, a régi idők nagy mesemondó­jából lassan divatjamúlt legény lesz. Valamikor nagyokat mondott, elképpesztően nagyo­kat s éppen most éljük azokat a napokat, amikor Verne “lódi­­tásai” egyszerre összezsugo­rodnak, semmivé válnak. Uta­zás a holdba? Nemcsak a fia­ink és unokáink, hanem mi is megérjük talán, hogy az iz­galmas olvasnivalóra vágyó kamasz ásítva teszi le a Verne könyvet: hát az is valami? Az amerikai rakéta sokezer mérföldnyi utat tett meg, hogy a holdba jusson, illetve annak közelébe. A számításba valami hiba csúszott. A korszakalko­tó kísérlet nem sikerült tökéle­tesen. Mégis kolosszális, ami FELHÍVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswicki Szent Imre Herceg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését 1958 ok­tóber 17-én, pénteken este 8 órai kezdettel tartja a Szent László iskola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives megjelenését. Tagtársi tisztelettel: GÖDRI MIHÁLY, titkár SZAKKÉPZETT hentest, műhely­gyakorlattal keresünk. Cím a szer­kesztőségben. 2 BÚTOROZOTT szoba 2 férfi részé­re, konyhahasználattal kiadó. Cim: 83 Brookline Ave. New Brunswick. BÚTOROZOTT szoba, egyedülálló férfi számára kiadó. Cim. 378 Delevan St. N.B. Tel. Kilmer 5-9782. MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. történt. Az ember készíti a va­rázsköpenyt, hogy a holdba utazzék. Kari Marx viszont már régen kiment a di­vatból. Moszkvában még unos­­untalan idézgetik, de az ifjú­ság már ott sem hisz benne. Moszkva most kénytelen szögre akasztani Marx egyes elavult tételeit. Ezek közt ta­lán a leghíresebb volt az, hogy a kapitalizmus, a tőkés rendszer magától is összeom­lik. Marx jóslata sehogysem akar beválni — ezt még Moszkvában is kénytelenek el­ismerni. A jóslat születése óta jónéhány évtized lepergett már s például az amerikai gaz­dasági rendszer nemhogy gyengülne, hanem izmosodik. A marxi tételt most úgy mó­dosítják Moszkvában, hogy a kommunizmusnak meg kell buktatnia a kapitalizmust, a szabad vállalkozási rendszert. Hogy fogják megbuktatni? Azt még ezután akarják kita­lálni. AZ AMERIKAI KOSSUTH-BÉLYEG KIBOCSÁTÁSI ÜNNEPÉLYÉRŐL Mi lesz 1960-ban? Az ember néha furcsának: találja, hogy még 1960-ra, ilyen távoli időpontra is lehet terveket csinálni. Ám, a politi­kusok nem nyugszanak. 1960 elnökválasztási esztendő, tehát Amerika elnököt választ. Punktum! Nézzünk csak bele a speku­lánsok kártyájába. Republi­kánus vonalon még mindig Nixon az első ember, viszont a második számú helyre egy ed­dig háttérben maradt politikus rugtatott: Mitchell, a munka­ügyi miniszter. Demokrata vonalon még mindig Stevensoné a vezetés. Nehéz másvalakit találni, aki a déli államoknak megfelel­jen. Stevensonban már kétszer megállapodott Észak és Dél. Mellette a második ember Kennedy szenátor, vagy pedig New Jersey állam visszavá­lasztott, agilis kormányzója, Robert B. Meyner volna, akár elnöki, akár alelnöki állásra. Fenti képünk azt a jelenetet örökíti meg, amikor Postmaster General Arthur E. Summerfield, az Egyesült Államok postaügyi minisztere átnyújtja lapunk szerkesztőjének Ikafalvi Diénes Lászlónak, az Amerikai Magyar Szövetség egyik igazgatójának és az amerikai magyar hetila­pok reprezentánsának, a négy New Jersey-i magyar hetilap szerkesztő-tulajdonosának azt a két teljes Kossuth-bélyeg ivet tartalmazó, aranybetüs-felirásu emlékalbumot, melyben a bé­lyegiveket a főpostamester sa­játkezű aláírásával látta el. Az amerikai Kossuth-bélyeg kibo­csátása napján a Belügyminisz­térium épületében Washington­ban rendezett impozáns ünnepé­lyen Summerfield főpostames­ter gyönyörű beszéd kíséretében mintegy 35 ilyen aláírásával de­dikált emlékalbumot adott át; az elsőt Eisenhower elnök szá­mára, néhányat magasrangu kormányemberek számára, a többit pedig az amerikai ma­gyarság érdemes vezetőembe­reinek és a Kossuth bélyeg ki­adását hosszú idő óta szorgal-Beszélgessünk... Uj rovatunk cime nem egy hirtelen jött ötlet szüleménye, hanem egy, már régebben ter­vezett gondolat megvalósulá­sa. Az újságírás, vagy ha úgy tetszik: a lapszerkesztés nem hasonlítható jóformán egyet­len más “mesterséghez” sem. Olyan tudomány ez, aminek mestere sohasem lehet eléggé “mester,” mert az újságírónak mindenhez kell értenie, a jó szerkesztőnek mindent kell tudnia . . . ilyen ember pedig nincs ezen a földön! A jó szer­kesztő fogalma tehát leszűkül odáig, hogy legalább egy kicsit “konyit” mindenhez, hozzá tud szólni, véleményt tud for­málni és mondani mindenről a világon, egyik, vagy másik irányban pedig “specializálja” magát. Nem kétséges tehát, hogy a lapok vezércikkírói (sok lapnál ugyanaz a személy írja a vezércikkeket hosszú időn át), vagy az olyan lapok szerkesztői, akik lapjukat csaknem teljes terjedelmében ők maguk Írják, nagyon sok­szor tévednek, jóhiszeműen bár, de tévesen Ítélnek meg (Folyt, a 4-ik oldalon) mazó amerikai magyar saj­tónk embereinek. Lapunk szerkesztője volt az, aki már egyik tiz év előtti szövetségi konvenciónkon sür­gette, hogy a Szövetség tegyen meg minden lehetőt annak ki­eszközlésére, hogy az amerikai posta Kossuth Lajos ittjáriá­nak 100-ik évfordulójára adjon ki egy emlékbélyeget. A jegy­zőkönyv idevonatkozó része Diénes Lászlót névszerint em­líti, aki a washingtoni kong­resszus tagjaihoz személyesen is többször intézett kérelmet ilyen javaslat benyújtására. Mintegy hatévi késéssel bár, de megvalósult az álom s akit az amerikai kongresszus mind­két háza elsőnek fogadott és hallgatott meg annakidején, “Kossuth apánkat” emlékbé­lyeggel tisztelte meg végre az Egyesült Államok postája. Itt jegyezzük meg még azt is, hogy a főpostamesternek a nevezetes ünnepélyen 1958 szeptember 19-én elmondott szép alkalmi beszéde a Post Office Department levélpapír­ján megörökítve bárki számára díjtalanul áll rendelkezésre szerkesztőségünkben, vagy pe­dig Báchkai Béla szövetségi fő­titkárnál, aki úgy azt, mint a fenti és más helyszíni fényké­peket a postaügyi minisztéri­umtól megszerezte. OKTÓBERI MAGYAR EMLÉKÜNNEPÉLYEK NEW YORKBAN A Magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplését New York va­lamennyi magyar egyháza, egyesülete, valamint régi és uj szervezete együttesen hatá­rozta el. Különös jelentőséget ad ennek az ünnepnek az a tény, hogy a magyar kérdés új­ra az Egyesült Nemzetek nagy gyűlésének programján szere­pel. Ugyanakkor a sorozatos magyarországi perek és kivég­zések kötelességünkké teszik, hogy hangunkat egységesen s minél nagyobb erővel emeljük fel a magyar nép szabadságát vérbefojtó kormányzat és az azt uralomra segítő idegen hatalom ellen. New York magyarságának október 20-i ünnepélye a forra­dalomra való emlékezés mel­lett egyetlen hatalmas segit­­ségkiáltás kíván lenni a terror áldozatainak megmentése ér­dekében. Az ünnepély a Carnegie Hallban lesz hétfőn, október 20-án s annak nagyvonalú megrendezésében egy öttagú bizottság fáradozik odaadás­sal. Amerikai főszónoknak Nelson Rockefeller kormány­zójelöltet kérték fel, aki a meg­hívást elfogadta. Javíts szö­vetségi szenátor és mások szintén beígérték részvételü­ket az ünnepélyen. Tollas Ti­bor, az ismert szabadsághar­cos költő, Szabó Sándor szín­művész, a Diákszövetség bos­toni és new yorki tánccsoport­ja, Tóbiás Margit énekmü­­vésznő, a Hitszava énekkar, a Bartók Kamara-kórus és a pas­­saiai református dalárda kü­­lön-külön és együttesen is sze­repelni fognak. A “szabadság-dijat” ünne­pélyes keretek között ez alka­lommal fogják Mrs. McCor­­macknak, a N. Y. Times el-6-IK KERÜLETBEN, jó karban levő, 11 -szobás, 2-családos ház, olaj fű­tés, modernizált nagy konyhák, ga­rázs, $21,500. — Uj, 3-hálószobás, modern ranch-ház, olaj fűtés, tágas szobák, nagy telek, $15,500. — Érdeklődni Helen B. Pappnál, 13 Easton Ave. (Tel. CH 7-0668; este és vasárnap: CH 7-1040.) MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? VASÁRNAP, november 2- án este 7 órai kezdettel nagy műsoros politikai Rally és ma­gyar Nót^i-Est lesz a Szent László Hallban. Ezt a szokásos nagy magyar politikai népgyü­­lést ezidén is a magyar férfi és női demokrata körök rendezik együttesen. Az est főszónoka Harrison A. Williams, álla­munk washingtoni szenátor­jelöltje lesz. Takács József töl­ti be a ceremónia-mesteri tisz­tet. Horváth Lukács városi ta­nácsosunk a szavazópolgárok üzenetét tolmácsolja. Kára Pé­­terné és Köpenczey József el­nökök a két kör munkájáról adnak jelentést. Az est ma­­gasnivóju műsorán a követ­kezők szerepelnek: Földessy ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­sét és régi építmények javítását éa átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József Telefon: CHarter 7-8484. Lilla, az amerikai magyarság ‘Sneider Fánija,” Vasady Imre operaénekes, Kedves Ilonka, valamint Kapin Aranka és Vi­­tárius Gyuri. A zongoránál Horváth Lkszló Iván ül, a ze­nét a Kára-Németh zenekar szolgáltatja. Belépődíj termé­szetesen, nincs! A két kör tisz­tikara és tagsága szeretettel hívja és szívesen látja ezen szórakoztató és tanulságos est­re az itteni magyarságot. A JERSEY AVE.-i Delco- Remy gyárban már 3 hete sztrájk van. 548 munkás van kint sztrájkon. Az autógyárak sztrájkjával van kapcsolatban ez is, pontosan most, amikor az 1959-es autók már befutottak a bemutató-termekbe. WEBSTER hajszáldrót hangfelvevő és visszajátszó készülék, jó állapot­ban, $50-ért eladó. Érdeklődök e lap szerkesztőségébe jöjjenek. BÍRÓ PÉTER és Fiai irodája közli a magyarsággal, hogy azok az amerikai állampolgá­rok, akik Magyarországra sze­retnének utazni rokoni látoga­tóba, kérvényezhetik az itteni magyar külképviseletnél a szükséges vízumot, az ameri­kai State Departmenttől pedig az ilyen utazásra szóló útleve­let. A Biró Iroda úgy ezt, mint az utazáshoz szükséges min­den más iratot, jegyeket, stb., beszerzi. (Cim: 98 French St., New Brunswick, Tel. CH 7- 7993.) EDWARD FORENSON, 134 Jefferson St. alatt lakó bruns­wicki postásunk, aki a Codwise St. és környéki magyaroknak évek óta hordta a postát, meg­halt. A Franklin Township-i és Codwise St. környékén magya­rok pénz gyűjtöttek, amit az özvegynek és az árváknak ad­tak át. KÁRA PÉTER és felesége a múlt vasárnap, október 12-én reggel érkeztek haza 23-napos európai utjukról, melynek so­rán országok, városok, nevezetes helyek sokaságát látogatták végig. A mi Péterünk nem volt idegen Európában, mivel Ma­gyarországon született s egyszer már járt ott látogatóban. De Ká­­ráné, aki amerikai születésű, mindig vágyott arra, hogy egy­szer meglássa az “óvilágot” ... Ezért is adta rá magát Péter, hogy elviszi oldalbordáját, hogy végre megtudja ő is, mi a kü­­lönség az ottani és az amerikai ASZTALOSMUNKÁKAT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények építését, javítását szakértelemmel végezzük. Benkc Bros. Tel. CHarter 9-7758 és Mllltown 8-1334-J. élet között. Káráné életében e­­iőször látott zsuppos háztetőt, ökrös-szekeret, meszelt falakat, gémes-kutat és sok minden ilyes­mit, amit Amerikában nem lát­ni. Persze sokkal jobban érezte volna magát, ha szülei hazájá­ban, Magyarországon láthatta volna a fentieket, mert Káráné is igaz magyar szivet kapott szüleitől, büszke anyanyelvére s kitart a magyarság mellett. Az élen harcol ő itt minden magyar mogzalomban s büszkén mondja magát magyarnak . . . Káfáék európai ütjük során 8 országon mentek át s minde­nütt, ahol jártak azt tapasztal­ták, hogy a nép általában sokkal iskolázottabb odaát s kultúrá­ban előbb vannak, mint mi itt Amerikában. (Ez természetes (Folyt, a 3-ik oldalon) HETI egy napra, takarításra asz­­szonyt keresek. Érdeklődni d. u. 3 után: 19 Oak St. (Tel, KI 5-9419.) hunyt, szerkesztője özvegyé­nek átnyújtani és még számos más nevezetes mozzanat fogja történelmivé, magyar szivet felemelővé tenni ezt az ünne­pélyt, amelyre New Yorkból és környékéről hívnak minden jó magyart. Belétidij nincs. Kezdete este 7:30-kor. A Carnegie Hall ci­me: 154 W. 57th St. PASSAICON A passaici és környéki ma­gyar egyházak és egyletek kö­zös rendezésében Passaicon, a Szent István egyházközség ter­mében október 19-én, vasárnap délután 3 órakor lesz emlékün­nepély, Ft. Gáspár János plé­bános előimájával és Nt. Ber­talan Imre ref. lelkész zárói­májával. Ft. Végvéry Vazul mondja az emlékbeszédet és a műsorban résztvesznek Tol­las Tibor költő, Rónay Imre operaénekes, valamint a pas­saici magyar cserkészek és a református vegyeskar, Nt. Bertalan Imre vezényletével. Beléptidij nincs. Mindenkit szeretettel hívnak és várnak. NEW BRUNSWICKON Az Amerikai Magyar Szö­vetség itteni osztálya, illetve az azt alkotó magyar' egyhá­zak és egyletek, valamint a helybeli Szabadságharcos Ön­segélyző és Kulturális Egye­sület közös rendezésében októ­ber 26-án, vasárnap este 7 órai kezdettel a Szent László Hall dísztermében lesz az októberi emlékünnepély, melyen úgy az 1849-ben mártírhalált halt aradi 13 vértanunkról, mint az 1956 október-novemberi sza­badságharc halottairól és hő­seiről kegyelettel és méltó kül­sőségek között emlékezik meg a magyarság. A színpadot mesteri kezek külön erre a célra díszítik fel s olyant fog látni itt a közön­ség, amit kevés helyen s ritkán láthat. Az ünnepély pedig em­­lékgyülésszerüen fog lefoly­ni! Az amerikai és magyar him­nuszt az Atléta Klub újjászer­vezett dalárdája énekli, Hor­váth László Iván vezényletével. Rudek Katalin: Kiss Menyhért “Magyar Miatyánk”-ját sza­valja el. Megnyitó-beszédet mond és a diszelnökség tagjait bemutatja Kiss Ernő, a helyi Szabadságharcos Egyesület tit­kára. Meyner kormányzó üze­netét Resko Jenő, az Amerikai Magyar Szövetség brunswicki osztályának az elnöke olvassa fel. Rákóczi induló: énekli a dalárda, ünnepi beszéd: Kővá­gó József, Budapest volt pol­gármestere. “Egy mondat a zsarnokságról,” szavalja Dé­­kány László színművész. Nagy Imre, a mártírhalált halt ma­gyar miniszterelnök 1956 no­vember 4-én éjszaka rádióba kiáltott drámai szavainak rö­vidhullámú adásból hangsza­lagra vett eredetijét hallja is­mét a közönség, majd Haydu K. György, az Amerikai Ma­gyar Szövetség országos elnöke mond záróbeszédet. Az Atléta Klub dalárdája a Szózatot énekli bezáróul, Rónafalvi Má­ria pedig annak teljes szövegét szavalja. Az ünnepélyre belép­tidij nincs, jegyei sem kell vál­tani. Minden jóérzésu magyart szeretettel hiv és vár a rende­zőség.

Next

/
Thumbnails
Contents