Magyar Hirnök, 1958. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-02 / 40. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP 6magyjck'MMa^i THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 49. ÉVFOLYAM NO. 40. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1958. OKTÓBER 2 Magyar postamestereink a postaügyi miniszterrel A francia népszavazás kétségtelenül megerősíti a Nyu­gatot. A ‘beteg ember’ össze­szedte magát — és élni fog. Az algiersi rebellisek ellenére is. Mert egy országot mindig csak belső bajok tehetnek tönkre. Franciaországban bebizonyo­sodott valami. Nevezetesen az, hogy nem lehet büntetlenül alá­ásni a tekintélyt. Voltak Párizs­ban, akik azt hirdették, hogy a demokratikus országban nincs, nem lehet tekintély. De Gaulle azt vitatta, hogy tekintély nélkül nem lehet kor­mányozni. Ha a nép nem néz fel a vezetőire, akkor már vezető­nek lenni sem érdemes, még ke­­vésbbé magasrendü erkölcsi cé­lokat kitűzni. A tekintély visszaállítását so­kan nem jó szemmel nézik. De a nép megértette De Gaulle har­cát és mellette szavazott. Egy uj Franciaország van keletke­zőben s ez nekünk, magyarok­nak is örömhír. Csak az erősödő, illetve erős európai országok hozhatják közelebb a magyar felszabadulást. Legutóbb, ami­kor Adenauer és De Gaulle meg­beszélésre ültek össze, Európa egésze mellett tettek hitet. Ez a hitvallás még ma is ott cseng a Kreml falai közt. A Kremlben tudják, hogy eljön a pillanat, amikor az egységes és erős EEurópa követelni fogja a most vasfüggöny mögé zárt ré­szeket . . . Nyugateurópa különben hovatovább függetle­níti magát Amerikától. Ez tá­volról sem azt jelenti, mintha Amerika-ellenes irányzat kapna lábra Európában. Az európaiak egyszerűen önálló politikát és külpolitikát akarnak maguk­nak, olyant amelyikbe Amerika nem avatkozik bele. Köztudomású, hogy Európá­ban mindig volt bizonyos Ame­rika-ellenes hangulat. Főleg a háború utáni időkben jelentke­zett, amikor koldus Európa kénytelen volt Amerika alamizs­nájára fanyalodni. Ahogy Eu­rópa rendbeszedte magát, az A- merika-ellenes hangulat eny­hült, — bár teljesen el nem tűnt. , Annak azonban, hogy Európa függetleníteni akarja magát A- merika és Anglia külpolitiká­tól, nem ilyen alig-alig megma­gyarázható érzelmi okai van­nak. Az európai államférfiak úgy érezték, hogy Európának minél hamarabb a saját lábára kell állnia. Bizonyíthatóan az európaiak először a magyar for­radalom idején döbbentek rá arra, hogy Amerika elsősorban a saját politikáját csinálja, a •saját érdekeinek szem előtt tar­tásával. S ebben a külpolitiká­ban néha nincs semmi, ami “európai” volna. Úgy találják Európában, hogy Amerika nem is követke­zetes a maga külpolitikájában. Egy példa a sok közül: 1956-ban Amerika teljes mértékben elitélte Anglia és Franciaország “szuezi kalandját,” de 1958-ban hasonló kalandra vállalkozott, amikor az amerikai csapatok partra szálltak Libánonban. A különbség az — mondják Euró­pában, — hogy a “szuezi ka­landnak” lett volna eredménye, mert Nasszertól megszabadult volna a világ, viszont a libánoni kalandnak nincs, mert az ame­rikai csapatok kivonása után a dolgok ott folytatódnak, ahol abbamaradtak. A Középkelettel kapcsolatosan az európaiak meghökkenve vették tudomásul az angol-amerikai kémszerve­zet tökéletlensgét is. Irákban meg tudták szervezni a forra­dalmat. s erről sem az angol, sem az amerikai kémszervezet nem értesült idejében. Ez még nem minden. Az európaiak szerint Amerikában Szputnyik hisztéria volt, olyan idegálla­pot, amely nem méltó a vezető nagyhatalomhoz. Az európai lapok gondosan tálalták kö­zönségüknek a Szputnyik ki­lövése nyomán keletkezett “gyerekes” amerikai megnyil­vánulásokat. De persze, mint rovatunk elején megemlékeztünk, a francia belpolitikai helyzet megszilárdulása igen nagy szerepet játszik ebben az ön­állósulási folyamatban. Az uj európai hangot elsősorban De Gaulle üti meg, és pedig mos­tantól kezdve egre sűrűbben. Nem kell attól tartani, hogy Európa külpolitikája Amerika-ellenes lesz. Az eu­rópaiak nem felejthetik el, hogy az Egyesült Európa gon­dolatának megvalósi tását Amerika szorgalmazta, még pedig végtelen önzetlenség­gel, közvetlenül a második vi­lágháború után. Igaz, hogy ennek elismerése mellett az Atlanti Óceán másik oldalán szívesen felhánytorgatják a ré­gi dolgokat is. Európai segítség nélkül — mondják odaát — Amerika nem vívhatta volna ki a függetlenségét, vagy leg­alább is még sokáig nem. De­­hát mai nagyságában Ameri­kában rendesen elfelejtik azt, hogy két Bourbonnak, XVI. (Folyt, a 3-ik oldalon) A Kossuth-bélyeg kibocsátása napján rendezett sjfep magyar ünne­pélyen Washingtonban ott volt New Jersey-ből két njagyarszármazásu postamesterünk is, akik Postamester General Arthur E. Summerfield főpostamesterrel vannak lefényképezve a fenti képen. A főpostames­ter jobbján (balfelől) Szabó László, Carteret, N. J. postamestere, tőle jobbra pedig (a képen balfelől) Radies G. Tamás, New Brunswick, N.J. postamestere áll. A képet e lan szerkesztőjének kérésére a postaügyi minisztérium fotográfusai készítették és most kaptuk készhez Washing­tonból. ELMÉLKEDÉS AMERIKA GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL Irta: KÓSA IMRE, a new brunswicki Magyar Savings and Loan Association ügyvezető igazgatója Amerika gazdasági életében közel 40 olyan iparág van ki­fejlődve, amit gazdasági szak­értők mint “hőmérőt” tanulmá­nyoznak, amiből időről-időre megállapítható, hogy javulás, vagy visszaesés van-e kialaku­lóban. Ezek között van nyolc, aminek vezetőszerepe van gaz­dasági életünkben. Amikor a vezető nyolc közül bármelyik négy a közép vonal alá kerül, az jelzi a túlterme­lést, az áruszétosztás lelassulá­sát, vagy a világpiacon előállt kedvezőtlen változást. Ilyen jelek mutatkozásánál kezdő­dik a munkanélküliség és a kereskedelmi életben a pan­gás. Nem tesz különbséget az, hogy “recession” vagy “depression” nevet adnak ne­ki. Ez a jelenség olyan, mint az orkán: ahol átmegy, amit elér, amig ki nem tombolja magát, mindenütt károkat okoz. Vakációm alatt meglátogat­tam a nyugati államokat, köz­tük Californiát is, ahol a II. vi­lágháború után óriási fellendü­lés állott be — egészen uj vá­rosok épültek s azóta a lakos­ság majdnem kétszeresére emelkedett. A kedvező időjá­rás és nagy terület főként a repülőgép és alkatrészeinek gyártásához volt alkalmas. Sok szakképzett munkást szállítot­tak oda Amerika minden ré­széből, akik a repülőgép gyá­rakban találtak megfelelő fi­zetés mellett alkalmazást. A természet törvénye az, hogy: fejlődést, haladást megállítani nem lehet. Az orosz Sputnik kilövése után, egy évvel ezelőtt újfajta irányítható lövegek gyártásá-Egy külföldi láto­gató benyomásai Budapestről Egy külföldi utas nemrég Budapesten járt látogatóban. Budapestre érve a rég nem lá­tott város jelenlegi állapota igen meglepte. Mindenfelé ro­mokat vagy körbe állványo­zott, lassan vagy egyáltalán nem épülő házakat látott, me­lyek körül a járda vagy az út­test egy része is le volt zárva. A város, még-a fő útvonalakon is piszkos és poros. De a város­nál is szomorúbb képet nyúj­tottak az emberek. Az emléke­zetében élő zajos, vidám Buda­pest helyett egy szomorú, szin­te csendes várost látott viszont — fáradt, keserű arcokat. Szinte az volt az érzése, hogy ebben az országban elfelejtet­tek az emberek nevetni. A japán külügy­miniszter nyilat­kozata Aichiro Fugiyama japán külügyminiszter szép tember 18-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének K ö z g y ü lé se előtt elhangzott beszédében ki­­jelntette, hogy Magyaror­szág problémája nem a multté. Különösen a mai idők megol­dandó kérdései közé tartozik a japán külügyminiszter szerint a mosan folyó politikai perek áldozataniak ügye. Fugiyama szerint a világkrizis kiéleződé­sének fő oka a kommunizmus agresszív törekvése. ra kaptak a gyárak rendelést. Kevesebb munkára volt szük­ség, Amerika-szerte majdnem minden államban nagyszámú munkás lett munkanélkülivé, ami azután átcsapott szomszéd államokra, sőt Canadára és Mexicora is. Ahol jártam, mindenütt lát­tam munkanélkülit, aki szeret­ne minél előbb munkához jut­ni. A nyugaton a mezőgazda­­(Folyt. a 3-ik oldalon) HAYDU K. GYÖRGY BESZÉDE WASHINGTONBAN, A KOSSUTH BÉLYEG KIBOCSÁTÁSAKOR Haydu K. György, az Ameri­kai Magyar Szövetség országos elnöke Szeptember 19-én Wa­shingtonban, a Belügyminiszté­rium épületében rendezett ünne­pélyen az egyik gőszónok volt. Angolul elmondott beszédének magyar fordítását az alábbiak­ban adjuk: “Büszkeség és lelkesedés töl­ti el szivemet — mint egy ma­­gyarszármazásu amerikai pol­gárét — arra a gondolatra, hogy a mai napon a szabadság HAYDU K. GYÖRGY hatalmas szószólója: az Egye­sült Államok, egy nagy ma­gyar szabadsághős emlékét ünnepli. Minden magyarszár­­mazásu amerikai polgár nevé­ben szeretném hálámat és kö­­szönetemet kifejezni azért a kivételes megtiszteltetésért, melyben ma a legnagyobb ma­gyar hazafi, Kossuth Lajos ré­szesül. Különösképen azért is kívá­nom köszönetemet tolmácsolni a világon szétszórtan élő min­den magyar nevében, mert az ő meggyőződésük szerint is az Egyesült Államok a demok­ráciának és szabadságnak egyetlen vezetésre hivatott szó­szólója és védőbástyája. ^ Minden magyar tudja, hogy amik-e r ma Kossuth Lajos em-MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? A NEW BRUNSWICKI Amerikai Magyar Férfi De­mokrata Kör most vasárnapi, október 5-iki negyedszázados jubileumára nagyban folynak az előkészületek. A Szt. László Hallban tartandó jubileumi ün­nepélyt szépen összeállított műsor fogja színesebbé tenni. A klub vigalmi bizottsága Kö­­penczey József elnökkel az élen, mindent elkövet, hogy a vendégek jól érezzék magu­kat. A Női Kör külön bizottsá­ga is segédkezik a rendezés­ben a férfiaknak: az ünnepi estebédet a Női Kör kedvelt szakácsnői fogják elkészíteni, Koller Józsefné vezetése mel­lett. — A Magyar Demokrata Kör 1932 január 14-én kapta meg működési engedélyét. A Kör alapitó tagjai a követke­zők voltak: Dr. Cseina Imre, Szabó Imre, Kosa Imre, Kö­­penczey József, Biró Péter, ELADÓ egy két-családos, 50x100 lottos ház. Cim: 383 Comstock St. New Brunswick. Vályús József, Pákozdi János, Juhász János, Szabó Bálint, Czirók Károly és Schwartz Ja­kab. A kör negyedszázados történelme során számos eset­ben igazolta létjogosultságát: sok magyarnak elősegítette pólgárlevelének megszerzését polgárosító tanfolyamok ren­dezésével és sok magyarszár­­mazásu polgárnak segítségére volt városi, állami és megyei munkák megszerzésénél. Vá­lasztások alkalmával mindig kellően tájékoztatta a szavazó­polgárokat a jelöltek megbíz­hatóságáról s a kör, szerzett érdemei között sok más tevé­kenység is felsorolható lenne 25 éves történelme leírásánál, amire azonban itt helyünk nincs. — A jubileumi program műsorában Pappné Kedves Ilonka magyar dalokat énekel, a Personal Products gyár há-BUTOROZOTT négy szoba férfiak­nak kiadó. Esetleg ellátással. Tele­fon (este 6-8 között): CHartcr 9-7583. rom komikusa, névszerint Var­ga (Peppy) Gyula, Pallér Er­nő és Elwood Barlow tréfás számokat fognak előadni. A Kára-Németh zenekar muzsi­kál az est folyamán, valamint a vacsora utáni tánchoz is a talpalávalót ők húzzák. A kör vigalmi bizottságának a tag­jai: Köpenczey József elnök, Sohonyay József, Borián Ist­ván, Kovács Károly, Murvay Károly, Lawrence Sándor, Ma­nch Ernő, Szűr István, Tóth István, Czirók Károly, Kára Gyula, Kára Péter, Horváth Jakab, Small András, Kosa Imre, Biró Péter és Matusz Sándor. GÖDRY JULIA zongorata­nárnő hazaérkezett európai út­járól, melynek során sikerült Magyarországra is bejutnia, ahol augusztus 26-tól szeptem-LAKÓTÁRSAT keresek saját házam­ba. Idősebb nőt, vagy házaspárt. Felvilágositás'ért hívjon: CHarter 7-7244. bér 10-ig időzött. Hosszú évek után viszontláthatta fiát, férje­zett leányát és láthatta unoká­it. Bántódása nem történt, a kommunisták nem molesztál­ták, mert már amerikai polgár és mindenképen azon igyekez­tek az óhazai vörösek, hogy jó impressziókkal jöjjön el. Per­sze, sok szomorú képet látott s már nincs többé az a honvá­gya, ami eddig volt. — Gödry Julia a French St. 73 sz. alatti lakásán október 1-től meg­kezdte ismét a zongoratani­­tást. Telefonszáma: CHarter 9-3110.' AZ OKTÓBERI emlékünne­pélyre — mely a Szent László Hallban lesz október 26-án, vasárnap este 7 órakor, —­­nagyban folynak az előkészü­letek. A szabadságharcosok Kővágó Józsefet, Budapest volt polgármesterét kérték fel az alkalom főszonokául. A tel­jes program összeállítása fo­lyamatban van. Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke is itt lesz körünkben ezen az es­tén s ő is beszédet mond az ün­nepélyen. Készüljön minden jó magyar s legyen ott ezen az estén; október tnindenképen nevezetes hónap a magyar történelemben. Beléptidij ter­mészetesen nem lesz, mert ha­zafias ünnepélyre nem szokás beléptidijat szedni. KÁRA PÉTERÉKTŐL Pá­­risból kaptunk szép képesla­pot. Következő állomásuk Niz­za és Róma volt. Minden szép ott — írja Péter — de jobb itthon. — Szeretettel várjuk haza. (A jövő hét végén érkez­nek.) A MAGYAR Bélyeggyűjtők Egyesülete október havi gyü­­(Folyt, a 3-ik oldalon) BÚTOROZOTT szoba, férfi részére, esetleg ellátással, kiadó. Cim: 124 Louis St. New Brunswick. lékét ünnepeljük, akkor a sza­badság, függetlenség és egyéni sértetlenség gondolatát is ün­nepeljük, melyet érdemes fenntartani és méginkább meg­védeni.” Mit is jelentett tulajdonképen Kossuth Lajosjnak ez a szó: sza­badság? Az én amerikai ma­gyar véleményem szerint Kos­suthnak e szó: szabadság ugyan­azt jelentette, mint nekübnk: szólászszabadságot, gyülekezési szabadságot, vallásszabadságot és mindennek felett telj es egyen­jogúságot úgy az egyén, mint a nemzet számára. Kossuth maga mondotta ezeket a szabadság­ról : “Egész életemben egyetlen vezrélő szmém volt: szabadság. Egyetlen életcélom volt annak áldását, élvezetét nemzetem szá­mára biztosítani. Szabadság nél­kül nincs tartós társadalmi rend, termelő munka, egyéni bizton­ság és kölcsönös megértés. E- gész Európa beleremegett ebbe a gondolatba. Korunknak vezér­eszméje a: szabadság.” Kossuth Lajos mintegy 60 év­vel ezelőtt halt meg, de még most is él mindenkinek a lelké­ben az ő lángoló szelleme és olt­­hatatlan szomjúsága az igaz­ságért, valamint megingathatat­lan álláspontja az egyéni sza­badság kérdésében. Minden jószándéku ember e föld kerekén Kosuthal együtt vallja az egyetemes igazság jo­gosultságát. Senki jobban nem harcolt az emberi jogok védel­méért, mipt a nagy magyar ha­zafi. Hölgyeim és Uraim! Magyar­­ország, több más országhoz ha­sonlóan egy eszép hősi múltra tekint vissza, melyben mindvé­gig az elnyomatás és szolgaság ellen harcolt. Az elmúlt ezer esz­tendő alat, mind a mai napig a szabadság szeretet és az egyéni jog tiszteletbentartása volt az, ami fenntartotta és éltette ezt a nemzetetet. Mint az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, több mint egymillió amerikai ma­gyar képviseletében büszkeség­gel és hálával fogadom el ezt az aj ándékot. Büszkeséggel, mert őseim egy olyan hőst adtak a vi­lágnak, mint honfitársam: Kos­suth Lajos ... És hálával, amit minden amerikai magyar érez velem együtt ezért a kivételes lehetőségért, hogy itt élhetünk, boldogan és főképen: szabadon, ebben a hatalmasan, diadalma­san fejlődő országban.” WEBSTER hajszáldrót hangfelvevő és visszajátszó készülék, jó állapot­ban, $50-ért eladó. Érdeklődők e lap szerkesztőségébe jöjjenek. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építé­sét és régi építmények javitását éa átalakitását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. 1953-AS, 2-ajtós Hard-top Chevrolet, uj motorral, jó karban, eladó. Ér­deklődni: Kilmer 5-9419 ASZTALOSMUNKÁKAT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények építését, javitását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. CHarter 9-7758 ét MIIItown R-1394-J TÁGAS, jó kárban levő, 6^2 szobás, egy-családos ház, olaj-fütés, szel­­lős, világos szobák. $13,700. — Prima, 4*2 szobás tégla-ház, faltól­­falig szőnyegezés, velencei redő­nyök, villany-jégszekrény, stb. $10,800. — Érdeklődni: Helen B. Papp, Broker, 13 Easton Ave. New Brunswick. Tel. CH. 7-0668, vasár­nap és esténként CH. 7-1040. 1

Next

/
Thumbnails
Contents