Magyar Hirnök, 1958. január-június (49. évfolyam, 2-26. szám)

1958-03-20 / 12. szám

I SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PI AINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERCED WITH - BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1958. MÁRCIUS 20 |TM^eiineirTerencn^1 fj sz. MATETICS KATALIN A Vanguard I felrepült a világűrbe, ami ör­vendetes tény. A francia kom­munisták napilapja, a l’Huma­­nité az Égbolt Hüvelyk Matyi­­jának nevezi, a prágai vörös sajtó pedig azt állítja, hogy nincs akkora, mint egy grape­fruit, legfeljebb egy nagyob­bacska narancs méreteit üti meg. Rendben van. Maradjunk a nagyobbacska narancsnál. Mit számit? A prágai sajtó érthető okból nem hasonlítja a Van­­guardot a grapefruithoz. A csehek ugyanis már nem em­lékeznek arra, hogy mekkora egy grapefruit. Örvendezünk s miért ne ten­­nők, ha néha van okunk rá? Van azért bajunk is. Mert ma a szabad világ minden baja Amerikáé. 1 Indonézia esetleg a vörösök markába csúszik át. Északafrikában a baj nagyobb, mint látszik. Az északafrik^i arab világ lassan, de biztosan a Nyugat ellen for­dul. Mit is tehetne mást? A Nyugat nem fordíthat hátat Farnciaországnak. így aztán az északafrikai arabok mond­ják fel a barátságot. Nem any­­nyira az arab kormányokról, mint a tömegekről beszélünk. Pakisztán a Szovjettől akar segélyt kérni. Pakisztán, tudva­levőleg az Egyesült Államok hűséges szövetségese. A ma­gyarázat? India példája. India — mondják Pakisztánban — mindkét adakozónak tartja a markát s lám egyik sem'marad üresen. Pakisztánnak idáig csak az egyik marka telt meg, az amerikaiak jóvoltából. F ranciaországban a helyzet változatlanul rossz. Most már jöhet minden. Eset­leg államcsíny, vagy valami ehhez hasonló. Talán De Gaul­le jön, a politikus, tábornok, aki mélységesen utálja a jelenlegi francia parlamenti rendszert. Nem csodálkozunk rajta . . . Még azt is lehetségesnek tartják, hogy a katonák kapa­rintják magukhoz a hatalmat éa elsöprik az egész parlamen­tet. Akárhogy lesz, a francia ál­lamkasszában van pénz. Ame­rika jóvoltából. Az őszig kö­nyökig vájkálhat benne akár­melyik francia miniszterelnök. Az őszön? A franciák feje fe­lett igy is, úgy is leszakad a födél. Amerika újra feltá­masztja, néhány százmillió dol­lárral. FELHÍVÁS A WILLIAM PENN FRATER­­NÁLIS EGYLET NEW BRUNSWICKI 19-IK “R” OSZTÁLY TAGJAIHOZ Fiókosztályunk márc. 21-én, pénteken este fél 7 órakor tartja havi rendes^ gyűlését a So­merset utcai magyar reformá­tus egyház helyiségében, amely­re tisztelettel hívjuk a tagságot. Tagtársi tisztelettel: SÍRÓ ISTVÁN, elnök KÖRMÖNDY JÓZSEF titkár és helyi szervező (Folyt, a 3-ik oldalon) ANGOLUL és magyarul beszélő gya­korlott hentest keresünk. Telefo­náljon: MU 6-3421. Az adócsökkentés • most már biztosnak látszik — ha egyáltalán van valami biz­tos ezen a világon. Az adó­­csökkentés is hozzátartozik a gazdasági élet helyrebillen­­téséhez. Washingtoni vélemény sze­rint az 1954-es adócsökkentés is" egészséges hatással volt a gazdasági életre. Talán ezúttal is beválik a recept. A mostani gazdasági hely­zet? Az ipar csak 70 százalé­kos teljesítménnyel kényelmes­­kedik. Egyelőre még nem fo­rognak gyorsabban a kerekek. A vásárlóközönség óvatos. Nem költi a pénzét és nem akar nagy adósságot vállalni, mert nem tudja, hogy mi lesz. A kormány költi a pénzt, de csak mérsékelten. A magán­­vállalkozás elősegítésére vi­szont megkönnyítették a pénz­­kölcsönök nyújtását. Idáig az volt a vélemény, hogy már áprilisban élénkeb­ben forognak majd a gazdasá­gi élet kerekei. Most azt jósol­ják, hogy julius lesz a legrosz­­szabb hónap. Hruscsovnak is van baja sőt nem is egy. Kínát nagy­mértékben segíteni kell, külön­ben katasztrofálisan alakulhat a helyzet. Belső bajok is van­nak. S még hozzá, a Nyugat vezetői nem sietnek, hogy csucs-konferenciázzanak vele, a nagyerejü Hruscsovval. Hát ezeknek már semmi ijesztgetés sem elég nagy? NEW BRUNSWICK és kör­nyéke magyarságának márciu­si ünnepélye minden várako­zást felülmúló nagysikerű volt múlt vasárnap este, a Szent László Hallban. Ott volt min­denki, aki magyarságát nem­csak mélyen átérzi, de aszerint él és cselekszik is. Ott voltak e városból és környékéről mind­azok, akik néhai Theodore Roosevelt nagy elnökkel vall­ják, hogy “nem lehet jó polgá­ra Amerikának az, aki nemze­tiségét, szülőhazáját megta­gadja!” ... és akik ebben a szellemben tudnak, hajlandók és szivük sugallatára hallgatva készek ma is együtt ünnepelni a magyar szabadság márciusi nagy * ünnepét! Ott voltak mindazok, akik a 12 évi kom­munista pokolból saját erejük­kel kiszabadulni akaró magyar s z a ba d s á gharcosokban, az 1956 novemberi vörös vérfür­dőből idemenekült testvére­inkben azt látják, amik: ko­runk igazi hősei s egyszersmint amerikai magyar életünk foly­tatói, letéteményesei! Igen, ezek a fiatalok máris egyedei, alkotó tagjai itteni magyar éle-PRIVÁT-leckéket ad hegedülni, vagy táncolni tanulóknak óhazai mene­kült magyar zene (hegedű) és tánc­tanár. Telefon: CHarter 9-3110. ASZTALOSMUNKÁKAT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények építését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. CHarter 9-7758 és Mllltown 8-1394-J. Megdrágul a posta A 3-centes levél nemsokára a múlté lesz. A washingtoni szenátus jóváhagyta a postai viteldij-emelést, illetve meg­szavazta az uj törvényt. Esze­rint — ha Eisenhower elnök meg nem vétózza és aláírja a törvényt — egy közönséges le­vél postai viteldija 5 cent lesz más városokba címezve, hely­beli levelek dija pedig 4 cent. Egyelőre három évre szól igy az a rendelkezés. A repülőpos­tai levelek dija 6 centről 8 centre fog felmenni, de erről még nincs határozat. A közön­séges levelezőlap pedig az ed­digi 2 cent helyett 3 cent lesz. Felmegy a 2-ik osztályú és 3-ik osztályú küldemények dija is, tehát az ujság-szállitás ára is. A megszavazott törvény “bi­bije” csak az, hogy ugyanez a törvény intézkedik a postai al­kalmazottak fizetésemeléséről is, ami mintegy 7 és fél billió dollár többletkiadást jelent a postának, az elnök azonban ennél kevesebbet kért. Valószí­nű tehát, hogy Eisenhower meg fogja vétózni a törvényt s ak­kor egy ideig marad még min­den a régiben. A postai díjszabás tehát még nem változott. Vigyázzunk, ne tegyünk több bélyeget levele­inkre, mint eddig, mert az uj tarifa még nem lépett életbe s nem is fog, amig a törvényt az elnök aláírása nem szentesí­ti. Történt valami amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban tünknek s ha pillanatnyilag egy részük munkanélkül ten­gődik is, valamennyien méltók, jogosak a mi támogatásunkra, segítségünkre . . . arra, hogy melléjük álljunk, akár ünne­pélyt rendeznek, akár segélya­dományokat gyűjtenek . . . akármi szépet, jót terveznek, rendezned! — Az Amerikai Magyar Szövetség itteni osztá­lya, egyházaink lelkipásztorai, egyleteink vezetőemberei ko­moly megfontolással karolták fel szabadságh arcosaink ügyét s amikor az idei közös magyar márciusi ünnepély megrendezését reájuk bíztuk, a szabadságharcosokra, olyan lé­pést tettünk előre, ami — bizo­nyosak vagyunk benne — ki­hatással lesz hosszu-hosszu időkre! Ezek a fiuk derekasan megállták a helyüket, tökélete­sen megfeleltek a feladatnak, olyannal “mutatkoztak” be ne­künk, olyant produkáltak a múlt vasárnap este, ami mély nyomokat hagyott mindnyá­junk szivében, akik ott vol­tunk. A müsorszámokat úgy válogatták, állították . össze, hogy ázokban mintegy kifeje­zésre juttatták a maguk érzé­seit, de ugyanakkor a “régiek­ről” sem feledkeztek meg, mi is benne voltunk a műsorban, a beszédekben, hangokban, me-ZONGORA - HANGOLÁST jutányo­sán végez gyakorlattal rendelkező óhazai szakember. — Horváth, te­lefonszáma: CRestview 7-3529. Gondolkozz... Az emberiséget már sokat foglalkoztatta a bűn és a bűn tudata. Ami az emberi életet szomorúvá és nehézzé teszi, az nem más, mint a bűn. A bűnt most csak egy szem­pontból próbáljuk elemezni, hogy tulajdonképen mit is ár­­dott az emberiségnek, illetve hol és hogyan ejtette rabságá­ba az embert. A mai világ népeinek szo­morú sorsát, tehát a győzőkét éppen úgy, mint a legyőzőite­két a nyomorúság és idegfe­szültség jellemzi. Az okot a nagy bölcselők pontosan ott keresik, ahol az nincs. Az úgynevezett világnyo­mort : 1. Nem a gazdasági helyzet okozta. Ennek a mélypontja s világcsődje is csak eredménye valami másnak. 2. A folytonos forradalma­kat és vérengzéseket sem a különböző népek és nemzetek szokásai, vagy tradíciói okoz­ták, hanem valami más. . . . 3. A rengeteg fiatalkori bű­nözést sem a tudás és fegyelem hiánya okozta, hanem valami más . . . 4. A különböző kormányok politikai bakklövéseit sem a po­litikai helytelen irányzat okozza, hanem valami más. És ez a más: a bűn, melyet morá­lis szempontból igy fogalmaz­hatunk meg: “A XX. század nyomorának egyetlen oka az, hogy az ember mellőzte és mellőzi az Istent és sajátmagát képzeli a világ sor­sának intézésében az egyedüli illetékes személynek.” Nem kell ahhol bölcsnek len­lódiákban. ... Az Atléta Klub újjászervezett d a 1 á rdájában ott álltak az öregek a fiatalok mellett s acélhangon csendült a dal, jutott kifejezésre az ér­zés-komplexum : befogadó és szülőhazánkatszerető magya­rok vagyunk s azok is mara­dunk . . . Együtt vagyunk és együtt is maradunk . . . ár­mány, furkálás, ravaszkodás, politizálás, pletyka, ferdítés, sötétítés nem választhat el ben­nünket egymástól, amig igy tudunk együtt ünnepelni, sza­badság-ünnepet ülni! — Szó­nokaink egymásután remekel­tek, lelkes, mélyen átérzett szép gondolatokban bővelkedő ünnepi beszédeikkel. Ugyan­azon témakörről volt szó: ma­gyar szabadságünnepély szó­nokai voltak s mégis, szinte egyetlen ismétlés nem volt; minden mondat más volt, más gondolatot adott vissza, de ugyanazt az érzést rezonáltat­­ta bennünk . . . Könny csillo­gott sok-sok magyar szemben, amikor a pöttvömnyi leányka szavalt, de akkor is,' amikor a férfiajkon felharsant szó hasí­totta fel bennünk a magyar fájdalom évszázados sebét . . . Mesteri munka Volt a színpad KÉTCSALÁDOS ház, 46 Division St.-en, eladó. Jókarban levő olaj­­fütés. Érdeklődni a 234 Hamilton St.-en. BÚTOROZOTT szoba dolgozó nőnek, vagy férfinek kiadó. 129 French St. New Brunswick. Az IKKA comsagok árait leszállították Brack Miklóst, a U. S. Relief Parcel Service igazgatóját a budapesti IKKA vállalat kábe­­lileg értesítette, hogy az összes élelmiszer csomagoknak és a legtöbb ruhaneműnek, vala­mint ipari cikkeknek az árát 5-15 százalékkal leszállították. A “Bea” csomag, amely ed­dig $15 volt, most csak $12.50- be kerül. A “Madge” csomag ára $20 helyett $17.50, stb. A ruha és kabát szöveteknél mé­terenként egy vagy két dollár­ral redukálták az árakat. A férfi cipők páronként 3-4 dol­lárral lettek olcsóbbak. Leszál­lították az építőanyagok, rádi­ók, varrógépek, mosógépek árát is. Férfi és női kerékpárok, me­lyeknek árusítása egy darabig szünetelt, most ismét megren­delhetők. Uj cikkeket is beve­zetett az IKKA, mint például írógépet, televíziót, ruha-facsa­­rógépet, olcsóbb áru motorke­rékpárt, stb. Az árleszállítás következté­ben minden itt befizetett dol­lár ellenében címzett több fo­rinthoz juthat, ha IKKA cso­magjait értékesíteni kívánja. Uj árjegyzéket bárkinek szí­vesen küld a U. S. Relief Parcel Service new yorki főirodája, melynek cime: 315 E. 79th St., New York 21, N. Y. ni és igen magas kultúrával rendelkezni, hogy rájöjjünk erre és észrevegyük a bűnt, á szembehelyezkedést az Isten­nel és megláthassuk az ő mel­lőzését a parlamentekben ép­­(Folyt. a 4-ik oldalon.) gyönyörű feldíszítése, nagy munka volt, de megérte! — Olyan beszámoló ez, amiben neveket nem irtunk — nem is-* mételtük, amit multheti műsor­­ismertetőnkben már megir­tunk, hiszen pontosan azok szerepeltek, akiket jeleztünk — de a lényeget, a legfonto­sabbat adjuk e beszámolóban: azt, hogy szinte minden eddigit felülmúló szép magyar ünne­pélyünk volt ez a vasárnapi, hol mindnyájan éreztük s érez­hettük, hogy ezek a fiatalok igenis hoztak nekünk vala­mit s ha koldusként érkeztek is, ha semmijük sincs is, máris kaptunk és visszakaptunk tő­lük valamit: testvéri szivük melegét, mély magyar érzésük tisztaságát, frissességét, gaz­dagságát! Minden jóérzésü ma­gyarnak kötelessége melléjük állani, segíteni őket, hogy biz­tos jövendő felé elinduló itteni kezdő lépéseik megingathatat­­lanok legyenek! ERDŐS ISTVÁN (27 Brook­­side Ave.), Steingart József és Szeles Vince (34 Alexander St.) szabadságharcos mene­kült magyarjainkat vasárnap éjszaka, a márciusi ünnepélyről hazafelé menet az Alexander és French St. sarkánál megál-EGY, vagy hét bútorozott hálószoba, konyhával és egy különálló bútoro­zott szoba (két fiúnak) kiadó. Ér­deklődni: 202 New St., New Bruns­wick. . . . Lapunk mai számának egész első oldalát vastag feke­te gyászkeretbe kelle tennünk, s még akkor se, még úgy se tud­nánk kifejezni helyi magyar újságunkban New Brunswick és környéke magyarságának mély gyászát, mindannyiunk szivé­nek leplezetlen fájdalmát, amit Jelinek Ferencné, sz. Ma­­tetics Katalin halála okozott. Kivétel nélkül mindenki szeret­te, tisztelte, becsülte ezt az aranyszívű, kedves-szavu, bá­­jos-mosolyu jó magyar asz­­szonyt, aki valósággal lelke volt itt minden szép magyar munkánknak, megmozdulá­sunknak, társadalmi életünk­nek ... ott volt mindig min­denütt, ahol magyar ügyben dolgozni, segíteni kellett nem­csak pénzzel, anyagi áldozat­tal, de tényleges munkával is. Felekezeti különbség nélkül minden magyar gyászolja őt ebben a városban, mert kü­lönbséget nem téve jó volt, ked­ves volt mindenkihez s amilyen szeretettel csüngtek rajta csa­ládtagjai, férje, gyermekei, oly szeretet vette körül őt barát­női, a család barátai és egész magyarságunk körében. Jelinek Ferencé ... a mi drá­ga jó Katicánk . . . nincs többé! A Mindenható Isten megvál­tozhatatlan szent akaratában mély vallásos hittel alázatosan megnyugodva fogadta a ren­deltetést, hogy földi pályafutá­sa — amelyre szeretetek iste­nes szép érzéseket, jóságot ad­litotta egy arramenő autóból kiszóló fekete s az iránt érdek­lődött tőlük, hogy merre van a French St. Amint a fiuk ma­gyarázni kezdték, hogy a French St. az, amelyiken most vannak, az autóból kiugrott másik négy marcona fekete és ököllel nekiment a három ma­gyar fiúnak. A fiuk se voltak restek, kezdték visszaadagolni nekik, mit ők akartak adni. Az “ügy” a rendőrségre került, a hol a feketék azzal a hazug váddal léptek elő, hogy a mi magyar fiaink kezdték a vere­kedést. De az igazság kiderült, hogy a verekedést ki kezdte és a banda vezérét, névszerint Sa­muel Harry Jackson, 7 Wilson St., Franklin townshipi. lakost és négy társát a biró egyenként $100 pénzbüntetésre, vagy 90 napi dologházra Ítélte. — Leír­tuk ezt az esetet, mert úgy érezzük, jóleső nemcsak ne­künk, de minden magyarnak az a tudat, hogy a mi fiaink — ha verekedősök hírében is álla­nak — azért verekednek, mert kikezdenek velük, de ha már egyszer verekednek, megállják a helyüket. Jóleső a tudat, hogy a bíróság nem előítéletek alapján és nem pártoskodva ítél, hanem az igazság szerint. A VASÁRNAPI magyarze­­(Folyt, a 3-ik oldalon) HÁZAK külső és belső festését vál­lalom. Hívjanak naponta 4-től 8-ig: Kllmer 5-3437. ni küldetett — meghatározott időn belül végetér s mennie kell az Örök Hazába. Hosszas szen­vedés után, a halotti szentsé­gek magáhozvételével vasár­nap, március 16-án reggel a Middlesex Kórházban örökre lehunyta szemeit. Csak 53 éves volt, alig 28 évi boldog házas­ság után szólította magához az Ur, de élete, munkássága nem volt hiábavaló, mert áldásos volt, szeretet-kincset hagyott maga után. A 169 French Street-i Jeli­­nek-ház mély gyászba borult. Jelinek Ferenc közismert hen­tesáru-üzlet tulajdonos, a sze­rető férj és a gyermekek: Gertrude, férjezett Juhász E. Béláné, Incike, férjezett Smith Jánosné és Ferenc fia ... a kis­­unoka Juhász Mária Katalin ... a családtagok, a rokonság, jóbarátok serege, a Szent Lász­ló r. k. egyházközség tagsága, a Magyar Női Demokrata Kör, az Atléta Klub női osztálya és egész magyarságunk pótolha­tatlan veszteséget, igaz fájdal­mat érez ennek az igazszivü jó asszonynak örökre eltávozásá­val. Jelinek Ferencné sz. Mete­­tics Katalin 1904 junius 17-én született Standach, Michigan­­ben. Fiatal leány volt még, mi­kor hazament Magyarország­ra, szüleinek hazájába s Pan­nonhalmán, Győrszentmárton­­ban telepedett je. Ott ismerke­dett meg férjével, Jelinek Fe­renccel, akivel 1930 január 13- án Győrben örök hűséget eskü­dött. A harmincas évék elején jöttek ki Amerikába s itt New Brunswickon 1936-ban nyitott önálló üzletet a Jelinek házas­pár. Tisztelte, becsülte, szeret­te őket mindenki, mert igazán jó magyarok voltak. Istenhez, egyházhoz ragaszkodó, példás szép életet éltek. A Gowen temetkezési kápol­nában ravatalozták fel és hét­főn, kedden a gyászolók véget nem érő sora látogatott el ko­porsójához, utolsó búcsút ven­ni tőle. Valóságos virágerdő bo­rította a ravatalt, a fakatat, az egész halottasházat, a sze­retet megannyi kifejezője volt az a sok nép, az a sok koszorú. Szerdán, március 19-én dél­előtt ment végbe a szomorú te­metés, a Szent László r. k. templomban megtartott en­gesztelő szentmise áldozattal a St. Peter temetőbe. . . . Négy kocsi vitte a sok virágot s az autók megszámlálhatatlan so­kasága követte a gyászkocsit a templomból a temetőig. Főt. Forró Alpár, O.F.M., végezte a szertartást.s a Jelinek-üzlet hű­séges munkásai: Molnár Ká­roly, Máté János, Gerencsér Imre és Szoták István voltak a koporsóvivők. Egy forrón szeretett hitves, édesabya, nagyanya, testvér és rokon . . . egy drága jóbarát, egy igaz magyar testvérünk tá-i vozott el örökre közülünk Jeli­nek Ferencnével, akinek emlé­két szivünkben mindannyian kegyelettel őrizni fogjuk. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok1 külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
Thumbnails
Contents