Magyar Hirnök, 1958. január-június (49. évfolyam, 2-26. szám)
1958-01-09 / 2. szám
1958. JANUÁR 9 “Social Security” biztosítás és az ahhoz szükséges okmányok Ha eljön az ideje, hogy társadalombiztosítási illetményekért folyamodjunk, menjünk el személyesen a “Social Security” Hivatalba. Ott majd kérdéseket intéznek hozzánk és okmányokat kérnek tőlünk. Kérelmünk tárgyától függ, milyen papírokra lesz szükségünk. Mindenesetre megkérdezik a korunkat és ezt bizonyítani is kell. K. Péter, például, elmúlt 65 éves. Most már nem dolgozik egész napon át, csak néhány órát hetente. Gondolta, hogy joga volna társadalombiztosítási nyugdíjhoz, de egyre csak halogatta, hogy meglátogassa a Hivatalt. Egy barátja ugyanis figyelmeztette, hogy ott születési bizonyítványt fognak kérni tőle. K. Péter azonban Magyarországon született és bizony nem volt meg ez az irata, sem a keresztlevele. Az! gondolta tehát, hogy sohasem kaphat nyugdijat. Péternek azonban volt egy másik barátja is, aki már nyugdijat húzott néhány év óta. Ez meg ezt mondta Péternek: “Nekem sem volt meg a születési bizonyítványom. Én a polgár-papjromat vittem el a Social Security hivatalba.” Hiszen Péternek is van polgár-papírja! Elvitte hát ezt az okmányt a Sócial Security Administration-hoz és most már ő is kap nyugdijat minden hó- i napban. j Keresztlevél, születési bizo- I nyitvány: elsőrendű bizonyité< kok; de ne halogassuk azt, , hogy nyugdijat kérjünk, ha , nincsen ilyen papírunk. Vigyünk magunkkal valamilyen más Írást, amelyből kitűnik, hogy milyen idősek vagyunk. Bevándorlást igazoló kártyát, polgárpapirt, útlevelet, ujraoltási bizonyítványt, például. Majdnem mindenkinek van valami Írása, amelyből kitűnik a kora. Talán egy régi családi biblia is akad, amelybe születésünk keltét annak idején bejegyezték. Ha házassági bizonyítványunk van, azt is mutassuk be, ' amikor a hiyatalt meglátogatjuk. De ne toljuk ki a látogatás idejét, ha a házasságlevél nem volna kéznél. Akármilyen ; legyen is a bizonyíték, vigyük magukkal, amikor a Social Security hivatalba először elmegyünk. Péter felesége 62 éves elmúlt s azt hitte, hogy csak férje halála után folyamodhatik majd nyugdíjért, de azért elment Péterrel együtt a hivatalba. Még az se volt szükséges, hogy a házasságlevelet bemutassák. Péter csak nyilatkozatot irt alá arról* hogy ki a felesége. Tehát ha Péter halála után az asszony özvegyi nyugdijat igényelt yolna, nem nyújthatott volna már be ilyen nyilatkozatot és igy házasságlevelet kellett volna szereznie. A házasságlevél természetesen a legtökéletesebb bizonyíték a házasság megkötésére nézve. Ha ez nincs kéznél, az illetékes állami anyakönyvvezető hivatal (Bureau of Vital Statistics) vagy a városi bíróság jegyzője (Clerk of Court) másolatot adhat ki róla. Ha külföldön kötötték a házasságot, az ottani egyházi, vagy városi hatóságtól kell a házassági bizonyítvány másolatát kérni. A nyugdíj, vagy más illetmény összege attól függ, menynyi volt a fizetésünk, vagy keresetünk előzőleg. A Társadalombiztosító Hivatal tájékoztatva van ezekről az adatokról. Az év első felében (január és junius között) azonban a hivatal még rendszerint nem dolgozhatta fel az előző év adatait és ezért hamarább fogunk pénzhez jutni, ha mi bizonyítjuk be, hogy az előző évben mit kerestünk. Ha alkalmazásban voltunk, vigyük tehát magunkkal azt a szelet papirt, amit cégünk adott jövedelmi adóbevallás céljaira. (Form W-2). Ez feltünteti az előző évben folyósított fizetéseink összegét. Ha nem voltunk alkalmazva, hanem magunknak dolgoztunk, vigyük el utolsó jövedelmi adóvallomásunk másoatát és a kifizetett csekket, postautalvány szelvényt, vagy készpénznyugtát, amely igából ja, hogy megfizettük jövedelmi adónkat a “District Director of Internal Revenue”nek. De még ha semmiféle okmányunk sincs kéznél, ne várjunk. A Társadalombiztosító Hivatal alkalmazottai mindenben a kezünkre fognak járni, hogy nyugdíjhoz való jogunkat bebizonyíthassuk. A “Social Security Administration” legközelebbi fiókjának a címét* pedig a postahivatalban tudhatjuk meg. A Somerset Utcai Magyar Re í ormátus "Egyház hírei Közli: Kosa András, lelkész A NEW YORK-I WALL STREET A Manviliei Ref. Egyház hírei Lelkész: Leslie J. Carey 235 So. 6th St. Vasárnapi istentiszteletek: Magyar istentisztelet d.e. 9 órakor. Angol istentisztelet d.e. 10:30 írakor. Vasárnapi iskola 10:30-kor. Újévi távirat az ohazaiak és a menekültek érdekében Haydn György, az Amerikai Magyar Szövetség uj országos elnöke, kábeltávirat formájában mondott köszönetét Franz Jonas bécsi főpolgármesternek, amiért a keledurópai államok függetlensége érdekében sikraszállott. A bécsi városi tanács az osztrák főváros lapjainak élénk tetszése mellet a strassbourgi Európa-tanács Bécsbe való áthelyezését sürgette. Eltekintve attól, hogy ez városfejlesztési és idegenforgalmi érdekekből Bécs részére előnyösnek tűnik, a rabnemzetek szempontjából rendkívül fontosságú, hogy maga az osztrákok kedvelt Wien-je, az amerikai turisták népszerű Vienná-ja hivatalosan is sürgeti egy olyan politikai megoldás létrehozását, mely a nyugateurópai országokban már alakulóban levő Egyesült Államokhoz akarja vonni a keleteurópai államokat, elsősorban Magyarországit. Mindkét párt vezérei a menekültek mellett Alig jelent meg a kormány ama határozata, mely szerint azonnali hatállyal megszűnik a magyar menekültek behozatala, az Amerikai Magyar Szövetség megtette a törvényhozás mindkét házának megnyerését célzó lépéseket. A 85-ik kongresszus első idászakában megszavazott Public Law 318 egyes szakaszainak olyan gértelmezését kéri a Szövetség, hogy az honfitársainkra nézve kedvező kimenetelű legyen. Richard M. Nixon aleinök a republikánus kormánypárt, John Kenedy szenátor pedig a demokraták részéről a legmeszszebbmenő támogatást helyezte máris kilátásba. A képviselőházban úgy ellenzéki, mint kormánypárti honatyák egész sora tett határozott Ígéretet arra, hogy a 85^316 számú törvény keretén túl- is minden lehetőt el fognak követni, hogy a menekültek sürgős jogorvoslásban részesüljenek. Ne feledkezzünk él virágot hozni a templomba vasárnaponként. A Presbitérium határozata szerint közgyűlésünket vasárnap, január 12-én fogjuk megtartani. Jegyezzék meg ezt a napot egyháztagjaink és készüljenek eljönni erre a gyűlésre, amely az egyház jövőjét kívánja még szilárdabb alapokra fektetni. Három énekkar szerepel egyházunkban jelenleg, orgonistánk, Kormány András kitűnő vezetése mellett. Mindhárom csoportnak meg van jelölve gyakorló órája. Szíveskedjenek tehát a tagok megjelenni úgy a .-yakorló-órákon, mint vasárnaponként az isi entiszteleten. “PAULA ; NÉNI’ szakács tönyve és álmoskönyve «kapható lakunk könyvosztályán, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J., vászonkötésben $3.75. Könyv-klubok Az 1920-as évek közepe táján alakult meg az első “book-club” Amerikában és azóta egyre jobban terjeszkednek. Ma már nyolcvan könyv-klub működik az Egyesült Államokban, évenként több mint 90 millió kötet könyvet küldve ki megrendelőiknek. A könyvklubok mindenféle életkorú, érdekkörü és Ízlésű emberek szellemi szükségletét elégítik ki. Több mint egy tucat klub áll fenn, amelyek csak ifjúsági iratokat hcznak forgalomba és ugyancsak 12 van, amelyek vallásos céllal működnek. Szakmai érdekeltségeket szolgainak és kertészettel, klasszikusokkal, tudományokkal, diszkiadásokkal, történelmi, közgazdasági, ■ stb. munkákkal látják el a közönséget a könyvklubok. A legtekintélyesebb közöttük a Book-of-the-Month-Club, 250,000 fizető taggal. Igazgatósagában közéleti kiválóságok, tudósok, tanárok és szerzők foglalnak helyet, akiknek bírálata dönti el, hogy milyen munkák kerülnek a következő hónapok kiválasztott munkái közé. A bírálók átolvassák a könyvkiadó vállalatok fontosabb termékeit és választásuk természetesen mindig azokra a müvekre esik, amelyekről feltételezik, hogy a közönség érdeklődését felkeltik és meg is tartják. A klub tagjai nem kötelesek az ajánlott könyveket elfogadni, hanem százféle más cimből választhatják ki a nekik leginkább megfelelőket. Tagsági dij nincs, de a tagok kötelezik magukat, hogy évenként legalább négy könyvet > . Mindenütt a világon ismerik e nvet, amely a tárgyilagosak előtt a pénzügyi világ központját jelenti, a tőkés társadalom ellenfeleinek szemében gyűlölt és minden rosszért felelős célpontot a tudista és az idegenvezető szempontjából nézve a new yorki értéktőzsde és néhány nagy bankház székhelyét. Csak kevesen ismerik azonban a történetét : honnan vette a nevét és hogyan alakult azzá, amit ma képvisel. A Wall Street a new yorki Manhattan sziget déli cucsához közel, kelet-nyugati irányban keresztezi New York leghoszszabb utcáját, a Broadway-t. A new yorki alsó városrész szimbóluma, amely körűi az ország legnagyobb pénzintézeteinek és vállatainak palotái épültek fel az évek folyamán. Az utca nevét attól a kőfaltól nyerte, amelyet 1653-ban emeltek az akkori hollandus kolónia: New Amsterdam északi határának a védelmére. Ez a fal csak 118 évvel később, 1771-ben került lebontásra, amikor az angol gyarmattá alakult városka a falon túl is terjeszkedni kezdett. 1792-ben történt először, hogy néhány kereskedő a Wall Street-et szegélyező egyik terebélyes fa alatt hetenként többször is terjeszkedni kezdett. 1792-ben történt először, hogy néhány kereskedő a Wall Streetet szegélyező egyik terebélyes fa alatt hetenként többször is öszszejött, hogy az amerikai kormány kölcsönkötvényeiben adás-vételi ügyleteket bonyolítson le. Ez a pad az utszéli fa alatt, volt a new yorki “Stock Exchange” (értéktőzsde) formája. Az utcát ma felhőkarcolók szegélyezik, amelyek valóságos völggyé alakítják át. A 11-ik szám jelzi a New York Stock Exchange épületet, amely közvetlen távbeszélővel és távíróval vari a világ sok pénzügyi központjával összekötve. Körülbe- Jül 1200 nagyvállalat részvényét jegyzik a “Big Board”-on, amelynek 650 tagja kis vagyonokat fizetett felvételi jogosultságáért. A Wall Street-nek más történelmi nevezetessége is van. A Tőzsdével átellenben volt a Colonial City Hall, a Városháza, ahol 1735-ben Zenger John Peter ékesszólóan védte meg a jogát, hogy a híreket szabadon közölhesse, leszögezve ezzel az amerikai sajtószabadság alaptételét. Ebben a City Hall-ban gyakran gyűltek össze később amerikai hazafiak, hogy tiltakozzanak a gyarmatok lakóinak elnyomása ellen. Helyén való volt tehát, hogy amikor az épületet 1788-ban átalakították, ott létesítették a Federal Hall-t, amely az Amerikai Egyesült Államok első törvényháza lett. Itt tette le az első elnök, George Washington esküjét, amit ma az ott felállított és közismert Washington Szobor jelez. Muzeum let ta Federal Hall-ból, amit elsősorban vidéki látogatók és ifjúsági csoportok látogatnak. A Wall Street felhőkarcolóinak árnyékában a hétköznapi üzleti órákban élénk forgalom mutatkozik az ott sürgő-forgó emberi hagyabolyban. Csak kevesen vetnek ügyet a közeli Trinity Church klasszikus épületére, ^melynek udvarában sok elfelejtett és sok ismeretes nemzeti hősünk teteme nyugszik. Itt fekszik Alexander Hamilton, az ország első pénzügyminisztere, akit Burr Aaron volt aleinök golyója terített le párbajban, William Banford, a város első hírlapkiadója és Robert Fulton, a gőzhajó lángeszű feltalálója. Common 'Council Uj 800 oldalas könyv jelent meg Magyarországról: MA MAGYARORSZÁG, HOLNAP A SZABAD VILÁG “A MUNKÁHOZ VALÓ JOG” vesznek át és fizetnek ki. Minden két megvásárolt könyv után egyet ajándékba kap a tag. A legtöbb könyvklub nem foglalkozik könyvkiadással, hanem külön lenyomatokat készíttet el a népszerű könyvből és úgy a szerzőnek, mint a kiadónak dijat fizet, a forgalomba hozott példányok mennyiségének arányában. A magas példányszám és a forgalombahozatalnak a postai szétküldésre való leegyszerűsítése lehetővé teszi, hogy a könyvklubok kiadványaikat az eredeti árnál jóval olcsóbban juttathatják el a közönséghez. A könyvklubokra további fejlődés vár. Elfoglalt emberek az összes kiadók összes könyveiriek még a jegyzékét sem tanulmányozhatják át, még kevésbbé vizsgálhatják át a könyvet, mielőtt megvásárolnák. A könyvklubok révén időt, fáradságot és pénzt takarítunk meg. Természetesen csakis angolnyelvű könyveket terjesztenek ezek az amerikai könyvklubok. A Kongresszus legközelebbi ülésszakában és az 1958-i általános választások folyamán a munkához való jog törvénybeiktatása körül heves viták fognak lefolyni. A kongresszus tagjai között ugyanis sokan tugy gondolkoznak, hogy a “munkához való jogot biztosítani kell,” a legtöbb kollektiv szerződés kikötésével szemben, amely szerint az alkalmazott köteles áz illetékes szakszervezethez csatlakozni, hogy állását megtarthassa. A kérdés elbírálásához elsősorban meg kell állapítanunk, mi is az a “union shop,” amire a legtöbb kollektiv szerződés céloz. Vizsgáljuk meg például hátralékos “előfizetőinket’ szeretettel kérjük, szivesked;enek tartozásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelenése ezzel is biztosítva legyen! egy szövőgyár helyzetét, melynek alkalmazottai ma még szervezetlenek. A Textile Workers Union kiküldi tehát oda egy szervezőjét, aki igyekszik az alkalmazottak többségének hozzájárulását elnyerni, hogy belépjenek a szakszervezetbe. Az Union ezután a National Labor Relations Boardot felkéri, hogy hivatalos szavazást rendeljen el a gyárban. Tegyük fel, hogy ezen a szavazáson a munkások többsége a szakszervezethez való csatlakozás mellett nyilatkozik még. Az alkalmazottak törvényes képviselője, a szakszervezet, kollektiv szerződést köt a vállalattal, amely szersződésben a “union shop” kikötés is szerepel, mely szerint minden uj alkalmazott egy havi próbaidő eltelte után köteles a szakszervezethez csatlakozni, ha meg akarja állását tartani. A 48 államból 18-ban az ilyen kikötés a “Right to Work” törvénybe ütközik. Ezek túlnyomóan földmivelő államok, ahol a munkásmozgalom gyenge. A “Right to Work” törvények védelmében Gibson, a Chamber of Commerce képviselője igy érvel: “Nincs bebizonyítva, hogy mi a fontosabb: az a jog, hogy ne legyünk kötelesek a szervezethez csatlakozni, vagy az a kötelesség, hogy odatartozzunk.” Gibson szerint gyakran megtörténik, hogy a szakszervezet olyan politikai pártot támogat, amelyet a munkás ellenez. Miért fizessen ez a munkás tagdijat, ellenfelének támogatására? Más szabad országokban a szakszervezti tagság nem kötelező. Ma már 17 millió tagot számlálnak a szakszervezetek, rnig 25 évvel ezelőtt csak három millió munkás tartozott oda. Ezt az óriási sikert a kötelező tagság nélkül is elérte a munkásság. Még azokban az államokban is, ahol Right to Work. törvények vannak, a szervezett munkások száma szaporodást mutat fel. William Knowland szenátor, aki nemrég nyilvánította ki, hogy Kalifornia kormányzói állására pályázik, ugyanezt az álláspontot képviseli. Szerinte “biztosítandó emberi jog az, hogy se a vállalkozó, se a munkás ne- legyen köteles tagsági dijat fizetni ahhoz, hogy kenyeret keressen. A Right to Work az amerikai polgár alapjoga.” Mit mondanak a törvény ellenzői? Goodwin Knight, California jelenlegi kormányzója nemrég jelentette ki, hogy a “union shop” előmozdítja a békés ipari fejlődést, mig a Right to Work törvények-veszélyeztetik ugyanazt. A munkásvezérek is azt állítják, hogy a Right to Work törvények viszályt teremtenek a vállalatok vezetői és a munkásság között, mig az union shop az együttműködést mozdítja elő. Rámutatnak arra, hogy a mai kollektiv szerződések 95 százaléka a békés alkudozások után jön létre és hogy ötből négy esetben a vállalatok vezetősége hozzájárul a szakszervezetek megerősítéséhez. Van sok vállalat, amely támogatja a szervezetek álláspontját, mert szerintük - ezzel az ipari munkaviszonyok állandósítását mozdítják elő. Ezen a véleményen vannak egyes egyházi szervezetek is, mint a Protestant National Ezzel a címmel jelent meg Veér Imre, volt magyar országgyűlési képviselő könyve. A 840 oldalas könyv—amelynek belső fedőlapját Kossuth képmása diszit, — magyarul Íródott és meglepően szép kiállításban jelent meg. Szerkesztőségünk is megkapta és igy meggyőződéssel állatpithatjuk meg, hogy kiállítása messze felülmúlja az emigrációban megjelent könyyveknek majd’ mindegyikét. A mü bemutatja, hogy 12 év alatt miként bolsevizálták Magyarországot s egyben figyelmeztet a nyugatot fenyegető kommunista veszélyre is. Az iró részletesen foglalkozik az októberi magyar szabadságharccal is. A kiadó közlése szerint a könyv angolnyelven is megjelenik. Magyar kiadása máris megrendelhető $6.75 előzetes beküldése mellett. Az első 500 megrendelő a szerző aláírásával ellátott számozott példányt kap. Megrendeléseket lapunk könyvosztálya is elintéz. Gyermekek bevándorlása és honositása Az uj bevándorlási törvény, amelyet Eisenhower elnök szeptember 11-én aláirt (Public Law 85-316) sek könnyítést lépteti életbe gyermekek bevándorlása és honositása körül. Örökbefogadott árvák korlátlan beengedése Bármely 14 éven aluli árvát, akit amerikai polgár örökbefogadott, beengednek az országba, 1959. junius 30-a előtt. Ha amerikai polgár külföldi árvát a jövőben behozatni és örökbefogadni óhajt, a vizűm kiadása előtt meg kell fogadnia, hogy az árvát itt örökbefogadja és gondoskodik róla. Ismeretlen árvák örökbefogadását nem fogadják .el; két, vagy több árváét pedig csak az esetben, ha azok testvérek. Az örökbefogadott árvák nevére kiadandó vizűm három évig lesz érvényes, ha az uj szülők az amerikai hadseregben teljeseitenek szolgálatot, vagy a kormány, vagy belföldi vállalat alkalmazottai. Törvénytelen gyermekek helyzete Bevándorlási k é r d é sekben nem tesznek különbséget törvényes és törvénytelen gyermekek közt — az anya szempontjából. A törvénytelen gyermek kérheti anyja — de nem apja — beengedését és az anya — de nem a törvénytelen apa — kérheti gyermekét. Örökbefogadott gyermekek kedvezményei Ha egy házaspár olyan országban született, amelynek kvótája magas és nyiva áll, de örökbefogadott gyermekük alacsonykvótáju országban született (mint pl. Magyarország), az örökbefogadott gyermek szülei kbótáján jöhet be. Külföldön élő amerikai polgár, akár férfi, akár nő, egyedül is örökbefogadhat gyermeket, aki kvótán kívül jöhet be az országba, 1959. junius 30. után is. Gyorsabb honosítás Külföldön amerikai szolgálatban álló amerikai polgár örökbefogadott gyermekével bármikor ihegjelenhet belföldi bíróság előtt — külföldi tartózkodását megszakítva, — hogy őt amerikai polgárrá avassa, kijelentvén, . hogy szándékában áll, hogy szolgálatának befejezte után gyermekevei együtt viszszatér az Egyesült Államokba. Külföldön született gyermek amerikai tartózkodása A korábbi bevándorlási törvény előírta, hogy ha a külföldön született gyermekek csak egyik szülője amerikai polgár, izükséges, hogv a gyermek még 23-iik születésnapja előtt legalább ötévi tartamra az Egyesült ÁÁllamokba költözzék. Az uj törvény értelmében ez az ittartózkodás 12 hónapnál rövidebb időre megszakítható. Magyar árvák itt tartózkodásának törvényesitése A magyar forradalom kitörése után 839 árvát, mint “parolee”-! (fehér kártyás) engedtek be Amerikába. Mig a felnőtt “parolee’Lk törvényesitése eddig nem történt meg, az uj törvény kimondja, hogy e 839 árva részére kvótánkivüli vizűm adható ki. Common Council Idegen nyelvek tanítása Amerikában Szakértők szerint valószínű, hogy a tudományok terén hátramaradtunk Oroszországgal szemben. A New York Times pedig most cikket közöl, mely szerint az idegen nyelvek tanításában is igen megelőzött minket Oroszország. “Bizonyos, hogy az idegen nyelvek ismeretének hiánya” — mondja a cikk — “rengeteg költséget, zavart és a világ előtti tekintélyünk megcsorbulását okozza.” Tekintélyünk szenved, mert képtelenek vagyunk .idegenekkel kellőképen megérttetni magunkat. Ezer külföldi képviselőnkből csak harminc tud a vendéglátó ország nyelvén kielégítő társalgást folytatni. Még kevésbé tudjuk például a külföldön időgen nyelven megjelent hírlapi cikkek, könyvek lényegét gyorsan megállapítani, hogy azokból az ottani politikai irányzat alakulására következtetéseket vonhassunk le. A cikk példákkal támasztja alá tételét. Nemrégiben orosz küldöttség érkezett Lybiába, köztük 15 arabul beszélő diplomata. Az egyesült Államoknak csak egyetlenegy külpolitikai képviselője volt a helyszínen, aki arabul is tudott (és kit Council of Churches és a National Catholic > Welfare Conference. Eisenhower elnök maga is ellenzi a Right to Work törvényeket, a munkaügyi miniszter, James Mitchell nyilatkozatai szerint. később áthelyeztek onnan olyan vidékre, ahol nem volt szükség arab tudományára). Más adat: Amerika 1,800 kollégiumában csak 165 helyen tanítanak oroszul és összesen 4,000 hallgató látogatja az előadásokat. Ezzel szemben Olaszországban körülbelül 10 millió diák folytat angol tanulmányokat. A cikkíró, aki huzamosabb ideig a kormány hivatalos nyelvésze volt, megemliti azt is, hogy az orószok an angolon kívül még többszáz más nyelvre is tanítják diákjaikat; ugyan akkor pedig lázas gyorsasággal, de alapossággal 80 idegen nyelvű orosz szótárt készítenek elő és körülbelül ugyanannyi nyelven irt könyveket adnak ki. Amerika is tett lépéseket a nyelvtanítás szorgalmazására. Különböző kormányhivatalok állítottak .fel nyelviskolákat. Egyedül a Georgetown University 40-féle idegen nyelvű tanfolyamot hirdet. Ezek a nyelvtanfolyamok azonban meg sem közelitik az igazi szükségletet. Teljesebb s rendszeresebb nyelvtanításra van szükség az Egyesült Államokban. Legjobban megoldhatná a kérdést egy közös irányitó szervezet, amelyben kormányhivatalok, egyetemek, kutató intézetek, külkereskedelemmel foglalkozó nagyobb cégek és idegen nemzetek képviselői vennének részt. Ilyen szervezet a nyelvtanítás egész rendszerét uj és helyes irányba terelhetné. 3
