Magyar Hirnök, 1958. január-június (49. évfolyam, 2-26. szám)
1958-02-06 / 6. szám
3 MAGYAR HÍRNÖK AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG TÁVIRATA DULLES KÜLÜGYMINISZTERHEZ Az Amerikai Magyar Szövetség, Haydu György országos elnök aláírásával az alábbi táviratot küldte az Egyesült Álla mok külpolitikájának legfőbb irányitójához, aki most érkezett, vissza Törökországból. Szövetségünk arra kéri az amerikai kormányt, hogy egy esetleges kelet-nyugat közti tárgyalás előzetes tervezetébe vétessék bele a Szovjet igájából szabadulni akaró íabnemzetek s igy a magyar nép ügyét is. A feltételek között, amik mellett hajlandó Amerika leülni tárgyalni Kruschevékkal, legyen ott ez a kérdés is! (Text of the telegram of the American Hungarian Federation) THE HON. SECRETARY OF STATE JOHN FOSTER DULLES U. S. DEPT. OF STATE, WASHINGTON 25, D. C. ON THE EVE OF DIPLOMATIC PREPARATIONS FOR POS SIBLE NEGOTIATIONS WITH THE SOVIET UNION PLEASE ACCEPT OUR PROFOUND GRATITUDE FOR YOUR CONSISTENT AND FORCEFUL STAND AGAINST SOVIET PRESSURE FOR AN IMPROVISED SUMMIT MEETING. WE TAKE THIS OPPORTUNITY, MR. SECRETARY, TO BEG YOU TO USE YOUR HIGH AUTHORITY THAT THE HUNGARIAN CASE AND THE PLIGHT OF THE CAPTIVE NATIONS IN GENERAL BE PLACED ON THE AGENDA OF ANY EASTWEST CONFERENCES. A PASSIVE ATTITUDE OF THE WESTERN POWERS RE CAPTIVE EUROPEAN NATIONS WOULD DEFINITELY FACILITATE THE SOVIET STRATEGY IN BOTH ASIA AND AFRICA BECAUSE MOSCOW COULD THUS CONTINUE TO ASSUME ITS ROLE OF UNWARRANTED PROTECTOR OF NATIONAL LIBERATION MOVEMENTS. ONE OF THE GREATEST WEAKNESSES OF THE SOVIET. UNION CONSISTS OF THE DETERMINATION OF THE CAPTIVE NATIONS IN EASTERN EUROPE TO GET RID OF THEIR COLONIAL OPPRESSOR AND TO REGAIN NATIONAL INDEPENDENCE AND HUMAN FREEDOM. MOREOVER, ONE SHOULD NEVER LOSE SIGHT OF THE FACT THAT THE ENSLAVED PEOPLE ARE AND WILL BE THE STAUNCHEST ALLIES OF AMERICA. WITH SINCERE RESPECT GEORGE K. HAYDU NATIONAL PRESIDENT AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION Csak hátralékos előfizetőink olvassák ezt! Mit jelentenek a fenti sorok? Azt, amit az a visszás helyzet jelent, hogy van néhány olyan olvasónk, aki se nem előfizető, se nem utófizető, hanem egyszerűen: nem-fizető... Évek óta járatják a lapot, olvassák is szorgalmasan, de nem gondolnak arra, hogy enek a lapnak az előállítása rengeteg munkába, utánjárásba, gondba és sok-sok pénzbe kérni! Nagyon kérjük az ilyen hátralékos ‘előfizetőket,” hogy ha tehetik, juttassák el most hozzánk tartozásukat, -ezzel is tanujelét adva annak, hogy értékelik nehéz munkánkat és hálásak azért, hogy zaklatás nélkül hosszú időn át küldtük nekik lapunkat és megbíztunk bennük. A pénzt egyszerű levélbe téve is beküldhetik a távolabb lakók, nem vesz el s mi a lej árat dá tumát kiigazítjuk a lapon! EZ A LAP nem EGY felekezet, nem EGY társadalmi osztály, nem EGY politikai irányzat, nem EGY ét dekcsoport szolgálatában áll, hanem: MINDEN magyar ember sorsának, MINDEN becsületes, őszinte magyar törekvésnek, MINDEN szép, hazafias aamerikai és magyar célkitűzésnek, MINDEN tisztességes magyar gondolatnak ÖNZETLEN HARCOSA! Ezért: Minden becsületes gondolkozást!, joérzésü magyarnak fajtája és sajátmaga iránti kötelessége is támogatni, pártolni ezt az újságot! RÁKOSI ÁVÓ-FŐNÖKE SZABADLÁBRA KERÜLT Bécsi jelentések szerint Péter Gábort, a Rákosi rezsim hírhedt és rettegett titkos rendőrségnek főnökét és Szadista helyettesét, a Kádár-hatóságok szabadlábra helyezték. Mindketten több éve kerültek börtönbe, “törvénytelen eljárások” elkövetése címén. Ügyüket nyilvánosan nem tárgyalták s most, szabadlábra helyezésük után, a legnagyobb titokban elutaztak a Szovjetunióba. UJ ÁLLAMKÖLCSÖN A kommunista államokban rendszeresített évenként viszszatérő államkölcsönök Magyarországon 1956-ban, a forradalom után megszűntek. A Szovjetunióban, Csehszlovákiádban, Bulgáriában, Albániában, és Romániában azonban most is évente jegyzik az úgynevezett állami élj lesztési kölcsönöket. A magyar pénzügyminisztériumban most dolgozták ki azt a tervezetet, melynek értelmében ismét bevezetik a kölcsönt: “Népbiztonsági kölcsön” nevén. Hírek szerint március 1-én kell majd jegyezniük az állampolgároknak a kölcsönt. Általában mindenki fizetése 10-15 százalékát köteles jegyezni, mely összeget tíz hónapon at, tiz egyenlő részletben vonnak le fizetéséből. A kölcsönt négy évre kéri az állam és azt 1962 március 1-től kezdve, ABC sorrendben fizeti vissza évi 2 százalékos kamattal együtt. A kölcsöntervezetben hangsúlyozza a pénzügyminiszter, hogy az uj kölcsönt “a dolgozók kifejezett kérésére” rendeli el a kormány. aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni ? Ha igen, kö zölje velünk a hírt és mi szi veeen közreadjuk lapunkban hozhatjuk. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket — ha olyan természetűek —- már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szerda estig telefonon is felveszünk. Nincs többé elvtárs, csak magyar van... 1956 október 23-án ' százezernyi tömeg lepte el a Kossuth Lajos teret Budapesten. A kormánytól követeltek elégtételt az oroszok és kommunista bérenceik által több mint egy évtizeden át elkövetett gaztettekért és 14 pontba foglalt szabadságkiáltványuk elfogadását sürgették. Nagysokára megjelent a parlament erkélyén Nagy Imre miniszterelnök, aki igy próbálta elkezdeni beszédét: “Elvtársak!” Tovább nem is folytathatta. Mint egy ember zúgta a százezernyi tömeg: “Ezentúl nincs elvtárs, csak magyarok vannak . . .” A földkerekség egyik legszebb építészeti alkotása, a magyar országház előtt lefolyt fenti jelenet uj korszak hajnalát jelentette a történelemben. Az ezt követő szabadságharc, majd a november 4-én bekövetkeztet szovjet vérfürdő az egész szabad világot ráébresztette a mindent elpusztítással fenyegető veszedelemre. A magyar szabadságharc hőseit, különösen a rettenthetetlen bátor ságu fiatalságot az önfeláldozás halhatatlan példaképévé avatták az események. Az 1956 októbervégi napok eseményeinek érzékeltetéséhez a puszta szó, az Írott betű nem is volna elegendő. Éppen ezért olyan szemtanú beszámolójára volt szükség, aki fotóriporter is egyúttal és a fényképezőgép meghazudtolhatatlan lencséjével a kezében, maga is résztvett a szabadságharcban. Heller Andor, a Magyar Tázirati Iroda szakembere és forradalmi tanácsának elnöke volt az a magyar férfin, aki több mint 300 filmnegativot hozott át a szabad világba. Az oktőbervégi magyar kormány hivatalos útlevelével és ezzel az utasítással érkezétt: “Mutasd meg, 'mond el mindenütt a szabad világban, miként bánnak a vörösek a magyar néppel!” “NO MORE COMRADES” címen jelent meg a szabadságharcnak ez az angol nyelvű leírása, mely 175 oldalon beszámol az elnyomók elleni lázadás okairól is. Leírja mindazokat a túl- i kapásokat, amelyek miatt a kommunistáknak hirdetettek ajkáról is felharsant az egész Magyarországon visszhangzó jelszó: “Ruszkik haza!!” Budapest és az óhaza térképe, valamint 62 válogatott helyszíni fényképfelvétel nyújt fogalmat arról a szabadságharcról, mely alapjaiban reszketette meg áz egész kommunista világbirodalmat . . . Az Amerikai Magyar Szövetség a közelmúlt év során 3,000 mértékadó amerikai címére juttatta el a “NO MORE COMRADES” ízléses kiállítású, vaszonkötésü példányait. Újabban megállapodást kötött a kiadóvállalattal, miszerint az eredeti $3.50-es ár helyett kedvezményesen $l-ért kaphatják meg az AMSz tagjai és barátai. Mivel az egy dolláros árban már a postai küldést is belszámitotta a chicagói Henry Regneryy Co., valóban mindenki megengedheti magának, hogy akár maga» akár amerikai nevelésű gyermekei, akár pedig ismerősei részére megrendelje a “NO MORE COMRADES” - könyvet. Cim: American Hungarian 'Federation, Col. Kováts Memorial Bldg. 1761 “R” St, Northwest, Washington 25, D.C. * • * * A MAGYAR ÉRDEKEKET minden kormánytól függetlenül képviseli Washingtonban az A- merikai Magyar Szövetség. Egyházak, egyletek,, jőszivü magánosok tartják fenn adományaikkal. Küldjük be hozzájárulásunkat valamennyien, hogy feladatát zavartalanul betölthesse! AZ AMERIKAI Magyar Református Egyesület N e w Brunswicki 366 és 367-ik osztály tagjainak figyelmét arra hívja fel lapunk utján az egyesület keleti körzetének felügyelője, Szentmiklóssy Pál, hogy 1958 jan. 1-től kezdve ezen osztályok ügyeit Kovács Károly együttesen kezeli (256 Redmond St., Tel. Kílmer 5-3014). Az osztályok havi gyűlése^ együttesen lesz minden hónap első szerdáján este, a Somerset utcai református templom alatti helyiségben. Gondolkozz... Furcsán hangzó, de való igazság az, hogy ha nem lennének nemzetek, azaz beszédben, szokásokban és felfogásban, elkülönült népek, akkor nem lennének háborúk, népmészárlások és néptiprások. Az első világháborúban több mint 38 millió ember halt meg. A második világháborúban 100 millió ember. És a harmadik világháborúban? Kérdések kérdése az, hogy ugyan miért mindez? A háborúkat egyes nemzetek életkörülményei eredményezik. Teljesen függetlenül attól, hogy igazságos az, vagy sem, mert ezt megállapítani igen nehéz. Mert a megállapítok is a maguk szempontjait tartják inkább szem előtt. Térjünk csak vissza a nemzethez : A nemzetek szembeállása függ az egyes népek nyelvétől, szokásaitól és felfogásától. Ez a három együttesen alkot és létrehoz valami olyan rettenetes erőt, mely minden egyes alanyát a nemzetnek fogja, átjárja és mintégy eltávolithatatlanul és elválaszthatatlanul belesül a nemzet fiának egész valójába. Ez az erő teszi a népeket különbbé egymástól, amit sem vallás, sem jólét, sem szociális, sem gazdasági komponensek nem tudnak semlegesíteni. Milliós tömegek hősiességét, élet és véráldozatát semmi sem tudja elérni a nemzet erején kívül. A nyelv, szokás és felfogás alkotta erő már eleve magában hordozza áz ellentétek lehetőségeit. Ezért minden nemzet annyiban marad fenn, amennyiben ebből az erőből él, még akkor is, ha ugyanebből az erőből élő nagyobb nemzet szét is zúzta önálló életét. A küzdelmek és harcok népe a magyar! Sohasem egyéni érdekek, hanem eszmék fütötték és izzították nemzeti erejét. A magyar nép sohasem a nagyobb vagyonért és gazdagságért harcolt, hanem egy nemesebb és izmosabb, erőteljesebb és életrevalóbb eszméért. A magyar élet- és vér-áldozata soha^sem volt üzlet! És talán éppen itt van a nagy magyar tragédia egyik sarkköve, lfogy a huszadik században annyi az eszme- és erőnélküli nép és nemzet! Egy eszmeiféiküli nép és nemzet lehet rettenetesen gazdag, vagy erős, de buknia kell! Mert a milliós tömegeket hamarabb hódítja meg a szellem, mint a nyers erő, vagy lélektelen gazdagság. így fog bukni a gazdag és nagy nemzet a kicsi szemeláttára. így fog a porba hullani a modern “római” és “babiloni” birodalom. (A Szovjet — Szerk.) így lesznek megalázva a kis népek előtt a modern fáraók és cézárok. Legyünk mi csak kicsik, de lélekben gazdagok. Legyünk mi csak egyszerű földönfutó magyarok, de szivünkben és lelkűnkben hazát hordozók! SPEKTÁTOR Magyar mozielőadás Fordson MINDEN SZERDÁN D. U 2 ÓRÁTÓL A Foras Playhouse minden héten szerdán délután 2 órától folytatólagosan magyar mozidöadást tart. Igazán jó magyar filmek kerülnek bemutatásra. A jövő szerdán, február 12- én a “Szinusz” és a “Barátságos arcot kérek” c. nagysikerű filmeket mutatja be a fordsi magyar mozi. 1958. FEBRUÁR 6 1 ■ .............■ ■.......■l.'JTM"1. ■ .Hl I I fc LÁZADÁS IRTA: ZILAHY FARNOS ESZTER (Mutatvány az Amerikában élő kitűnő magyar költőnő “Zeng még a dal” c. moet megjelent verseskötetéből. J A kis verseskötet ára $1.00. Beszerezhető közvetlenül az Írónőtől, kinek cime : 2873 East 112th St., Cleveland 4, O.) Minket már senki se sajnáljon, mi itt valahogyan csak megvagyunk. Szabad szegényen és néhanapján még mosolyogni is tudunk. Dolgunk van elég s igy időnk kevés töprengeni az évek múlása felett . . . arról, hogy haza tálán sohse érünk s idegen földből dobnak ránk göröngyöket. De álmatlan éjszakán, békés csendben fellázadok! ököllel verném a vas falat, mely megett fajtám, nemzetem bilincsbe kötve a sir felé halad. Sikoltanék mint ezer vészsziréna, hadd rémüljön meg a gaz szolgahad . . . De reszketve, sírva, tébolyulva velem sikoltson mind, aki szabad! Hogy szörnyű jajszavunkat hallják meg az Égben. A Józsefváros haldokolt... (A “Nemzetőr” cimü lapból) Hűvös őszi éj volt. Az égbolt sejtelmes kékjéből hidegen hunyorogtak alá a csillagok. Cfcend és sötétség ült a városon. Most váratlanul sziporkázó, sziszegő fénykigyó tűnt fel. Másodpercekig nappali fénnyel tündökölt. Mint ócska színházi díszlet emelkedett az ütea képe hirtelen elő. Csonka kémények éles kontúrjai, lyukaktól szaggatott falak, üvegtelen vaksi ablakok fenyegető néma tömege. Aztán ismét sötét lesz — talán még sötétebb. Csak a világitó rakéta parányi piros részecskéi hulltak még lassan, A» golyó ütötte roggyant bérházak nedves pincéibe szorult remegőn az élet. A szűk odukban egy-egy pislákoló gyertya lobogott bátortalanul. A nyirkos levegőt elvétve törte meg egy nehéz férfisóhaj, vagy naiv gyermekhang. Az iskolát — hol.béke idején munkásgyerekek kemény fejébe töltötték a számok, betűk tudományát — hallgató tankok erdeje vette körül, mint gyakorlott bérgyilkosok a kiszemelt áldozatot. Kívülről éppen oly tépett, lakatlan Volt az épület, akár a többi. Pedig eltorlaszolt kapui szekrényekkel, padokkal félig berakott ablakai mögött a kerület utolsó szabadságharcosai várták a reggelt. Csak itt-ott csörrent egy fegyver fényesen. Ajtó nyílt. Zseblámpa villant. — Negyedik szakasz? — kérdezte az újonnan jött. — Igen — feleltek többen. — Váltás. Amig az őrségre menők készültek, odafordult a felvezető* höz: — Mi újság? — A kérdezett felrántotta a vállát. \ — Semmi. Tizenkét harckocsival vettek körül. — Óráról órára felszólítanak a ruszkik — folytatta a felvezető — hogy tegyük le a fegyvert, elengednek, ellenkező esetben szétlövik az egész tömböt ... — Hogyne — dördült fei a parancsnok. —A tanácsháziaknak is ezt Ígérték és golyót kaptak. — Hát szervusztok — búcsúzott a távozó raj. Elhalt a léptek nesze. Ismét csend lett. Ekkor megszólal valaki — Srácok, énekeljünk. — Jó! — kiáltott fel lelkesen egy leány. — Kezdd el . , . Halk tiszta hangon kezdett a fiú. Elsőnek a lány hangja csat lakozott hozzá, de a dal második sorát, már együtt zúgták mind. Szél viszi messze a fellegeket . . . Hangjuk összeölelkezett, egymásba kapaszkodott, S a két hete harcoló, fáradt, elcsigázott halállal dacoló gyerekek rövid időre megnyugodtak. Megvirradt. November kilencediké, péntek volt. — Miklós — ugrott be lihegve egy sorkatona — gyere azonnal az ablakhoz. Itt vannak a civilek. Minden áron a parancsnokkal akarnak beszélni. Miklós gyorsan felállt, ásított és szótlanul követte a katonát. Az ablaktól pár méterre bőrruhás orosz páncélosok és gyalogosok között nagycsoport ember állt. Férfiak, nők. Jobbára öregek, vagy anyák kicsinyeikkel. — Itt vagyok — szólt ki Miklós. Fekete kabátos férfi lépett előre. Levette a kalapját, ősz haján megcsillant a bágyadt nap. — Fiaim! Idős ember vagyok. Sok mindent látám már, de leveszem a kalapomat, amikor veletek beszélek! — Elhallgatott Az ablakban álló fiuk elvörösödtek. Miklós levette kucsmáját és idegesen forgatta. — Én vagyok ennek az iskolának az igazgatója :— azaz csak voltam, mert ha nem teszitik le a fegyvert, földig rombolják a tankok . t . Itt megcsuklott a hangja, nem szólt többet. — És a halottaink, akik az udvarban vannak eltemetve?! —kérdezte Miklós. — Az én fiam is elesett — sirt fel egy asszony — a másik meg itt van benn. — Nem birtok ezekkel — sirdogált egy fejkendős néni. — Ha makacskodtok még azokat a lakásokat is szétlövik amik megmaradtak —*, jegyezte meg másvalaki. A parancsnok némán meredt maga elé. Az asszonyok szipogtak. Pár lépésre tőlünk szovjet tisztek álltak. Merev mozdulatlan arccal, minduntalán órájukra pillantva. Néhány órával később hosszas huzavona után, lehajtott fejjel, a megaláztatástól égő arccal kilépett a kapun az első lef egy vérzett és megmotozott szabadságharcos. S lassan jött a többi is... Jöttek lőtt sebbel és jöttek a kiszolgáltatottság mély sebeivel. Nyurga, lázas s^emü, lobogó hajú fiatalember magánkivíil verte szét géppisztolyát a falon. Majd csillapulva megadóan mondta: Elhagytak . . . magunkra hagytak. Tizenöt éves vézna kisfiíi könytől áztatott arccal tette le hosszú puskáját. Fiatal honvédtiszt tette a kezét a vállára. — Ne bánd pajitkám ... Ne isirj. Nem tettük le végleg. (Pest, 1956 november.) LINCOLN (Folyt, az 1-ső oldalról) remélem, hogy a szabadság iránti vágy szikrája élve marad szivükben ... A mi hitünk az, hogy a szabadsághoz való jog az emberrel együtt született meg. Vállvetve kell harcolnunk a szabadság dicső hadseregében és ünnepélyesen el kell szánnunk magunkat arra, hogy áldozatkészségünkkel megmenthetjük, vagy kishitüségügnkkel nyomorultul elveszítjük a világ egyetlen reménységét.” Common Council. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! LABDARÚGÁS A New Jersey állami serlegmérkőzések győztese a new brunswicki Atnerikai Magyar Atléta Klub lett. (A múlt évben a Kostek S. C. volt.) A HAAC I. csapata 6:3 arányban győzött a Kosteks ellen múlt vasárnap, a bruswicki pályán, bokáig érő sárban (félidő 1:1). Szépszámú közönség előtt folyt le az izgalmas mérkőzés. A gólokat Goth Gyula (2) és Herbert Embler (4) rúgták. A mérkőzés legjobb játékosa Bodai Ferenc volt. A HAAG II. csapata 4:l-re győzött a Jersey City S. C. csapata ellen. Itt a gólokat Varga István (2), Kiss Ernő és Varga Károly rúgták. Most vasárnap, február 9-én a HAC II. csapata a brunswicki pályán játszik a Salerno S. C. .csapata ellen d. u. 1 órai kezr dettel. A HAAC I. csapata pedig a newarki Ukrainian S. C. csapatával küzd meg szintén New Brúnswickon d. u. 2:30 órai kezdettel. Bajnoki mérkőzés lesz. Kérjük a közönségt, hogy minél nagyobb számban jöjjenek el és buzdítsák fiainkat a győzelemre. Azt is kérjük, hogy a mérkőzést a pályavonalon kívül nézzék, ne lépjen senki a pályára. “A játékos a pályán játszik, a közönség pedig a pályán kívül drukkol!” Kopácsi József, intéző Könyvbarátok! Magyar könyvek nagy és egyre jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hírnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. j. — Telefon: fékünket! — Foreign Book Shop, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J. Daloljunk... Mit susog a fehér akác . . . Mit susog a fehér akác hervadozó virága? Ha a szellő hozzászegül a szivem is átjárja ... Boldog idő hová lettél? édes emlék! ne hagyj el. Susogj, susogj fehér akác, hervadjál a szivemmel . . . Fehér akác, ha elveszti virulását, levelét, Fáj, ha látom, a bánattal bár én is úgy tehetnék . . . Könnyeket csal a szemembe, reám száll egy szép álom, Amely egykor betöltötte az én egész világom . . . Hulló falevél Nagy, árnyas kert közepében Állott egy sötét platán, Alatta sok álmot szőttünk Szép tavaszi éjszakán . . . Szerelemről, boldogságról Ábrándozánk te meg’ én, Kis kerti padunkon ülve Rózsanyilás idején . . . Hulló falevél, sárgult falevél, A szép tavasznak már vége S a nyárnak, mely (ekünkben ege, Már csak emléke él 1 . . Hulló falevél, suttogva beszél . . . Holló lovam lába nyomát Holló lavom lába nyomát Két csendbiztos, kilenc pandúr 5 árja, Jöttömet a tömlöc-tartó Szögedében réges-régen várja t Otthagytam a becsületet, Kirúgtam a földet alólam, Pedig-pedig valamikor Egy fehér hajú öregasszony egyetlenegy reménysége voltam . . . Ha felkötnek, ha meghalok, Nem kisér ki az utamra senki, Nem visznek a temetőbe, Árokparton fogok megpihenni . . Nem lesz virág a síromon, ; Nem hull reám szentelt föld göröngye . . . Csak egy szegény, ráncos arcú, Fehérhaju öregasszony titkon ejtett, lopva hullott könnye . . . VÁGJA KI! — GYŰJTSE ÖSSZE!
