Magyar Hirnök, 1958. január-június (49. évfolyam, 2-26. szám)

1958-06-05 / 23. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERCED WITH - BEOLVADT LAP ^magűík-SűMap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1958. JUNIUS 5 A Negyedik Köztársaság kimúlt és maguk a franciák is más és más feliratot vésnek a fejfájára. A szélsőségesnek egyáltalán nem nevezhető Le Monde cimü hires napilap azt irta a minap: ‘A negyedik Köz­társaság képtelen volt a tisz­tességes életre s a kimúlása sem valami felemelő!’ A világ szeme Párizson van. A 67 éves, kétméteres de Gaul­­leban egyesek a diktátort lát­ják, mások pedig Franciaor­szág megváltóját. Esetleg az egész világét. De Gaulle fran­cia és más hívei fanatikusak és a fanatikusok hajlamosak a túlzásra. Maga De Gaulle is azt hiszi, hogy ő csakugyan a Gondvise­lés embere. Neki tartogatta a Gondviselés azt, hogy Francia­­ország megmentője legyen. A tény ezzel szemben az, hogy De Gaulle, az uj francia miniszterelnök, akinek a nem­zetgyűlés rendkívüli hatalmat szavazott meg, csodát tenni nem tud. Nincs olyan ember, ki ma a francia népet a magas­ságok felé tudná vezetni. De Gaulle sem képes erre. A puha, málló anyagba szeget verni még ő sem tud. Vannak aztán olyan han­gok, hogy De Gaulle majd meg tanítja Amerikát kesztyűbe dudálni. Ezt is a forrófejű em­berek mondják, az olyanok, akik nem hajlandók tudomásul venni a tényeket. Márpedig a tények azt mutatják, hogy Franciaország a háború óta ajándékokból és kölcsönökből él. A legtöbb ajándékot és köl­csönt pedig Amerikától kapta. Az elmúlt 13 év alatt két ezer ötszáz millió dollár kölcsönt adott Amerika Franciaország­nak, a Negyedik Köztársaság­nak. Ajándékban kétszer eny­­nyinél is többet: pontosan hét ezer hatszázmillió dollárt, amerikaiasan 7.6 billiót. Akár­hogy mondjuk, csillagászati összeg. A francia kincstár: koldustarisznya s ezen a tényen sem De Gaulle, sem más nem tud változtatni. Ha sürgősen nem kerül bele valami, akár ajándék, akár kölcsön, másféle forradalom hangjai vijjongnak majd Pá­rizs utcáin. S ez a forradalom magával sodorná De Gaullet is. Szóval, De Gaulle karakán ember ugyan, de távol van at­tól, hogy Amerikát bármire is megtanítsa, még kevésbé kesztyűbe dudálni. Semmi két­ségünk, hogy sok bajt okoz még. Megpróbál a ‘saját utain’ járni s más eféléket. De csak egy darabig. Aztán megszelídül. Más választása aligha lesz. ‘Özönvizelőtti hangulatban’ él Budapest népe. ők nevezik igy s az Amerikában élő ma­gyar nehezen érti meg, hogy milyen lelkiállapot is ez? Minden budapesti valami afélét akarna, hogy ‘jöjjön a legrosszabb, de essünk túl raj­ta minél hamarabb.’ A legrosz­­szabb, ami jöhet, a háború. Majdnem minden pesti hábo­rút vár, szórakozni akar és csak a pillanatnak él. Szórakozásra nincs túlsók lehetősége. Elmegy az expresz­­szókba, ezekbe a tipikus pesti kávézókba, hogy hasonszőrű emberekkel kibeszélgesse ma­gát. Az expresszókban rumot is mérnek s igy még érdeke­sebb ... A kormány megen­gedte három régi kávéház ki­nyitását, mert Kádárék azt re­mélik, hogy az ilyen és hasonló gesztusok a rendszert meg­szerettetik. Megszeretésről szó sincs. Utálni már nem lehet jobban, mint ahogy a magyar nép Ká­­dárékat, Münnichéket utálja. Nem is akar senki reájuk gon­dolni. A zenés szórakozóhelyek hétköznap is zsúfolva vannak. Mindenki siet a keresetét, el­költeni. Főleg élelemre, táncra, muzsikára. S aztán jön az özönvíz. Ilyen reménytelennek még sohasem találta az életet a magyar nép. ALACSONY ÉLET­SZÍNVONAL Az életszínvonal nem maga­sabb Magyarországon, mint a forradalom előtt volt, mivel több fontos cikknél, elsősorban iparicikknél jelentős drágulás tapasztalható — noha a fizeté­seket sok helyen emelték. Húst, zsírt most mindig lehet kapni, de magas áruk miatt nem túl nagy a kereslet ezekben. Sak­kal kevesebb ember dolgozik, mint a forradalom előtt, mivel — különösen az adminisztráci­óban — csökkent a munkahe­lyek száma. Elbocsátások al­kalmával először a nőket kül­dik el. Most nem általános az a helyzet, hogy a családban mindkét fél keres. Gondolkozz. . . Az ember életét legtöbb esetbe nem az teszi boldogta­lanná, amit mások okoznak neki, hanem amit saját maga okoz önmagának. Látszólag ellentmondás ez, de valójában mégis úgy van, hogy az em­bernek nem a másik ember az ellensége, hanem saját maga. Ugyan miért? Itt van a kérdé­sek kérdése. A legtöbb ember csak azért boldogtalan, mert kisebbnek érzi magát a másiknál. Úgy gondolja, hogy csak éppen ne­ki nem szabad ezt vagy azt tenni, mert vagy fél a másiktól, vagy pedig nem is tartja azt érdemesnek megtenni, amit akar. Igen sokszor bele sem kezd abba, amit nagyszerűnek és jónak talál, csak azért, mert más talán azt már megtette, vagy meg akarja tenni. Az emberek kissebségi érzése a kiegyensúlyozatlan életnek az alapja, a félreértéseknek kez­dete és a teljes boldogtalan­ságnak beteljesülése. Ennek az érzésnek egy komoly velejáró­ja az önbizalmatlanság és az önhitelvesztés is. Nézzünk csak körül egy kicsit és azonnal rá­jövünk ennek a tételnek igaz­ságára. Például: hány embernek ko­pogtatott már a Szerencs az ablakán, hogy kezdjen ezt vagy azt és csak azért nem tet­te, mert már más is csinálta és másnak nem sikerült. így van­nak igen sokan az állásokkal, vállalkozásokkal és még töb­ben az elhatározásokkal. Igen érdekes megfigyelni ebből a szempontból az embereket, a kik már az állást Ígérő hely fe­lé voltak útban, sőt akik már az ajtóban állottak és nem mertek bekopogtatni, vagy már bent is voltak az igazgató előtt és egyszerre elnémultak és csak hebegtek. Ugyanakkor egy magabiztos ember ugyan­azon az utón járva egyszerre teljes sikert aratott. Vagy nézzük azokat, akik segítségre szorulnak. Hány­szor mondják magukban, hogy ők olyan kis emberek, hogy velük úgy sem állanak szóba. Másoknak, akik még kisebbek voltak, sikerült minden, mert meggyőző erővel és magabiz­tosan szólották. * Minden ember érezze, hogy neki éppen olyan joga van bol­dognak lenni, mint bárki más­nak ! Érezze mindenki, hogy az ember itt a földön csak em­berekkel beszélhet. Aki gaz­dag, az is éppen olyan ember, mint aki szegény. A gazdag embernek is két keze, két lá­ba van, az is tud szomjas lenni és éhes, az is épen ugji izzad a melegben, mint a szegény és épen olyan könnyen lehet be­teg, mint a szegény. A különb­ség a két embertípus között csak az, hogy társadalmilag talán erősebb az egyik, mint a másik. Az az embér, aki nem fél embernek lenni és nem fél az emberi jogokkal élni, tisztes­ségesen és becsületesen, az mindig mejfLÁál j a életének célját. A szerencsétlen embe­reknek 99 százaléka önmagát tette szerencsétlenné! Az az ember, aki hinni és bízni tud önmagában, az a másik ember­ben is egy . olyan embert fog találni, mint amilyent saját magában talált. Az akarat és önbizalom emberének útja egyenes és biztos. És ha tudo­másul vesszük azt, hogy a má­sik embernek is keményen meg kellett dolgoznia minde­nért egyszer az életben, akkor mi sem fogunk lemaradni! Érdekes, hogy a gyáva em­ber mindig csak a gyávák tár­saságában érzi jól magát — a ravasz a ravaszéban és igy to­vább. Viszont, ha az ember Szécskay György költőnk meghalt \ _______ Pünkösd vasárnapján, má­jus 25-én este a pittsburghi St. Joseph kórházban, 78 éves ko­rában meghalt Szécskay György, az amerikai magyar­ság egyik nagy költője, aki 1904-ben jött ki Amerikába s akinek az elmúlt félévszázad alatt számos kötetben jelentek meg versei, melyek itteni ma­gyar irodalmunk egyszer talán kiadásra kerülő gyűjtemény­­kötetében tiszteletreméltó he­lyet foglalnak majd el. (“Te­metés idegenben” c. verse a legsikerültebbek egyike.) Szécskay éveken át utazó­ügynöke volt különböző lapok­nak, pittsburghi képviselője és irodavezetője volt sokáig a Népszavának. Sokat járt, uta­zott Amerikában s ismerte a magyarság őt mindenfelé. Özvegye, négy leánya, há­rom fia, 9 unokája és más ro­konsága és sok-sok jóbarátja, “újságos-kollégái” s az egész amerikai magyarság gyászol­ja. Béke poraira! magabiztos, akkor rá fog talál­ni a maga emberére és valósá­gos fizikai fájdalmat fog érez­ni a gyávák társaságában. Vagyis: a boldogság titka nem fizikai, hanem lelki—nem testi, hanem jellembelid Álljunk meg keményen a magunk lábán és érezzük, hogy a föld éppen úgy föld a mi lá­bunk alatt is, mint a másiké alatt. Mindenkiből egyként le­het szerencsés vagy végtelenül szerencsétlen ember úgy, amint embernek érzi magát valaki, vagy csak egyszerűen fél valaki embernek lenni! Vájjon te ki vagy? És ha még ma sincsen semmid, miért nincsen? Mondd: hányszor bíztál már meg önmagadban? Légy ember, aki hisz és bízik önmagában és akkor te is bol­dog leszel! SPEKTÁTOR 40 EV A FÖLDI POKOLBAN... Az asztal a trianoni kastélyban, amelyen az átkos papirrongy alá­írását a magyarra kényszeritették s minden bajunk magvát elvetették. Valamikor régen izgalom­mal olvasták, de talán sohasem hitték el egészen az emberek Monte Cristo regényes élettör­ténetét : miként fúrt hosszú alagutat éveken át börtönének fala alatt, csakhogy még egy­szer szabad levegőt szívhasson. Ami az első világháború előtt hihetetlennek tűnt fel, az 1918 óta olyannyira hétköznapi ese­ménnyé vált, hogy nem egyes emberek, de valósággal száz meg száz milliónyi néptömegek kerültek . Monte Cristo sorsá­ra. Olyan évfordulóhoz jutot­tunk ismét, amidőn nem ok nél­kül tekintünk a múltba. Külö­nösen azért, mert az elkövetett hibáihoz konokul, görcsös ma­­kaccsággal ragaszkodó világ 40 év leforgása alatt már sok mindent megkísérelt, hogy helyrebillentse a népek életé­nek tengelyét, de mindhiába. Ahelyett, hogy bekötötték vol­na az első világháború okozta sebeket — évről évre egyre több fájdalom, gyötrelem, szenvedés és nélkülözés zudul a tehetetlen emberiségre. Va­lósággal pokollá vált a föld sok országban az elmúlt 40 év alatt, hogy már-már minden A MUNKANÉLKÜLI ma­gyar szabadságharcosok se­gélyalapjára újabban a követ­kezők adakoztak (Mrs. Kára 3. sz. gyüjtőivén) : Mrs. Szal­­va, River Rd., $1, Paku István­ná, Fords, $1, Háklár Ferencné, Somerset St., $1, Sütő Ferenc­né, 131 Louis St., $2. A segélyt nem kapó munkanélküliek szá­mának emelkedése várható, mert sok nem-dolgozónak a heti segélye rövidesen megszű­nik. A szövetségi kormány az uj törvény szerint további 13 hétre ad ségélyt a munkanélkü­lieknek s reméljük, hogy álla­munkban is rövidesen megkez­dik a további segélyek kifize­tését. SEGÍTS, HOGY SEGÍT­HESSÜNK! LŐRINC JÓZSEF tiszteleté­re családja és barátaik a múlt szombaton este sikerült megle­­petési party-t rendeztek 50-ik születésnapja a 1 k a 1 m á b ól. Több mint 50 főnyi vendég­sereg lepte meg Jóskát, ajándé­kokkal, jókívánságokkal hal-ÉPITŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­­sét és régi építmények javítását é3 átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. mozva el az ünnepeltet. Lőrin­­czék School House Lane-i ott­honában, East Brunswickon nagy volt a dinom-dánom, ki­tett magáért a nagyszerű házi­asszony, Mrs. Lőrincz is, hogy férje jól mulasson s a vendégek mind jól érezzék magukat. A komák, kománék, sógorok, só­­gornék egymásután köszönt­­gették az ünnepeltet s a jóked­vet csak fokozta, amikor Ko­­pácsy József első prímás és Horváth László Iván zongora­művész szfebbnél-szebb ma­gyar nótákra zenditettek rá. Volt is muri kivilágos virra­datig s még azon túl is. Mi is kívánunk még sok-sok kelle­mes születésnapot a szorgal­mas, derék magyarnak, Lő­rincz Józsefnek, a jó férjnek, édesapának, akinek egész Jer­seyben elismert, jólmenó üzle­te, a Lawrence Mason Supplies az ő kitűnő üzleti érzékét di­cséri. A MAGYAR Női Demokrata Kör autobuszk irándulása Pennsylvániába most vasárnap, HÁZVEZETŐNŐ állást kaphat, bent­­lakással, jó környezetben, jó ház­nál. Angol tudás nem feltétlenül szükséges. Cím megtudható e lap szerkeztőségében. junius 8-án lesz, amikor reg­gel 7 órakor két nagy autóbusz indul a Somerset és Divsion ut­cák sarkáról, a református templom elől s viszi a mintegy 90 főnyi feliratkozót a nagy­szerű, élményekben gazdag út­ra. Hershey, Pa.-ban megnézik a csodás rózsakertet, az amish telepesek érdekes vidékét, majd egy dutch (holland ere­detű) étkezőben 26-fogásos vacsorát fognak enni az asszo­nyok. Szerencsés utat, jó szóra­kozást kívánunk! PATAKY ÁRPÁD (297 Woodbridge Ave., H. Park), Özv. Pataky Béláné fia junius 4-én sikerrel tette le vizsgáit a Newark Law Schoolban. ügy­védi gyakorlóévét New Bruns­­wickon M. Silfert ügyvédi iro­dájában tölti ki. GÖDRY JULIA zongorata­nárnő (73 French St.) szerdán, junius 4-én repülőgéppel a né-2-CSALÁDOS, 7-szobás ház eladó. Melegvizes, olajkazános fűtésű. Cim: 9 Propect St. New Brunswick. MINDENFÉLE asztalos-munkát vál­lalok és azokra ajánlatot adok. Alex Matusz, 34 Handy St. New Brunswick. Tel. CH. 7-2793. metországi Münchenbe uta­zott hosszabb rokoni látogatás­ra. Valamikor szeptemberben fog hazatérni és folytatni fogja a zongoratanitást. VODLI MIHÁLYNÉ, a Kára fiuk nővére junius 4-én a St. Peter kórházban operáción esett át. Dr. Hardy Róbert ope­rálta, miután Vodliné a Ma­gyar Női Demokrata Kör gyű­lésén bemutatott mozifilm ha­tása alatt (“A gyilkos rák” volt ennek az oktató egészség­­ügyi filmnek a cime) elment megvizsgáltatni magát s egy kezdődő valamit el kellett tá­volítani testéről, mielőtt ko­moly bajt okozhatna. A mozi­kép azt ajánlotta a nézőknek, hogy vizsgáltassák meg magu­kat, ha valami gyanúsat észlel­nek testükön, kívül vagy belül valahol. Jobb megelőzni a bajt, mint megvárni, amíg már min­den késő. A MAGYARZENÉS vasár­napi rádióműsoron a követke­zőket köszöntötték múlt vasár-MÁSODKEZÜ szakácsnét és takarí­tónőt keresnek a nyári hónapokra a Casimir’s Lodge nyaralóba, Big Indian, N.Y. nap: Szendrei Jennie, aki ju­nius 3-án ünnepelte születés­napját. — Ifj. Lórik István szüleinek edisoni otthonában ünnepelte születésnapját. Nő­vére, férjezett Mrs. Galajda South Norwalk, Conn.-ból jött haza szüleihez, hogy együtt ünnepeljék a közös születésna­pot Lorikék házában, hiszen neki is most volt a születés­napja. — Doktor Andrásék Nixonban most ünnepelték há­zasságuk 20-ik évfordulóját. TÓTH ERNŐ, a Local 13-438 Oil, Chemical & Atomic Mun­kásunió elnöke ' tiszteletére banketet terveztek múlt szom­baton estére, de Tóth Ernő be­tegsége miatt el kellett ha­lasztani a banketet. Tóth Ernő a Middlesex Kórházban fek­szik. Az elnöksége alatt álló unió az E. R. Squibb gyár mun­kásainak szervezete. MAX SCHWARTZ és neje, 163 New streeti lakosok házas­sági aranyjubileumát ünnepel­te a család. Gyermekeik sike­­(Folyt. a 3-ik oldalon) 62-ÉVES NŐVEL megosztanám la­kásomat. Olcsón. Mrs. Elek, 129 French St. New Brunswick, N. J. reménységét el kell hogy ve­szítse a kibontakozást sehogy­­sem lelő ember. Ismét junius 4-ét mutat a naptár, 38-ik évfordulóját an­nak, hogy Magyarország fel­­darabolására, tönkretételére az úgynevezett “békeszerződés” nehéz sziklakövét ráhengeri­­tették. Sok mondvacsinált ok és még több ravasz, lelkiisme­retlen politikai hamiskártyás talált akkor tragikus módon egymásra. Olyaténképen nagy­­képüsködtek a magukat állam­férfiaknak beképzelők, mintha Magyarország lett volna min­den rossznak, véráldozatnak s igazságtalanságnak az oka. És akként is bántak el vele: kö­nyörtelenül, keresztényekhez nem méltó ádáz hajthatatlan­­sággal. Az Úristen azonban — ki­nek malmai, mint tudjuk, las­san, de biztosan őrölnek — az­óta rég megmutatta a gonosz földi bíráknak, hogy önma­guknak ártottak leginkább a magyar nép életlehetőségeinek megnyirbálásával és koldusbot­ra juttatásával. Elsősorban is amikor a felkarolt “demokra­ta” kisantant pár évtizeddel a Nyugat részéről történt gáláns megajándékozás után szőrős­­től-bőröstől a Kelet uj gyar­matosító szörnyetege, a vörös cár ölébe vetette magát. Má­sodsorban pedig akkor, amikor a különböző módon kényezte­tett országok helyett éppen a hamupipőke sorsára kárhozta­tott magyar nép volt az egyet­len, mely puszta kézzel “nyet” jelszóval szegült ellen a felfu­­valkodott idegen megszálló ha­talomnak. Igenis, egyedül a magyar hallgatott a mézes sza­vakra és merte odakiáltani a Nyugat félelmetes ellenségé­nek: “Ruszkik haza!” Hol vol­tak 1956 októberében az 1918 őszén megajándékozottak, me­lyek egyike ma is ezermilliós támogatásokat élvez? Lám, 1920 junius 4-én senki sem vágta oda a Páris melletti Trianon kastélyban, győzelmi tudálékossággal pöffeszkedők­­nek, hogy ugyanott egyszer már az ingünket is otthagytuk. Történetesen II. Rákóczi Fe­renc utolsó kincsesládáját, tele erélyi arannyal, drágakővel, Törökországba bujdosása előtt azzal a kéréssel adta át XIV Lajos francia királynak, hogy abból felvirágoztassa a róla (Folyt, a 4-ik oldalon.) KIADÓ bútorozott szoba, konyha, fürdőszoba. Ha kell, kosztot is kap­hat itt. Cim: 383 Comstock St. New Brunswick. ASZTALOSMUNKÁKAT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények építését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. CHarter 9-7758 •* MUltown 8-1394-J. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents