Magyar Hirnök, 1957. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-07 / 45. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 45. szám. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1957. NOVEMBER 7. Orosz kutya ugatja a holdat, mégpedig meglehetősen közel­ről. Ott kering a világűrben, az uj Szputnyik hátán, miközben a föld minden táján lélekzet­­fojtva figyelik az emberkészi­­tette bolygó útját. Nincs mit szépíteni a dolgot. A Szovjet újra óriási, szinte be­hozhatatlan propaganda­­előnyre tett szert. Az ázsiai “semleges” népek rajongva beszélnek a szovjet csodáról, Kanadából a világ egyik leg­tekintélyesebb embere “azon­nal leülni a szovjet vezetők­kel!” kiáltást hallat. Még Dél­­amerika népei is szükölnek, mert már ők sincsenek bizton­ságban. Washingtonban — állítólag— “nem okozott meglepetést” az uj Szputnyik. Szép, igazán szép. Nehéz elképzelni, hogy ha még ez sem, mi okoz majd meglepetést? A tény az, hogy Amerika le­maradt ebben a versenyben. Márpedig ez a verseny soi's­­döntő lehet. S miért maradt le? Nem azért, mintha óriási ipari kapacitásával Amerika nem lett volna képes a mübolygót felrepiteni. De a kongresszus takarékoskodni akart. Most akart takarékoskodni, amikor a világtörténelem legsorsdön­tőbb éveit és hónapjait éljük. No és aztán a legfelső vezetés­ben is hiba van. Háborút viselünk s ennek kimenetelén az egész emberiség sorsa fordul meg. Teller Ede, a magyar származá­sú nukleáris tudós néhány nap­pal ezelőtt megmondta, hogy mi mindent elkövetünk, hogy a Szovjet fölé kerekedjünk — footballban. Baseballozik, foot­­ballozik, golfozik a boldog Ame­rika és — nem utolsó sorban — az 1958-as autókban gyönyör­ködik. Eljöhet a pillanat — ne adja Isten! — amikor egyszerre mindez a gyönyörűség semmivé' válik. Ha háború van, akkor harcolni kell. Azokkal a fegy­verekkel, amelyek éppen adva vannak. Ne takarékoskodjanak sem a nagyiparos, sem- a kisember pénzével. Hanem tegyék azt, amit tenni kell. És szűnjék meg végre Washingtonban a versen­gés, hogy vájjon a hadsereg, a haditengerészet, vagy a légierő lesz-e az első a rakétában? Ha igy megy, csakis a Szovjet lehet az első. És legyen végre erélyes vezetés Washingtonban, olyan, amelyik megszünteti az áldatlan viszályt s Amerikát oda helyezi, ahová való. Az első helyre. Mert, minden Szputnyik dacára is meg vagyunk győződve, hogy Amerikát illeti meg az elsőség s mindössze — jóvátehetetlen — műhiba történt. A Szputnyik tudományos jelentősége eltörpül katonai és propaganda ereje mellett. Ezt ma már mind-HÁROM szép világos szoba, bútoroz­va, fiatal házaspárnak, vagy két nőnek kiadó. (Cim a Szerkesztő­ségben). KULCHAR MIHÁLY borbélymesler “Mike Barber Shop” borbély-üzle­tében gyors, előzékeny kiszolgálás­ban részesül! Cim: 12 Prospect St. New Brunswick. annyian tudjuk. De miért nem tudták már régen azok, akiknek az volna a kötelességük, hogy az ilyesmit idejében kielemez­zék? Aztán még valamire rá sze­retnénk mutatni, ami nemcsak magyar, hanem az egész embe­riség szempontjából szomorú. Amerikában is, másutt is akadt jónéhány egyesület, amelyek erélyesen tiltakoztak a Szput­­nyikban keringő kutya miatt. De ugyanezek az egyesületek el­felejtettek tiltakozni november 4-én a magyar szabadságharc százezer áldozata miatt. A Szputnyik és a benne levő kutya elhomályosította a ma­gyar szabadságharc brutális le­verésének évfordulóját. Pedig itt volna a Nyugat, a szabad emberiség számára az erkölcsi erőforrás, minden Szputnyikkal szemben. Mi is szeretjük a kutyát s gondolatban követjük halálos útját. A Szputnyik magányos utasának az őse talán több ezer esztendővel ezelőtt szabad far­kas volt s aztán egyszer elfo­gadta a barlangban lakó em­bertől az első’feléje dobott cson­tot. Azóta az ember szolgálatá­ba állt. Most a kései utód, ha gondolkodni tudna, bizonyára sajnálná, hogy az őse meghu­nyászkodott és a szabad erdők helyett az ember barlangja kö­rül sündörgött. Az amerikai diplomaták újra résztvehetnek a szovjet fo­gadásokon. A washingtoni kül­ügyminisztérium ezelőtt egy év­vel a magyar szabadságharc le­verésekor megtiltotta diploma­táinak, hogy a szovjet nagykö­vetségek vodka-káviár osztoga­tásain résztvegyenek. Most ezt a tilalmat feloldották Washing­tonban. Ez is egy kicsit a Szputnyik­­lélektan birodalmába tartozik. A megalkuvást nem ismerő ma­gatartás halványul, A Szovjet szalonképes lett. Leverte ugyan a magyar szabadságharcot,, de viszont kilőtte a ^zputnyikot. S ezzel jóvá tett mindent . . . Igazán jóvá tett mindent? Ha valóban igy hiszi a világ, akkor megérdemli romlását. SZABÓ LŐRINCZ: IMA A JÖVŐÉRT (Az elhunyt nagy költőnek ez az utolsó irasa a budapesti Irodalmi Ujeág november 2-ki számában jelent meg.) Magyar szabadságunk visszavivása (melyhez hason­ló fordulat talán csak az a régi felszabadulás lehetett, a török hódoltság alóli), szülővárosomban, Miskolcon ért, egy irodalmi est után. Délelőtt itt, Budapesten, még láttam szobrát a nagy bálványnak — akivel szemben tárgyila­gos ítélkezésre bizonyára csak hosszu-hosszu évtizedek múltán lesz képes a háborgó szív és a tiltakozó értelem — és tizenkét órával később, vacsora közben, már ledöntésé­nek hírét hozták az izzó telefondrótok. Két napig ott, Miskolcon, mint egy óriási ciklon köz­ponti szélcsendjében — akkor még zavartalan szélcsend­jében — éltünk, onnan nézve az örvény körülöttünk forgó, fenyegető és omló falait, onnan sóvárogva., majd sietve visz­­sza, mihelyt lehetett, a harcoló Budapestre. Nem akarom elhallgatni, hogji ezt a relativ akkori nyugalmat s a fel­támadásnak ott is elemi erővel kitörő jeleit és tetteit a bányavidék magyar munkásságának és három egyesitett megye — politikailag tőlem idegen, de — idejekorán fel­ocsúdott magyar vezetésének köszönhette szülővárosom. Azóta naponkint, óránkint haladt felettünk a törté­nelem. Többnyire ingó árnyékát sejtettük csupán. Komor képei és hangjai még a lelkűnkben. De Magyarország el­érte a hihetetlent: felszabadult! Fel a föld és a nép, mely­nek erejét csak apáink vérét és véres zászlaft idézve em­legettük nemzeti imánkban. Azt a vért most a fiainkéval együtt kell Ízlelnünk szabadságszomju ínyünkön: azok­nak a zászlóknak a csattogását lelkűnkben ezentúl együtt kell hallanunk az elmúlt nyolc nap piros-fehér-zöld repe­­sésével. Magyarország felszabadult. H; IJ kérdezzem azon­ban magamtól és mindenekelőtt: igazán felszabadult-e? Felszabadult-e a további lidércnyomás lehetőségétől, fel­szabadult-e a megismétlődés veszélyétől? És még valami­től! Amit a magyarság most müveit, azt nyolc napon át lángoló glóriaként csavarta maga körül a földgolyó, gló­riaként, melyben soha ki nem hül a visszanyert tisztelet, a szeretet és a csodálat. Sehol a szabad világban, sőt tá­lán még másutt sem, nem szabad csökkentenünk ezt a fényt, nem szabad ezt a ragyogást. Ész, erő, készenlét és minden szent akarat fogjon most össze és őrizze és emel­je végső diadalfa benne céljainkat, az igazság, az okosság, az emberiesség, a nemes hagyományok és az életképes ha­ladás munkálását abban a — semmi harpnál nem kisebb — másik feladatban, ami most következik, az uj, az igazi országépitéshen. Nem minden rossz, amit az elmúlt szerencsétlen 12 év akart. Nem csirájában minden — el ne felejtsüzk. De még százszorta, még ezerszerte kevésbé felejtsük a rosz­­szat, amit csinált és amit tervezett. A konok kegyetlensé­get, a jog, igazság és a szellem bitang tiprását, az egész poklot, melyet halálos ellenségként próbált az eleven élet gazdaságába beépíteni az életképtelen terrorizmus. Ta­nulságképpen se felejtsük a fájdalom növelését, mint kor­mányzati eszközt! Akként is fel kell szabadulnunk, hogy megmentsük magunkat és jövőnket az elmúlt 12 év bű­neinek ismétlődésétől és ismétlésétől. Sok jóvátennivaló vár még ránk, sok becsületes igaz­ságtétel, aminek szüksége csak ezután fog kiderülni. S ami nélkül nem nyugodhatnak meg igazán a lelkek. Magyarországot a fiai, a szenvedése és kétségbeesése szabadították fel. Váltsa meg most a szent munka és vala­mi hasonlata a mennyei igazságnak a földön. Budapest, 1956 október 31. Nagy demokrata győzelem országszerte! Meyner kormányzó nagy többséggel győzött New Jerseyben és az állami Képviselőház is demokrata többségű lett — New Yorkban Wagner polgármester könnyen kapta meg újravá­lasztását — A községi választásokon is legtöbb helyen a de­mokraták győztek! 1957. november 5 nevezetes napja az amerikai történelem­nek: 'az 1960. évi elnökválasz­tásra is kihatással biró jelentő­ségteljes választási eredménye­ket hozott ez a nap! Államunk kormányzóját, Robert B. Mey­­nert közel 300,000-es szavazat­­többséggel választotta vissza a nép s húsz év óta először történt meg, hogy az állami képviselő­ház, a General Assembly is de­mokrata többségű lett, az állami szenátusban pedig a republiká­nusok többsége már csak egé­szen minimális ■ (13 reg., 8 dem.). Meyner kormányzónk győzel­me ezért is jelentőségteljes, mert Eisenhower elnök s Nixon alelnök is beleszóltak a jerseyi politikába, amikor Meyner el­lenfeleét, a republikánus Forbes szenátort indorzálták s ennek dacára a többség mégis Meyner mellett döntött. Ez elvitatha­­tatlanul azt jelenti, hogy a nép megelégelte a washingtoni re­publikánus kormányzat semmit­tevő, lehetetlen politikáját úgy belföldi, mint külpolitikai vi­szonylatban s a következő elnök egészen biztosan demokratapár­ti lesz! (Nagyon is valószínű, hogy Meyner kormányzónk vagy az elnökjelöltséget, vagy az alelnökjelöltséget fogja meg­kapni a demokrata konvención s akkor győzelme bizonyára ve­hető!) A választási harcban Meyner kormányzó mögé feflsorakozott nemzetiségi csoportok között a “Magyarok Meynere Kormány­zó Újraválasztásáért Bizott­ság” derékas munkát végzett, Haydu K. György elnökkel és “vezérkarával” az élen. New Jersey magyarsága csak büszke lehet arra, hogy hallgatott sza­vunkra s pártfogásával, szava­zataival győzelemre segítette kormányzónkat. És — most már megmondhatjuk — büszke lehet minden magyar ennek a bizott­ságnak a munkájára és a zöld tagsági kártyájára! A GYŐZTES... ROBERT B. MEYNER New Jersey Állam újraválasztott kormányzója New Yorkban is a demokra­ta Wagner polgármestert vá­lasztotta újra t többség, a re­publikánus jelöltet csúnyán ki­buktatva. Middlesex megyében csaknem minden községi választáson a demokraták győztek. (South Ri­ver, Matawan, North Bruns­wick, Helmetta és Dunellen ki­vételével, ahol a republikánus jelöltek kerülte^ be.) Neveze­tes az Edison TownshipÁ de­mokrata győzelem, ahol Yelen­­csícs Antal polgármester, Wil­liam Ashton, Bemard Dwyer, William Margolis, Dr. Neil Mc­Donald, Takács Ferenc, Dr. Tóth Béla és Walter Wood ta­nácstagok mind bekerültek a de­mokrata pártlistán s a község vezetése teljesen demokrata ke­zekbe került! A Middlesex megyei demok­rata jeleöltek: David Stepakoff, William Kurtz és Edward Cra­­biel állami képviselők, Thomas Dolan és Karl Metzger freehol­­derek, Elmer Brown surrogate mind nagy szavazattöbbséggel kerítek ujravlasztásra. Országszerte minden felé nagy demokrata győzelmekről számolnak be az újságok, a rá­dió és televízió. “Földcsuszam­lás” történü a republikánusok----­­sr megállíthatatlanul megcsúsz­tak lefelé és 1960-ra el is ké­szülnek majd egészen . . . egy időre befejezik szomorú ered­ményeket hozó uralmukat! (A republikánus nagyfejek máris kijelentették, hogy ala­pos nekígyürkőzésre lesz szük­ségük á jövőben . . . Mintha nem gyürkőztek volna neki ugyancsak alaposan a mostani választáskor! Forbes megvá­lasztására csak úgy ömlött a pénz New Jerseybe, de — mint azt választások előtti vezér­cikkünkben is megírtuk — pénzzel nem lehet az öntuda­tos, gondolkozó amerikaiaktól megvenni a választást!) FELHÍVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ MI ÚJSÁG A FALUBAN? A MAGYAR Szabadsághar­cos Szövetség new brunswicki csoportja pénteken, november 8-án este 8 órai kezdettel nyil­vános gyűlést tart a Haydu- Németh Restaurant-ban (214 Somerset St.), amelyre úgy a magyar szabadságharcosokat, mint minden érdeklődőt ezúton is meghívnak. A gyűlésen Vido­­vits Ferenc nemrég Amerikába érkezett magyar szabadsághar­cos fog előadást tartani, Szere­­dás Jenő pedig, a Szabadság­­harcos Szövetség központi ve­zetőségi tagja beszámol a Tori­nóban (Olaszország) nemrég 6-SZOBÁS, fürdőszobás emeleti lakás a French St.-en kiadó. Telefonál­jon: CHarter 9-3570. megtartott szabadságharcos kongresszusról és annak határo­zatairól. SÜTŐ FERENCNÉ (131 Louis St.), aki évekig volt Biró Péter irodájának alkalmazott­ja, most saját önálló ingatlan­­forgalmi irodát nyitott, miután sikeresen letette az állami vizs­gát és megkapta a “broker” en­gedélyét. Mrs. Sütő nemrég vé­gezte eí a Rutgers Egyetem in­gatlanforgalmi esti tanfolya­mát, ahol szintén sikerrel vizs­gázott. Ingatlanforgalmi irodá-KÉT-CSALÁDOS ház, minden fel­szereléssel (olajfütés) szép helyen, közel üzleti forgalomhoz, eladó. Érdeklődni: 7 Marietta St. South River, N.J. ját az Albany St. 110 szám alatt (George St. sarkán) nyitotta meg, az első emelet 19 számú szobájában. Telefonszáma CHarter 9-0611. A magyarság pártfogását lapunk utján is ké­ri. A MAGYAR szabadsághar­cosok new brunswicki csoport­ja, mint jelentettük, október 23-án spontán emlékünnepséget tartott a Lefkowitz gyár előtti térségen és memorandumot kül­dött Eisenhower elnökhöz, vala­mint a UN főtitkárához, kérve őket arra, hogy ne hagyják ma­gára a magyart. Kiss Ernő, aki a szabadságharcosok nevében a memorandumot aláírta és el­küldte, a napokbna a U. S. State Departmenttól levelet kapott, a melyben igazolták a távirat vé­telét és megköszönték, hogy a szabadságharcosok támogatják az amerikai kormánynak a rab­népek felszabadítására irányuló békés törekvéseit. Az egész le­vél hangja biztosíték arra néz­ve, hogy kormányunk jó szem­mel nézi Amerikába menekült magyar szab adságharcosaink egységbe tömörülését és a sza­“AZ ANDAUI HID,” James A. Mi­chener-nek a magyar szabadság­harcról irt megrázó erejű müve megjelent magyar fordításban és kapható lapunk kjnyvosztályán. Ára szép kemény vászonkötésben 3.75. badságharc szellemének ébren­tartására irányuló ténykedéseit. HAYDU-NÉMETH Lajosné, a Somerset St.-i magyar ét­terem tulajdonosának felesé­ge november 6-án ünnepelte születésnapját kedves családi körben. (Itt említjük meg, hogy Haydu-Némethék átvet­ték a Somerset St. 205 szám alatt levő Takács Meat Market hús- és fűszeráru üzletet s azt november 1 óta már ők veze­tik.) (Folyt, a 3-ik oldalon) A New Brunswicki Szent Imre iíe^eg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését 1957. no­vember 15-én, pénteken este 7 órai kezdettel tartja a Szent László iskola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives megjelenését. Havi íiletéKek szedése szintén november 15-én, pénteken este 6 órai kezdettel lesz. Tagtársi tisztelettel: GÖDRI MIHÁLY, titkár FELHÍVÁS A WILLIAM PENN FRATER­­NÁLIS EGYLET NEW BRUNSWICKI 19-IK “R” OSZTÁLY TAGJAIHOZ ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­­zsok külső és belső átalakítását, va­­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. Fiókosztályunk okt. 18-án, pénteken este fél 7 órakor tartja havi rendes gyűlését a So­merset utcai magyar reformá­tus egyház helyiségében, amely­re tisztelettel hívjuk a tagságot. Tagtársi tisztelettel: FARKAS JÓZSEF, titkár SÍRÓ ISTVÁN, elnök JÓ ÁLLAPOTBAN levő fchár szón­­tűzhely (főzőkályha) eladó. Cim: 129 French Street, New Brunswick. ASZTALOSMUNKÁKAT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények építését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. CHarter 9-7758 és Mllltown 8-1394-J.

Next

/
Thumbnails
Contents