Magyar Hirnök, 1955. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1955-12-29 / 52. szám

MAGYAR HERALD MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick lllagyrii is Jffifap EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY ' THURSDAY— NSW BRUNSWICK, N. J., 1955. DECEMBER 29. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT , ■ .... ............. ....................... .........■——— g­­­­­­—— - ---a-""- ^ 11 ■ 1 ... .....— — ■ ...................... ■ ■ ■ ■ ---A Kisantant előlép Egy pillanatig sem hittük, hogy eltűnt, megsemmisült. Tudtuk, hogy él és suba alatt újra vért pumpálnak bele azok a bábák, akiknek érdeke ennek a szörnyszülöttnek az életben­­tartása. A Kisantant, a Magyar­­ország testéből jóllakott orszá­gok szövetsége — ezúttal nem régi nevén ugyan, — de újra po­rondra lépett, hallatja szavát. Legutóbb a New York Times de­cember 28.-i számába írtak leve­let a Kisantant-bábák és jellem­zően Csehszlovákia nevében az a Lettrich József irta alá, akinek nevéhez 200 ezer felvidéki ma­gyar kiüldözése, deportálása fű­ződik. A nyugati világ nem kerülheti el tragédiáját, ha a Kisantant­­embereknek, akár álarcban is, szavuk lehet még. Ezúttal Ame­rikának hízelegve, Woodrow Wilsont dicsőítik, a hajdani köz­­társasági elnököt, akinek .nevé­hez fűződik az a 14 pont, amely az első világháború után az Osztrák-Magyar M o n a r c hia szétdarabolásának kátéja lett. Woodrow Wilson hitt a ma­gasztos eszmékoen. Hitt az em­beri szabadságba) , m Itóságban, a népek önredelkezcti jogában, a nyugati demokráciában, a ke­resztény testvériségben és híres­sé vált pontjait eszerint fogal­mazta meg. Történelmi tény viszont, hogy Wilsont csúnyán ki játszották. A Párizs-környéki békeszerződések diktálói már nem törődtek Wilsonnal, sem a tizennégy pontjával. Féktelen rosszindulattal vonták meg Eu­rópa uj határait s Magyarorszá­got úgy szabdalták darabjaira, hogy lehetőleg életképtelen le­­gyeh a megmaradt rész. S mert a magyar élniakarás mégis győ­zedelmeskedett, a magyar nép megmutatta, hogy ilyen könnyen elpusztítani nem lehet, akkor a­­lapitották meg a környező jólla­kott államok a Kisantantot. En­nek az alakulatnak egyetlen és kizárólagos célja volt: Magyar­­ország megfojtása. Igen, a Kisantant újra jelent­kezik. Ezúttal szerényen és Wil­son nevével az ajkán. Wilsoné­­val, akit ők “kakadunak” nevez­tek és akinek a nevét ajkukra sem volna szabad venniök, ha volna bennük egy parányi jó­­izlés. Wilson, az ideálista a népek önrendelkezési jogát hirdette. Sehol sem tartottak népszava­zást. Sehol sem kérdezték meg — Wilson szellemében — a né­pet, hogy hová akar tartozni? Egyetlen kivétel volt. Az oszt­rák-magyar vitában megszavaz­tatták Sopron város lakosságát és ez a nevében és nyelvében túl­nyomóan német lakosság Ma­gyarország mellett döntött. Az első világháború következ­tében eltűnt egy nagy biroda­lom, az Osztrák-Magyar Monar­chia, amely Európában az egyensúlyt jelentette. Helyébe lépett a hetyke, minden magyar lélekzetet megfojtani igyekvő Kisantant, amely egyedül bűnös abban, hogy Közép-Keleteurópá­­ban a diktátorok váltogatták egymást és ma az ottani népek a legszörnyübb elnyomásban él­nek. A történelem ítéletet mondott a Kisantanton és ma mégis újra színpadra vonszolják, mert ab­ban reménykednek, hogy Ameri­ka népe még mindig ölelő kar­jaiba zárja ezt a rosszemlékű szervezetet, amely építeni képte­len volt, mert csak rombolásra alakult. Wilsont merik az ajkukra venni? Azt a Wilsont, aki két­­ségbeeseve tért vissza Ameriká­ba s aki saját elméjének szüle­ményétől, a genfi Népszövetség­től távoltartotta magát, mert azt a nagy épületet nem az ő eszméi töltötték meg. Az Egyesült Álla­mok sohasem lett tagja a Nép-Jelentkezni kell a nem-polgároknak Mindazoknak, akik ebben az országban laknak, akár külföldi állampolgárok, akár hontalanok (DP) 1956 január 2 és 31 kö­zött be kell jelenteni állandó lak­címüket a Bevándorlási Biztos­nál (Commission of Immigra­tion and Naturalization). A je­lentkezés a Form 1-53 számú űr­lapon történik, mely minden postahivatalnál, vagy Bevándor­lási és Polgárosodási Hivatalnál kapható. A kitöltött és aláirt űr­lapot személyesen kell a posta­­hivatalban, vagy a bevándorlá­si hivatalban átadni. Nem sza­bad a postaszekrénybe dobni. (További információkat erre­­vonatkozólag lapunk egy másik cikkében talál az olvasó.) * • szövetségnek, ahol a Kisantant kisded játékait játszották. És az Egyesült Államok kongresszusa sohasem ratifikálta a trianoni szerződést. • Mi jogon ünnepli hát születé­sének kilencvenkilencedik évfor­dulója alkalmából Wilsont ez a társaság? Mostani nyilatkoza­tukban sem hajlandók beismer­ni régi bűneiket. Most sem mondják azt, hogy Wilson taní­tását hajlandók megszívlelni és a népekről nem döntenek a né­­jpek megkérdezése nélkül. Nem, lök nem tanultait. A koncltsuK eme fertelmes társasága tovább fújja a régi, már majdnem elfe­lejtett Kisantant-nótát, s bár il­lúzióink nem voltak, nem tagad­hatjuk, hogy olyanok is aláírták ezt az “ünnepi levelet,” akikről több jóizlést tételeztünk volna fel. A horvát Macsekre és Bog­dán Radicára gondolunk. De jobb is igy. Legalább pon­tosan tudjuk, hogy ki, hol áll. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Külföldiek jelentkezése Kérdés: Látogatóként érkez­tem az országba két hónappal ezelőtt és jeler Lkeztem a Beván­dorlási Hivatalnál. Vízumom csak néhány hónap múlva jár le. Igaz-e, hogy januárjában ugyanott ismét jelentkeznem keli? Felelet: Igaz. A törvény elő­írja, hogy minden külföldi, aki január első napján az országban tartózkodik, köteles címét az “Immigration and Naturaliza­tion Service”-nél január hónap folyamán bejelenteni, akár be­vándorló, lát ató, tanuló vagy üzletember, t \ az idegen állam­polgár január 1-én véletlenül nem tartózkodik amerikai terü­leten, visszaér vezte után 10 na­pon belül köteles ennek az elő­írásnak eleget .enni. A dolog a­­zonban nagyc: egyszerű. Bár­mely postahivataltól vagy a Be­vándorlási Hi 'atal legközelebbi fiókjától kérje az 1-53 számú űr­lapot (Form i-53). Töltse ki a kártyát és irj; alá. Ha kételyei vannak, a post Isztviselő is szí­vesen utbaiga? ja. Az aláirt űr­lapot adja át postatisztviselő­nek, mert nen síelheti el pos­tán. Azt a küi q aki szándé­kosan és nyo ok nélkül el­mulasztja cin január hónap­ban bejelentem 1 tartóztathat­ják, fogságra ®gy pénzbünte­tésre ítéihetiK »ns deportálhatják. tózkodási engedélyemet és nem lehetek amerikai polgárrá. Igaz­­e ez? Felelet: Igaz, de lehet rajta segíteni. Ha olyan diplomáciai vagy konzuli alkalmazást vállal, amely “nem-bevándorlói” minő­­sitéssel jár, elveszti amerikai lakósi minőségét. Ha azonban az amerikai igazságügyminisz­terhez a Form 1-508 sz. űrlapon — amit a Bevándorlási Hivatal­nál szerezhet be — lemond azok­ról az előjogokról, amelyek mint külföldi állam képviselőjét meg­illetik, megtarthatja állandó itt tartózkodási engedélyét és idő­vel amerikai polgárrá válhat. Ha honosítási kérdésben szak­szerű és ingyenes felvilágosítást óhajt, írjon, akár magyarul is, a Common Council for American Unity, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. cimre. Idegen államok alkalmazottai állandó tartózkodási engedélyt kaphatnak Kérdés: 1951-ben szabályos bevándorlói vízummal érkeztem Németországból Amerikába. Az itteni német ki nzulátusnál állást vállaltam és azóta is ott dolgo­zom. Azt hal'cm Azonban, hogy ezzel elveszter -állandó itt tar-Régi amerikások ideérkezésének igazolása ' Kérdés: Nagyanyám 1903-ban, 17 éves korában érkezett Amerikába. Azóta is itt lakik, de nem honosíttatta magát, mert azt hitte, hogy Amerikába való érkezése körül valami szabályta­lanságot követett el. Van-e arra mégis lehetőség, hogy polgárpa­­pirt kapjon? Felelet:. Nagyanyja honosítá­sát nem /akadályozhatja, hogy mégerkezte ismeretig . körülmé­nyek közt történt. Általános sza­bály ugyan, hogy senkisem vál­hat amerikai polgárrá, akit nem bocsátottak be állandó tartózko­dásra szabályszerűen, azok a külföldiek azonban, akik 1906. junius 29. előtt érkeztek Ameri­kába, kivétetnek e rendelkezés alól. Nem kell bebizonyicaniok, hogy törvényesen érkeztek be, ahoz, hogy honosíthatok legye­nek, csak azt, hogy az Egyesült Államokban laktak azóta. Ha va­lamilyen okmány tanúsítja ezt, annál jobb, de megelégszenek olyanok eskü alatti nyilatkozásá­val (affidavit) is, akik már 1906. junius 29. előtt ismerték őt eben az országban. Még azok is, akik 1924. julius 1. előtt ér­keztek, sok esetben polgárrá vál­hatnak, még ha nem is tudják bebizonyítani, hogy törvényes engedéllyel léptek Amerika földjére. Az állandó tartózkodá­si engedélyt megkaphatják, ha 1924. julius 1. óta állandóan az országban tartózkodtak, jó dr- i kölcsi magaviseletüek és nincs I déportálási eljárás ellenük. Ha időközben rövid időre elhagyták Amerikát, az sem akadály, fel­téve hogy visszatértük szabály­szerűen történt. Állandó tartóz­kodási engedélyt (és ezzel hono­sítási lehetőséget) nyerhetnek ilyen öreg amerikások, ha ezt az N-105 számú űrlapon kérik a Bevándorlási Hivataltól. ,(U. S. Immigration and Naturalization Service.) MI ÚJSÁG A FALUBAN? A MAGYAR FÉRFI Demok­rata Klub a múlt csütörtökön es­te tartotta tisztújító közgyűlé­sét, karácsonyi party-val egy­bekötve. A klub elnökévé egy­hangúlag Köpenczey Józsefet választották az 1956-ik évre, al­­elnökké: Takács Zoltánt, jegy­zőnek : Murvay Károlyt, pénz­­tárnoknak: Schretter Ferencet, levelező titkárnak pedig: Soho­­nyay Józsefet választották meg. Help me.too' | Joüitha MARCH OF DIMES —A Magyar Férfi és Női Demo­krata Körök szokásos nagy Ka­baré és Táncmulatsága 1956. ja­nuár 21-én, szombaton este lesz a Szt. László Hall-ban. A zenét a Kára-Németh zenekar fogja szolgáltatni. A magyarság szine­­java készülődik erre a minden évben nagyszerűen sikerülni szokott mulatságra. NEW JERSEYBEN is beve­zetik az autó számtáblák (li­cense) posta utjáni szétküldését. A trentoni Motor Vehicle ügy­osztály már nyomatja a kér­vény blankettákat, amelynek e­­gyik része a “Regisztration Card” lesz, amit a kérvényező visszakap. Nem kell többé sorba­­állni az autószámtáblákért, illet­ve regisztrálási kártyáért! Már­cius 1-én már kaphatók a kérvé­nyező űrlapok. A WILLIAM PENN Frater­­nális Egylet New Brunswick-i “Rákóczi” 19-ik osztálya decem­ber 16-án tartotta évi tisztújító közgyűlését. Kovács István el­nök nyitotta meg a gyűlést s a jegyzőkönyv felolvasása és elfo­gadása, valamint a folyó ügyek letárgyalása után az elnök a ma­ga és tisztviselőtársai nevében leköszönt. Korelnöknek Ifj. He­gedűs Mihályt választották meg egyhangúlag, aki nagy hozzáér­téssel vezette le a gyűlésének azt a részét. A körjegyző Vértes Vince volt. A 19-ik Rákóczi osz­tály tisztikarát a következőkben választották meg az 1956-ik év­re: elnök Vértes Vince, titkár Farkas József, pénztárnok Krasznay József, jegyző és női beteglátogató Haluska József né. Körmöndy József igazgató aján­latára Kovács István eddigi el­nököt az osztály tiszteletbeli el­nökévé választották meg, ki 1939 óta odaadással és hűséggel töltötte be osztály-elnöki tiszt­jét, fáradságot nem kiméivé dol­gozott mindig az egyesületért. Az aktív tisztségtől visszavonult s nem volt hajlandó elfogadni is­mét az elnöki tisztét, a gyűlés a­­zonban a tiszteletbeli elnökség­gel fejezte ki iránta való meg­becsülését. Keszler József sem vállalta a pénztárnokságot. A gyűlés köszönetét szavazott meg úgy nekik, mint Siró István volt alelnöknek és Deák Károly volt jegyzőnek, aki 13 évig vezette a LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK! jegyzőkönyvet. Választások u­­tán Körmöndy József igazgató feleskette az uj tisztikart az uj William Penn Egylet nevében. Kovács István folytatta tovább a gyűlés vezetését, megköszönve a megtiszteltetést és jó munkát kívánva az uj tisztikarnak. A SZENT IMRE Herceg Egy­let központi főosztálya a decem­beri havi rendes gyűlésen tar­totta meg az évi tisztviselővá­lasztást, egyhangúlag visszavá­lasztva a régi tisztikart a követ­kező esztendőre. A tisztikar a következő: Köpenczey József el­nök, Fody Flórián alelnök, Göd­ri Mihály titkár, Szabó Bálint jegyző, Ifj. Starnberger Géza pénztárnok és jogtanácsos, Szűr Sándor segédpénztárnok, Hor­váth István törzskönyvvezető, Torma József ifjúsági osztály ügykezelő, valamint a 20-as nagybizottság: Ferenci József, Iván János, Horváth Jakab, So­­honyay József, Orosz Gergely, Háklár József, Lelekács István, Foley István, Lamperth István, Rusznyák Lajos, Berkes And­rás, Fügedi János, Bartha Já­­nosné, Bor Andrásné, Fozman József né, Bodnár Istvánná, Kish Mátyásné, Polgár Mihályné, Dá­vid Lászlóné és Yasváry Miklós­­(Folyt. a S-ík oldalon) ÁLTALÁNOS házimunkára, jó helyre asszonyt keresnek, Milltown, N J.­­be, Bent kell lakjon. Telefonál­jon: CHarter 7-4431. Újévi népszokások Amerikában Majdnem minden népnek van­nak hagyományos szokásai, a­­melyekkel az év első napját ün­nepli meg, de mindenki egyfor­mán azt óhajtja kifejezni, hogy reményű, hogy az uj év boldo­gabb lesz, mint a régi volt. A jókedv és a felebaráti együttérzés tréfákban és vendé­geskedésekben nyilatkozik meg, de az óhazai szokások változáso­kon mennek keresztül Ameriká­­an. t • ' ' \ footballt kedvelő sportem­berek figyelme a kaliforniai pa­­sadenai pálya felé fordul, ahol 1916. óta minden év január 1-én a hires “rózsaversenyt” tartják meg, a főiskolák vetélkedésének betetőzésére. Philadelphiában 1876 óta az év első napján álarcos felovnu­­lást rendeznek a város és kör­nyéke lakói és az utóbbi évek­ben már közel kétmillió néző szemlélte végig a fantasztikus, zenés tüntetést, a város legfor­galmasabb uccáján, a Broad Streeten végig. A skótok “Hogmanay”-nek nevezik gyermekeik szilveszteri mulatságát, amikor is süte­ményt és cukorkát kéregetnek a járókelőktől. A spanyolok hozták át a 12 szőlőszem hagyományát, amely szerint, — hogy az év mind a ti­zenkét hónapja szerencsét hoz­zon, — mind a tizenkét szemet pont éjfélkor kell lenyelni. A litvánok fáklyás és álarcos menetben járnak házról-házra szilveszter éjszakáján és az ó-év elmúlásának tiszteletére, a hátsó ajtón távoznak a gazdával és asszonyával együtt, megtoldva a menetet. Az angolok kalácsot és ke­nyeret osztogatnak az éjféli lá­togatók között, akik viszont sze­net, kenyeret és sót hoznak ma­gukkal, jelképes ajándékképen. A jó szerencse érdekében a si­­vitó malac farkát megrángatni magyar szokás és nemcsak az amerikai-magyar vendéglőkben, de sok vendégszerető uriháznál még ma is gyakorolják ezt a ha­gyományt. Az amerikai szellem demokra­tikus felebaráti együttérzését talán a new yorki, timessquarei ünneplés fejezi ki a legjobban, amikor is ismeretlen férfiak és nők ölelkeznek egymással, ami­kor az óra éjfélt üt . . . VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­magának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­né,künk is javunkra teszi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents