Magyar Hirnök, 1955. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1955-12-01 / 48. szám

MERGED WITH 1 (f(,},ü ] ^ ({ ,J EGYESÜLT LAP The Only Hungarian Newspaper # f tJ-'l-C/ ly Az Egyedüli Magyar Újság in Npw Brunswick HUNGARIAN JOURNAL ' - NeW I VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. SOUTH AMBOY 48. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY THURSDAY— NSW BRUNSWICK. N. J., 1955. DECEMBER 1. SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT Magyar könyvtár Az utóbbi időben nem sok szó esett arról a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat néven megalakult egyesületről, amely céljául tűzte ki a Feleky-gyüjte­­mény visszaszerzését és megőr­zését. Mint ismeretes — annak ide­jén megírtuk — a Feleky-gyüj­­teményt a washingtoni ^kon­gresszusi könyvtár megvette és félős volt, hogy ezt a tisztán ma­gyar vonatkozású anyagot szét­szórják a világ legnagyobb könyvtárában s nem lesz többé ember, aki még egyszer össze­gyűjtse. Ennek a gyűjtemény­nek pedig az együtt-tartása fon­tos magyar feladat. Kulturális és politikai szempontból is. Most elsőnek jelenthetjük, hogy a Társulatnak sikerült megszereznie a Feleky-gyüjte­­ményt. A kongresszusi könyvtár vezetőségével az átvételi szerző­dést aláírták és most már csak napok kérdése az egész gyűjte­mény átszállítása New Yorkba, ahol a magyar könyvtárnak ál­landó cime is van (163 East 82, New York). A könyvtár különben gazda­godott, mert a Társulat megvá­sárolta azt az anyagot, amelyet a new yorki világkiállításra az akkori magyar kormány kül­dött. Ez az anyag, itt rekedt és idáig hozzáférhetetlen volt. Sok könyv, festmény, portíellán teszi ki ennek az anyagnak a jelen­tős részét. Az ideiglenesen megválasz­tott vezetőség reméli, hogy a Társulat támogatására az ame­rikai magyarok jelentős részét megnyerheti s ennek érdekében rövidesen felhívást bocsátanak ki. Idáig 100 magyar adott össze tiz ezer dollárt, hogy a könyvtár anyagi alapját megteremtsék. A szélesebb körben való toborzást minden tekintetben szükséges­nek és egészségesnek találjuk. Elvégre ez a könyvtár mostmár közkincsünk. Az egész amerikai magyarságé. :et mondta: “Adják vissza az útlevelemet s ezzel az operaház évi 180 ezer forintot takarít ifieg.” Ennyi volt csupán a felszóla­lás, utána leült. Az igazgató hebegve magyarázta, hogyhát ő nem igy értette s hirtelen bere- Ifesztette a gyűlést. A másik történet a budapesti állami rádió egyik felvevő szo­bájában játszódott le. Svéd Sán­dor — felkérésre — hanglemez­re énekelt Utána az egyik le­mezt rátetette egy gramofonra és elmerülve hallgatta, majd egyszerre igy szólt : “Gyerekek, e z olyan j ól sikerült, mintha dol­lárért énekeltem volna .. .” Mindenki kitalálhatja: mi le­het a baja Svéd Sándornak . . . Egyik kutya, másik eb, vagy talán nem? Bizonyos Pike tisztelendő ur előadásra hivott meg két hirne­­ces újságírót. Az egyik az ar­gentínai La Prensa cimü lap száműzetésben élő tulajdonos fő­­zerk.esztöje, a másik pedig a Wew York Times egyik vezér­­cikkírója. Mindkét újságíró ki­­ünőség éles beszédben támadta ; i kormányt, Dulles külügymi­nisztert, hogy kapcsolatot tar­tott Peron bukott argentin dik­tátorral és melegebb viszonyba keveredett Francoval, Spanyol­­ország mindenható urával. A két ur az emberiség feké­­yének nevezte az említett dik­tátorokat. Ez eddig rendben is volna. Egyik diktátort sem vesz­­szük védelmünkbe (az más kér­dés, hogy nem is szorulnak rá), le kérdezzük, miért emlegetik :sak ezt a kettőt? A Times vezércikkírójának ;alán nem diktátor, például, Tito? Miért nem kifogásolja, iogy Dulles Belgrádba is ellá­­(Folyt, az A-ik oldalon) Svéd Sándor és a.vörösek. Ez a két történet budapesti. Mindkettő szereplője Svéd Sándor, aki a new yorki Metro­politan Operaház tagja volt és aki a háború után hazament Ma­gyarországra. Egyesek — bizo­nyosan rosszmájnak — szerint azért, mert fakuló basszusára a “Met” már nem tartott igényt, Magyarországon pedig kitörő ö­­römmel várták “a művészt, aki hazatér, hogy ne a kapitalisták­nak, hanem a népnek énekeljen, stb___” Kétségtelen, hogy Svéd Sán­dornak jó dolga van. A művé­szeknek általában nem megy rosszul a vörös világban. De azért “valami” mégis bántja Svéd Sándort. Ennek illustrálására álljon itt a következő történet. A budapesti operaház igazga­tója értekezletre — mondhat­nék röpgyülésre — hivja össze a művészeket. “Takarékoskodni kell, ez a párt rendelete, tehát felkérem a művész elvtársakat, ki mondana le önként fizetésé­nek egy részéről ? . . .” — igy az igazgató. Fagyos csend követte a fel­szólításnak beillő kérdést. Aztán a néma csendben egyszerre fel­­emelkedett Svéd Sándor és eze-SZÜLŐFÖLDÜNK’ VAGY: A VÖRÖSEK HAZACSALOGATÁSI AKCIÓJA A budapesti kommunista rá­dió ravasz müsorszámot iktatott programjába. November elejé­től hetenként kétszer-háromszor a hazai magyarok üzennek a külföldön élő hozzátartozóikhoz és hívják őket haza. Egymás után léptetik mikrofon elé a ma­gyarokat, akik elmondják, hogy “semmi sem igaz abból, hogy nincs jó dolgunk, meg hogy bán­­tódás éri azokat, akik hazajön­nek . . .” Az egyik magyar igy üzen kifelé : “Kedves János ba­rátom, gyere haza, jó termésünk volt, 2 hektoliter borunk van, disznót is vágunk, jó volna veled eliszogatni . . .” Már számos üzenetet sugároztak kifelé, de azt még sem mondta el egyik üzenő sem, hogy “szabadságban élünk.” Úgy látszik, ennek el­mondására még senki sem vál­lalkozott. A hazacsábitási akciónak, a­­mit most a magyarországi kom­munisták rendeznek, az egyik legnagyobb “gyengéje” az, hogy nincs az a rokoni, vagy baráti üzenet és nincs olyan kitűnő szó­nok, amelyik és aki meg tudná magyarázni a világban szétszó­ródott magyarságnak azt, hogy: ha olyan nagyszerű élet van ma szülőhazánkban, akkor miért szöknek mégis, még mindig, százával és ezrével a magyarok át a határon, ki külföldre, sza­bad nyugatra? . . . Szöges dró­tokkal, robbanó aknákkal nem a túloldalról netán beszökni aka­róktól féltik s védik az országot a vörösek, hanem a kiszökni szándékozók ezreit és százezreit akadályozandó védik igy a ma­gyar határokat . . . Ha azt mon­daná valaki a “Szülőföldünk” műsorán, hogy: “Megnyitották a határokat, mindenki jöhet-me­­het be és ki az országba, vízu­mot adnak mindenkinek, aki ha­za akar menni és útlevelet kap minden magyar, aki ki akar vándorolni . . .” nos, akkor alig­hanem fele Magyarország elin­dulna. . . kifelé ... Ki onnan, ab­ból a Kánaánból, ki a vörös mennyországból . . . Ha azt mon­daná valaki ezen a rövidhullámú rádió-műsoron, hogy a magyar határokon csak úgy szökdösnek befelé a máskép bejönni nem tudó magyarok . . . akkor elhihn­­nénk mi is, hogy jó világ van Magyarországon! De ezt nem mondják, mert a magyar hatá­rokon csak kifelé szöknek az em­­emberek . . . Milyen világ lehet abban az országban, amelynek polgárai útlevelet nem kapnak de még útlevél nélkül is, halálos veszélyek dacára is ezrével szök­dösnek külföldre, nyugatra . . .? * * * FIGYELMEZTETÉS! Értesülésünk szerint a “haza­csábitási akcióba” újabban a magyar kormány itteni, wa­shingtoni koniulátus is bele­kapcsolódott. Aíkonzul ur és em­berei személyesen “környékez­nek meg” uj abljan olyan ujame­­rikás magyarokat, akikről olyan információt szereztek, hogy itt nehéz körűiméinek között élnek és esetleg hatamennének . . . Jól vigyázzon azonban minden­ki, akihez a washihngtoni ma­gyar külképvisr T emberei bár­mi módon kőzetednek, mert soha helyre nem hozható hibát követ el az, aki hallgat szép szavukra. Bárki, akit ezek az emberek bár­milyen módon “hazacsábitgat­­ni” próbálnák, — ha úgy érzi, hogy hálával és hűséggel tarto­zik Amerikának — forduljon a­­zonnal Federal Bureau of Inves­tigation legközelebbi hivatalá­hoz (telefonkönyvekben megta­lálható a cim és telefonszám) és közölje a szövetségi kormány ki­vizsgáló hivatalának emberei­vel, hogy miket mondottak neki a “hazacsábitgatók”! A magyar külképviselet embereinek nincs joga semmiféle propagandára 'ebben az országban és aki ityes-Füstbe ment béke' aláírások milliói November 16-i bécsi jelentés szerint a Bécs-belvárosi Möl­­wald-tér környékének lakói pa­nasszal fordultak a kerületi elöl­járósághoz, hogy tiz nap óta ko­rom- és pernyefelhők szennezik be alevegeőt. Kiderült, hogy a “Béke-világtanács” B é c s ben székelő központjában valóság­gal hegyekben tüzelik el az ugy­­nvezett béke-aláirásokat tartal­mazó — s a világ minden részé­ből összeverbuvált iveket. A leg­magasabb nyomású propagan­dával összegyűjtött, boldog-bol­dogtalannal aláíratott ivek több mint ötven métermázsára rúg­nak. Köztük van a hétmillió ma­gyar dolgozó” hatalmas propa­gandával összeszedett aláírása is. A több mint százmillió béke­­aláirásnak eddig mintegy a fele ment eddig a szó szoros értelmé­ben “füstbe.” Ámde a bécsi tűz­oltóság megtiltotta, hogy a kö­zönséges kályhákban több pa­pirt tüzeljenek el, mint ameny­­nyi a befütéshez szükséges; igy a békealáirások “füstbe menete­le” még egy ideig el fog tartani. NEM SIKERÜLT A TEA­TERMELÉS A kommunisták a behozatal csökkentése érdekében nagy propagandával elkezdték olyan növények termelését, amelyek addig magyar földön ismeretle­nek voltak: sebbel-lobbal neki­láttak a gyapot, az ugyancsak textilanyagot adó ramie, a kau­­csukot szolgáltató kokszagiz (pitypang), a citrom, a tea stb. termeléséhez. A micsurini szov­jet elvek szerint a természet korlátlanul átalakítható. Azon­ban az exotikumok termelése tö­kéletes kudarccal járt. Novem­miről tudomást szerez (a haza­­csábitgatás is propaganda!) tartsa Amerika iránti'kötelessé­gének azonnal jelenteni azt! “ARANYHATTYU” Gyönyörű operett-előadás december 10-én, szombaton este New Brunswickon, a Szent László Hallban, Zilahy Sándor rendezésében és felléptével, az itteni St. Peter kórház javára! (Zilahy Sándor színművész egy szép operett-előadással óhajtja leróni háláját azért a soha el nem felejthető segítsé­gért, amit betegsége idején New Brunswick magyarsága és a St. Peter kórház tett az ő.élete meg­mentéséért. örömmel és kész­séggel adunk elsőoldalas helyet ennek a bejelentésnek, mint akik annakidején is igyekeztünk a legmesszebbmenő támogatást és publicitást adni a nagybéteg Zilahy Sándor érdekében történt megmozdulásnak és a nevezetes new brunswicki műsoros estély­nek, amikor a közönség zsúfolá­sig megtöltötte az öreg Szent László Hall dísztermét . . . Min­den emberbaráti, szép, magyar megmozdulás mellett ott állnak a mi lápjaink és ott állunk most is, fennen hirdetve azt, hogy egy helyi magyar újság az itt élő magyarság legteljesebb szolgá­latában áll s legyen az egyéni, egyházi, egyleti, vagy bármilyen szépcélu magyar ügy, a mi segít­ségünkre mindig, minden körül­mények között számíthatnak! Ennek előrebocsátásával közöl­jük Ttl a jötékoiiytélu, a kórház javára rendezendő Zilahy-elő­­adás hírét és kérjük olvasóinkat, itteni magyar honfitársainkat, bér 12-i bécsi jelentés szerint a keszthelyi kísérleti intézet és a Szentgyörgyi Állami Gazdaság kiterjedt teaültetvényeit a Föld­művelésügyi Minisztéíium uta­sítására felszántották. A tea­cserjéket kiásták és kupacokban elégették. A tea ugyanis élvez­hetetlen volt. A kisérelti intéze­tek a teacherj ék meghonosításá­ra szovjet agronómusokat szer­ződtettek, akik a végsőkig kitar­tottak a kicsurini természetát­­alakitási elv mellett. MI ÚJSÁG A FALUBAN? A KáRA-NÉMETH zenekar 3 helyről is köszönetét kíván mondani mindazoknak, akik el­jöttek Thanksgiving estéjén a Kabaré-táncmulatságra, az egy lónap leforgása alatt behirde­tett és megrendezett estélyre, ímelynek jövedelméből már meg s vették, fel is szereltették s ez ilkalommal át is adták azt a szép tükrös-szines forgólámpát, imi a Szent László Hall nagy­­;ermének egyik dísze lett. A íagyteremben melegebb atmosz­férát teremt ez a szép forgó­­ámpa, amit ezen az estén első ilkalommal látott működés köz­ien a közönség ... Az estélyen négjelent közönség érdeme, íogy ott csillog ez a lámpa a te­­:em mennyezetén ... a terem­jen, ahol annyi sok magyar mu­­atságot, bankettet, előadást rendezett már a magyarság és fog rendezni ezután is, felekeze­ti különbség nélkül. Köszönetét nond a zenekar a lámpa készítő­jének, Ádám Miklósnak, aki már 3 évtizede készíti az ilyen lám­pákat, valamint Farkas József villanyszerelőnek, aki gyorsan HETI 3 napi általános házimunkára (naponta d. e. 9-12-ig) asszonyt keresek. Érdeklődök este 7 után telefonáljanak: CHarter 9-0391. és pontosan végezte el a felsze­relés munkáját. Köszönet a Szt. László Egyházközségnek és ki­tűnő plébánosának, Father Bo­­dy-nak, valamint azoknak a lel­kes asszonyoknak, akik már csü­törtökön reggel hozzáfogtak a jó tepertőspogácsa készítéséhez. (Névszerint Valinszky József­­né, Id. Koller József né, Horváth (Viky) József né, Takács János­­né, Fehér Péterné.) Köszönet illesse továbbá Jelinek Ferenc hentesmestert és nejét a szép nag ysonkáért, amelyet “door­­prize”-nak adományoztak és Horváthné Vikynek, aki erre az alkalomra egy nagy dióstortát készített teljese ndijtalanul. Kö­szönet Várady Zoltánná, Visz­­lay Mihályné, Bodnár Istvánná, Sírokman Andrásné, Dobra Mártonná, Percilla Bakos, Sütő Ferencné, Jelinek Ferencnének és mindazoknak, akik az aszta­loknál segédkeztek. Köszönet a bartendereknek: Varga Gyula, Bella Pista, Tóth Pista és Gart­ner Györgynek nagyszerű ki­szolgálásukért! A zenekar tag­jainak feleségei is mind kitettek magukért, kivették részüket a munkából ezen az estén. (A szerkesztő megjegyzése: nem volna teljes ez a köszönetnyilvá­nítás, ha e helye nmi az egész itteni magyarság köszönetét nem tolmácsolnánk a Kára-Né­­meth zenekarnak a szép gondo­lat elindításáért és megvalósítá­sáért, amelynek eredményeké­­pen az itteni magyarság közpon­ti nagytermében, a Szent László Teremben az a szép forgó-lámpa diszleg. Adja Isten, hogy még száz év múlva is ott forogjon az a lámpa . . . alatta pedig meg­annyi táncmoló, forgó pár talál­ja meg egymás szivét! Emlékez­tesse ez a lámpa mindig a ma­gyarságot arra, hogy van ennek a városnak még számos olyan magyarja, akik a közérdekért sokszor vállukra veszik a terhet s dolgoznak szivvel-lélekkel egy­­egy szép, nemes gondolat meg­valósításáért!) KÖRMENDY JÓZSEFTŐL, az uj William Penn Fraternális Egyesület igazgatójától kaptuk a Pittsburgh Sun-Telegraph na­pilap november 22-iki, keddi számát, amelynek ejső oldalán vastagbettis “headline” hirdeti, hogy az uj testvéri biztositó egylet vezetői első gyűlésüket tartják a “füstös városban.” “Hungarian Insurance Groups Merge” — mondj a az alcím s ha­talmas képekben mutatják be a főtisztviselőket és az Igazgató­ság tagjait. Ne\v Jerseyből: Körmöndy József (New Bruns­wick), Radványi Ferenc (Tren­ton), Moldoványi Sándor (Clif­ton), igazgatók arcképei a pitts­­burghi nagy angol napilap első oldalán szerepeltek . . . A MAGYAR Női Demokrata Kör asszonyai nagyban készü­lődnek karácsonyi partyjukra, amit a tisztikar-beiktatással együtt tartanak íneg december 15-én a Somerset utcai reformá­tus templom alatti nagyterem­ben. Úgy halljuk, hogy az igen jól sikerült tavalyi Florida-i autobuszkirándulást meg fogják ismételni, amire máris sok fel­iratkozó van . . . KÖBLÖS MIHÁLY és neje (2760 Livingston Ave.) honfi­társainknak nagy örömben volt részük Hálaadás napján.! Itthon volt kedves fiuk, Mihály a fele­ségével együtt. Ifj. Köblös*Mi­hály, aki őrniesteri rangban szolgál az Egyesült Államok ha­ditengerészeténél, 2 éve a Co­lumbus, Ohio-i Navy Camp ve­zetője, most 8 napi szabadságra hazajött, hogy viszontlássa két év óta nem látott szerelő jó szü­leit. A másik nagy meglepeté­sük az volt, hogy Mrs. Köblös nővérének leánya, Lukács Etel­ka, férjével Balog Imrével Mia­mi, Floridából voltak itt látoga­tóban 3 napig. Balogh Imre re­pülő-mérnök, aki most végezte be tanulmányait Miamiban és New Yorkba helyezték át. Az Eastern Airlines repülőgépein utazik. ID. MAKKAY EGON és neje, 235 Hamilton St.-i “uj-ameri­­kás” honfitársainknak különö­sen meg volt az okuk a hálaadás­ra és örömre Hálaadás Napján. Fiuk, Ifj. Makkay Egon a fele­ségével és négy gyermekükkel a világ másik felébe nlevő messzi Ausztráliából érkeztek meg hoz­zájuk, annyi év_ hányódtatásai után. Makkayék a háború után Németországba menekültek, a fiatalok pedig onnan Ausztráliá­ba, mig az idősebb Makkay há­zaspár most 5 éve átkerült Ame­rikába a Displaced Persons tör­vegyék pártfogásukba s tegyék anyagilag is sikeressé ezt az elő­adást! Legyen ugyanolyan “telt ház” m,ost is, • mint amikor Zilahy a kórházban feküdt! — Szerk.) December 10-én, szombaton este 8:15 órai kezdettel New Brunswickon, a Szent László Hall dísztermében Zilahy Sán­dor és szjnészgárdáj a színre hozza az “ARANYHATTYU” c. gyönyörű 3-felvonásos, d^ilos­­táncos operettet, amely a buda­pesti Király Színházban annak­idején óriási sikerű volt. Az elő­adást a brunswicki St. Peter kórház javára rendezi Zilahy Sándor, annak tiszta jövedelme tehát nemes emberbaráti célt szolgál. A darab főszereplői lesznek: Földessy Lilla, B. Leskó Jolán­­ka, E. Horvay Margit, Tóth Má­ria, Kosa Böske, Kendi Béla, Bodnár József, Erdey Nándor, Pokol József, Nagy Jani és Zi­lahy Sándor, valamint Gödry Julia zongoraművésznő. * A szépnek és sikeresnek Ígér­kező előadásra jegyek elővétel­ben kaphatók a következőknél: Mrs. Sütő, 131 Louis St. (Tel. CH. 9-0611), Jelinekék üzleté­ben, 169 French St., Mr. Kovács üzletében, 77 French St., Pau­­kék üzletében, 111 French St., Mrs. Hortáth, 1 Freeman St., Mrs. Bodnár, 230 Somerset St., Somerset Lunch, 210 Somerset St. Mr. Olchváry (Tel. CH. 7-7849) és a többi szokott helye­ken. Számozott jegy $1.25 (pénztárnál $1.50), belépőjegy $1.10 (pénztárnál $1.25). Vegyük meg jóelőre jegyün­ket, töltsük meg a Szent László termet zsúfolásig, hogy annál lelkesebben játszanak a szerep­lők ezen a jótékonycélu előadá­son! Mutassuk meg New Bruns­wick és környéke magyarsága ismét azt, hogy érző szive van és nemcsak szórakozásból me­gyünk színdarabot nézni, de jó­tékonyságból is! vény alapján. Most azután sike­rült a fiatalokat és kisunokákat áthozatniok Ausztráliából ide, ahol nekik már saját házuk van a Hamilton Streeten. Szerdán éjszaka érkeztek repülőgépen a LaGuardia repülőtérre s ki­mondhatatlan volt a nagy család öröme! . . . Utazási ügyeiket a Biró Péter és Fiai utazási iroda intézte el nagyszerűen. — Szere­tettel köszöntj ük • Amerika sza­bad földjén a távolról érkező magyar “ujszomszédainkat”! 3-SZöBÁS lakás, fürdőszobával, me­legvíz-fűtéssel kiadó. Érdeklődni: 135 Easton Ave., New Brunswick. JANKULICS DÁNIEL és ne­jé (8 Silver Lake Ave.) az el­múlt vasárnap ünnepelték bol­dog házasságuk 6-ik évforduló­ját. RADICS TAMÁS postames­terünk és neje a múlt hét végén ünnepelték boldog házasságuk 34-ik évfordulóját. EHASZ JÁNOS és neje Pros­pect St.-i lakosok a napokban ünnepelték boldog házasságuk 6-ik évfordulóját. KRASZNAI JÓZSEF és neje Townsend St.-i lakosok a múlt vasárnap ünnepelték boldog há­zasságuk 30-ik évfordulóját. (Folyt, a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents