Magyar Hirnök, 1955. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-10 / 6. szám

1955. FEBRÜÁR 10. 5 “MAGYAR A MAGYARÉRT’ Az első világháború alatt, va­lahol Magyarországon, hadifog­ságban lévő fiáért aggódó édes­anya minden jóval elárasztott egy orosz hadifoglyot arra gon­dolva, hogy a jó Isten segítsége folytán, hátha kerül fia útjába is egy irgalmas jótét lélek, ki vi­szonozza az ő jócselekedetét. Eb­ből a szép gondolatból elindulva és az odahaza gyötrődő szerette­inkre gondolva fordulok e föld­rész magyarságához azzal a ké­réssel, hogy támogassák kezde­ményezésemet, mely azt célozza, nek terhe nehezedne, mely az it­teni élelmiszerárak és jövedel­mek figyeembevéteéve minimá­lis terhet róna a jószivü adako­zóra. Ily módon köszönjük meg { az Istennek az ő nagy kegyel­mét, hogy megadta nekünk, hogy nem minket kell valakinek I támogatni. Végezetül az egyedülálló ma­­{gyár testvéreimhez fordulok a ! következő kéréssel. Nem min­­! denki előtt ismeretes az, hogy : emberfeletti áldozatos munká­val, jónéhány évvel ezelőtt Né­hogy Németországban élő, me­nekült, gyermekes magyar csa­ládokat, aggokat és betegeket használt ruhaneművel és élelem­mel lássunk el. Amint azt a németországi lel­ki gondozó szolgálatok vezetői közlik a szükségtelepeken'és tö­megszállásokon élő magyar vé­reink helyzete mind nehezebb és nehezebb lesz, mert a külföldi se­­gitőszervek erősen csökkentet­ték támogatásukat azzal a meg­­okolással, hogy ma már a világ­ba szétszórtan annyi magyar a­­lapitotía meg egzisztenciáját, hogy a jövőben őnekik a köteles­sége gondoskodni bajban lévő fajtájukról. Minden családban akad olyan ruhanemű, melyet a gyermekek kinőttek, vagy a felnőttek már nem használnak. Ezek a ruhane­­müek sok esetben mint teherté­tel szerepel a háztartásokban. Ezekre a használaton kívül lévő, de különben még jól felhasznál­ható ruhanemüekre gondoltam, amikor kérésemet elindittottam. Jól tudjuk azt, hogy minde­nütt a világon a gyermekes csa­­ládoknák, aggoknak és betegek­nek az élete a legnehezebb. Ez a tétel fokozottabb mértékben áll a minden remény nélkül élő né­metországi menekült véreinkre. A német kormány állami segély­ben részesíti a menekülteket, ez azonban igen szűkös megélhtés­­re elég csak, ruházkodásra még gondolni sem lehet ebből. E föld­részen élő magyarságot a jósá­gos Isten megsegítette, hogy eb­ből a nyomasztó helyeztből kike­rülve, ma már úgy élhetnek, mint ahogy azt németországi véreink még álmukban sem re­mélhetik. Ezt a segélyakciót azzal a múltban kitünően bevált mód­szerrel szeretném lebonyolítani, amikor a közbeeső elosztószerv kikapcsolásával közvetlenül lé­tesítek kapcsolatot magyar csalá dók között. Hogy ezt keresztíil­­vihessem érintkezésbe léptem a németországi róm. kát. és a pro­testáns magyar lelkigondozó szolgálatokkal és tőlük gondozá­suk alatt álló családok címeit és adatait kértem. Hosszú, soro­zatos levélváltás után a' címek megérkeztek. Azonban ezeket a terjedelmes, igen sok adatot tar­talmazó névsorokat lehetetlen igy sajtó utján leközölni. Ezért arra kérek mindenkit, aki el­­gondolásogat helyesli és segíteni kíván, hogy küldjön egy levele­zőlapot, vagy levelet az alant megjelölt címre és én posta for­dultával küldöm a csomagkül­désre vonatkozó tudnivalókat és a névsort. Az összegyűjtött ruhaneműt, vagy élelmiszert mindenki maga küldi el a családi körülményei­nek legjobban megfelelő német­­országi magyar családnak. Egy 20 fontos csomag postai költsé­ge 4.63 dollár. Ezzel a csekély összeggel és olyan ruhanemüek­­kel, melyeket amúgy sem hasz­nálnánk, amiről ők e pillanatban még nem is álmodnak . . . Most a gyermektelen családo­kat kérem, támogassák kezde­ményezésemmel párhuzamosan haladó “Család a családért” ak­ciót Ez abban áll, hogy barátok, ismerősök, egy vagy több család közösen vállalnának egy német­­országig magyar család állandó támogatását olyanképen, hogy kéthavonta egy élelmiszercso­magot és időnként egy-egy hasz­nált ruhacsomagot küldenének. 5-6 család közös összefogása ese­tén egy-egy családra évenként mindössze egy csomag küldésé­metországban önálló magyar re­álgimnázium létesült, melynek ma.150 magyar tanulója van. Az intézetben a tanulók bentlaknak. A megnövekedett létszám arra kényszeritette az intézet vezető­ségét, hogy uj iskolaépületet bé­reljen. Ennek az épületnek a szükségnek megfelelő átalakítá­sa 35.000 márkába került. Magyar Testvéreim! Minden centtel, minden dollárral a ma­gyar jövő fundamentumára he­lyezünk el egy-egy téglát. Az is­kola vezetősége a legkisebb ado­mányt is köszönettel fogadja. Minden 10 dolláron felüli ado­mányt küldő nevét az iskola fa­lán elhelyezett márványtáblára felvésik és erről készült fényké­pet az adakozónak megküldik. Az adománynak szánt összeget legalkalmasabb bank “money order”-rel átutaltatni a követ­kező címre: Ungarische Real­­gimnasium in B a us c h 1 o 11. Kreis: Pforzheim, Schloss. Szeretettel kérek mindenkit, aki kérésemet olvassa, tegye e gondolatot szívügyévé, mondja el rokonainak, barátainak, isme­rőseinek, kik esetleg nem olvas­sák ezt az újságot, hogy minél szélesebb körben terjedjen el en­nek a hire, hogy flehivásom ne legyen a pusztába kiáltó szó. Kezdeményezésemet minden egyházi és társadalmi közösség­től teljesen függetlenül indítot­tam, hogy még ez se lehessen a­­kadály a bekapcsolódásra. Esetleges félreértések elkerü­lése végett megemlítem, hogy ez a kezdeményezés nem üzleti vál­lalkozás, ebből egyedül csak a megajándékozott magyar csa­ládnak lesz anyagi haszna. A- zonban azok, kiknek jó szive megszólalt kérésemre, úgyis tud­ják azt, hogy az embertársaink megsegítéséből származó lelki megnyugvás is felér bármilyen anyagi haszonnal. Kanadából 10 csomag már el­indult németországi címekre, hogy vigyék és hirdessék a ma­gyar szeretet, a magyar együtt­érzést. Már szállingóznak visz­­sza a köszönő levelek, melyekből olyan határtalan öröm és bol­dogság sugárzik, ami méltán meleg érzéssel töltheti el azok szivét, akik e kis áldozatot meg­hozták. Bár a csomagok Nyugat­németország területén szétszór­tan érkeztek, a köszönő levelek­ből majdnem egyöntetűen az csendül ki, hogy az anyagi jut­tatás mellett szinte többet jelen­tett a lelkeknek az a tudat, hogy nincsenek egyedül, vannak még a világban szerető szivek kik gondolnak reájuk . . . Felhivásomat a biblia egy ö­­rökérvényü tételével fejezem be: “. . . Adjatok, néktek is adatik... Mert azzal a mértékkel mérnek nektek, amellyel ti mértek . . .” (Lukács 6:38). SALLAK ENDRE 57 Walmer Rd. Toronto, Ont., Canada WEVD(1339Kc.) Endrey Jenő és Pádly Margit 24 éve közismert rádió-órája az uj WEVD állomásról hallható ezentúl minden szombaton délu­tán 3:30-tól 4:30-ig, egy teljes óráig, az 1330-as szám alatt. Az állomás úgy a rendes, mint az FM készülékekkel fogható (FM 97.9 pontnál). “PAULA NÉNI” szakács­­könyve és álmoskönyve kapha­tó lapunk könyvosztályán, 134 French St., New Brunswick, N. J. Ára diszkötésben $5.00, vá­szonkötésben $4.00. Ellis Island bezárta kapuit... Ellis Island, amely 1892. óta sokmillió bevándorlónak első ál­lomása volt Amerikában, bezár­ta kapuit. A bevándorlók foga­dó- és visszatartó helyiségeit Ellis Islandon, továbbá Boston­ban, Seattleben, San Franciscó­ban, San Pedroban és Honolulu­ban megszüntették. Ez a sziget, amely a Szabad­ságszobor szomszédságában a new yorki öbölből emelkedik ki, 62 év alatt több mint húszmillió jövendőbeli amerikai polgár ré­szre jelentette az első amerikai szárazföldet, amelyre lábát te­hette. Egyetlen év alatt — 1907- ben — 1,200,000 bevándorlót' vizsgáltak itt felül. Ellis Islandot 1890-ben alakí­tották át a bevándorlók fogadá­sára, amikor az amerikai Legfel­sőbb Bíróság úgy döntött, hogy a bevándorlási ügyek nem egyes államok, hanem a szövetséges kormány hatáskörébe tartoznak. Két évvel később Ellis Island kórházzal, fogházzal, kihallga­tási és vizsgáló termekkel, to­vábbá egy komppal felszerelten, megkezdte a sokmillió remény­kedő bevándorló átrostálását. Az újonnan jöttek részére, akik többszáz nyelvet, vagy táj­­szólást bezéltek és legalább 12- féle vallás hívei voltak, Amerika menedéket jelentett és lehetősé­get egy jobb élet megalapozásá­ra. A bevándorlók szabadulást kerestek a katonai kényszerszol­gálat, a nyomorúság, a gettóktól és a politikai elnyomás elől. Ellis Islandról kiszabadulva benépe­sítették a városokat és falvakat, mozgásba hozták a gyárakat, termékennyé tették a földeket, forgalmassá a boltokat, kiváj­­ták az országutakat, hidakkal nyergelték át a folyókat, felépí­tették a kunyhókat és a felhő­karcolókat . . . Ellis Islandra sok amerikai polgár keserű emlékekkel gon­dol vissza, különösen az első időkből, mert nyers bánásmódot, kínzó nyugtalanságot, kemény fekhelyet és rossz élelmezést je­lentett, ami az óriási munka kö­vetkeztében tuldolgoztatott sze- j mélyzet emberi gyarlóságaira j vezethető vissza. Egy bevándor-! lási biztos 1907 évi emlékiratai­ból idézünk: “Reggel 9-től este 9-ig vizsgáltuk a bevándorlókat és azt hittük, hogy az áradattal sohasem tudunk megbirkózni .. . Minden 24 órában 3000-5000 embert kellett kimustrálnunk; nkem magamnak 4-500-at na­ponta. Az emberáradat valóság­gal elárasztott bennünket.” Az első világháború kitörése­kor a bevándorlás erősen lecsök­kent. Bevándorlási politikánk­ban lényeges változás állott be 1921-ben, amikor is minden nemzet részére kvótákat állítot­tak fel, az 1910-es népszámlálás arányainak megfelelően. Az 1924-es bevándorlási törvény állandósította és megszigorítot­ta a kvótarendszert. Most már sokkal kevesebb embert kellett Ellis Islandon visszatartani. Már a behajózás előtt estek át az első és az utazás alatt a má­sodik orvosi vizsgálaton. Az ok­mányok felülvizsgálást is a ha­jó kikötése előtt végezték el. Az 1930-as évek derekán El­lis Island berendezéseit moder­nizálták. Több kórházi ágyról godoskodtak és a “háromemele­tes” összecsukható ágyakból álló helyiségeket, tiszta, j álszellő­zött hálótermekkel helyettesí­tették. A visszatartottak részére könyvtárat és olvasószobát ren­deztek be. A sziget nevét gyakran vál­toztatták meg az amerikai tör­ténelem folyamán. A tizenhete­dik század hollandus polgárai Oyster Islandnak nevezték, aho­va vidám halászó kiránduláso­kat rendeztek vasárnaponként a newamsterdamiak. Később egy new jerseyi földbirtokos, Samu­el Ellis vásárolta meg, akinek a nevét ma is viseli. Időközben a­­zzönban — amikor New York állami tulajdonába ment át —! Bucking, vagy Gull, vagy kiosh Islandnak nevezték a térképen. 1808-ban a szövetségi kormány szerezte meg a tulajdonjogát, hogy puskaport és fegyvereket halmozzon fel ott. A békés pol­gárság ettől kezdve félve kerülte el aszigetet és amikor 4 hírhedt tengeri rablót nyilvánosan fel­akasztották, a Gibbet Island ne­vet kapta. Tíz évvel később erő­dítménnyé tették meg, 18 ágyú­val és 80 főnyi helyőrséggel, ami akkor a kormánynak 5096 dol­lárjába került. A sziget, eredetileg csák 3 ékerre terjedt ki. Részben ter­mészetes lerakódások folytán, részben mesterséges kibővíté­sekkel 21 ékerre szélesedett ki a zátonyos tengeröbölben. Bár a bevándorlás technikai lebonyolí­tásában most megszűnt a szere­pe, ez a pont az, ahol Európa Amerikával először kerül tény­leges összeköttetésbe. Common Council (Ellis Island bezárásává! kapcsolatban a fentiekhez még hoAá kell fűznünk, hogy a be­vándorlókra nézve és az eddig Ellis Islandon “várakozási állo­mányban” tartottakra nézve cseppet sem jelent örömet ezek­nek a visszartó helyeknek a be­szüntetése, mert — amint érte­sülünk — az eddig ott tartottak egy részét börtönökben, bűnö­zőkkel egy helyen tartják most fogva . . . Még ha csak átmeneti állapot is ez, az amerikai demo­kratikus ideálokkal és szabad­ság-eszmékkel egyátalán nem tartjuk összeegyeztethetőnek ezt az eljárást és őszintén reméljük, hogy kormányunk arra illetékes főemberei hamarosan megtalál­ják a megfelelő megoldást az ed-NEMSOKÁRA ITT LESZ..! KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontoson házhoz szállít a Varga Oil Oo. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos iig Ellis Islandra és hasonló he­­yekre küldöttek illő elhelyezé­sére! — Szerk.) MI ÚJSÁG PASSAIC0N? A NEW BRUNSWICKI Ma­gyar Atléta Klub Színjátszó Járdája , előadásában febr. 26- án, szombaton este kerül színre i passaici Szent István kultur­­;eremben a nagysikerű “Legki­­tebbik Horváth Lány” cimü da­los-táncos gyönyörű operett. HOL? TALÁL EGY JOBB 1953-as Chevrolet-et? Egy fekete, Lajtos Sedan, mély­­vágású fehéiszélü kerekekkel, hogy annál szebb legyen. Rádió, heater, rászabott üléshuzatok, fordulásjel­ző. Kiélje, hogy meghatja a 891 értékünket. A MI ÁRUNK CSAK $1295. HÁT JÓ!! Itt egy igazi vétel! 1951 Plymouth, 2-ajtós Sedan, ere­deti Ében-fekete szinti, majdnem egészen uj, mély vágású fehérszélü kerekekkel, rászabott üléshuzatok­kal, rádióval, heaterrel és más ex­trákkal . . . Könnyedén emelje csak fel a motor-fedőt, vizsgálja meg a belsejét és a csomagtartót! Akkor fogja igazán tudni, mit ér­tünk mi egy OK-val ellátott HASZ­NÁLT KOCSI alatf, amit Rutgers árul! A MI OLCSÓ ÁRUNK CSAK $795. Kérje 900-as értékünket. RUTGERS ok CHEVROLETok 70 Woodbridge Ave. Highland Park, N. J. Tel. CHarter 7-1124 (NAUER’SshSp ‘Ha nem ismeri a szőrméket — ismerje a szüccsét l” ÁRLESZÁLLÍTÁS le! Cfj To egeszen y _-lg ÁT A L AKIT Á Sí * AZ ASZTALOSOK ÉS DÍSZÍTŐK KÉSZEN ÁLLNAK, HOGY TELJESEN ÁTALAKÍTSÁK ÜZLETÜNKET. KI KELL ÁRUSÍTSUK TELJES MEGMARADT ÁRUKÉSZLETÜNKET MOST AZONNAL! VASÁR! KI IA l EI' S LIVINGSTON AVENUE NEW BRUNSWICK, N. J. Az összes uj Tavaszi Szőrmék is beleértendők ebbe a vásárba! ÖRÜLNI FOG ANNAK, HOGY VÁRT MOSTANÁIG, AMIKOR MEGLÁTJA FINOM SZŐRMEÁRUINKAT ILYEN OLCSÓ ÁRON! EZ A MI LEGNAGYOBB VÁSÁRUNK! BUNDÁK, KABÁTOK, STÓLÁK, UJJASOK ÉS KOSZTÜM SZŐRMÉK. EGY KIS ELŐLEGGEL TEL. CHarter 7-2010 Ml NIC (görény) BEAVER (hód) PERZSA BÁRÁNY MUSKRAT (pézsma) STONE MARTEN (nyest) SHEARED RACCOON (mosómedve) MARMOT (Marmata) SQUIRREL (mókus) Minden eladás végleges! félretétetheti, amit vá­sárol. Megtartjuk amit kiválaszt. Fizetheti vagy

Next

/
Thumbnails
Contents