Magyar Hirnök, 1955. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-30 / 26. szám

MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick lllagyrtiz* awifap EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon ________________________________ I '■■■■ II IN II ..........■ ' ■" 1 ........................ ..................... .....1.. .JS VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY THURSDAY r- NSW BRUNSWICK, N. J., 1955. JUNIUS 30. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN * DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT Kelletik magukat Molotov itt, Molotov ott, Mo­lotov mindenütt. A vörös kül­­ügyér elmegy a new yorki képtárba és megcsodálja a mo­dern amerikai festményeket. Az újságírók, akik nyomon követik, tízszer is megkérdezik tőle és Molotov előszedi legcsábosabb mosolyát, úgy felel a hitetlenke­­dőknek: “Bizony, bizony, ne­kem az amerikai festők tetsze­nek legjobban.” Nem a franci­ák, nem az olaszok, hanem — dá, dá,. dá, — az amerikaiak. Rembrandt, Rubens, Goya, Ma­net és a többiek kuksolhatnak a hamuban, Molotovtól akár pók­háló lepheti be képeiket, még Picasso is mehet a pokolba, pe­dig hát békegalambot is rajzolt szovjet megrendelésre, — nem, nem egyik sem kell ezekből. Csak az amerikaiak. Kiszáll Chicagóban, az újság­írók hada újra mögötte. Sétál, nézelődik s jámborul mélázik egy acélgyár előtt. A rendőr azt mondja neki, hogy a gyár négy és fél millió tonna acélt termel évente, de ő — Molotov! — ki­javítja: “öt és félmilliót!” Aztán újra New Yorkban: Molotov itt, Molotov ott. El­megy a természettani múzeum­ba. A kaktuszokat csodálja és a fürészorru halat. Ámuldozik, mint minden nyárspolgár, csap­kodja a kézét s közben megciró­gatja a gyermekeket. S mind­ezek után elmegy Bemard Ba­ruch házába egy kis falatozás­ra és kedélyes diskurálásra. Mindezt két történelmi jelentő­ségű konferencia közt. Csak úgy, mellesleg. Ha valaki nem tudná — arra megy ez, hogy Molötov és rajta keresztül a Szovjet meghódítsa Amerika szivét. A jóságos, az igazságot mindenek fölé helye­ző, az amerikaiakat rendkívül nagyrabecsülő Molotov jelönik meg egyszerre a színen. Nem minden cél nélkül, óh, nem. A Szovjet semmit sem tesz cél nél­kül. Mi haszna volna belőle? Van, nagyon is sok. Az amúgy sem túlságosan harcias ameri­kai fülig szaladó mosollyal, meg­elégedetten vakarózva olvassa az újságját, vagy nézi a televí­ziót, .amely beviszi a lakásába, az asztala tetejére ezt a joviális Molotovot, aki — lássátok! — pontosan olyan» mint mi: jóhi­szemű, lelkesedő és tipikus kis­polgár, az angyalát, talán még a rágógumit is megkedveli. Bizony, bizony, akár hiszik önök, kedves feleim, akár nem, a Szovjet most kelleti ma­gát, Molotovon, Hruscseven, Bulgányinon keresztül. Ez most a moszkvai irányvonal. Neveze­tesen: le kell szerelni a nyugati világ harcias kedvét — ha van! el kell altatni a gyanakvást, ga­­lamjdelkünek kell mutatkozni s főleg az amerikai közvéleményt kívánatos elaltatni. Ne mondja senki, hogyhát ez lehetetlen. Volt már Ameriká­nak egy jóbarátja, akit igy hív­tak: Uncle Joe. Pedighát az a néhai Uncle Joe mégcsak el sem jött Amerikába egy kis kortes­kedésre s mégis meghódította a sziveket. Nagyon félni kell, ne­künk az aggódóknak, ha Molo­tov még egyszer eljön Ameriká­ba, és, például, azt a mai nem is meglepő kijelentést teszi az új­ságírók hada fülehallatára, hogy a Coca Cola a legjobb ital a világon. Valami készül . . . Ma a fülek csodálatosan al­kalmasak a hízelgő, duruzsoló szavak befogadására. Háborúz­ni nem szeretne senki s valljuk be, legkevésbé az amerikai em­ber. így hát nem csoda, ha nyi­tott fülekre talál minden olyan terv, amely — legalább pilla­natnyilag — hozzásegít a jó élet további élvezéséhez, fia jókora megalkuvással is. Volt sok ilyen terv, de egyről különösen meg kell emlékez­nünk. A san franciscoi konfe­rencián öltött teljes formát és szülőapja nem más, mint Pinay, a francia külügyminiszter, aki mident tud, csak éppen egy fi­karcnyi áldozatkészséget képte­len felmutatni honfitársai ré­széről. A terv igy hangzik: Legyen biztonság és béke Európában s ezt garantálja az Északatlanti Szövetség — tehát a NATO — szembenálló hadsereg parancs­­és. a kommunista tömb. A két nokai és politikusai üljenek le és beszéljék meg, hogyan lehet­ne a feszültséget enyhíteni. Sze­reljék le a hadseregek egyré­­szét, rakják gúlába a puskákat és legyen béke, béke ... Miért vicsorgatnók a fogunkat egy­másra, hiszen voltaképpen nincs követelni valónk. Maradjon kiki i maga határán belől s élvezzük jzt a derűs, egymás kölcsönös megbecsülésén alapuló békét. A (Folyt, a 6-ik oldalon) “Erdély Mindszentyje” Hat évi rabság után haza engedték Márton Áron püspököt A “Service Libre d’Europe Centrale & Orientale” párizsi hírügynökség junius 6.-i jelen­tése szerint “Msgr. Márkon Áron gyulafehérvári püspököt szabadon engedték. Rendíthe­tetlen bátorságáért hívei na­gyon szerették és tisztelték. 1949 junius 21-én tartóztatták le és börtönözték be egy bérma­­utja alkalmával. Az egyházme­gyébe történt visszatérése, majd az általa celebrált első mise a templomot megtöltötte hívők­kel. A templom előtti tér feke­­téllett a tömegtől és mindenfaj­ta életkorú hívők, románok és román állampolgárságú magya­rok és németek valódi diadalün­nepet rendeztek püspöküknek.” Márton Áron szerencsés haza­jutásáról az USA-ban élő több erdélyi magyarhoz érkezett ma­gánlevél is hirt adott. “Erdély Mindszentyjének,” Márton Áron r. katolikus püspöknek szabadon engedése Moszkva je­lenlegi “enyhébb” külpolitikájá­nak a jele, s mivel Márton Áron, egykoron az első vliágháboru ki­tüntetett vitéz magyar tisztje, majd a kisebbségi sorsba került erdélyi magyar egyetemi ifjú­ság kolozsvári hitszónoka, Ko­lozsvár plébánosa, végül erdélyi r. k. püspök, ma vitathatatlanul az egész erdélyi magyarság el­ismert vezére ((felekezeti kü­lönbség nélkül), Moszkva e leg­újabb gesztusa jövőbeli erdélyi politikáját illetően sincs min­den érdekesség nélkül. Márton Áron, az egyszerű csí­ki székely; földmives gyermeke, nem a püspöki méltóság révén lett az erdélyi magyarság legte­kintélyesebb vezetője, hanem tehetsége, tudása, jelleme, s pá­ratlan bátorsága által, örökké emlékezetesek lesznek kemény, a zsarnoki elnyomással dacoló kiállásai: 1944-ben az üldözött zsidóság védelmében, 1945-46- ban az erdélyi magyar népet gyilkoló terrorista bandák ellen, 1948-49-ben a kommunista el­nyomás egyház és népüldöző gazságai ellen. Utolsó nyilvános szereplése 1949*ben a csiksom­­lyói hires búcsún volt, ahova több száz főnyi székely lovas kí­séretében lóháton vonult be és páratlanul bátor beszédben jó­solta meg a kommunizmus bu­kását. Automata telefon­­központ Metuchen­­ben Szombaton, július 2-án éjjel 11 órakor Metu^hen, N. J., te­lefon-előfizetői ik az önműködő “diai” szisztémira térnek át. Ekkor helyezi üzembe a New Jersey Bell Telephone Co. az uj automata telefoji-központot, a­­mely 12,500 telefon-készülék tárcsás rendszerét lépteti élet­be Metuchen-b«n. Az eddigi “MEtuchen 6’. kulcsszámok ■C megszűnnek és t ett Liberty 8 és Lloerty 9“ zdőszámokat kapnak a telefon-előfizetők. Az első tárcsázott hivást az uj Metuchen-i telefon-központ épületében Mayor Carl T. Metz­ger polgármester fogja csinálni, aki az asztal másik végében ülő Mayor Thomas Swales Jr. Edi­­son-i polgármestert hívja fel az üzembehelyezett automata ké­szüléken. Magyar köszöntés a szabaddá lett Becsből Megkésve bár, de kedves üze­netet hozott az Amerikában Vienna néven ismert néven is­mert osztrák fővárosból a posta. Dr. Cholnoky Tibor, az elismer­ten nagynevű new yorki sebész­tanár európai előadókor útja so­rán történetesen éppen akkor tartózkodott Bécsben, amidőn a békeszerződést megkötötték. Dr. Cholnoky, aki az Ameri­kai Magyar Szövetség igazgató­ja, az International College of Surgeons rendezésében számos egyetemen tartott előadást plasztikus sebészeti módszerei­ről. Rengeteg szakemberrel ta­lálkozott Európa különböző nagyvárosaiban, legfeledhetet­lenebb élményeként azonban mégis az osztrák fővárosban töl­tött napokat könyveli el. “A sza­badság visszaszerzése olyan le­írhatatlan örömet váltott ki az emberekben, amit azok, akik ál­landóan szabad viszonyok kö­zött élőnk, el sem tudunk kép­zelni” — állapította meg Chol­noky ovosprofesszor. TÖRTÉNELMI KÉPES­KÖNYV A honfoglalástól a legújabb korig lzeajlott hadtörténeti ese­ményekről készített legszebb képzőművészeti alkot ásókat “Képek a magyar történelem­ből” címmel, díszes kötetben adja ki a Képzőművészeti Alap. A több mint 200 reprodukciót tartalmazó kötetet Aradi Nóra szerkeszti. Bizonyára benne lesz Rákosi is a salgótarjáni 1919-es csatában . . . ____ t Fourth of July Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Julius 4.-e, az amerikai füg­getlenségi nyilatkozat évfordu­lója, sok amerikai szemében már csak a nyár hivatalos kez­detét, tűzijátékokat és családi kirándulásokat jelent. A nap igazi jelentőségéről azonban nem szabadna elfeledkeznünk a nyárideji pihenőnap vidámságai közepette. Az idén a nagyjelen­tőségű nyilatkozat ünnepélyes aláírásának 179-ik évfordulója lesz. 1776. julius 1-én a Howe ge­nerális hadseregét szállító angol flotta New York kikötőjébe ha­tolt, mig Philadelphiában, on­nan kilencven mérföldnyire, u­­gyanabban az időben a nemré­gen megalakult Kontinentális Kongresszus latolgatta a virgi­niai határozati javaslat sorsát, amely szerint “egyesült gyar­matainkat szabad és független államokká nyilvánítjuk.” A há­rom nappal későbben aláirt MI ÚJSÁG A FALUBAN? A MAGYAR HÍRNÖK irodá­ja és könyvesboltja július és augusztus hónapok folyamán szombatonként zárva lesz. Ehe­lyett azonban minden hétfőn nyitva tartunk és a többi hét­köznapokon is, naponta reggel 9-től, d. u. 5 óráig. Szombaton­ként, fontosabb ügyek esetén az írodábári leszünk, de csak au­gusztus hónap folyamán. Kér­jük mindazokat, akik szombati napon szoktak bejárni irodánk­ba, akár a lap dolgában, akár mint könyvüzletünk vásárlói, hogy a két nyári hónap folya­mán lehetőleg más hétköznapo­kon jöjjenek. NT. VARGA EMIL So. Ri­­ver-i református lelkész közölte lapunkkal, hogy az üvegpersely­ben, amit Lucas Debby, Lucas Lajos és neje 4-éves leánykája adott az egyház adósságának törlesztésére, összesen 355 egy­­centes volt és néhány más apró­pénz, vagyis é36.65. FÉLFÖLDY GÉZÁNÉ édes­anyja, aki 1951-ben mint láto­gató érkezett Amerikába, külön törvénnyel megkapta rendes be­vándorlói áuótáj át és végleges ittmaradását Eisenhower elnök sajátkezű aláírásával törvénye-A VÁROS legjobb negyedében 4- családos ház, olaj-fűtéssel, 4 ga­rázzsal $23,000. — Érdeklődni Papp Gézáné ügynöknél, Harry S. Feller & Son irodájában, 92 Bayard St. Tel. CHarter 7-4323, vagy CH 7-1040. sitette. Az idős magyar asszony érdekében lapunk szerkesztőjé­nek közbenjárására H. Alexan­der Smith szenátor nyújtotta be a Bill S-193 számú törvényja­vaslatot, amelyet a szenátus és a képviselőház megszavazott és Private Law, No. 'Jő szám a­­latt lett törvénnyé. — Igaz prompiel vettük ennek hírét Smith szenátortól, és nyomban értesítettük Felföldyéket, akik Saratoga Springs, . N. ,Y.-ban laknak; ott vettek, házat leá­nyukkal és vej ükkel, Zoltán Ist­vánnal. Senator §mith ezzel a “kicsiséggel” is tanujelét adta annak, hogy valóban jó képvise­lője a szenátusban az állam la­kóinak . . . HORVÁTH LUKÁCS városi tanácsosunk tárgyal az East Brunswick-i községi tanáccsal a vízellátás dolgában. East Bruns­wick napi 2 millió gallon vizet szeretne vásárolni New Bruns­wick város vízmüveitől. Com­missioner Horváth azt mondja, hogy van vizünk bőven, East Brunswick községi tanács azon­ban nem a legszivélyesebb volt a szeméthordási p r o b 1 émáink megoldásánál. Városunk a sze­metet East Brunswick homokos gödreinek feltöltésére akarta odahordani és még a költségek megtérítését is megígértük azok rendbentartására, a szeméthor­dó truckjaink vezetőit azonban az ottani rendőrség letartóztat­ta .. . Ezért kellene megértsük egymást, mi szomszédok ... A kisebb külvárosoknak nagyobb szüksége van a nagyvárosokra, mint fordítva s ezt jobb volna, ha East Brunswick vezetősége figyelembe venné! NT. BRACHNA GÁBOR cle­velandi lutheránus lelkész, az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia elnöke városunk-FELHIVÁS A RÁKÓCZI S. E. NEW BRUNS WJCKI 19-IK OSZTÁLY TAGJAIHOZ Felhívjuk tagtársaink figyel­mét a julius 24-én tartandó kö­zös piknikünkre, a szokásos Rá­kóczi Napra és kérjük, legyenek szívesek jegyeiket idehaza meg­venni, mivel előreváltva az csak 75 cent, a helyszínen pedig $1.00 lesz. Azáltal pedig, hogy idehaza, előre megváltják je­gyeiket, a 19-ik osztály pénztá­rát segítik, mivel ezeknek a je­gyeknek az ára itt marad, a mi pénztárunkban. Kérjük a tag­társakat, hogy segítsenek a je­gyek árusításában, segítsék az osztály-titkárt munkájában s jelentkezzenek jegyekért, ami­ket hajlandók árusítani. (Tit­kár címe: 54 Division St. New Brunswick.) Magyar testvéri köszöntéssel: KOVÁCS ISTVÁN, elnök FARKAS JÓZSEF, titkár ban időzött, látogatást téve ro­konainál, Vilmányi Lajoséknál (226 Somerset St.) és Nt. Bell Lajoséknál, az evangélikus pa­rókián. Rév. Brachma itt tölti el vakációját a New Jersey-i tengerparton. Leánya és sógor­nője most utaztak el Európába s őket kisérte el New Yorkba, a kikötőbe. VÉRTES VINCÉNÉ nővére, Mrs. Harry Sorensen (193 Park Ave., Miami, Florida) két hétre látogatóba jött New Bruns­­wickra Vértesékhez, akiknek Somerset Lunch éttermében ép­pen olyan jó magyar kosztot ta­lált, mintha csak ő maga főzte volna ... (Itt jegyezzük meg, hogy Vértesék éttermét egyre többen keresik fel magyarok, legutóbb az itt konvenciózó bap­tisták is ott ékezetk, a Somerset Lunch-ban . . . Hiába: fontos az, hogy ki a vezetője egy étkez­dének és még fontosabb az, hogy ki főz! . . .) ÖZV. HORVÁTH VENDEL­­NÉ, Horváth Lukács városi ta­nácsosunk édesanyja is részt­­vett a történelmi nevezetességű aemrikai-magyar eseményen, az utolsó Rákóczi konvención, mint a New Brunswick-i női osztály delegátusa. Természetesen ő is az egyesülés mellett szavazott, mint a többi Jersey-i delegátu­sok. (A delegátusok névsorát, sajnos, nem küldték meg la­punknak — sem a jegyzőkönyv kivonatát, se semmit, igy hát csak apránként közölhetünk ezt­­azt a nagy konvencióról és a Mrs. Horváth nevét is úgy tud­tuk meg, véletlnül . . . két hét múlva. De sebaj, fő hogy min­den jól sikerült ott a konvenci­ón . . . pontosan az ellenkező je­­kép, mint ahogyan a kömmühis­­ták várták és remélték . . .) TÓTH PÁL és neje, 266 So­merset St.-i közismert magyar szalonosaink most ünnepelték boldog házasságuk 15-ik évfor­dulóját, kedves családi körben. Sokan keresték fel őket ebből az alkalomból jókívánságaikkal. KÁRA GYULA és neje, Hart­well St.-i lakosok a múlt pénte­ken ünnepelték boldog házassá­guk 21-ik évfordulóját. Leányu­kat most adták férjhez s a nagy lakzi után ismét “lakodalom” volt Káráéknál ... a rokonság és a jóbarátok enni-innivalókkal megrakodva jöttek a Kára rezi­denciára s a késő éjszakai órá­kig ment a nótázás és vidám 21- ik évfordulói lakzizás . . . ÉLES FERENCNÉ, 45 Woodbridge Avenue, Highland Park-i honfitársunk a közel­múltban operáción ment át, a­­mit Dr. Wargyas végzett el si­keresen. Mrs. Éles már haza­ment a kórházból és a teljes fel­­(Folyt, az 5-ik oldalon) Függetlenségi Nyilatkozat en­nek a határozatnak a megindo­kolása volt, a világ többi népei­vel szemben. Estére a kiküldöttek nagyré­szét a függetlenség kikiáltása mellé állította a massachusettsi John Adams lelkes érvelése, ju­lius 2-án pedig Géorge Wash­ington híradása is megérkezett «z angolok new yorki váratlan támadásáról. A tizenhárom gyarmat' erre egyhangúan a függetlenség mellett foglalt ál­lást, mert az ingadozók is meg­tértek egymás után. • 1776. juluis 2.-a — mondotta John Adams — aki később az Egyesült Államok második elnö­ke lett, “örökké nevezetes nap marad Amerika történetében. Késő generációk is meg fognak emlékezni e nap jelentőségéről.’1 Július 3-án már a Független­ségi Nyilatkozat szövege felett indult meg a vita, amelynek vázlatát Thomas Jefferson ké­szítette el, hogy a világ előtt igazolja a gyarmatok elszakadá­sát. Julius 4-én történt meg a szavazás, amelynek folyamán az összes államok képviselői az el­fogadás mellett adták le szava­zatukat. Téves azonban azt hin­ni, hogy a Nyilatkozatot e napon mindenki aláírta volna. Csak John Hancock, a Kontinentális Kongresszus elnöke látta el alá­írásával az okmányt, hogy azt “hivatalos”-sá tegye. Augusztus 2-ig tartott, amig mind az 56 kiküldött tényleg aláírta a “Ti­zenhárom Amerikai Egyesült Állam Egybehangzó Nyilatkoza­­zatát.” 1776. julius 8.-án, a philadel­phiai Állami Épület udvarán, a­­melynek ma “Independence Square” a neve, ismét felolvas­ták a szöveget, miközben a helyi katonai őrség felvonult és a ha­rangok is megkondultak. Az első formális ünnepséget 1777. juli­us 4-én, az első évforduló alkal­mával tartották meg Philadel­phiában. Azóta törvényes ün­nepnappá vált julius 4.-e, mind a 48 államban, az ország főváro­sában és minden amerikai terü­leten. A Függetlenségi Nyilatkozat ma is élő dokumentum. Mikor a Legfelsőbb Bíróság tavaly az is­kolákban való faji megkülön­böztetés ellen döntött, uj fényt adott a második paragrafus em­lékezetes kezdő szavainak: “Ma­gától értetődő igazságnak tart­juk, hogy minden ember egyen­lőnek született és hogy a Terem­tő őket az élethez, a szabadság­hoz és a boldoguláshoz való el­idegeníthetetlen jogokkal ru­házta fel.” A Függetlenségi (Folyt, a 6-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents