Magyar Hirnök, 1955. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-19 / 20. szám

? MAGYAR HÍRNÖK 1955. MÁJUS 19. A “Department of Justice” címére NT. KEREKES JÁNOS kellene adresszálnunk ezt a cik­künket, hogy felhívjuk vele az illetékes szövetségi hatóságok figyelmét Acs Pál newarki “lap­­szerkesztő” tévé kenységeire, miket egy kimondottan kommu­nista nyomdában készülő lapjá­val és másképen is folytat ke­nyéradó hazájának legfőbb ér­dekei ellen ... a kutmérgezők és vörös-propagandával maszlago­­lók oldalán . . . Ám nem tesszük ezt, nehogy olvasóink között akadjon valaki, aki “denunciá­­lóknak,” vagy “besúgóknak” mondjon el és szóljon meg ezért minket (habár nehezen mond­ható besúgónak az, aki — pél­dául — rendőrt hiv egy gyanús kinézésű és a sötétben egy ajtón gyanúsan babráló alak igazolta­tására és kilétének kivizsgálásá­ra). — Nem tesszük másrészt azért sem, mert hiszen amikor arra sor kerül, a newarki féle­­lap különböző számai és évfo­­lyam-kötegei elég bizonyítékot szolgáltatnak arranézve, hogy a zugszerkesztő ur milyen szolgá­latokat tett a kommunistáknak, hol s mikor szónokolt velük egy platformon, hogyan hirdette, di­csérte őket (ingyen, vagy pén­zért, mindegy!), hogyan pró­bálja gáncsolni azokat, akik a vörösek mesterkedéseit nyilvá­nosságra merték hozni, stb., stb. Acs Pál “szerkesztő,” lapjá­nak május 5-iki számában (mert május 12-én ismét nem tartotta érdemesnek már é se a lap megjelentetését. Úgy lát­szik, hogy se az ő, se az olvasók szempontjából nem fontos, hogy megjelenik-e a lap, vagy sem) — leközölte a magyar kommu­nista kormány amnesztia-rende­­ietét s azért, nyilván, el is fo­gadta a vörösek által felkínált nirdetés-pénzt. A lap első olda­lán pedig “Magyar testvéreink figyelmébe” cim alatt nagy ár­tatlanul, de jóadag ravaszság­gal azt Írja, hogy “Minden fél­reértés kikerülése végett kije­lentjük, hogy a Newarki Hírlap ma is teljesen azon a vonalon van, mint amikor a lapot 25 év­vel ezelőtt a szerkesztő átvette. Megmaradt ma is független, li­berális újságnak, az ARANY KÖZÉPUTON HALAD, demo­kratikus szellemben Írjuk a la­pot. Nálunk nincs helye sem kommunista, sem náci, vagy nyilas propagandának.” Fize­tett kommunista propaganda­anyagot közöl le lapjában s jx­­gyanakkor le meri írni, hogy nála nincs helye kommunista propagandának! Az “arany kö­­zéputon”^ haladásnak mondja azt, hogy lapját a kommunisták szolgálatába állítja, hol pénzért, hol ingyen, — helyet ad cikkeik­nek, — amerikai magyarokat biztat mások nevének s címének bejelentésére a Magyarok Vi­lágszövetsége nevet bitorló bu­dapesti vörös kormányhivatal­hoz, — a Magyar Szó névvel szélhámoskodó vörös újság Bound Brook-i ünnepélyét, Ma­gyarország “f e 1 s zabadulásá­nak” 10-ik évfordulóját ünneplő kommunisták munkáját támo­gatja lapjával s ugyanakkor a Free Europe által pénzelt Ma­gyar Nemzeti. Bizottmány már­ciusi ünnepélyét is pénzért hir­deti . . . Ezt nevezi ő “arany kö­­zéputnak”! Ez nála a “demo­krácia”! Mi máskép látjuk, más­kép értelmezzük ezt, “szerkesz­tő” ur; mi piszkos kommunista munka álcázott, ravasz támoga­tásának nevezzük ezt! * * * 1954. áprilisában “derült ég­ből villámcsapásként” kaptunk a Newarki Hírlapban egy ko­misz, minősíthetetlenül aljas hangú, személyeskedő cikket Acs Pál “szerkesztőtől,” akinek dicstelen működéséről addig egy szót se irtunk. Ez a szemtelen­kedést elkezdő, ronda, öklendező cikk nyilván azért jelent meg el­lenünk a newarki zug-lapban, mert mi meg mertük Írni, le mertük leplezni a kommunisták Bound Brook-i “márciusi ünne­pélyének,” illetve a rendezőknek és résztvevők többségének igazi voltát. És cikkünkben meg mer­tük említeni, hogy az ünnepély­ről a kommunista újságból és a Newarki Hírlapból vettünk tu­domást. (Az Amerikai Magyar Szó névvel szélhámoskodó vörös propaganda-újság néhány hétre rá közölte azt is, hogy ez ünne­pély hasznát, 225 dollárt beküld­­ték a Bound Brook-i “jövő épí­tői” a lap javára. Ez év elején pedig kimondottan a Magyar Szó-t kiadó társaság elnökének a tiszteletére és a vörös újság ja­vára volt ott az ünnepély. A Bound Brook-i úgynevezett “Munkás Otthon” ünnepélyei tehát minden kétségei kizáróan kommunista célokat szolgál­nak!) A tényeket leszögező és a vörösek aknamunkáját feltáró cikkünk nyomán Acs Pál new­arki szerkesztő — aki 25 egyné­hány évi ittartoózkodása alatt elfelejtette megszerezni ameri­kai polgárságát és letenni a hü­­ségesküt ennek a hazának, ahol kenyerét eszi— a szerkesztő, a­­kiriek “az élete nyitott könyv a magyarság előtt’ — odaállt a “kaptafa” másik lapja, a “Ma­gyar Szó” mellé s azzal együtt ü­­völtött fel, mint sebzett vad . . . azzal együtt mondott el minden­nek . . . Elmondott ez az alak minket még “analfabétának” is (bár a szó értelmét nyilván nem tudja) —vs aztán hosszú időn át azon erőlködött, hogy holmi névtelen levelek szerzőj én ek­irój ának tegyen meg minket . . . A fogalomzavar-gyötörte s minden más zavarban szenvedő szerencsétlen flótás később csú­nyán belekerült a kutyaszorító­ba, a saját csapdájába. Kisült — ő maga sütötte ki — hogy a név­telen leveleket lapja egyik mun­katársa irta. Felénk csapdosott a sötétben a nyomorult s habár mi őt nem bántottuk, piszkos szájjal rontott nekünk s az ut­­széli árok pocsolyájából kimász­va sáros bocskorát hozzánk a­­karta törölni . . . Valóban ve­szett kutya módj án viselkedik ma is az amerikai magyar új­ságírásnak ez a szégyene, ez a “díszpéldánya”! Kezeink között levő adatok és bizonyítékok birtokában köny­­nyen megállapíthatjuk azt, hogy nem lehet egészen véletlen dol­ga az, hogy Acs “szerkesztő” ur lapját ma ott nyomják a new yorki orosz kommunista nyom­dában és áz — a saját szavai­val élve~“egy kaptafára készül” a Magyar Szónak csúfolt kom­munista lappal. Acs Pál, példá­ul, 1949 elején együtt szónokolt Newarkon a kommunisták “márciusi ünnepélyén” ugyan­ezen vörös lap szerkesztőivel, a “jövő építőivel,” a “felszabadí­tott Magyarország” uj rendsze­rét, uj urait dicsőítő itteni vö­rös fullajtárokkal. (Hogy meny­nyire megbízható ez a bizonyí­tékunk, arranézve elég ha any­­nyit mondunk, hogy: saját lap­jában ő maga irta meg erről a beszámoló cikket!) .... Miközben ez a szeren­csétlen ember azon erőlködik, hogy ránk süssön valamit . . . miközben egy családos, négy­gyermekes amerikai polgárt Lapjaink olvasói közül bizo­nyára sokan emlékeznek Nt. Ke­rekes Jánosra, aki 3 évig volt a Perth Amboy-i Kálvin János református egyház lelkipásztora s itt szép munkát végzett, külö­nösen a fiatalság között. Régi hívei és ismerősei közül talán nem mindenki tudja azt, hogy később a Nagytiszteletü ur mint közkatona beállt az amerikai hadseregbe, ahol — elvégezve a kémelháritó iskolát és japán nyelv-tanfolyamát — évekig szolgálta hazánkat. Katonai szolgálatban léte alatt, többek között, alkalma volt a kommu­nista magyar helyzettel is meg­ismerkedni s nagyon sok DP-t, menekült magyart segített Eu­rópában. Leszerelés után ismét az egyházi munkába tért vissza. A Racine, Wisconsin-i “Provi-Az “Élet és Tudomány” cimü budapesti hetilapban Fodor Fe­renc egyetemi tanár érdekes tanulmányt irt a Jászságról, a jász népről, akik mint rokon néptöredék a XII. és XII. szá­zadban költöztek be Magyaror­szágra. “Csak a legújabb idő­ben bizonyították be, hogy iráni származású osszét nép voltak, s innét a nevük is. Harcos nép voltak. Végig kóborolták Ázsia nyugati peremét, majd Európa déli síkságait. Nagyrészt elpusz­tultak s csak utolsó töredékük jutott el a magyar földre. A tö­rök hódoltság koráig még ősi pásztor, pákász, halász életmó­dot folytattak. Idővel betöltöt­próbál piszkolni, gyalázni elle­nünk irt bárgyú cikkeivel, mi u­­tánanéztünk, hogy ki is az az Acs Pál, mit müvei, miért hir­deti s dicséri a vörösek dolgait s miért erőlködik olyan nagyon, hogy “ma született bárányka” ártatlanságunak nézzen ki, min­denféle egyházi és kommunista­ellenes cikkek szemfényvesztő helyenkénti beágyazásával . . . Amint az igazságot nem lehet mindenféle bárgyú mellébeszélés sei eltakarni, úgy azt a tényt se lehet eltitkolni, hogy Acs Pál ellenünk cikkezése azért van, mert mi New Jersey területén vigyázunk a magyarság jóhir­­nevére s leleplezünk, feltárunk tninden kommunista aktivitást! Acs Pál “szerkesztő” ur vegye tudomásul, hogy eljön a nap, a­­mikor cikkeiért és cselekedetei­ért, — a vörösek oldalán való állásfoglalásáért felelnie kell! dence” gyülekezetnek lett a lel­késze, ahol rövid idő alatt a tag­létszámot megnövelte s az egy­házközség bevételét az elmúlt 2 év alatt megduplázta. Rév. Kerekes hasonlóképen amerikai körökben is kitűnő te­vékenységet folytat Wisconsin­­ban. Több egyesület, konferen­cia és gyülekezet előtt beszél, feltárva az amerikai közönség előtt a magyar testvérek hely­zetét a kommunizmus alatt. Sok barátot szerez amerikai körök­ben szenvedő népünk számára. A Nagytiszteletü urnák, aki lapjainkkal is éveken át össze­köttetésben volt és a magyar sajtónak mindig kitűnő, őszinte jó munkása volt, szívből gratu­lálunk ottani tevékenységéhez s úgy a magunk baráti, mint itte­ni tisztelelőinek szeretetteljes üdvözletét küldjük e sorokkal... ték azt az egész területet, ame­lyet ma Jászságnak nevezünk. Szabad nép volt, kiváltságos jo­gokkal, s csak a királynak adóz­tak, akárcsak a kunok. A szabad jász öntudat áthatotta az egész népet. Nem voltak sokan. Ami­kor 1699-ben a sötét emlékű Habsburg Lipót összeiratta ő­­ket, hogy a Kunsággal együtt el­zálogosítsa a német lovagrend­nek, nem találtak itt többet 7200 léleknél. A jászok 1745- ben saját erejükből megfizették a zálogdijat és megváltották magukat a német szolgaságból. Ez volt a hires jász-kun redemp­­ció.” (A tudós professzor megálla­pításai, miután az osszétek év­századokon át a Kaukázusban is laktak, alátámasztják dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár és az USA-ban élő dr. Bo­­bula Ida egyetemi m. tanár fel­tevéseit a magyarság és különö­sen a székelység sumir eredeté­nek lehetőségéről.) TÁMOGASSUK A SZÖVETSÉGET Az Amerikai Magyar Szövet­ség független, kizárólag közada­kozásból fenntartott intézmény. Tegyük lehetővé fennmaradását azáltal, hogy testületeink, egy­házaink, egyleteink, társadalmi alakulataink pártoló tagokként csatlakoznak. Rendezzünk össze­jöveteleket, piknikeket a Szövet­ség javára! Az AMSz a miénk — ne nézzük tétlenül, hogy ál­landóan anyagi gondokkal kell megküzdenie, mig valamennyi­ünk* érdekeiért, népünk jövőjé­ért fáradhatatlanul közbenjár. Margaret Truman politizálni fog... A demokrata párt vezetői már most mérlegelik a jövő évi országos választások lehetősé­geit és arra a következtetésre jutottak, hogy elsősorban a női szavazókat kell visszahódítani a párt számára. Szerintük Eisen­hower tábornokot a nők hozták be elnöknek és igy a demokra­táknak is ezentúl sokkal fon­tosabb szerepet kell juttatni­­ok a nők kampányának, mint idáig. Azok közt az illusztris nők kö­zött, akik politikai stratégia te­kintetében számba jöhetnek, a versenyen kívül álló Mrs. Elea­nor Roosevelten kívül fontos szerep illeti meg Truman volt elnök leányát, Margaretet, aki, állandó lakást tart fenn New Yorkban és mint szavazó is itt regisztrált. Margaret — igy szólnak a bi­zalmas hírek — mint meggyőző­­déses demokrata késJ a párt szolgálatába lépni. Sőt arról is szó van már, hogy esetleg a kon­gresszusba is bejelölik, amely esetben valószínűleg a 17-ik kongresszusi kerületben lépne fel, amelyet most a veterán re­publikánus Freddie Coudert képvisel. Senkit sem lepne meg, ha a jövő évi választásokon Coudertnek Mafgaret Truman lenne az ellenjelöltje, mint a fi­atal demokraták csoportjának tagja. Miss Truman nem uj sze­replő a választási harcokban. Nemcsak édesapja választási kampányainak volt aktív sze­replője, hanem igen buzgón korteskedett Wagner polgár­­mesterért és Harriman kor­mányzóért is. Szülővárosában Independence, Missourbian pe­dig már két év előtt kongresz­­szusi jelöltséget ajánlottak ne­ki, de ő már akkor elhatározta, hogy new yorki lakos lesz és nem hajlandó Missouriban re­gisztrálni. LABDARÚGÁS A Rice S.C. csapata (Harri­son) 3:2-re győzött múlt vasár­nap a New Brunswick-i HAAC ellen. (Félidő 1:0 Harrison ja­vára.) Nagy melegben folyt le a mér­kőzés. A magyar csapat góljait Herbert Embler szerezte. A cen­terünk több esetben biztos gól­helyzetet hagyott ki a Harriso­­niak kapuja előtt... A Rice S.C. csapata szép barátságos mérkő­zést játszott. A HAAC piknik­jén ez a csapat szintén játszani fog. JUNIUS 5-én, vasárnap, a Varady Grove-ban (Fordson) reggel 9-től este 11-ig tartja szo­kásos évi Sport Napját és Pik­nikjét a HAAC. A Kára-Németh zenekar muzsikál, lesz sok finom enni és innivaló, műsor, tánc, szórakozás ... Itt csak a Sport Nap “sport” részéről akarunk írni, tehát felsoroljuk, hogy egymásután következő labdaru­gó mérkőzések lesznek, amelyek­ben résztvesznek a következő csapatok: New York Hungari­ans, Elizabeth (német), New­ark, Harrison, Philadelphia (ukrán), Philadelphia (Blue Bells), Kearny Kosteks, Tren­ton )Polish American). A tur­­nament első helyezettje egy e­­züst serleget kap, a második he­lyezett pedig egy vadonatúj fut­ball-labdát, melyet most hoza­tott a klub Angliából. WEISSMAN GÉZA NAGY MAGYARORSZÁG érképe, a visszacsatolt felvidéki 4s erdélyi 1940-es határvonalak­kal. A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép. 4ra $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 240 Somerset St., New Brunswick, N. J. (Postán csak összehajtva tudjuk küldeni, vagy 25 cent fel­árral csöves csomagolásban.) Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet SZAKÁCSNŐT keresünk Jó JAVADALMAZÁSSAL ÉS TELJES ELLÁ­TÁSSAL A BETHLEN OTTHON ÖREGEK HÁZÁBA. — ÉRDEKLŐDŐK ÍRJANAK, VAGY TELEFONÁLJANAK: BETHLEN HOME Ligonier, Pa. Tel. Beverly 8-3161 GYÁSZJELENTÉS Mélységes fájdalommal, de az isteni Gond­viselés végső akaratában megnyugodva jelentjük a szerető jó hitvestárs, fiú, édesapa, nagyapa, testvér és rokon, az Abauj-megyei Kány községi születésű ID. SZEGECZKY ANDRÁS elhunytét, áldásos életének 67-ik évében, 1955. május 3-án, mikor visszaadta nemes lelkét Terem­tőjének. Drága halottunk kihűlt tetemét a Szent Jó­zsef görög katolikus templomban megtartott gyászmise után május 7-én délelőtt a Szt. Péter temetőbe vittük és ott örök nyugalomra helyez­tük. Az Örök Világosság fényeskedjék neki! New Brunswick, N. J. (40 High St.), 1955. május 19. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: bánatos özvegye Id. Sze­­geczky Andrásné, sz. Pásztor Mária; szerető gyermekei: Mária, férjezett Kudrick Pálné és családja és Ifj. Sze­­geczky András; unokái: Róbert és George Kudrick; szerető édesanyja Szegeczkyné Katalin; testvérei: Sze­­geczky György és családja; sógornői: Popovits Istvánná és cs. és Beresnyák Ferencné és cs. (Bridgeport, Conn.), úgyszintén komája, kománéja, barátai és jóismerősei. Köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét kívánunk mondani mindazok­nak, akik nagy gyászunkban részvétnyilatkozatukkal felkerestek és bánatunkat enyhíteni igyekeztek. Hálás köszönetét mondunk Ft. Dr. Dunda Ernő g. k. plébá-„ nos urnák, valamint Petruska István kántor urnák a szép te­metési szertartásért, illetve az abban való segédkezésért, úgy­szintén a Gowen temetkezési vállalatnak minden tekintetben előzékeny szolgálataiért. Hálás köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik vir­rasztónak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek a ravatalra, akik szentmisét szolgáltattak, akik a temetéskor autójukat rendelkezésre bocsátották és a koporsóvi­­vöknek, névszerinti Gáli Ferenc, Lamperth István, Kókai József és Szabó Bálintnak. Köszönetét mondunk a Szent Imre Herceg Egyletnek, mely testületileg képviseltette magát a végtisztességadásnál, úgyszin­tén mindazoknak a jószomszédainknak és barátainknak, akik a gyász nehéz óráiban bármi módon segítségünkre siettek és kife­­jezére juttatták e szomorú alkalommal is az elhunyt, illetve irán­tunk érzett jóérzésüket. A jó Isten fizesse meg mindnyájuknak a jóságát, drága ha­lottunknak pedig adjon csendes nyugodalmat a sirban, lelkének örök üdvösséget! * A GYÁSZOLÓ CSALÁD SCHWARTZ—79 FRENCH STREET A MAGYAROK BÚTORÜZLETE A MAGYAR NEGYEDBEN Áraink mindég a legolcsóbbak a városban akár készpénzzel akár lefizetésre vásárol SCHWARTZ FURNITURE CO. 79 FRENCH ST. — a Scott St. sarkán New Brunswick, N. J. Tel. KI 5-6385 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is hálás köszönetét mondok mindazoknak, akik sze­retett édesapám STR0HLMAYER IMRE elhalálozása alkalmából részvétnyilatkozatukkal és más módon segítségemre siettek, kegyes adományukkal segítettek a vég­­tizstesség megadásában és szivük jóságának nemes módon tanu­­jelét adták. A jó Isten fizesse meg mindnyájuknak a jóságát! MATYASOWSZKY ANDRÁSNÉ 6 James Street New Brunswick, N. J. GYÁSZJELENTÉS Mélységes fájdalommal, de a Mindenható Isten szent aka­ratában megnyugodva jelentjük, hogy a szerető jó feleség, édes­anya, nagyanya és rokon, az Ung megyei Tarnócz községi szü­letésű ' ' ’ * *v| n ID. RESKÓ ISTVÁNNÉ sz. Pihulics Zsuzsánna áldásos életének 65-ik évében, 1955. május 14-én, a halotti szentségek magáhozvétele után visszaadta nemes lelkét Terem­tőjének. Drága( halottunk kihűlt tetemét a Gowen temetkezési ott­honban ravtaíoztuk fel és onnan kedden, május 17-én délelőtt, a Szent László római katolikus templomban megtartott gyász­­imise után a Szt. Péter temetőbe kisértük és ott örök nyugalom­ra helyeztük. Az Örök Világosság fényeskedjék neki! New Brunswick, N. J. (77 French St.), 1955. május 19. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: bánatos férje id. Reskó István — szerető gyermekei: Reskó Jenő és családja, Ifj. Reskó Isván és családja, Reskó József és családja; unokái: Reskó Mar­gitka, Patricia, Tommy, Stefánia, Randy és Karen; úgyszintén más rokonságai, egyházi és egyleti tagtár­sai és a család sok-sok jóbarátja. köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét kívánunk mondani mindazoknak, akik nagy gyászunkban részvétnyilatkozatukkal felkerestek és vigasztaló szavaikkal bánatunkat enyhíteni igyekeztek. Hálás köszönetét mondunk a temetési szertartást végző Fa­ther Dohányos Domokos, valamint Ft. Piusz és Ft. Kecskésnek és a temetési szertartás fényét emelő Sister Esteile orgonajátéká­ért és templomi énekéért, úgyszintén a Gowen temetkezési vál­lalatnak, minden tekintetben előzékeny szolgálataiért. Hálás köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik vir­­rasztottak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek, akik szentmisét szolgáltattak ,akik autójukkal a temetéskor kisegítettek; a Szt. György Szövetségnek, a Rózsa­füzér Társulatnak és az Oltáregyletnek, amelyejt testületileg képviselve voltak és a koporsóvivőknek, névszerinti Hnáth Fe­renc, Burchák Miklós, Reskó Albert, Ifj. Reskó János, Orosz Miklós és Orosz Bélának. Köszönetét mondunk végül, de nem utolsó sorban mindazok­nak, akik a gyász nehéz óráiban bármi módon segítségünkre siet­tek és kifejezésre juttatták az elhunyt, illetve irántunk érzett jóságukat. A GYÁSZOLÓ CSALÁD A Jászság magyarjai iráni eredetűek

Next

/
Thumbnails
Contents