Magyar Hirnök, 1954. július-december (45. évfolyam, 26-52. szám)

1954-08-19 / 33. szám

____MERGED W1TH, IJl/ini/M & 3íhfap ,TMT„LA! , Ín N#»W RrnnswirW " New Brunswickon ____________in 1>ew orunswicK HUNGARIAN JOURNAL VOL. 45. ÉVFOLYAM _ NO. 33. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1954. AUGUSZTUS 19. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT A Presbyteri Szövetség gyűlése HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Újból vizsgáznak a franciák A franciáknak gyors egymásu­tánban többször is kell vizsgáz­nak. Kinos ügy. Borsózik a há­ta tanítónak, tanítványnak egy­aránt. Az első német felfegyverkezés kérdése. Európát nem lehet megvédeni a németek nélkül, ha Szovjetoroszország döntő táma­dásra indulna. Tetszik, nem tetszik, a néme­teket fel kell fegyverkezni. A franciáknak, például, nem tet­szik. A távoli szemlélőnek az az érzése, ez a hajdan vezető nagy­hatalom mai hanyatló korában szívesebben dőlne az orosz med­ve halálos ölelésébe, minthogy a francia katona vállvetve küzd­jön a némettel a szabadságáért. A jelenére érzékenynek egyál­talán nem látszó francia nemzet mérhetetlenül büszke a múltjára Ezen a fényes múlton pedig csú­nya foltokat éppen a németek ejtettek. Bizonyosan igazuk van a franciáknak, ha gyűlölik a né­meteket. Viszont a mai ember számára, itt a nyugati féltekén, az a lé­nyeg, hogy a franciáknak vizs­­gázniok kell, mégpedig közvet­lenül az indokinai kudarc után, tehát elég nyomott lelkiállapot­ban. Nyugateurópa védelmének az ügyét tovább elodázni nem le­het s a tanító bácsi, Uncle Sam, nádpálcája már is fenyegetően emelkedik. A franciák beleegye­zésével, vagy anélkül Európa védelmi rendszerének működnie kell, s ezt jól tudják Párizsban. Fanyalogva, alkudozva, kü­lönféle módosításokkal a pári­zsi kormány napirendre tűzte az ügyet. A németek fel vannak há­borodva s Washingtonban bosz­­szus a hangulat. A félmegoldá­sok kora lejárt, a kibúvókat nem lehet már elfogadni, ez a véle­mény az Egyesült Államok fővá­rosában. Kemény dió ez a franciáknak, de bele kell harapni. Mintahogy bele kell harapni még egyébbe is. Az északafrikai francia gyar­matokon végbemenő események­kel is torkig lakott az Egyesült Államok és általában a nyugati világ. Géppisztollyal nem lehet már gyarmatosítani. Ez—egyelőre— csak a Szovjet kiváltsága. Egy bizonyos, a francia fene­gyerek problémája a végső meg­oldás felé közeledik. Különös jelenség A kötársasági Amerika népé­nek van —sok más közt— egy különös gyöngéje. Legalább minden második amerikai egy kicsit magáéríak tekinti az an­gol uralkodóházat s annak tagj a­­it. Ha az ember igy, kereken, megmondja az amerikainak, csak akkor döbben rá a valóban különös jelenségre. Az újságok voltaképpen a nép­iélek tükrei. Noshát ha az ember végignézi az amerikai lapokat, akkor minden nap megtalálja az adagot: a királynő itt, a király­nő amott, de hiszen ez rendjén is van. Egy nagy birodalom ural­kodónője meg is érdemli, hogy személyével foglalkozzanak.Ám­de majdnem ekkora az érdeklő­dés Margaret hercegnő iránt. Az amerikai nép tudni akarja, hogy Margaret miben töri szép fejét? A nagy magazinok minden kis eseménnyel kapcsolatosan soro­zatokat hoznak Charles herceg­ről, a kis trónörökösről és a szer­fölött méltóságteljes New York Times első oldalon hozza azt a vi­lágrengető hirt, hogy Anna her­cegkisasszony négy éves . . . Sokat lehetne még erről be­szélni. Még valami megérdemli a felemlegetést. Annak idején Amerika népe olyan lélekszakad­va várta a királynő koronázásá­ról készített filmet, hogy az iz­galom legalább akkora volt, mint a baseball világbajnokság ide­jén szokott lenni . . . Ezzel pedig sokat mondtunk. Vájjon azzal lehet magyaráz­ni, hogy a kétségtelenül reális é­­letszemléletü amerikai voltakép­pen — a lelke legmélyén — ro­mantikus . . . ? A Tragédia — angolul A magyar irodalom olyan szép, hogy nem kell szégyenkez­nünk a világ legnagyobb nemze­tei előtt sem. Hogy a világ még sem ismeri eléggé irodalmunkat, annak egy nagy baj a van. A for­dítás problémája. A magyar müvek angolra for­dítása során mindig elvész az eredeti ize, zamata. Főként el­vész a magyar nyelv zenéje. A fordítás rendszerint olyan szimpla alkotássá válik, hogy ennek vajmi kevés köze van az eredeti mü szépségéhez. Nemrégiben egy angliai ma­gyar és egy amerikai magyar nyilvános verseny keretében mu­tatták be Ady Endre “Az Ős Kaján” cimü versének a műfor­dítását. Mindkettő nagy cikkek keretében igyekezett igazolni, hogy az ő fordítása a jó, a töké­letes. Ha egy harmadikat meg­­(Folyt, a 3-ik oldalon) A DUNÁNTÚLI NAP iránt ezidén is óriási érdeklődés mu­tatkozik . . . Most vasárnap, au­gusztus 22-én lesz a Szt. László r.k. egyház rendezésében a Lin­­wood Grove-ban a dunántúliak nagy találkozója, amelyre közeli és távolabbi vidékekről összese­reglik a magyarság . . . Hogy mi van most a Dunán-tulon, azt mi nem tudhatjuk . . . legfennebb csak annyit, hogy'a Duna csú­nyán kiöntött az idén ... de hogy mi lesz ezen a dunántúli napon, azt sejtjük, mert a Kára-Né­­meth zenekar már javában gyantáz... készülődnek ők is a nagy napra! Lesz ott enni-inni­­való bőven, mindenből a legjobb és lesz tánc, zene, hangulat is jó magyaros! Legyünk ott minél többen, még ha nem is vagyunk mind Dunántúliak ... A Szent László Egyház piknikje még mindig jól sikerült s aki részt­­vett azokon, nem bánta meg!... MÁRIA RITA NŐVÉR, aki a trentoni Szt. István iskolában tanít, augusztus 29-én ünnepli az Isteni Megváltó Leányai apá­carendben eltöltött 25-ik évfor­dulóját. Sister Mary Rita leány­nevén Nógrády Veronika, Nóg­­rády J. Mihály és neje, 109 Louis St. New Brunswick-i hon­fitársaink leánya (egyik nővé­Az Amerikai Magyar Refor­mátus Presbyteri Szövetség or­szágos gyűlését szeptember 5 és 6-án tartja Ligonier-ben, Pa., a Bethlen Otthonban. Ez a Presbyteri Szövetség az egyedüli országos összefogó szervezete az amerikai magyar reformátusokból alakult egyhá­zak kormányzó szerveinek, me­lyek, habár többféle protestáns denominációk kebelében is ala­kultak meg, de mind a magyar református anyaszentegyházból ideszármazottaknak a gyüleke­zetei. Száznál több gyülekezetnek ment ki meghívó erre a kilence­dik évi országos gyűlésre, amely­re érdemes lesz minden gyüleke­zetből képviselőket küldeni, mert olyan két előadás lesz, melyek ma az amerikai magyar refor­­mátusság minden gyülekezetét, minden egyháztagját érdeklik! A földkerekségén élő protes­tánsok Chicago-ban (Evanston) augusztus 15-től 31-ig tartandó világgyülésének lefolyásáról hal­lanak ezen a konferencián rész­letes beszámoló előadást a kikül­döttek. Világtörténelmi jelentő­sége van ennek a 15 napig tartó “World Council of Churches” gyűlésnek, melynek megnyitá­sán több mint százezer protes­táns hivő vett részt, kiknek kö­zös imája és sziveikből fakadt himnusza szállt az ég Urához, hogy a föld emberiségének szi­vét töltse el a Lélek szeretettel és békességgel. Az egyik előadó Csordás Gá­bor ref. lelkipásztor. A másik előadás minket, ame­rikai magyar református hitval­lókat közelebbről érintő és ér­deklő lesz. Tárgya: “Egyháza­ink mai feladata a Kálvinizmus és magyarságunk szolgálatá­ban.” Akik figyelemmel kisérik a vasfüggöny mögötti magyar re­re, Sister Mary Salesia szintén apáca ugyanebben a rendben és Roeblingon tanít, a másik nővé­re pedig Mrs. Joseph Kenny, N. B.) Mária Rita Nővér műkö­dését Trentonban kezdte, a Szt. István egyháznál, majd Brazíli­ába helyezték át, ahol 13 évet töl­tött el, mint nővér, ápolónő, ta­nító, mintegy 300 más nővérrel együtt. 10 évvel ezelőtt tért haza és ismét Trentonban folytatta működését. Állomáshelyei között volt a Felvidék, Ausztria és Anglia is. Több nyelvet tökéle­tesen beszél. — Az angol lapok­ban a Mária Nővér jubileumával kapcsolatos cikkben megemlé­keznek az Isteni Szeretet Leá­nyai apácarendről is, felemlítve, hogy azt 1868-ban Bécsben ala­pitta Mother Franciska Lechner nővér s annak ma már Brazíliá­ban, Canadában, Angliában és az Egyesült Államokban van­nak rendházai. Az apácarend főnöke az angol születésű Mo­ther Huberta Buchanan, Bécs­ben székel. Az amerikai noviciá­­tus Arrochar, Staten Islandon van s annak Mother Provinciá­­tusa Melissa Gubicza főnöknő. A nővérek a trentoni és brunswicki iskolákon kivül tanítanak még Perth Amboyban, South Riveren Cartereten és vezetik a Villa Ma­­dona öregotthont Allamuchy­­ban. formátus anyaszentegyházunk­­ról szóló híreket, azok ennek az előadásnak keretei között a je­lenről és a közel jövőről kapnak ismertetést és feleletet arra a kérdésre is, hogy ebben az esz­tendőben miért is alakították itt meg a “Szabad Magyar Refor­mátusok Világszövetségét”? E- lőadó: Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület titkára. 1939. augusztusában jelen voltam a Magyar Református Presbyteri Szövetség Cegléden tartott gyűlésén. Háremezer presbyter jelent meg a magyar­­országi református egyházak képviseletében. Árra a kérdé­semre, hogy a sürgős mezei munka idején hogy tudták ott­hagyni a f alvadhat?—a válasza, a szélrózsa mindp irányából ér­kezők egyeseinek, akiket meg­kérdeztem, csaknem szószerint ez volt: “Olyan időket élünk, hogy egy ilyei találkozásból annyi béketürést. vihetünk haza, hogy ha a nehéz^ idők ránksza­kadnak, akkor áz elkövetkezen­dőket könnybeben viseljük, szenvedjük el.” Ezen az orszígos presbyteri szövetségi gyűlésen való találko­zása az amerikai magyar refor­mátusokból alakult gyülekezetek vezetőinek is Isten nevében u­­gyanazt a találkozást jelentheti, mint 1939-ben a2 óhazai testvé­reinknek. Senkisem tudja ma, hogy mi történhetik máról-hol­napra és erről a gyűlésről békes­séget és minden elkövetkezendő­nek az elviselésére Lélektől ka­pott erőt vihetnek haza, akik megjelennek. Ne sajnálják az idővesztesé­get és az áldozatot! Küldjék el képviselőiket erre a gyűlésre minden gyülekezetből. KIRÁLY IMRE a Sajtó-bizottság elnöke. HORVÁTH JAKAB és neje, 11 Brookside Ave.-i lakosok a múlt héten tértek haza vakáció­jukról ... Úgy halljuk, hogy Horváthék 36-ik házassági év­­fordulójukát Detroit, Mich.­­ban, a Debreceni mulatóban ün­nepelték, testvéreik és sógoraik társaságában. Olyan jól mulat­tak és olyan jól érezték magu­kat az egész vakáció alatt, hogy Horváth Jakabnak nehezére e­­sett visszamenni dolgozni a Johnson gyárba . . . Azóta csak azt a nótát dudorássza, hogy: “Bár csak ez az éjszaka . . .” SZABÓ ESZTER, — az Es­ther’s Beauty Parlor tulajdono­sa (144 Paterson St.) és barát­nője, Jakab Jenőné Princeton-i lakos egyhetes Bermuda-i hajó­­kiránduláson élvezik az augusz­tusi napsugarat.. . BALKA MIKLÓS, 287 Wood­­bridge Ave. Highland Park-i la­kos, a Chestnut Inn népszerű tu­lajdonosa a héten ünnepli szüle­tésnapját. Balkáné és a fia ösz­­szebszéltek, hogy a férj uram, il­letve édesapa észre ne vegye, hogy meglepetést tartogatnak a számára . . . házimunkára, bentlakássai asz­szonyt keresek. Jó fizetés, kellemes otthon. 122 North 8th Ave. High­land Park. Tel. CHarter 7-1746. Kidják a yaltai kon­ferencia titkos fel­jegyzéseit Alger Hiss,- a kémkedésért börtönre Ítélt volt külügyminisz­teri titkár, aki hangadó yolt a yaltai konferencián, titkos fel­jegyzéseket készített arról, me­lyet most dolgoznak fel a kül­ügyminisztériumban s azokat washingtoni jelentés szerint rö­videsen nyilvánosságra hozzák. A közlés célja, megismertetni a közönséggel, hogy milyen nagy befolyása volt Alger Hissnek, az egyezmény döntő pontjainak meghozásában úgy Yaltában, mint más konferenciákon, me­lyek a Szovjet érdekeit szolgál­ták s melyeknek következménye lett a Szovjet előretörése s hódí­tásai a második világháború u­­tán. Újabb kommunista propagandahadjár­­rat a vallás ellen A kommunista párt lapja a Pravda egyik legutóbbi számá­ban felhívja az összes pártszer­vezeteket, hogy a vallás ellen erélyesebb propaganda hadjá­ratot folytassanak. A felhívás valószínű oka az, hogy Moszk­vában és Leningrádban az utóbbi időben növekedett a templomlátogatók száma. Külö­nösen a fiatalabbak templomlá­togatása, valamint a katonáké és tengerészeké aggasztja a kommunista pártot. Az Isten-hit terjedése a kom­munista párteszme mindenható­ságába vetett hitet veszélyezteti. Ezért tartja a pártlap szüksé­gesnek az Isten ellen való propa­ganda fokozását. NÉMETH LAJOS, 1307 Central Ave. Highland Park-i lakost is meglepték e héten . . . Csak nagyot nézett, amikor ba­rátai bekopogtak hozzá és szüle­tésnapja alkalmából szerencse­­kivánatokkal halmozták el . . . RÉFI GÁBOR és neje, vala­mint szomszédjuk Edgar Vliet, a helyettes postamester, most jöt­tek vissza Goldsboro, No. Caro­­linából, ahová vakációjuk alatt lekocsikáztak, hogy meglátogas­sák régi szomszédjukat, Goodso­­nékat akiknek Motel-jtik van a Rt. 117-es highwayn, (aki Flo­ridába megy kocsival, útba ejt­heti Goodsonékat s akárki Brunswickit szívesen látnak — mondja Réfiné asszony). KASKO ANDRÁS, 634 Can-FELHIVÁS A RÁKÓCZI S. E. NEW BRUNSWJCKI 19-IK OSZTÁLY TAGJAIHOZ Fiókosztályunk aug. 20-án, pénteken este fél 7 órakor tartja havi rendes gyűlését a So­merset utcai magyar reformá­tus egyház helyiségében, amely­re tisztelettel hívjuk a tagságot. Tagtársi tisztelettel: KOVÁCS ISTVÁN, elnök; FARKAS JÓZSEF, titkár. FONTOS AZ OROSZ NYELV... (FEP) Az orosz nyelv rend­kívül erőltetett tanítása még az iskolai bizonyítványokból is ki­tűnik. Egy középiskolás tanuló “Tanulmányi-Értesitő”-jében a “Magaviselet” után a “Magyar nyelv” jön, utána minden mást megelőzve az “Orosz nyelv” sze­repel. Az iskolai bizonyítvány­ban a “Hittan” természetesen már nem szerepel. “A FIZETÉSEK KOSZTRA SEM ELEGENDŐK” Budapestről, 1954 júniusában irt levél egy részlete: “Meglepett engem, hogy mennyire nem ismeritek az itte­ni helyzetet. Mindenki kínlódik, a fizetések sok esetben — főleg családosoknál — kosztra sem e­­legendők. Cipő-ruhavétel már a volt középosztály tagjai között ismeretlen fogalmak. Vaj most véletlenül van, csak méregdrága. Egy jobban dotált munkás, vagy tisztviselő órabére kb. 10 deka­gramm vaj árának (6.60 frt.) felel meg. Hús nincsen, még az eddigi magas árakon — kb. 6 óra munkabér — sem kapható. Méregdrága a gyümölcs, a zöld­ségfélék is. Az üzletek (persze csak állami van) mind üresek, Csak pocsék szemetet kapni, szö­vet csak vacak van és egy pár rossz marha box férfi, vagy női cipő ára egy félhavi jövedelem. Ezzel szemben a fizetés egyre kevesebb minden vonalon és most még az elbocsátások réme is fenyeget. Ez a valóság és ha eddig elfogult lettél volna ebben a tekintetben, azért Írtam meg mindezt, hogy tisztán lássál és köszönd meg a sorsnak, hogy te ennek a rendszernek az áldásait nem élvezed. Húszadika körül már kevés ember van Pesten, kí­non St. Daytona Beach, Fla.-i honfitársunk 10 heti szabadsá­gáról, amit leányánál töltött Frehold, N. J.-ben, hazatért flo­ridai otthonába. Hosszú évek óta nyári vakációját mindig itt töl­ti, mert innen költözött le an­nakidején a napsugár hazájába. E sorok utján is köszönetét kí­ván mondani jóbarátainak, is­merőseinek, akik olyan nagy sze­retettel és örömmel fogadták itt, meglepetésül pedig egy szép par­­tyval búcsúztatták el leányának és vejének, Nagy Sándor és neje Dayton, N. J.-ban levő farmján. NAGY ISTVÁN, 12 Hartwell St.-i honfitársunkat felesége, sz. Kocsi Margit augusztus 13- án egy egészséges leánygyer­mekkel ajándékozta meg a Mid­dlesex Kórházban. A kisded a keresztségben Gail Patricia ne­vet fog kapni. — Nagy István nemcsak festő és papirozó mes­ter, de mestere a fényképezésnek is. Amint értesülünk, a Philadel­phia Inquirer c. lap amatőr fénykép-pályázatán a múlt hé­ten, egyik jólsikerült felvételé­vel dijat nyert. A versenysorozat végén a kiválasztott 10 legjob­ban sikerült kép, illetve nyertes egy 1,500 dolláros dijat fog kap­ni. — Gratulálunk Nagy Pistá­nak, úgy az örömteljes családi (Folyt, a 3-ik oldalon) nek még van a fizetéséből és ak­kor megkezdődik a kölcsönkérés, de mindenütt. Borzalmas pers­pektíva ez . . .” AZ UJ KOMMUNISTA TALÁLMÁNY: ADÓ­­TULTELJESITÉS Az adótulteljesités, mint az ál­lam iránti túláradó rajongó lel­kesedés megnyilvánulása, való­ban ismeretlen a szabad világ­ban. Itt a polgár kifizeti adóssá­gát az adóhivatalnak — s bi­zony szívesen veszi, ha a hivatal értesíti, hogy visszatérítésben részesítik. Az adótulteljesités a bolsevizált államok kiváltsága. A Magyar Nemzet julius 30-i számában olvassuk, hogy “az adómorál Budapesten igen ör­vendetesen javul ... A főváros lakossága ez év első felében 110.5%-ra teljesítette adófizeté­si kötelezettségét ... A XX. ke­rület eredménye 121.5%, máso­dik helyen áll az I. kerület 118.4 százalékos, harmadik helyen a IV. kerület 117.5 százalékos a­­ránnyal.” A Magyar Nemzet fel­világosítja olvasóit az adóteljesi­­tés okairól is: “A dolgozók kere­seti viszonyainak javulásán (?) kivül a kedvező adóbevételek el­érését jelentősen elősegítette a kongresszusi verseny, amelynek lelkes lendületében Budapest dolgozói igyekeztek állampolgá­ri kötelességüket minél jobban teljesíteni. A lakosság körében nem egy esetet ismernek, amikor a szomszédok, vagy az egvszak­­mabeliek ösztönözték egymást az adó pontos befizetésére.” Tudjuk, hogy a valóságban mit jelent ez az ösztönzés: a ház­­megbizottak és üzemi megbízot­tak denunciáló fenyegetését. S tudjuk azt is, mért jutott a buda­pesti polgár ilyen kitüntető el­sőséghez az adófizetésben: egy­szerűen azért, mert a parasztság nem fizeti be adóját, mint aho­gyan nem teljesiti a begyűjtést sem, s ezzel súlyos csapást mér a rendszerre. Vörös propaganda özönlik Amerika minden részébe... A postaügyi minisztérium szerint a vasfüggöny mögül vö­rös propaganda levelek, nyom­tatványok özöne árad Ameriká­ba. A politikai propagandaira­tok egyrészét már a vámhivatal feltartóztatja, de még igy is tonnaszámra kapják amerikai polgárok a vörös mételyt terjesz­tő nyomtatványokat. Bár a postaügyi minisztérium fordítókat tart, akik a külföldi nyomtatványokat angolra for­dítják, nem tudnak lépést tar­tani a munkával annyira meg­nőtt a forgalom a vasfüggöny és Amerika közt. Kommunista könyvek, folyóiratok, újságok és sokszorosított iratok bombázzák a tengerentúl született, naturali­­zált amerikaiakat. Bár sokan, a­­kik odaát születtek, visszaküldik a propaganda füzetet, ráírva, hogy “a címzett nem fogadta el,” a vörösöket ez nem érdekli, továbbra küldik a mérgező nyomtatványokat. Még az úgy­nevezett irodalmi folyóiratok is propagandával vannak tele. Ar­ról Írnak, hogy milyen boldog a kommunista munkás és milyen szerencsétlen a burzsuj világ dolgozója. MI ÚJSÁG A FALUBAN?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents