Magyar Hirnök, 1954. július-december (45. évfolyam, 26-52. szám)

1954-08-05 / 31. szám

4 MAGYAR HÍRNÖK 1954. AUGUSZTUS 5 AGGYISTEN BIRI HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL REGÉNY Boszusan pattant megint ma­ga elé. A harmadik lövés is csak klakk, a negyedik lövés is csak klakk. ' Az ötödik egyszerre lánglob­­banás és durr! ... — úgy hogy a keze is megrándult belé. S a lobbanástól káprázó szem­irta: GÁRDONYI GÉZA mel, a durranástól megrettenten bámul a bűzzel füstölgő revol­verre. — Isten nem akarja, hogy meghaljak . . . Ez volt az egyetlen gondolata. Ott ült egy órahosszat is még, és bámult a sárga falevelekre. GYÁSZJELENTÉS Mélységes fájdalommal, de az Isteni gond-, viselés akaratában keresztényi lélekkel megnyu­godva jelentjük, hogy a szerető jó feleség, édes­anya, testvér és rokon, az Ung-megyei Nyárád községi születésű és Amerikába 1921-ben kiván­dorolt TÓBIÁS JÓZSEFNÉ született Tóbiás Mária áldásos életének 53-ik évében, 1954. julius 28-án, a Middlesex Kórházban meghalt . . . Drága halottunk kihűlt tetemét a Go wen Te­metkezési Kápolnában ravataloztuk fel s onnan ment végbe temetése szombaton, julius 31-én dél­előtt, a Somerset Utcai Magyar Református Egy­ház templomában megtartott gyászistentisztelet után a Van Liew temetőbe. Béke lebegjen áldot porai felett! New Brunswick, N. J. (15 Freeman St.) 1954. augusztus 5. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: szerető férje Tóbiás József, valamint fia Tóbiás Tibor (az Egyesült Államok hadsere­gében szolgál), úgyszintén testvérei Tóbiás Erzsébet, István és János és más rokon­sága, úgy itt, mint az óhazában és sok-sok ^ barátja és jóismerőse. köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét kivánunk mondani mindazoknak, akik a megrenditően szomorú gyászeset alkalmával részvétnyilat­kozatukkal felkerestek s vigasztaló szavaikkal bánatunkat eny­híteni igyekeztek. Köszönetét mondunk Nt. Kosa András ref. lelkész urnák, aki a temetési szertartást végezte, szép búcsúztató beszédéért és vigasztaló szavaiért, valamint a Gowen temetkezési vállalatnak a minden tekintetben előzékeny szolgálataiért. Hálás köszönetét mondunk tovább mindazoknak, akik vir­­rasztottak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek, akik a temetéskor autójukat rendelkezésre bo­csátották és a koporsóvivőknek, névszerinti Körmöndy József, Vértes János, Tóth Bertalan, Deák Károly, Horváth Jakab és Suhay István. Köszönetét mondunk a Rákóczi Segélyző Egyesületnek, amely a temetésen képviseltette magát, valamint a Magyar Ame­rikai Női Demokrata Kör tagjainak, akik oly nagy számban je­lentek meg a végtisztesség adásnál, búcsúztatva szeretett tag­társnőjüket. Köszönetét mondunk mindenkinek, jószomszédainknak, ba­rátainknak, akik bármi módon segítségünkre siettek, ezzel is ki­fejezésre juttatva az elhunyt és irántunk érzett jóságukat! A jó Isten fizesse meg mindannyiuknak a jóságát, drága halottunknak pedig adjon békés nyugodalmat a sir jlén . . . A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük a jó gyermek, feleség, testvér és rokon, az óhazai születésű OLÁH JÓZSEFNÉ sz. Pálfy Veronika 59 éves korában, 1954. julius 24-én, szombaton bekövetkezett gyászos elhunytát. Drága halottunk kihűlt tetemét a John J. Ryan temetkezési intézetben ravataloztuk fel Keansburgban, majd New Brunswickra vittük s itt, szerdán, julius 28-án, a Szent József Görög Katolikus Egyház templomában megtartott gyászmise után a St. Peter’s temetőben helyeztük örök nyugalomra. Az Örök Világosság fényeskedjék neki! Keansburg, N. J. (165 Center Ave.) ' 1954. augusztus 5. ' A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: bánatos férje Oláh József; édesanyja Mrs. Anna Pálfy, testvérei: Mrs. Elizabeth Adams (New Brunswick) és cs., Mrs. Anna Bekus és cs., Pálfy Dávid (California), / Pálfy Mihály (New Brunswick), Pálfy Jó­f zsef (New Brunswick) és családjaik és más rokonsága, barátai és ismerősei. köszönetnyilvánítás Ezúton is hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik részvétnyilatkozatukkal felkerestek, akik virrasztottak, akik szentmisét mondattak, akik virágot küldtek a ravatalra, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, valaimint St. Joseph Cath. Club, a Keansburgi St. Ann egyház, a St. Margaret’s Club, a K. of C. 2858 Columbian női osztálya és az Alhamra Caravan tagjainak, akik a temetésen képviselve voltak, illetve koporsó­vivők voltak. Köszönetét mondunk Father Dr. Dunda Ernő gör. kát. lel­kipásztor urnák, aki a temetési szertartást végezte, valamint a John J. Ryan temetkezési intézetnek a minden tekintetben lelki­­ismeretesen végzett szolgálataiért. A jó Isten fizesse meg jóságukat! A GYÁSZOLÓ CSALÁD A homály egyre sötétült. Az őszi bogárkák mindenfelől hal­latták már panaszos pri-pri éne­küket. — Priii priii, jön az ősz, jön a hervadás, ki telel ki közülünk? A hegyek között ezüstösen kélt a hold sarlója. Pali arra eszmélt, hogy fázik. Fölkelt mint az alvajáró, és egy nyaláb venyigét vitt a kuny­hó elé. Meggyuj tóttá. Előbontot­ta a tarisznyájából nagybusán a kenyerét és a szalonnáját. * Másnap Pali nem találódott sehol se. Az anyja fűtől, fától tudakol­ta. Nem tudott róla senki se. A csősz látta utoljára, hogy ott ült este a kunyhó előtt a tűznél. De nem tért bt hozzá, mert érik a szőlő: nem jó ha csőszt látják a tolvajok. Valaki lőtt is. Kelesséné az első nap csak nyugtalankodott. Második nap már siránkozva bolygott min­denfelé, a szőlő körül, az erdőn. A Pogányforditó árkot is végig­­j árta. Hova lett az egyetlen fiam, hova lett? Agyán verték talán? Valaki agyonverte! Pénzt sej­tettek nála, hogy magával horja az amerikai pénzét: agyonver­ték! S gyerekeket küldött le az á­­rokba, hogy kutassák a bokrok, lapuk alját: nem látnak-e holt­­ttstet valahol ? — Oh, egyetlen fiam! Egyet­­édes jó fiam! Vigasztaló szivek biztatták, hogy majd csak előkerül. Ha va­­| lami baja történt volna, ráakad­­| tak volna, ráakadtak volna már eddig valahol. Vélték némelyek, hogy tán visszatért Amerikába: valami lány lehet ott, valami amerikai leány,, akihez visszavonta a szi­ve. Hiszen lánivaló volt, hogy buskodik valamin. Hát ez igaznak látszott. Az amerikai útlevele nem találó­dott a ládában: hát magával vitte. Aki halálba megyen, an­nak nem kell útlevél. De a pénz­ből nem hiányzott több húsz ko­ronánál : Amerikába nem húsz korona a költség. Ez valamennyire megvigasz­talta Kelessénét. Azt is megér- I tette, hogy a fia bucsuzatlanul I távozott: már a legény sorbeli I nem szereti, ha az asszonyok el-HjELYESIRÁSBÓL KELL FELVÉTELI VIZSGÁT TENNI A FŐISKOLÁN A Magyar Távirati Iroda je­lentése szerint (Szabad Nép, ju­lius 9) az egyetemeken és főis­kolákon megkezdődtek a felvéte­li vizsgák. A vizsga sikere első­sorban attól függ, hogy a jelent­kező eléégé proletár származá­­su-e s lelkes kommunista meg­győződést mutat-e. T. i. “az É- pitőipari Műszaki Egyetemen a jelentkezőket a DISZ alapszer­vezet tagjait fogadják és a vá­rakozás ideje alatt elbeszélget­nek velük.” Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán is “a felvételizőkkel a bizottság tagjai elbeszélgetnek családi kö­rülményeikről.” Itt “minden sza­kon helyesírási dolgozattal kez­dődik a vizsga, majd szakdolgo­zatot írnak.” A “felszabadulás” előtt általá­ban egy elsőosztályos gimnazis­tára nézve is szégyen volt, ho he­lyesírási hibát követett el. Elkép­zelhető a mostani közoktatás ní­vója, ha főiskolára való beirat­kozásnál is már selept^zni kell a jelentkezőket helyesírásból -. . . lene beszélnek a szándékaiknak. Dehát mért ment el? Hova ment? — Majd megírja, — biztatta mindenki. De hetek múltak, hónapok múltak, a tél is elmúlt, — sem­mi levél, semmi hir. Pünkösd előtt való hétfőn sza­ladt aztán át Salánkyné az új­sággal : — Hallottad-e mán? A fia­dat . . . — Hol van? — Nohát ülj le, mert nagy örömet mondok. — Mondd, mondd. — Hát megvan. Él. — Hol? hol?! hol van? — Azt nem tudom. Csak azt tudom, hgoy él. Katona. Kelesséné a székre esett. — Jaj! — lihegte, — kato­na ... Ki mondta honnan tu­dod? —■ Mácsné mondta, Lukács irta nekik, hogy ti. . Pali is. — A háborúban?! Jézus Má­ria! — Hát ott van. — Jézusom, Máriám! Mit mondtak még rula? — Nem mondott egyebet, csak annyit, hogy ott van. — Hozd el azt a levelet, az Isten áldjon meg, hozd el! Ne mondd, hogy nekem kell, csak hozd el. S két tenyerével törölgette a könnyeit. Salánkyné habozva állott. (Folytatjuk) MAGYAR FALVAKAT IS ELÖNTÖTT A DUNA ÁRADÁSA A budapesti lapok julius 16-i számai nagy tudósításokban számoltak be a Duna által elön­tött községek helyzetéről. “A magyar Duna felső szakaszán Rajkától Budapestig hősies küz­delem folyik az áradó Dunával” — írja a Magyar Nemzet. Ás­­vánárárót és több fault a Sziget­közben elöntött a Duna, de a la­kosságot, állatokat és terménye­ket idejében biztonságba helyez­ték. Kisdobak is viz alá került, Püspöki, Halászi és Lipót közsé­gek szintén. Győr és főleg a Rév­falu nevű negyede szorongatott helyzetben van. A lakosság és a katonaság megfeszített erővel dolgoznak a gátak erősítésén. Emberéletben eddig nem esett kár. Szentendrén és Budapesttől délre is" aggasztó a helyzet. bök tam-tamjára, trombiták sü­­vitésére mindjárt megbolondul­nak és még egymás torkának es­nek, mint harci riadó zenéjére a kannibálok. A táncolok szinte, önkívületben ringanak, ránga­tóznak, rugdalóznak, tornász­nak, hintáznak, tolonganak, to­pognak, taposnak. Valami baj van az ifjúsággal!” — fejezi be riportját a rádió munkatársa. VASVILLÁVAL VERTÉK KI A BEGYŰJTÉSI ELLENŐRT Nagy az elkeseredés oda­haza. Torkig vannak a rend­szerrel és nem egyszer már nem bírják fegyelmezni magu­kat. A Kossuth rádió julius 14-i adásában közli, hogy “Birkás Imre kölesdi kulák, amikor megjelent nála Stieg János, hogy elvigye az államnak járó AZ IFJÚSÁG NEM AKAR OROSZ TÁNCOT JÁRNI A rendszer minden erőlködése megbukik, hogy a magyar ifjú­ságot orosz táncra kényszerítsék. Az ifjúság az iskola keretén be­lül kénytelen elviselni az oroszo­­sitó tanítást, de ha kilépnek az iskola kapuján, szinte keresik az alkalmat, hogy megmutassák mennyire nem kell nekik az orosz tánc. Erről a jelenségről pa­naszkodik a Kossuth rádió julius 9-i adásában egy riporter, aki kiment a Margitszigetre, hogy élvezze az ifjúság népitáncát. “Rettenetes, amit láttam — köz­li a riporter — először is az asz­taloknál fiatal lányok cigarettáz­nak, tépett szemöldökkel, lila körmökkel, piros szájakkal, leg­többjük alig 16 éves. S ráadásul nem éjszakai pillék, hanem egyi­kük a Váci-uti üzemben gyors­csomagoló, a másik bolti elárusi­­th. S bár a fiuk sem jampecek, de amint a zene megszólalt, bor­zalmas látvány tárult a szemem elé. Az volt az érzésem, hogy do-GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük, hogy a szerető feleség, édesanya, testvér és rokon, a Vas-megyei Várkeső községi születésű és 45 éves Amerikába vándoorlt KISH JÓZSEFNÉ sz. Németh Ágnes áldásos életének 61 -ik évében, 1954. augusztus 1-én, vasárnap, a St. Peter kórházban meghalt. Drága halottunk kihűlt tetemét a Gowen Te­metkezési Kápolnában ravataloztuk fel s onnan kisértük utolsó útjára szerdán, augusztus 4-én dél­előtt. Nt. Kosa András végezte a gyászszertartást és Lindenben, a Rosehill Temetőben helyeztük örök nyugalomra. Béke lebegjen áldott porai felett! New Brunswick, N. J. (135 Easton Ave.) 1954. aug. 5. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: bánatos férje Kish József; szerető leánya Ilonka, férj. Csordos Mihályné, unokája Ifj. Csordos Mihály; testvére Mrs. Mária Ma­gyar és az ő leányai Aranka és Mária, úgy­szintén más közeli és távolabbi rooknsága, egyleti tagtársai és barátai. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás köszönetét mondunk ezúton is mindazoknak, akik részvétnyilatkozatukkal felkerestek és akik e szomorú alkalom­ból bármi módon segítségünkre siettek. Köszönetét mondunk Nt. Kosa András ref. lelkész urnák, aki a temetési szertartást végezte, valamint a Gowen Temetke­zési Vállalatnak előzékeny szolgálataiért. Köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik a rava­talnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek, akik autójukkal kisegítettek, akik koporsóvivők voltak és akik jósá­gukat bármi módon kifejezésre juttatták. A GYÁSZOLÓ CSALÁD SOUTH RIVER-en keresse fel Sohonyai Sándor Colonial BAR & GRILL szalonját 32 MAIN ST. So. River, N. J. Tel. S. R. 6-1579 Legfinomabb italok Barátságos környezet Kóstolja meg finom “PIZZA”-PÁJUNKAT Itt készül a helyszínen. Csodás izü! POLÁNSZKY BÉLA magyar hentes és mészáros üzletében naponta friss húsok, óhazai módra készült kolbász­áru, friss és füstölt sonka, sza­lonna New Brunswick Provision Co. 75 French St. Tel. Kilmer 5-1815 részt, vasvillával rontott neki s kiverte a házából. Birkás Imrét és családtagjait gyorsított eljá­rással többévi börtönre ítélték.” Eddig a hir. Ami mögötte van, azt tudjuk. A rendszer édes szavakat hullatott a gaz­dák felé, hogy aztán elvegye tőlük az fegész termésüket és ismét kenyértelenné tegye őket. A gazdák már többször áldoza­tai voltak a kormány csalárd politikájának. Most a maguk módján küzdenek, hogy a vető­magot és betevő falatjukat meg védjék. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban. JOBBszolgálatért, TISZTÁBB szénért HÍVJON MINKET: PEOPLES COAL & OIL CO. — Kilmer 5-3035 — Magyarul beszélünk! Jelinek Ferenc HAZAI HENTES ÉS MÉSZÁROS FRISSVÁGÁSU HÚSOK, SAJÁT KESZITMÉNYÜ FELVÁGOTTAK RAKTÁRA 169 FRENCH STREET NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon: Kilmer 5-5156 KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontosan házhoz szállít a Varga Oil Go. TEL. CHarter 7-1320 FRANKLIN PARK, N. J. Varga Gyula, tulajdonos New Brunswick legnagyobb és legjobb magyar bútorüzlete MIDDLESEX FURNITURE CO 181-183 NEILSON ST. New Brunswick, N. J. a Paterson St. kezdeténél LEFKOWITS JÓZSEF, tulajdonos • Finom minőségű bútorok áruháza 1921-óta Fát, deszkát, építőanyagokat magyar cégtől, mérsékelt áron, pontos kiszolgálás mel lett szerezhet be ! ROLFE Mindenféle Építőanyag a pincétől a padlásig A Mi Hírne­vünk a Jobb Otthonok Legszilárdabb Fundámen­­tuma. TELEFON CHarter 7-8300 Building Materials Company 40 Jersey Ave. New Brunswick, N. J. Id. Lefkovits József, túl.

Next

/
Thumbnails
Contents