Magyar Hirnök, 1954. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)

1954-02-25 / 8. szám

4 MAGYAR HÍRNÖK 1954. FEBRUÁR 25. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Önvallomás a bolsi tervek kátyúba jutásáról . . . Révai József, aki a kirakati Dobi István mögött az Elnöki Tanács ügyeit tulajdonképen intézi, beszédet mondott a kom­munista párt veztőségi ülésén s többek közt kijelentette: — “Az uj gazdasági politika, amelyet fővonásaiban Lenin dolgozott ki már 1918-ban, majd 1921-ben, minden részletében kifejtett, to­vábbfejlesztett és alkalmazott: alapvető vonásaiban minden or­szágra érvényes a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átme­net szakaszán.— Mi az uj gaz­dasági politikát nem most, ha­nem már a fordulat éve óta al­kalmaztuk . . . Célunk változat­lanul a szocializmus alapjainak lerakása, a reánk váró uj fela­datok kétségtelenül szükségessé teszik, hogy változtassunk ré­­régebbi terveinken, hogy meg­lassítsuk az iparosítás ütemét, hogy kitoljunk egyes határidő­ket. Mindezt azonban nem azért tesszük, mintha a legkisebb mér­tékben is letérnénk a szocializ­mus építésének útjáról. A hibák kijavítása nem jelent visszavo­nulást vagy letérést.” Révai tehát megerősíti azon szabad földön élő magyarok fel­fogásának helyességét, akik kez­dettől fogva nem láttak irány­­változást Nagy Imre uj minisz­terelnök programjában s meg­állapították, hogy uj gazdasági politika alkalmazásáról van szó, minként azt a Szovjetben is csak /átmenetileg alkalmazták 1921-ben. rán a Tiszán-tulon több automa­ta központot kapcsoltak hozzá. A távkábel ma a legfontosabb tele­fonvezeték Magyarországon, a­­mely Budapestet Moszkvával összeköti. A főérpároknak és az azokból kialakított müáramkö­­röknek 50 százaléka ma is a ma­gyarországi katonai és polgári szovjetszemélyek szolgálatában áll. Orosz kezekben van már a magyar telefon is . . . A szovjet nem bízik a magya­rokban, akármilyen vörösnek játszák is ki magukat a csatlós elvtársak. Ezt bizonyítja, hogy a városközi telefonközpontokat orosz telefonkezelőkkel és nők­kel rakták meg. A budapesti és más városokban levő orosz hely­őrségi, valamint szovjet diplo­máciai telefonkapcsolásokat csakis oroszok végzik. Magya­rul tudó szovjetkémek figyelik a magyar telefonbeszélgetése­ket, mondotta a telefonközpont egy volt alkalmazottja, akinek sikerült átszöknie az osztrák­amerikai zónába. A posta távkábel-szerelő vál­laltának munkásai nagyobb ará­nyú megerősítési munkát végez­nek a Budapest-Cegléd-Szolnok- Debrecen - Ungvár - Lemberg- Moszkva-i távkábelen. A mun­kálatokat Budapestről kiindulva kezdték meg. A mostanáig üzemben volt távkábel tulterhetlsége miatt feladatának megfelelni nem tu­dott. Különösen mióta 1953 nya-A püspöki karnak támogatni kell a bolsi gazdasági célokat A magyar mezőgazdaság olyan csődbe jutott, hogy a kor­mánynak minden fizikai és erkölcsi eszközt igénybe kell vennie, hogy a mezőgazdaság megrekedt szekerét a kátyúból kihúzza. A magyar püspöki karnak leg­utóbb körlevelet kellett kiadnia a papok számára, melyben az egyház szolgáit felszólítja, hogy a prédikációkban s példaadó tet­tekben a lakosságot fokozott mezőgazdasági munkálatokra biztassa. KOVÁTS MIHÁLY EMLÉKBÉLYEG flMERICHN HUNGARIAN FEDERATION FT. DR. VINCZE KÁROLY FŐESPERES KOPORSÓJÁNÁL Részletek Béky Zoltán esperes búcsúszavaiból Az államosított magyar kereskedelem teljes csődje Az utóbbi évek folyamán Ma­gyarországon a kereslet szük­ségleti és háztartási cikkekben, bútorban és textíliákban emel­kedett. És pedig nem azért, mert a lakosság helyzete anyagilag javult. Az ok az, hogy az utóbbi évek folyamán az ipari munkás­ság száma kb. 400,000 fővel e­­melkedett. Ez a 400,000 munkás azelőtt a mezőgazdaság kereté­ben dolgozott, olyan munkakör­ben, a hol kereslete a városi szükségleti cikkekben kevesebb volt. Az utóbbi hat évben a lakos­ság számára fontos iparcikkek gyártása a nehézipar javára csökkent. Ezekben az években a kereskedelmet is államosították. A régi szaktudással bíró üzlet­embereket eleinte meghagyták a kereskedelmi életben munkakö­rükben. Később elbocsátották vamennyiöket és a kereskedelem irányítását átadták párthü ut­caseprőknek és csatorna tisztí­tóknak. Ezek hihetetlen lelkiis­meretlenséggel rombolták szét az évszázadok óta beidegződött jó kereskedelmi rendszert. így nemcsoda, hogy a Szabad Nép egyik november végi számában ezeket Írja: “Az államosított kereskede­lem nem tudja kielégíteni a dol­gozó osztályok jogos követelé­seit,” továbbá: “a kereskedelem­nek nincs a való élettel összeköt­tetése, tervtelenül és bürokra­tikus eszközökkel irányítják.” Az iparosítás miatt sokezer kereskedelmi alkalmazottat is elbocsátottak. Az államosított Végső akaratod volt, drága barátom, hogy koporsódnál az utolsó szó az enyém legyen. “Erősítsd meg a'szivedet,” mon­dottad “és ne sírj, hogy mások se sírjanak.” S most, ahogy itt állok, csaknem megszakadó szív­vel ravatalod mellett, kérdem tőletek, tépett szivü, porig suly­­tott gyászoló sereg: lehet-é meg­indulás nélkül, a könnyek hulló árja nélkül búcsúzni e koporsó drága lakójától, Vincze Károly­­tól? Hiszen ő mindenünk volt nékünk. Benne mindent, ami né­­künk drága és értékes volt, el­vesztettünk. Úgy érezzük, hogy ennél rettentőbb csapás, na­gyobb veszteség nem érhetett minket, egyházunkat és egész a­­merikai magyar közéletünket. Hiszen ő nemcsak a tied volt, ösz­­szetört szivü özvegye és leánya, hanem mindnyájunké. Nemcsak a perth amboyi egyházé, hanem az egész Független Egyházé nem üzleteknek teljesíteniük kellett a tervszerinti normájukat. így nem is törekedtek arra,' hogy üzletekben nagyobb választék legyen különböző cikkekben, ha­nem olyan árukkal kereskedtek, melyekkel a rájukszabott terv­forgalmat a legkönnyebben elér­ték. A fogyasztók előnyét termé­szetesen a népi demokrácia nem veszi tekintetbe. így a gazdasá­gi élet több ága mellett a keres­kedelem is teljesen csődbe ju­tott. Hova lettek a hajdani magyar kommunisták? 1953 november 20-án ünne­pelték Magyarországon a Kom­munista párt fenállásának 35 éves jubileumát. Az ünnepi be­szédet Andics Erzsébet elvtárs­nő tartotta. Meg kell jegyeznünk, hogy a hajdani Kommunista párt ala­pítói és vezetői közül már senki sincs életben. Kun Béla kom­­münje után Moszkvába emigrál­tak és az idők folyamán ott “tisztogatták” őket (Rákosi az első kommtin alatt nem volt ve­zető egyéniség.) Az ünnepi beszéd nem is emlé­kezett meg a hajdani vezetők­ről. Kivétel csak az a három kommunista volt, akiket a ma­gyar bíróság a kommiin bukása* után halálra Ítélt és akiket ki is végeztek: Korvin, Fürst és Sal­­lai. A forradalom többi gyerme­kéről, akit a forradalom régi jó szokás szerint maga nyelt el, nem történt említés. Andics elvtársnő beszédében még egy dolog volt feltűnő, és pedig az, hogy állandóan csak a marxizmusról és a leninizmus­­ról beszélt. Egy szó sem esett Sztálinról vagy a sztálinizmus­ról. Egyházi újság szovjetfilmet kénytelen propagálni A Kereszt cimíi magyar kato­likus újságban legújabban szov­jetfilmek hirdetései olvashatók. Azelőtt egyházi újságokban csak akkor tettek filmekről említést, ha ezeknek a filmeknek témája egyházi problémákkal foglalko­zott. A “békepapok” vezetői pe­dig ezzel szemben nem adnak többé tudósításokat a vallásos lapokban az egyházi filmekről. Ellenben a szovjetfilmeket az egekig dicsőítik. csak az amboyi magyarságé, ha­nem az egész amerikai magyar­ságé. Messze templomok harangjai zugnak. Gyászos kongásuk siró szavuk ide hallatszik a perth amboyi temetőbe. Messze száz­ezrek, szétszórt árva magyarok vannak itt lélekben a perth am­boyi temetőben és szórják be a kegyelet, a résziét, a hála és megbecsülés drága virágaival ezt a koporsót, az amerikai ma­gyar élet eme legkiválóbb egyé­niségének, legnagyobb halottjá­nak Dr. Vincze Károlynak a ko­porsóját. Úgy érzem Vincze Károlynál nagyobb magyar, hívőbb pap, a theologiai tudományoknak szak­értőbb művelője, a Krisztus ü­­gyének lánglelkübb harcosa, faj­tánknak árva magyar népünk­nek égőbb szerelmese — kevés járt még az uj haza földjén. Úgy érzem nála többet kevesen tettek, alkottak, nála maradan­dóbban kevesen Írták be nevü­ket az amerikai magyarság tör­ténetébe. Mennyit harcolt, égett, küz­dött, irt, agitált egy tisztább, szebb, nemesebb, magyar éle­tért, egy szélsőséges eszméktől mentes magyar élőinek a kiala­kításáért, fajtájának a feleme­léséért. Mennyit harcolt, égéit, emésztődött és küzdött a mi drága örökségünkért, az ősök drága hitének a hitvallásos ma­gyar református egyháznak a megmentéséért. S hogy ma itt van egy darab szabad föld, ahol él az ősök hite és áll az elnémí­tott és halálra Ítélt lelki édes­anya mása, ahonnan védhetjük az ősök hitét és világgá kiálthat­juk a magyar fájdalmat . . . eb­ben iVncze Károlynak elévülhe­tetlen érdeme van. Ebben a szent harcban égett el hitéért, egyházáért, népéért, mint Dózsa György a legszen­tebb ügynek a tüzes trónján . . . A nemes, a nagy harcot meg­harcoltad .. .Az ügy győzött... de a vezér sebzett szívvel holtan fekszik a nagy csata után . . . Te tudtad Károly, hogy a győ­zelemre halálon keresztül vezet az ut ... De vállaltad, mert az ügynek lángoló szerelmese vol­tál... Pihenj csendesen... Nem volt hiába való a harc, a munka, a küzdés... Alkotásaid élnek... p Független Egyház áll . . . Az ősök hite él ... az ősi zsoltár zeng koporsód felett... szétomló ben Vincze Károlynak elévülhe­­f öld je takarja be . . . Mi a te küzdő társaid nem búcsúzhatunk tőled méltóbban, minthogy koporsódnál szent fo­gadást teszünk, hogy eszméid­hez hűek leszünk, alkotásaidat megőrizzük és megtartjuk, az ügyet, melynek Te martyrja let­tél meg nem tagadjuk, a zászlót, amelyet te oly fennen lobogtat­tál, megvédj ük és nem engedjük a porba hullni soha .'. . Ez a mi virágunk a Te koporsódra . . . Te elmégy és itt hagysz min­ket... Elmaradnak a régi tájak... a régi arcok, hitvesed, leányod, szolgatársaid... Téged annyira szerető gyülekezeted... Uj világ nyílik meg előtted... Az örök Hazának, a Mennynek a kapu­ja... Uj arcok vesznek körül . . . “Az Isten Angyalaidnak dicső­séges serege, akikről annyit Ír­tál .. . Dicsőítsd velők a Nagy Istent, mint itt lent cseleked­­ted ... Isten veled: A “Voice of Ameri­ca” magyar műso­rának népszerűsége Az elmúlt héten washingtoni jelentések beszámoltak arról, hogy az Eisenhower-kormány milyen mélyreható változásokat eszközölt Amerika tájékoztató hivatalában, amelynek , egyik legfontosabb szervezete a Voice of America. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban érdemesnek tart­juk megemlíteni, hogy saját ér­tesülésünk szerint a nyugati rá­dió-állomások magyarnyelvű programjai között Amerika Hangjának a közvetítései ma a legnépszerűbbek. Először azért, mert Amerika Hangja hírszol­gálata megbízható és mert a hallgatók tudják, hogy Amerika Hangja hírmagyarázatai Ame­rika hivatalos köreinek a néze­teit tükrözik vissza. Másodszor pedig azért, mert a programok összeállítása olyan gondosságra, szakértelemre vall, annyira te­kintetbe veszi a magyar közön­ség lelki igényeit, hogy amikor a magyarsországi hallgató Ame­rika Hangjának programjaira; kapcsol, tudja, hogy olyanok be­szélnek hozzájuk, akik minden problémáj ukkal tisztában van­nak, akik a legteljesebb együtt­érzéssel kisérik sorsukat és a­­kiknek legfőbb törekvésük segí­teni a szenvedőkön. Annyival„ is örömteijesebben közöljük ezeket a megállapításo­kat, mert Amerika Hangja az utóbbi időben az eddiginél is nagyobb figyelmet szentel arra, hogy az amerikai magyarság szellemi vezetőit megszólaltassa és igy a kommunizmussal szem­ben hősiesen ellenálló magyar nép az amerikai magyarságtól is bátorítást, biztatást és reményt nyerjen. Amerika Hangja ma­gyar osztálya uj osztályfőnöké­nek, Nadányi Pálnak a vezetése alatt valóban elismerésreméltó munkát végez. (Amerikai Magyarság) Milyen hideg van? Milyen meleg van? Azok, akik megszokták az Európában használatos Celsius hőmérőt, nem egykönnyen tud­ják átszámítani annak adatait az Amerikában használt Fah­renheit hőmérő egységeire. Hogy milyen meleg, vagy milyen hideg van a kétféle hőmérő sze­rint, azt az alábbi összehasonlító táblázattal tesszük könnyen át­­tetekinthetővé: (A viz forráspontja a Celsius hőmérő szerint 100 fok, a Fah­renheit hőmérő szerint pedig 212 fok.) Celsius: ’ Fahrenheit: 50 ÍZT “ 45 1Í3 ' 40 104 35 95 30 86 25 77 “20 68 15 59 ~10“ 50 5 41 0 32 —i 5 23 ~=^Í0 14~ — 15 5— — 20 — 4 — 25 =13 — 30 —22 — 35 =31 — 40 —40 Vagyis: minden 5 fok Celsius 9 fok Fahrenheit-et jelent. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A Kára-Németh Zenekar “Mulatsági Naptára” 1354-re Február 27, szombat (Bál) Fehér Terem, New York City. Február 28, vasárnap (Lakodalom) Puiasky Hall, Perth Amboy. Március 6, szombat (Lakodalom) White Eagle Hall, New Brunswick. Március 20, szombat (Bál) Ref. Férfikor, Fehér Sas Terem, New Brunswick Április 18, vasárnap (Bál) St. Stephen’s Hall, Passaic Április 19, hétfő (Bál) Grand Ball Room, Trenton. Április 24, szombat (Lakodalom) Linden, N. J. Április 25, vasárnap (Bál) St. James Hall, Carteret Május 1, szombat (Bál) Bethlen Hall, Carteret, N. J. Május 2, vasárnap (Lakodalom) Szt. László Terem, New Brunswick. Május 8, szombat (Bál) Szt. László Terem, New Brunswick. Május 15, szombat (Bál) Fehér Terem, New York City. Május 16, vasárnap (Bál) Mt. Carmel Hall, Woodbridge, N. J. Május 22, szombat (Bál) Charleston, Staten Island. Május 23, vasárnap (Anniversary) Mt. Carmel Hall, Woodbridge Május 29, szombat (Lakodalom) New Brunswick. Május 30, vasárnap (Piknik) St. Joseph’s Grove, Stelton, N. J. Junius 5, szombat (Bál) Magyar Ház, Trenton, N. J. Junius 6, vasárnap (Piknik) Linwood Grove, Stelton, N. J. Junius 12, szombat (Lakodalom) Perth Amboy, N- J. Junius 13, vasárnap (Piknik) Pfeiffer’s Grove, Perth Amboy, N. J. Junius 19, szombat (Lakodaloom) Bohemian Hall, Newark, N. J. Junius 20, vasárnap (Piknik) Linwood Grove, Stelton, N. J. Junius 26, szombat (Anniversary) Fehér Sas Terem, New Brunswick Junius 27, vasárnap (Piknik) Linwood Grove, Stelton, N. J. Julius 4, vasárnap (Piknik) St. James Hall, Carteret, N. J. Julius 11, vasárnap (Piknik) Linwood Grove, Stelton, N. J. Julius 18, vasárnap (Piknik) Pfeiffer’s Grove, Perth Amboy, N. J. Julius 25, vasárnap (Piknik) Linwood Grove, Stelton, N. J. Augusztus 1, vasárnap (Piknik) Eisler Farm, Flagtown, N. J. Augusztus 8, vasárnap (Piknik) Pfeiffer’s Grove, Perth Amboy, N. J. Augusztus 15, vasárnap (Piknik) Szt. Joseph’s Grove, Stelton, N. J. Augusztus 22, vasárnap (Piknik) Linwood Groffl, Stelton, N. J. Augusztus 29, vasárnap (Piknik) St. James Grove, Carteret, N. J. Szeptember 5, vasárnap (Bál) Kirkland Place, Perth Amboy, N. J. Szeptember 12. vasárnap (Piknik) Pfeiffer’s Grove, Perth Amboy, N. J. Szeptember 18, szombat (Lakodalom) New Brunswick Szeptember 19, vasárnap (Piknik) Pfeiffer’s Grove, Perth Amboy, N. J. Szeptember 25, szombat (Bál) Magyar Ház, Trenton, N. J. Szeptember 26, vasárnap (Lakodalom) Szt. László Terem, New Brunswick. Október 2, szombat (Bál) Puiasky Hall, Perth Amboy, N. J. Október 3, vasárnap (Anniversary) Szt. László Hall, 'New Brunswick. Október 9, szombat (Bál) Fehér Terem, New York Október 16, szombat, (Bál) Fehér Terem, New York Október 23, szombat (Lakodalom) Carteret, N. J. Október 24, szombat (Anniversary) Masonic Tejpple, Perth Amboy, N. J. Október 30, szombat (Bál) Fehér Terem, New York Október 31, vasárnap (Bál) St. James Hall, Carteret. Npvember 6, szombat (Bál) St. Joseph’s Lyceum, St. Joseph’s Hall, N:‘ B. November 13, szombat (Bál) H.A.A.C. Szt; László’ Hall. November 20, szombat (Bál) Magyar Ház, Trenton, N. J. November 27, szombat (Bál) Bethlen Hall, Carteret, N. J. December 31, péntek (Bál) Szt. László Terem, New Brunswick. Az orosz nem mutat hajlandó­ságot arra, hogy kitűzött céljaitól eltérjen Ha tehát bármilyen egyez­ségre lépnének a nyugati de­mokráciák az orosz kommu­nista imperializmussal, mig ez utóbbiak abba nem hagy­ják terjeszkedési célkitűzései­ket, tartós békéhez fűzött re­mények hiú ábrándoknak fog­nak bizonyulni. Erre a felte­vésre mutat Molotovnak a berlini tanácskozások máso­dik hetén előterjesztett béke tervezete is, minek elfogadá­sát az abban korvonalozott feltételek már előre is lehe­tetlenné tették. MAGYAR KÖNYVEINK LEGÚJABB VÁLASZTÉKA: ADI ENDRE: összes költeményei .....................................................................$5.90 ARANY JÁNOS: Toldi — fűzve, 88 old. rajzokkal ...............................$ .75 BABITS MIHÁLY: Hatholdas rózsákért, 76 old..............................................50 ” ** Tímár Virgil fia, (Athenaeum kiad. Nagyalakú, sérült kötésű, de belül szép, tiszta uj állapotban) .......................3.20 BRÓDY SÁNDOR: Komédia ...................................................................................1.50 BÁLINT JÓZSEF: A lármafák népe, fűzve, 128 oldal, Székely nóták kotta füzet mellékletével együtt (Csikmenaság — székely falu élete) .....................2.00 GENIUS KIS LEXIKONA, kötve, 1616 oldal 6.50 HERCZEG FERENC: Pogányok ..........................................................................2.00 HARMONIA SACRA r. katolikus énekeskönyv ..........................................3.00 KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Modern Költők — Külföldi Antológia, kötve, 488 old. Az “Élet” kiad...........................6.50 MIKSZÁTH KÁLMÁN: A beszélő köntös, 116 old................................ .50 MÓRICZ ZSIGMOND: Rózsa Sándor a lovát ugratja, fűz. 40* old. 1.75 Rózsa Sándor összevonja szemöldökét, fűzve, 410 old. 1.75 Pacsirtaszó, fűzve, 70 oldal ...................................50 ” ” Csibe .........................................................2.00 H. G. WELLS: Láthatatlan ember, fűzve, 168 cld. ................................. 1.00 HENRI BARBUSSE: Erő 2.00 GUY DE MAUPASSANT: Elbeszélések, fűzve, 150 old. .................... .75 RUDYARD KIPLING: A dzsungel könyve, kötve, 406 old. képekkel 2.50 MOST ÉRKEZTEK: GÁRDONYI GÉZA: A kapitány 2.50 ” ” A kürt 2.50 Fekete nap ---- Karácsonyi álom ............... 2.50 (A fentiek szép egyforma diszktadásban) MÓRA FERENC: Négy apának egy leánya ............................................ 3.25 Könnyes könyv.......................................................... 3.00 ” ” Sokféle ..................................................................................3.00 ” ” Véreim 3.00 Beszélgetés a ferdetoronnyal ............................. 3.00 — Kérje legújabb árjegyzékünket! — Magyar Hírnök Könyvesboltja Postacím: FOREIGN BOOK SHOP 134 French Street New Brunswick, N. J. Postai rendelésnél külön néhány cent postaköltség r Zilahy Lajos: n “ARARAT” A hírneves magyar iró néhány évvel ezelőtt Amerikában meg­jelent “The Dukays” c. nagy feltűnést keltett müvének magyar eredetije. (Az iró előszavával és utó-jegyzeteivel.) Megjelent Újvidéken, 1952-ben. 443 old. fűzve, diszes fedőlappal Ára: *300 Kapható (vagy postán megrendelhető) a Magyar Hírnök Könyvesboltjában -(Magyar Herald’s Foreign Book Shop) 134 FRENCH ST. NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon CHarter 9-3791 Más újabb müvek: Márai S.: “Béke Ithakában” diszkötésben $2.80, — Szitnyay Z. :“Tébolyult világ,” fűzve $1.80, — Ar­­nóthy K.: “Wanda” $1.40, Wass A.: “Adjátok vissza hegyei- hj® ■ met, $1.40.

Next

/
Thumbnails
Contents