Magyar Hirnök, 1954. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)

1954-05-20 / 20. szám

MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick 111 agyaid Dili Cap EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon VOL. 45. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1954. MÁJUS 20. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT Nem oly jó ma nagy ember­nek lenni Ha valamikor is azt mond­hattuk, hogy nem kell irigyel­ni a nagy embereket, ezekben az időkben, amikben most é­­lünk, ez a megállapítás való­ban helyesnek látszik. Termé­szetesen nagy emberek alatt olyanokat értünk, kiknek ke­zébe országok sorsa van le­téve. Vizsgálgassuk például az Egyesült Államok elnökének, vagy külügyminiszterének a helyzetét. A.szabad világ de­mokráciái e két embernek sza­vát úgy lesik, mintha tényleg ők tartanák a kezükben az em­beriség bajaira orvoslást nyújtó csodaszert. Azonban semmiféle csodaszer nem áll az ő rendelkezésükre, mert sajnos — a világ bajaira nin­csen orvoslás, kivéve talán egy igen kockázatos operációt, mint amilyenhez az orvosok is csak az esetben folyamodnak, ha máskülönben már semmi remény nincsen a beteg fel­­gyógyulásához. Legújabban Genf ben pró­bálkoznak a világ bajaira or­voslást találni. Ez a próbálko­zás valószínűleg ép oly siker­telen lesz, mint amennyire hi­ábavalónak bizonyult a máso­dik háború befejezése óta majdnem minden eddigi dip­lomáciai tárgyalás a két rész­re szakadt világ képviselői kö­zött. Mióta mi a kommuniz­mus terjedését próbáljuk megállítani Ázsiában, azóta az oroszok annál erősebben igyekeznek ennek ellenkezőjét megvalósítani. Molotov a múlt héten ismét elsütötte a propaganda háború egyik nagy ágyúját, mikor Genf ben azt mondta, hogy a kapitalista országok továbbra is gyarma­ti rabságban szeretnék tar­tani a dél-ázsiai népeket, el­lenben a kommunisták ezek­nek a felszabadulásáért küz­denek. Propagandával bárki elbolonditható Nem is kell különös nagy tudomány ahhoz, hogy a dél­ázsiai népeket az oroszok el­­bolonditsák. Ugyanis ha azt kérdezik az egyszerűbb embe­rektől, hogy akartok-e szaba­dok lenni, vagy továbbra is rabszolgák maradni ? — a vá­lasz természetesen mindig az lesz, hogy — szabadok aka­runk lenni. Kövessetek minket, — mondja erre a kommunista propaganda, — és akkor mi felszabadítunk benneteket. Az ázsiai népek természete­sen nem tudják, hogy mit je­lent az oroszok segítségével felszabadulni. A magyarok szomorúan tapasztalhatták ezt, s velük együtt vagy 120 millió csatlós népnek az óri­ási többsége, mert csak azok örülnek a kommunizmusnak, akik annak hajcsárai lettek. Aminthogy minden diktatúrá­ban csak a hajcsárok az urak, de a nagy többség az elenyé­szően csekély kisebbségnek a rabszolgája. Ez minden diktatúrában igy van, azért minden népnek óvakodni kall attól, hogy “fel­szabadítás” címén diktátorok karmai közzé essenek. Ha a genfi tanácskozáso­kon a kommunisták oldaláról elhangzott beszédeket elemez­getjük, szinte elszörnyiilköd­­hetünk azon az elbizakodott és semmiféle e n g edményeket nem nyújtó magatartáson, ami annyira jellegzetes sa­játossága az ő diplomáciai taktikájuknak. Ez a maga­tartás az indo-kinai francia erőd, Dien Bien Phu eleste ó­­ta még fokozottabb formá­ban nyilvánul meg. A mai feszült világhelyzetben még az Egyesült Államok elnöke sem lehet következetes Ilyen körülmények között igen helyes lépés volt Eisen­­howernek e napokban tett a­­zon kijelentése, hogy Indo- Kinát nem szabad mint vesz­teséget leírni a szabad világ demokráciáinak a lisztájáról. Ez az ország Dél-Ázsia védel­mének szempontj ából igen fontosnak tekintendő, — mondta az Elnök. Ezzel Eisenhower bizonyos fokig ellentmondott két héttel ezelőtti kij elentésének, hogy ha Indo-Kina kiesik a dél­ázsiai védelem stratégiai gyű­rűjéből, akkor annak szom­szédos államai ép úgy el fog­nak dűlni, mint ahogyan az egymás mellé élével állított domino kockák dűlnek el az első kockának az eldültével. Ez az ilyen rövid időn belül elhangzott egymásnak ellent­mondó kijelentés is alátá­masztja azon fentebbi megál­­(Folyt, a 4-ik oldalon) A “Bridgeporti Szövetség” jelentése A tavaszi igazgatósági gyűlés kezdetére befejezést nyertek a­­zok a nagyszabású átalakítási és modernizálási tervek, melyeket a tisztikar és igazgatóság előze­tesen elhatározott, a 1412 State Street alatti székházban levő központi iroda kibővítése céljá­ból. A" gyűlésen résztvett az e­­gyesület teljes igazgatósága, úgymint: Suta Péter elnök, Sze­­gedy L. István titkár, Grega De­zső pénztárnok, Chopey Jenő számvevő, Katziáner Zsigmond (Philadelphia, Pa.) igazgatósági elnök, Antal Ferenc (Garfield, N. J.) igazgatósági alelnök, Nagy József (Detroit, Mich.), Janik Lajos (Cleveland, 0.) Káldor Kálmán (St. Louis, Mo.), Dr. Molnár Kálmán (New York, N. Y.), Chánti Mihály al­elnök (Roebling, N. J., Paulo­­vics János (Bridgeport, Conn.) igazgatók, valamint az intéz­mény főorvosa, jogtanácsosa és actuary-j a. Az igazgatóság tagjai nagy megelégedésüknek adtak kifeje­zést az átalakítási munkálatok körül, amelyeknek révén most háromszor annyi hely áll az American Life Insurance Asso­ciation néven működő “Bridge­porti Szövetség” rendelkezésére, hogy a központ állandóan növek­vő munkálkodását elvégezhesse. Az uj helyiségekbe való költöz­ködéssel kapcsolatban az igaz­gatóság folyamatba tette azokat a terjeszkedésre vonatkozó ter­veket is, amelyeknek következ­tében az egylet üzleti fejlődésé­ben még az eddiginél is sokkal nagyobb haladásra számítanak. A biztosítás terén tovább foly­tatódik a legnépszerűbb biztosí­tási formáknak a kibocsájtása, hogy az amerikai családok a mo­dern idők kívánalmainak megfe­lelő kötvényeket vehessék ki. U- gyancsak megszavazta az igaz­gatóság — immár tizedik éve—a szokásos osztalékok fizetését mindazon tagok részére, akik­nek a kötvénye legalább két évig volt érvényben az év zárlatával. Az osztalékok fizetése vonatko­zik úgy az életbiztosításra, mint a “Bridgeporti Szövetség” által az amerikai magyarság részére először bevezetett kórházi bizto­sításra is. Az évvégi számadásokról szó­ló jelentésekből az igazgatóság nagy örömmel értesült a további növekvésről és gyarapodásról, a­­mely úgy a vagyon, mint a tag­létszám és a biztosított Összeg te­rén egyaránt nyilvánvaló volt. A szervezési munkálkodás kétség­telenül nagy lendületet fog nyer­ni, különösen az általános ameri­kai vonatkozású biztosítás terén, amelynek intézésére egy köz­ponti szervezési igazgató lett be­állítva. Magyarok imája... Ki végiglátsz e néma temetőn, Isten! Segíts a sok-sok [szenvedőn! Mert éhség, nyomor, könnyek [mindenütt . . . Úgy érezzük, az óra éjfélt üt!... Vigasztald mety a bus anyák [szivét! De büntesd azt, ki ellened ma [vét! És vedd magadhoz holtak ezreit! Töröld le árvák sós könny­cseppjeit! Gyógyítsd be hősök fájó sok [sebét, De erős kézzel sújts le [szerteszét! Büntesd meg azt, ki oka mind a [bajnak! . . . De irgalmazz a szenvedő [magyarnak! . . . Mindszenty bíboros az édesanyjával A New York Herald Tribune és a londoni Observer jelentése megerősíteni látszik azt a régeb­bi hirt, hogy a kommunisták ál­tal életfogytiglani börtönre ítélt magyar hercegprímás, Mind­szenty József biboros-érsek nincs többé börtönben, hanem egy Budapest melletti házban van őrizet alatt és — állítólag — édesanyja is vele lakik. Más hí­rek szerint viszont a hercegprí­más édesanyjának csak megen­gedték, hogy fiát meglátogassa. Akárhogy is legyen, a tény az, hogy a magyar katolikusság fe­je 1948 karácsonya óta van a vö­rösek fogságában, állati kegyet­lenséggel bántak vele és ma is szigorú őrizet alatt tartják. Az enyhítő rendelkezés, — még ha igaz lenne is, — nem embersé­gesség okából, hanem azért tör­tént, hogy az ország hithü, vallá­sos népét a passzív ellenállás megszüntetésére és a nagy ne­hézségekkel küzdő termelésben való fokozottabb közreműködés­re bírják. A magyar nép azon­ban továbbra is ragaszkodik ah­hoz, hogy az ártatlanul öt éve fogságban tartott hercegprí­másnak, — mint magának a nemzetnek és hitéletnek is, — vissza kell nyernie teljes szabad­ságát. Tudja, hogy ez csak a rendszer bukása utján érhető el. Kegyelmi morzsákkal nem éri be, hanem a rendszer távozását követeli és amig ezt el nem éri, addig nem hagy fel a “szürke háborúval.” OLVASÓINK figyelmét felhívjuk könyvosz­tályunknak mai lapszámunk 5-ik oldalán levő tartalmas hirdetésére . . . AZ IGAZSÁG A MI FEGYVERÜNK! Irta: Edward W. Barrett, volt külügyminiszteri államtitkár és a “Truth Is Our Weapon” szerzője Akinek a külügyminisztérium vezetésében szerepe van, ta­pasztalhatja, hogy a közvéle­ménynek sokkal több beleszólá­sa van a külügyi politikai ese­mények kialakulásában, mint bármikor azelőtt. A polgárság véleménye irányítja a kormá­nyok külügyi politikáját a leg­több országban. Van európai állam, ahol a kormány nem meri megtenni azt a döntő lépést, amelyet életbevá­gónak tart, mert fél a népe köz­hangulatától. Egy ázsiai or­szágban a vezetők nagyszabású programmot szeretnének meg­valósítani, de nem merik, mert attól tartanak, hogy meggyanú­sítják őket azzal, hogy “Ameri­ka gyűlölt gyarmatosító politi­kájának” eszközei. Egy másik kormány nyilvánosan megrój ja az amerikait, de magánúton köz­li velünk, hogy nem tehetett másként, mert meg kellett mu­tatnia a parlamentnek, hogy nem engedik, hogy “Amerika parancsolgasson nekik.” Még a csatlós országokban is megtör­ténik, hogy drasztikus rendele­teket visszaszivnak, mert a nép elégedetlenkedik.” A közvélemény tiszteletben tartásának térhódítása termé­szetes folyamat. Amerika első diplomáciai jegyzékváltását Jef­ferson Tamás saját kezeirásával bonyolította le. Az egyedül meg­fogalmazott levelet hajóra tet­ték s az apierikai követ, mond­juk Párizsban, hetek múlva vette kézhez.. Felöltötte legdi­­szebb ruháját és a francia kül­ügyminiszternek nyújtotta át személyesen a levelet. Ha az ügy sürgős volt, Jefferson már hat hét alatt meg is kapta a választ. MI ÚJSÁG A FALUBAN? FESLER IMRE és neje közis­mert honfitársaink szükebb csa­ládi és baráti körben ünnepelték meg múlt vasárnap boldog há­zasságuk 55-ik évfordulóját, 212 Third Ave. Manasquan-i nyári otthonukban. A bensőséges szép családi ünnepen, természetesen, résztvettek a jubiláns házasok szerető gyermekei is, leányuk Resh Istvánné és családja és fi­uk Fesler Imre és családja, a kedves unokákkal együtt . . . Gratulálunk és még hosszú, bol­dog életet kívánunk az ünnepei­teknek ! A NŐI DEMOKRATA Klub asszonyai és vendégeik ismét egy felejthetetlen szép kirándu­lás emlékével tértek haza New Yorkból, amire sokáig fognak kellemesen vis'szaemlékezni . . . FELHÍVÁS A RÁKÓCZI S. E. NEW \ BRUNSWICKI 19-IK OSZTÁLY TAGJAIHOZ Fiókosztályunk május 21-én, pénteken este fél 7 órakor tartja havi rendes gyűlését a So­merset utcai magyar reformá­tus egyház helyiségében, amely­re tisztelettel hívjuk a tagságot. Tagtársi tisztelettel: KOVÁCS ISTVÁN, elnök; FARKAS JÓZSEF, titkár. Mindnyájan elragadtatva be­szélnek az eseményteli napról, a­­mit időjárás szempontjából is nagyszerűen eltaláltak múlt va­sárnap. A hajókirándulás, a Radio City műsora és a Burgun­dy Room-beli nagyszerű szóra­kozás, mind mély nyomokat hagytak á megelégedett kirán­dulók emlékezetéhen . . . Most azután a férfiakkal közös julius 18-iki kirándulás rendezésének terveivel vannak az asszonyok is elfoglalva, hogy az is nagysi­kerül legyen . . . Annak is mu­tatkozik, mert máris sokan ké­szülődnek . . . mindenki a ma­gyar demokratákkal akar mu­latni ... és ott aztán lehet is ám mulatni reggeltől késő estig . . . Azt mondanunk sem kell, hogy a legj óbb zenéről történt gondos­kodás! . . . KOVÁCS IMRE és neje, 77 French St.-i közismert és nép­szerű kereskedőink kedves ba­ráti körben, jó “magyaros tem­póban” . . . vig nótaszóval ün­nepelték meg boldog házasságuk 36-ik évfordulóját . . . Gratulá-ELADÓ FARM — New Brunswick, N. J. közelében, kényelmes 5-szobás lakóházzal, 3 akeros csirkefarm el­adó. Két csirkeól, 2000 csirke be­fogadására alkalmas, valamint mo­dern felszerelés kb. 1,400 csirke. Nagyszerű alkalmi vétel! Érdeklőd­ni: David D. Deutsch, Realtor, 46 Bayard Street, New Brunswick, N. J. Tel. CHarter 7-2727. lünk a kedves Kovács házaspár­nak. TAKÁCS JÓZSEF városi rendőrbirónk ismét kinevezést kapott, további három évre a Magistratus-i állásba. Mint a Magistrate Joseph J. Takács második világháború veteránja, Takács biró a Szt. László r. k. egyházközség kötelékében műkö­dő Háborús Veteránok szerve­zetében is értékes munkát fejt ki, mint általában minden más társadalmi téren. New Bruns­wick magyarsága örömmel fo­gadja a hirt, hogy rendőrbirói állásába ismét megerősítették őt. AZ ATLÉTA KLUB idei nagy piknikje sem fog az előbbi évek­ben rendezett Sport Napok si­kere mögött maradni . . . Leg­alább is minden jel arra mutat, hogy a Pünkösd napján, junius 6-án rendezendő Sport Nap — Piknik a szezonnyitó nyári sza­badtéri mulatságok kiemlkedő eseménye lesz a Linwood Grove­­ban. A klub vezetősége, illetve az alkalom rendező bizottsága, a női osztállyal karöltve olyan elő­készületeket tesz, amik arra en­gednek következtetni, hogy aki csak résztvesz ezen a Sport Na­pon, az jól fogja érezni magát...! Délelőtt 10 órakor megkezdőd­nek a futball-mérkőzések. 9-csa­­pat jön ide erre a napra: Eliza­­bethről, Newarkról, Trenton­­ból, Poughkeepsie-ből, New Yorkból, Philadelphiából, Har­­risonból és Kearneyből és a lab­darúgás kedvelőinek lesz része érdekes mérkőzésből ezen a na­pon ! Délre készen lesz a magya­ros, finom gulyás, amit ez alka­lommal Mrs. Murvay készít el nagy hozzáértéssel. A konyhán a női osztály lelkes asszonyai fog­nak egész nap tevékenykedni, szaktudásuk legjavát adva bele az ételek készítésébe. Délután választgkos müsorszámok lesz­nek, amikor, természetesen, fel­lép a klub jónevü férfi dalárdá­ja is, szép uj énekszámokkal. Maga az a tény pedig, hogy a Sport Napon ez alkalommal is a Kára-Németh Testvérek közked­velt zenekara muzsikál, garancia arra, hogy a mulatni és táncolni vágyók kivehetik részüket az igazi magyaros mulatozásból...! — Mindent egybevetve: a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub idei Sport Nap Pik­nikje nagyszerű szabadtéri mu­rinak ígérkezik . . . AZ AMERIKAI Magyar Fér­fi Demokrata Klub jövő csütör­tökön, május 27-én- este 8 órai kzedettel tartja havi gyűlését a Polgár-teremben. Fontos ügyek kerülnek megtárgyalásra ezen a gyűlésen, többek között a julius 18-án megtartandó piknik dolga, amit a női körrel együtt rendez a klub, a Johnson Parkban. A vezetőség e helyről is kéri a pol­gártársakat, hogy ezen a gyűlé­sen minél többen jelenjenek meg, már azért is, mert a nyári hónapok beálltával nem tarta­nak gyűléseket, majd csak szep­temberben. NT. HAMBORSZKY PÁL, a new brunswicki Első Magyar Presbiteriánus Egyház volt ala­pítója vasárnap, május 16-án, Stove, Pa.-ban, ahol fivérénél, Dr. Hamborszky Jenőnél volt lá­togatóban, meghalt. Egyike volt az első itteni magyar települők­nek, aki 1903-ban szervezte meg az első magyar református gyü­­(Eolyt. a 3-ik oldalon) 1, VAGY 2-szobás lakást, bútorzat nélkül, keres idősebb nő. Ajánlato­kat telefonon lapunk irodájába kér: CH 9-3791. Az amerikai nép nem sokat tu­dott az egész ügyről és még nem régen is “a kötelességtudó' pol­gár” úgy gondolkozott a kül­­ügyekről, hogy azokat legoko­sabb a hivatásos diplomaták gondjaira bízni. Micsoda változás állott be azóta! Az a tudat, hogy egyet­len meggondolatlan diplomáciai lépés a mai civilizáció elpusztí­tását eredményezheti, a polgár­ság kötelességévé tette, hogy a külügyi politikába beleszóljon. De nemcsak kötelesség ez, ha­nem a leghatalmasabb jog is, mi felett rendelkezünk. Ha a nem­zet törekvései - nem egy másik elnyomását célozzák, hanem az igazságot és az emberiség előre­haladását szolgálják, a világ közvéleménye a legerősebb szö­vetség lesz, amely támogatni fogja. A diktátorok, sajnos, már ré­gen ismerik a tömegek vélemé­nyének fontosságát. Stalin már nagyon régen nemzetközi pro­paganda szervezetet épített fel és az oroszok egy milliárd dol­lárnál is nagyobb összeget köl­tenek e célra évenkint. A mi munkánk könnyebb volna és ke­vesebb pénzbe kerülne. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy a tényeket erőszakosan elferdít­sük és hazugságokat koholjunk. Ha az emberiséget a puszta igazsággal megismertetjük, ha nemescélu elveinket a gyakor­latban is megvalósítjuk és ha mindezt meggyőző módon tud­juk előadni, megnyertük ügyün­ket! Bemard Baruch mondta egy­szer, hogy Amerika csak úgy tudja megnyerni a békét is, ha nemcsak háborúra, hanem béké­re is “vállalkozik.” Meg kell ta­nulnunk, hogy használjuk fel az igazság fegyvereit a leghatéko­nyabban. A békére való vállalkozás munkáját nem bizhatjuk egye­dül a kormányra. Az igazságnak a fegyvereit, amelyek felett mi rendelkezünk, magunknak kell használatba vennünk. Akik külföldre levelet szoktak Írni, résztvesznek a külföld vélemé­nyének kialakításában. Rokonainkhoz és barátaink­hoz írott híradásunkat a világ minden helyén megbízhatóbbak­nak fogják tekinteni, mint a hi­vatalos propaganda legékeseb­ben szóló érveit. Az atombomba és léglökéses repülőgépek korában minden­kinek a kötelessége külügyi poli­tikával foglalkozni és ha min­denki megteszi a kötelességét, meg fogjuk nyerni az eszmék harcát és kivívjuk a tartós bé­két. BÜDÖS A BUDAPESTI TEJ A TEJÉRT utján Budapesten forgalomba hozott kannatej el­len ae utóbbi hónapokban igen sok panasz merült fel, hogy a tej büdös, élvezhetetlen. A fővá­rosi tisztiorvosi hivatal vizsgá­lata most megállapította, hogy a vasúti tej tankokat három hónap óta nem tisztították meg az elő­írásoknak megfelelően, a tejfel­­dolgozó telepekről mosatlanul küldték vissza azokat, vagy leg­feljebb hideg vízzel öblítették, mert a szénkorlátozások miatt nem állt rendelkezésre elegendő forróviz és gőz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents