Magyar Hirnök, 1953. július-december (44. évfolyam, 27-53. szám)

1953-07-02 / 27. szám

MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick 111 agy fii Bűit an EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon VOL. XLIV. ÉVFOLYAM _ NO. 27. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1953. JULIUS 2. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUC HEN > DUNELLEN NIXON STELTON MAN VILLE ÁRA 10 CENT A dél-koreaiak álláspontja — az ö szempontjukból vizsgálva Mindezideig egész érthetet­len volt előttünk,' hogy miért akarnak a dél-koreaiak to­vább harcolni a kommunis­tákkal, ha mi olyan fegyver­­szünetet kötnénk az utóbbiak­kal, amik nem nyújtanának biztosítékot a jövőre vonatko­zólag a kommunisták újabb e­­rőszakos cselekedeteivel szem­ben. Most azonban sokkal tisztábban látjuk a helyzetet, amikor részleteket olvasunk Dél-Korea elnökének, a 78 é­­ves Rhee-nek beszédéből, mit egy hatalmas népgyülésen tartott az ország fővárosában, amikor azt mondta, hogy: “Korea egyesítésére vonat­kozólag vagy leszámolunk most a kommunistákkal, vagy addig harcolunk ellenük, mig mindegyikünk meg nem hal.” Ezt az elkeseredett kijelen­tést könnyű egy 78 éves em­bernek megtenni, azonban az óriási tömeg is a végletekig felcsigázott idegekkel ujjong­va értett egyet az agg állam­férfivel. Ugyanis Rhee igy folytatta beszédét: “A múl­tak tapasztalatai igazolják, hogy ha fegyverszünet létre is jön, a kommunisták minden oldalról belopóznak majd a te­rületűnkre, hogy minket kü­lönféle módokon zavarjanak. Mi nem leszünk képesek meg­akadályozni a kommunista e­­lemeknek a tevékenységét és nem fogjuk tudni elkerülni azt a katasztrófát, ami Cseh­szlovákia, Lengyelország és Kína népeit érte.” Hát bizony ha arra gondo­lunk, hogy mi történt Kelet- és Közép-Európa népeivel, s különösen gondolva a mi sze­rencsétlen szülő hazánkra, Magyarországra, akkor ala­posnak tekinthetjük a dél-ko­reaiak aggodalmát, hogy mit hozna nekik a jövő, ha megin­gathatatlan biztosíték nélkül az U. N. csapatai kivonulná­nak Koreából? De viszont ha ugyanakkor figyelembe vesz­­szük azt a nagy áldozatot, mit az U. N.-hez tartozó országok, de különösen az Egyesült Ál­lamok hoztak a koreai hábo-i ruban, akkor természetesnek találhatjuk, hogy az utóbbiak a három év óta tartó komoly harcok után szívesen venné­nek egy valamennyire is ki­elégítő megoldást. Egyelőre szinte lehetetlen megállapíta­ni ,hogy milyen eredménnyel jártak az eddigi harcok, hogy vájjon a kínaiak is megelégel­ték a háborút, hogy vájjon békekötés esetén abbahagy­nák-e, vagy nem a dél-koreai­ak elleni további erőszakom magatartásukat? Valószínű­nek tartjuk hogy a harcoló fe­leknek már elég volt a háboru-Make today /our p day tv Med States Messe Bends ból, amibe legfeljebb csak a­­zok nem fáradtak bele, akik­től annak azonnali megszün­tetése' függ, mert ők, — az oroszok —. tartják kezükben a béke és háború kulcsát. Eredményre nem vezető áldozathozatal Azonban Dr. Rhee-nek a­­zon kijelentése, hogy ha dél­koreaiak nem kapnak biztosí­tékot a fegyverszünet megkö­­tése-előtt a kommunizmus túl­kapásai ellen, akkor inkább tovább harcolnak az utolsó emberükig, — egyáltalában nem oldja meg azt a problé­mát, amiért mindannyiuk éle­tét lennének hajlandók felál­dozni. Ugyanis kétségtelen, hogy egyedül harcolva a dél­koreaiak végül is kénytelenek lesznek a túlerővel szemben meghajolni. Ezt tudva, igazán bűn lenne annyi emberi életet feláldozni egy olyan célért, mit az áldozathozatal úgysem valósit meg. Eisenhower elnök szemé­lyes megbízottjai és Mark W. Clark tábornok, az U. N. kato­nai főparancsnoka már több mint egy hete tárgyalnak Dr. Rhee-vel, hogy a koreai fegy­verszünet “megkötését akadá­lyozó kérdésben, a dél-koreai­aknak nyújtandó biztosíték tekintetében, megállapodásra jussanak. A tárgyalások a legnagyobb titoktartás mel­lett menr?3k végbe és igy azok menetéről semmi hir nem szi­várgott ki. Azonban igen va­lószínűnek látszik, hogy végül mégis csak megállapodnak és felvehetik a tárgyalások fo­nalát a kommunistákkal, ha­csak ezek időközben meg nem gondolják a dolgot, s újabb követelésekkel nem lépnek fel. Koreában a kommunisták nem elég erősek általános • offenziva megkezdésére Ezt a lehetőséget nem lehet (Folyt, a 4-ik oldalon) A Katolikus Liga levélzáró bélyegei Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga szeretettel felhív min­den Améirkában élő magyart, felekezeti különbségre való te­kintet nélkül, hogy rendeljék meg és propagálják a művészi kivitelű levélzáró bélyegeket. E- zen bélyegek átvehetők minden magyar plébánián, vagy Írásban történő értesítésre az Amerikai Magyar Katolikus Liga központi irodája készséggel megküldi a­­zokat. E bélyegsorozat tiszta jö­vedelméből az Amerikai Magyar Katolikus Liga fokozni kívánja eddig segélyakcióját, amelyet a kommunizmus rabsága elől me­nekült és ma Európa különböző államaiban nehéz sorban sínylő­dő magyarok érdekében eddig is sikeresen bonyolított le. A kom­munizmus elleni harcnak egyik leghatásosabb fegyvere, hogy a vasfüggöny szöges drótján szerencsésen átjutott menekült a szabad földre lépésének első pillanatától kezdve érezze az E- gyesült Államok területén jósor­ban élő honfitársainak segítő ke­zét. A segélyek kiosztásánál csak az egyetemes magyar érde­kek vétetnek tekintetbe és ezért minden amerikai magyarnak kötelessége e nemes .akciónak támogatása. Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga központi irodájának cime 149 Madison Ave., New York 16, N. Y. Father Jakab András, elnök; Father Kiss Gyula, alelnök. TITKOS “JÓVÁTÉTEL” Egy idő óta újból megélénkült az uszályforgalom a Duna Buda­­pest-Fekete-tengerL szakaszán. A Fekete tenger felől üres uszá­lyok érkeznek a budapesti rako­dóhoz. Az uszályokat itt telerak­ják áruval, majd útnak indítják a Fekete Tenger felé. Az uszály­­kisérő tengerészek elbeszélése szerint titkos jóvátételi szállít­mányokról van szó. A jóvátételi kötelezettséget Magyarország a budapesti kormány állítása szerint már hónapokkal ezelőtt teljesítette. HÍREK 1 MONDATBAN OTTÓ királyfi és hitvese, Re* gina főhercegnő elsőszülött gyermeke, aki a németországi Würzburgban május végén szü­letett, a kemztségben Andrea Maria nevet kipott. (Pótmonda­­hoztot füzünk ehhez az egymon­datos hírhez, felemlítve azt az érdekességet, iiogy: ha a Habs­burg uralkodcház tovább ural­kodhatott volna Magyarorszá­gon és — moidjuk — ma is u­­ralkodna, akk*r alighanem Ottó lenne ma a mjgyar király, a kis Andrea Maria pedig a trónörö­kös...) IV. KÁROIY, az utolsó ma­gyar király legfiatalabb fia, Re­zső .főherceg junius 23-án Tu­xedo Park, N, Y.-ban, Zita öz­vegy anyakiráyné lakhelyén fe­­ségül vette egf orosz főúri csa­lád sarját, a 25 éves Chernichev Besobrasov Xenia grófnőt. A BERMUDAI háromhatal­mi találkozó, Churchill angol mi­niszterelnök 6etegeskedése mi­att elmarad, illetve elhalasztó­dik. DR. FABINYI TIHAMÉR volt magyar miniszter, a Boston College tanára, 66 éves korában, szívbajban meghalt. ÖZV. KEMÉNY GYÖRGY­­NÉ, a tavaly tavasszal 77 éves korában meghalt Kemény Györg amerikai magyar költőnk özvegye követte férjét a halál­ba; 10 gyermeket, 15 unokát, 5 dédunokát ,és más rokonságot borítva ismét gyászba. ERZSÉBET angol királynő lovaggá ütötte Edward Hillary 34 éves new zeelandi lakost, aki nepáli vezetőjjével együtt meg­­mászta a Mount Everest, a világ Lemondott az AMSz központi titkára Az Amerikai Magyar Szövet­ség, az amerikai magyarság e­­gyetlen átfogó és egyetemes kép­viselete a napokban súlyos krí­zis elé érkezett. Értesülésünk szerint a Szövetség rendelkezé­sére álló alapok nem teszik már lehetővé központi titkár alkal­mazását, úgy,' hogy áz illető e­­gész rendelkezésre álló idejét a Szövetség ügyeinek szentelje. Balogh E. István ez év augusz­tus 1-i hatállyal titkári tisztéről ennek következtében lemondott. Most pillatnyilag nem tudjuk talán felmérni, hogy mit jelent összes vonatkozásaiban az a tény, hogy a Szövetségnek nem lesz — legalábbis egyelőre — teljesidejü központi titkára. Mindenesetre intő jelül szolgál mindnyájunknak ez a tény, hogy a Szövetség fenntartása és érté­kes szolgálatának megmentése érdekében egyházaknak és egye­sületeknek. Amerika-szerte meg kell tenniök a magukét! legmagasabb hegycsúcsát, ahol előttük még nem járt ember s igy, az elsőség dicsőségét s az angol lobogó kitűzését koronázá­si ajándékul adhatták a király­nőnek ... PÉTER GÁBORT, a magyar­­országi hírhedt vörös Államvé­delmi Hatóság hóhér-fejét még ez év februárjában leváltották s amint a nemrég külföldre ki­­szivárgott hírekből halljuk, azó­ta már ki is végezték. KELET-NÉMETORSZÁG u­­tán most a vörös rémuralom a­­latt nyögő Romániában is fellá­zadt és tüntet a munkásság; Ma­gyarországon pedig az ilyen lá­zadás és tüntetések kitörésétől tart a kormány s mig eddig fe­nyegetésekkel buzdították a munkásságot a többtermelésre, most hirtelen frontot változtat­tak s lapjaikban magyarázko­dásra, szép szóra fogták a dol­got... Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! “FOURTH of JULY" Az Egye sült Államok “Születésnapja” Ezen a napon ünnepijük amerikai hazánk “születésnapját”; . . . szétoszthatatlan államok feltörhetetlen egységének és egy megbonthatat­lan nágy eszmének gyöhyörüszép ünnepnap­ját . ... ! Az Amerikai Eszme, az amerikai forrada­­'; lom, — amely az Egyesült Államokat szülte, — halad tovább ma is a maga utján . . . Jefferson halhatatlan szavai a Függetlenségi Nyilatko­zatban évszázadok távolából dörögnek elő s jutnak el dönthetetlen Ígéretként távoli népek szenvedőinek fülébe ... Az emberi méltóságról; önkormányzatról, világosságról, rendről, tör­vényességről szólnak ezek az igéret-szavak . . . Az amerikai Alkotmány pedig ugyanazt az igazságokat és szabadságot biztosítja ma is itt mindenki számára, mint 1790-ben . . . Az “Amerikai Esz­me” élő valóság, a­­melynek áldásait mindnyájan láthat­juk, tapasztalhatjuk, élvezhetjük a minden­napi életben . . . Az igazságosság és szabadság, amit az a­­merikai eszme magá­ban foglal, tette nagy­­gyá ezt az országot és ezt a népet s nevelte a szivekbe az öntudatos felelősség mély érze­tét, amellyel az ameri­kai nép viseltetik em­bertársai iránt, bárhol éljenek is ezen a föld­tekén . . . NI ÚJSÁG A FALUBAN? ■MMrrTMMBT,"tTrBffTOamMlr r ■' hii -■TinaTnmnr.nY' irrnri’­­*" A NEW JERSEY Magyar Egyletek Egyesülete new bruns­­wicki 1-ső osztályának sikerült testületileg átállani az Ameri­kai Magyar Református Egye­sületbe, ahol — ha előrehaladott koruk miatt leértékelt, keve­sebb névértékű biztosítást kap­tak is a tagok, — teljes bizton­ságú kötvény birtokába jutottak a csőd előtt álló Jersey Egyletek new brunswicki tagjai . . . A NEW JERSEY Bell Tele­phone Company a már előzőleg visszautasított ráta-emelési ké­relmének revíziójáért folyamo­dott a múlt héten az állatni Pub­lic Utilities Commission-hoz; kérve a 10 centes nyilvános-tele­fon ráta engedélyezését és úgy az üzleti, mint a magán-telefo­nok havi alapdijának emelését, hogy 500 millió dolláros teiy'esz­­kedési és javítási programját keresztülvihesse. A telefontár-ÁLTALÁNOS házimunkára, heti jó fizetéssel, asszony, vagy leány, hentalvással, vagy másképen keres­tetik. Referencia szükséges. Tele­fonáljon: Kllmer 5-3539. saság nyilatkozatában kifejtet­te, hogy a kért ráta-emelés tele­fonkészülékenként átlag ban mintegy 3 cent emelkedést jelen­tene csak naponta, ahhoz vi­szont, hogy a társaság hatalmas terveit keresztülvihesse, elen­gedhetetlenül szükséges az ár­emelés. Mialatt az elmúlt né­hány év során a telefonráta csak mintegy 18%-kai ment fel, a megélhetési költségek 88% -kai ugrottak fel s mindennek az ára sokkal magasabbra ment, mint a telefonszolgálaté. A “DAILY HOME NEWS” c. helybeli angol napilapból vettük át a következő érdemes “hírt,” ami minket; magyarokat különö­sen érdekel. — “Ezen a héten a New Brunswick Parking Au­thority érdemelte ki az ‘orchidi­­át,’ illetve az elismerést. Csend­ben, de annál nagyobb ered­ménnyel dolgozik ez a csoport, MAGYARBETÜS, irodai Írógép, hasz­nált, de még mindig jó állapotban, $30.-ért eladó lapunk kiadóhivata­­talában, 134 French Street, New Brunswick, N. J. t amelynek legújabb teljesitmé­­nye, hogy 8 házat megvásárolt, hogy a French Street vásárlói­nak kényelmére egy 30 autó-ré­szére való parkolóhelyet létesít­senek, amely már szeptember­ben kész lesz. Ezen gyönyörű e­­redmény legfőképpen a Parking Authority egyik tagjának, Biró Péternek az érdeme, aki a leg­rövidebb időn belül és ügyesen bonyolította le a nehéz feladatot. Az átiratások megtörténtek, az eladók (akik egy kivételével mind magyarok) megkapták a házuk árát, amit két szakértő (egyik az állami képviselő, Ed­win Snediker és a másik James O’Connor ingatlan forgalmi cég vezetője) felbecsültek és az el­adók teljes megelégedéssel fo­gadták el. Az egész teljesítmény legszebb része, hogy az egy cent­jébe sem kerül a város adófize­tőinek és Biró Péter sem szá­mított semmit az ő munkájáért, amit végzett, mert — amint ÁLTALÁNOS házimunkára középko­rú asszonyt keresek, bentlakással. Érdeklődni telefonon lehet: Kllmer 5-4982. mondotta, — azt polgári köteles­ségből tette. A Parking Authori­ty többi tagjai is idejüket áldoz­ták és törekedtek a siker érdeké­ben. Ezen lelkes csoport tagjai keveset beszélnek de sok munkát végeznek és nem tudunk még egy ily polgári, közjóért működő csoportot, amely ily hasznos munkát végezne anélkül, hogy az adófizetőknek csekély, vagy semmi pénzébe ne kerüljön.” — Ehhez még csak annyit akarunk a magunk részéről hozzáfüüzni, hogy Biró Péter megérdemli minden magyar tiszteletét és el­ismerését, mert nemcsak a város adófieztői részére tett meg min­dent önzetlenül és ingyen, de az eladóktól sem számított egy cent járulékot se és mindnyájuk tel­jes megelégedésére bonyolította le ezt az óriási munkát, ily rend­kívül rövid időn belül. Neki tu­lajdonképen még kára is lett be­lőle, mert a legtöbb ház nála volt biztosítva és igy ő csak vesztett 7-HETES, jó, házi fajta kutyuskák el­adók, kutyakedvelóknek, olcsó áron. — Westerveit Ave. Rt. 5, Box 113, Bonhamtown, N. J. az egész vásáron, de — amint mondja —■ szívesen tette, ha az­zal a köznek hasznára lehetett. Ilyen önzetlen ember Biró Péter és mi magyarok büszkék lehe­tünk rá! ÖZV. ÉRDEKY JÓZSEFNÉ (French St.) hosszas beteges­kedés után meghalt. Temetése kedden volt s azon itt voltak Pennsylvaniából .mostoha-gyer­mekei és más rokonai. ÖZV. VIDA JÓZSEFNÉ, aki néha férjével együtt 1922-ben vásárolta meg a New St. 192 számú házat, kiköltözött a leá­nyához, Bokor Imréékhez, Pis­­catawaytownba, a 45 Russel A- ve.-re. Mrs. Vida, aki a New Street-i házat és lot-ot eladta á parkolóhely céljára, nagyon a szivén viseli, hogy itt kellett hagynia ezt a 31 év előtt vásá­rolt, megszokott házat, ahova annyi kedves emlék fűzte... Julius 4-én, az Amerikai Egyesült Államok születésnapján és az “Amerikai Eszme” megvalósulásának emléknapján ezek a gon­dolatok kívánkoznak előtérbe ma, amikor a világ népeinek egy szabad, boldog, békés jövendő utáni vágyakozása nagyobb, mint volt bármikor a történelem során ... Az elmúlt 177 esztendő tör­ténelme e kontinensen igazolása annak, hogy az amerikai ideálok boldog, félelemnélküli, szabad és megelégedett életet biztosítanak a népnek és ez az a demokrácia, ez az a kormányforma, ez az a szabadság, amelyben a világ minden népének és nemzetének élnie kellene . . . ! ... Ennek az Eszmének, ennek az Ideálnak, ennek a Gondolat­nak a magasratartott fáklyafénye mellett egy napon talán a többi népek és nemzetek is megtalálják majd a helyes utat, amelyen haladva odatalálnak, megérkeznek ők is az igazi szabadság, demo­krácia és félelemnélküli boldog élet aranykapujához . .. Külföldi magyar művészek tárlata * A New Yorkban élt magyar festőművész, Kiss Rudolf vetet­te fel az ötletet, hogy a magyar­ság kultúrájának demonstrálá­sára meg kellene rendezni a külföldön élő magyar festőmű­vészek és szobrászok hatalmas kollektiv kiállítását. Egy ilyen kiállítás ország-világ előtt bizo­nyítaná a magyar művészet ma­gasrendűségét és mindennél ha­tásosabban irányítaná a világ fi­gyelmét a magyar népre, mely ma a bolsevizmus rabságában szenved. Kiss Rudolf hozzákezdett nagyszerű tervének végrehajtá­sához, a végzet azonban közbe­szólt. Kiss Rudolf hirtelen elha­lálozott. Nagyszabású terve zsákutcába juttot, de csak átme­netileg. A napokban lelkes mű­vészbarátok újra hozzáláttak Kiss Rudolf elgondolásának megvalósításához. A tervek sze­rint ősszel rendezik meg a nagy­szabásúnak ígérkező művészi tárlatot New Yorkban, mely be fogja mutatni a régen külföldön élő és a háború után külföldre menekült magyar képzőművé­szek legjelentősebb alkotásait. ^A NŐI ÉS FÉRFI Demokrata (Folyt, a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents