Magyar Hirnök, 1953. január-június (44. évfolyam, 4-26. szám)
1953-01-29 / 5. szám
4 R HÍRNÖK 1953. JANUÁR 29. REGÉNYEK — Diszkötésben $2.50 (Kétkötetes regény $4.00) BIZONFY (angol-magyar, magyar angol) SZÓTÁR, kötve ................................$4.7£ BIRO-WILLER (magyar-angol, angolmagyar) zsebszótár, fürzve ................... $5.5( WASS ALBERT: “Adjátok vissza a hegyeimet,” fűzve ........................................$1.4C ARNÓTHY KRISZTA “Wanda” regény, fűzve .................................................$1.40 Szivárvány és Carmel regények drb. 20c 101 magyar népdal, fűz..................................75c KOSÁRY: “History of Hungary” ---- kötve ...................................$3.00 NAGY VÁLASZTÉK KÜLÖNFÉLE MAGYAR KÖNY VEKBŐL! KÉRJE ÁRJEGYZÉKÜNKET ! szállítjuk külföldre is ! MAGYAR HANGLEMEZEK NAGY VÁLASZTÉKBAN DARABJA 95c A hires “BARTONE” törhetetlen lemezeket büszkén ajándékozhatja Kérje teljes árjegyzékünket MAGYAR HÍRNÖK KÖNYVESBOLTJA (Egyesülve a Debreczeni Hungarian Book Service-el) 134 French Street, New Brunswick, N. J. — Tel. CHartcr 9-3791 BÉLYEGGYŰJTŐK KÉRJÉK ÁRJEGYZÉKÜNKET! M A G Y A. A békegalamb (Korszerű mese felnőtteknek) Az őserdő fenevadjai tanácskozásra gyűltek egybe az oroszlán barlangjában. Meghívták erre a tanácskozásra a rókát is, mert egy kis agyafúrtságra mindenkor szükség van. Meghivátk a galambot is, mert úgy gondolták, hogy ezzel csak tanú jelét adják előre megfontolt békés szándékuknak. — Alá kell írni a békeszerződést — üvöltötte a sakál. — Úgy van, mindenki Írja alá — helyeselték a fenevadak. *— Éljen a béke — ordította a farkas. A szerződés szövegét felolvasták és egyhangú tetszésnyilvánítás mellett elhatározták, hogy alá fogják írni. Igen ám, de nem volt kéznél se tinta, se toll. Elég, ha a szivetekbe írjátok 'két — turbékolta a galamb. <ka azonban helytelepi’got. hogy a törvényes ’"lünk és hogy a szerződést ne saját-kezüleg Írjuk alá, szó sem lehet. Ez a szer- i ződés a világ minden vadonját j kötelezi a békére, mert ezen túl egyetlen vércseppnek sem szabad hullani. És miután e pillanatban még semmit se irtunk alá . . . — Úgy van, úgy van — kiáltottaák minden oldalról. — Nem írhattuk alá — folytatta a róka, — mert az oroszlán barlangjában vagyunk, ahol ,nincs se toll, se tinta. Már pedig ezt «szerződést alá kell Írnunk, ha törik, ha szakad. Ajánlom tehát, öljük meg a galambot, tép-^ jük szárnyából a tollat és mártsuk a vérébe. A fenevadak kitörő lelkesedéssel fogadták az indítványt és nyomban szétszaggatták a galambot. DYMI — 1940 KÉSZEN VANNAK A‘Z UJ TELEFON-KÖNYVEK MIELŐTT leragasztjuk a külföldre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Amerikának ? í missed ywir train... >l(W fő* 4 fr/ove/ wVJU-LOO*"" -.L O the natural thing to do. Because the telephone is so much a part of our everyday lifemaking life easier. Yet when you stop to think how much the telephone saves you—in time, money, and effort every day—you realize that it’s one of today’s biggest values. A három részre bontott és ezentúl külön-kdön kötetben megjelenő uj telefonkönyvek: Union-Somerset,----Morris- és Middlesex megyék mvsoros telefon-utmutatéi elkészültek és kiosztásuk megkezdődött. A Union könyv a héten, a Middles^ feb. 4'én,’ a Morris feb. 10-én kerül kiosztásra. A hatalmas munkában, amivel e telefonkönyvi külön választása és átjavitása, kipótolása járt, a fenti képen lqtható hárem szép leány is segített, mi1* a társaság alkalmazottai: Anne Boyle, Elizabeth Dunne és Margaret Strigari. Gondolatok egy magyar bál után... BELL NEW JERSEY TELEPHONE COMPANY (Folyt, az első oldalról! takon j árnak ha azt hiszik, hogy a régi-amerikások nekik ellenségük. A régi-amerikás magyarság már sokszor bebizonyította, hogy honfitársai . megsegítésére mindenkor kész és ezért áldozatokat is tud hozni. Az utóbbi Imitekben módomban volt átlapozni amerikai magyar újságok néhány évfolyamát és meggyőződhettem arról, hogy különösen az amboyi “Híradó” és a brunswicki “Magyar Hírnök,” Ikafalvi Diénes László főszerkesztő lapjai (a Magyar Hírlap most a Magyar Hírnökkel egybeolvadva jelenik meg), voltak a leg-AKAR ÖN finom hazai módon elkészített kolbászt, hurkát, sonkát, disznósajtot saját maga és vendégei számára az asztalra tenni?. HA IGEN, AKKOR VÁSÁROLJON A HOME STYLE MEAT MARKET-BAN 251 SOMERSET ST TEL. CHarter 7-6603 S0H0NYAY SÁNDOR, tulajdonos óhazai hentes és mészáros mester. Házi füstölés. — Udvarias kiszolgálás Ingyen házhoz szállítás. UJ MAGYAR UT a szabad földön é!ö magyarság legmagasabb színvonalú, egyetemes jellegű, nyomtatott folyóirata. Társadalmi, felekezeti és pártpolitikai ellentéteken felül az egységes magyar jövőt igyekszik szolgálni. Aki a magyar szellem megbecsüléséért és szolgálatáért felelősséget érez, nem nélkülözheti! Megjelenik havonta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1801 “P” Street, N. W. Washington 6, D. C. Előfizetési ár egy évre $5.60 erősebb kezdemén.ezői és szorgalmazói azon akuóknak, amelyeknek nyomán égi-amerikás honfitársaink ezré/el Írták alá az assurance-oka( lehetőséget biztosítva ezzel i hazájátvesztett, Németország Ausztria és Olaszország lágereiben tengődő, kétségbeesett magyar családoknak az Amerikáin való kivándorláshoz. De ejpn túlmenően: az amerikai magyarság egyesületein és intézményein keresztül nagymértékben hvette részét a segítő akciók egyéb munkájából is. Ezrével gyüj! ék £.z élelmiszer és ruhacsomigokat és küldték át az éhező, fagyoskodó honfitársaknak, a lágerlakó menekülteknek. (Hogy ezek az adományok nem jutotak el mindenkor az arra rászoiulókhoz, erről a régi amerikás magyarság nem tehet!) Meg vagyok győződve arról, hogy a régi-amerikás magyarság nem várt és nem vár köszönetét tőlünk azért hogy segítségünkre sietett neléz éveinkben. De igenis elvárja, hogy ha már itt vagyunk, igyekezzünk hozzájuk alkalmazkodn i Ha jól körülnézünk itt, láthatjuk, hogy az amerikai magyarság áldozatos munkával egj egész sereg olyan hazafias szervezetet létesített, amely csak ízt bizonyítja, hogy a hazájától elszakadt magyarság hü maradt a szülőföldhöz és nemcsak szivben-lélekben, de külsőségekben is megmaradt igaz,* jó és becsületes magyarnak! Érdemes ezt nagyon is fontolóra venni, különösen azoknak az uj magyar családoknak, ahol a gyermekek, — jóllehet csak egy-két éve élnek itt, — már nem is akarnak magyarul beszélni. A szüleik ezt a tényt egykedvű nemtörődömséggel veszik tudomásul. Ezzel szemben nap-mint-nap megfordulok régi-amerikás magyar családoknál, ahol a nagymama kis unokájával magyarul társalog és a jól ismert háziáldás: “Hol hit) ott szeretet, Hol szeretet, ott béke, Hol béke, ott áldás, Hol áldás, ott Isten, Hol Isten, ott szükség nincsen” mellett ott van a falon szeretett szülőhazánk térképe . . . Értsük meg hát végre: ahhoz, hogy egyszer megint feltámadjon a magyar, össze kell tartanunk! Ne csak a hibákat keressük másokban, hanem lássuk meg és ismerjük ei az értékeket is. Ne kritizáljunk folyton-folyvást ott, ahol csak vendégek vagyunk. Ne tolakodjunk és ne erőszakoskodjunk, néhány hónap alatt megszerezni akarva azokat a földi javakat, amelyeket ezek a régi-amerikás magyarok évtizedeken keresztül, verejtékes munkával tudtak csak megszerezni. Legyünk türelmesek és igyekezzünk munkahelyeinken barátokat, nem pedig ellenségeket szerezni. Ne vitatkozzunk a régiekkel arról akarva meggyőzni őket, hogy csak úgy volt jó, ahogyan nálunk odahaza volt, mert erről mi magunk sem vagyunk egészen meggyőződve .. . Gondoljunk csak vissza az 1904-1914 közötti időszakra, amikor a nincstelenek ezrei utolsó forintjaikkal vásárolták meg az Amerikába szóló hajójegyet és fájdalomtól eltorzult arccal, zokogva intettek búcsút a Hazának, amely nekik mindennapi kenyeret sem biztosított . . . Vájjon azok, akik arra hivatva voltak, megtettek-e akkor mindent, hogy ezeket az erftbereket lebeszéljék a kivándorlásról? Ugy-e nem? Most, hogy mi is arra a sorsra jutottunk, amire ők hosszú évtizedekkel ezelőtt, nem irigykedhetünk rájuk, hogy ma szerencsésebb anyagi körülmények között élnek, mint mi. Ők annakidején a nagy bizonytalanságba jöttek ide, senki nem várta őket, senki sem nyúlt a hónuk alá, hogy az első nehéz lépéseken átsegítse őket . . . Ezzel szemben: mi már a készre, — hangsúlyozom: a készre jöttünk! Már a megérkezésünk első napján kényelmes fürdőszobás lakásban pihenhettük ki a tengeri utazás fáradalmait. Már másnap akár munkába is léphettünk és hamarosan pénztárcánkba süllyeszt-Az uj Bevándorlási Törvény fontosabb intézkedései December 24-én életbelépett a McCarran-Walter-féle uj bevándorlási törvény, amelyen három évig dolgozott és vitatkozott a Kongresszus. Az Immigration and Naturalization Service most tette közzé a 136 ezer szavas (örvény szövegét, amelynek azon szakaszai, mik a kommunisták bevándorlásának és államellenes tevékenységének gátat vetnek, a közvélemény általános helyeslésével találkoznak. Fontosabb uj intézkedések a következők: Olyan külföldi, akinek két vagy ennél több szabadságvesztési büntetése van, még ha politikai cselekményekért ítélték is el hazájában, nem léphet Amerika földjére. Külföldön lakó amerikaiak, ha polgárjoguk kétessé válik, nem érvényesíthetik jogaikat tartózkodási helyükön, egyedül Amerikában, tehát csak az esetben, ha hazatérnek. Az a naturalizált polgár, aki oly kongresszusi bizottság előtt, amely felforgató tevékenységek ügyében folytat vizsgálatot, megtagadja a feltett kérdésekre a választ, elveszti polgárjogát. Azokat a külföldieket, akik szándékosan elmulasztják évenkénti bejelentéseiket a bevándorlási hatóságoknál megtenni, kiutasítják. A külföldieknek ezután lakásváltoztatásukat nyomban közölni kell az illetékes hatósággal; akiknek a vízuma pedig időre szól. azoknak 3 hónaponkint jelenteni kell tartózkodási helyüket és címüket: Az uj törvény fenntartja a kvóta-rendszert, amely szerint évenkint 155 ezer külföldi vándorolhat be a U. S.[ be, de a kvótaszámok fenntartását s a jelentkezők sorrendjének megállapítását uj szempontok alapján Írja elő. Fájdalmas számunkra, hogy Magyarország amúgy is lesújtóan csekély kvótáját az uj törvény ahelyett, hogy emelné, újra csak csökkenti. A 800 egynéhány magyar kvótából csak a fele jut amerikai polgárok vagy itt élő magyarok legközelebbi családtagjainak. Előnyben részesülnek olyan külföldiek akik foglalkozásuk révén, vagy egyéb képességeikkel hasznára vannak az amerikai gazdaságnak, művelődésnek, — különösen, ha szolgálataikat szervezetek, | személyek kívánatosnak ítélik. Ezeknek előjoguk van a megállapított havi kvóták 50 százalékára. Eddig a jelentkezések időbeli [sorrendje alapján adták ki a vízumokat. A Priority Immigrantsoknak fenti kategóriája is beutazása előtt meg kell szerezze a U. S. Munkahivatal (Employment Service) hozzájárulását. McGranery igazságügyminiszter kijelentette, hogy az uj törvényben sok a kétértelműség és hiba, igy a végrehajtása súlyos gondot okoz majd az illetékes hatóságoknak. Ismeretes, hogy Truman elnök megvétózta a törvényt azzal az indokolással, hogy az veszélyezteti külföldi országokkal való jóviszonyunkat s újra feltámasztja azt á régi kvótarendszert, amelyet az idők már túlhaladtak. (Az uj kongresszusban összegyűlt honatyák nagyrésze megegyezik abban, hogy a törvény valóban változtatásra szorul.) hettük az első dollárokat, — melyeket a legtöbben odaát csak a “feketepiacokról” ismertek, — és elindulhattunk bevásárolni és mindent megvehettünk, amit szemünk-szánk megkívánt. Az újak közül már nagyon sokan házat is vettek, nem is beszélve arról, hogy a legnagyobb része már saját autóján jár munkahelyére. Vájjon 2-3 éves amerikai tartózkodás után várhat-e többet a sorstól az uj bevándorló? Ne legyenek hát szerénytelenek, hanem adjanak hálát az Istennek, hogy az emigráció nehéz évei után végre tisztességes munkával és fizetéssel, emberr hez méltó életet élhetnek. De akik esetleg visszavágynak a Pocking-i, Plattling-i, Passau-i, vagy a hirhedt Schiemens Sehule-i lágerekbe, hát csak menjenek vissza oda. Az ut nyitva áll előttük és tudom, hogy az amerikai hatóságok senkit meg nem akadályoznak a visszatérésben! Aki itt marad és bele tud illeszkedni az itteni életmódba, csak gyarapodhat és majdan teli tarisznyával térhet vissza hazájába, amikor lehet és ha akar . . . De ezért dolgozni kell, sőt, nagyon keményen kell dolgozni! Amerika ma is a lehetőségek hazája és nagyon élhetetlen ember az, aki azt hiszi, hogy itt nem lehet előrehaladni. Ennek előfeltétele azonban az, hogy minél több barátot szerezzünk magunknak. Keressük a kapcsolatot elsősorban régi-amerikás honfitársainkkal. Menj tink el mindenhová, ahol velük találkozhatunk és ahol vidám csevegés közben vitathatj ák meg a problémákat. Ne várjuk, hogy ők jöjjenek el mihozzánk. ők már idehaza vannak, mi pedig még egyelőre csak vendégek vagyunk. A régi-amerikás magyarságtól pedig az újak nevében türelmet kérek. Felejtsék el, ha az ujak az első időkben furcsán nyilatkoztak az itteni szokásokról. Az újonnan jöttek nagyobb részében ne a pantallós urat nézzék, hanem a hazájától kényszerűségből elszakadt honfitársat, a magyar testvért. Az okvetetlenkedőket intsék le, de nehány helytelenül viselkedő, vagy izgága természetű újonnan érkezett magyar miatt ne Ítéljék I el a'z egész-magyar emigrációt. Viszont: emeljék fel szavukat azon politikai kalandorok ellen, akik az összmagyarság nevében jogtalanul és minden felhatalmazás nélkül próbálkoznak ravasz- hízelgéssel az amerikai hatóságoknál beefolyást gyakorolni, mint az összmagyarság képviselői, csak azért, hogy ezáltal maguknak főúri életet biztosítsanak. (Ezek között igen sok van /dyan is, akinek csak anynyi köze van a magyarsághoz, hogy magyarul is beszél.) Ha az uj amerikás magyarság mindent elkövet, hogy a régiek bizalmát megnyerje és viszszanyerje, biztosan tudom, hogy úgy New Brunswickon, mint más városokban, ahol magyar települések vannaka, egy szép egységes magyar élet indulhat meg és az ilyen összefogás csak hasznára vállhat mindannyiunknak! ■ DEBRECZENI LÁSZLÓ ADY ENDRE, a huszadik század legnagyobb magyar költője szobrot kap Amerikában. Az első amerikai Ady szobrot a Cleveland-i Magyar Kulturkertben állítják fel, az Amerikai Magyar Református Egyesület áldozatkészségéből (az 1952. évi konvenció határozata alapján). Az Ady emlékműre, — amelynek leleplezésé országos ünnepség keretében talán már Decoration Daykor megtörténhet, — rövidesen pályázatot fognak hirdetni. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Hz önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra Lesz! POLÁNSZKY BÉLA magyar hentes és mészáros üzletében naponta friss húsok, óhazai módra készült kolbászáru, friss füstölt sonka, szalonna New Brunswick | Provision Co. 75 French St. i Tel. Kilmer 5-1815
