Magyar Hirnök, 1953. január-június (44. évfolyam, 4-26. szám)

1953-04-30 / 18. szám

MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon _____________—— I .................— ■ I I— .ii-i I in ■■■ ' 1 VOL. XLIV. ÉVFOLYAM__ NO. 18. SZÁM. <^§^>í0 THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1953. ÁPRILIS 30. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT Újság cikkel válaszoltak az oroszok Eisenhower béke beszédére Eisenhower elnöknek ápri­lis 16-án tartott történelmű értékűnek tekinthető béke be­széde, mit egyik kiváló angol államférfi Lincoln legnagy­szerűbb beszédeivel egyenér­tékűnek nyilvánított, az oro­szok részéről egész a múlt szombatig válasz nélkül ma­radt. Ekkor jött az első hir Oroszországból Pravda-nak, az orosz hivatalos lapnak egy cikkén keresztül, hogy a kom­munista vezető körök nyilvá­nosan is tudomásul vették Ei­­senhowernek komoly béke tö­rekvését tartalmazó nagy be­szédét. Oroszországban nincs sza­bad sajtó és egy újság sem ir­hát fontos kül- vqgy belpoliti­kai kérdésekben más véle­ményt, ami ellenkeznék a hi­vatalos körök határozott né­zetével. A Pravda-ban megje­lent cikkeket azért a vezetők kifejezett akaratának lehet tekinteni. Az újság első olda­la kizárólag csak Eisenhower beszédével foglalkozott és megjegyezte, hogy a szovjet vezetők örömmel fogadnak minden lépést, ami akár az E- gyesült Államokból, vagy bármilyen más országból jön, ha ez a világ problémáinak barátságos megoldásához ve­zethet. Oroszország szívesen csatlakozik ahoz a háborúhoz, amit Eisenhower a szegény­ség és nyomor ellen akar in­tézni abból a nyereségből, a­­mihez a világ a háborús ké­szülődések és kiadások csök­kentése révén jutna, ha a fennálló ellentéteket békés u­­ton lehetne kiegyenlíteni. Szinte lehetetlennek látszik, hogy az oroszokkal kielégítő megállapodásra juthassunk Azonban Pravda cikkében volt egy pár igen ravaszul megfogalmazott mondat is, mikből könnyű megállapítani, hogy az oroszoknak vannak o­­lyan kívánságaik, miktől ők semmi körülmények között sem fognak eltérni, bármeny­nyire is örömmel látják Ei­senhower békés törekvéseit. Ez alapjában véve nem lehet­ne ok a nyugtalanságra, mert elvégre is ellentétek barátsá­gos kiegyenlítése érdekében mindig szükség van arra, hogy a tárgyaló felek egymás­sal szemben engedményeket tegyenek. Azonban a szovjet vezetői már jóelőre is nyilván­valóvá akarják tenni, hogy nekik vannak olyan kívánsá­gaik, amikből ők engedni nem fognak. Tekintettel azokra a kellemetlen tapasztalatokra, amiket a szovjettel kötött e­­gyezmények nyomán szerez­tünk, jogos bizalmatlansággal fogadhatunk minden olyan kommunista kijelentést, ami­ből csak a legngayobb jóaka­rattal lehet őszinte békés szándékra következtetni. Eisenhower optimizmusa békés szándékaink őszinte­ségének a jele Mindazonáltal Eisenhower próbálja optimizmussal meg­ítélni a helyzetet, amennyiben kijelentette, hogy a Pravda­­ban megjelent vezércikk az oroszok első határozottabb lé­pése a Kelet és Nyugat közötti ellentétek kiég yenlitésére. James C. Hagerty, a Fehér Ház sajtó titkára olvasta fel az újság riportereknek Eisen­hower nyilatkozatát, melyben az elnök a Pravda cikkét “enyhébb hangúnak” találja és hozzá fűzi azt, hogy “szíve­sen fogadott változás az eddig szokásos mérges támadások­kal szemben, miket az oroszok a múltban az Egyesült Álla­mok és a szabad világ ellen in­téztek.” Igen helyesen megjegyzi a­­zonban az elnök azt, hQgy a Pravda vezércikke nem he­lyettesítheti a szovjet vezetők hivatalos álláspontját. Vagyis vezércikk helyett szívesebben látnánk egy hivatalos helyről jövő nyilatkozatot, vagy leg­alább is olyan beszédet, mint amilyet Eisenhower mondott. Ugyanis nem gondoljuk azt, hogy Moszkvában nem isme­rik a nemzetközi viszonyla­tokban használt diplomáciai szokásokat. Ha az oroszok azt hinnék, hogy szükségük van ezeknek a szokásoknak a be­tartására, akkor igen udvari­as emberek is tudnának ők lenni. A baj az, hogy igen el­­bizakodottak lettek, mert saj-­­nos, sok dolog úgy megy a világban, ahogyan azt ők a­­karják. Eisenhower optimiz­musa tulajdonképen nagy ön­­megtartóztaásnak a jele, mert {Folyt, a 4-ik oldalon) Felforgatok az IWO-sok! A Felforgató Tevékenysége­ket Ellenőrző Bizottság Brow­nell igazságügyminiszter felszó­lítására 12 amerikai szervezetet felforgatónak, illetve “kommu­nista frontszervezetnek” nyilvá­nított. Ezek a szervezetek már előzőleg is kommunista front­nak voltak nyilvánítva, a szigo­rú, McCar ran törvény alapján a­­zonban most fokozottabb mér­tékben fogják érezni e szerveze­tek vezetői és tagjai azt, hogy ebben a hazában nem kedves és nem kívánatos elem az olyan, a­­melyik egy másik ország érde­kében dolgozik, falaz, köpköd és mesterkedik ... A felforgatónak bélyegzett szervezetek között ott van az IWO is, az International Work­ers Order, amelynek “magyar szekcióját “Testvériség” név a­­latt hirdették és próbálták kö­zöttünk népszerűsíteni éveken át a komik. (Sajnos e szervezet tagjai közé került, tudatlanul és félrevezetéssel, sok olyan ma­gyar testvérünk is, akinek sej­telme sem volt arról, hogy a biz­tosítási kötvényeladás csak esz­köz és külső takarózás volt a ko­mik számára, hogy szervezetük­be tömöritsenek egy sereg ma­gyart...) Az IWO feloszlatását, egyéb­ként, New York Állam biztosí­tási- ügyosztálya elrendelte. Az IWO fellebbezett, de az állami Legfelső Bíróság a feloszlató rendelkezést h e 1 ybenhagyta. Most a szövetségi Legfelső Bíró­sághoz fellebbeztek a vörösek az ügyben, minden valószínűség szerint azonban végleg, elvesztik perüket s jön majd a könny s a feledés . . . ANYÁM... Babusgatott és szoptatott, Szép ifjúságot koptatott. Főzött, sütött, megágyazott, Hü szive felénk áradott. . . A vére értünk lüktetett, Mig mosdatott és fürdettet, Csak dolgozott és nevetett, És könnyezett és szeretett . . Csak dolgozott, imádkozott, És temetett és siratott . . . FURCSA... FURCSA, hogy az “Uj Hun­gária” cimü müncheni hetilap “Amnesztiát Mindszenty her­cegprímásnak!” címmel hatal­mas vezércikket hoz s mozgal­mat akar elindítani anélkül, hogy okosabbakat és illetékeseb­beket kérdezett volna meg előbb a tek. Szerkesztőség, hogy mit is kéne tenni s hogyan is kéne va­lamit elkezdeni a mártír bíboros kiszabadítása érdekében... Mert nagyon hasonlít ez a “mozduljon meg a világ magyarsága” moz­galom-elindító cikk azokhoz a világrengető újságírói mesterfo­gásokhoz, amikkel egy Boros László nevű volt bridgeporti lap­­szerkesztő operált annakidején (a husvét vasárnapján elmon­dott Voice of America rádió­prédikációit a lap nagypénte­ken megjelenő számában lekö­zölte, mint már megtörtént dol­got, hogy nehogy véletlenül va­lamelyik “laptárs” megelőzze ő­­ket a nagyhirrel...) Igen, ennek az “Amnesztiát Mindszenty her­­cegpnmásnak!” cimü cikknek is ilyenszerü mellékize van. U- gyanis: Mindszenty hercegprí­más szabadonfcocsátása érdeké­ben történt már megmozdulás itt Amerikában, — mi magunk is jelen voltunk egy gyűlésen, a­­hol ezirányban határozati javas­latot fogadtak el, — de semmi esetre sem amnesztiáról, vagy amnesztia kéréséről volt szó, mert hiszen abban a pillanatban, mihelyt amnesztiáról beszél­nénk, a nagy magyar mártírnak bűnösségét ismernénk be, holott éppen az ellenkezőjét, az igazsá­got: az ártatlanságát kell han­goztatnunk! Per-ujrafelvétel ki­eszközlését kérhetjük, mondjuk az Egyesült Államok kormánya, vagy a U. N. utján, a hercegprí­más szabadonvocsátása érdeké­ben megmozdulhat az egész vi­lág magyarsága, de amnesztiát, kegyelmet nem kérünk a nagy magyar bíboros számára, mert nemhogy nem bűnös, de olyan magyar ő, akinek egykor a szenttéavatását fogják kérni a katolikusok a Vatikántól . . .! Bármit tettek is vele kínzói és fogvatartói, bármilyen testi és szellemi állapotban legyen is ma Mindszenty hercegprímás, am-MOST 164 ÉVE... volt George Washington be­iktatása 1789. április 30-án Az első elnök beiktatására eredetileg március 4-iét tűzték ki, de az utazás elé tornyosuló nehézségek miatt, az újonnan választott kongresszus tagjai nem tudtak erre az időre meg­érkezni New York városába, a­­mely az első kormány első szék­helye volt. Csak április 6-ra vol­tak annyian együtt, hogy a hatá­rozatképesség bekövetkezett és ekkor hozzáfogtak a szavazatok megvizsgálásához, amelynek e­­redményeképen megállapítot­ták, hogy az elnökválasztás egy­hangúan George Washingtonra esett. A következő napon kül­dönc indult Mount Vernonba, hogy Washingtont a megválasz­tásáról hivatalosan értesítsék. Egy hétig tartó hajszolt lovag­lás után érkezett meg a hírnök Virginiába és az uj Elnök más­nap már meg is kezdte diadalut­­ját New Yorkba. Április 30-án a wallstreeti Federal Hall erké­lyén megesküdött az alkotmány­ra, amit New York város kancel­lárja vett ki tőle, hogy azután odaharsogja az uccán várakozó sokaságnak: “Éljen Washington György, az Egygesült Államok Elnöke!” Beiktató beszédét Wa­shington már a szenátus tanács­termében tartotta, többek közt igy szónokolva: “A szabadság szent lángjának ébrentartása és a köztársasági kormányforma életképességének próbája a kí­sérlet sikerétől függ, amelynek sorsa az amerikai nép kezében van.” nesztiát, kegyelmet ő maga sem fogadna el... Vagy azt gondolja a cikkíró ur, hogy a meghurco­­lás, meggygalázás, mártiromság szörnyű évei után kegyelemért esedezne az a nagy egyházi fér­fiú és korunknak az a legna­gyobb magyarja, aki a magyar nép szenvedéseinek vigasztalan óráiban a veszedelmek szörnyű idején a vörös pribékek által tör­tént elhurcolása előtti napokban azt mondotta: “Állok Istenért, egyházért, nemzetemért, mert ezt a kötelességet rója rám a vi­lágon legszerencsétlenebb né­pem szolgálata. Nemzetem szen­vedése mellett a magam sorsa nem fontos.” A magyar hadifoglyok közül még mindig 200 ezer van Szovjet-Oroszországban. A Má­sodik Világháború már 7 évvel ezelőtt befejeződött. A magyar béke szerződést 1946-ban aláír­ták a nagyhatalmak s még min­dig 200 ezer volt magyar kato­nát tart rabbilincsben, kényszer­­munkán, vagy embertelen fo­golytáborokban a Szovjet kor­mány. Erről a tragédiáról és nemzet-gyilkos emberpusztitás­­ról számolt be Magyarország né­pe előtt az “Amerika Hangjá”­­nak a magyar rádió leadása, a­­mikor 1953 április 10-én az a­­lább közölt üzenetet közvetítet­te: “Az amerikai sajtó állandóan nagy érdeklődéssel foglalkozik magyar ügyekkel, ami azt tanú­sítja, hogy a magyar nép sorsát, az Egyesült Államok népe válto­zatlanul a szivén viseli. A rádió hírmagyarázók is gyakran szó­lalnak fel a magyar nép érdeké­ben. Az amerikai rádión legutóbb Howard Mayer, a közismert hír­magyarázó, azt fejtegette, hogy miután Moszkva az erőszakkal kicsikart önvallomások törvény­telenségét elismerte, revideálni kell Mindszenty bíboros, Grősz kalocsai érsek és sok száz más bebörtönzött pap ügyét, kiket testi és lelki kínzással kicsikart úgynevezett “beismerő” vallo­másuk alapján Ítéltek el. Howard Mayer tegnap egy másik hírmagyarázatában is­mét magyar üggyel foglalko­zott: azoknak a magyar hadi­foglyoknak az ügyével, akiket a Szovjetunió több mint hét évvel a háború befejezése után még mindig fogva tart. A kiváló hír­magyarázó a szovjet amnesztiá­val kapcsolatban a következőket mondta: “Az uj szovjet kormány bizo­nyos foglyoknak amnesztiát ad: az öregeket, fiatalkorúakat, terhes nőket és kisebb bűnözőket szabadon engedi. Az amnesztia azonban nem vonatkozik azokra a milliókra, akiket a szovjet igazságszolgáltatás p o 1 i tikai foglyoknak nevez és akik rab­szolgamunkájukkal a kommu­nista állam gazdasági rendsze­rét szolgálják. A Szovjetunióban azonkívül MI ÚJSÁG A FALUBAN? A NEW BRUNSWICKI Ma­gyar Női Demokrata Klub tag­jai az elmúlt csütörtöki összejö­vetelükön elhatározták, hogy május 16-án csoportos kirándu­lásra mennek New Yorkba, ahol látogatást tesznek Radio City­ben. Az előadás után magyar ci­gányzenés étteremben fognak vacsorázni. Indulás május 16- án, szombaton reggel 8 órakor a 10 Division St. alatti klubhe­lyiségtől, autóbusszal. Jelentkez­ni lehet május 12-ig Kára Pé­­terné elnöknél, 266 Easton Ave. (Tel. CHarter 9-3951.) Ven­dégutasok is jelentkezhetnek. mellett lesz a Magyar Női Demo­krata Klub autóbusz-kirándulá­sa New Yorkba, május 16-án. (Aki nem tag, az is $2.-ért részt­­vehet, oda-vissza szállítást kap!) Jó magyar asszonyok vi­dám társasága “autóbusz-kara­vánnal” megy New Yorkba... Csoportvezetők: Mrs. Köblös és Mrs. Gyürec. FOZMAN JÓZSEFNÉ, Sotak Istvánná, Helmeczi Gyuláné és Sretter Ferencné felügyelete 1946-OS, NÉGYAJTÓS Chrysler Windsor autó, fekete, teljesen fel­szerelve $795-ért eladó. — Úgy­szintén egy 1949-es CHEVROLET tonnjs panel truck, mint egy uj, csak 4,500 mérföld van rajta. $l,015-ért megvehető. Telefonál­jon: Kllmer 5-1815, vagy megte­kinthető 75 French Street alatt. A POLGÁR-TEREM ünnepé­lyes megnyitása vasárnap, má­jus 24-én lesz . . . Máris nagy az érdeklődés a magyarok között és a siker nem is mardhat el, hiszen a népszerű Polgár család jóba­rátai, a Kára-Németh zenekar­­ral karöltve dolgoznak azon, hogy felejthetetlen szép ese­mény legyen a kifestett, reno­vált terem megnyitója ... FT. DR. DUNDA ERNŐT, a Szt. József görög katolikus egy­“RUMMAGE SALE” kiárusítás hét­főn, május 4-én reggel 9 órától a French Street 101 szám cilätt! ház kiváló pásztorát április 14- én a St. Péter kórházban meg­operálták. Az operáció sikeres volt, amennyiben Father Dunda már otthon van és lábadozik. Kí­vánjuk mi is mielőbbi teljes fel­épülését. MINDEN SZERDÁN “Ma­gyar Estély” van Woodbridgen, STEVE CSUBAK RÁDIÓVAL egybeépített, önmükö­­dő gramofon-szekrény, 8 lemezes, lemezkészlettel együtt jutányos áron sürgősen eladó. Érdeklődni este 7 óráig: Tel. CH 9-1257. a Main St. 120 szám alatt levő “Melody Club” mulatóban, ahol Csuhák Pista és nagyszerű ci­gányzenekara muzsikál. MÁJUS hónapban New Brunswickon 4 tűzoltót fognak kinevezni a városatyák . . . Saj­nos, — úgy tudjuk — magyar nem lesz közöttük. Vájjon miért nem? Vájjon a brunswicki ma­gyar demokrata szavazók mi­ért nem kapnak valamivel több méltánylást egységes felsorako­­zásukért? A LOUIS STREET és kör­nyéke lakói méltán vannak fel­háborodva azon, hogy az utca fel vízvezeték-csövezés miattt s esős vizvezeték-csövezésmiatt s esős időben sáros, pocsolyás, száraz időben pedig poros, ronda, e-EGY BÚTOROZOTT szoba azonnal­­ra kiadó! 156 Somerset St. New Brunswick, N. J. gészségtélen az a városrész, a­­melyre az uj csővezeték elha­lad... Azok nevében is szólunk, akik közvetlenül érdekelve van­nak, amikor azt mondjuk: éppen ideje, hogy az illetékes városi ügyosztály intézkedjen e kelle­metlen állapot megszüntetése iránt . . . ! AZ AMERIKAI Magyar At­léta Klub női tagozata jövő csü­törtökön, május 6-án este tartja havi rendes gyűlését a HAAC székházában. ZONGORÁT keres megvételre egy ujamerikás család. — Cim a szer­kesztőségben megtudható. TRASKI István honfitársunk (210 Hamilton St.) a Lincoln Tavern tulajdonosa az elmúlt héten könnyebb operáción esett (Folyt, a 3-ik oldalon) * • KIADNÉK egy két-szobás lakást, és padlást, konyhát, virágos-kerttel és vetemény-földdel, amennyit akar, — az egészet $20-ért, de ha bérlő segíteni fog a házban, amikor ráér, a bér el lesz felejtve. Cim: East Brunswick (Milltownhoz 2 mér­• föld) Dunham Corner, Rd. 1, Box 208. Meg lehet nézni! — Csak Ká­roly. még egy fajta fogoly él, akikről az amnesztia rendelet és a szov­jet uj urai ugylátszik teljesen megfeledkeztek. A kelet-európai rab népek rab fiairól van szó, a­­kik a háború alatt orosz hadifog­ságba kerültek és akiket a Szov­jetunió minden jóig és törvény ellenére annyi esztendő után még mindig fogva tart. A magyar nép előtt állandóan a szovjet-barátságot emlegetik, közben pedig a Szovjetunió 200 ezer magyar hadifoglyot tart még mindig fogva, nem is szólva azokról a szerencsétlenekről — ártatlan férfiak, nők és gyerme­kek ezreiről — akiket a háború óta raboltak el és hurcoltak szov­jet területre! Ezeknek a számá­ra nincs amnesztia! Ezeknek, a­­kiknek semmi bűnök sincs és csak azért kerültek fogságba, mert hazájukat szerették, az uj szovjet kormány nem ad am­nesztiát. Milyen vádat emel a szovjet törvény ez ellen a 200 e­­zer derék magyar katona ellen, aki hazájáért harcolt, szenve­dett és szenved ma is? A Krem­lin az amnesztia rendelettel kap­csolatban az uj szovjet igazság­szolgáltatás méltóságáról be­szélt — hol itt a méltóság és hol van az igazságszolgáltatás? — tette fel a kérdést az amerikai rádió hírmagyarázó. Micsoda jogrendszer az, mely 200 ezer embert minden bűnügyi vagy politikai vád nélkül fogságban tart? A jogtalanságot még fo­kozza, hogy ezek a szerencsét­lenek nem -is polgárai annak az országnak, mely önkényesen fogva tartja őket: nem tatárok, nem ukránok, nem oroszok, ha­nem magyar állampolgárok! A szovjet kormány azonban a nemzetközi törvényeket éppúgy semmibe veszi, mintahogy saját törvényeit kénye-kedve szerint alkalmazza: ezt mutatja, hogy a 200 ezer magyar hadifogolyon kívül még 300,000 német, 180,- 000 román, 63,000 olasz és több mint 100,000 japán hadifoglyot is visszatart. Hogy lehet az, hogy a “Szabad Nép,” mely a szovjet igazságszolgáltatás nagyszerűségéről hasábokat ir, a Szovjetunióban törvénytelenül visszatartott 200 ezer magyar hadifogolyról egy szót sem szól! Nem kér igazságot, nem kér am­nesztiát, nem követeli, hogy a 200 ezer magyar hadifoglyot küldjék vissza! És hogy lehet az, ' q (Folyt, a 4-ik oldalon) UJ MAGYAR B0LSI FILM! Tudomásunkra jutott, hogy a “Mágnás Miska” cimü uj magyar film, — amelyet most mutatnak be egy new yorki moziban és amelynek hirdeté­sét és zengzetes leírását közli a clevelandi napilap, — a mai magyar kommunista rendszer egyik célzatos propaganda­filmje, bolsi mézesmadzag, vörös maszlag . . . Kötelessé­günknek érezzük tehát felhív­ni olvasóink figyelmét arra, hogy ezt a filmet félrevezető módon ismertetik s magasztal ják a forgalombahozók, mert ,ez nem más, mint a “Ludasa Matyi”-hoz hasonló disznó­­ság, amit annakidején sike­rült a bolsiknak becsempész­niük néhány jobb magyar mo­ziba is. Ezzel a “Mágnás Mis­­kával” azonban közöttünk u­­gyan törököt fognak...!

Next

/
Thumbnails
Contents