Magyar Hirnök, 1953. január-június (44. évfolyam, 4-26. szám)

1953-04-16 / 16. szám

4 MAGYAR HÍRNÖK 1953. ÁPRILIS 16. A New York-i MAGYAR IRODALMI KÖR 5 éves jubileuma alkalmából 1953. Április 18-án, most szombaton este 7:30 órai kezdettel WOODBRIDGE-n, a Róm. Kát. Egyház termében előadja Pohárnok Jenő szám­űzött iró megrázó erejű korképét a mai Magyarország életéből "NINCS IRGALOM!" Dráma 3 felvonásban. — Kitűnő szereplőkkel. — Helyárak: elővételben $1.25, pénztárnál $1.40. — Jegyek kaphatók a szokott helyeken. Mindenkit szeretettel hiv és vár a— MAGYAR IRODALMI KÖR i HORTHY MIKLÓS EMLÉKIRATAI (A német nyelven, könyvalakban megjelent emlékiratok ismertetését a müncheni Hungária c. hetilapból vesszük át és közöljük folytatásokban III. Teleki Pál öngyilkossága után sürgősen gondoskodni kellett a miniszterelnöki állás betöltésé­ről és ezért 1941. április 4-én megtörtént Bárdossy László, ak­kori külügyminiszter, miniszter­­elnöki megbízatása. Bárdossy Lászlót a kormányzó Teleki ja­vaslatára nevezte ki külügymi­niszterré, miniszterelnöki kine­vezésénél azonban döntő befo­lyást az gyakorolt, hogy belpoli­­tikailag semmilyen irányban sem volt “lekötve.” “Régebben csak egészen felü­letesen ismertem őt — Írja Hor­thy Miklós — nemcsak minisz­­tei'társai között, hanem a parla­mentben és politikai körökben is nagy rokonszenvnek örvendett. Működését most megítélni való­ban nem lenne könnyű feladat. Némely cselekedetét még ma sem tudom megmagyarázni. Bárdossy Lászlót a háború után mint “háborús bűnöst” bíróság elé állították, miután az ameri­kaiak Ausztriában letartóztat­ták és a magyarországi kommu­nistáknak kiadták. Mielőtt a­­gyonlőtték volna, igy kiáltott: “Istenem, mentsd meg Magyar­­országot ezektől a banditáktól!” Csak aki annyira öntelt, hogy azt hiszi, egész életében soha nem követett el politikai hibát, az dobja rá az első követ Bár­dossy Lászlóra. Bátor halálával belépett a magyar mártírok so­rába és tovább fog élni a ma­gyar nemzet szivében.” Szovjet fenyegetés Horthy Miklós emlékirata ez­után a jugoszláv válság ecsetelé­sére tér át. A német felvonulás megkezdődött a Bánátban. Ha Magyarország elutasítja Hitler követeléseit és nem szállj a meg a Bácskát, a német hadvezetőség nemcsak ezt a területet vette volna birtokába, hanem felvonu­lási vonalainak biztosítására a a Duna-Tisza közét' és Budapes­tet is. Kétségtelen volt, hogy ez Magyarország függetlenségének végét jelentette volna. A triano­ni határtól délre élő magyarok védelme az önfenntartás köve­telménye volt. A kormányzói pa­rancs azonban úgy szólt, hogy a magyar csapatok csak Magyar­­ország történelmi határáig vo­nuljanak előre és ott álljanak meg. A magyar csapatok még igy is csak akkor indultak meg, amikor jugoszláv légitámadás érte Szegedet és Pécset és Hor­vátország kikiáltotta független­ségét. 1941 április 24-én Hitler fő­hadiszállásán fogadta Horthyt és megbeszélték röviden a délke­let európai katonai és politikai | helyzetet. A német birodalom és a Szovjetunió közötti kirobba- I náshoz közeledő feszültségről Magyarország moszkvai követe már értesítést küldött. Visinsz­­kij akkori helyettes külügyi nép­biztos, április 12-én fogadta Kristóffy követet és közölte ve­le, hogy a Szovjetunió “nem tud­ja helyselni Magyarország ak­cióját Jugoszláviával szemben.” Beszélgetés közben elhangzottak a fenyegető szavak: “... egy na­pon Magyarországot is szeren­csétlenség érheti és akkor — darabokra téphetik.” De Hitler is elégedetlen volt a magyar ma­gatartással, mert azt kívánta volna, hogy Magyarország ve­gyen részt a balkáni háborúban, amit azonban Horthy Miklós a Szovjetunió magatratására való utalással, elutasított. Magyarország hadba­­lépése “Magyarország eddig az idő­pontig sikeresen el tudta hárí­tani azt, hogy teljes szövetségi viszonyba lépjen Hitlerrel. A Szovjetnek küldött német had­üzenet után a kormányzó Hitler­től kézírásos levelet kapott, “az ilyet mindig csak valami rossz érzéssel bontottam fel.” A levél­ben Hitler azt követelte, hogy Magyarország üzenjen hadat a Szovjetuniónak. Az első minisz­tertanácson Bárdossy még arra sem volt hajlandó, hogy Moszk­vával megszakítsa a diplomáciai viszonyt. A második miniszter­­tanácson, 1941 junius 23-án, Werth akkori vezérkari főnök, levelet küldött a miniszterelnök­nek, amelyben követelte az azon­nali hadüzenetet, mert különben Magyarország elveszti Erdély nekiitélt részét is. Bárdossy és a kormány tagjai továbbra is a hadüzenet ellen voltak, csak Győrffy Bengyel tábornok, Bar­­tha honvédelmi miniszter képvi­selője szavazott a hadüzenet mellett miniszterének utasitá­­sara. Junius 26-án érkezett meg a jelentés Kassa és Munkács bom­bázásáról. Werth jelentése sze­rint szovjet repülőgépek voltak a támadók. így tehát megtörtént a “provokáció,” amelynek követ­keztében Magyarország hadiál­lapotba lépett a Szovjetunióval. Nem kímélhetem meg Bárdos­­syt a szemrehányástól, hogy ő e napok kritikus helyzetében eltit­kolta előttem a moszkvai köve­tünknek egy sürgönyét, amely­ről én csak három évvel későb­ben értesültem és aminek létezé­sét Bárdossy, mikor nyomatéko­san megkérdeztem, valóban el is ismerte. Ebben a sürgönyben Kristóffy követ azt jelentette, hogy Molotov Magyarország­nak, amennyiben semleges ma­rad, az erdélyi kérdésben meg­ígérte a szovjet támogatást. Hogy ennek az ajánlatnak még súlyt adjon, követségünknek megengedték, hogy junius 23-a után még 8 napig a szokásos mó­don számjeles táviratokat küld­­hessen Budapestre. Moszkva azt is energikusan cáfolta, hogy a “provokáló” bombatámadásokat magyar városok ellen szovjet re-Nyilt levél ahhoz a 7,386 polgá hoz, akik Ralph L. Fusco-ra szavaztak 1951-ben... AZ ÉLETEM egyik leglelkesitőbb pillanata 1951. Április 18-án volt, amikor Fort Slocum­­ban állomásoztam. Azon a reggelen tudtam meg, hogy önök szavazatukkal engemet támogattak az Állami Képvilőségre jelölésemben, holott én magam akkor nem is kér­temi az önök szavazatát. Éppen akkor hívtak vissza aktív szolgálatra a Katonai Kémelháritóhoz és a hadsereg szabályai megtiltották nekem, hogy politikai állásért kampányoljak, vagy akár véleményemet is nyilvánítsam politikai kérdésekben. A jelöljek listáján voltam, mert számos barátom úgy hitte, hogy én jó szolgálatot tehetek Middlesex Megyének. Csaknem két évi szolgálat után hazajöttem Koreából és nem kötnek többé a katonaság­beli szábályzatok. Most már kinyilváníthatom nézeteimet fontos törvénykezések tárgyában. Most már érvényt szerezhetek elgondolásoknak, amelyekről úgy hiszem, hogy Middlesex Megye lakóinak javára lesznek. íme itt van néhány azokból a célkitűzésekből, amelyekért horcolok:-JC Több állami segély az iskoláknak-K Elavult szabályzatok megszüntetése M Bingézás engedélyezése egyházaknak és jótékony célokra. Aktiv hadviselés a bűnözés és korrupció ellen ^ Egyenlőbb adóztatási szisztéma-Jí ‘“Községi gyűlések” (Town Meetings) melyeken a szavazók kifejezhetik óhajukat az általuk választott tisztviselőknek. A közelmulti hetek folyamán sokakkal beszélgettem önök közül és más Middlesex Megye-i lakossal. Önök azt mondották nekem, hogy magukévá teszik ezeket az elgondolásokat és szeretnék, ha érvényre jutva látnák azokat. Azt mondották, hogy szándékukban van reám szavazni ezúttal is és biztatni fogják barátaikat is, hogy igy tegyenek. A jelöltek legtöbbje vár a választások utánig, hogy köszönetét mondjon azoknak, akik támogatták. Én most akarom meköszönni ezt! Mindig a legnagyobb igyekezettel azon leszek, hogy megfeleljek annak a bizalomnak, amit önök belém helyeztek! Tisztelettel, RALPH L. FUSCO Állami Képviselő-jelölt a Demokrata előválasztáson (Paid for by Candidate) Ralph L. Frusco ál­lami képviselő-je­löltnek pályázik Megírtuk, fogy Raph L. Fusco metucheni lakos, Perth Amboy-i ügyvéd az április 21-i előválasztáson az állami képvi­selői pozícióra szeretné megkap­ni a jelöltséget a demokrata sza­vazóktól. Mr. Fusco 1951-ben már egyszer jelölve volt erre az állásra, de akkor katonai szol­gálatba hívták vissza ( a koreai háború miatt) s mint katona, nem kampányolhatott, nem me­hetett körül a szavazók között. Még így is hétezerén felüli sza­vazatot kapott akkor, mint a de­mokrata pártlista jelöltje. A mostani előválasztások so­rán lapunk utján is kéri a ma­gyar szavazópolgárokat, adják rá szavazatukat s biztosijták je­löltségét, hiszen az állami tör­vényhozásban ő Middlesex Me­gye lakóinak a javát óhajtja szolgálni, mint arra képes, arra képzett és sok-sok gyakorlattal rendelkező ember. A törvényho­zásban az alábbi 15 pontban ösz­­szefoglalt törvénykezést igyek­szik kivívni: 1. — Munkás kom­penzáció: a. özvegyek járuléká­nak $25 maximumról való fel­emelése és b. — alkalmazottak járulékának $30 maximumról való felemelése. -— 2. — Munka­­nélküli kompenzáció: $30 maxi­­mumrólvaló felemelés. — 3. — Munkaképtelenségi járulékok $30. maximumról való felemelé­se. — 4. — Minimális munkabé­pülőgépek hajtották volna vég­re. Hősök emléke Molotov Ígéretének értéke mindenesetre kérdéses volt. A nagyhatalmak., mindig . nagyon nagylelküek, mikor kis nemze­teknek Ígéreteket tesznek, külö­nösen, ha az ígéretek mások számlájára történnek. (Horthy Miklós könyvében hitelt ad a moszkvai cáfolatnak és hivatko­zik Bárczy István miniszterel­nökségi államtitkárnak egy kije­lentésére, amely szerint Krúdy Ádám repülőezredes, a kassai repülőtér parancsnoka, akkor Írásban jelentette Bárdossy mi­niszterelnöknek, hogy német re­pülőgép dobta le a bombát Kas­sára. Krúdy ezredes ezt a köz­lését 1946-ban a Bárdossy elleni pörben Budapesten eskü alatt megismételte.) “Ez volt a története a mi had­­balépésünknek a Szovjetunió el­len, amit nem azért mondok el, hogy azoknak a hős férfiaknak emlékét kisebbítsem, akik abban a meggyőződésben, hogy hazáj u­­kat védeniök kell, a fronton el­estek. Senki sem állíthatja biz­tonsággal, hogy Magyarország a kassai események hamis beállí­tása nélkül követhette volna azt a politikát, amit Bulgária köve­tett, amely végeredményben a bolgároknak sem használt sem­mit. Churchill volt az egyetlen államférfi a másik oldalon, aki, ha nem is mindig következetesen és főleg nem a kívánatos nyoma­tékkai, megkísérelte, hogy Roo­sevelt gátlástalan engedmény­­politikájába Sztálinnál szemben egy bizonyos adag realizmust keverjen. Ezért próbálta meg, hogy elkerülje a hadüzenetet Magyarországnak, Romániának és Finnországnak. Sztálin azon­ban nem engedett és igy megtör­tént az angol hadüzenet Magyar­­országnak. (Folytatjuk) rek $60 maximumról való fele­melése és a némely iparban meg­engedett 321/2 minimális óra­bér felemelése. — 5. — Állami iskolai segélyek felemelése. — 6. — Iskolaszékek törvényes kö­telezése a Tanulók Balesetbizto­sításának bevezetésére. — 7. — Kivételezés biztosított autóveze­tőknek a ki nem elégített követe­lési alapba való adakozás alól. — 8. — A zsűri-tagok fizetségének felemelése állami törvénnyel. — 9. — A távollétbeli szavazat en­gedélyezése. — 10. — A szava­zati korhatár leengedése. — 11. — Anti-pollutíon törvénykezés. — 12. — Elavult szabályok ki­­küvszöbölése. — 13. — A gyil­kosnak abban a megyében való törvény elé vitele, ahol a holt­testet megtalálták, ha a bűn el­követésének helyét nem lehet megállapítani. — 14. — A köz­ségi költségvetés kisérő magya­rázatainak folytatása. — 15. — Egyházak és veterán-csoportok számára a bingójáték engedé­lyezése jótékonysági célokra. Fusco kijelentette, hogy meg­választása esetén “town meetin­­geket,” községi gyűléseket fog tartani időről-időre, hogy a vá­lasztóknak módjukban álljon képviselőj üknek közvetlenül el­mondani igényeiket . . . A jövő keddi előválasztáson, ha jó megyei képviseletet akar Trentonban, szavazzon Ralph L. Fsucö demokrata jelölt jelöltsé­ge mellett! A HÉT (Folyt, az első oldalról) nincsenek túlságos rózsás re­ményeink egy közeli tartós béke létrejöttét illetőleg. Szükségtelen megj egyeznünk, hogy végtelen örülnénk, ha e pesszimisztikus feltevésünk helytelennek bizonyulna. A koreai harctéren ugyan nagyobb hadműveletek nin­csenek, de természetesen tel­jes csend sincsen. A sebesült és beteg hadifoglyoknak ki­cserélése aránylag csak ele­nyésző csekély része annak a sok problémának, amiket egy megkötendő f e g yverszünet létrejötte előtt meg kell olda­ni. így tehát még igen mesz­­sze vagyunk attól az időpont­tól, amelynél már annyira va­lószínűnek látszik a megegye­zés lehetősége, hogy ez a had­műveletek lecsendesedésére is kihatással lenne. Az oroszok állítólag megszün­tették a levél cenzúrát Angliával szemben A múlt héten érdekes hir érkezett Londonból, mely minket, kiknek a vasfüggöny mögött rokonaink vannak, kü­lönösen érdekelhet. Egy ame­rikai nagy újságnak londoni tudósítója szerint Oroszor­szágból és csatlós államaikból az utóbbi hetekben cenzúra nélkül érkeznek a levelek Angliába. A cikkíró azt is megjegyezte, hogy a levélfor­galom békebeli arányokat öl­tött és ugyanolyan gyors is lett, mint amilyen a békében volt. Addig amig Amerikába nem jönnek igy a levelek, a hírnek sok jelentőséget nem tulajdoníthatunk. Lehetséges az oroszok az angoloknak a­­karnak kedvezni, hogy ezzel éket próbáljanak ütni a nyu­gati demokráciák közzé. Rosszak a közbiztonsági álla­potok Amerikában Az amerikai bűnügyi sta­tisztika igen szomorú képet nyújt ennek a máskülönben nagyszerű országnak közálla­potairól. A régi betyárvilág leghirhedtebb alakjai is to­ronymagasságban álltak be­csület, vagy legalább is zsi­­vány becsület tekintetében a mai világ modern gangszterei felett. Bár közbiztonsági szerveink kifogástalanul tel­jesítik feladatukat, azonban az ő működésűk a bűncselek­mények elkövetése utáni idő­szakra esik, amennyiben az arányszám az elfogott bűnö­zők tekintetében kielégítő, a­­zonban a ' bűn elkövetését megakadályozó hatásuk ‘a­­ránylag igen csekély. Ehhez többre van szükség, mint sok és jó rendőrre: az otthoni ne­velés, az iskola tanítása és az egyház egyenes utjának kö­vetése mind nélkülözhetetlen tényezők a fiatalság becsüle­tes életének kialakulására. Nincs szükség hosszú és fá­ű&db BHUUOBaSBtcsi rasztó tanulmányozásra, hogy megállapíthassuk a mai fia­talság egy relatív nagy részé­nek eltévelyedését az egyenes útról. Csak a napi újságok hí­reit kell figyelgetnünk, s gyorsan rájövünk arra, hogy radikális orvoslásról kell gon­doskodnunk, ha a közbizton­sági‘állapotokat, különösen a nagy városokban, ismét tür­­hetővé akarjuk tenni. Ugyan­is kétségtelen, hogy ha a bű­nözés abban az arányban fog emelkedni, mint az az utóbbi egy-két évtized alatt emelke­dett, akkor a becsületes embe­rek biztosnságának megvédé­sére egész hadsereg rendőrre lesz szükség. Fantasztikus fiatalkorú bűn­szövetséget lepleztek le Philadelphiában Philadelphiában a múlt hé­ten 18-20 éves sihederekből álló bandát lepleztek le, mely szervezett alapon akart soro­zatos bűncselekményeket el­követni. A bandának már mintegy 60 tagja volt, s mivel elegendő fegyver is állt ren­delkezésükre, ha egy véletlen de tragikus eset következté­ben a rendőrségnek nem sike­rül mindjárt kezdetben őket ártalmatlanná tenni, sok ár­­! tatlan áldozata lett volna en­nek a szinte fantasztikus szö­vetkezésnek. Az első komo­lyabb kísérletük, egy tap­­room-nak kirablása alkalmá­val egy embert megöltek és egyet megsebesítettek. A sze­rencsétlen áldozatuk, egy 61 éves ember, részben saját ma­ga kereste a bajt, mert amint a fiatal rablók a jelenlevőket mind a falhoz akarták állíta­ni, hogy a tulajdonossal e­­gyütt őket is kirabolják, a méltatlandokó vendég egy po­hár sört az egyik rabló arcába öntött. Ez feldühödve öt re­volver lövéssel megölte őt és egy másik vendéget pedig megsebesített. Bár katonai alapon szervez­kedtek a banditák, de mégis rossz stratégáknak bizonyultak A közvélemény felháboro­­(Folyt. az 5-ik oldalon) ADJON hogy legyőzhessük a RÁKOT E helyet a Vörös Keresztnek a PUBLIC SERVICE ajánlotta fel A-60-53

Next

/
Thumbnails
Contents