Magyar Hirnök, 1953. január-június (44. évfolyam, 4-26. szám)

1953-02-12 / 7. szám

MERGED WITH The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick EGYESÜLT LAP Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon VOL. XLIV. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUC HEN DUNELLEN NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1953. FEBRUÁR 12. NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT Nem könnyű feladat a nyu­gati szövetségesek között egységet teremteni Eisenhowernek azon intéz­kedését követő izgalom, hogy Formosa sziget körüli vizeken levő amerikai flotta ezentúl már nem fogja megakadá­lyozni Chiang Kay-shek csa­patait abban, hogy támadást intézhessenek a szárazföldi kínai kommunista hadsereg ellen, — már nagyrészt le­csendesedett. Bár a Kongresz­­szus tagjai közül is többen fe­jezték ki nyíltan aggodalmu­kat az esetleges következmé­nyek miatt, európai szövetsé­geseinknek egy részének ért­hető nyugtalanságot okozott Eisenhowernek elhatározása. Még Anthony Eden, a nyu­godtságáról ismert angol kül­ügyminiszter is szokatlanul é­­les hangon kritizálta az ame­rikai külpolitika “eltévelyedé­sét,” amitől sem katonai, sem politikai előnyöket nem vár. Azonban mivel ebben a kri­tikus időben két legtehetsége­sebbnek tekinthető külpoli­­tikusunk, John Foster Dulles külügyminiszter Harold Stas­­sen védelmi igazgatónkkal e­­gyütt éppen Európában tar­tózkodott, hogy ottani szövet­ségeseinket erősebb kooperá­cióra késztessék, Eisenhower­nek fontos diplomáciai sakk­­huzása lélektanilag igen ügye­sen lett előkészitve és a legal­kalmasabb időben lett megté­­ve. Angliában az amerikai diplomaták tényleg meglepő gyorsan hidaltak át a külpoli­tikai nehézségeket. A legnehe­zebb volt a helyzet Francia­­országban és az ottani nehéz­ségek kihatással voltak a bel­gák álláspontjának kialaku­lására is, amennyiben a belga államférfiak a kooperációju­kat Franciaország és az Egye­sült Államok közötti együtt­működés méx'tékétől tették függővé. Franciaország feltételekhez köti kooperálásat A franciáknak elég sok ba­juk van a fennhatóságuk alatt álló, de Franciaországtól el­szakadni akaró tengerentúli országok népeivel. Ezeket az országokat eredetileg gyar­matoknak neveztek, azonban ez a forgalom ma már nem­csak névleg tekinthető el­avultnak, de a tényleges álla­pot sem olyan, hogy azt a régi gyarmati poltikával továbbra is kormányozni lehetne. Könnyű elképzelni, hogy Franciaországnak, mily gon­dot okoznak a tengerentúli te­rületeinek megtartása, ha tudjuk, hogy az 1953-as költ­­séknek amerikai pénzre átszá­mítva mintegy 10 ezer 700 millió dollárt kitevő összegé­ből több mint 30%-ot katonai célokra fordítanak, anélkül, hogy ebből a rengeteg pénzből számottevő részt az anyaor­szág védelmére használnának fel. Franciaországnak jelenleg komoly gondot az Indo-Kiná­­ban folyó harcok okoznak és igy természetszerűleg a fran­cia diplomatákat jobban iz­gatja az ottani helyzet, mint az egyelőre hamu alatt pa­rázsként izzó, de bármikor könnyen birobbanható euró­pai bonyodalom. Bidault francia külügyminiszter meg­bízhatónak látszó hírek sze­rint csak abban az esetben hajlandó egy szövetséges eu­rópai hadsereg megszervezé­sében teljes erővel közremű­ködni, ha biztosítják neki azt a jogot, hogy a francia diví­ziókat időlegesen visszavon­hassa ebből a hadseregből, ha azokra a tengerentúli terüle­tek megvédése érdekében szükség lenne, továbbá, ha a francia katonatiszteket fel­váltva osztanák be úgy az eu­rópai hadseregbe, mint a ten­gerentúli francia haderőkbe, s ugyanakkor ez utóbbiaknak szállítandó hadianyagok el­lenőrzését kivonnák az egye­sült hadvezetőség hatásköre alól. Vagyis Franciaország szabad kezet akar kapni saját nemzeti hadseregének mikén­ti felhasználása tekintetében, ami francia szempontból ért­hető is, azonban a fenti kikö­tések feltétlenül gyöngítenék az egyesült európai védszövet­­ség erejét. Lincoln Ábrahám Kína blokádjának követ­kezményei Ugyanis Indo-Kinában és Dél-Kelet Ázsiában a kömmu­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Amikor Lincoln Ábrahámot, akit 1860-ban választottak meg az Egyesült Államok tizenhato­dik elnökévé, beiktatták a hiva­talába, már 11 déli állam kivált az unióból és a Confederate States of America-t alakította rfteg. 1861. tavaszán kitört a polgárháború . is és az uj elnök legfőbb és legelső feladata az unió megmentése lett — még akkor is, ha a rabszolgaság in­tézményét egyelőre fenn kellene tartani, ott ahol azt a törvények megengedték. De már 1862-ben belátta, hogy legközelebbi fel­adata a rabszolgaság eltörlése lesz. Az ő vezérlete alatt, mind­két feladatot sikeresen oldotta meg a nemzet s ezért méltán ne­vezik Lincoln Ábrahámot nem­csak az unió megmentőjének, hanem a nagy felszabadító­nak is. Amikor Lincoln a legnagyobb nemzeti veszély idején, kilépett az ismeretlenségből, hogy az el­nöki széket elfoglalja, még csak olyan rövid politikai múltja volt, hogy a republikánusok jelölő bizottságának joggal mondhat­ta : “Senkisem ismer engem Illi­nois határán túl!” Időbe került, mig belenőtt hivatala kereteibe, de azután túlnőtt azokon, hogy a történelem legnagyobbjai közé lépjen elő. Élő tanúbizonysága lett, hogy “ez a nemzet annak a gondolatnak jegyében született, hogy minden embert egyenlőnek teremtettek.” Lincoln nemcsak szónokolt, hanem igaz meggyőződéssel hitt is abban, amit mondott. Egysze­rű szavakban beszélt 1864-ben az ohioi ezred üzkeresztségen keresztülesett 'evénységéhez: "Nagyon kérem, mindig gondol­janak arra, hogy most véletlenül én foglalom el a Fehér Házat, de élő tanúbizonysága vagyok 'an­nak, hogy én utánam bármelyi­­köjüknek a fia foglalhatja el, a­­hogy az éyi apám fiának is sike­rült.” Ezt mondotta az Egyesült Ál­lamok elnöke, aki előzőleg föld­­mives, folyami hajós, favágó, kereskedősegéd és postás is volt. Amikor Lincoln igy beszélt az chioiakhoz, a hadi szerencse már véglegesen az északiakhoz szegődött; a rabszolgák felsza-Nem kaptak elnöki kegyelmet Eisenhower elnök kimondta határozatát az eléje tett Rosen­­berg-ügyben: nem kegyelmez meg az atom-kémkedésért halál­ra ítélt Rosenberg házaspárnak, akik, — az elnök véleménye sze­rint is, — még a halálbüntetés­sel' is enyhe büntetést kaptak szörnyű bűnükért. Olyan atom­titkokat szolgáltattak ki és más fontos információkat csempész­tek és szolgáltattak ki a Szovjet­nek, amikkel súlyos károkat o­­koztak ennek a nemzetnek és ve­szélybe hozták nemcsak ezrek életét, de az egész ország sor­sát . . . Ezért pusztulniok kell! Az atom-kémek ügyvédje még megpróbálkozik a legvégső fo­kon, hogy megmentse életüket, amelyért annyi kommunista szót emelt. Ha a Legfelső Bíró­ság nem hajlandó per-ujrafelvé­telre, a halálos Ítéletet, melynek napját hétfőn állapítja meg a biró, végrehajtják rajtuk. Polio-oltás A Nemzeti Gyermekparalizis Alapítvány kutatási igazgatója, Dr. Harry M. Weaver jelentette, hogy a polio elleni harc uj feje­zethez fog érkezni. A jelentés minden valószínűség szerint Dr. Jonas E. Salk pittsburghi egye­­| temi virus-kutató kísérleteire utalt, amelyek során megölt po­lio vírust alkalmaztak ásvány­­j olajjal kapcsolatosan, általában I sikeres eredménnyel. Séta a magyar negyedben . . . badultak. Lincoln tekintélye te­­tőpontj án állott, politikailag, erkölcsileg, szellemileg. És épen ekkor hangsúlyozta, hogy mi­lyen közel áll a néphez, amelyet szeret és nagyrabecsül. Ez a fő­­oka annak, hogy az amerikai nép talán minden nemzeti hősénél is jobban tiszteli Lincoln Ábrahám emlékét . . . Ha, mondjuk egy idegen, meg­érkezik New Brunswickra és a pályaudvaron megkérdezi bár­kitől : merre van a “magyar ne­gyed,” akárki szívesen ad felvi­lágosítást és a város délnyugati része felé mutat . . . Az idegen elindul a French St.-en felfelé és alig halad 100 métert, máris hall­hatja, hogy a járókelők m a g yárul b e s z élnek. Az egymás­után követ­kező üzle-Debreczeni László tek> k e v g S kivétellel, magyar kezekben vannak. Aztán ha betér az ide­gen a jobboldali mellékutcákba, ott már szinte minden ház ma­gyar családok tulajdona. A há­zak jó karban vannak. A járdá­kat tisztán tartják. A korareg­geli órákban itt is látni a házak előtt sepregető nénikéket, akár csak Szilasbalháson, Jászárok­­szálláson, Ábaujszántón, vagy Orosházán. * * tjt Ha bemegy az ember egy-egy magyar portára, ott rendet és tisztaságot talál. A csengetésre csakhamar megnyílik az ajtó és ha megmondod, mi járatban vagy, jószivvel tessékelnek bel­jebb és kínálnak hellyel egy ké­nyelmes fotelre mutatva. A la­kások pazar kényelemmel van­nak berendezve. A falakon, ha nem is nagyon értékes, de azért figyelemreméltó képek sorakoz­nak. Nagyon sole helyen látni magyar történelmi vonatkozású képeket is. A gondosan összevá­logatott bútorok, a ragyogóra fényezett parkettet takaró süp­pedő szőnyegek, a vitrinekben elhelyezett apró csecse-becsék a család jó ízlésére vallanak. A MI ÚJSÁG A FALUBAN? A FRENCH STREETI keres­kedők nagy megmozdulásra ké­szülnek . . . Egy olyan erős össze­fogásról van szó, amelynek foly­tán és amely által a jövőben si­kerül majd kivivniok a városnál bizofiyos intézkedéseket, mint például: városi parkolóhely léte­sítése a French Street környé­kén, Recreation helyiség felállí­tása, stb., amikhez a French Street-i és környéki érdekeitek­nek éppen olyan joguk van, mint a város más részeiben levő ke­reskedőknek és lakosságnak . . . Arról van ugyanis szó, hogy lép­­ten-nyomon azt halljuk, hogy a városi vezetőség milyen nagy­szerű munkát végez a parkolási és forgalmi problémák megoldá­sa irányában. Olvastunk erről már a helyi angolnyelvü napi­lapban is, hallottuk említeni máshol is, csak a French Street tájékán nem igen történik sem­mi .. . Pedig a French Street-i üzletembereknek éppen olyan szívügye például a parkolási kérdés megoldása, mint az alsó­városi kereskedőnek és nagy, cé-JÓLMENŐ hentes és mészáros-üzlet New Brunswickon, a magyar ne­gyedben eladó. Érdeklődni: Wall­­ner Mihály irodájában, 6 Scott St. New Brunswicw, N. J. Tel. CHar­­ter 9-2396. geknek. A különbség mindössze annyi, hogy a French Street-i kereskedők és üzletemberek mind New Brunswickon laknak, nem Highland Parkban, vagy New Yorkban és mind New Brunswick-i adófizetők és szavazópolgárok. Ez a körül­mény ad különös súlyt annak a megmozdulásnak és összefogási szándéknak, ami a French Streeti kereskedők és a környék lakosságának kívánalmait min­den bizonnyaPteljesülésbe fogja vinni a Városházán . . . ! A FELHÍVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswicki Szent Imre Herceg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését 1953. feb­ruár Í3-án, pénteken este 8 órai kezdettel tartja a Szent László iskola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives megj elenését. Havi illetékek szedése szintén feb. 13-án, pénteken este' 7 órai kezdettel lesz. Rendes havidij 75 cpnt és három haláleset: $2.25, összes havi illeték $3.00. Tagtestvéri tisztelettel, GÖDRI MIHÁLY, titkár. French Street környékén minde­nek előtt szükség van egy városi parkolóhelyre, mert a tulparko­­lásért kapott sok-sok ticket, a­­mit a rendőr városunk ezen “magyar utcáján” a vásárlókö­zönség autójára rak, kezd az idegeire menni nemcsak annak, aki azokat kapja, de a kereske­dőknek is, akik kosztümereket veszítenek el ezáltal . . . Szükség van azután egy recreation helyi­­, ségre is, mint amilyen a város más részeiben van már és ami­vel a városi emberek el vannak ragadtatva. A French Street környékén lakó magyarság ép­pen olyan fontosnak tartja, i hogy a gyermekeknek legyen j játszóhelye, mint a város más részében lakó szülők . . . Amikor városrendészetről, parkolási és | forgalmi problémák megoldásá- i ról van szó, a felfektetett tervek egyenlő mértékkel mértek legye­nek: ne jusson a város egyik fe­lében lakóknak több, mint a má­sikban lakóknak és amit a város épit, vagy nyújt, ne legyen kü­lönb az egyiké, mint a másiké! — A French Street-i üzletembe­rek újjászervezésének gondolata erőre kapott, a mozgalom elin­dult s annak eredményeképen a városi vezetőség majd bizonyá­ra behatóbban fogja tanulmá­nyozni mindazokat a kérdéseket és kérelmeket, amiknek megol­dása- és teljesítése iránt a French Street-iek előterjeszté­seket tesznek . . . az a két fiú, aki a második világ­háború után jött ki Magyaror­szágról, ahol a háború szörnyű­ségeit átvészelte mindkettő . . . Reméljük, hogy a marinereknél is “átvészelnek” majd sikerrel minden bajon, minden nehézsé­gen s egy szép napon majd már mint veteránok fognak vissza­emlékezni ezekre a “nehéz idők­re” is . . . Sok sikert, szerencsét kívánunk mindnyájuknak! IFJ. SOHONYAY SÁNDOR, aki a Mt. St. Mary’s College-ban folytatja tanulmányait, a Mari­­nerekhez kapott behívót. így most már két Sohonyay fiú szol­gál majd az Egyesült Államok tengerész-katonai alakulatában, 3 SZOBA\ fürdőszoba lakás gyermek­telen házasprának március 15-re kiadó. Paragh, 36 Central Ave. Tel. KI 5-1415. 3 SZOBA, fürdőszoba, olajfütéses la­kás magyar negyedben azonnal kiadó. Megtekinthető 5 óra után. 309 Townsend St. FELHÍVÁS A RÁKÓCZI S. E. NEW BRUNSWICKI 19-IK OSZTÁLY TAGJAIHOZ Fiókosztályunk íebr. 20-án, pénteken este fél 7 órai kezdettel tartja havi rendes gyűlését a So­merset utcai magyar reformá­tus egyház helyiségében, amely­re tisztelettel hívjuk a tagságot. Tagtársi tisztelettel: KOVÁCS ISTVÁN, elnök; FARKAS JÓZSEF, titkár. A VERHOVAY Segély Egy­let 52. sz. New Brunswick-i fi­ókosztálya, — amint azt Ifj. Si­mon Ádám ügykezelő közli, — megváltoztatta havi rendes gyű­léseinek idejét. Ezentúl nem minden hónap harmadik csütör­tökjén, hanem minden hónap el­ső szerdáján tartja a fiók gyűlé­seit a szokott helyen. I IBRÁNYI ELEANOR honfi­társnőnk New Brunswickon, a French St. 98 szám alatt az eme­leten a legmodernebb elektro­mos gépek segítségével szőreitá­­volitást a legnagyobb szakérte­lemmel végez, amiről lapunk mai számában egy hirdetésben tudatja olvasóinkat. *** CIPÖJAVITÓ üzletből gépek sürgő­­sen eladók. 74*2 Jersey Ave. Pe­­nyarska, Tel.: CHarter 7-6091. | legtöbb lakásban a televíziós ké- I szülék mellett, amely egyben rá- Jdió és gramofon is, megtaláljuk la zongorát, sőt más hangszere­ket is. A hanglemezszekrényben százával sorakoznak a legszebb magyar nótalemezek. A könyv­­állványon a legtöbb helyen meg­találjuk Jókai, Mikszáth és más klasszikusok müveit, diszkötés­­ben. Aztán a mindenfajta újsá­gok és képeslapok tömkelegé/ Általában minden családhoz egy­két magyar újság jár rendsze­resen, melyekre előfizetnek. A becsületben megőszült Kissek, Vargák, Kovácsok és a többiek, fárasztó napi munkájukból ha­jzatérve, a kiadós és Ízletes ma­­; gyáros vacsora után békésen te­metkeznek bele az újságok olva­­j sasaba . . . | Hónapok óta hetenként meg­ismételem ezeket a körsétákat és mondhatom, hogy kevés kivétel­lel mindenütt a fenti kép tárul elém. Rend, ragyogó tisztaság, pazar kényelem, a technika min­den vívmányával felszerelt la­kások, kiegyensúlyozott életet j élő, becsületes arcú magyarok a­­; zok, akikkel találkoztam. Igaz, j vannak közöttük sokan, akik bi­­j zalmatlanul néznek az idegenre, i de ezt nem szabad rossz néven j venni tőlük. Ezek az emberek, iámig odajutottak, hogy kényel­­j mesen berendezett lakásokban ! pihenhetik ki egy élet fáradal­­! mait. sokat szenvedtek! Sokan I becsapták őket és rendszerint j súlyos árat fizettek azért, hogy : feltétel nélkül hittek valamiben, | vagy valakiben . . . * * * Egy-egy ilyen körtétám után ismételten megállapítom: ezek az emberek értékes emberek, úgy is mint magyarok és úgy is mint amerikai polgárok! Ezek az emberek itt jó nevet szereztek magyarságunknak! Ha arra gondolok, hogy közülük sokan, valamikor csak valamelyik gró­fi uradalom napszámosai voltak, és talán akárhányan gyermek­korukban, mint kisbéresek dol­goztak egy pár csizma, 15 kiló sózott szalonna, 5 kiló só, 6 má­zsa búza, meg vagy két hold har­mados kukoricaföld évi bérért és családjukkal tán egy 20 négy­zetméteres türeletü szobában, nyolc, vagy tizedmagukkal lak­tak, akkor csak tisztelettel eme­lem meg a kalapomat előttük! Meg vagyok győződve arról, hogy ha egyszer arra kerül a sor, hogy szülőhazánkat újra felépithtejük, ezek a jó magya­rok itt egy emberként fognak felsorakozni, hogy az építő mun­kában valamiképen segítsé­günkre legyenek . . . Valóban: Ilyen magyarokra van szüksége a magyar Hazának, ha a nemzet még élni akar a következő ezer évben is! De nem szabad, hogy haragudjunk, ha az ilyen embe­rek bele akarnak szólni az or­szág vezetésébe ... A vezetésbe, amelyhez kizárólag azoknak lesz joguk, akik ma odahaza szen­vednek. . Mi, emigránsok pedig majdan csak mint segédmunká­sok működhetünk közre az or­szág uj ráépítésében . . . DEBRECZENI LÁSZLÓ VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! 7// (tg yai & "M h (ap HUNGARIAN JOURNAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents