Magyar Hirnök, 1952. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-28 / 9. szám
1952. FEBRUÁR 28. MAGYAR íIRNÖK 5-ik oldal ANYÁM, MA NEKED ÜZENEK... A dunaparti kicsi ház még csöndes, apám aluszik, mert a zsák, amelyet tegnap hordott, igen-igen beléverte az álmot. Á- lommal vesződik apám, mely súlyosabb, mint a teli buzás-zsák. Az álom: én vagyok, egyetlen fia, akiről ríiit sem tud . . . De te mégse zavarod apám álmát, anyám. Te csöndesen bújsz kiaz ágyból. Te úgyse aludtál egész éjjel, mert téged arra rendelt a sors, hogy ébren is álmodjál. Ébren, rólam: elvesztett fiadról. A gyufát keresed, mert még setét van. Meggyujtod a petrol lámpát. A sáppadt fény a rózsafüzéreden csillan meg először, a kicsiny almáriomon. Pedig fagyöngyökből van a rózsafüzér, fekete, mint az ég odakünn. Mégis csillan. Mert én vettem neked a dunamócsi búcsúban, Szentháromság vasárnapján. ...És elindulsz, anyám. Kiösonsz csendben a szobából, sántikálva, hiszen a lábad törött. Térdben törött, mivelhogy a mócsi' Mária elé egy alkalommal olyan hirtelen rogytál, hogy az oltárköveiknek arra sem volt idejük, hogy selyempárnákká váljanak. És ez is miattam történt: bujdosó fiadért, akinek az érdekében lassúnak vélted a leggyorsabb, leghirtelenebb imát is. Osonsz, anyám, sántikálsz a kiskerten át, amelyben sziromkönnyeiket is elhullatták már az őszirózsák, amiket a temetőbe szoktál vinni. És csörög kezedben a rózsafüzér, — nem is csörög, hanem cseng, csilingel, mint a harangszó, amely a rorátéra hivott. A . rorátéra mégysz, anyám. Hajnali misére. Látlak, ahogy kopott, fekete fej kendőd alól oda-odaver tekinteted a kicsike templomkeresztre, melyen először szokott megvillanni a hajnal. Siittő felől szokott jönni a fény, a Dunán túlról, a hegyek mögül, s hogyan-hogyan nem: pontosan a kereszt fémjén szocott megvillanni először,. Ezt is ;őled tudom anyám, te mutattad meg ezt a kereszten jelentkező hajnali fényt nekem, akkor résen, mikor először vezettél el a lajnali misére. Anyám, ezt az első hajnali misét sírom ma vissza! Emlék;zel-e? Bizonyosan. Ahogy ma itt mégysz, sántikálva, a Dunaparton, fel a Böszörményi-kö, sön, ahogy csörög-csilingel keledben a fagyöngyrózsafüzér s ihogy tartasz, igyekszel a temp'om iránt, a hajnali üzenettől villogó kereszt felé — tudom: most is az én első rorátémra ?ondolsz. Hó esett akkor már s a kis ködmönt adtad rám, amelyet a madari vásáron vettél. Nadrágból is a testhezálló, bársony isizmanadrágomat adtad rám, 3 emlékszem, a mosolygásod közben is könnybelábbadt a szemed, mikor a csizmanadrág ellenére a foltos bakkancsaimba zöttyentetted belé a lábamat. A csizma vételét ugyanis a következő mafari vásárra irányoztad elő, amikorra apám — halász lévén — kifogja majd az öregharcsát a Dunából. A “következő” madari vásár rég-rég elmúlt s az öregharcsa csak nem akarózott apám hálójájba kerülni. Ennélfogva történt, hogy a csizmanadrág mellé mégis a bakkancsot húztad s igy indultam veled a rorátéra. Nem volt baj az utón. A csizmanadrág a bakkancs mélyibe GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük, Hogy a szerető jó édesaanya, nagyanya, testvér és rokon, a Borsod-megyei Szendrö községi születésű és Amerikába 1899-ben kivándorolt ÖZV. BECZA FERENCNÉ született Szintai Mária 1952. február 25-én, hétfőn, 123 Prospect St. South River-i otthonában örök álomra szenderült . . . Drága halottunk kihűlt tetemét csütörtökön, február 28-án d. e. 9 órakor a Rezem Temetkezési Otthonból, ahol fel volt ravatalozva, a Szent István r. k. templomban bemutatott engesztelő gyászmise után a St. Mary’s temetőbe kisértük s ott örök nyugalomra helyeztük. Az Örök Világosság fényeskedjék neki s lelke találjon üdvösséget ! South River, N. J. 1952. február 28. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: szerető gyermekei Becza Mária, férjezett Mrs. Henry Baier és cs.; Becza Irma, férj. Mrs. John Albert Frost és cs.; Becza Ella, férj. Mrs. Charles Wilson és cs.; Becza Gyula és neje és gyermekei és Becza István és neje és gyermekei; összesen 13 unokája, valamint nővérei Miklós Istvánná, Özv. Makláry Lajosné és Özv. Bagaméri Sándorné és családjaik és kiterjedt rokonsága. EGY TEXASI városban történt;: egy volt boxbajnok súlyos testi sértés vádjával a bíróság elé került, mert állítólag leütötte barátját a bárban. A boxoló azt állította, hogy csák egy kicsit meglökte a barátját, aki be volt rúgva s azért esett el és szenvedett sérüléseket. Az ügyész azt mondta a vádlottnak, mutassa meg őrajta, hogyan ütötte meg a barátját. A volt boxbajnok erre odaállott az ügyész elé és olyan rettenetes ütést mért rá, hogy az elájult. A boxoló az esküdtek felé fordult s igy szólt: “Körülbelül tizedennyi erővel ütöttem meg a panaszost.” , SZIVES SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK New Brunswick, N. J. és környéke magyarságát, abból az alkalomból, hogy az ottani két hetilap összeolvadt és a jövőben Diénes László testvérünk kiváló szerkesztésében és kiadásában mint MAGYAR HÍRNÖK fogja magasra emelni a testvéri szeretet, a hazafias hűség és a magyar nemzeti örökség öröklángu fáklyáját ! Őszinte szívből kívánjuk, hogy az újjászületett “MAGYAR HÍRNÖK” olvasó táborában a testvér-szeretet, amerikai demokráciánk szabad szelleme s a magyar földtől örökölt, amerikai hazánkat gazdagító hűség, kitartás és áldozatkészség növekedjen és erősödjön napról-napra! Verhovay Segély Egylet Verhovay Bldg. Pittsburgh 19, Pa. 1886 — 1952 436 Fourth Ave. torkollott s akárha csizmában jártam volna : fittyet hánytam a hónak. így értünk fel a templom közelébe. Akkor mutattad meg a fénylő keresztet, amelyiken ott ragyogott a hajnal. — Ezt ne feledd el, fiam, — mondtad. — A keresztet? — toppantam meg. — Azt. A keresztet. De a hajnalt sem, amék a kereszten villog. — A kereszt a bánat, — mondtam okosan — a hajnal pedig öröm. — Ezt hogy érted? — néztél rám. — Hát úgy — feleltem pici gondolkozás után -— hogy a keresztre verték Krisztus Urunkat. — Ez csakugyan nagy bánat vét. És a hajnal miért öröm? — Azért, mert fölébreszti az embert. Kiugorhatik az ágybul s kacaghat meg játszhatik kedvire. Nem szóltál ekkor s ebből arra következtettem, hogy igazat adtál nekem. Hanem mikor beléptünk volna a templomba, megtoppantál megint s felmutattál a fénylő keresztre: — Tanuld meg, fiam, hogy a kereszt meg a hajnal egyszerre születtek. Azért szeretik egymást igy. A kereszt a hajnal elé feszül s a hajnal őt csókolja meg először. Nem értettelek. Kérdezni akartam valamit. De a templomban kigyulladtak hirtelen a gyertyák, Vilmos Mihály mester ur felbugatta az orgonát s Kukola Ferkó meg a többi legények rázendítettek, hogy “Harmatozzatok, égi magasok...” S megragadtad a kezemet s behúztál a fényes, zengő templomba. Akkor régen nem értettelek, anyám. Most már értelek. És azt izenem, rorátéra indultodban, fagyöngy-rózsaf üzéredet csillingeltetvén, miközben ott sántikálsz az édes, öreg-bus Dunamentén, — azt izenem innét : imádkozzál értem, anyám, hogy a keresztemmel együtt szülessék meg a hajnalom is. NEHÉZ FERENC A HÉT (Folyt.az 1-ső oldalról) még arról is hires volt, hogy a legszigurobbtu őrzött börtönből is kitudot szokni. Legutóbb 1947-b^i a Philadelphia közelében iivő Holmesburg börtönből szökött ki és azóta is hasztalanul keresték mindenfelé efész á múlt hétig, mikor Brooklynban két rendőrnek és egy detektivnek sikerült őt elfogrf. A hatóságok igen megörültek a szerencsés fogásnak és a tét rendőrt és detektívet sormkivül előléptetésben részestették. A dologban a legá-dekesebb az volt, hogy Sutbn két év óta lakott mintegy cét blokknyira egy brooklyni 'endőrállomástól. Mivel itt íz amerikai városokban nine; bejelentési kötelezettség, ani európai városokban nagytan megnehezíti hogy személyizonosságát valaki könnyen ^titkolhassa, azért Suttonmk sem kellett félnie attól, logy más nevet használva — oárki is gyanakodjék reá. A rendőrséggel talán nem is lett volna sejcáig baja, hacsak egy éles siemü fiatalember, ki polgár élfetben nadrágárusitó k í r eskedősegéd volt, a földalatti vasúton utazva gyanúsnak nem találta volna Sutton arcát, amit az FBI által kiadott és mindenfelé elterjesztett köriztetési nyomtatványból felismerni vélt. U- gyanazon az álbmáson ő is kiszállt, amelyiken Sutton és követte őt egy gazolin állomásig. Közben két rendőrt látva, odament hozzá, uk és közölte velük gyanúját, ami alaposnak bizonyult. Egy detektív is hozzácsatlakozott a két rendőrhöz és bekövetkezett az amerikai bünügjd krónika utóbbi éveinek legnagyobb szenzációja, az élíoghatatlannak látszó Willie Sutton bankrablónak elfogatása. ' A hét hőse a két new yorki rendőr és detektív lett, kik -a nagy örömben élfelejtették bejelenteni, hogy a tulajdonképeni érdem Schuster Arnold 24 éves kereskedősegédet illeti, mert ő hívta fel a figyelmüket Willie Suttonra. így természetesen a rendőrkapitányság sem tudott Schuster létezéséről és már készültek is a három ügyes rendőr nyilvános ünneplésre, mikor közben kitudódott, hogy Sutton elfogatásában a rendőrök csak suszterek voltak, ellenben a valódi rendőr Schuster volt. A nyilvános ünneplést természetesen lefújták, azonban a két rendőr és a detektív előléptetését az elvégzett “jó munkájukért” érvényben hagyták. Frey Gáspár MAGYAR BORBÉLY 72 Jersey Ave. Női, férfi és gyermek hajvégé* Beretválés Fej- é* arcbőr kezeié* — Shampoo — Massage Higiénikus u^varia* kiszolgálás ARTHUR RUBINSTEIN a világhírű zongoraművész vasárnap, március 2-án d. u. 3 :45- kor Newarkon, a Mosque Tjieaterben hangversenyezik a Griffith Music Foundation zongorahangversenyei keretében. Vörös Kina talán azért nem akar békét kötni Koreában, mert hivatalosan nem vagyunk vele háborúban Rendszerint senki sem örül nagyon annak, ha be kell ismernie, hogy tévedett. Mi azonban mégis örömmel ismernénk be, hogy a múlt héten tévedtünk, mikor azt irtuk, hogy Koreában a kommunista kínaiak, koreaiak, no meg természetesen a Kremlin urai nem akarnak őszintén békét kötni a Nemzetek Szövetségével. Sajnos, a héten érkezett újabb hírekből nem lehet arra következtetni, hogy tévedtünk volna. A tervbe vett de létre jönni sehogysem- képes fegyverszüneti megegyezések egyik feltétele az lenne, hogy semleges államok képviselői ellenőriznék a fegyverszünet ideje alatt a hadviselő felek frontja mögötti terepet. A kínai és koreai kommunisták Oroszországot aj ánlották egyik ilyen semleges ellenőrző állam gyanánt. Természesesen a Nemzetek Szövetségének katonai képviselői ezt a nagyon is nem “semleges” ajánlatot tiltakozva utasították vissza, mert a koreai háborúban az oroszok semlegessége éppen annyit jelentene, mint amennyit érne, ha az egér testi épségének biztosítását a macskára bíznák. A mi katonai repülőink egész az utóbbi hetekig Manchuriát nem bombázták, noha a kommunistáknak legtöbb repülő bázisa ott van. Az ő repülőik mindezideig biztonságban érezhették magukat, ha visszatérve a mi csapataink és repülőink ellen intézett támadásaikból, átrepültek a Yalu folyón, mely Észak-Korea és Manchuria között a határvonalat képezi. Ezt a reánk nézve túlságosan hátrányos előnyt a végletekig nem lehetett megadni a kommunistáknak. Mi eddig ugyanis arra a lovagias álláspontra helyezkedtünk, hogy mivel mi hivatalosan kommunista Kínával^ nem vagyunk háborúban, mert a jól felszerelt kínai hadtesteket mi csak önkéntes szabad csapatoknak tekintettük, — azért nem akartunk határsértést elkövetni a “semleges” kommunista Kínával szemben. Ezt az egyenlőtlen helyezet a végtelenségig nem lehet fenntartani, s igy most már a mi repülőink, akiket ha tetszik, — ép oly szabad csapat repülőknek tekinthet a hivatalos Vörös Kiná, mint amilyeneknek akarja ő, hogy mi tekintsük az ő hadtesteiket, — szintén el-ellátogatnak Manchuriába. Mit szól ehhez a Vörös Kina? Peipingből a hivatalos rádión e héten nagy hanggal hirdették, hogy mi azért halasztgatjuk a fegyverszünet megkötését, mert repülőinkkel bombáztatni akarjuk Manchuriát. Bocsánat ezért a rossz szójátékért, de úgy látszik, hogy a vörös kínaiaknak nem jól esik, ha Manchuriára sok bomba esik. Újabb “repülő csészealjak” A légihaderő jelenti, hogy Korea fölött repülő csészealjhoz hasonló tárgyakat láttak amerikai pilóták nagy sebességgel elszáguldani. Magyarázata egyelőre még nincs ezeknek a különös “jelenségeknek” se. 9 EGY ASSZONY megkérdezi a barátnőjét, aki nemrég ment férjhez egy özvegyemberhez, hogy sokat beszél-e a férje az első feleségéről. “Egy ideig gyakran beszélt róla, de azután abbahagyattam vele” — válaszolt a fiatalasszony. “És ezt mivel érted el?” — érdeklődött a barátnő. “Azzal, hogy elkezdtem beszélni a jövendő férjemről,” — hangzott a válasz. A világ sorsa forog kockán Truman elnök a Veterans of Foreign Wars vacsoráján tartott beszédében kij elentette, hogy a nyugati demokráciák sikeres fegyverkezésétől függ a világbéke sorsa. Egy uj háború az egész civilizációt elpusztíthatja. Nyugtával dicsérd a napot, g Előfizetési nyugtával — a lapot! Daloljunk.... Csonka Pista, a mi kedvelt dalénekesünk és a hires Kára-Németh rádió-zenekar gyűjteményéből: Túl a Tiszán faragnak az ácsok .. Túl a Tiszán faragnak az ácsok, Idehallik a kopácsolások; Eredj lányom kérdezd meg az ácsot, Ad-e csókért egy kötény forgácsot? Édesanyám, huncutok az ácsok, Igen drágán mérik a forgácsot; Kilenc csókot adtam neki érte, ’ Tizediket ráadásul kérte . . . * Még azt mondják, a Tisza megáradt, A szeretőm elment szolgálónak A szeretőm beállt szolgálónak, Ennyi bánat elég vón’ egy lónak. Gyere velem akáclombos falumba Gyere velem akáclömbos falumba, Oda várlak ölelő két karomba, Édesanyám gondol majd rád, Rózsalevél lesz a párnád A lábad nyomán kivirul a virág is . . . Nem megyek én akáclombos faludba, Ne várj engem két ölelő karodba; Van énnekem édesanyám, Aki gondot visel igáin; Lábam nyomán ki virul a virág is . Nézlek, nézlek, mint a nap a felleget, Az én szivem bánatában megreped; Egyre várlak, egyre nézlek, Sir bennem a fájó lélek . . . Házunk körül elhervad a virág is . . . Kicsi fiam, hogyha látod . . . Kicsi fiam, hogyha látod, hogy dér lepi a világot, ne bánjad, Ne sirasd a vándor-fecskét, se a hervadt levelecskét ne szánjad; A világnak ez a sorja, Hogyha a tél soh’se volna kikekelt se jönne soha utána... De ha kivirul a határ, visszatér a vándormadár, mert nincs máshol hazája . . . Kicsi fiam, hogyha látod néha sírni bus apádat, ne kérdjed, Ha majd egyszer felnőssz te is s ha majd sírnod kell néked is, megérted Távol van egy arany-ország, Fordítsd arra a kis orcád amerre van a nap arany sugára Ott van a mi boldogságunk, amit másutt nem találunk, csak vágyódunk utána . . . VAGJA Ki ! — GYŰJTSE ÖSSZE I HEART FUND BEJELENTÉS A New Brunswick Trust Co. Biztosított Részletfizetéses Kölcsönéről MI AZ? A The New Brunswick Trust Co. Biztosított Részletfizetéses Kölcsöne (Insured Installment Loan) ingyenes életbiztosítási fedezetet nyújt a kölcsönkérőnek, aki Személyi Kölcsön Osztályunk szolgálatait igénybe veszi. MI A LÉNYEGE? A The New Brunswick Trust Co. Biztosított Részletfizetéses Kölcsöne automatikusan életbiztosítást nyújt a kölcsönző személyének $2,500-ig menőleg, vagy a kölcsön fennmaradt összege erejéig, aszerint, hogy melyik összeg á kisebb. Nem kell hozzá orvosi vizsgálat. Egy “Statement of Insurance” a feltételeket magábafoglalóan lesz átadva a kölcsönkérőnek a kölcsönöszszeg felvételékor. A kölcsönt felvevő halála esetén .az Equitable Life Assurance Society kifizeti a kölcsönkérő nálunk fenálló tartozás-hátralékát $2,500-ig menően és ezzel a kölcsönző családja, illetve hagyatéka meg van kímélve e tehertől. MIT JELENT EZ? Első esetben van New Brunswickon az, hogy egy kölcsönkérő ingyenes életbizto.sitást szerezhet, amikor személyi kölcsönt vesz fel. A kölcsön dijában nem csináltunk változást. FENNÁLLÓ KÖLCSÖNÖK Az összes jelenleg érvényben levő személyi kölcsönök, melyek a New Brunswick Trust Co. könyveiben szerepelnek, Február 15-től kezdődőleg ilyen biztosítással vannak protktálva. New Brunswick Trust Co. NEW BRUNSWICK, N. J. Személyi Kölcsön Osztály A Federal Deposit Insurance Corporation tagja
