Magyar Hirnök, 1952. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1952-06-26 / 26. szám

4 MAGYAR HÍRNÖK 1952. JUNIUS 26. A közélet embere » > . . Irta: DETTRE ANDRÁ S (Sydney, Ausztrália) — Mit? Interjút velem? Már­­hogy pont rólam? Nevetséges. Menjen a Ráczhoz, vagy a Hac­­kelbruckerhez, majd azok. ők úgyis szeretnek szerepelni meg nyialtkozni, mást nem is enged­nek szóhoz jutni. Majd ők . . . — De kérem . . . — Engem ne kérjen, mert úgy sem nyilatkozom. Én egy szűkszavú, szürke, szimpla em­berke vagyok, nem riportalany. Enge mnem érdemes kiszerkesz­teni. Az, hogy titkára lettem a “Délceg Magyar Emigráns Sa­sok Egyesületének” (D. ME­SE), az mondom még nem ok az interjúra. Nem engedem eltú­lozni saját jelentőségemet, mint azt mások teszik. — A Vrancsák ur . . . — Pontosan eltalálta. Mint a Vrancsák. Hát tudja maga, hogy ki volt az a Vrancsák az­előtt? Ugye, nem tudja? Egy kupéban ment ki nyugatra Szá­­lasival, tele pofával bömbölte a rögvalóságot meg a gyökereket még a háború után is. München­ben élt, minden pénzét amerikai cigarettába fektette. Jött a krach, azaz a Marshall segély, mindene eluszott.Akkor kezdte szidni a svábokat is. Ma már nagy demokrata, Bevan beszé­deit olvassa. Különben indiai gumibabát árul, itt lakik az eme­leten. Akarja látni? — Éppen azért jöttem, hogy... — Hogy elkerülje. Megértem. Én is csak igy biccentek neki reggelente, meg este amikor le­csoszog nejével a közös konyhá­ba. A Vrancsák nem ember, megsúgom magának micsoda. — Kérem, lehet, hogy igy van, de . . . — Ne mlehet, de hotlbiztos. Totziher, mérget vehet rá, ha én mondom. Én is benne voltam az üzletben, a Camel-lal. Benne volt a Vrancsák, a Czuppinger, meg én. A Czuppin­­ger is fényes alak, most alakít­ja a hatodik egyesületét, mióta ide ette Sydneybe a fene. Pedig ha tudnk, mi volt az előtt . . . Saját szememmel láttam kijönni az AVO-tól, büszkén, kihúzva járt, mint egy páva. Most a vá­góhídon dolgozik, jól megy neki, erre vág fel. Szakmában ma­radt. •etek tülekedni. Ahhoz pofa kell, rra születnek elegen. Én tu­­lom, mire számíthatok, ha majd íazamegyek, én megdolgoztam írté. Egy bársonyszék már ki­ár. írtam is Washingtonba, hogy . . . — Nem tudom, lehet-e'. .. — Majd válaszolnak, de meg :ell próbálni. Megírtam az ame­­•ikaiaknak, hogy úgy nem lehet lolitikát csinálni, mint ahogy az >tt megy. ők még éretlenek, acskók, hangoskodók, csak pén­­ük van. Hát az nem elég, mert sz is kell. Ész barátom, ész. szóval írtam, hogy ha kell, rám számíthatnak, olcsó ember va­gyok, de csak a mert a hazámról /an szó. Ha kellek, hívjanak, cüldjenek valami kis előleget, s öpülők. Azzal a tapasztalattal, írni nekem van, nem sokan sza­­adgálnak a Fehér Házban sem. — Hálás lennék, ha kegyes­kedne . . . — Állást? Majd mutassa meg az interjút ha kész s meggondo­­om a dolgot. Lehet, hogy benyo­­nom valahova, szükség van ma­gabiztos, ügyes fiatalokra is. Minden esetere hívjon föl, vagy rjon, mert még nincs telefo­nunk. Addig is elviszem a párt­ba, hogy levegőt szívjon magá­ba. Ott majd hallhat okos dolgo­kat, nem úgy mint a többi 75 nagyar egyesületben. Nálunk /an színvonal, emelkedettség es­prit, ha tudja mire gondolok. — Ezzel kapcsolatban szeret­ném .. . — Most valami zárószavakat ikar, kitaláltam? Hát nézze, ír­ja meg, hogy nem látom sötét­nek a jövőt, hiszek a magyar virtusban, összefogásban, izé­ben . . . írjon amit akar, valami smoncát, maga az újságíró nem én, maga tudja mi kell a népnek, írja meg, hogy bár még a gu­migyárban dolgozom, máris je­lentős pozícióm van. A rakodást hagyja ki, nem fontos megemlí­teni. írja meg, hogy csak azok­ra lehet majd számítani, akik nem voltak nyilasok, szocdemek, népi demokraták, horthysták, kimazsolázott kisgazdák, szemi­­ták, parasztpártiak, kungárdis­ták, szivgárdisták. Például a cserkészek. Ezekre lehet számí­tani. — Kérném, ha lehetne . . . — Úgy érti, hogy most már mondjak is valami olyan izét, olyan * okos dolgokat, magyar­ságról, összefogásról, mifené­ről? Erről akar Írni? Na, je­gyezzen, nem bánom. Hát kérem először is az a baj, hogy sok a párt, meg a szervezet, meg az e­­gyesület. Fel kellene oszlatni va­lamennyit és csak egy marad­jon. De az jó erős. Mint a D. MESE. Ha minden magyar a­­zonnal belépne hozzánk, nagy baj már nem lehetne. Egység­ben az erő. Szeressük egymást, mert kevesen vagyunk. Nincsen rózsa tövis nélkül. Figyel? — Hogyne, de ha szabadna... — Szabad? Ki szabad manap­ság? El vagyunk nyomva, el va­gyunk borítva előítéletekkel, ö­­rökölt nyavalyákkal, terhekkel. Mindenki politizál, mindenki la­pot indít és híveket gyűjt. A bal­oldal jobb oldal lett és viszont. Mindent szabad és semmit sem szabad. Érti? Mindenki állam­titkár akar lenni, meg sajtófő­nök, esetleg hágai alkonzul. Er­ie spekálálnak, majd ha haza­mennek. Pedig érettségijük sincs, nem is párbaj képesek. — Bocsánat, de ön . . . * — Éééén? Huzza magát össze fiatalember, vagy interjút akar, vagy személyezkedni. Én? Ne­kem meg volt az államtudomá­­nyim, én már voltam valaki a közigazgatásban. Igaz, hogy a kinevezésemet a menekülő sze­kéren adták át, de főispán is vol­tam. Mi 600 év óta ipszilonnal Írjuk a nevünket. Csak hogy én nem szájalok, nem verem véres­re a mellemet, mint a Vrancsák, meg a Czuppinger, akiket még a hatodikból kirúgtak. Én egy finom ember vagyok, s nem sze­— Uram, figyelmeztetem . . . — Mit, maga cserkész volt? — Nem, de a Vrancsák . . . — A Vrancsáááák? Ne őrjít­sen. A Vrancsák cserkészei — A Vrancsákot keresem. Tartozik tiz fontommal. Hozzá jöttem, nem magához. — Miért nem szól? Te jó Is­ten, egész idő alatt beszél, mesél, nem enged szóhoz jutni, s csak most mondja meg, hogy mit akar . . . (Szabadság, Cleveland, 0.) REMÉNY1K MIHÁLY: Köt a rög Aki messzevágyik, Csak hazáig ér el, Ha nem selyemszállal: Köt a rög kötéllel, Koporsókötéllel. Aki pártos szívvel Önszivére lázad, Földalatt lel végül Ősi hazát, házat, Nyugodalmas házat. Aki tépegeti, Mint egy nyűgöt, átkot, Szivében hordozza Az a magyarságot, Igaz magyarságot. Akinek magyarul Muzsikál a vére, E bus szerelemtől Nincsen menekvése, Sehol menekvése. Majd ha a sírodon Friss tavaszi hajtás Nő, — te is belátod: így van ez jól, pajtás, így van ez jól, pajtás. A Casimir’s Lodge nyári attrakciója Zory Péter ci­gányzenekara A Catskill hegyek gyönyörű, vadregényes völgyében fekszik a hires Casimir’s Lodge (Big Indian, N.Y.) ahol páratlan ma­gyar vendégszeretettel fogadják a nyaralni vágyókat. Valóságos földi paradicsomot varázsoltak ebbe a természettől áldott völgy­be Kázmérék, akik mérsékelt polgári áron fejedelmi ellátást nyújtanak. Ragyogó tiszta és modern szobák (fürdővel, sho­­wer-rel) hatalmas ebédlő, ud­varias kiszolgálás, versenyen fe­lül álló magyar konyha Mrs. Kázmér személyes vezetésével, Ínyenceknek való pompás cuk­rászsütemények, melyek Mr. Kázmér művészetét dicsérik, a hegyek mentén fekvő privá.t u­­szoda, a sportolás minden lehe­tősége és a tágas gyönyörű So­cial Hall, - ahol esténként ci­gányzene szól és művészi mű­sort élvezhet a közönség, — mind egytől-egyig felejthetetlen vakációt jelentenek nyaralók számára. A Casimir’s Lodge legna­gyobb attrakciója azonban a mérsékelt polgári zsebeknek megfelelő árszabás. Királyi mó­don nyaralunk, de polgári ára­kat fizetünk, amely zsebünknek megfelel. Ehetünk, ihatunk a­­mennyit csak tudunk, mert bő­ségesen tálalnak (diétásoknak külön menü) és ha feljönnek a csillagok, külön szórakozást ka­punk Zory Péter cigányzeneka­rával, a folytonosan változó mű­vészek fellépésével. Fiatalok számára tágas tánchelyiség, színpaddal, ahol a művészekkel együtt maguk a vendégek is sze­repelnek. Fourth of July week-endjéré rezerváljuk szobánkat előre! ír­junk, vagy telefonáljunk a kö­vetkező címen: Casimir’s Lodge, Steve Casimir, Big Indian, N. Y. Telefon: Pine Hill 3296. Nyaralni akárhová mehet — de otthonosan élni csak a Casi­mir’s Lodge-ban lehet! 1NNEN-0NNAN A FRANCIA kormány úgy nyilatkozott, hogy Indo-Kinát nem engedi át a vörösöknek. Felhívta a szabad népeket, hogy ■Segítsék a kommunista gonosz­tevők elleni harcában. (Indo- Kinában hosszú évek sora óta folyik a harc a kommunisták­kal. A francia Idegen Légió hős katonái között igen sok mene­kült magyar fiú is van, állandó közelharcban a vörösekkel. Ezek közül többnek jár a mi lapunk is . . .) ALASKÁBAN és az északi sarkvidék közelében amerikai munkások hihetetlenül magas­nak tetsző munkabért kapnak. A valóságban azonban ott sem keresnek többet a munkások, mint idehaza, mert az árak oly magasak, hogy a kereset nagy­­részet megélhetésre megy el. Alaskában pl. egy egyszerű, szakképzettség nélküli munkás havi $400-t keres. Ezzel szem­ben egy rántottás reggeli 2 dol­lár, egy ebéd 5, vacsora 7 dol­lárba kerül. A jégsivatagokon dolgozók havi 1000 dollárt is megkeresnek, de ennek is nagy­része élelemre és más megélhe­tési célokra kel el. MÁJUS 1-ÉN a kommunisták és társutasaik New Yorkban is tüntető felvonulást rendeztek. A 8-ik avenuen végig, amerre ha­ladtak, mindenütt záptojás, rothadt paradicsom és hasonló kifejező vélemény-zápor fogad­ta őket . . . Bizony, bizony: A- merikában manapság cseppet sem népszerű kommunistának lenni... HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a Magyar Hírnökben! VAN MÉG REMÉNY... A széles napban vidáman kacsint a kékszin égre a Colosseum. És soha nem láttam Rómát. A Szajnaparton milyen boldogan repülnek a szerelmes órák. És soha nem láttam Párisi. Telihold pihen a sivatag felett s álmosan nézi a Pirámist. És soha nem voltam délen. Csak álmodozom az ágyamon egy végnemérő hideg téli éjen, Hideg kanadai éjen, s fülembe súgni már el is felejtem, hogy a tavaszra van még [remény, Van még halvány kis reményem. LAX JÁNOS TRENTON, N. J. Ujmisés görög katolikus pap Ritka magyar vonatkozású papszentelés színhelye volt a Pittsburgh melletti Munhall St. John’s Catedralja vasárnap dél­előtt. Ft. Orosz L. Lászlót, Orosz L. Lászlót, Orosz György és neje 921 So. Clinton Ave.-i közszere­tetben álló üzletember fiát szen­telte itt pappá Ft. Ivancho Dá­niel Dr. a pittsburghi Byzan­­tine-Slavonic Rite Diocese püs­pöke fényes papi segédlet mel­lett. Ft. Oroszról már megemlé­keztünk egy évvel ezelőtt azon alkalomból, hogy utolsó évi the­­ológiai tanulmányait kezdte meg, amelynek eredménye lett a vasárnapi felejthetetlenül szép és szines papszentelés, amelyre Trentonból egész kis zarándok­lat ment fel ez alkalomból. Ott volt a két örömszülő s ott volt a felszentelt pap hét fivére és két nővére. A Szent Miklós Gör. Kát. Egyházközségből autóbusz indult megtelve hívekkel, az ün­nepelt tisztelőivel, akik hazajö-Békéről sápitoznak, háborúra készülnek a vörösök az egyre vakmerőbben követelő­ző kommunista képviselőknek az arcába vágta, hogy miközben békéről sápitoznak, háborúra készülnek! — A béke szó úgy hangzik az önök szájából, mintha azt vij­­jongnák, hogy éljen a háború — mondotta a miniszterelnök a szovjetzsoldban álló vörösöknek. Ezek azzal vádolták Nehrut, hogy “eladja Indiát Ameriká­nak és Angliának.” A maguk részéről természetesen azt sze­retnék ezek a Moszkvában kép­zett ügynökök, hogy India nyis­sa meg kapuit Kina és Oroszor­szág előtt. — Békét nem lehet jelszavakkal elérni, azért őszin­tén kell dolgozni — folytatta Nehru. — Ez a vásári zsivaj, a­­mit a kommunisták csapnak a béke jeligéjével, visszatetsző minden jóizlésü ember szemé­ben. Nehru egyébként őszintén el­itéit minden háborús megmoz­dulást és a parlamentből felhí­vást intézett Ázsia összes demo­kratikus népeihez, hogy nyíltan jelentsék ki, semlegesek marad­nak, bármelyik oldalon kezdik is el az uj világháborút. — India elfogadja az ameri­kai és angol segítséget, miután azokat semmiféle feltételhez nem kötötték. Megmagyarázta hallgatósá­gának, hogy milyen előnyök származnak India népére a nyu­gati hatalmakkal kötött szerző­désekből és rámutatott arra, mint jártak a szerencsétlen kis országok, a szovjet szomszédai, melyek Moszkvával egytálból cseresznéztek. Ezek a népek most a szovjet tehetetlen vazal­lusai, munkájuk eredményét o­­roszok viszik el és nem elég, hogy nehéz robotban telnek nap­jaik, de az életük sincs bizton­ságban, szabadságukat pedig el­veszítették. A felszabadítás mé­zesmadzagát rázták az orruk e­­lőtt és akik lépre mentek, azok most béklyóba verve húzzák az igát! vet megtekintették Pittsburg­­ban az egyházmegye korszerű uj szemináriumi épületeit is, ame­lyeket cska most fejeztek be egy millió dollár költséggel a hívek páratlan áldozatkészsége foly­­átn. Ft. Orosz László ujmiséjét Trentonban mondja el junius 29-én a Szent Miklós Gör. Kát. templomban. A Public Service vállalatok évi közgyűlése A Public Service Electric and Gas Company és a Public Ser­vice Közlekedési Vállalatok igazgatósága április 22-én New­­arkon megtartott ülésén George H. Blake-t újra megválasztotta a vállalatok elnökévé. Blake 1945 óta elnöke a Public Ser­vicének. Ugyancsak újra választották a vállalat többi vezető tisztvise­lőit is. George H. Blake elnök a Pub­lic Service Electric and Gas Company évi közgyűlésén egy beszédet tartott, amelyben ki­hangsúlyozta, hogy a közlekedé­si vállalatok, ha a körülmények megengedik, nem akarják emel­ni a jelenleg érvényben levő 10 centes közlekedési tarifát és ki­jelentette, hogy ha a vállalat veszteség nélkül akarja folytat­ni működését, úgy egyes közle­kedési ágakon csökkenteni kell a járatokat. “Mi mind erről be­adványt intézünk a Board of Public Utility Commissioner­­hez, amely megértéssel teszi ma­gáévá álláspontunkat mivel tisztában van azzal, hogy a za­vartalan közlekedés fenntartása mennyire fontos New Jersey lakossága számára.” Blake kimutatta, hogy a Pub­lic Service közlekedési vállala­toknak az év első három hónap­jában k. b. $800,000 vesztesége volt. Márciusban, amely az idő­leges 10 centes ráta első teljes hónapja volt a vállalat $27,000-t vesztett. Április 12-ét megelőző hét bevétele $1,065,000 volt. “1948 óta ez az első hét, amely meghaladja az $1,000,000 bevé­telt és kilátást nyújt arra, hogy veszteség nélkül usszuk meg a helyzetet” — jelentette ki Mr. Blake. A Public Service Electric and Gas Company az év három első hónapjára Való bevételei részvé­nyenként 81c-t lehetővé a tava­lyi $1.12-höz viszonyítva. Az el­nök kijelentette, hogy a múlt év­ben az adó bevallásokat tavaly egyegsüitett alapon foganatosí­tották és hogy a közlekedési vál­lalatok sokkal több veszteséggel dolgoztak mint 1952-ben. Ismertette a vállalat villany és gáz osztályainak működését 1951-ben megemlékezve a felfo­kozott üzem teljesítményekről és ismertetve azokat az uj terve­ket, amelyeket a felfokozott igé­nyekkel szemben kell majd foga­natosítani. Bejelentette, hogy 1951-ben az uj beruházásokkal kapcsola­tos kiadásokat $52,000,000 tet­tek ki és hogy ebben az évben az erre a célra költségvetésbe vett Uj amerikások figyelmébe Királyi kincs a folyóban... Az Amerikai Magyar Segély­akció közleménye Az uj amerikások figyelmét felhívjuk arra, hogy partralé­­pésüktől számított két évig fél­évenként jelentést kell beadniok a Displaced Persons Commis­­sion-hoz, Washingtonba. (Form DPC-12). A Segélyakció, mint eddig is, most is tart készenlét­ben ilyen űrlapokat és kívánság­ra bárkinek készséggel küldünk belőle. Az űrlapok beadási ha­tárideje jnius 15-30. Ugyancsak felhívjuk a még nem állampolgárok figyelmét arra, hogy a minden postahiva­talban és Immigration Office­­ben ingyen kapható levelezőla­pon minden lakásváltoztatást 5 napon belül be kell jelenteni az idegenek ellenőrzéséről hozott törvény alapján. Errevonatkozó űrlapot (Form AR-11) szintén szívesen küldünk. Gyakran fordulnak hozzánk úgy a sponsoroló szervezetek, mint magánosok uj amerikások címéért, azonban igen sokan nem közük velünk címük meg­változtatását s igy gyakran nem tudunk megfelelő címmel szol­gálni. A szervezeteknél levelek, sőt az Immigration Service által kiküldött végleges Identity Card-ok is kézbesitetlenül fek­szenek, mert az ujamerikÁs el­költözött eredeti címéről és uj címének közlése nélkül megta­lálni nagyon nehéz. A fentiekre való tekintettel arra kérjük az ujamerikásokat, hogy levelező­lapon közöljék velünk változott címüket, hogy azt a sponsoroló szervezetekkel és őket kereső barátaikkal és ismerőseikkel al­kalomadtán közölni tudjuk. Ha valakinek további tanács­ra vagy felvilágosításra van szüksége, forduljon bizalommal a Segélyakcióhoz, hogy a leg­jobb tudásunk szerint segítségé­re lehessünk. Címünk: The American Hun­garian Relief, Inc., 246 Fifth Ave., Room 509, New York 1, N. Y. A POLIO (gyermek-parali­­zis) elleni küzdelem kezd ko­moly eredményeket felmutatni. A kitartó-munka már különvá­lasztotta a polio vírust, a kórozó baktériumot. A Lederle Labo­ratórium most ezekből a víru­sokból, illetve a vírusokkal beol­tott majmok és emberek véréből ellenszert készít, amivel további kísérlet képen gyermekeket fog­nak beoltani, hogy megállapít­sák, mennyire lehetnek hatáso­sak az ilyen immunizáló oltások. FORRESTAL volt honvédel­mi miniszter hátrahagyott ma­gán-naplóját nemcsak a nyilvá­nosság számára, de még a szená­tus belső biztonságügyi bizott­sága számára sem adják ki, a­­mely Truman elnöktől kérte a naplót . . . “Az ország érdeke kívánja igy” — mondották az illetékesek. A 29-ik ATOMBOMBA a kö­zelmúltban robbant a nevadai kísérleti terepen, ahol ezzel az eddigi legnagyobb bombával kapcsolatban fontos hadgyakor­latot tartottak. A speciálisan felszerelt katonák a robbanás u­­tán nyomban megindultak a színhelyre, de egyetlen egynek sem lett semmi baja, egy sem betegedett meg a radio-aktiv su­gárzás következtében. Ezt az a­­tombomba-robbantást a televí­ziók is közvetítették. A robbanás fénye 430 mérföldnyire volt lát­ható. kiadás kb. $84,000,000 lesz. Az igazgatóság egy évi tar­tamra a következőket választot­ta meg tagjaiul: George H. Blake, William H. Blake, Theo­dore Boettger, Robert C. Clothier, John R. Cooney, Hor­ace K. Corbin, Kenneth J. Hanau, Donald C. Luce, Thomas N. McCarter, Jr., Lyle McDon­ald, Joseph D. Scheerer, Carrol M. Shanks, Bernard M. Shan­­ley, William H. Speer, T. Wilson Van Middlesworth. Eredeti feljegyzések szerint a francia forradalom alatt a Szajnán elsülyedt XVI-ik Lajos francia király hajója, amelyen 12 millió dollár értékű aranyat és több millió dollár értékű ék­szert szállítottak menekülő a­­risztokraták. A Telemaque nevű hajót azonban a fináncok állí­tották meg és amikor a legény­ség nem engedelmeskedett a fel­hívásnak, hogy engedjék meg a hajó átkutatását, harcra került a sor, melynek során elsülyesz­­tették a vitorlást. A legénység egyrésze a vízbe fulladt, a többit kimentették. E- zek árulták el a hajó titkát, de már későn, mert a folyó feneké­re síilyedt Telemaquet nem tud­ták kiemelni. Azóta többizben próbáltak búvárokat küldeni a mélybe, hogy megtalálják a hajót és a kincsesládát, de kísérleteiket nem koronázta siker. Egy párisi szindikátus hat kutatás után megtalálta a hajót és egy búvár egy marék aranyat hozott fel, 1939-ben. Közben ki­tört a világháború és a kutatás abban maradt. Ugyanez a társa­ság most újra kezdte a kutatást és úgy látszik ezúttal sikerrel járnak. A kormány beleegye­zett, hogy a kincs tiz százalékát fizessék a kincstárba, a többi a vállalkozóké marad. 564,506 müfogat szállított ed­dig a németországi US-meg- Szállócsapatoknak egy német cég. aaessasm 1 um fi'i1"- .nBnaggasg3, Frank Van Syckle Használt Autó telep 259 GEORGE ST. NEW BRUNSWICK Tel. CH 7-4100 VARGA SHEET METAL AND ROOFING CO. Air conditioning, szellőztető, spe­ciális bádogos és mindenféle ház­tető munkát vállal. 210-216 Woodbridge Ave. CH 7-7831 Koszorúk, csokrok, vágott és cserepes virágok minden alkalomra SIMKÓ SÁNDOR és fiai Virágháza 93 Franklin Ave. Tel. Kilmer 5-4234 Sunlight Greenhouses Koszorúk — Virágok — Csokrok Bármily Alkalomra 78 LOUIS ST. CH 7-2806 ___________New Brunswick___________ MADAM LORETTA JÖVENDŐ MONDÓ Minden Ügyben Tanácsot Ad Lengyelül és Oroszul Is Beszél E hirdetés bemutatója egy­dolláros jóslást kap 25 centért Nyitva D. E. 9-től Este 11-ig 387 SOMERSET ST. New Brunswick, N. J. JULIUS BORBÉLY ÜZLET Somerset St. 240, közel a Louis Streethez Tisztaság, figyelmes, pontos kiszolgálás. Női, férfi, gyer­mek hajrágás, berctválás. Fej és arcbőrmaszálás, haj­festés, shampoo. Urbán Gyula Hazai elismert borbély és fodrász Keresse fel üzletünket I Ha saját maga hozza el | | és szállítja haza FÉL | y ÁRON tisztítjuk sző- y I nyegeit — az egyik leg- I y nagyobb szőnyeg tiszti- | A tóban New Jersey ál- 1 | lamban. !j I AZIZ HAMRAHI I ■&SONS I | Raritan Ave. és River | Road sarkán H Hajtsa be kocsiját az épület M mögötti parkoló telekre. j^; KI 5-4571 Highland Park |{j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents