Magyar Hirnök, 1950. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1950-07-27 / 30. szám

MERGED WITH THE WEEKLY REVIEW BEOLVADT LAP HETI SZEMLE VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM. THE OLDEST, LARGEST INDEPENDENT MAGYAR PUBLICATION IN THIS STATE NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, JULY 27, 1950 PERTH AMBOY * SOUTH RIVER MILLTOWN MOURER KEASBEY CHROME CARTERET METUCHEN FORDS DUNELLEN TRENTON AND VICINITY HARC A BÉKÉÉRT KOREA--HÉVIZRŐL NÉZVE IRTA : BÉKE SSY IMRE Óhazai vidéki hírek BÜN-E AMERIKAISITANI? BÁLINT LAJOS, ESPERES-LELKÉSZ KOREÁBÓL változat lanul rossz hirek érkeznek: az amerikai csapatok hősiesen harcolnak, tankokat pusztíta­nak, súlyos veszteséget okoz­nak az ellenséges sorokban, re­pülőgépeink hatásosan bom­bázzák a frontmögötti ponto­kat, a harcvonal azonban az ellenséges túlerő elől rendben bár, de folyton kénytelen visz­­szavonulni. E hirek kínos hatá­sát fokozza az a körülmény, hogy MacArthur tábornok csak néhány nappal ezelőtt jelentet­te ki, hogy az észak-koreaiak elveszítették a gyors győzelem­re való esélyüket és hogy csapa­tainkat nem lesznek képesek Koreából kiűzni. Ez a kép rö­vid néhány nap alatt megválto­zott és a washingtoni kong­resszusban többen azon félel­müknek adtak kifejezést, hogy MacArthur tábornok vélemé­nye túlságosan optimista volt. A helyzet e pillanatban, szerdán hajnalban az, hogy csapataink egy félkör alakú frontot tarta­nak, amely körülbelül 95 mér­föld széles és mindössze 90 mér­földmély. Ebben a hídfőben most már csak két fontos város van: Taega és Pusan. A front megrövidülése köny­­nyebbé teszi annak megvé­dését, viszont az ellenségnek is megkönnyíti az erők koncent­rálását. Az említett két váro­sért elkeseredett harcok várha­tók a közel jövőben, mert Pusán elvesztése egész Korea elvesz­tését jelentené. E kedvezőtlen helyzet ellenére a vezérkar ra­gaszkodik azon álláspontjához, hogy aggodalomra nincsen ok, a visszavonulás teljesen rend­ben, terv szerint történt. A leg­újabb jelentés szerint csapata­ink ellentámadásba mentek át, de ez nem az az általános táma­­más, amelyre csak hónapok múl­va kerülhet sor. TRUMAN elnök a fegyveres erőknek 600,000 fővel való kibővítését kérte és 10,516 mil­lió dollárt kért a kongresszus­tól fegyverkezésre. Ennek az óriási összegnek a fele repülő­gépekre, a másik fele a hadse­reg és haditengerészet számá­ra kell. Ezen felül az európai országok felfegyverzése is gyorsabb tempóban fog meg­indulni. THAILAND (Sziam) négy­ezer főnyi hadsereget kínált fel az Egyesült Nemzeteknek a koreai harcokban való rész­vételre. Ez volt az első csapat­felajánlás arra a kérelemre, amelyet a U. N. 52 tagjához in­tézett. Törökország 4500 telje­sen felszerelt legjobb katonáját, Ausztrália tüzérséget kínált. Több országtól az a vá­lasz érkezett, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy csa­patokat küldjenek. Svédország 200 ágyas tábori kórházat, Dá­nia tiz sebesültszállító autót, Hollandia egy hajót, stb., aján­lottak fel, de frontkatonát ed­dig csak az említettek kínáltak fel. Persze azokat is nekünk kell felfegyverezni és a harc­térre szállítani. A U. N. reméli, hogy még jönnek majd csapat­felajánlások már országoktól, az eddigi eredmény azonban nagyon kiábrándító és kétségte­len jele annak, hogy egyik sem akar harcolni, eltekintve attól, hogy egy ország anyagi helyze-Tekintse meg Amerika legszebb gáz kályháját — a Maytag Dutch Oven-t üzletünkben MAYTAG e's Thor zagy bármilyen más mosógép javítása és karbantartása gyári jótállással J. C. REDMOND 11 Easton Ave. Tel. N. B. 2-72S9 te sem engedheti meg magának a háború irtózatos költségeit. A harcolni kész emberhiány any­­nyira nyilvánvaló, hogy “nem­zetközi brigádok” toborzását vetették fel egyesek, mások pe­dig komolyan beszélnek Né­metország és Japán felfegyver­zéséről. Eltekintve attól, hogy ez az utóbbi idea a második vi­lágháború összes hősi halottai emlékének meggyalázása vol­na, nem hisszük, hogy a német és japán nép jobban tudna lel­kesedni a háborúért mint a töb­biek. A BELGA hadsereg nagy győ­zelmet aratott: a száműze­tésből visszahívott Lipót királyt oly sikeresen védte meg saját népétől, hogy a király teljes testi épségben ért a palotájába a repülőtérről. A király vissza­térése mellett csak a kormány­párt, a keresztény szocialista (katolikus) párt szavazott, mig az összes többi pártok kivonul­tak a parlamentből. A király hazatérése óta a belga nép rob­bantásokkal és sztrájkokkal fe­jezte ki nagy örömét és a veze­tők azt mondják, hogy ez csak a zavaroknak kezdete. MAGYARORSZÁGRÓL ismét többször írtak a lapok az utóbbi napokban, de ezeket a híreket óvatosan kell fogadni. Úgy látszik, hogy a termés jó volt, ha az aratás előtti pár hét szárazsága miatt nem is olyan jó, mint amilyennek ígérkezett. A háborús hírekkel kapcsolat­ban ott is volt ételhalmozás, ami ellen a kormány szigorú rendeletekkel küzd. Azután nagyobb mennyiségű élelmi­szert exportál az ország, hogy azzal fizessen a külföldről vá­sárolt anyagokért, mint ahogy azt mindig is tette. Minden or­szág azzal fizet az importált árukért, amije van és ez alól Magyarország sem kivétel, de a lakosság rendes élelmezése biztosítva van. Hévizfürdő, julius 10. — Re­mélem, nem veszik frivolitás­­nak, hogy két oly messzefek­­vÖ helyet fog­lalok össze a cikkem címé­ben, mint Ko­rea és ez a ma­gyar . csodate­vő fürdőhely, ahol most so­­kadmagammal rongy egészségemet reparálom. Korea a világ szempontjából e pillanatban nyliván fontosabb, mint Hévíz. De vájjon tényleg igy van-e? Itt Hévizén, ezen a páratlan gyógyerejü kénes-isza­pos rádiumos fürdőhelyen most nyáron legalább 20,000 ember fog megszabadulni arthritisétől vagy legalábbis annyira gyó­gyul majd, hogy friss erővel és uj életkedvvel indulhat újra ne­ki az életnek, a munkának. És Koreában ? Talán ugyanennyi ember pusztul majd el a nyár során. Fogalmam sincs, milyen erők állhatnak ott szemben egy­mással, de azt- tudom, hogy a legújabb öldöklő szerszámok “kicsire nem néznek.” Pár ezer halott... mit jelent az nehéz tan­kok, óriási bombavetők tüzé­­ben? Csak a hátramaradt szü­lök, feleségek, gyerekek tudnák megmondani pontosan, hogy ez mit jelent. De őket nem szokták kérdezni. Viszont itt, Hévizén— a számtalan fürdőhelyek egyi­kén, ahol most dolgozó emberek ingyen tölthetnek el heteket — csak be kell nézni egy — ugyan­csak ingyenes — orvosi rendelő­be, hogy megértsük, miként függ össze Korea Hévízzel. Itt azon fáradnak, hogy minden e­­gyes embert kikuráljanak, e­­gészségessé tegyenek, az életre készítsenek elő. Ott a halál les­­kelődik, a halál tör rá emberek­re, akik azt hitték, ha egyszer vége lesz annak a második vi­lágháborúnak, ők is az életre, békés életre, készülhetnek. így készültem én is a zelső világhá­ború után, amely három hasz­nos évemet vitte el a fronton, igy készült a fiam, aki hat esz­tendőt adott oda a második vi­lágháborúban fiatal éveiből, igy készültek amerikai apák és fiuk milliói, amikor levetették uni­formisaikat 1945-ben, igy ké­szültek a koreai apák és fiuk, a­­kár Északon laktak, akár Délen, amikor 35 esztendős japán rab­szolgaságból és aháboru borzal­maiból kiszabadultak. És most, öt év után? őket nem gyógyfür­dőkre küldik, hanem haláltontó harcterekre. Értik, ugy-e, ho­gyan függ össze Hévíz Koreá­val? Úgy függ össze, hogy a jó­zan emberi értelem egyszerűen nem tudja felfogni, miért kell akár koreai, akár amerikai, a­­kár bármilyen nemzetiségű em­bernek háborúban elpusztulnia vagy elnyomorodaia, amikor az egész világ lehetne “egyetlen Hévíz,” embergyógyitó és em­­bertkimélő hely, ha a világ sora valóbah az emberek millióinak akaratán fordulna meg. Itt, a fürdőhely csöndjében és szépsé­gében ez százszoros erővel tolul az ember tudatába. És elgondolkodva ezen itt a hotelterrasszon, ahol ezeket a sorokat egy vasárnap csöndjé­ben kopogtatom az Írógépemen és elnézem a békésen nyaraló és pihenő embereket, akik a régi rendben soha nem láttak “für­dőhelyet” — nagyrészt gyári munkásokat és munkásnőket — eszembe j ut három találkozásom a messzi Koreával. Az első talál­kozásom 1910-ben volt, fiatal újságíró koromban. Akkor jöt­tek a hirek, hogy Japán “beke­belezte” a Japán birodalomba Koreát. Rám volt bízva a szer­kesztőségben, hogy foglalkoz­zam Koreával és dolgozzam fel az onnan érkező híreket. Szoká­som szerint elolvastam és meg­tanultam mindent, amit köny­vekből Koreáról tudni lehet. így (Folyt, az 5-ik oldalon) A DEREKEGYHÁZI állami gazdaságban junius 24-ére min­den aratási munkát elvégeztek, sőt teljes egészében elvégezték a tarlóhántást is. Ugyanezen a napon a kenderesszigeti állami gazdaságban is befejezték az a­­ratást. KOHÁRISZENTLŐRINCEN a “Haladás” termelőszövetkeze­ti csoport holdanként 13 mázsa 36 kiló rozsot takarított be: ilyen magas termésátlag ezen a környéken még nem fordult elő. A JÁSZAPÁTI “Velemi End­re” termelőcsoport nemrégiben nyolcgyermekes p a r a sztasz­­szonyt választott elnökéül. Az uj női elnök kitünően ellátja fel­adatát és a csoport szépen fej­lődik, gazdagodik. FEJÉR MEGYÉBEN jelen­leg 103 nyári napköziotthon mű­ködik. Az otthonokban elsősor­ban a dolgozó parasztasszonyok gyermekeit gondozzák. Az ott­honok fenntartására a kor­mányzat töb, mint félmillió fo­rintot biztosított. A MECSEKI üdülőszállóban, ahová éppen egy éve utalja be a munkásokat és tisztviselőket a Szaktanács két-két heti üdülés­re, ezalatt az idő alatt 3500-an üdültek. A MONOKI földmüvesszövet­­kezet az ötéves terv keretében az elsők között kapott mozit, a­­melyet a faluban született Kos­suth Lajos emlékére Kossuth­­mozinak neveztek el. A LILLAFÜREDI üdülőt, — amely a felszabadulás előtt az a­­risztokrácia üdülője volt, ma pe­dig a dolgozó népé— kibővítik, a férőhelyek számát 300-ra eme­lik. A SZIGETVÁRI “Kossuth” termelőcsoport dolgozói felvi­rágzott vontatóval szállították be az első idei gabonát a szövet­kezeti raktárba. A lakosság lel­kesen ünnepelte a termelőcso­port tagjait, akik az országban elsőnek szállították raktárba az idei termést. (Folyt, a 4-ik oldalon) Amerikai magyar egyházi é­­letünk megérkezett az átmeneti időszakhoz. Az első generáció kezd kipusztulni. Ama borzal­mas koreai tragédia mellett, a­­mely ott és máshol végbemegy a világon, az egyéni tragédiák sem szünetelnek. Emberek ezrei hullanak el a csatákban de a civil élet nagy ütközeteiben is egymás után hullnak el a meg­sebzett vitézek. Minden magyar temetésen úgy képzelem el, mintha mi amerikai magyarok egy szomorú erdőség lennénk, á­­melyne ksorából igen gyakran zuhan le egy-egy hatalmas nagy fa. Mindnyájunk szive nagyob­bat és keserűbbet dobban a zu­hanás hallatára. Ha városunk hat magyar temploma közül e­­gyiknek a harangja halált jelez, azonnal könnyes szemekkel kér­dezzük, hogy vájjon kinek a szi­ve szűnt meg dobogni? Pusztu­lunk, veszünk amerikai magya­rok. Elmondhatjuk, hogy “leg­jobbjaink elhullanak a nehéz harc alatt.” A második és harmadik Ame­rikában született generáció nagyrészben felnőtt és számuk növekvőben van. Számottevő ré­sze minden erőlködés ellenére sem tanult és tanul meg ma­gyarul, mert a szülők vegyes nemzeti házasságban élnek. A magyar úrvacsora asztal és ol­tárok előtt áll a magyar fél, aki­nek oldalán német, olasz, len­gyel, orosz, francia, spanyol, svéd, ir, és ki tudja milyen nem­zeti háttérrel bíró .ifjút talá­lunk. Az ilyen házasságokból származó gyermekek csaknem kivétel nélkül nem beszélnek magyarul. Egyházi életünkben ott talál­juk templomunk kapui előtt az érkező' gyermeksereget. Minde­gyikről leolvasható a kevert nemzeti háttér. Gyermeki mo­solygásukon keresztül felfedez­zük bennük Isten képét és ha­sonlatosságát. “Mink Jézust a­­karjuk látni,” mondják ők. Leg-MI ÚJSÁG A FALUBAN? _______________ CSORBA Priscillát, Csorba András és neje leányát (RFD 3) eljegyezte George Bentz, íieldsboroi fiatalember. Az egy­bekelés napját még nem tűzték ki. POLGÁR Mihály és neje (9 Oxford St.) leánya, Ilonka, szombaton délután esküdött ö­­rök hűséget Robert E. Sharp, metucheni fiatalembernek a Szt. László templomban. Gerencsér Juliska volt a koszorusleány és Tóth Jenő, a menyasszony uno­kaöccse, a gyürühordozó. A déli államokban eltöltött nászút u­­tán a fiatal pár a metucheni Redfield Villageben fog lakni. A menyasszony a J&J irodájában volt alkalmazva, mig a vőlegény a J&J vattagyárának superin­tendence, a George Washington University volt növendéke. “ITT küldök én is egy dollárt Vida Ferkó számára. Maradok szeretettel a lap régi olvasója, Mrs. Teréz Hankó, 168 Hillside Ave., South River, N. J.” Ezzel a pár szóval küldte el adomá­nyát Hankó Teréz asszony ami­ért mi nagyon hálásak vagyunk. KÖZÉPKORÚ asszonyt keresünk há­­zimunkára és kis főzésre gyermek­telen házaspárhoz. Benn kell alud­ni. Referenciákat kérünk. Tel. N B. 2-7122-M. Ez az egyetlen dollár, amely a múlt héten nyugtázott két dol­­láro nkivül, szintén South Ri­­verről, postán jött be. A többi pénzt ismerőseink körében gyűjtögetjük és a szükséges ösz­­szeg kis hijjával már együtt is van. A 30 gramm streptomycin e héten el is fog menni és a jövő héten közöljük az adakozók tel­jes listáját. GÉCZI János (Woodbridge Ave., Nixon) eljegyezte Gáli Mariskát (Hágámén Heights). Mindketten a Raritan Arzenál alkalmazottai. Az esküvő idejét még nem hozták nyilvánosság­ra. A VETERÁNOK ezentúl csak legalább 5% lefizetésével vehet­nek házat. Minden készpénz le­fizetése nélkül csak olyan házak vehetők, amelyeknek építését e hó 19-ike előtt kezdték. A Vete­rans Administration egy kis négy oldalas füzetet bocsájtott ki, amely minden felvilágosítást megad azoknak a veteránoknak, akik házat akarnak venni vagy építeni. Ez a füzet városunkban a Veterans Administration he­lyi irodájánan díjtalanul meg­kapható. MEZEY Lajos magyar ügy­véd társával, Adler ügyvéddel és dr. Rieh Otto fogorvossal e­­gyütt megvették az Eisler An­dor édesanyja, Mrs. Steiner, 93 Bayard St. alatti házát és azt a pincétől a padlásig irodaépület­té alakították át. A földszinten van Mezey Lajosnak és társá­nak ügyvédi irodája, az első e­­meleten dr. Rich fogorvosé mig a -felső emelet még kiadatlan. Az átalakítás mestermunka volt, amelyet érdemes megtekinteni. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Mezey Lajos irodája a legszebb ügyvédi iroda a városban, amit nem kis mértékben magyar ügy­feleinek köszönhet. Dr. OTTO M. RICH fogorvosi rendelőjét 93-95 Bayard Street, New Brunswick, N. J. alá helyezte át Telefon: KILMER S-0989 (July 6-13-20-27) BODI József (Lawrence Brook Manor), a California State Polytechnic College repü­lő-mérnök hallgatója, eljegyezte Miss Jeanne Evelyn Ellis-t (Stelton), a highland parki bank könyvelőjét. Az esküvőt augusztus 20-ra tűzték ki. BORSODY Bélának (54 Stone St.) e hó 18-án fia szüle­tett a Szt Péter kórházban. A NEW YORK városi sorozó bizottság jelenti, hogy a soro­zásra behivott 562 közül 133 fi­­talember nem jelentkezett. A második világháború alatt soha-A Tihanyi félszigeten, a Csúcshegy lejtőin nyílik junius végén a levendula. Kékes-lilás, zöldes fény kúszik végig a dom­bok oldalán, a Cucshegy ölében, itt-ott piros, sárga fejkendők, fehér ingvállak és barnán egy­­eg yizmos férfikar villan elő. A Gyógyszerkereskedelmi Nemze­ti Vállalat dolgozói most sarlóz­­zák a levendula virágát. Csodá­latos ez, amikor virágot és illa­tot aratnak. Kedvező időjárási viszonyok mellett a 10 mázsát is eléri a termés. 1 mázsa virágból 5 kg. levendulaolajat állítanak elő. Orvosi célokra és illatszer­gyártásra használják fel a le­sem fordult elő, hogy ennyi em­ber ne tett volna eleget jelentke­zési kötelezettségének. A sorozó bizottság figyelmezteti ezeket az ifjakat, hogy súlyos büntetés vár rájuk: tízezer dollárig ter­jedhető birság vagy ötévi elzá­rás; az ilyen kibúvókat azonnal A-l osztályba teszik és amint megkerülnek, azonnal szolgá­latra vihetik; és ha nem találják meg őket, akkor szökevények­nek tekintik őket, akiknek a leg­nagyobb büntetése háborúban halál is lehet. A jogi vélemény megoszlik afelett, hogy most há­borúban vagyunk-e vagy sem. vendula virágját. Az ország szükségletét jóval felülmúlja az itt termelt olaj úgy, hogy jelen­tős exportcikk is ez egyben. Vi­lágviszonylatban fontos helyet foglal el a tihanyi telep. A hires franciaországi olajnál is jobb a magyar olaj! Mióta átvette a Gyógykereskedelmi Nemz éti Vállalat a telépet, azóta uj len­dülettel uj és jobb munka in­dult: kivágták az árnyékot bo­ritó fákat, megnövelték a (telep területét és megnövekedett a termelés. Ezzel biztosították Magyarország egyetlen leven­dula telepének még eredménye­sebb működését. AHOL ILLATOT ARATNAK többje csak az amerikai nyelvet beszéli már. Mit tegyünk? Küld­jük őket haza, azzal a magyará­zattal, hogy templomunkban csak magyarul beszélőknek sza­bad bejönni? — De nem lehet bennünket csak igy elküldeni, mert ezt a templomot a nagy­­szüleink alapították és nehéz ve­retékkel tartották fenn. Nekünk jogunk van ehez a templomhoz mint lelki örökséghez, 'válaszol a gyermeksereg. Templomunk egyháztanácsa keresztyén férfiakhoz illően igyekezett szembenézni ezekkel a lélekbe markoló reális problé­mákkal és jó indulattal kereste a megoldást. Hosszú és nem egyszer viharos vitákon keresz­tül találtuk meg, véleményünk szerint, a legjobb megoldást. Senkit sem kértünk, hogy kö­vessen bennünket. Igyekeze­tünkben senkitől bátorítást nem kaptunk, de bírálatot igen so­kat. Egyre-másra szóhoz jut, még nyilvános nyilatkozatok formá­jában is, egyesek elégedetlensé­ge az egyházközségünk “elame­­rikaiasodásával” kapcsolatban. Egyesek odáig mennek, hogy bűnnek bélyegzik, ha valaki az amerikaiasodás f o 1 y a matát “gyorsítani” próbálja. Néme­lyeknek sikerült teljes fogalmi zavart kelteni, amelyben az a­­merikaiasodást és egyházunk keresztyénebbé tételét állandó­an egymás ellen lehet kijátszani. Először is különbséget kell tép­nünk e kettő között. Mi az ame­­rikaiasodást egyáltalán nem tartjuk bűnnek, de az amerikai­­asodást önmagáért és mint ön­célt, nem tekintjük az egyház feladatának. Vannak más, kife­jezetten erre a célra rendelt szervezetek, amelyek a polgáro­sítás munkáját végezik. De amikor a szentirás szelle­méből folyó változásokat ho­zunk be és eszközlünk ki, akkor egyszerűen keresztyénebbé sze­retnénk egyházunkat tenni. Ilyenkor igen hamisan cseng a régi nóta, mely a hala­dás ellen ezt az örökös elgáncso­ló kifogást teszi: “Ne amerika­­nizáljunk!” Más dolog csupán amerikanizálni, és más dolog krisztianizálni, kér esztyénné tenni az egyházat. Némelyeknek nem tetszik az ital kitiltása. Miért amerikani­zálás ez, ha komolyan vesszük az Igét, amely azt mondja “Meg ne részegedjetek részegítő bor­tól.” (Ef. 5:18.) Az óhazában melyik templo márult italt? Má­soknak a heti boríték rendszer esik zokon. Pedig az Ige mond­ja: “A hétnek első napján min­dennek tegye félre magánál, a­­mit sikerült összegyűjtenie.” 1. Kor. 6 :2. Ez a szentirási utasí­tás megiródott még mielőtt A- merikát felfedezték... legalább Az ÁRKY PATIKA NYITVA VAN MINDEN VASÁRNAP IS EGÉSZ NAP GREENE CAPS a neve annak a hires kapszulának, amit fejfájás, hülés, idegzsába él rheumatikus fájdalom esetén me­legen ajánlunk önnek. Az orvosi receptek nagyrésze a Green Kapszula alkotórészeit tar talmazzák a fent emlitett fájdal mák csillapítására. Pénzét visszatérítjük, ha netr nyer száz százalékos enyhülést. Jöjjön be még ma és vásárol jón egy doboz Green Kapszulái 50 centért. Ha meg akar erősödni és segí­teni akarja az emésztését, kérjen RUTGERS SYKRA VAS BORT ÁRKY MAGYAR 1 PATIKA 81 French Street

Next

/
Thumbnails
Contents