Magyar Hirnök, 1950. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1950-11-09 / 45. szám

AZ ÉLŐK VILÁGA Most már ímcsut intünk a ter­mészet többi világának és figyel­münket az emberi vliágra össz­pontosítjuk. Arra az újszerű lényre, .amely feltűnt az ősvilág sárkányai, szörnyetegei, ősálla­tai, majmai között és amelyet valami már megkülönböztetett az állattól, de azért annyi min­denben hasonlít az állathoz is. Nem lesz könnyű a bemutat­kozás. Hiszen ez az ősember ép­pen olya nvad, mint az őserdő többi lakója. Hosszú haja vállá­ra omlik, tagbaszakadt testét szőr fedi (nem sokkal kisebb, mint a majmokét), hatalmas áll­kapcsa van, még a csontot is el tudja harapni. Azzal a dorong­gal sem lenne jó közelebbi isme­retséget kötni, amely a kezében van. De hiszen nincs is egyedül! A sűrűből egész sereg ember ront ki, mennek a vezér után. Vadá­szik a törzs... Valóban: egy em­ber egyedül — mit is érne ebben az ösvildgban? Ha jól megnéz­zük, akármilyen irtózatos ereje van is a mostani emberekhez ké­pest, puszta kézzel bizony nem igen vehetné fel a harcot a bar­langi sárkányokkal, az elefánt­nál kétszer nagyobb mammut­­tal, a barlangi medvével, a kard­­fogu tigrissel, az ősfarkassal, így, ha sokan vannak, még a mammutot is legyőzik. Általá­ban szeretik a mammutot, az ős­elefántot. Ha rábukkannak, sok­szor egész nap harcolnak az óri­ással, mig legyőzik, aztán nagy fáradsággal hazahurcolják a ha­talmas hustömöget és egy hóna­pig is él belőle az egész közösség. Kemény harcba került az ősem­bernek megszerezni a minden­napit... Nézzük meg most már tudo­mányosan, honnan kerültek elő az emberek. Azok, akik nem gondolkoznak tudományosan, mindenféle téve­désbe esnek. Egyesek kijelentik, hogy “az ember a majomtól származik,” mások viszont ért­hetetlen gőggel és felháborodás­sal utasítják vissza, hogy az em­bernek bármilyen köze is lenne az állatokhoz. Az, hogy az ember a ma élő majomfatják valame­lyikétől származik — képtelen­ség. Viszont azon nincs semmi szégyelni való, hogy az ember gyökerei az állatvilágba nyúl­nak. Honnan származott hát az ember? Az bizonyos — és ezt egyáltalán nem kell szégyelni, — hogy az embernek és a majom­nak közös őse volt. Volt egy olyan állat, amelyből egyik ágon a majmok származnak, másik á­­gon az ember. Csakhogy a maj­mok állatok iharadtak, az ember pedig sokkal magasabbrendü lény lett. Sokáig keresték a tudósok azt az összekötő láncszemet, amely az állat és az ember között van. Egyszer aztán Jáva szigetén különös csontokat találtak, ösz­­szeállitották a csontokat és kia­lakult belőle egy lény, amely már nem majom, de még nem volt ember. Valahol a majom és az ember között állt. Ezt nevez­ték el a “jávai majomember”­­nek és a tudomány azóta is ezt tartja az ember első ősének. Felmerül a kérdés: miért lett éppen az emberből ember, miért éppen ez az egyfajta emelkedett ilyen magas fokra? Vagy az a kérdés is felmerülhet: mi külön­bözteti meg az embert az állat­tól? Már megtanultuk, hogy a kö­rülmények alakítják az egyes fajtákat, hiszen az átöröklés tör­vényénél fogva a felvett szoká­sok, testi átalakulások öröklőd­nek az utódokban. Az ember elődeinél már akkor elkezdődött a fejlődés, amikor fán kezdtek élni. A fákon való élet jobban kifejlesztette nem­csak a végtagokat, hanem a sze­met is erősítette, a látókört szé­­lesitette. A magasban élő állatok is mindig jobban látnak, mint a­­zok, amelyek a földhöz tapad­nak. Ahogyan a látás fejlődött, úgy fejlődött az egész egy velő. Az ember elődei a fán bizonyos értelemre tettek szert, világo­sabban láttak és igy mintegy felfedezték saját végtagjaikat. Rájöttek például arra, hogy a mellső végtag nemcsak járásra és kapaszkodásra való, hanem fogni is lehet vele. Akármilyen nevetségesen hangzik, az ember RUTGERS TFL . , N. B. 2-0710 64 NEW ST., a City Parking Lot mellett PAINT CO GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér és rokon, a hevesmegyei Kompolt illetőségű VIZER JAKAB életének 66-ik és boldog házasságának 44-ik évében, hosszas szen­vedés után folyó évi november 2-án lelkét visszaadja teremtőjé­nek. Temetése november 6-án volt a Gowen-féle kápolnából és a Szent László templomból ahol father Pius Pier mondott felette megható búcsúztatót. A szent Péter temetőben helyeztük örök nyugalomra. Özvegyén kívül gyászolják leányai: Melba, férj. Lórik Istvánné és családja; Anna, férj. Gyurecz Gyuláné és cs.; fivérei: Péter (Granite City, 111.); József és cs. (Magyarország); nővére: Madeline, özv. Jakkel Ambrózné és cs. (Magyarorzság) ; rokonai: Vizer Lajos és József családjaikkal (Granite City); Vizer József és cs. (New York); unokái: Galajda Istvánné, Lórik István, Gyurecz Gyula és Joanne, továbbá rokonsága: Kovács Sándorné és cs.; Beck András és cs. (Paulsboro) és Vizer Jánosné és cs. (Magyarország); valamint az ismerősök és jóbarátok so­kasága. köszönetnyilvánítás Nem feledkezhetünk el köszönetét mondani mindazoknak akik végtelen fájdalmunkban hozzánk siettek és bármiben segít­ségünkre voltak; akik a ravatalra virágokat helyeztek; akik gép­kocsijaikat rendelkezésünkre bocsájtották; akik a halott lelki­üdvéért gyászmisét szolgáltattak; akik a halottvivők szomorú hi­vatását betöltötték; a Johnson & Johnson alkalmazottainak akik­kel a megboldogult húsz éven át együtt dolgozott; és végül mind­azoknak akik drága halottunkat velünk együtt utolsó útjára el­kísérték. AZ ÖRÖK BÉKESSÉG LEBEGJEN SIR1 HANTJA FELETT! Kelt New Brunswick, N. J., 1950. november 8-án. Özv. Vizer Jakabné és családja egyik legnagyobb élménye volt a saját kezének felfedezése. Néz­zük meg például a csecsemőt. Körülbelül 4-5 hónapos korában csodálkozva és figyelmesen kez­di nézegetni a kezét. És ez száz és százezer évekkel ezelőtt egész történelmi korszakot tett ki. CSAVAROS SÓGOR: ÉN MEG A TITKÁR No, ezt hallgassák meg, ha van idejük. Úgy gondolom, hogy maguk nem igen ismerik Üregi Ferit, a mi Termelő Szövetkezeti Cso­portunk titkárát. Közönségesen a titokzatos üreginek hívták a faluban, mert ez volt a szavajá­­rása: — Erről nem pyilatkozhatom. Egyszer az öreg Csugari meg­kérdezte tőle, hány óra, annak is azt mondta: — Erről nem nyilatkozhatom. Pünkösdkör műkedvelő előa­dást rendezett a földműves ifjú­ság. A Gőre Gábor az illemhe­lyen cimü bohózatot adták elő. Ezen az előadáson hét néző volt összesen. Azért nevezem' őket nézőknek, mert egész idő alatt az órájukat nézték, hogy mikor lesz már vége az előadásnak, Másnap megkérdeztem üregit: — Hogy adhattatok elő ilyen szamárságot ? — Erről nem nyilatkozhatok — felelte Üregi. — Ühüm — mondtam. — Oszt, hogy álltok a könyvtárral? Hány könyvetek van? — Rengeteg sok — mondta Üregi. — Egy sincs — szólt közbe Csugari Pista. — Akkor ugylátszik tévedtem a számolásnál — morogta Üregi. — Hát a munkaversennyel, hogy állnak a tagok? — Egyelőre nem mondhatok semmit, át kell még beszélnem a dolgot. — Hát a tagtobdrzással mi van? — Egyelőre nem mondhatok semmit, azt is át kell még be­szélnem. No, gondoltam, a titokzatos Üregiből úgyse veszek ki sem­mit, gyerünk be a TSzCs-be. Bent a helyiségben találtam egy töröttlábu pingpongasztalt, egy pakli kártyát, meg egy ha­mutartót. Volt még a helyiség­ben egy egér, meg egy macska, csendesen egyetértésben üldö­géltek egymás mellett. — Mi ez ? —% kérdezem csudál­­kozva Csugari Pistától. — Beteg ez a macska ? — Kutyabaja — mondta Csu­gari. — De nem bolond megenni azt az egy szál egeret. Ha az nem volna, halálra unná magát, mert ide hétszámba be nem jön senki. Azután leültünk Csugari Pis­tával a pinpongasztal mellé. A- mikor rákönyököltem, felfor­dult. Kétszer felállítottuk, de az­tán Csugari Pista méregbejött és a lapjára állította, hogy a lá­ba az ég felé állt. — Most borulj fel, büdös —■ mondta. Többet nem is borult fel az az asztal. Vagy két óra hosz­­szat beszélgettünk Csugarival, osztán elindultunk hazafelé. A macsaka szomorúan nézet utá­nunk. Két hét múlva találkoztam megint üregi Ferivel. — Mi újság a TSzCs-ben? —• kérdeztem tőle. — Erről nem nyilatkozhatom — mondta a titokzatos Üregi. — Azt mondják, hogy megin­dult a tagtoborzás. — Én nem tudok róla. — Meg munkaverseny is meg­indult. —Arrul se tudok. — Kezd bekapcsolódni a falu a szövetkezeti munkába. Gyanakodva nézett rám: — Hol hallottad ezeket a dol­gokat? — A TSzCs-ben. — Mikor voltál bent a TSzCs­ben? j ' — Tegnap. Hát te? — Hány óra van most? — Félöt. — Akkor két héttel ezelőtt. De most csakugyan bemegyek, mert ugylátszik mindenféléket csinálnak a hátam mögött. El is indult, de pár lépés után találkozott Kosaras Ambrussal, a kulák fiával, oszt bementek együtt a kocsmába. Gondotlam, megvárom őket, de aztán elmen­tem. Nem is lett volna jó, ha megvárom őket, mert később megtudtam, hogy éjfélkor jöttek ki. Két hét múlva eljött hozzám Csugari Pista. Bevitt a TSzCs­­ba. — Megfogadtuk minden taná­csodat — mondta. — Most néz­zél széjjel itten! Rákönyököltem a pingpong­asztalra. — Mi az? — csudálkoztam.— Mi baja az asztalnak? Miért nem dől össze? — Megcsináltattuk —mosoly­gott Csugari. —x Hát azok ott mik a szek­rényben ? — Könyvek. Hatvan kötetünk van már. Akkor eszembe jutott az egér. — Hát az egérkével mi van? — Megette a macska. Minden este tele van a TSzCs, nincs már rászorulva az egér társaságára. Itt az állami gazdaság, meg a gépállomás egész fiatalsága is. S versenybe elsők vagyunk már a járásban. A beszolgáltatás terén sem fogunk lemaradni, sőt! —Hát a pakli kártya hol van? — Elvitte a Borszéki. Az övé volt. Azt mondta, nem hagyja itt a kártyáját, ezentúl máshol fog kulturmunkát végezni véle. Akkor lépett be az ajtón Üregi. — Mi ez ? — esett le az álla. — TSzCs — mondta csende­sen Csugari. — Hát az mi ott? Azok köny­vek? — Ja igaz — mondta Csugari. — El is felejtettem mondani, hogy már van hatvan könyvünk. — Azok ott mit csinálnak, a­­zok az idegenek? — Ja igaz, el is felejtettem mondani, hogy bekapcsolódtak. — Hát az a versenytábla ott a falon? — Ja igaz, el is felejtetem mondani hogy folyik már nálunk is a verseny. — Oszt velem, a titkárral nem is közlitek? — jött méregbe a ti­tokzatos Üregi. — Ja igaz, elfelejtettem meg­mondani, hogy már öt napja nem vagy titkár. GYÁSZJELENTÉS Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy sze­retett rokonunk, a Veszprém megyei Naggyimat illetőségű FARKAS KÁLMÁN életének 70-ik évében folyó évi november 3-án rövid betegeskedés után rokonának, Körmendy Gábornak otthonában örökre le­hunyta szemeit. Unokatestvérein kívül gyászolják a távolabbi rokonok, ismerősök, szomszédok és jóbarátok sokasága. Temetése november 6-án volt a Gowen-féle halottas háztól az Elmwood sirkertben nt. Varga Emil református lelkész szertartása mellett. köszönetnyilvánítás Mély fájdalmunkban sem feledkezhetünk meg mindazon jó­­lelkekről akik megpróbáltatásunk nehéz óráiban segítségünkre siettek; akik a ravatalra virágokat helyeztek; akik gépkocsijukat rendelkezésünkre bocsájtották; akik a halottvivők s?:omoru hiva­tását betöltötték; és végül mindazoknak akik drága halottunkat velünk együtt utolsó útjára elkísérték. Külön köszönetét kívá­nunk mondani nt. Varga Emil lelkésznek rendkívül szép és meg­ható búcsúztatójáért. ^ BÉKE PORAIRA; LEGYEN ÁLMA CSENDES! Kelt New Brunswick, N. J. 1950. november 8-án. Körmendy Gábor és családja és a Rokonság. A magyar uszók nagyszerű verseny­­eredményei A magyar uszósport eddigi történelmében páratlan rekord­sorozatot ért el az utolsó két hét alatt. A magyar uszók két világ­rekordot, két Európa-rekordot és 17 országos rekordot javítot­tak meg. A 3x100-as női vegyes­váltó a hollandok három év óta fennálló világrekordját javítot­ta meg, Novák Éva pedig a 200 méteres mellúszásban a holland van Vilet ugyancsak évek óta fennálló világrekordját adta át a múltnak. A 4x100-as férfi gyorsuszó-staféta két Ízben is megjavította az Európa-rekor­dot. A magyar uszók nagyszerű e­­redményeiről a szövetségi kapi­tány a következőket mondta: — Rendszeres egész évi ko­moly munka eredménye ez a re­kordsorozat. Éluszóink és leg­jobb edzőink áttértek az uj ed­zési rendszerre, illetve annak ta­nítására. Ma már nincs egyetlen magyar úszó sem, aki kizárólag a saját uszónemében edzene. A hátuszók éppúgy edzenek a mell­úszásban, mint a gyorsuszásban. Számomra külön örömet je­lent, hogy az élgárda mellett már ott van az igen erős máso­dik vonal, majd a harmadik: az utánpótlás gárda. Most rövid pi­henő következik. Decemberben két-három versenyen szerepel­nek az uszók, január végén pe­dig megkezdjük újra a rendsze­res munkát. Egy és más a rákról Ha attól tart, hogy netalán rákja van, kérjen információt e címtől: Medical Director, Ame­rican Cancer Society, New Jer­sey Division, Inc., 9 Clinton St., Newark 2, N. J. Ez a dm tu­datni fogja, hogy hol kaphat szakszerű vizsgálatot s kezelést. leggyakrabban gyermekekben fordulnak elő. Ha egy vagy mindkét szülő rákban hal meg, ez nem jelen­ti azt, hogy a gyermekek is rá­kot fognak kapná Sok rákban elhunyt szülő gyermeke so­hasem kap* rákot és sok olyan család van, amelyben soha sem volt rák és egyszerre valame­lyik családtagban rák fejlődik ki. Frey Gáspár MAGYAR BORBÉLY 72 Jersey Ave. Női, férfi é* gyermek hajvégé» Beretvélés Fej- és arcbőr kezelés —— Shampoo — Massage Higiénikus udvarias kiszolgálés DAVIDSON BROS WINES & LIQUORS Phone N. B. 2-0065 45 PATERSON ST. NEW BRUNSWICK, N. J. DAVIDSON Saját Gyártmányú SPECIÁLIS — EXTRA DRY — VILÁGOS ÉS KÖNNYŰ SÖR 249 24 üveget tartalmazó dobozban DEPOSIT NÉLKÜL — NEM KELL ÜVEGET VISSZAHOZNI KIZÁRÓLAGOSAN CSAK DAVIDSONNÁL KAPHATÓ A férfiakban és nőkben elő­forduló rákos megbetegedések között nincsen alapvető kü­lönbség, de a száj üreg, torok, nyeldeklő, gyomor, végbél, hör­gőcső, tüdő, vese, húgyhólyag, bőr és agy rákja gyakoribb fér­fiakban, mint a nőkben. És ter­mészetesen a prosztata és fér­fi nemzőszervek rákja csak férfiakban fordulhat elő. Nincs az emberi életnek oly kora, amely mentes volna a ráktól. Bizonyos fajta rákok a FREY’S Auto Paint Shop AUTÓ FESTŐ MŰHELY MINDEN FESTÉKÜNK EGY MESTERMÜ ! Autója e műhely tulajdonosának szakértő személyes figyelmében részesül. Ez a mester büszke a munkájára és elég időt szentel a jó munkára. KEMENCÉBEN ÉGETETT ZOMÁNC VAGY FÉMSZERÜ FÉNYEZÉS AZ ÖN ÁLTAL KIVÁLASZTOTT SZÍNBEN! Az égetés sima, tartós mély fényt ad kocsijának amely jobban állja az időjárást. Műhelyünk Könnyen Megközelithető 16 BAIER AVENUE, FRANKLIN TOWNSHIP 100 lábra a Hamilton St.-től — A Tüzoltóházzal szemben TELEFON N. B. 2-0113 Ha betegápolóra van szükség A Vörös Toll gondoskodik betegápolókról is. A Community Chest számtalan intézményt támogat. Feladatának teljesítésére pénzre van szüksége. Nemde tó ön is adakozik? Hogy egész évre elegendő legyen E hirdetést fizeti a PUBLIC SERVICE A-326-50 A ______________________________ MAGYAR HÍRNÖK 1950. november 9.

Next

/
Thumbnails
Contents