Magyar Hirnök, 1950. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1950-08-10 / 32. szám

MERGED WITH THE WEEKLY REVIEW BEOLVADT LAP HETI SZEMLE ___________ ______ I ■ ■ ■■ ......■l"»-ggSgl VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM THE OLDEST, LARGEST INDEPENDENT MAGYAR PUBLICATION IN THIS STATE___________NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, AUGUST 10, 1950 PERTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN MOURER KEASBEY CHROME CARTERET METUCHEN FORDS DUNELLEN_____TRENTON AND VICINITY______ HARC A BEKEERT PESTI NAPLÓ IRTA: BÉKESSY IMRE EZEKBEN A KOREAI NA­Hogyan Válunk Amerikaivá? Könyvszemle, irta Stephen Pierce A NYÁRI vakációk miatt la­punkat ezen a héten szerdán kellett nyomtatnunk csütörtök helyett és amikor e sorokat ír­juk, kedden éjszaka, Koreában egyszerre két offenziva van folyamatban: egy délen, mely­ben az amerikai csapatok a támadók és amelynek célja Csinju elfoglalása és egy má­sik a front nyugati és észak­­nyugati részén, amelyben az északkoreaiak a támadók és a melynek célja Taegu elfoglalá­sa. A déli offenziva vasárnap indult meg, de az északiak ide­jében tudomást szereztek róla és a támadás megindulásának pillanatában ellentámadásba mentek át amivel sikerült a tá­madást az első nap annyira megzavarni, hogy csapataink csak néhány mérföldre tudtak előremenni. A második nap 8- 10 mérfölddel szorították hátra az északiakat, akiknek a har­madik nap sikerült az offenzi­­vát csaknem telj,esen megállí­tani, de a támadás a következő napon uj erőre kapott. Ez az offenziva a főhadi­szállás szerint nem volt az a nagy, teljes erejű támadás, a melyet Amerika oly türelmet­lenül vár, hanem csak egy ki­sebb, helyi jelentőségű táma­dás az ellenséges nyomás eny­hítésére Puszanhoz, e fontos kikötőhöz legközelebb eső fronton. Ez a támadás mégis nagyjelentőségű, mert az első jele annak, hogy most már any­­nyi katonánk van Koreában, hogy a folytonos védekezés és visszavonulás SLIán ellentáma­dásra is gondolhattunk. De nem kisebb jelentőségű az északkóreaiak támadása sem, , mert az Északnak sikerült je­lentékeny erőkkel átkelni a Natkong folyón, amelyet a leg­erősebb természetes védelmi vonalnak tartottunk, amely mögött csapataink aránylagos biztonságban és könnyedséggel meg tudják akadályozni az el­lenség előnyomulását. Igaz, az ellenségnek az eddiginél hosszabb időre volt szüksége az átkelés megszervezésére, de megszervezték és sikeresen végre is hajtották és amikor e sorokat Írjuk, Taegu veszély­ben van. Ennek a városnak el­vesztése a nyugati és északi front további visszavonását tenné szükségessé. Ez az oka an­nak, hogy az amerikai és délko­reai csapatok minden erejükkel ellenállnak és a legfrissebb hí­rek szerint a támadók javarészét sikerült is visszaszorítani a fo­lyó túlsó partjára. MCARTHUR tábornok jelen­tése szerint még Taegu el­vesztése esetén sincs ok aggo­dalomra, mert egyes állítólag beavatott vélemények szerint MacArthur a koreai háború megkezdése óta azt tervezte, hogy Puszán körül egy 25 mér-Az ÁRKY PATIKA | NYITVA VAN MINDEN VASÁRNAP IS EGÉSZ NAP greenT caps a neve annak a híres kapszulának, amit fejfájás, híilés, idegzsába él rheumatikus fájdalom esetén me' legen ajánlunk önnek. Az orvosi receptek nagyrésze a Green Kapszula alkotórészeit tar talmazzák a fent említett fájdal mák csillapítására. Pénzét visszatérítjük, ha nett nyer száz százalékos enyhülést. Jöjjön be még ma és vásárol jón egy doboz Green Kapszulái 50 centért. Ha meg akar erősödni és segí­teni akarja az emésztését, kérjen RUTGERS SYKRA VAS BORT Á p Y V magyar A I\ IV 1 PATIKA 81 French Street földes körben erős védelmi vo­nalat építsen ki. Ez a védelmi vonal állítólag most már elké­szült és ezt a vonalat képesek leszünk minden támadással szemben tartani mindaddig, a mig elég erősek leszünk az ál­talános, nagy támadás megkez­déséhez, amely azután nem fog megállni mindaddig, amig az északiakat a kiindulási pontjukhoz vagy azon túl is nem szorítottuk vissza. Nem tudjuk garantálni, hogy had­vezetőségünknek valóban ez volt-e az elgondolása, de a kö­zeli napok meg fogják adni rá a választ. A KÓREAI háború nemcsak a harctéren, hanem ez Egye­sült Nemzetek Biztonsági Ta­nácsában is nagy hévvel folyik. Jacob Malik, a Tanácsnak au­­gusztusi elnöke, minden adott alkalommal megismétli, hogy a Kínai Népköztársaság delegá­tusa nélkül a Tanács határoza­tai érvénytelenek és ha a Ta­nács igazán véget akar vetni a háborúnak, akkor Kina jogos képviselőjén kívül Északkorea képviselőjét is meghívják a problémák rendezése érdeké­ben. A szovjet delegátus és el­nök javaslatait a múlt héten egymásután négyszer is lesza­vazták, az amerikai újságok mégis úgy látják, hogy a szov­jet álláspont “propaganda győ­zelmet” aratott, különösen Ázsiában, de sok európai or­szágban is, mert egyre világo­sabb lesz, hogy békés megoldás csak a kínai nép képviseleté­nek és a szovjet delegátusok részvételével lehetséges. Min­den más megoldás viszont csak háborúhoz vezethet. A JAPÁN igazságügyminiszté­­rium jelentése szerint Mac­Arthur tábornok utasítására eddig 121 baloldali (leftish) újságot tiltottak be Japánban. A “JEHOVA Tanúinak” neve­zett vallásos szekta New Yorkban megtartott világ­­(Folyt, a 3-ik oldalon) CSÖRGŐ (Chergey) Edward (507 Hamilton St.) eljegyezte Vági Judith monmouth junc­­tioni hajadont. Az esküvőt ősz­szel fogják megtartani. KÁLMÁN Zoltán (56 Jersey Ave.) ,a Home News alkalma­zottja eljegyezte Szerémi Luj­zát (137 Lexington Ave.), a Wool worth üzlet alkalmazott­ját. PUTNOKY Lajos és neje (Bonhamtown) leánya, Bors Irénke, szombaton esküdött örök hűséget William Joseph Lobichusky-nak (Sheppton, Pa.) a J & J gyár alkalmazott­jának, a Szt. László templom­ban. Brunner Alma énekelt és a kedves nővérek szolgáltatták a zenét. Az esküvő után száz­­terítékes lakzi volt a bonham­­towni Szt. Margit Mária terem­ben. A fiatal pár a Pocono he­­.gyekben eltöltött nászút után a menyasszony szüleinek házá­ban fog lakni. NEW Brunswick rendőrsége és tűzoltói 35 és 55 év közötti egészséges férfiakat keresnek a rendőr- és tűzoltó tartalék PÓKBAN határoztam el, hogy fogom f ölj e­ilyen naplóban jegyzni, amit f ö 1 j e gyzésre érdem esnek tartok. Úgy jutottam arra, hogy rádöb­bentem, milyen gyorsan rohan­nak az esemé­nye. Tizenkilenc óra választja el az időszámításban Koreát Buda­pesttől. Úristen, m iminden tör­ténik 19 óra alatt! Mire a leve­lem légipostán eljut innen A- meirkába: négy-öt nap. Mire megj elenik a lapban, amit írtam, legalább egy hét. Néha, ha meg­érkezik a “Magyar Hírnök” — ami rendesen két hetet vesz i­­génybe — magam is elcsodálko­zom azon, milyen időszerűtlen­nek tűnhetik más események mellett az amerikai magyar ol­vasó szemében, amit én okvetle­nül közlendőnek tartottam. Már majd háromhetes volt a koreai háború, amikor megjelent az uj magyar szépirodalomról szóló cikkem. Az olvasó joggal kér­dezhette: meg van ez a Békessy bolondulva, hogy szépirodalom­ról ir, amikor bennünket itt A- merikában legföljebb ha az ér­dekelne, hogyan hat ez a háború odaát az óhazában? Az újságíró­nak, aki innen amerikai magyar hetilapot tudósit a rohanó ese­mények árjában alig marad más hátra, mint naplószerüen, rövi­den f ölj egyezni amit a följegy­­zés pillanatában látott és gon­dolt. Persze, még igy is meg van­nak a veszélyei az idővel való versenyfutásnak. Karinthy Fri­gyes, a nagy magyar iró és drá­ga barátom mindenről csinált egy kis följegyzést a noteszába, amiről azt hitte, azzal érdemes lesz foglalkozni. Többnyire csak egy félmondatot vagy egy szót: emlékeztetőül. Aztán gyakran előfordult, hogy csodálkozva ült notesza előtt és elgondolkodott, mi az ördögnek irta fel azt a számára, akik ellenséges bom­bázás vagy szabotázs által oko­zott szerencsétlenség esetén ezeket a hatóságokat kisegíte­nék. Jelentkezési iveket a rend őrségen vagy a Codwise ave­­nui tűzoltó épületben lehet be­szerezni. A jelentkezőket ké­sőbb fogják értesíteni, hogy el­­fgoadták-e szolgálatukat és hogy mikor jelentkezzenek gyakorlatra. gyakorlatra. Itt említjük meg, hogy az állami védelmi bizott­ság beosztása szerint a környék­beli városok atombombázása e­­setén New Brunswick lakosai­nak 33318 menekültet kell befo­­gadniok és ideiglenes hajlékkal ellátniok. BACSKÓ Mózesné (178 Townsend St.) megvette a 65- 67-69 French St. alatti kéteme­letes épületet, amelyben három üzlet és 12 lakás van. Varga Tamás volt a real estate ügy­nök és Adler & Mezey az ügy­védek. BÁLINT Lajos ref. lelkész és neje (22 Schuyler St.) a múlt héten, megkezdték rendes évi négyhetes vakációj ukat. szót, mondatot vagy gondolatot. Halála után száz és száz ilyen föl jegyzés maradt noteszában a­­minek értelmét szellemi hagya­tékának rendezői képtelenek vol­tak megfejteni. Kiszakadtak az időből, nem volt már értelmük, nem jelentettek semmit. Ha mostanában amerikai lapot ol­vasok, majd minden cikknél ezt az óvatos megjegyzést találom: “feltéve, hogy a koreai háború nem terjed tovább." Vagy: “bar­ring World War III.” Én szentül hiszem, hogy nem lesz Ill-ik vi­lágháború. De ki vagyok én, hogy teljes biztonsággal jósol­jak valamit, amit a világon talán senkise tud biztosan? Viszont: az élet folyik tovább és ebben az országban nem napokra, hanem ötévekre és békés jövőre tervez­nek mindent. De ,természetesen itt is: “barring Wyrld War III.” Az újságíró számára ebben a versenyfutásban az idővel alig marad más hátra,1 mint megmu­tatni, mit tartott egy óhazai ma­gyar újságíró itt Pesten, itt Ma­gyarországon szükségesnek be­írni a noteszába a koreai háború rohanó heteiben é$ a “hideg há­ború” már nem is tudom hánya­dik évében. A KOREAI háborúval kap­csolatban ma az a lir gondolkod­tatott el legjobban, hogy az a 16 főnyi orvos és ápolónő-csoport, amely a hét elejéi indult el in­nen Észak-Koreáki. már meg is érkezett a harctérre. Pár nap és 16 magyar eljut innen Pestről Koreába! Ne gondoljunk egy pillanatig arra, hogy Észak, vagy Dél-Koreába repültek-e eze ka magyarok. Egy bizonyos: betegeket, sebesülteket fognak gyógyítani, ápolni. Nem fogják kérdezni a sebesülttől, hogy észak, vagy délkoreai-e, ameri­kai, ausztráliai vagy akármilyen nemzetiségű, hanem csak, azt: “Hol fáj, hol lehet segíteni?” Biztos, hogy amerikai katonák is kerülnek majd aykezük alá és biztos, hogy éppen olyan szere­­(Folyt, a 2-ik oldalon) A HÁBORÚS veteránoknak kormányköltségen való iskoláz­tatása 1956. julius 25-én meg fog szűnni teljesen és 1951. ju­lius 25-ike után már senki sem kezdhet uj tanfolyamokat. Ki­vételt ezen dátumok alól csak az.ok képezhetnek, akiknek ta­nulmányait az újbóli besorozás és szolgálat teszi lehetetlenné. ENNEK az évnek az első hat hónapja alatt 600 millió mér­földdel többet utaztak New Jersey állam autósai, mint a múlt év első felében. Ennek megfelelően az idén 291 ember halt meg autószerencsétlensé­gek következtében a múlt évi 258-cal szemben. A legtöbb szerencsétlenség oka közönsé­ges hanyagság és figyelmetlen­ség. PAKAY Elemér (Lindenau) a jövő héten az arizonai Pho­­nixbe utazik ahol meghatározat­lan ideig fog maradni. SZERETNE egy állandó jó otthont? Gyakorlott házvezetőnőnek külön szobát adunk fürdőszobával. Jó fizetés a megfelelő nőnek. Egy gyermek és két felnőtt. Jó referen­ciákkal kell rendelkeznie. Telefo­náljon N. B. 2-1958 vagy 2-2044. STRANDHAJÓ A “Felszabadulás” nevű, 1200 személyt befogadó gyö­nyörű dunai hajót átalakították strandhajóvá. Hogy a strando­lok kényelmesen pihenjenek, csak 600 jegyet adnak ki egy­­egy útra. A hajón hat nagy zu­hanyozót állítottak fel és tus­­solás után nyugágyakon és deszkapihenőkön napozik a strandoló. A jegyek árát rendkí­vül olcsón állapították meg és minden szülő két 10 éven aluli gyermeket ingyen vihet ma­gával. A gyermekek részére külön helyiségek vannak, hogy délutáni pihenőjüket biztosít­sák. A hajón az Utasellátó gon­doskodik ételekről és italokról, rendes napi áron s igy az uta­soknak még élelmet sem kell magukkal vinniök^ ÚJJÁÉPÜLT A BUDAPES­TI SZENT ISTVÁN BAZILIKA A budapesti Szent István Bazilika a világ 12 legneveze­tesebb temploma közé tarto­zik. A bazilikát 100 évvel ez­előtt kezdték épiteni és a leg­kiválóbb magyar festő és szob­rászművészek, mint Yobl, Lotz, Fadrusz, Feszthy, Székely Ber­talan, Benczúr, Strobl, Deák- Ébner, Vastagh György járul­tak hozzá munkájukkal, mű­vészi alkotásaikkal. A második világháborúban a Bazilika számos sérülést szen­vedett. A magyar népi demok­rácia már az első időszakban jelentős támogatást nyújtott az egyháznak a Bazilika helyre­­állítására. Az áldozat-vállalás­ból kivette a részét a főváros is. (Folyt, a 4-ik oldalról) TESTVÉRISÉG I. W. O. Biztositó és Beteg­­segélyző Egylet 1058-ik Osztálya rendes havi gyűlését e hó 15-én, kedden este 7 órai kezdettel tart­ja meg a 286 Somerset St. alatti Locandro teremben. Havidijak csakis a gyüléste­­remben fizethetők. Tisztelettel, SZATHMÁRY Gyula ev. lelkész és családja e hét elején visszatértek Bostonból ahol a tiszteletes asszony fivérét láto­gatták meg. LENKEY Károly és családja (59 Simplex Ave.) egy hetet töltötttek Camp Osborneban a­­honnan a napokban tértek visz­­sza. BALOGH Jánosné, szül. Ho­­neskó Magda, a múlt pénteken városunkba érkezett Los Ange­lesből, hogy testvéreit, rokonait és sok barátját és barátnőjét meglátogassa. Testvérénél, Né­­methy pánielnénél lakik (448 Woodbridge Ave) ittartózkodá­­sa alatt hat éves fiával és 8 és 11 éves leányaival együtt. Úgy Némethyék, mint a többi test­vérek, Honeskó János, András és Gyula és a Newarkon lakó Nagy Elek sógor családjaikkal együtt nagy szeretettel veszik körül a kedves látogatókat akik egy hónapig számítanak ittma­radni. FEHÉR Mihálynénak (Perth Nagyon értelmes kis könyv került most piacra. A cime: “Becoming American” (Ho­gyan Válunk Amerikaivá?). A newyorki Bureau of Inter­­cultural Education sorozatá­nak egyik kiadványa ez a munka, amely nem arra tanít, hogyan lesz belőlünk ameri­kai polgár, hanem arra, ho­gyan válunk amerikaivá. Nem jövendőbeli állampolgárok ké­zikönyve, hanem a bevándor­lásról, a bevándorlók alkal­mazkodási kérdéseiről, az el­ső és második generációs a­­merikaiak közötti súrlódá­sokról beszél. A szerző: Irene D. Jaworski, második generá­ciós amerikai, elemezi, mit je­lent az “amerikainak lenni.” Azt hirdeti, hogy ha ezt a fo­lyamatot jobban megértjük, közelebb kerülünk ahoz az eszményhez, hogy egységes, oszthatatlan nemzet válj ék belőlünk. Az első fejezet egy első és második generációs ameri­kaiakból álló családot mutat be. Az összeütközés akkor áll elő, amikor a gyermekek, hogy az iskolában és maguk társa­dalmában szívesebb fogadta­tásra találjanak, ellenzik a szülők szokásait, amelyeket az óvilágból hoztak magukkal. “Miért nem akartok ameri­kaiak lenni?” — kérdezi a kis fiú az anyjától, amikor az szeretettel becézi őt a saját anyanyelvén. Ennek a családnak a nehéz­ségei — amelyek bármilyen országból való családban fel­merülnek — megmaradnak az olvasó emlékezetében, amikor már a második fejezetre tért át. Ez röviden de élénken áb­rázolja az amerikai bevándor­lás történetét az elmúlt 100 évben, az okokat, amiért, a né­pek milliói elhagyták szülő­földjüket, hogy itt uj hazát keressenek. Mit éreztek, ami­kor megváltak hazájuktól, a­­mikor megtették a hosszú u­­tat és megérkeztek partjaink-Amboy) julius 29-én a Szt. Pé­ter kórházban, ÜVEGES Osz­­kárnénak (59 Walnut St.) pedig ugyanezen a napon a Middlesex kórházban leánya született. VIDA Ferkó számára (Ma­­gyargencs), mint a múlt héten megírtuk, már elküldtük a 30 gram streptomycint. Közben jött be még néhány adomány a­­mejyeket azonban a szives ada>­­kozóknak visszaadtunk, mert arra már nem volt szükség. Az a kellemes meglepetés ért ugyan­is bennünket, hogy a streptomy­cint, amelynek ára a gyógyszer­­tárakban $26.40, egy magyar orvos jóvoltából sikerült a gyár­ból megszereznünk és az ára a szállítással együtt mindössze $12.35 volt. Az összes kiadásunk ilyenformán a postaköltségekkel együtt $14.28 volt, ezzel szemben összesen $18.50 jött be. A fenn­maradó $4.22-ért Biró Péternél forintokat vásároltunk és azokat légi postán elküldtük Vida Fer­kó számára az édesanyjának. Ismételten köszönetét mondunk mindenkinek aki ennek az akció­nak gyors és sikeres befejezését lehetővé tették. ra és mik voltak első benyo­másaik? A bevándorlás történetének ismertetése után a szerző visszatér a kis családhoz, a­­melynek problémáját az első fejezetben érintette. A nehéz­ségeket nemcsak az okozza, hogy a szülők nehezen tudnak alkalmazkodni az amerikai szokásokhoz és a gyermekek nehezen tudják méltányolni a szülők szellemi örökségét, hanem hogy az amerikai is­kola és a társadalom sem siet a gyermekeket az amerikai társadalom telj es jogú tagjai­ként befogadni. Ezeknek a nehézségeknek kulcsa az, hogy ebben az or­szágban az angol-amerikai kultúrát tették meg uralkodó­vá, bár az angol-amerikai csoport csak egyike azoknak, amelyekből Amerika összeve­rődött. A szerző megemlék­­szik arról, hogy Amerikában 11 millió külföldi születésű ember él és 23 millió olyan, a­­kinek legalább egyik szülője külföldön született. Ismerteti röviden az Amerikában meg­jelenő idegenyelvü hírlapo­kat, az idegennyelvü szerve­zeteket és egyházakat. Arra is emlékeztet, hogy a négerek is egy csoportot alkotnak, a­­melynek kultúrája külömbö­­zik az angolszászokétól. A nemzetiségi és faji külömbsé­­geken kívül széleskörű vallási külömbségek is vannak Ame­rikában. A római katolikusok, a keleti ortodox egyházhoz tartozók, a zsidók kultúrája külömbözik az angolszász ha­gyományoktól. Az Egyesült Államok kultú­rája tehát sokféle hagyomány konglomerátuma. Mégis az angolszász csoporthoz tarto­­bók nagyrésze állítja, hogy a többiek nem igazi amerikaiak. Ez a magatartás okozza azt, hogy a legtöbb más csopor­tot, mint külön testet kezelik a társadalomban és hogy még állások betöltésénél is külömb­­séget tesznek, hogy a polgári életben a régi amerikaiak és az újonnan jöttek ritkán ol­vadnak össze. Egyre több és több ember látja be azonban — szeren­csére — hogy az egyéni jel­lemvonásokat a vallás, a nem­zetiség, a faj nem határozzák meg szükségszerüleg. A ‘Be­coming American” utolsó fe­jezete arról szól, hogy ezek a jobbérzésü emberek szerveze­tek és iskolák révén azon fára­doznak, hogy az egyenlőtlen­ségeket és igazságtalanságo­kat kiküszöböljék és közeleb­bi együttműködést létesítse­nek a csoportok között. Maga a könyv kiadása is ezt a célt szolgálja. Főleg középiskolás fiuknak és lányoknak Íródott, de valójában minden ameri­kainak szól, akármilyen idős és akármilyen származású. A szerző, aki a newyorki Forest Hills High School angol taná­ra, nagy szolgálatot tett 112 oldalas könyvével azoknak, a­­kik az “oszthatatlan nemzet” eszméjének .a hívei, amely “szabadságot és igazságot oszt mindenkinek.” Tekintse meg Amerika legszebb gáz kályháját — a Maytag Dutch Oven-t üzletünkben MAYTAG és Thor yagy bármilyen más mosógép javítása és karbantartása gyári jótállással J. C. REDMOND 11 Easton Ave. Tel. N B. 2-7289 PAPP FERENC, elnök; KISH JÓZSEF, titkár. MI ÚJSÁG A FALUBAN?

Next

/
Thumbnails
Contents