Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1950-05-25 / 21. szám
MAG^ 'AR HÍRNÖK 1950. május 25. TAVASZ 1950-BEN (Folyt, az 1-ső oldalról) Miért nehéz? Nem csak azért, mert mindig költő kellett ahhoz, hogy “megénekelje” ezt az évszakot és én nem vagyok költő. Hanem főleg azért, mert odakünn — főleg Amerikában — olyan torz képet adnak a magyar életről. Ebben a politikával, jegyzékváltásokkal, fegyverkezési hírekkel teli világban erről az országról kialakítottak egy képet, amelynek semmi, de semmi köze a valósághoz. Úgy fest e za kép, mintha itt a Duna-Tisza-közén most egy nép élne, amely a munka terhétől roskad, amelynek nincs saját hangja, nincs más öröme és szórakozása, mint — várni a háborút. Igen, ez az ország keményen dolgozik. És büszke rá. Igen, a politika többé nem az “urak dolga,” a nép maga foglalkozik vele és maga határoz sorsa, élete fölött. Igen, ez a nép sokat tanul is, mert évszázadok mulasztásait kell behoznia és ráeszmélt, milyen öröm művelődni, olvasni, tanulni. Igenrez a nép vitatkozik a maga dolgairól, a munkáról, amit elvégzett és ami még előtte áll, hogy ebből az elmaradt országból egy előrehladt, boldog hazát építsen. De ennek az országnak az életét egy alapvető lelkiállapot jellemzi: Irtózva és gyűlölettel gondol a háborúra. Más népek is igy éreznek: meg vagyok róla győződve, hogy az amerikai magyar nép sorában egyetlen tisztességes, becsületes ember sincsen, aki háborút akarna. De Magyarországon az élet minden területén, minden megnyilvánulásában ég és lobog a béke akarása. Ez nem “mozgalmi,” ez nem pártkérdés: talán soha még történelme során nem volt a nemzet olyan egységes a gondolatban és akaratban, hogy a III. világháborút meg kell akadályozni. A felismerés, hogy a háború csak pusztulást, nyomort, de semmi jót se hozhat a világra, talán sehol sem olyan mély és általános, mint Magyarországon. Csak egy hétre, egy napra küldjék ide azokat, akik rádióban és újságokban azt prédikálják, hogy a “magyar nép várja a háborút” és soha többé ezt a hazugságot kimondani vagy leírni nem merik majd. És mindebből folyik az 1950- es magyar tavasz, pesti tavasz egészen különleges érdekessége. Ezen az 1950-es magyar tavaszon a magyar nép elementárisán örül a békének, a békés életnek. Ezzel az örömmel tele van a levegő. Szinte nem tudom véletlennek tekinteni, hogy soha enynyi virágot a pesti ucca még nem látott, soha ennyi ember még virágot nem vitt haza. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a pesti utcán szinte boglyaszámra árulták az orgonát, a tulipánt, a gyöngyvirágot és a magyar tavasz minden virágát. És nincs ember, aki meg ne állna az uccai virágosok szinte nápolyi élénkségü tömege előtt és ne venne virágot. Gondolják, hogy rosszkedvű, elégedetlen és szükséget szenvedő embereknek kedvük és pénzük van virágot venni? Minden szociológiái tanulmánynál érdekesebb ülni például itt a forgalmas Rákóczi-uton, ahol lakom, valamelyik espresso terraszán és nézni a virágvásárlókat. Azelőtt: a virág valami ünnepi alkalomra került a pesti lakásokba. Ezen az 1950-es tavaszon egy napig se marad egyetlen lakás se virág nélkül. Már pedig fői ÍmÍmUJ{ Pittsburgh Uj Házfestékét Füst és Nap Nem Bántja. A Házak Tovább Maradnak Fehérek! ROSENTHAL LUMBER & SUPPLY COMPANY 191 Remsen Ave. a Sandford St. sarkán Tel. New Brunswick 2-9602-3 a virágvásárlás, az öröm a virágban: az emberek meglégedettségének legbiztosabb jele. Aztán itt vannak a tavaszi kirakatok. Nem tudom, hogy ez az ország honnan szedte azt a sok tehetséges kirakatrendezőt, aki most egyszerre fölbukkant. A pesti kirakat — talán a Váciuccát leszámítva — olyan szürke, szegény és ötlettelen volt, mint valami vidéki kisvárosi. E- zen az 1950-es tavaszon egyik legnagyobb szórakozásom — és nemcsak az enyém, de az embereké általában — járni-kelni és megállni minden kirakat előtt. Az ezerszinü tavaszi holmik tömege úgy virít a kirakatokban, mint a virág az uccán. És a csábitó, ötletes kirakatokból kikerülnek a holmik az emberekhez és a város úgy fest, mintha minden ember tavaszi díszbe öltözött volna. A nők talán még soha ilyen sokszínűén, virágosán nem öltöztek, mint ezen az 1950-es tavaszon. A régi, kiváltságos “elegancia” helyét a kedves, nem drága de a párisinál “párisiabb” jólöltözöttség váltotta fel, ruhában, cipőben, kézitáskákban egyaránt. A férfi ruhaboltok a konfekciónak olyan csodáit kínálják, hogy a londoni Bond- Street — amelyen, mellesleg mondva, mindig sok magyar szabó szabta meg az angol divatot — megirigyelhetné. És ennek a ruhatömegtermelésnek a hatása persze érződik a tavaszi uccán: nem igen látni rosszul öltözött férfit. Gondolják, hogy kedv nélkül és örömtelen életben nagyon “öltözködnének” a férfiak és nők? A “kerteket” — ahogy a pesti kávéházi terraszokat nevezték— kitették az utcára. Van ucca, ahol talán minden második házban van espresso és előttük kényelmes karosszékekben, virágok között ülnek, beszélgetnek, nevetgélnek az emberek. Pedig tagadhatatlanul kávéhiány van — az országnak más, fontosabb nyersanyagokra kell a valuta — és a kávé nagyon megdrágult. De az espressóknak és kávéházaknak jut kávé elég és 1 forint 60 fillérért olyan jó, erős, olasz módra főzött csésze kávét adnak, hogy felfrissül tőle az agy és a szív. Soha ennyi ember tavasszal nem ült kávéházak előtt, mint ezen az 1950-es tavaszon. Gondolják, hogy nagyon gondterhelt világ az, ahol — átlag félórai munkabérért — minden dolgozó megengedhet magának kávéházi szórakozást? Vasárnap künn szoktam járni a Margitszigeten. Oh, hányszor énekelték meg a Szigetet, amelyről Arany János irta, hogy a tölgyek alatt szeretek pihenni, hová el nem hat város zaja semmi...” Most abb. TM gyönyörködne Arany János, h ‘°«y ezrek és ezrek pihennek a 2 ő kedvenc tölgyei alatt és ha nem is hat el ide “a város zaja s emmi, idejött a Sziget virágait, pázsitjait, pihenőit kereső emt »erek zsibongása, életkedve. És cs odálkozva, örömmel nézné, hog y emberek, akik sohase látták a; selőtt a Szigetet, most itt ülhetne k nemcsak a füvön, a padokon, de a vendéglőkben is, táncolha tnak és jókedvűen, frissen, a sz igeti esték bűvös emlékével indu Ihatnak neki a dolgos hétnek. : És mennyi a kiránduló a budai hegyekbe! Alig győzik szállitan i őket a villamosok és autóbusz ok. Igen, ez az 19 50-es tavasz van olyan “esemény,” mint a külügyminiszterek tanácskozása Párisban és L /ondonban. Ott fegyverekről és az ég tudja milyen “nagy dolg< >król” beszélnek, vitatkoznak, alk udoznak. Itt virágokról beszélnek és napsütésről és az uj tavaszi ruhákról és az egész pezsgő, mozgó, fejlődő életről, amit öt év alatt a semmiből, a romokból!, a siralomból ez az ország a maiga erejéből épített újra. Nem-e ez a fontosabb? Somlyó Zoltán, a korán elhunyt nagy magyar költő irta egyik versében ezeket a sorokat: Mentél már igy koratavasszal a langyos József-körúton a színes -plakátok alatt? A gázvilág, a bűvös fürdő ferde sugárban széjjelömlik s a habja: uj remény. Ma akármerre megyek ebben az 1950-es tavaszban már nem “gázvilág” ömlik szét, hanem villanyos ivlámpák ragyogó fénye. De ennek a fénynek is, mint mindennek most ebben az országban — “a habja: uj remény.” Remény, hogy minden tavasz békés tavasz lesz. Még egy másik háborút? a r U)UR SAVINGS BANK ~wji píoűA^ MOST KELL BEÁLLNI AZ UJ 1951-es Vakációs Klub-ba Ha minden fizetéséből rendszeresen megtakarít valamit életének legnagyszerűbb vakációjához tud elég pénzt összegyűjteni. Válasszon ki a 25 centtől $20-ig terjedő klubok közül egyet, amelyik Önnek legjobban megfelel, de kezdjen hozzá még ma. New Brunswick Savings Institution 70 BAYARD STREET (A Városháza mellett) Alapittatott 1851—“A Takarékosok Szolgálatára” Member of Federal Deposit Insurance Corp. Az alábbi adatok a Genfben megjelenő “Diplomáciai és politikai tudomány Nemzetközi Szemléjéből” valók. MI PUSZTULT EL? A frontokon 21 millió fiatalember halt meg. 15-20 millió nő, gyermek és öreg pusztult el légitámadásokban. 29 és fél millió ember sebesült meg, lett rokkant, vagy teljesen munkaképtelen. 21 és negyed millió ember veszítette el otthonát és berendezését légitámadásokban. 45 millió ember lett kiürítve, deportálva, vág yinternálva. 35 millió otthon lett egyenlő a földdel. 150 millió ember maradt hajlék nélkül. MIBE KERÜLT? 1945-ig a második világháború háromszor annyiba került mint az első. Ebből a pénzből jutott volna: 27,500 dolláros lakóház 10.000 dollár értékű bútor 50.000 dollár készpénz ajándék minden egyes családnak Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Angliában, Írországban, Franciaországban, N é m etországban, Oroszországban és Belgiumban. Ezen felül, minden 200,000-et meghaladó lakosú város kaphatott volna készpénz adományt: 62.500.000 dollárt könyvtárakra ; 62.500.000 dollárt iskolákra; 62.500.000 dollárt kórházakra. Elképesztők ezek a számok, bármelyik csoportot is nézzük. A második csoport megmutatja, mit kaphatott volna a dolgozó emberiség abból, amit háborúra költöttek el, olyan javakat, amiket ő maga állít elő. Ehelyett ezeket elvették tőle és tízmilliókat mészároltak le, billiókat érő, munkáskezek által előállított javakat semmisítettek meg. S ez a tengernyi vér és pusztulás csak egy maroknyi embernek használt — a fegyvergyárosoknak és hadiszállítóknak. Még a fenti számoknál is megdöbbentőbb volna annak kimutatása, hogy ki mennyi profitot vágott zsebre miközben fiaink egymást ölték. VARGA SHEET METAL AND ROOFING CO. Air conditioning, szellőztető, speciális bádogos éa mindenféle háztető munkát vállal. 138 Paterson St. Tel. 7831 v 8345J RENDKÍVÜLI AJÁNLATOK A Festéshez Tiszta Gyanta TERPENTIN saját tartályában 64c gal Tiszta Nyers LENOLAJ saját tartályában . 1.79 gal. Mercury KÜLSŐ FEHÉR FESTÉK 3.98 gal. Külső és Belső VARNISH, 4 óra alatt szárad. 2.95 gal. PARTNERS FOR 25 YEARS... EBBEN AZ ÉVBEN ünnepük New Jersey farmerei a 25 éves évfordulóját az alanti egyesületekkel való sikeres együttműködésüknek. Ez egy olyan határkő, amelynél meg kell állani . . . mivel ez a negyed évszázad bebizonyitotta, hogy az együttműködés folytán a “Kert Állam” mennyivel többet tudott termelni. Huszonöt évvel ezelőtt az állam farmereinek még a fele sem vezette be a villamosságot — ma New Jersey farmjainak 98%-a élvezi a villamosság előnyeit. A Kert Állam farmerjainak villamositása 25,000 farmer és az üzleti érzékkel biró villamos vállalatok közös tárgyalásainak eredménye. Tevékeny részt vett ennek végre hajtásában New Jersey Farm Electrification Council-ja is, amely állandó tanácsokkal szolgál a farmereknek, hogy hogyan aknázhatják ki legelőnyösebben a maguk részére a villamosság előnyeit. Igen, Reddy Kilowatt, az önök villamos szolgája a Kert Államot a new yorki határtól Cápe May-ig ellátja időt megtakarító olcsó villamossággal. £Cec&ti£icatia*i ßouaciC Tiecv tyeMey NEW JERSEY COLLEGE OF AGRICULTURE NEW JERSEY STATE DEPARTMENT OF EDUCATION NEW JERSEY STATE DEPARTMENT OF AGRICULTURE NEW JERSEY STATE GRANGE NEW JERSEY FARM BUREAU NEW JERSEY ELECTRIC UTILITY COMPANIES 4 fw. HER MAN A Cflfíl ^ OF 19 HIRAM ST., NEW BRUNSWICK A ^►ANDI8 W, MÁIN STREET IN SOMERVILLE-^^J as a
