Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-05-18 / 20. szám

MERGED WITH THE WEEKLY REVIEW BEOLVADT LAP HETI SZEMLE VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM. THE OLDEST, LARGEST INDEPENDENT MAGYAR PUBLICATION IN THIS STATE NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, MAY 18, 1950 PERTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN MOURER KEASBEY CHROME CARTERET METUCHEN FORDS DUNELLEN TRENTON AND VICINITY HARC A BEKEERT NAGYFONTOSSÁGU tanács­kozások folytak Amerika, Anglia és Franciaország kül­ügyminiszterei között London­ban, amelyet megelőzőleg a franciák azzal a merész tervvel lepték meg a világot, hogy a francia és német szén- és vas­ipart egyesítsék olyan formán, hogy azokat egy közös felsőbb hatóság irányítsa, amelyhez bármely ország csatlakozhat. A franciák azt mondják, hogy ez a terv nem hasonlít a régeb­bi kartellekhez és hogy lehetet­lenné tenné a háborút Német­ország és Franciaország között. Amerika rögtön melegen fo­gadta a tervet, de nem úgy Anglia, amely csak az ameri­kaiakkal való tárgyalás után engedett rideg elutasító állás­pontjából. A svájci és más üzle­ti körök lelkesednek a tervért, mig a munkáskörök elitélik. Azt mondják, hogy az uj terv nem egyéb leplezett kartellnél, amely az árakat és a termelést a tulajdonosok érdekében fogja megszabni és különösen a né­met szociáldemokraták rosz­­szalják, hogy a terv nem je­lenti ki, miszerint a szénbá­nyákat és vasgyárakat nemzeti tulajdonba kellene helyezni. A hivatalos szovjet sajtó szerint a francia terv amerikai utasí­tásra készült tisztára a Szovjet­unió elleni háború előkészítésé­re. MAGÁN a külügyminiszterek konferenciáján minden elő­készület megtörtént Németor­szág nyugati részének a nyuga­ti szövetségesek közé való fel­vételére. Formális békeszerző­dést a Szovjetunió nélkül nem lehet a németekkel kötni, mondta a hivatalos jelentés, de ettől eltekintve a bonni néme­teket ezentúl nem fogják ellen­ségnek tekinteni, sőt egy for­mális német külügyminisztéri­um felállítását is megengedik bizonyos korlátozásokkal. Mint a N. Y. Times tudósítója jelen­ti, Németorszkg megszűnik el­lenség lenni és ezentúl csak egy ellenség marad: a Szovjetunió. A külügyminiszterek konfe­renciáját 12 Atlanti Szövetséges haditanácsa követte, amelyen a fennti tervek mind szóba kerül­tek és megtárgyalták azt, hogy melyik ország mennyi fegyver­kezést tud vállalni anélkül, hogy lakosságának életszínvo­nalát vagy az ország pénzügyi helyzetét töpkretennék. Ezek a lázas béke- és védelmi tervek a Szovjetunió bizalmatlanságát csak növelik, mert szerinte ezek tisztára a harmadik világ­háború előkészítését célozzák. A Szovjetunió a maga részéről közölte a keleti Demokratikus Német Kormánnyal, hogy a fennmaradó hadikárpótlás fe­lét elengedi, ami 3171 millió dollár megtakarítást jelent a németeknek. PHILIP Murray, a CIO és az acélmunkások szakszerveze­tének országos elnöke az utóbbi unió országos gyűlésén azzal vádolta meg a gyároso­kat, hogy a közönséget megzsa­rolják. “Mi nem ellenezzük a profitot” — mondta Murray — “de nincs értelme az olyan u. n. szabad vállalkozás fenntartá­sának, amely megengedi akár­­mely társaságnak, hogy az al­kalmazottaitól $1.16 profitot zsaroljon ki minden egyes mun­kabér fejében kifizetett dollár után.” A munkások ezt nem fogják tétlenül nézni, mondta tovább Mr. Murray, különösen amikor ez az óriási profit a gyártási technika fejlődésével munkanélküliséget idéz elő és azt ajánlotta az iparnak, hogy szállítsák le áraikat és emeljék a béreket, mert különben “a számonkérés napja az amerikai nép részéről nem fog elmarad­ni.” Murrayről mindenki tudja, hogy nem kommunista, de ha az lenne, akkor sem használha­tót volna erősebb szavakat, ami csak azt mutatja, hogy az elé­gedetlenséget nem külső pro­paganda, hanem létező belső igazságtalanságok idézik elő. Tekintse meg Amerika legszebb gáz kályháját — a Maytag Dutch Oven-t üzletünkben MAYTAG és Thor vagy bármilyen más mosógép javítása és karbantartása gyári jótállással J. C. REDMOND 11 Easton Ave. Tel. N B. 2-7289 DENNIS Chavez new mexikói szenátor nagyon megtépázta Louis Budenz nimbuszát, ami­kor a szenátusban elhangzott beszédében azzal vádolta a ka­tolikus egyház kebelébe visz­­szatért volt kommunistát, hogy a katolikus egyházat csak le­pelnek és pajzsnak használja, a keresztet pedig ütőhusáng­nak. De “rágalmazással, ha­zugsággal, többnejüséggel” és még sok mással is megvádolta Chavez szenátor, aki maga is katolikus, Budenzet, ki a kom­munista-ellenes hisztériának korona-tanúja. Budenz és né­hány társa nemzeti hősökké léptek elő, mert a különböző bírósági és kongresszusi tár­gyalásokon beismerték, hogy kommunisták voltak, többször hazudtak és hamisan esküdtek, de azért az ő vallomásaik alap­ján ítéltek el és hurcoltak meg olyan embereket, akikről vi­szont főbirák és más köztiszte­letben álló emberek azt állítot­ták, hogy kifogástalan úriem­berek és hü amerikaiak. A jóiz­­lés már régen erkölcsi hányin­gert érzett, amikor ezeknek a besúgóknak és árulkodóknak szereplését figyelte, de a sötét erők által felkorbácsolt hiszté­riával vajmi kevesen mertek szembeszállni. Chavez szenátor (Folyt, a 3-ik oldalon) Május 1: A béke seregszemléje IRTA: BÉKESSY IMRE Sok május elsejét láttam már hosszú életemben, hat Labor Dayt is megéltem Amerikában, de ilyen arányú és hangulatú tö­megfelvonulást és ünneplést, mint ez az ’50- es május el­­seji volt itt Budapesten — megvallom — még elképzelni is nehezen tudtam. Ha azt mondom, hogy ennek a milliós város­nak apraja-nagyja már hat óra­kor reggel talpon volt, hogy ki­vegye részét az ünnepből, ne ve­gyék túlzásnak. Egy millió em­ber mozgott, énekelt, szórako­zott az áldott május kék ege a­­latt menetelt felvonult zászlók végtelen tengerében, munkások csodálatos “float”-ok mellett, a­­mik gyáraik és mesterségeik szimbólumait vagy termékeit hordták, parasztasszonyok, lá­nyok és (egények népi viseleteik káprázatos színeiben, mindenki legszebb üneeplőj ében, értelmi­ségek, gyerekek végtelen sorai gyalog és “rollerek”-en, jóked­vűen, énekelve, számtalan ma­sírozó zenekar vig hangjai mel­lett menetelve kifelé az And­­rássy-uton át a Városliget felé, ahol aztán egy gigantikus evő, ivó, pihenő, táncoló piknik han­gulatában borult rájuk az este. Egy millió émber... ki hiszi, hogy ilyen tömeget “ki lehet rendelni” vagy ilyen hangulatot parancsszóra lehet teremteni ? Nem, ez az 1950-es május elseje Budapesten nem volt “megren­delt” látványosság, hanem vala­mi különös, soha nem látott megnyilvánulása az életörömnek és demonstrálása egyetlen, nagy összefogó érzésnek, amit egy szakadatlanul felhangzó mondat fejezett ki: “Békét akarunk!” Miért mondom, hogy ez a má­jus 1-i felvonulás nem volt és nem lehetett “megrendelt?” Mert olyan fájdalmas érzés szá­momra a tudat, hogy az ameri­kai magyarsággal elhitették: itt egy “szerencsétlen, elnyomott, örömtelen nép” él, amelynek mindent “kommandóra” kell csi­nálni, munkát és ünneplést egy­aránt. Az Isten szerelmére higy­­jenek nekem' és ne higyjenek a­­zoknak, akiknek fogalmuk sincs a magyar életről! Azt hiszik, hogy valakinek is “muszej” volt ezen a május elsején felvonulni és aki nem vonult fel, annak va­lami bántódása esik? Ha ezt hi­szik : rettenetesen tévednek. Aki akart, felvonult — aki nem a­­kart, otthon maradt vagy kirán­dult a virágzó budai hegyek kö­­ző. De van itt valami, amit olyan nagyon nehéz megmagyaráznom annak, akibe beivódott a hamis elképzelés az uj magyar életről. Ez a valami: a közösségnek, az összetartozásnak, az élni- és e­­lőrehaladni akarásnak, de — légióként — a békevágynak va­lami olyan elementáris ereje, a­­mit talán csak az érthet meg, aki végigélte itt a háború min­den borzalmát, aki pinceoduk­­ban lakott bombatüz alatt, aki éhesen, rongyosan, nyomorultan kezdte újra az életét vagy aki — mint jómagam — még látta ezt a várost és fezt az országot ro­mokban heverni és látja ma minden pillanatban annak a bi­zonyítékét, h|)gy munkával, aka­rattal, lelkesfedéssel, összefogás­sal hogyan áRhat egy ország új­ra talpra és megteremthet egy uj, élő, lüktető társadalmat, a­­melyben mindenki előtt szabad az ut az érvényesüléshez. Ki mondja, hogy ebben az or­szágban már nincsenek, akik nem sírják vissza a régi “ren­det”, akiknek nem tetszik ez az uj társadalmi rend s ki állítja, hogy nincsenek, akik uj háború­tól várják a történelem kereké­nek visszafordulását? — Épe­szű ember ezt nem mondja. De vájjon a Dél rabszolga tartói nem siratták-e vissza hatalmas gyapotültetvényeiket és rabszol­gáikat? Hiszen még ma is sirat­ják! És nem derült-e ki a törté­(Folyt, a 2-ik oldalon) Vidéki Hirek az Óhazából A KÖRMENDI erdőgondnok­ság dolgozói nagyszabású erdő­sítési munkát végeznek. A mun­ka során Varga Erzsébet 17 éves ifjúmunkás 8 órás munkanapon 2400 facsemetét ültetett el. A DIÓSGYŐRI Gépgyár szer­szám és készülék üzemének ma­rósa, Vincze László április 27-én délben befejezte 1950. évi tervét. Vincze egyetemes marógépen fi­nom szerszámmunkán dolgozott. CSONGRÁD MEGYÉBEN az elmúlt negyedévben 31 uj szö­vetkezeti bolt nyílt meg, amelyek ruhaneműt, cipőt, háztartási cikkeket és mezőgazdasági fel­szereléseket is árusítanak. BAJÁNSENYÉN korszerű felszereléssel uj kulturház épült, mely 400 személy befogadására alkalmas. BÉKESZENTANDRÁS dol­gozó parasztsága nagy lendület­tel vesz részt a fásításban. Ed­dig mintegy 40,000 facsemetét ültettek el a községben és a ha­tárban. KONDOROSON egyhangúlag Kovács Istvánná dolgozó paraszt asszonyt választották meg a Szovjetunióba menő parasztkül­döttség tagjává. A HORTOBÁGYON geszte­nyeerdőt telepítenek. Tölgyfá­kat szemeznek be gesztenyével. Az eredmény bitzosnak látszik, mert a tölgy és gesztenye olyan közeli rokonok, mint a meggy és a cseresznye. CSONGRÁD MEGYÉBEN az idén a következő helyeken épül­nek uj kulturházak: Szentesen, Mindszenten, Kisteleken, Tö­mörkényen, Szegváron, Csengé­ién, Kiskundorozsmán, Forrás­­kuton, Vásárhelykutason, Pusz­tamérgesen, Csanádpalotán, to­vábbá a felgyői, árpádhalmi, deszki és derekegyházi gépállo­másokon. SÁRMELLÉK községben a napokban megkezdték a villany­­szerelési munkálatokat. A köz­ség dolgozói teljes számban résztvesznek ebben a munkában, hogy a fény mielőbb kigyuljon községükben. Tibet, az 1000 titok országa Tibet, a “világ teteje,” a föld legmagasabb hegységei között terül el. A Himalája 5-7000 mé­ter magas hegyóriásai között a sziklabirodalom kolostorai kö­zépkori elszigeteltségben tudták tartani a tibeti népet. Területe 905,000 négyzetkilométer, majd­nem annyi, mint Németország és Franciaország együttesen. Lakóinak száma körülbelül négymillió. A földbirtok és a ter­melési eszközök kizárólag a buddhista kolostorok, az egyházi és világi hübérurak kezében vannak. Az ország északi részé­nek lakói nomádok, de a déli ré­szen földmiveléssel foglalkoz­nak. Modern értelemben vett ipara Tibetnek nincs, a háziipar főleg a szőnyegszövéssel és gyapjukészitéssel foglalkozik. Az országban több mint három­ezer kolostor van és a kolosto­rokban 300,000 barát foglalko­zik a buddhizmus tanaival. Az egyház feje, maga “Buddha in­karnációja,” a Dalai Láma, aki a sziklabirodalom fővárosában, Lhasszában lalkik. Várkastélya a “Patola” meredek hegycsúcs tetején épült és tízezer szobája vanjA jelenlegi Dalai Láma, a tizennégy éves Jampal Nga­­wang Lobsang Yishey Tenzing Gyatso, 1940-ben foglalta el “trónját.” Akkoriban a csung­­kingi kínai kormány megerősí­tette tisztségében és kínai kato­nai kísérettel érkezett Lhasszá­­ba. Tibetnek jelentős természeti kincsei vannak, arany, ezüst, réz és ólom, de ezeket egyáltalán nem aknázzák ki. KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL Tibet és Kina között az első kapcsolatok a nyolcadik század­ban szövődtek, amikor Tibet kormányzója és Kina uralkodó­ja szerződést kötöttek, amely szerint “birtokaikat a két nép érdekében egyesitik.” Ennek a szerződésnek a szövege egy kő­oszlopba vésve ma is megvan Lhasszában. Kina jogai Tibet fölött azóta számos nemzetközi szerződésben kifejezésre jutot­tak. Legutoljára 1914-ben, a sin-MI ÚJSÁG A FALUBAN? TÓTH Róbert János (Bon­­hamtown) autómechanikus és Bernice Lucille Trokovics (Me­­tuchen) szombaton esküdtek egymásnak örö khüséget a me­­tucheni St. Francis templom­ban. Az esküvő után a Ye Cot­tage Innben családi lakodalmi ebéd volt. A fiatalok Wash­ingtonba és a déli államokba mentek nászutra. Bonham­­townban fognak lakni. BORS Ilonka (Bonham­­town), a helybeli telefontársa­ság alkalmazottja, Putnoky La­­josné leánya és William J. Lo­­bichusky (Sheppton, Pa.), a J&J gyár alkalmazottja, je­gyet váltottak. VASSI William (48 Harvey St.), a Triangle Conduit and Cable Co. alkalmazottja elje­gyezte Frankel Elainet (204 Hamilton St.), a Squibb gyár alkalmazottját. Az esküvőt jú­lius 2-án fogják megtartani a First Baptist templomban. lesz az estnek, amelyre jegyek a Reed könyvkereskedésben és a helyszínen kaphatók. MOST szombaton este 7:30- kor tartja az International Workers Order (IWO) munkás biztositó intézmény alapításá­nak huszadik évfordulóját a new yorki Madison Square Gar­­denben. Erre az óriási befogadó képességű helyiségre azért van szükség, mert az IWO-nak ma­gában New Yorkban 60,000-nél több tagja van. A nagy gond­dal előkészített gazdag műsor­ban Paul Robeson és sok más művész fog szerepelni. A HIGH Schdol szokásos évi hangversenye most pénteken este 8:15-kor lesz az iskola nagytermében gazdag műsor­ral. Bittay Blanka és Louiza és több más magyar szereplője I AM An American Day lesz most vasárnap, május 21- én, amikor az ország minden részében és igy városunkban is nagy ünnepségek lesznek, me­lyek folyamán az amerikai állampolgársággal járó áldások és kötelességek nyernek hang­súlyt. SZABÓ János (Trenton) e ELIZABETH PICCOTTI örököseit vagy rokonait keressük. Nevezett néha Sophie Piccotti vagy Magi név alatt volt ismert és Elmer Street, Trenton, N. J.-ben lakott. Lépjen érintkezésbe Ralph A. Leder, Administrator-ral, 242 Pa­terson Avenue, East Rutherford, N. J. hó 13-án ezt irta levelében: “Mellékelve küldöm a három dollárt a Magyar Hírnök előfi­zetésére. A lappal meg vagyok elégedve. Szeretem Békessy Imre cikkeit. Nem hiszem, hogy volna a Hírnöknek olyan olva­sója, aki kételkedne Békessy cikkeiben. Hiszen olyan bizo­nyítékokkal támasztja alá állí­tásait, hogy azokat megcáfol­ni nem lehet. Vagyok őszinte tisztelője.” Köszönet a baráti szavakért. TAKÁCS József és neje (731/2 French St.) Detroiton keresztül Californiába utaztak gyermekeik és rokonok meglá­togatására. Takácsék régi terve valósul meg ezzel az úttal. ÖZV. KÁLMÁN Lajosné (Oakland St.) és Forsthoffer Mihályné hazaérkeztek három hetes kaliforniai látogatásukról. Több volt new brunswicki la­kost is meglátogattak és utjuk­­ba ejtették Szendyéket is az arizonai Phoenixben. BENEDIK Zsiga olajkeres­kedő (212 Howard St.) felesé­gével Bermudába utazott rövid vakációra. MOLCSON Károly 11 éves perth amboyi fiúnak $800, az édesapjának pedig orvosi költ­ségekért $150 kártérítést ítélt meg Kalteissen biró egy múlt év júniusában történt autóbal­esetből kifolyólag. TÓTH Pál (266 Somerset St.) szalónos első volt a városi jegyző irodájában az italméré­si engedélyének megújítására. Az engedély $750-ba kerül és azt Tóth Pál 375 darab kétdol­­láros bankóval fizette le min­denki nagy meglepetésére. Tóth barátunk ugyanis épen úgy nem szereti a kétdolláro­­sokat, mint a vendégei, akik gyakran ezzel a bankóval fize­tik az italokat. Tóth az ilyen bankókat egy külön tartályba teszi, amig összegyűl az enge­délyre szükséges összeg. MONEK Jánosné (116 Taft Ave.) súlyos operáción esett át a St. Péter kórházban. Már családja körében várja a teljes felgyógyulást. CIVIL Service vizsgálatokat írtak ki a Raritan Arsenalban betöltendő “Fork Lift Opera-BENNALVÓ nőt keresünk általános házi munkára nagyon jó fizetéssel. Egy gyermekes család. Referenciá­kat kérünk. NB 2-2044. tor-Truck Driver, Automotive Inspector and Truck Driver” és “Crane and Fork Lift Truck Operator”-i állásokra $1.22-tól $1.30-ig terjedő kezdő órabér­rel. További információt és pá­lyázati iveket (applications) a postahivatalnál lehet kapni. A pályázati iveknek legkésőbben e hó 31-ig az Executive Secre­tary, Board of U. S. Civil Serv­ice Examiners, Raritan Arse­nal, Metuchen, N. J., kezében kell lenni. BECK József és neje váro­sunkban érkeztek Floridából, hogy a nyarat leányukkal és ve­­jükkel, Hackler Gyulával és nejével (10 Cleveland Ave., Milltown) töltsék. lai konferencián, Anglia és Kina között megkötött egyezményben. Anglia természetesen . nem minden előzmény nélkül ismerte el Kina felségjogait Tibet fölött. India és Burma meghódítása ó­­ta az angolok úgyszólván szaka­datlanul megpróbálkoztak, hogy befolyást gyokoroljanak a tibeti viszonyokra. 1904-ben angol csa­patok benyomultak Tibetbe és megszállták Lhasszát, de már 1907-ben ki kellett onnan vonul­­niok. Az első világháború után az angoloknak “támogatás-nyúj­tás” ürügyén sikerült emberei­ket Tibetbe becsempészni és 1922-ben megépítették a Lhasz­­sza és Kalkutta közötti táviró­­összeköttetést. 1936-ban azután állandó “politikai képviselet” te­lepedett le Lhasszában, amelyet A. E. Richardson vezetett, 1947-ben, amikor az angolok “függetlenséget” adtak Indiá­nak, Anglia tibeti “jogait és kö­telességeit” is Indiára ruházta, de hogy ez mennyire álcázott volt, arra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az “indiai” tibeti politikai missziót ugyanaz az A. E. Richardson vezeti ma is. AMERIKA MEGJELENIK A SZÍNEN . . . Az angolok és amerikaiak u­­jabbkori érdeklődése Tibet iránt egyenes arányban nőtt meg a kí­nai néphadsereg győzelmes elő­nyomulásával. A londoni “Daily Graphic” már 1949 februárjá­ban arról irt, hogy a tibeti ko­lostorokban a papok azon ta­nácskoznak, “miként menthet­nék meg Kínát a kommunizmus­tól!” Augusztus 11-én a Dalai Lá­ma meghirdette a buddhista pa­pok szent háborúját a kommu. nizmus ellen. Ennek az intézke­désnek bevallott. célja az volt, hogy proklamálja Tibet elsza­kadását Kínától. Szeptemberben azután az angolszász hírügynök­ségek jelentéseket bocsátottak ki, amelyek szerint “Tibet a nyu­gati demokráciák segítségét fog­ja kérni, amennyiben a kommu­nisták fenyegetnék.” Ugyanezek a jelentések azt is megmondták, hogy “Tibetet bevonják a ame­rikai segélyprogrammba.” Augusztus elején, Indián ke­resztül, egy csoport amerikai u­­tazott Tibetbe, akiket Lowell Thomas “r á d iókommentátor” vezetett. Az amerikai “turisták” értékes ajándékokat vittek ma­gukkal a tibeti vezető személyi­ségek részére. Lowell Thomas október 10-én érkezett vissza Kalkuttába és ál­lítólag a Dalai Láma levelét hoz­ta magával Truman elnök szá­mára. A “rádiókommentátor” kijelentette, hogy a Dalai Láma és a tibeti külügyminiszter a kommunizmus ellen külföldi se­gítségre várnak. Amerikai sajtó jelentések sze­rint Amerika hajlandónak is (Folyt, a 3-ik oldalon) BÍRÓ Irén (244 Somerset chol Ave., hétfőn Bermudába men” cimü darabot. A főszere­­repültek rövid vakációra és jövő hétfőn már itthon is lesz­nek. HORVÁTH Róbert (Piscata­­way), a Public Service alkal­mazottja, szombaton tartotta esküvőjét Miss Mary A. Mar­shallal (Highland Park) a steltoni baptista templomban. (Folyt, a' 3-ik oldalon) Az ÁRKY PATIKA NYITVA VAN MINDEN VASÁRNAP IS EGÉSZ NAP GREENE CAPS a neve annak a hires kapszulának, amit fejfájás, hülés, idegzsába él rheumatikus fájdalom esetén me* legen ajánlunk önnek. Az orvosi receptek nagyrésze a Green Kapszula alkotórészeit tar talmazzák a fent említett fájdal mák csillapítására. Pénzét visszatéritjük, ha nett nyer száz százalékos enyhülést. Jöjjön be még ma és vásárol jón egy doboz Green Kapszulái 50 centért. Ha ineg akar erősödni és segí­teni akarja az emésztését, kérjen RUTGERS SYKRA VAS BORT í D V V MAGYAR AKAI patika 81 French Street

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents