Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-05 / 1. szám

6 MAGYAR HÍRNÖK 1950. január 5. Regény Mindenki nem halt meg Irta: ' Királyhegyi Pál Copyright by Roboz International Productions, Inc., New York City A földön fekve, véresen is lát­tam, hogy megvillant a szeme. Biztosan azt hitte, hogy valami izgalmas összeesküvést akarok leleplezni, halálom előtt. A botot leeresztette. A szom­szédos teremre mutatott: — Gyere oda. Beszélj. — Már nem tudok felállni — válaszoltam. — Vigyen. Az óriási SS-fiu két ujjal fel­kapott — talán tiz deka lehet­tem akkoriban — és bevitt a másik szobába. Betette maga mögött az ajtót: — Na. Los. Mit akarsz mon­dani ? Minden kis porcikám fájt a veréstől, öklömmel próbáltam letörölni a szemembecsorgó vért. Az egyik munkaasztalon feküdtem és nagy erőfeszítéssel igyekeztem felemelni a fejemet. Az SS-gyilkos gyengéden a fe­jem alá nyúlt: — Los. Mit akartál mondani ? — Idefigyeljen, uram, nem tu­dom, milyen rangja lehet, de ez most nem is fontos. Én már meghaltam. Agyonvert. A régi életemben iró voltam és mindig jobban érdekelt a történet, mint az életem. Mondja meg nekem, mi füti, miért haragszik rám, miért vert ilyen vadul, mi öröme lehet abban, ha én meghalok? Az SS nevetett: — Hülye vagy? Ez a foglalko­zásom. Statisztikát csinálunk a halottakról. Nekem egy bizo­nyos mennyiséget ki kell irta­­nem. De agyonverhetek más va­lakit is éppen. Nekem igazán nem fontos, ki az. Ma éppen fá­radt is vagyok és ha nem tud­nád, nekünk még külön két ciga­retta jár minden halottért. Tu­dod mit, lásd, ki vagyok, neked megkegyelmezek. Olyan mind­egy. — Nekem már nem kegyel­mezhet, mert én már meghal­tam. Mozdulni sem tudok, úgy megvert. Ha vége van a munka­időnek, reggelfelé hazamegyünk és aki nem tud menetelni az u­­ton, azt úgyis agyonverik. Az SS tűnődött egy pillanatig, aztán döntött: — Adok melléd két fegyencet és egy targoncát. Azok hazatói­nak most, a munkaidő befejezé­se előtt és akkor nem lesz semmi bajod. Azt a bátor kis öreg ba­rátodat fogom mellédadni, aki úgy kiállt melletted. Vagy ver­jem agyon? Nagyon nehéz ám cigarettát szerezni. Rábeszéltem, hogy a kis Weiszet adja mellém, meg egy idegent és még életben voltam, bizonyos fokig, amikor betámo­gattak a szobába és lefeküdtem a tetves szalmára. A fekvés nem volt jó, mert a­­kárhogyan helyezkedtem is, mindenütt saját csontjaimhoz Frank Van Syckle Használt Autó telep 259 GEORGE ST. NEW BRUNSWICK Tel. N. B. 871 értem. Kiderült, hogy tulsovány voltam a fekvéshez is, az élethez is, mindenhez. Az emberek sorra haltak kö­rülöttem, de arra már nem tud­tam odafigyelni, hisze ntudtam, hogy én is halott vagyok .már. A jólelkü SS alapos munkát vég­zett. Másnap nem kellett kivonulni munkára senkinek. Harmadnapra félfüllel hallot­tam, hogy eltűntek a tornyokból az SS-őrök. Aznap “büntetés­ből” senki egy falat levest sem kapott. Biztosan rosszalkod­tunk. A negyedik napon teljesen el­tűntek az SS-ek és fehér zászló lengett a koncentrációs tábor hi­res két tornyán. Akkor már olyan pletykák ke­ringtek, hogy az amerikaiak e­­gészen közel vannak, de ebben nem hittem. Annyifélét hallot­tam már Németországban és mindig csak rosszabb lett a hely­zet. De az biztos, hogy az SS-őrök teljesen eltűntek és egy német politikai fogoly, bizonyos Adlér nevezetű, aki tanár volt előbbi életében — vette át a tábor pa­rancsnokságát. A verés meg­szűnt. A lezárt raktárakat feltörték az orosz deportáltak és bőséges levest kapott mindenki. Krump­lit is szereztek a vermekből. Az evéstől azonban jobban hullottak az emberek, mint az­előtt. Az egyik deportált orvos­­barátom. megmagyarázta, hogy a sok éhezéstől papirvékonyra fogynak a belek és az ilyen szer­szám nem alkalmas semmire. Fásult voltam és tetves. Az a­­gyonverésem alatt szerzett ve­résem még mindig sajgott. A balkezemet már nem is tudtam felemelni. Éreztem, hogy ez a vég, mert viszketni még tudtam, de vaka­­ródzni már nem volt erőm. Gon­dolatban visszasírtam a régi szép időket, amikor még lelkesen vakarództam és hittem egy jobb jövőben. A német politikai fogoly dup­la levest ígért annak, aki segít egy halottat a szobából kivinni az udvarra. Máskor lelkesen kaptam volna ezen az ajánlaton, mint ravasz üzletember, de most ez sem tudott lelkesíteni, mert mozdulni sem tudtam. Igaz, hogy a halott hihetetlenül sovány volt, nem lehetett valami nehéz feladat kivinni az udvar­ra, de le kellett mondanom a dupla levesről. Azt sem értet­tem, miért kell elkülöníteni az illetőt, hiszen akkor már mind­annyian halottak voltunk, mi­nek cipeljük egymást? Eleinte csak üres fecsegés hullámzott körülöttem, nem fi­gyeltem, csak akkor igyekeztem kinyitni a szemem, amikor az első, fehéruniformisos amerikai katona ott állt a szalmám fölött, győztesen, fiatalon, egészsége­sen, valódi élő, füstölgő Camel­­cigarettával a szájában. A JITNEY ÁLLO­MÁS MEL­LETTI PÉK­ÜZLET RUTGERS BAKE SHOP 126 ALBANY ST. (2-ik üzlet it Kinp Arthur mellett) AHOL A Jó MINŐSÉG A LEG­FONTO­SABB KÜLÖNLEGESSÉGEK E HÉT VÉGÉRE HÁZILAG KÉSZÜLT RUTGERS CSOKOLÁDÉS TORTA DIÓVAL TÖLTÖTT FONTOS POUND SÜTEMÉNY TISZTA TEJSZÍNHABBAL KÉSZÜLT BANÁNA PÁJ DIÓS ÉS MÁKOS POZSONYI RUDAK Semmi örömet nem éreztem. Az örömhöz erő kell és nekem már nem volt annyi energiám, hogy szelni tudjak. Emlékeztem, hogy legalább úgy tudok ango­lul, mint magyarul, hiszen tizen­két évig éltem Amerikában, an­gol könyveket Írtam, angol fil­met Hollywoodon, Amerika volt második hazám és most ezt az égbőlpottyant, valós zinütlen csodát, valódi amerikai kato­nát, a Camellel még csak meg­szólítani sem tudtam. Az agyam még működött, sze­rettem volna megmondani neki hogy de jó, hogy jött, most, az utolsó pillanatban, mint az a­­merikai filmeken, hogy megsza­badítsa a gonosztól az ártatlan, jóságos, tetves, szépséges gép­­irókisasszonyt. De suttogni sem tudtam. Hal­dokoltam. Ez az a hires végelgyengülé­­ses halál, gondoltam, de semmi félelmet nem éreztem. A féle­lemhez is erő kell. Az örömhöz is. A szerelmi bánathoz is. Min­denhez. Nem bolond az a sok ember szerte a világban, akik reggeliznek, ebédelnek, uzson­náznak, vacsoráznak, nehogy végelgyengülésben halj anak meg, mint én, a többi halálra­ítélttel együtt. Annyi eszem már nem ma­radt, hogy megértsem: az ame­rikaiaknak nem kellett sokat be­szélni, tudtak mindent. Gyengéd, izmos kezek fele­meltek, betettek sokadmagam­­mal egy teherautóba és a kocsi megállt velünk a Horst-Wessel Strasse-n, a hadikórházban. Egy pillanatra sem ájultam el, csak gyenge voltam. Láttam a hónál fehérebb amerikai szap­pant, amivel megmosdattak, lát­tam a fehér tetiiport, amivel fertőtlenítettek, a kórház előtti sátorban, ahol elégették rongya­imat, aztán bevittek hordágyon a kórházba, betakartak ameri­kai könnyű, de meleg teveszőr­­takarókkal és enni adtak. Nem levest. A német levesek kora lezárult. Az első étel, amit az amerikai­aktól kaptam, ezerévi leves ti­tán : ananász volt! Pineapple korából ismertem még az ana­nászt, mert ez volt a neve Ame­rikában, de nem hittem el, hogy valaha az életben még találkozni fogok vele. A kórházban tükör is volt. So­káig tartott, mig abban a ko­pasz aggastyánban, aki szembe­nézett velem a tükörből, felis­mertem magamat. A szemem a­­latt soha nem látott táskák vol­tak a sok folyadéktól és a lábam dagadt volt. Három nap múlva már beszél­ni is tudtam az amerikai orvos­sal, aki megkért arra, tolmá­csolj am kollégáimnak, hogy tartsák magukat szigorúan az előíráshoz és ne egyenek többet, mint amennyit kapnak. — Mondd meg nekik, hogy ti nem éhesek vagytok, hanem ki vagytok éhezve, ami nagy kü­lönbség. Ez annyit jelent, hogy az éhség érzése nem szűnik meg evés után. Legalább hat hóna­pig tart, amig újra rendesen tudtok enni. Aki többet eszik, mint amennyit én engedélyezek, az biztosan meghal. Én lefordítottam az orvos beszédét minden nyelvre, de tár­saim zöme unottan hallgattta és alig várta, hogy vége legyen a sok üres fecsegésnek. Ettek és meghaltak. (Folytatjuk) * Európa Színház Műsora ‘VALAHOL EURÓPÁBAN” REMEK MAGYAR FILM VASÁRNAP ÉS HÉTFŐN AZ EURÓPÁBAN Jelenet a “Valahol Európában” című filmből, bemutatja vasárnap, hétfőn az Europa színház A szezon egyik legnagyobb magyar filmje kerül bemutatás­ra e hét vasárnapján, valamint a rákövetkező hétfőn az Europa színházban. Az uj magyar film cime: “Valahol Európában” az első magyar film, amelynek már eddig is világsikerben volt ré­sze; — Budapest, Páris New York kritikusai valamint a kö­zönség egyhangúlag megállapí­totta, hogy a “Valahol Európá­ban” cimü magyar film sokkal, Harc a Békéért (Folyt, az 1-ső oldalról) botázs vádjával, de Vogeler bírósági tárgyalását még nem tűzték ki, a vádakat részlete­sen még nem hozták nyilvános­ságra és ami a State Depart­­mentet a legjobban bosszantja, az amerikai diplomácia buda­pesti képviselőinek nem adtak engedélyt arra, hogy Vogeler­­rel a fogságban érintkezésbe léphessenek. Az Amerika és Magyarország közötti viszony­nak ilyen leromlása termé­szetesen nagyon sajnálatos és káros és ha ez az ügy hamaro­san nem V V.' 1 ük, Washing­tonban további megtorló lépé­sekről spekulálnak. TRUMAN elnök szerdán dél­után mondta el beszédét a kongresszus együttes ülésén az ország állapotáról. A jelentés, mint azt előre jelezték, semmi szenzációt nem tartalmazott. Megismétlése volt a Truman adminisztráció egy év előtti Fair Deal programjának, mely­nek legtöbb pontja még ma is csak javaslat, mint például a Taft-Hartl'ey munkásellenes törvény visszavonása és a pol­gári jogokról szóló törvény és washingtoni vélemények sze­rint továbbra is azok marad­nak, mert a republikánus ki­sebbség mellett a demokrata pártnak egy része is ellenzi őket. A jelentés legjelentősebb pontjai, hogy az elnök uj adó­kat kér és hogy "Formózáról és Kínáról semmi említés nem tör­tént. Később azonban az elnök kijelentette, hogy Csang Kai­­shek fegyveres támogatást nem fog kapni. A SUN nevű new yorki újság egy évszázados működés után beolvadt a World Teleg­ram cimü szintén republikánus újságba. A Sun a legkonzerva­tívabb republikánus újság volt az országban. Megszűnését az teszi érdekessé, hogy az ilyen maradi lapoknak sem jut már elég olvasójuk, amin nincs semmi sajnálni való. Specialitásunk FORD — CHEVROLET — PLYMOUTH ÚJJÁ ÉPÍTETT motorok Azonkivül bármilyen gyártmányú motorok átépítése TELJES JÓTÁLLÁSSAL Az ön hitele jó nálunk Michelson Auto Parts 265 BURNET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon 4241 de sokkal többet jelent mint a megszokott átlag filmek és ép­pen most, amikor a magyar nép uj hazát épit, — külön fon­tos jelentősége van ennek a filmnek. Somlay Artur nagy magyar művészünk játsza a Valahol Európában cimü filmnek férfi főszerepét a tőle megszokott művészettel, mellette feltűnést fog kelteni Bánky Zsuzsi és egy uj magyar filmsztár Gábor Mik­lós. A “Valahol Európában” ci­mü film hőse azonban egy fiatal magyar fiúcska, Horváth Laci: ő személyesíti meg azt a gyer­meket, akit a sors és a háború szeszélye felkapott mint egy fa­levelet a vihar. Megrázó ebben a filmben a háború alatt magukra maradt magyar gyermekek sor­sa, ez az első eset arra, hogy megtudjuk, mi történt Magyar­­országon. Sok, sok uj és nagy magyar filmet mutatott be eddig az Eu­ropa szinház New Brunswickon: de égyik sem ért fel drámai te­kintetben a “Valahol Európá­ban” cimü filmhez. Ez az első magyar film, amely teljes mér­tékben felkelti az amerikai kö­zönség érdeklődését, éket- is ér­dekli Magyarország és a ma­gyar árvák sorsa. A “Valahol Európában” c. film vasárnap és hétfőn magyar kisérő műsor keretében lesz be­mutatva: Az előadások vasár­nap 1 órától, hétfő neste 6 órától folytatólagosak. A film sehol máshol a környéken nem lesz látható. csak a drága könyv után kap­kod. Hamarosan el is fogy vala­mennyi és a terem alaposan megtelik hallgatósággal. Lehet­nek vagy hatszázötvenen. Várják a fővárosi előadót és közben, hogy ne unatkozzanak, a martfüzi CIKTA cipőgyár é­­nekkara szórakoztatja őket. Pe­dig amúgy sem unatkoznának, mert mindenki a könyvvel van elfoglalva. Csakhamar megkezdődik az előadás. A napszitta arcok kipi­rulnak, minduntalan tapsra csattannak a tenyerek, amikor az előadó felsorolja, hogy Szol­nok megyében hány községben rendeztek eddig könyvnapot és milye neredménnyel. Amikor az előadó odaér, hogy Kunhegyesen egy délután 7200 forint értékű könyvet vásároltak a dolgozó parasztok, harsány kiáltások hangzanak fel: — Mi még többet! Azután néma figyelmes csend. A zsúfolásig megtelt teremben a falu dolgozói feszült figyelem­mel hallgatják az előadást: az irodalomról. a költészetről, amitől a múltban a falu dolgozó népe el volt zárva s ami ma már közkincse a népi demokrácia minden polgárának. Felcsendül a dal, a közönség kivonul az előcsarnokba, hogy vásároljon. Az olcsó könyvek javarészt még ott vannak az asztalon, de a drágábbakból már alig látni. Többen Micsurint keresik. Szigeti Ambrus meg is mondja, hogy miért: — Jó volna mindig otthon a háznál az a könyv. A fejemben nem marad meg minden és csak kényelmesebb, meg hasznosabb, ha az asztalfiókba nyúlok és elő­veszem, mert sok mindent tanul­hatok belőle. Nyüzsgés - forgás, a tömeg nem akar szétoszolni. Pedig már éjfél felé jár az idő. Figyelem! Ne hanyagolja el száraz ,korpás vagy tulzsiros haját. Ha hull a haja, visz­ket a fejbőre, vagy bármily más rendelle­nességet talál, keresse fel DRUZSBA ISTVN Regisztrált (No. 6993) Tudományos Bt^t AKI SIKERESEN KEZELI ELHANYAGOIAJÁT 261 Neilson St. New Bswick, N. J. :r\ FRISS BAROMF ^ KIVÉTELES ÁRAK ESKÜVŐK.) BANKETTOKRA ÉS PARTYKRt Minde-n héten frissen hozzuk őkeN^\. közeli farmokról. Szemei előtt ölj és tisztítjuk meg. vr* Ingyen házhoz szállítunk! ROSENBE! NEW BRUNSWICK LIVE P< “ 45 French St. Tel. 2-3973 New T KÖNYVNAP FEGYVER­­NEKEN Végeszakadatlanul esik az eső, a sáros utcákból mégis sű­rűn tódulnak az emberek a mozi terme felé. Könyvnap lesz a mo­ziban, előadással. Az előcsarnokban csak úgy nyüzsög a sok ember. — Nem kell nekem ilyen olcsó könyv! Az “Anyá”-t adja! . . . Azt hát! . . . kiáltja Vetmes Já­nos hétholdas paraszt. Fizet és hamarosan beljebb kerül a nagyterembe. Ma este ugyanis nem a pénz a belépőjegy, hanem a könyv. Mindenkinek könyvet kell ven­nie, aki hallgatni akarja az elő­adást. Egy forint nyolcvantól 60 forintig mindenki olyan áru könyvet vesz, amilyenre telik. De csodák csodája, alig akad o­­lyan, aki olcsót venne, mind KITŰNŐ FŰTŐ OLAJAT és KÁLYHÁBA VALÓ OLAJAT rendelésre Sontosan házhoz S'íállit Varga Oil Co. VARGA GYULA, túl. Franklin Park, N. J. Uj Telefonszámunk: CHarter 7-1320 New Brunswick legnagyobb és legjobb magyar bútorüzlete MIDDLESEX FURNITURE CO. 181-183 NEILSON ST. New Brunswick, N. J. a Paterson St. kezdeténél LEFKOWITS JÓZSEF, tulajdonos ® KORLÁTLAN HITEL MINDEN MAGYARNAK RO ÍFB Building Materials Company 40 Jersey Ave. Telefon N. B. 2-8300 Id. Lefkovits József, túl. LEGJOBB MINŐSÉGŰ LEHIGH SZÉN <«- LEWIS BOARD. Inc. COMSTOCK ST. ét PENN. R. R. Telefon 612 New Brunswick. N J. Mindenféle Építőanyag a pincétől a padlásig A Mi Hírne­vünk a Jobb Otthonok Legszilárdabb Fundámen­­tuma. ! “lefon New Brunswick 2-8300

Next

/
Thumbnails
Contents