Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-02-09 / 6. szám

MERGED WITH THE WEEKLY REVIEW BEOLVADT LAP HETI SZEMLE VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. THE OLDEST, LARGEST INDEPENDENT MAGYAR PUBLICATION IN THIS STATE NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, FEBRUARY 9, 1950 ' PERTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN MOURER KEASBEY CHROME CARTERET METUCHEN FORDS DtJNELLEN TRENTON AND VICINITY re­­.. ■ ■■........................ .. 1 -■ 8wBBÉáBm mamám . 1 m ......j — ■ ' ■■■■— — - ■■■■ 1 .............................. 1—■==•■■■ 1 1 1 1 ' " ^ . . hogy a NÉPBŐL, a NÉP által, a NÉPÉRT való kormányzat ne pusztuljon el a föld szí­néről.” Abraham Lincoln születésnapja február 12. HARC A BÉKÉÉRT AZ ÁTLAGEMBER, közöm­bös hallgatásából Ítélve, egy­szerűen nem hajlandó tudo­mást venni a hidrogénbombá­ról, vagy ha valaki fel is hoz­za, fásultan csak annyit mond: “Ahelyett, hogy valami hasz­nosat alkotnának a nép érde­kében, ilyesmin jár az eszük.” Az átlagember vagy nem tud­ja felfogni, vagy nem hiszi el a hidrogénbomba pusztító ere­jéről szóló leírásokat, amelyek szerint egyetlen ilyen bomba New York városát és környé­két minden élő lénnyel együtt másodpercek alatt elégetné, a területet pedig a halálos su­gárzások évszázadokra lakha­tatlanná tennék. Annál job­ban megijedtek azonban első­sorban tudósaink, törvényho­zóink és papjaink, akik a leve­lek tömegével árasztják el az elnököt, hogy revideáljuk fegy­verkezési és külpolitikánkat, kezdjünk uj atomellenőrzési és lefegyverzési tárgyalásokat, stb., stb. McMahon szenátor nagy beszédben öt éven át évi 10,000 millió dollár elköltését javasolta a fegyverkezésre szánt pénzekből más országok, köztük a Szovjetunió, segítésé­re is és a béke biztosítására. Ezt mellesleg Henry Wallace már három évvel ezelőtt tanácsolta, nem nagy sikerrel. Az ameri­kai tudósok szövetsége különö­sen ezt a két pontot ajánlja a közönség figyelmébe: 1 Ha mi készítünk H-bombát, biztosak lehetünk benne, hogy az oro­szok is fognak; 2. Biztonsá­gunk csak béke utján lehet, mert nincs olyan fegyver, mely akármely ország biztonságát biztosíthatná. A tudósok ezzel zárják az elnökhöz intézett fel­iratot: “A kérdés az, hogy az Egyesült Államok valóban kö­vetni fogja-e azon vallott po­litikáját, hogy békét akar meg­­égyézés utján, vagy csak a szájunkat járatjuk erről, mi­közben a fegyvereinkre tá­maszkodunk.” E józan szavak­nak azonban csak akkor lehet valami gyakorlati eredménye is, ha a Szovjetunióval szem­ben is több higgadtságot és tárgyilagosságot tudunk tanú­sítani. Külügyminiszterünk ki­jelentése szerint egyelőre sem­mi szándékunk sincs a Szovjet­unióval uj tárgyalásokat kez­deni és továbbra is erőnkre tá­maszkodunk. A SZERDA reggelre tervezett telefonsztrájkot az elnök bé­kéltető bizottságának az utolsó pillanatban sikerült 16 nappal elhalasztani, de nincs nagyon sok kilátás a békés egyezségre, mert a telefontársaság és a munkásszervezetek álláspontja között igen mély ür tátong. A puhaszén sztrájk ezzel szem­ben egyre terjed, amenyiben a Tekintse meg Amerika legszebb gáz kályháját — a Maytag Dutch Oven-t üzletünkben MAYTAG és Thor vagy bármilyen más mosógép javitása és karbantartása gyári jétállással J. C. REDMOND 11 Easton Ave. Tel. N B. 2-7289 bányászok sem az elnöki ké­résre, sem John L. Lewisre nem hajlandók hallgatni. A bányá­szok heti öt napot akarnak dolgozni, munkaszerződéssel, nemp edig hármta, ahogy Le­wis akarta dolgoztatni Őket. Truman elnök ténymegállapitó bizottsága hétfőn fogja meg­tenni a szénsztrájkról jelenté­sét, amit majdnem biztosan a Taft-Hartley törvény tiltópa­rancsa fog követni, de hogy a bányászok engedelmeskedni fognak-e annak, azt ebben a pillanatban senki sem tudja megjósolni. Korcsolyázás a Klauzál téren IRTA: BÉKESSY IMRE JOHN J. McCloy, Amerika né­metországi fömegbizottja nagy feltűnést keltett beszédé­ben figyelmeztette a német kormányt és népét, hogy Ame­rika nem fogja eltűrni a náciz­mus felélesztését és hogy né­met hadseregről vagy német fegyverkezésről szó sem lehet. A MARSHALL-terv intézői a terv két éves eredményeiről nagy jelentésben számoltak be a kongresszusnak. Ez a két év a terv kitűzött négy éves életéi­nek felét képezi. A legfonto­sabb eddigi eredmény, hogy a Marshall-terv országokban a termelés elérte az 1938-as év termelését és a dollárhiány fe­lére csökkent. A jelentés hang­súlyozza, hogy a dollárhiány a (Folyt, a 4-ik oldalon) Nem nagy dolog az egész, egy kis személyes élményt akarok csak eylmon­­dani. Enged­jék meg, hogy e 1 m o n djam, mert nagyon jellemző vala­mire, amiről az amerikai magyarságnak szintén hamis képe van. A dolog ott kezdődik, hogy gyerekkorom egyrészét ott töl­töttem a budapesti Klauzál-tér környékén. A Klauzál-tér be van ékelve a VII. kerület sze­gény negyedébe, a Wesselényi és Dohány utcák közé. Itt lak­tunk pár esztendeig. Számomra a Klauzál tér gyönyörűnek tűnt. Nemcsak azért, mert csodálatos orgonabokrok virágzottak ta­vasszal és lopni lehetett virágot, hanem mert a tér kavicsos-ho­mokos területén remekül játsz­hattunk. Bajban csak azzal voltunk, hogy nagyon szigorú volt a parkőr. Maga is szegény ember volt, biztosan neki is voltak gyerekei, de valahogy a régi rendszer szellemében benne élt, hogy “szigorúnak kell lenni a gyerekekkel szemben.” Vagy, ahogy az akkori rendőrmondás hangzott: “Röndnek muszáj lönni.” A rendőrség kötelékéhez tartozó parkőr vigyázott arra, hogy ne lépjünk valahogyan fű­re, ne lopjunk virágot, el ne do­báljuk a papirt, amiből szilvát ettünk és ne lépjük túl azt az aránylag szűk, homokos kis te­ret, amely a gyermekek hancú­rozására volt kijelölve. Sokszor konfliktusba kerültünk ezekkel az őrökkel s meg is kergettek bennünket. Ennek ellenére a Klauzál-tér, mint minden, ami a gyermek­korból való, megszépült az em­lékezés távlatában. Én mindig szeretettel gondoltam a Klauzál­­térre. Egy pár gyerekből, aki ott játszott velünk hires ember is lett Magyarországon: iró, szí­nész, újságíró és ha véletlenül összetalálkoztunk, nevetve em­legettük harcainkat a Klauzál­­téri parkőrökkel. Amig Ameri­kában éltem, mindig terveztem, hogy meglátogatom újra a Klau­zál teret, mint gyermekkorom annyi más helyét. Ez meg is tör­tént. A Klauzál-tér alaposan meg­változott. Az első nyáron példá­ul bábszínház volt a téren, a gye­rekek ingyen ülhették körül a majd egész nap tartó előadáso­kat, az egész tér homokossá volt téve, hintákkal és más játszósze­rekkel ellátva. Az orgonabokrok megmaradtak, a virágos része a parknak szebb, gondozottabb lett, mint az én gyermekkorom­ban. Most úgy adódott, hogy az u­­tam gyakran vezetett a Klauzál­­téren keresztül. Mindig eszembe jutott, milyen szép lett volna, ha nekünk is lett volna bábszín­házunk, hintánk, minket se ker­gettek volna ki a parkból. De mi­után ez körülbelül minden nyil­vános téren igy van most, kezd­tem megszokni, hogy a mai gye­rekeknek jobb dolguk van, mint nekünk volt. Közben beállt a tél. Most kese­rű hideg van, erősen fagy és ilyenkor az én időmben kihalt volt a játszótér. Most jó melegen öltözött gyerekek játszanak raj­ta, kipirultan, rém törődve a hi­deggel. Már ezt sem éreztem fel-, tűnőnek. Az ember hamar meg­szokja a változást. De egyik reg­gel valami feltűnt a Klauzál-té­­ren. A tér egyik sarkában körül­belül 4x5 méteres víztároló me­dencét fedeztem fel. Azelőtt fi­gyelmet se szenteltem neki. Ezek az ostrom idejéből maradtak, mindenfelé ilyen kis betonme­dencéket építettek, hogy felfog­ják a vizet, tűz esetére vagy ha megszakad a vízvezetéki össze­köttetés, a környékbeli lakosság szomjának csillapítására is. Nem távolították még el ezeket (Folyt, a 2-ik oldalon) Vidéki Hírek az Óhazából CSONGRÁDON a földműves­­szövetkezet uj kulturházát most adták át rendeltetésének. Az a­­vatóünnepség keretében jutal­mat kaptak a szövetkezet leg­jobb dolgozói. BÉKÉS MEGYE románlakta területein analfabéta tanfolya­mokat nyitottak a román anya­nyelvű dolgozók részére. EGERSZÓLÁT község Nagy Pál József né parasztasszonyt választotta meg a község birá­­jává. MISKOLCI vízgazdálkodási hivatal összesen 41 kilométer hosszú árvédelmi töltést épített és több mint 3000 hold földet tett árvízmentessé. Az öntöző­­rendszer teljes befejezésével 17,000 holdat öntözhetnek a me­gye területén. SZENTESEN megkezdték az ingyenes fogorvosi kezelést az iskolák tanulói és a terhes anyák részére. NASZÁLY községben most gyűlt ki a villany a lakosság nagy örömére. Most már alig van egy-két falu Komárom-Esz­­tergom megyében, ahol még nincs villany. A BELSŐBÖCSI uj hid elké­szült. GYULA város polgármeste­révé Szabó János húsipari mun­kást nevezték ki. A BALMAZÚJVÁROSI föld­mű'vesszövetkezet a multévi ja­nuári 113,000 forintos’ forga­lommal szemben december hó­napban már több, mint 750,000 forint forgalmat ért el. Ez is e­­gyik bizonyítéka annak, hogy a dolgozó parasztok életszínvona­la mennyit emelkedett. A NÓGRÁDMEGYEI HE­TES községben most avatták fel az uj kulturházát. KAMUTPUSZTA évszázado­kon át terméketlen területén 505 holdat tettek termővé öntö­zéssel. Az ötéves terv első évé-VAS MEGYE minden járásá­ban iskolai fogászatot létesíte­nek. Lincoln Ábrahám Még a jelen századbeli ame­rikai is Lincoln Ábrahám szelleméhez fordul segítsé­gért, ha országos válságok idején életbevágó kérdésben feleletet keres. Lincolnnak megadatott, hogy szívhez szó­ló szavakban tudta kifejezni az amerikanizmus lényegét, amely e 1 h a t á r o zásainak irányt szabott. Most van 141 éve, hogy a kentuckyi egyszerű faházikó­ban először látta meg a nap­világot Amerika e nagy elnö­ke s ezért időszerűnek tart­juk, hogy felidézzük egyes megnyilatkozásait s az ese­ményeket, amelyek ezeket ki­váltották. Közéleti pályájának kezde­tén, már az 1850-es évek ele­jén, fontos politikai és erköl­csi kérdésben kellett állást foglalnia, amikor azt fontol­gatták, hogy megengedjék-e a rabszolgatartást a nyugati területeken, amelyek akkor kezdtek kialakulni. Kongresz­­szusi megállapodás megtiltot­ta a rabszolgatartást a Mis­souritól nyugatra és észak­nyugatra terjedő vidékeken, de 1854-ben az u. n. Kansas- Nebraska Act megszüntette ennek a megállapodásnak a további érvényét,' megenged­vén, hogy akansasi és nebras­­kai területeken a helyi tör­vényhozás maga döntsön afe­lett, hogy szabad államok a­­karnak-e lenni, vagy rabszol­gatartók. A törvényt sok é­­szaki képviselő ellenezte és a politikai pártok bomlásnak indultak, siettetvén a polgár­­háború kitörését. Lincoln azt vitatta, hogy ha szabad választást enge­dünk a rabszolgaság és sza­badság között, akkor nem na­gyon törődünk a választás ki­menetelével sem. “A rabszol­gaság kiterjesztését pedig . . . csak felháborodással láthat­nám... gyűlölöm a rabszolga­ságot, mert szörnyű igazság­talanságot jelent. Gyűlölöm, MI ÚJSÁG A FALUBAN? .......... """>■■ - 1 ‘J-. '--‘"I .■■■n.tJ-T.ra ■. i, ■■ — .1 T.-TiT-.’ ■ - VI KARDOS Mihály (296 Han­dy St.) az Ohio Universityn “bachelor of science in com­merce” diplomát kapott. SMITH (Kovács) Elemér (103 Brookline Ave.) a Univer­sity of Miami félévi vizsgáján “bachelor of business adminis­tration” diplomát nyert. VARGA Sándor 56 éves munkást a woodbridgei N. J. Cabinet & Mill Works telepén egy kis kunyhóban (St. George Ave.), ahol aludni szokott, holtan találták hétfőn reggel. A hatóságok Vargának vala­milyen hozzátartozóját kere­sik. KRACSKÓ Zoltán (47 Plum St.) vasárnap este autójával beleszaladt Palugyay Lajosnak a princetoni 27-es országúton, a rossz oldalon parkolt kocsijá­ba. Kracskó állát kilenc öltéssel keleltt bevarrni a Middlesex kórházban, utitársát, Vincent Kalinoskit (20 Easton Ave.) pedig x-rayvel vizsgálták meg, hogy nincs-e csonttörése a mellkasában. Palugyay rossz parkolásért, Kracskó pedig gondatlan hajtásért fog hétfőn a rendőrbiró elé kerülni. KOCSIS József (37 Brook­­side Ave.) még egy 1948 de­cemberében történt autóbal­esetből kifolyólag pert indított Caleb White ellen, de az es­küdt bíróság mindkét fél pana­szát elutasította. BALOGH Juliska (35 High St.) és Hans Cornelsen (Rich­mond, S. I.) vasárnap egy hete házasságot kötöttek a Szt. Jó­zsef magyar templomban. Ke­lemen Lajos volt a vőfély és Panykó Róza a koszorusleány. A déli államokban eltöltött nászút után a fiatalok a vőle­gény édesapjánál fognak lakni. KOVÁCS Vilmos és Albert Thomason Squibb-gyári mun­kások egy-egy vésett aranyórát kaptak a gyár vezetőségétől azon hősiesség elismeréséül, amelyet a január 19-iki robba­nás és tűz alkalmával tanúsítot­tak. Az ajándékok átadása szombaton volt ünnepélyes ebéd keretében. BEDI Elza (22 High St.) be­iratkozott a Rutgers egyetem­re, az angol szépirodalom át­tekintő kurzusára. HORVÁTH Sándor (33 Oak St.) egy hónappal ezelőtt sú­lyos szemoperáción esett át az egyik new yorki kórházban. EGYIK előfizetőnknél ép nagytakarítás volt, amikor kollektorunk belépett. Hamar hellyel kínálták meg a nagy felfordulásban. Le is ült a kol­lektor, de nagyon kényelmet­lenül érezte magát. Csak ami­kor felkelt az extra mély fo­telből, vette észre, hogy a fo­telben nem volt párna és ő a kámfor golyókon ült. PERÉNYI Károly Andor (24 Schuyler St.) a Lehigh egyetemen “bachelor of sci­ence” diplomát kapott vegyé­szeiben. SZABÓ Erzsikét (370 Com­stock St.) eljegyezte Fritz György, amely alkalomból a menyasszony barátnői egy “shower partyval” lepték meg. A jól sikerült meglepetés ren­dezői Kulcsár Lili (Linde­­neäu), Bilski Zsófi (94 Frank­lin Ave.) és Gergely Emma (65 Lewis St.) voltak. KIADÓ — szobás butorozatlan lakás jobb magyar házaspárnak vagy családnak a Lincoln-Mercury gyár közelében, a 25-ös országút mentén. Telefonáljon New Bruns­wick 2-9654-J. MINDEN jel arra mutat, hogy az idei adóráta $6.13 lesz, négy ponttal alacsonyabb a multévinél. ID. KLACZIK János volt az Első Magyar Református Egy­ház múlt vasárnapi bankettjé­nek igazi ünnepéltje. A ban­ketten az egyház tagjain kívül az amerikai prsebitériánus egy­ház több kiválósága volt jelen, akik nt. Bálint Lajossal együtt méltatták Klaczik János érde­meit, aki immár több mint 30 éve szolgálja egyházát mint presbiter, jegyző és most mint “trustee.” Klaczikot az egyház egy remek tajtékpipával és szivarszipkával ajándékozta meg ez alkalomból, amelyet az ünnepelt keresetlen szavakkal köszönt meg. TEGYI Imre (113 Home St.) fuvarozó, 34 éves korában vá­ratlanul, tragikus körülmé­nyek között elhunyt szombaton éjjel lakásában. Temetése ked­den délelőtt volt a Quacken­­boss temetkezési intézetből a r. kát. vallás szertartása szerint igen nagy részvét mellett. Öz­vegye, Lévay Elza és széleskö­rű családja és barátai gyászol­ják. AZ ISKOLASZÉK 800,000 dollárt kér az iskolaépületek rendbehozására, de a kommis­­sionerek ezt sokalják. Tanács­kozások vannak folyamatban a két testület között annak meg­állapítására, hogy mennyi vol­na az a legkisebb összeg, mely­­lyel a feltétlenül szükséges ja­vításokat el lehetne végeztetni. AZ I. W. O. összes osztályai élelmiszereket és pénzt gyűjte­nek a már egy hónapja sztrájk­ban álló IWO-ista bányászok se­gélyezésére. Az IWO tagjai mind munkások és ezzel mutat­ják meg szolidaritásukat. Az IWO központja pedig kölcsönö­ket ad a sztrájkoló bányász­­tagjainak, nehogy elessenek az IWO biztosításoktól csak azért, me rtnem volt pénzük a tagsági dijak fizetésére. MRS. A. KENDY Cleveland­­ból (3155 E. 130 St.) előfizetett lapunkra, mert — amint Írja — olvasta a Hírnököt és nagyon szereti nemcsak az óhazáról szó­ló cikkeket, de szereti a new brunswicki híreket is, mer t“én is oda jöttem ki az országból 1914-ben. 1916-ban esküdtünk meg Hamborszky Pál előtt és 19 utolján kerültünk onnan el.” (Folyt, a 4-ik oldalon) mert köztársaságunkat meg­fosztja attól, hogy a világ köz­véleményét irányítsa; a sza­badság igaz híveit arra ösz­tökéli, hogy kételkedjenek ő­­szinteségünkben, a szabad in­tézmények ellenségeinek pe­dig ürügyet szolgáltat arra, hogy szemforgatóknak bélye­gezhessenek bennünket.” Erről a kérdésről nyilatko­zik egy másik, sokszor idézett beszédében is: “Az ország nem lehet félig szabad, félig rabszolgatartó. A megoszlás az ország fennmaradását hi­úsítja meg.” Akkor mondotta ezt, amikor szenátori állásra pályázott Illinoisban. A vá­lasztáson leszavazták, de lel­kesedése és logikája, amivel a Kansas-Nebraska Act erköl­csi és alkotmányjogi kihatá­sai ellen érvelt, országos hír­nevet szerzett neki, úgy hogy a fiatal republikánus párt, a­­melynek vezérelve akkor az volt, hogy a rabszolgaságot ellenezze, 1860-ban köztársa­sági elnöknek jelölte. Amikor Lincoln 1861-ben hivatalba lépett, a polgárhá­ború kitörésétől csak hetek választották el. Az unió fenn­maradásának biztosítása te­hát fontosabbnak látszott a rabszolgaság kérdésének a­­zonnali megoldásánál. Szék­foglaló beszédében ezért mér­sékelt hangot ütött meg, a­­melyet a helyzet és egyéni temperamentuma diktáltak. A déliekhez fordult, hangoz­tatva, hogy nincsen szándéká­ban a rabszolgaság ellen rend­szabályokat életbeléptetni ott, ahol az fennálló törvényeken alapszik. Elitélte az elszaka­dási törekvéseket; a béke fenntartása érdekében szóno­kolt. Befejezésül a demokrá­ciába vetett hitét igy fejezi ki: “Ez az ország intézmé­nyeivel együtt a népé, amely benne lakik. Miért kételked­nénk népünk igazságszerete­­tében? Van-e ennél biztatóbb reménység a világon?” Az akkori alkotmány értel­mében, a rabszolgaság törvé­nyes volt a déli államok terü­letén és Lincoln székfoglaló beszédében kijelentette, hogy aláveti magát az alkotmány határozatainak. “Ha minden földi hatalom a kezemben vol­na, sem tehetnék semmiféle törvényes lépést a rabszolga­ság ellen.” De amikor később, a háború szörnyű hónapjai­ban tovább fontolgatta a kér­dést, rájött arra, hogy embe­reknek szolgaságban való tar­tása — még ha a törvény meg­engedi is — megcsufolja a de­mokratikus társadalom alap­vető lényegét. 1862? szeptem­ber 22-én tehát kibocsáj tóttá Felszabadító Kiáltványát, a­­melynek alapján 1863. január 1-től kezdve a lázadó államok (Folyt, a 2-ik oldalon) Az ÁRKY PATIKA NYITVA VAN MINDEN VASÁRNAP IS EGÉSZ NAP GREENE CAPS a neve annak a híres kapszulának, amit fejfájás, hülés, idegzsába él rheumatikus fájdalom esetén me* legen ajánlunk önnek. Az orvosi receptek nagyrésze a Green Kapszula alkotórészeit tar talmazzák a fent emlitett fájdal mák csillapítására. Pénzét visszatérítjük, ha new nyer száz százalékos enyhülést. Jöjjön be még ma és vásárol jón egy doboz Green Kapszulái 50 centért. Ha meg akar erősödni és segí­teni akarja az emésztését, kérjen RUTGERS SYKRA VAS BORT ÁRKY patika* 81 French Street

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents