Magyar Hirnök, 1948. január-június (29. évfolyam, 4-26. szám)

1948-04-15 / 16. szám

1948. áptílis 15. •' ' MAGYAR HÍRNÖK 8 A kaliforniai aranyláz jubileuma A száz év előtti meglepett és diadalmas felorditás: “A- rany!” amely nemcsak Kali­forniának a békés pásztoréle­tét, hanem egész Amerika gezdasági életét uj utakra ve­zette, az idén a jubilánsok fel­köszöntőiben talált vissz­hangra. A kaliforniai arany­leletek az amerikai történe­lem színes és változatos kor­szakát vezették be. 1848. január 24-én James Wilson Marshall volt az az ember, aki először talált ara­nyat ezen a vidéken. Mar­shall, aki John Augustus Sut­ter szolgálatában állott. Sac­­ramentotól keletre, egy félben maradt malom árkában talál­ta az arany csillámokat. Sut­­tér, aki Németországban szü­letett a svájci határ közelé­ben, ott járt iksolába, de az­után Kaliforniában telepedett le, azokon a kiterjedt terüle­teken, amelyeket a mekszikói kormány ajándékozott neki. De még 1848. január 24.-e e­­lőtt, Mekszikó elveztette Kali­forniát (a jelenlegi New Mexico, Arizona, Nevada és Utah államok területeivel e­­gyütt,) az Egyesült Államok­kal való~háboruja következté­ben. A Sutter malomban való felfedezés után 9 nappal Ír­ták alá a békeszerződést. Az Egyesült Államok formálisan is birtokba vette tehát ezzel a 918,000 négyzetmértfőldnyi uj területet. De még nem tud­ta, hogy milyen kincseket ka­pott egyúttal. Mert Sutter igyekezett Marshall felfede­zését titokban tartani, amig lehetett. Amikor azután a szenzáció kipattant, amint­hogy ez elkerülhetetlen volt, valósággal megrázta a világ minden sarkát. Az aranykutatók ezrei ö­­zönlöttek Kalifornia felé. So­kan hajón utaztak oda, meg­kerülve a Jó Reménység fo­kát, mások Panamáig hajóz­tak csak, onnan lóháton tették meg az utat a Csendes Óceá­nig, ahol megint hajóra száll­tak, de még többen a veszedel­mesebb szárazföldi utón, a Mississippitől nyugatra veze­tő ösvényeken át igyekeztek az ígéret földjére. Az arany­ásók között nemcsak az unió minden egyes állama, hanem a világ minden országa is kép viselve volt. Kalifornia lakos­sága pedig' 2500 százalékkal gyarapodott négy év alatt! Azok a “negyvenkilence­sek” (ahogy magukat elne­vezték), akik elérték Kalifor­niát, a folyók medréből gyak­ran kincseket szitáltak ki, mások kezdetleges ásókkal aranyat hoztak napvilágra a hegyoldalakról. De, sokan ke­servesen csalódtak álmaik­ban, tönkrementek és elpusz­tultak. A gazdagsághoz vezető hosz szabb, de biztosabb ut volt az aranykutatók szükségleteinek az ellátása. Mialatt a hegyek sátorlakókkal népesedtek be, az apró san franciscoi kikötő ahova a viharvert “negyven­kilencesek” lerohgyoltan és embertelenül tulzsufult bár­kákon érkeztek be, néhány hét leforgása alatt fényűző várossá vedlett, ahol pezsgő és vidám élet folyt, őrülten magas árak mellett. Egy szo­ba bére ezer dollárba is került egy hónapra. Egy almásle­pény 10 dollárba. A normális társadalmi viszonyok felbom­lottak. Családi életről szó sem lehetett. 1850-ben a kalifor­niai népességnek csak 8 szá­zaléka volt a nő, de az arany­ásók között csak minden ötve­nedik volt nő, A kutatók ka­­landoros, izgékony emberek voltak, akik hirtelen meggaz­dagodásra töekedtek, nem bé­kés családi életre. Az igazság szolgáltatást a néptörvényszé k$k, ébredő alakulatok és lin­­cselések képviselték. 1850-ben Kaliforniát már felvették az tmió keretébe, mint szabad államot, amely­ben a rabszolgatartás el volt tiltva. Kalifornia már akkor# is viharos múltra tekinthetett vissza. Történeti sorerndben hol a spanyolok, hol az ango­lok, az oroszok és a mexikóiak lobogója lebegett felettük. Az elmúlt évszázad folya­mán azonba naz aranyláz em­lékei lassanként feledésbe mentek, ennek az államnak többi, nagyszerű teljesítmé­nye következtében. Földmve­­lési és ipari termékei, a mozi­ipar, a csodálatos kiima és a természeti szépségek, az embe rek millióit csábittoták ide. De a sárga fém kitermelése még ma is nagy jövedelmet jelent Kaliforniának. Az u. n. Mo­ther Lode countyban modern és kitűnő technikai felszerelé­sekkel ellátott bányavállala­mint mindég 1904 óta jobb bútor értékekért minden ut J, SCHWARTZ üzletéhez vezet! tok szorgalmas munkásai ak­názzák ki a föld mélyéből az aranyat, a kísértetiesen elha­gyott városok és falvak men­tén, ahol azelőtt nagyszakál­­lu, vörös inges duhajok ga­rázdálkodtak. Az 1941-es évben, mielőtt még a háború okozta üzem­zárlat A bekövetkezett volna, Kalifornia $10,000,000 értékű aranyat termelt. A bányaipar most fokozatosan újraéled, bár a munkásokban és felsze­relésekben való hiány akadá­lyokat gördít a normális fej­lődés elé, nem is beszélve ar­ról, hogy az arany árát még 1933-ban unciánként 35 dol­lárban m^kszimálták s ez az ár azóta sem változott. Common Council A Bánk Bán tragé­dia ismertetése IRTA UR JÓZSEF Nehogy csalódás érje az éne kés és táncos operettekhez szok­tatott színházbajáró közönséget, rövid kivonatban itt adjuk a Bánk bán cimii magyar törté­nelmi színmű ismertetését. A. tizenharmadik század ele­jén a magyar életnek sokféle panaszát és siralmát hozza elénk ez a páratlan szépségű színda­rab. II. Endre volt ebben az idő­ben a magyar király, akit csen­des, jóra hajlandó uralkodónak ismertek, de feleségének, a né­met Gertrudisnak és a vele be­özönlött németeknek önkényes­kedését, hatalmaskodását nem bírta korlátok közé szorítani. Gertrudis élvén azzal a hatalom­mal, hogy magyar királyné lett, minden pereputtyát Magyaror­szágra hozatta, főúri ranggal ruházta fel őket, akik aztán úgy ráfeküdtek a szegény magyar népre, mint az éhes kutya a csontra. Ebben az időben történt, hogy a király távollétében a feleségét és annak egyik öccsét bízta meg a kormányzással. Ezek alig hogy a király älpent, hozzáláttak a dőzsöléshez, tivornyákhoz. O- lyan orgiákt rendeztek a sze­gény nép bőére, aminek párját ritkán találuk. Többek között Gertrudis ürályné kéjenc test­vére szemetvetett Bánk bán fe­leségére, a'szépséges Melindára, akit a kiráyné közreműködésé­vel tőrbeejett és szeretőjévé tett. Bánk fen, aki abban az idő­ben Magyarország nádora volt, megtudvána dolgot, felelősség­re vonta az erkölcstelen király­nét s mikorez erre a csengetyü­­höz kapott, hogy az udvart és cselédséget fellármázza, Bánk bán kardot rántva leszúrta. A darabnak ez a színesebb ré­sze, de az ijazi történelmi tényt egy Tiborc nevű ágrólszakadt magyar jobbágy adja, aki egy­szersmind migszemélyesitője az akkori idők kimondhatatlan szenvedésein«; mondván: A becsületes Hnoztatik, Megostorozkitik, kipörkölik Szemét s mtlön minden kitelhető Csapást kiült, akkor kerékbe töretik. Az urak a leesuebb lovon ficán­kolnak, Ma szürke, hdnap egy fakó; — nekünk Feleség és porontyainkat kell befogni, Ha veszni ken nem kívánko­zunk. f. ők játszanék, zabáinak szün­telen. ügy, minihamindenik tagocska bennük \ Egy-egy gyomorral volna áldva; nekünk Kéményeinkből elpusztulnak a Gólyák, mivé magunk emészt­jük el. A magyar történelemnek ezt a szomorú ácBszakát, Endre u­­ralkodásának sokféle siralmát, Katona Józstf kecskeméti ügy­véd dolgozta fel színdarabnak, amellyel egylen megalkotta az első és legtökéletesebb magyar történelmi tragédiát. vwsmmt Hűvös és városias, a TIPIKUS CAROLE RING LE­ÁNY fiatal alakjának tökéle­tes megértésével készült . . . ez a két darabból álló ruha kecses és fiatal, az uj krém­fehér és színek kombiná­ciójában. Polo Alto rayon sodorva. Fiatal leányoknak való számok 9-től 15-ig. $17.95 P. J. Young NEW BRUNSWICK Humor Két politikus beszélget: — Én mondom neked, a legjobb az egyenes ut. , —- Jó-jó, de honnan tudod?-----Ezért a képért legfel­jebb 40 forintot adhatok... — De kérem, hiszen a vá­szon többe kerül! — Ja barátom, úgy kell magának! Minek festette te­le!... A csinos, fiatal művésznő férjhez ment a napokban és színházi kollégái megkérdez­ték tőle; hogy Ízlik a házas­­élet? — Borzasztó — panaszolta a kis művésznő, — az uram úgy bánik velem, mint a ku­tyával. — Hogy-hogy? — Mindenáron rá akar szoktatni, hogy hii legyek hozzá. • Kohnné súlyos beteg. — Van egy utolsó kívánsá­gom — nyögi elhaló hangon, — ha meghalok, ossz ki ezer forintot a szegények között. Mire Kohn mély meggyőző­déssel feleli: — Mi az, hogy ezret? Két­ezret... GOLDSTEIN CIPÓ JO CIPÓ 59 French Street ■ ...................■■■#■■ — ........... i 'ii ■ .... mii#m '■ ■ ■ New Brunswick, N. J. A Legszebb és Legjobb Tavaszi Cipők a Család Minden Tagjának SPÓROLJON 50<*b-ig RODNEYS ÓRIÁSI V 4 SIESSEN - CSAK RÖVID IDEIG TART díjtalan átalakítás KELMÉK: * COVERT • CHEVIOT • TWEED * KOCKÁS * GLEN PLAID • CSIKÓSAK* Kemény Worsted Öltönyök $38 .93 — e minőség rendes ára $47.50 SZŰZ GYAPJÚ SPÓROLJON 50%-ot RODNEY’S FIÚ RUHÁIN DIÁK ÖLTÖNYÖK $25-os eladásra A MMS /Pfc f« készültek. W 11 8-tól 18 számig ^0 fl Fiú Slack NADRÁGOK — e minőség gfo f- j|| rendesen $6.95. 10-től 20 számig SPORT RUHÁK —másutt $12.95-ä P Jf| ért látja. ffi 8-tól 18 számig. SLACK Nadrágok önköltségi áron alól adjuk $4.95 IMSMß RENDES $10.50 “ ÉRTÉKEK DÍJTALAN ÁTALAKÍTÁS Tiszta Gyapjú $4 p> 95 Sport Kabátok....... HŐ e minőség rendes eladási ára $25 PlSí Ssk 347 GEORGE ST., New Brunswick A BAYARD ST. SARKÁN VÁSÁROLJON RODNEY FÉLRETEVÉSI v. 10 FIZETÉSI TERVE ALAPJÁN 1007O SZŰZ GYAPJÚ P nq P m E3 3E ÖLTÖNYÖK a rendes önköltségi áron alól 2195 Rendes $42.50 Értékek Ä.J , SCHWARTZ “Jó Bútor 1904 Óta” 288 BURNET ST. NEW BRUNSWICK MOSÓGÉPEK • FRIGIDAIRE • FAGYASZTÓ GÉPEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents